A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) szervezéseben tartottak rendezvényt Magyarország Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozásának húszéves évfordulója alkalmából május 9-én az NKE-n. Az eseményen – amely egyben az Európa nap zárórendezvénye – értékelték hazánk EU-tagságának elmúlt húsz évét, megvizsgálva honnan indult Magyarország és hol tart jelenleg, de szót ejtettek a 2024. második félévi magyar EU-elnökségre váró lehetőségekről és kihívásokról is.
Varga Réka, az ÁNTK dékánja köszöntőjében hangsúlyozta, hogy EU húsz évvel ezelőtti bővítési hulláma nemcsak az Unió történetének eddigi legnagyobb bővítése volt, hanem azok számára, akik a vasfüggöny mögötti mindennapokat megtapasztalták, „ez a történelmi pillanat egyet jelentett Európa újraegyesítésével. 2004-ben végre sikerült visszatérnünk Európába, oda, ahova történelmileg, kulturálisan, gazdaságilag mindig is tartoztunk. Magyarország erősebb lett az Unió által, és mi is erősebbé tettük az Európai Uniót” – fogalmazott. A dékán hangsúlyozta, hogy az NKE az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségének munkájából is kiveszi a részét, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumával (EUM) meglévő stratégiai partnersége részeként ugyanis számos eseménnyel, szakmai konferenciával, kiadvánnyal járul hozzá az elnökség sikeréhez.
Zsigmond Barna Pál, az EUM parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hazánk húszéves tagsága után Magyarország számára nem az a kérdés, hogy az Unió tagja akar-e maradni, hanem inkább az, hogy milyen Európát akar. Háborús időkben élünk, az Európai Uniónak mindenekelőtt Európa békéjét és biztonságát kell szavatolnia, valamint a gazdaság stabilitásának és megfelelő életszínvonal fenntartását. Magyarország erre törekszik a soros magyar elnökség idején is, mert elkötelezett Európa békéjének és biztonságának helyreállításában, amelyhez viszont szükség van a békepárti, szuverenista erők megerősödésére is. Hozzátette: ez volt ugyanis az alapító atyák eredeti szándéka és ezt várják ma is az európai polgárok. A politikus kiemelte, hogy az elnökség idején szintén előtérbe kerül a Nyugat-Balkán integrációjának előmozdítása, az illegális migráció elleni küzdelem és demográfiai kihívások kezelése a gyermekvállalás ösztönzésével. Hazánk a közös válaszokat és megoldásokat fogja keresni az előttünk álló történelmi kihívásokra – szögezte le.
Barják Dorottya, az NKE Nemzetközi és Európai Szakkollégium szakmai alelnöke úgy fogalmazott: az Európai Unió a mai fiatalok számára a közösséget, a sokszínűséget és a szabadságot jelenti. Számára az EU-tagság lehetőséget biztosított arra, hogy szélesítse látókörét és hogy megtapasztalhassa a különböző kultúrák jellegzetességeit. A szakmai alelnök kiemelte, büszkeséggel tölti el az EU országaiban járva, hogy hazánk kulturális örökségéi ismertek az ott élők számára. Az Unió olyan hidat képez az emberek között, amely biztosítja, hogy Magyarország értékeiről, kultúrájáról és érdekeiről az európai térségben is szó essen – emelte ki.
Deli Gergely rektor pohárköszöntőjében arról beszélt, hogy az Európai Unió stabilitást és prosperitást hozott Magyarország számára. Lehetővé vált a csatlakozást követő nemzedékek számára, hogy megvalósítsák álmaikat, vágyaikat. A rektor hangsúlyozta, hogy az EU legfőbb célkitűzése most is a béke kell, hogy legyen, ahogy annak érdekébea közösség korábban is megtett minden erőfeszítést. Az NKE a képzéseivel, tudományos kutatásai és előadásai révén járul hozzá a béke megőrzéséhez .
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes