A közszférában foglalkoztatottak, valamint a közbeszerzés más szereplői számára a szervezeti integritás elősegítése volt a célja annak a szakmai konferenciának, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartottak április 29-én. Az eseményt a kormányzati cselekvési terv részeként az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) szervezte.
A közbeszerzés integritásának erősítése érdekében első alkalommal rendeztek szakmai konferenciát az NKE-n, amit a 2024 és 2026 közötti időszakban több hasonló rendezvény, valamint képzések és workshopok is követnek majd – fejtette ki köszöntőjében Bartóki-Gönczy Balázs. Az NKE ÁNTK tudományos dékánhelyettese kiemelte: a mostani eseményre az előzetes várakozásokat is felülmúlva, kétszázhatvanan jelentkeztek, közülük többen online formában hallgatták meg az előadásokat.
Bartóki-Gönczy Balázs emlékeztetett: az Európai Bizottság 2022-ben kondicionalitási eljárást folytatott le Magyarországgal együttműködve hazánkkal szemben, és ennek részeként fogadtak el egy cselekvési tervet a közbeszerzési verseny fokozása céljából. Az ezzel kapcsolatos korányrendelet az NKE számára is meghatározott feladatokat, így egyebek mellett képzésekkel és kutatásokkal igyekeznek segíteni a munkát – részletezte.
Arról, hogy milyen a felelős ajánlatkérői magatartás abban az esetben, ha valaki kartellt észlel, Sipos Attila, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) főtitkára számolt be előadásában, miután bemutatta a szervezet működését. „Őrködünk a verseny tisztasága és a tisztességes piaci verseny felett” – jelentette ki. Beszélt arról, hogy a GVH legfontosabb feladata a versenyfelügyelet mellett a versenypártolás, vagyis a témával kapcsolatos törvényalkotási folyamat segítése, illetve a versenykultúra-fejlesztés, tehát az edukációs tevékenység. Hozzátette: a GVH piacelemzéseket és ágazati vizsgálatokat is végez.
A piaci verseny azért fontos, mert kedvezőbb árakat biztosít és magasabb minőségű, illetve árú cikkekhez vagy szolgálatásokhoz juthatunk, ugyanakkor innovációra ösztönzi a vállalkozásokat – fogalmazott Sipos Attila, aki kitért arra az uniós felmérése is, amely alapján a magyarok véleménye szerint hazánkban egyre inkább érzékelhetők a piaci verseny jótékony hatásai. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kartellek olyan versenykorlátozó magatartások és megállapodások, amelyek egymástól független vállalkozások között jönnek létre titkos formában. Ennek része lehet a piacfelosztás, a verseny- és kereskedelmi feltételekben való megállapodás vagy az árrögzítés – részletezte.
Ha ezek valamelyikére fény derül a versenyfelügyeleti eljárás során, akkor nemcsak pénzbírsággal, hanem szabadságvesztéssel is büntethetők a résztvevők, de polgári peres eljárásokat is eredményezhet a kartellezésben való részvétel – hangsúlyozta a GVH főtitkára. Rámutatott: a kartellek a nemzetgazdaságot is súlyosan károsítják, ezért 2017 óta 28 milliárd forint bírságot szabtak ki az ilyen tevékenységben résztvevő vállalkozásokra. Hozzátette: a GVH együttműködésre törekszik, ezért csak nagyon megalapozott esetben büntet, és bizonyos esetekben engedékenységi kérelmet is elfogad, amelynek értelmében elengedhetik a bírság teljes vagy egy bizonyos összegét, de tevőleges jóvátételt is megítélhet, illetve megfelelési programban való részvételre is kötelezheti az adott céget.
A verseny növelését célzó kormányzati intézkedési tervről már Kretter Diána beszélt. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára felidézte, hogy a kormány 2021-ben tűzte ki célul az egyajánlatos közbeszerzések számának 15 százalékra való csökkentését szolgáló intézkedések bevezetését. Beszámolt arról, hogy míg az európai uniós forrásokkal kapcsolatos közbeszerzések között mindössze öt százalék az egyajánlatos, addig a hazai forrásokból megvalósuló beruházások közbeszerzéseinél ez az arány 29 százalék.
Annak okairól, hogy miért ilyen nagy a különbség az uniós és a hazai forrásokból megvalósuló beruházások megvalósítására érkező ajánlatok között, a helyettes államtitkár elmondta: az uniós forrásfelhasználást szigorúbban ellenőrzik, ugyanakkor lehetnek egyajánlatos szempontból „fertőzött” anyagok, mint a kőolajtermékek, a tüzelőanyagok vagy a villamosenergia, amelyek beszerzése az orosz-ukrán háború kitörése és egyéb gazdasági folyamatok miatt nehézkessé vált.
Kretter Diána kitért a kondicionalitási rendeletre is, amelynek nyomán 2022-ben létrehozták az Integritás Hatóságot, majd a Korrupcióellenes Munkacsoportot is tíz kormányzati és tíz független taggal. Emellett pontosították az összeférhetetlenségi szabályokat, újrakodifikálták a közbeszerzési törvényt és fejlesztették az elektronikus közbeszerzési rendszert, illetve a kis- és középvállalkozásokat segítő továbbképzéseket is megvalósítottak – fejtette ki.
A helyettes államtitkár beszélt a kormány cselekvési tervéről is, amely tartalmazza az egyajánlatos közbeszerzési eljárások csökkentését célzó célkitűzéseket. Hangsúlyozta: a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkárságával közösen létrehoznak egy munkacsoportot annak érdekében, hogy megvizsgálják, miért az egészségügyi ágazatban a legmagasabb az egyajánlatos közbeszerzések száma.
A konferencia további részében a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Állami Számvevőszék, az Integritás Hatóság és a Közbeszerzési Hatóság szakemberei fejtették ki gondolataikat.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes