A Ludovika Fesztivál második napján, a szabadegyetemi program délutáni panelbeszélgetésein a közönség olyan témákban hallhatott előadásokat május 10-én, mint a Nyugat-Balkán, energia- és védelempolitika, katonai képességfejlesztés, világűr, mesterséges intelligencia, valamint az ifjúság, a diploma és gyermekvállalás témakörei is terítékre kerültek.
Idén márciusban az Európai Tanács úgy döntött, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. Ezzel kapcsolatban beszélt Zalai Csaba, az NKE ÁNTK mesteroktatója Dževada Šuško, a Szarajevói Tudományos és Technológiai Iskola (SSST) nemzetközi kapcsolatok oktatójával, a bosznia-hercegovinai Iszlám Közösség Nemzetközi Együttműködési Hivatalának vezetőjével. Šuško elmondta, hogy az emberek alig várják, hogy az Európai Unió polgáraivá váljanak, hogy egy stabil demokráciában élhessenek, ahol működik a piacgazdaság, és ahol az emberi jogokat egyenlően alkalmazzák, sőt, ahol a kisebbségeket védik.
Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy egy évvel ezelőtt nem így nyilatkozott volna, az emberek ugyanis már féltek attól, hogy soha nem lesz az ország az EU tagja. Szerinte ennek ellenére nagyon kritikusan kell viszonyulniuk a jelenlegi boszniai status quo-hoz és még mindig sok a tennivalójuk. Úgy látja, hogy „az egység a sokszínűségben” nemcsak az Európai Unió jelmondata, hanem Bosznia-Hercegovinára is igaz, ahol együtt élnek katolikusok, ortodoxok, muszlimok és zsidók és ahol több mint tizenhat kisebbséget tartanak számon az országban, akik mindig békében éltünk együtt. Hozzátette, hogy szükségük van Magyarország nyitottságára az EU-hoz való csatlakozásukhoz.
Európa gazdaságilag lemaradt a világpiac legnagyobb versenyzői mögött. Az USA és Kína mellett még a feltörekvő India is gyorsabban nő nálunk. Hogyan fordítható meg ez a trend? – tette fel a kérdést Czeczeli Vivien, az NKE ÁNTK adjunktusa A termelékenységi kihívások kezelése az EU-ban című panelbeszélgetésen. Az európaiak a jövőben talán nem szegényebbek, hanem sokkal kevésbé jelentősek lesznek – figyelmeztetett Christian H.M. Ketels, a Harvard Business School tudományos főmunkatársa. Hogy ezt megelőzzük, korszerűbben kell gondolkodnunk a versenyképességről, majd áthangolnunk a szabályozásokat uniós, illetve tagállami szinten. Kutasi Gábor, az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének intézetvezetője hozzátette, az EU beragadni látszik egy túlszabályozási paradigmába. A magyarok viszont úgy látják, nem a szabályozás a fontos, érdemesebb hagyni a piaci mechanizmusokat szabadon működni.
A klímaváltozás nem a jövő, hanem napjaink legjelentősebb kihívása – kezdte Pálvölgyi Tamás, az NKE VTK dékánhelyettese A vízhiány és a migráció összefüggései című panelbeszélgetést. Afrikában ma sokmillió ember szenved hiányt civilizációs javakból, többek között vízből; az otthonukat elhagyó emberek eredeti megélhetését a környezeti feltételek radikális változása tette lehetetlenné – magyarázta Bogárdi János, az NKE Víztudományi Kar (VTK) kutatóprofesszora. Calum T.M. Nicholson szociálantropológus, az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója hozzátette, a helyzet leegyszerűsítése azt mondani, hogy a természet átalakulása automatikusan hozhat olyan társadalmi változásokat, mint a migráció. Ám önmagukban nincsenek természeti katasztrófák, hiszen nem a földrengés, hanem a leomló házak ölik meg az embereket, ami így nem a természet, sokkal inkább az emberi kultúra és a civilizáció kudarcának tekintendő.
A Fiatalok az EU-elnökség alatt címmel megtartott panelbeszélgetésen Nagy-Vargha Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a soros magyar uniós elnökség legnagyobb ifjúság eseménye lesz az idén szeptemberben Budapesten megrendezendő Európai Ifjúság Konferencia, amelyre európai uniós döntéshozókat, fiatalokat, a fiatalokat képviselő szervezeteket is meghívnak majd. Ez az esemény a fiatalok számára a legfontosabb részvételi folyamat az EU-ban annak köszönhetően, hogy nagy számban tudja mozgósítani a fiatalokat a nemzeti platformokon és ifjúsági szervezeteken keresztül. Ennek kapcsán a megemlítette, a Nemzeti Ifjúsági Tanácsot (NIT), amely „oroszlánrészt” vállal a konferencia megvalósításában.
