Mehmet Kemal Bozay török külügyminiszter-helyettes hazája uniós csatlakozási folyamatáról beszélt május 13-án, a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és Törökország budapesti nagykövetsége szervezésében.
Gyurcsík Iván, az NKE regionális együttműködésért felelős rektori tanácsadója köszöntőjében kiemelte, a magyarok már a XIX. században rokonszenvvel fordultak a korabeli törökök felé. A két világháború közötti időszakban pedig számos magyar mérnök, tudós és állami tisztviselő járult hozzá Ankara fejlődéséhez. Az elmúlt évben megemlékezhettünk a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulójáról, idén pedig a török–magyar kulturális évadot ünnepelhetjük.
Deli Gergely, az NKE rektora arról szólt, egyetemünk a közigazgatás hazai tudásközpontjaként arra törekszik, hogy a hallgatók ne csak elméleti, hanem gyakorlati tudást is szerezzenek, azaz betekintést nyerhessenek a világ eseményeibe. Ezért is fontos az egyetem számára a nemzetközi partnerségek fejlesztése, amelynek része a Nagyköveti Fórum, de ugyanígy a Ludovika Scholars és Fellowship program, a Stipendium Hungaricum ösztöndíj, valamint az Erasmus és Erasmus+ mobilitási program is. A rektor hozzátette, az egyetem tucatnyi török egyetemmel és kutatóintézettel ápol kölcsönösen előnyös kapcsolatokat, így rendszeresen fogadhat professzorokat, kutatókat és diákokat Törökországból. E kétoldalú együttműködést érdemes tovább mélyíteni – zárta beszédét Deli Gergely.
A köszöntőket követően Mehmet Kemal Bozay, Törökország külügyminiszter-helyettese és EU-ügyekért felelős igazgatója Törökország uniós csatlakozási folyamata és az EU Tanácsának magyar elnöksége címmel adott elő. Mint fogalmazott, kontinensünk gyökeresen átalakult, korunk kihívásai pedig átnyúlnak a határokon, így a megoldásokat is csak közösen, a konnektivitás elve mentén tudjuk megtalálni. Törökország a NATO egyik legnagyobb haderővel rendelkező tagjaként védi Európa határait, és köti össze a kontinenst más földrészekkel, azaz szerves része Európának. Kiemelte, a törökök abban bíznak, hogy a magyar elnökség képes lesz úrrá lenni a kihívásokon, illetve azokat lehetőséggé tudja változtatni az EU bővítése érdekében. A korszellem azt jelzi, hogy lényeges fordulópontnál állunk. Európa néhány alkalommal már elvétette e ponton a lépést, de a törökök abban bíznak, hogy az EU bővítése kapcsán ezúttal nem követ el tévedést.
A külügyminiszter-helyettes hozzátette, a török–magyar kapcsolatok bár a történelemben gyökereznek, ám elsősorban a jövőbe tekintenek. A török társadalom sosem felejti el azt a szolidaritást és segítséget, amit Magyarországtól kapott a földrengés idején. Nemcsak az idei közös kulturális évad a lényeges, hanem a 2025-ös esztendő is, ami a tudomány és innováció török–magyar éve lesz.
Az előadást követő beszélgetésen a külügyminiszter-helyettest Egeresi Zoltán, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Kutatóintézetének tudományos munkatársa kérdezte. Elhangzott, a török társadalom többsége szerint előnyös lenne az EU-tagság, de ha azt kérdezzük, vajon lehet-e tag Törökország, a válaszadók többsége pesszimista. Pedig a célunk közös: a béke, a biztonság és a jólét megteremtése a kontinensen. Bármi, ami ma Európában történik, azonnal befolyásolja Törökország működését, gazdaságát. Ezért is lenne fontos folytatni a csatlakozási tárgyalásokat, hogy a múltban gyökerező, ma már anakronisztikusnak számító akadályokat el lehessen hárítani az együttműködés előtt. Olyan iránytűre van szükség Brüsszelben, amely képes akár 360 fokban is megmutatni az előre vivő utat.
Mehmet Kemal Bozay abban is bízik, hogy a magyar elnökség ideje alatt sikerül az együttműködést hazája és az EU között a jelen és a jövő kihívásaihoz méltó módon fejleszteni.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes