Az új technológiák biztonsági vonatkozásaival kapcsolatos szakmai eredmények társadalmi hasznosulása szempontjából mérföldkövet jelenthet a 2024-es év. Idén áprilistól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán (ÁNTK) működő Kiberbiztonsági Kutatóintézet a Mesterséges Intelligencia Koalíció teljes jogú tagjaként vállal kulcsszerepet Magyarország MI-fejlesztési ökoszisztémájának kialakításában. A 2018-ban, állami kezdeményezésre, a Digitális Jólét Program égisze alatt létrejött MI Koalíciónak mára közel 260 tagszervezete van: sikerrel tömöríti a hazai technológiai, MI-kutatási és fejlesztési terület legfontosabb felsőoktatási kutatóbázisait, tudományos műhelyeit, cégeit, szakmai és közigazgatási szervezeteit. Célja a mesterséges intelligencia-fejlesztések hazai elterjesztése, az ehhez szükséges társadalmi-intézményi infrastruktúra megteremtése, és az ennek kereteit megteremtő hazai és nemzetközi szabályozási környezet kialakításának segítése.
A világban egyértelműen gyorsuló átrendeződés zajlik, a hatalmi szempontból többpólusúvá váló glóbusz konfliktusai pedig, ahogy azt az USA és Kína rivalizálása jól mutatja, a technológia dimenziójában koncentrálódnak. Ebben az összefüggésben ”technológián” a társadalmak szokásos működését felforgató, angol szóval „diszruptív” fejlesztéseket érthetjük. Ezek jelen vannak ma már a munkánkban és a mindennapi életünkben, sokszor láthatatlanul is: a tájékozódást, a kommunikációt, de még a bankolást is segítő műholdas technológiák formájában, a békés mezőgazdaságban, vagy a pusztító háborúban egyaránt megkerülhetetlenné váló drónok formájában. De, mindenekelőtt az emberi tudásfolyamatok képességeit utánzó mesterséges intelligencia alkalmazások egyre szélesebb tárházában, ahol a sokak számára ismertté vált ChatGPT csak egyike az eszközök sokaságának. Ezeknek a csúcstechnológiáknak a közös jellemzője, hogy elszakíthatatlanul fonódnak össze a digitalizáció folyamatával, mindegyikük lelke a számítógép, az információs hálózatok és szoftverek rendszere. Tehát: kibontakozási és működési terepük a kibertér. A növekvő lehetőségeknek pedig, ahogy az máshol sem ritka, ára van.
A fejlett mesterséges intelligencia technológiák integrálása a különböző ágazatokba forradalmi jelentőségű, ugyanakkor a kiberfenyegetések új spektrumát is létrehozza. Ahogy egyre inkább MI-technológiával működő rendszerekre támaszkodunk a kritikus infrastruktúrák működtetésében, a pénzügyi rendszerekben, a hírközlésben és a közlekedésben, a személyes adatok kezelésében, az megnöveli e kifinomult fenyegetések megértésének és mérséklésének fontosságát. A kutatás és a felsőfokú oktatás területén ez új feladatokat, új megközelítést követel meg.
Az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének portfóliójában is egyre nagyobb szerepet kap ezeknek az új, emergens technológiáknak a vizsgálata. A kutatások fókuszában ma már óhatatlanul ott szerepel a mesterséges intelligencia által generált új fenyegetések azonosítása is. Különösen azoké, amelyek képesek „alkalmazkodni” a hagyományos biztonsági intézkedésekhez, felülkerekedve a kiberbiztonsági technológiák hagyományos eszköztárán. A fenyegetések azonosítása mellett a kutatás a robusztus védelmi mechanizmusok kidolgozására is összpontosít. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia kibervédelmi alkalmazásai is új kérdéseket vetnek fel. Ezek etikai és jogi következményeinek megértése szintén kulcsfontosságú.
Szerző: Dr. Nyáry Gábor kutató NKE ÁNTK, Kiberbiztonsági Kutatóintézet