Biztonság- és védelempolitika, háború, migrációs krízis, uniós bővítéspolitika és vízügy – csak néhány téma azok közül, amelyekről szakértői gondolatokat hallgathattak meg a tizennegyedik Ludovika Fesztivál szabadegyetemi előadásaira érkezők május 9-én az Orczy-parkban. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által szervezett szabadegyetemi program első napján neves hazai és külföldi szakemberek tartottak előadásokat, vagy ütköztették álláspontjukat.
„Július 1-jétől az európai közjóért tehetünk mindannyian, és az Európai Unióban (EU) való aktív részvétel Magyarország számára szuverenitási kérdés” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Ludovika Fesztivál kiemelt vendége és egyben első előadója megnyitó előadásában. Véleménye szerint Európa és közvetetten a világ sorsa is függ a júniusi európai parlamenti választások eredményétől, mert a voksolás után kialakuló parlamenti és politikai erőviszonyok határozzák majd meg a létrejövő védelmi és biztonsági struktúrát.
„Magyarországnak nem áll érdekében, hogy egy föderális, blokkosodó, elzárkózó, háborúba sodródó, túlszabályozott és hanyatló Európai Unió keleti perifériáján legyen” – szögezte le a politikus. Felidézte a nyugat-balkáni feszültségekkel teli helyzetet, a közel-keleti konfliktust és a kontinensre nehezedő migrációs nyomást, amelyek következtében Európa pozíciója gyengül. Kitért arra is, hogy Magyarország – amely 20 éve tagja az EU-nak és 25 éve a NATO-nak – ebben a konfliktusokkal teli időszakban veszi át az elnöki pozíciót, amikor a választások után intézményi átmenet is lesz. A magyar elnökségi program fontos elemének nevezte az európai védelmi ipar erősítését, a Nyugat-Balkán uniós csatlakozásának elősegítését és Európa versenyképességének növelését. Ennek érdekében az Uniónak képesnek kell lenni megvédenie önmagát és reagálni a válságokra – fejtette ki.
„Az Európai Unió relatív súlya csökken, a védelme területén pedig nagyon jelentős az Egyesült Államok befolyása, mivel lényegében a NATO-ra támaszkodik” – emlékeztetett Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki szerint ütőképes európai védelmi képességekre van szükség, amelyek csak akkor alakulhatnak ki, ha a tagállamok erősek. Beszélt egyebek mellett a 2015–16 óta zajló magyar haderőfejlesztési programról, amelynek részeként az infrastruktúrát és a személyi állományt is átalakították. A hazai védelmi ipar erősítésének érdekében szükségesnek nevezte azt, hogy a Magyarországon előállított katonai eszközök ne csak a hazai, hanem a nemzetközi igényeket is ki tudják elégíteni, amely hazánk gazdasági növekedéséhez is hozzájárulhat.
A nemzetközi vendégek sorában elsőként Michael Anton egyetemi oktató, a Trump-kormány volt nemzetbiztonsági tisztviselője Háború Ukrajnában: a változó világrend címmel tartott plenáris előadást. Michael Anton, aki korábban Rupert Murdoch, Rudy Giuliani és Condoleezza Rice beszédírójaként is dolgozott elsőként az amerikai politikai berendezkedést vázolta fel. A repubikánusok és a demokraták egymás ellenfelei, ám a helyzet sok szempontból árnyaltabb. Ez a helyzet a külpolitikában is, szögezte le.
Itt van például Ukrajna támogatása. A republikánusok ellenzik – s ez nem azt jelenti, hogy Ukrajna ellen és Putyin mellett foglalnának állást, egyszerűen csak azt gondolják, ne költsön az USA dollármilliárdokat egy olyan konfliktusra, amelyet nem feltétlenül tartanak megnyerhetőnek, miközben számos belföldi gondja is akad Amerikának. A demokrata elnök és a vezető tisztségviselők ellenben úgy vélik, hogy az Egyesült Államoknak igenis támogatniuk kell Ukrajnát. Ebben a felállásban az a némiképp meglepő, hogy a vietnámi háború kudarcától egészen a hidegháború végéig a Demokrata Párt sokkal inkább békepárti volt, mint a republikánusok. Ennek alapján azt gondolhatnánk, hogy a demokraták közül sokan tehát nem értenek egyet a jelenlegi iránnyal, ez azonban már nem igazán van így. A párt többsége támogatja a beavatkozásokat.
A közel-keleti konfliktus kapcsán is elmondható, hogy míg korábban a demokraták Izrael-pártiak voltak, egy jelentős kisebbségük ma már kritizálja a zsidó államot, s mind inkább hallatja a hangját, miközben az Izraelt támogató idősebb generáció fokozatosan kiöregszik, kihal. E kisebbség egyébként jelentős részben az amerikai egyetemistákat jelenti, akik radikalizálódását a demokraták korábban nem ellenezték, vagy akár még aktívan támogatták is.
Michael Anton szerint Trump győzelme esetén vélhetőleg meglépi azt, amire a Biden-adminisztráció jelenleg nem hajlandó: megpróbálja valamiképpen tárgyalóasztalhoz ültetni az oroszokat és az ukránokat. Trumpot szerinte két cél vezérli. Egyrészt szeretné, hogy a háború véget érjen, és javuljanak az orosz-amerikai kapcsolatok. Másfelől azonban nem akar gyengének mutatkozni, s azt sem, hogy ismét az oroszokkal való összejátszás vádja érje.
Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte Európa választ: jobboldali fordulat várható? címmel. Lorenzo Bernasconit, a Machiavelli Center kutatóját, Hegedűs Barbarát, Veszprém alpolgármesterét, EP-képviselőjelöltet, valamint az NKE nemzetközi főigazgatóját, Liliana Śmiech-t Charles Sapin francia újságíró kérdezte.
Hegedűs Barbara a közelgő európai parlamenti választások kapcsán úgy fogalmazott: az elmúlt években az EP erősödött, és az általa tárgyalt témák nyomán nagyobb hatással van az európai polgárok életére, mint korábban. Fontos, hogy az intézmény miképpen határozza meg az európai értékeket, és az is, hogy a nemzetek ennek révén milyen mértékben őrizhetik meg szuverenitásukat. E szempontból a közelgő választások tétje is nagyobb lehet.
Liliana Śmiech azt emelte ki, hogy az unió mintha megfeledkezne az emberekről. A fenntarthatóságról és az uniós értékekről sok szó esik, de eközben Európa elveszíti versenyképességét. Kevés a kontinensen az energiahordozó, fontos volna e téren a diverzifikáció, a nukleáris energia és a megújuló energiaforrások, és az is, hogy a szabályok ne kössék gúzsba az európai cégeket, mint az a német autóiparban látszik.
Lorenzo Bernasconi szerint is fontos szembenézni a problémákkal. Az EU-tagállamok történelmi örökségei eltérőek, ezeket az uniónak kezelnie kell. Ma már nem a jobb- és baloldal jelenti a két pólust, hanem az, hogy a pénzügyi piacok határozzák meg a jövőnket, vagy maguk az emberek, a szuverén államok, húzta alá.
Szöveg: Kovács Lilla, Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes