„A szabályokon alapuló világrend felborult, a hatékony multilateralizmus részben megszűnt, mindegyik kontinensen konfliktus uralkodik” – emelte ki előadásában Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára a Ludovika Szabadegyetem legújabb eseményén. Az államtitkár az Európára magasodó kihívások közt említette a terrorizmust, az energiaválságot, a gazdasági válságjelenségeket, a migrációt, a dezinformációt, a klímaváltozást és a mesterséges intelligenciát.
„Semmi sem olyan, mint 2022. február 24-e előtt, mindez óriási teher Európa stratégiai kohéziójára és ellenálló képességére nézve” – fogalmazott Sztáray Péter előadásában. Az orosz-ukrán konfliktusra kitérve, az államtitkár hangsúlyozta: Moszkva stratégiája a kivéreztetés és az, hogy elérjék az ukrán élőerő hiányát. Hozzátette továbbá, hogy szerinte a nyugati támogatás nem elegendő Kijev győzelméhez. Sztáray Péter kiemelte, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, nem enged át fegyverszállítmányt a magyar-ukrán határon és a Kijevnek szánt újabb 5 milliárd eurós katonai segítségnyújtást sem támogatja.
A háború okozta gazdasági következmények közt említette azt, hogy az energiabiztonság veszélybe került, a szankciók hatékonysága korlátozott maradt és Európa versenyképessége visszaesést szenved, valamint az USA és Kína szerepe felértékelődik. Ugyanakkor Oroszország nyugaton elszigetelődött, viszont keleten megerősítette szövetségesi kapcsolatait.
Az államtitkár megemlítette azt is, hogy láthatóan az EU-n belüli biztonságpolitikai gondolkodás alapjaiban megváltozott: jelentős haderőfejlesztés és fegyverkezés figyelhető meg, az európai országok az eddiginél nagyobb felelősséget vállalnak ezen a területen védelmük érdekében. Hozzátette: annak ellenére, hogy az EU stratégiai autonómiájának erősítése új lendületet kapott, az USA védelmi ernyőjére való rászorultság is megfigyelhető. Úgy látja az államtitkár, hogy a politika más területeit is alapvetően meghatározza a háború hatása, például a bővítési politika egyre inkább geopolitikai eszközként jelenik meg, és háttérbe szorul az elmúlt két évtizedre jellemző technikai megközelítés.
A Gáza és Izrael közötti háborúval kapcsolatban Sztáray Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország határozottan elítéli az Izraelt ért terrortámadást. „Európai közös érdek a közel-keleti békefolyamat eredményeinek fenntartása, a regionális háború kitörésének elkerülése, valamint az Európát is fenyegető migrációs nyomás megakadályozása” – emelte ki az államtitkár. Úgy látja, hogy a háború következménye a többi között Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban lévő növekedő feszültség a közösségek között, az antiszemitizmus terjedése és terrorcselekmények előfordulása.
Az afrikai Száhel-övezetről szólva Sztáray Péter elmondta, hogy a magyar külpolitika számára rendkívül fontos térséggé lépett elő. Részletezte, hogy az ottani magyar fellépés illeszkedik hazánk általános külpolitikai és külgazdasági céljaihoz, vagyis a humanitárius, a fejlesztési és a biztonsági aspektusokhoz.
Elmondta ugyanakkor, hogy a romló biztonsági és humanitárius helyzet miatt sorra vonulnak ki a térségből a nyugati országok és a kialakult vákuumot várhatóan más, nem-nyugati szereplők töltik be. „Magyarország támogatja az EU Száhel-övezetbeli jelenlétét, és a figyelmet az együttműködő térségbeli államokra, elsősorban Csádra kell fordítani” – hangsúlyozta az államtitkár, aki hozzátette: a Magyar Honvédség 200 fős katonai kontingens telepítését vállalta a térségbe.
Az államtitkár az illegális migráció kérdésében hangsúlyozta: a bevándorláspolitika befolyásolása nemzeti érdek, a hatékony migrációs politika alapja a többi között a migránsok visszafogadása és a reintegráció. Úgy látja, hogy hosszú távú megoldásokra van szükség: ilyenek egyebek mellett a fejlesztés- és kereskedelempolitikai eszközök, harmadik országokkal való párbeszéd, helyben történő segítségnyújtás és hatékony határvédelem és embercsempészet megakadályozása.
Szerinte, bár az EU-s tagországok hozzáállása jelentősen közeledett Magyarország álláspontjához, de még nincs összhangban azokkal és súlyos hibának tartja, hogy nem egyhangú döntések születnek a kérdésben. Hozzátette: egyensúlyt kell teremteni a felelősség és a szolidaritás között, ugyanakkor Magyarország nem támogatja a kötelező elosztáson alapuló szolidaritási mechanizmust.
Sztáray Péter előadásában szót ejtett arról is, hogy pár hónap múlva, július 9-11. között tartják Washingtonban a NATO-csúcsot, ahol a kiemelt témák közt szerepel majd az orosz-ukrán háború, a NATO-Ukrajna kapcsolatok, a déli kihívások és Kína. Magyarország idén ünnepelte a NATO csatlakozásának 25. évfordulóját és megemlékezik a NATO fennállásának 75. évfordulójáról is.
Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az uniós intézményi ciklusváltás idejére esik a nyáron kezdődő magyar EU-elnökség, amely program véglegesítése 2024 júniusára várható. A súlypontok közt egyebek mellett szerepel a versenyképesség javítása, a demográfiai kihívások kezelése, a bővítési folyamat előmozdítása, az EU–Nyugat-Balkán csúcs, az illegális migráció. Továbbá kiemelt figyelem vetül a védelempolitikára, a védelmi ipar uniós szintű erősítésérére, a kohéziós politika jövőjére, valamint a 2025. évi uniós költségvetés elfogadására.
Szöveg: Harangozó Éva