A szervezet működéséről már Kovács Domokos Péter, Magyarország korábbi ENSZ Ifjúsági Küldötte, a NIT nemzetiségekért, nemzetközi ügyekért és fenntarthatóságért felelős alelnöke beszélt Darvas Dóra, az Ostrakon Szakkollégium tagja által moderált eseményen. E szerint a NIT a magyarországi ifjúsági szervezetek ernyőszervezete, amely nemzetközi tudás-, kapcsolati- és információs tőkével támogatja Magyarország fiataljait és képviseli érdekeiket az európai döntéshozók felé. Az alelnök kiemelte a külhoni magyar fiatalok helyzetének megismertetését az EU-ban, és fontosnak tartja a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek bemutatását is.
Nagy-Vargha Zsófia a közösségek megtartó erejének fontosságát is hangsúlyozta. Véleménye szerint fiataloknak ma minden korábbinál fontosabb a valódi közösséghez tartozás. Példaként említett egy, az Európai Bizottság által készített felmérést, amely szerint ma minden ötödik fiatal a legtöbb esetben magányosnak érzi magát. A másik fontos témaként az önkénteskedés erősítéséről beszélt, amit jövőre szeretnének bevinni az egyetemekre, amelyet így népszerűsítenének egy magasabb szintre emelve.
A világszerte az ifjúságot érintő kihívásokról szólva a panelisták az elmagányosodást, a mentális problémákat, a lakhatás kérdését, a minőségi oktatáshoz való hozzáférést és a bizonytalan jövőképet említették.
Mehmet Atak, a Nurol Makina Hungary ügyvezető igazgatója A védelmi innováció szerepe az európai katonai képességfejlesztésben című előadásában a megváltozott világrendhez való védelmi alkalmazkodás felértékelődését hangsúlyozta. A szakértő szerint már most jelentős haderőfejlesztés és fegyverkezés figyelhető meg Európában. A kontinens országai a korábbiaknál sokkal nagyobb figyelmet fordítanak erre a saját területük védelmében. Mint mondta, az orosz-ukrán háború rávilágított a kapacitások és a képességekbeli hiányokra, ezért a jelenlegi kritikus nemzetközi környezetnek köszönhetően a védelmi ipari trendek meg fognak változni a következő években, aminek már érezhetjük az előszelét. Az egyik legfontosabb változás Mehmet Atak szerint a regionális védelmi ipar fejlesztése lesz Európában. De fontos változásként jelölte meg az autonóm katonai rendszerekbe történő nagyarányú befektetéseket is, az ilyen rendszerek használatával ugyanis sokkal több katona élete védhető meg. Az ügyvezető igazgató szerint az integrált kibervédelem és az űrrendszerek védelme is erősödni fog a fejlesztések terén, hiszen a műholdak szerepe egyre fontosabbá válik. Mehmet Atak véleménye szerint az utolsó nagy területi változás az anyagok és a gyártástechnológia terén lesz.
A Diploma és gyermekvállalás – női perspektívák című panelbeszélgetésen Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő egyebek mellett arról a tendenciáról beszélt, amely szerint manapság inkább a diplomájuk megszerzése után vállalnak gyermeket a nők. Az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa emlékeztetett: a foglalkoztatottsági ráta és a termékenység kettőssége mutatkozik az Európai Unióban, mert míg Nyugat-Európában több olyan ország van, ahol a nők főként részmunkaidőben tevékenykednek, a volt keleti blokk államaiban az ötvenes évek óta teljes munkaidőben dolgoznak. Hangsúlyozta: a gyermekvállalásra az anyagi biztonság is hatással lehet. Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatója kifejtette: a szülőképes nők száma folyamatosan csökken, ami egyebek mellett annak köszönhető, hogy ha mindkét szülő magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor a gyermekvállaláskor az életkoruk magasabb lesz. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a legtöbb gyermeket házasságban, vagy tartós párkapcsolatban élő szülők vállalják.
A magát reakciós feministának tituláló brit újságírót, Mary Harringtont, aki a Magyarországon 2023-ban jelent meg Feminism Against Progress című könyv szerzője Rod Dreher író, a The American Conservative magazin korábbi főszerkesztője kérdezte. „Lehetséges-e feministának lenni, ha nem hiszel a haladásban? Mert én nem hiszek a fejlődésben. Erre a húszas éveim végén jöttem rá” – fogalmazott Harrington, aki elmondta, hogy korábban egy nagyon kísérletező életmódot folytatott. Mint mondta, a ’30-as évei közepén, mikor abbahagyta ezt a fajta életmódot, családja és gyereke lett, rájött, hogy gyakran éppen azok értékelik alul a nők érdekeit, akik a felszínen támogatják azokat. Emlékeztetett, hogy szerinte a rend akkor borult meg, amikor az iparosodás megjelenésével a nők kikerültek a család belső köréből a munka világában és a mai napig folyik bennük egy dilemma, hogy mi maradt meg az eredeti, családban betöltött szerepükből.
Szöveg: Harangozó Éva, Kovács Lilla, Sallai Zsófia, Sarnyai Tibor, Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes