A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke, valamint a Környezeti Fenntarthatósági Intézete (KFI) „Fenntartható városok” klímavédő várospolitika program és a várostanulmányok bemutatkozása címmel rendezett konferenciát április 25-én, az Orczy Úti Kollégiumban.
Kis Norbert egyetemi tanár, a KFI munkatársa megnyitó beszédében úgy fogalmazott: nagyon sokat beszélünk a fenntarthatóságról, az egyetemen több konferenciát is szervetek a témáról a napokban. Mint mondta, ezeknek az eseményeknek a tanulsága egyebek mellett az, hogy beszéljünk bátran, egyenesen és őszintén azokról a fenntarthatósági kihívásokról, amelyek majd modellezhetők a jövőre nézve. „Lényeg, hogy ezek a diskurzusok ne a szorongásunkat növeljék, hanem fordítsuk át cselekvésbe a hozzáállásunkat” – emelte ki Kis Norbert. Hozzátette: a cél az, hogy a fenntarthatóság, az ökopolitika olyan paradigma legyen, amely minden tudományterületen jelen van.
Kaiser Tamás, az NKE Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetemi docense felszólalásában kiemelte, hogy a fenntartható fejlődés kontextusa globális térben történik, de nagyon fontos a lokális megközelítés, vagyis hogy a településeket középpontba állítsuk. „A megyei jogú városoknál számos partnerségi kezdeményezés indult el, amely szerint az érintettek felismerték a kihívásokat, valamint próbálnak megoldásokat találni a nagy, átfogó célok megteremtésében” – hangsúlyozta Kaiser Tamás, aki beszédében felhívta a figyelmet a károsanyag-kibocsátás és az urbanizációs ráta emelkedésére, amelyek nagymértékben visszahatnak az energiafogyasztásra. Szólt továbbá a helyi szintű tervezés fontosságáról és a térségi, partnerségi szemléletről is.
Bíró Tibor, a KFI intézetvezetője beszédében a fenntarthatósági szempontot hangsúlyozta a vízgazdálkodásban. Kiemelte a csapadékvíz felhasználása szabályozásának fontosságát, valamint a lakosság ösztönzését ennek felismerésére.
Pálvölgyi Tamás, az NKE Víztudományi Kar (VTK) nemzetközi és stratégiai dékánhelyettese az eseményen úgy fogalmazott: a városi fenttarthatóságnak két pillére van. Egyik az ökoszisztéma szolgáltatások, amelyek középpontjában a víz áll, a másik pillér pedig a dekarbonizáció kérdésköre. A dékánhelyettes kiemelte, hogy az NKE elemző-értékelő tudást közvetít ezekkel a témákkal kapcsolatban a közszféra dolgozói felé.
A felszólalásokat követően került sor az „Előremutató klímavédelmi politikák a megyei jogú városokban” című esettanulmány bemutatására.
Bajnai László városfejlesztő mérnök, a „Fenntartható városok” klímavédő várospolitika projekt városfejlesztési szakértője bevezető előadásában – „A megyei jogú városi esettanulmányok kidolgozásának alapkoncepciója és részletes szempontjai” – kiemelte, hogy a kontinensek közül Európa felmelegedése a leggyorsabb. „Az adatok szerint 2100-ra 2,8 tized fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, amely az ENSZ főtitkára szerint katasztrófa lenne az emberiség számára” – részletezte Bajnai László, majd hozzátette, a szén-dioxid emisszió és az urbanizáció meghatározó a felmelegedésben. Úgy véli, az emberiség egzisztenciális versenyfutásban van az idővel.
Balogh Zoltán, Kecskemét MJV Polgármesteri Hivatal Fejlesztéspolitikai Irodájának irodavezetője a szuburbanizációs folyamatokra hívta fel a figyelmet, ugyanis – mint fogalmazott – a gazdaság növekedésével megnövekedtek az ingatlanárak Kecskeméten. E mellett egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, például a hősziget megjelenése a városban. Az operatív városfejlesztési feladatokra kitérve kiemelte az olyan területhasználati alapelveket, mint a barnamezős területek hasznosítása és a megújuló energiatermelés.
Domokos Endre, a Pannon Egyetem, Bio-, Környezet- és Vegyészmérnöki Kutató Fejlesztő Központ Fenntarthatósági Megoldások Kutatólaboratórium egyetemi docense Veszprémről szólva elmondta, hogy a „hét dombra épült” várost sem kerüli el a klímaváltozás hatása. Legnagyobb probléma a vízellátás, valamint az egyre gyakoribb, özönvízszerű áradások. Felvázolta a megelőzés-alkalmazkodás témakörében a klímatérkép kialakítását, ami arra szolgál, hogy megmutassa, esetlegesen hol kell majd beavatkozni a folyamatokba. E mellett megemlítette a városi közbringarendszer (V-BIKE) kialakítását.
Laczkovits-Takács Tímea, Győr MJV Polgármesteri Hivatalának alpolgármestere előadásában először a klímavédelmi problémákról beszélt: megemlítette a város térbeli szétterülését, a mesterséges burkolatot, az extrém időjárási jelenségeket és a szuburbanizációs gépjármű forgalmat. A jövőbeli célokról szólva az alpolgármester kitért az olyan szemléletformáló eseményekre, mint a győri Klíma Expo, Győr Településvédelmi Programja, valamint hangsúlyozta a vízpartok minél jobb hasznosítását, a faállomány megóvását és a zöldítési intézkedéseket.
Ruzsa Csaba, Pécs MJV Polgármesteri Hivatalának alpolgármestere azt mutatta be előadásában, hogy mitől lesz fenntartható, élhető a város elsősorban a fiatalok számára. Úgy látja, hogy új, innovatív irányba kell elmozdulni, ami egyebek mellett imázsteremtést is jelent. Szerinte a fő kérdés a jövőben a lakhatás lesz. Elmondta, Pécs klímaátállásának mozgatórugói a technológiai újítások, illetve a teljes Mecsek felújítása, ugyanis megnőtt az igény az új zöld terültek megnyitására. Kiemelte a zöld hidrogéngyártás megújítását is elsősorban a repülés területén.
Szerző: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes