„A nyáron kezdődő magyar uniós elnökség egy rendkívül fontos mérföldkő lesz” – fogalmazott Jan Lipavský, a Cseh Köztársaság külügyminisztere a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Széchenyi Dísztermében, április 26-án. A tárcavezető előadása, amely a „Közép-Európa és helyzete a geopolitikailag változó világban. Az Ukrajna elleni orosz agresszió cseh szemszögből” címet viselte, a szomszédos ország külpolitikájának aktuális prioritásairól és kihívásairól szólt.
Az eseményt Deli Gergely, az NKE rektora nyitotta meg. Köszöntő beszédében kiemelte, az NKE mint Magyarország vezető közszolgálati felsőoktatási intézménye és tudásközpontja, a tudományos közösség, a társadalom és a nemzetstratégia igényei és céljai közötti együttműködés hatékony modelljét képviseli. „Küldetésünk, hogy elkötelezett stratégiai oktatást és kutatást nyújtsunk, fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink ne csak elméleti és tudományos, hanem gyakorlati tudást is szerezzenek, és betekintést nyerjenek a világ történéseibe” – hangsúlyozta Deli Gergely. Kifejtette, a nemzetközi partnerségek fejlesztése az NKE másik stratégiai célja, amelynek részeként elindult a Ludovika Scholars Program, a külföldi hallgatók jelentkezését segíti a Stipendium Hungaricum, valamint az Erasmus és Erasmus+ mobilitási programok.
Az NKE rektora Magyarország és Csehország közös közép-európai történelmére kitérve felelevenítette az 1335-ös visegrádi királyi találkozót, a 20. századi totalitárius rendszerek tapasztalatait, majd a demokratikus változásokat térségünkben. Kiemelte: 1991-ben a Visegrádi Együttműködés volt az első lehetőség arra, hogy országaink szabad akaratukból és együttműködéssel megkezdjék euroatlanti integrációs céljaink megvalósítását. NATO-, valamint EU-tagságunk egyértelmű társadalmi, politikai, gazdasági, de mindenekelőtt szellemi sikert jelent a két ország számára. „Büszkén mondhatjuk, hogy egyetemünk számos együttműködési megállapodást kötött, ezáltal kölcsönösen előnyös kapcsolatokat ápol a legjobb cseh egyetemekkel, főiskolákkal és kutatóintézetekkel, például a prágai Károly Egyetemmel, a Cseh Köztársaság Rendőrakadémiájával és a brünni Védelmi Egyetemmel” – emelte ki Deli Gergely.
Jan Lipavský előadásában hangsúlyozta, hogy a Ludovika egy olyan dinamikus oktatási intézmény, amelynek célja a jövő köztisztviselőinek és szakértőinek képzése a nemzetközi kapcsolatok, a katonai és polgári biztonság vagy a bűnüldözés területén. Úgy látja, a jelenlegi bonyolult nemzetközi környezetben az ilyen típusú egyetemi oktatás és kutatás fontosabb, mint valaha. A miniszter a közös közép-európai örökségről szólva emlékeztetett: a régió egyedülálló történelemmel és gazdag kulturális örökséggel rendelkezik. 1956-ot és 1968-at megemlítve úgy fogalmazott: a 33 évvel ezelőtt alapított visegrádi együttműködés mozgatórugója a közös történelmi sors, illetve a szabad nemzetek euroatlanti közösségéhez való csatlakozásának vágya volt. Hozzátette: A NATO-hoz való 1999-es csatlakozás olyan siker és olyan eredmény volt, amelyben kevesen hittek akkoriban.
„Az ukrajnai háború a mi háborúnk” – vélekedett a miniszter az orosz-ukrán háború kapcsán. Nézete szerint továbbra is Kijev katonai és védelmi szükségleteire kell összpontosítani.
A cseh külügyminiszter előadásában kiemelte Magyarország nyáron kezdődő uniós elnöki pozícióját. Hangsúlyozta, ez egy rendkívül fontos mérföldkő, és Csehország kész segíteni hazánknak. Prága egyetért az elnökség prioritásaival, mint az EU versenyképességének megerősítése, a Nyugat-Balkán és a Dél-Kaukázus országaival való együttműködés támogatása, beleértve a jogállamiság kiépítését, valamint az illegális migráció elleni küzdelem szükségességét. Szerinte ugyanakkor kérdés, hogyan kezeli Magyarország Oroszország Nyugat elleni agresszióját.
A miniszter beszédében kiemelte: Csehország és Magyarország egyaránt büszke lehet NATO- és EU-tagságára, valamint a demokrácia, a szabadság és a biztonság előmozdításában betöltött szerepére a világban. „Emlékezzünk a történelmi leckékre, és továbbra is dolgozzunk együtt a stabilitás és a biztonság fenntartásán a térségünkben és globálisan” – zárta beszédét Jan Lipavský. Az eseményt követően, kérdésre válaszolva a külügyminiszter hangsúlyozta az Európai Unió korábban meghatározott alapelveinek fontosságát és aktualitását. A Visegrad Fund-ról, vagyis a Nemzetközi Visegrádi Alap nevű szervezetről szólva kifejtette: a megvalósuló projektek, legyen szó gazdasági együttműködésről vagy kulturális eseményekről, rendkívül fontos szerepet játszanak Magyarország és Csehország kapcsolatában.
Szerző: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes