Szűkítés


Minden Címke 458


bejegyzések

Az NKE-re látogatott az UNG rektora

    • fokep
    •  dsc2650 2
    •  dsc2671 2
  • Előző
  • Következő

2017. június 27-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre látogatott Dr. Bonita Jacobs, a University of North Georgia (UNG) rektora. Mint ismert a két intézmény májusban együttműködési megállapodást írt alá. Ennek megvalósításáról folytattak további tárgyalást Budapesten, amelyen részt vett Prof. Dr. Patyi András rektor, Prof. Dr. Padányi József vezérőrnagy, tudományos rektorhelyettes, Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, Dr. Nagy Judit r. ezredes nemzetközi rektorhelyettes és Prof. Dr. Kis Norbert, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja. Bonita Jacobs az egyetem vezetésével történt reggeli stratégiai megbeszélést követően megtekintette a Ludovika Campus helyszíneit, újonnan épülő oktatási egységeit és a Ludovika Főépületet, valamint tárgyalt a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar vezetésével is az együttműködés bővítéséről.

A két intézmény közötti kapcsolatfelvétel 2015 októberében kezdődött, amikor az UNG képviselői először látogattak az NKE-re, és kezdeményezték egy kétoldalú együttműködési megállapodás aláírását civil és tisztjelölthallgatók cseréjére, gyakornoki elhelyezésére vonatkozóan. Ezt követően 2016 őszén egy ismételt magyarországi látogatás során az amerikai és a magyar fél az együttműködés kiberbiztonság- és védelem területén történő új lehetőségeiről egyeztetett. Az együttműködés folyamatos megvalósítását segítette az is, hogy Bakos Csaba Attila alezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) tanársegédje a Fulbright ösztöndíj program keretében végez kutatási és oktatási tevékenységet az amerikai partnerintézménynél 2017 júliusáig.  Az együttműködés keretein belül mindkét intézmény a külföldi nyári egyetemeken és szakmai gyakorlatokon való részvételt támogatja és kutatói, oktatói, hallgatói mobilitási lehetőségeket biztosítanak egymásnak. 2017 májusában két amerikai kadét érkezett a HHK-ra a két hónapos csereprogramra, akik egy közös ebéd során számoltak be a vezetőknek személyes tapasztalataikról. A kölcsönösség fenntartása érdekében 2017 augusztusában az NKE HHK két hallgatója utazik az UNG-re, ahol öthetes csereprogramon vesznek részt. Ugyancsak 2017 szeptemberében az UNG-ről érkező hallgató kilenc hetes szakmai gyakorlatot fog teljesíteni az NKE Nemzetközi Kapcsolatok Irodájában. 

Az UNG egy 2013 januárjában alapított, jogelődjeit tekintve azonban 1873-ra visszamenő múlttal rendelkező felsőoktatási intézmény. Egyike az USA 6 szövetségi szintű felső katonai vezetőképző intézményeinek. Az NKE-hez hasonlóan az UNG öt, eredetileg önálló intézmény integrációja révén jött létre. Rendelkezik civil (körülbelül 80%, 1100 fő) és tisztjelölt hallgatókkal (kb. 750 fő hallgatói dandárban). Több mint 50 alapszakos (például nemzetközi kapcsolatok, politikatudomány, marketing, kommunikáció) és kb. 15 mesterszakos (például büntető igazságszolgáltatás, közigazgatás) képzési programmal rendelkeznek. A kadétok/tisztjelöltek előtt nyitva állnak az alapszakos programok, így szinte kivétel nélkül a katonaként végzett hallgatók egy-két egyéb civil diplomával/végzettséggel is rendelkeznek, mely által versenyképességük a munkaerőpiacon erősebb. Az amerikai haderő több tábornoka végzett az intézményben. A képzéstervezést átfogó megközelítés (comprehensive approach) jellemzi két szempontból is. Egyrészt a katonai és civil képzések párhuzamos folytatása a jellemző, valamint minden hallgató legalább fél évet valamilyen külföldi partnerintézményben gyakorlat keretében tölt el. Az intézmény példaértékű lehet ezen képzéstervezés szempontjából is, valamint a civil és hivatásos értékrend, kultúra tökéletes együttélése szempontjából is.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a napokban hirdette meg a „Good Governance Knowledge Transfer Program NUPS – USA” című pályázati felhívást oktatók-kutatók számára. A pályázat célja kiválósági szempontok alapján válogatott oktatók-kutatók kutatási és képzési tapasztalatszerzésének elősegítése az NKE valamelyik Amerikai Egyesült Államokban található partneregyetemén a 2017/2018-as tanévben, valamint az így megszerzett tapasztalatok felhasználása az NKE képzési és közszolgálati továbbképzési programjaiban. A nyertes pályázók négy-hat hónapot tölthetnek el az NKE Egyesült Államokbeli partnerintézményeinek valamelyikén, így például akár a University of North Georgián.


Szöveg: NKI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Befogadó ünnepségen köszöntötték a leendő rendőrtiszteket

    • fokep
    •  dsc2720 2
    •  dsc2727 2
    •  dsc2749 2
    •  dsc2765 2
    •  dsc2769 2
    •  dsc2822 2
    •  dsc2833 2
    •  dsc2838 2
    •  dsc2841 2
    •  dsc2858 2
    •  dsc2875 2
    •  dsc2876 2
    •  dsc2890 2
  • Előző
  • Következő

Mintegy 150 leendő rendőrtisztet fogadott sorai közé a Rendőrség az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Teve utcai épületében rendezett ünnepségen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán (NKE RTK) végzett rendőrségi ösztöndíjas hallgatók emléklapot és útravalóul a Pályakezdő rendőrtisztek kézikönyvét vehették át Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagytól, rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettestől. A végzett hallgató hölgyek ezen kívül egy-egy szál rózsát is kaptak.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Dr. Janza Frigyes nyá. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének tagja, Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, Dr. habil. Boda József nyá. nb. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja, Dr. habil. Hautzinger Zoltán, az RTK oktatási dékánhelyettese, és Dr. Simon Attila r. ezredes, az RTK Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézetének vezetője. Jelen voltak az ünnepségen az ORFK és a Rendőrség területi szerveinek vezetői.

A rendőrségi vezetők bemutatása és a hallgatók köszöntése után Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy mondott beszédet. A rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes hangsúlyozta, hogy a most végzett hallgatók vállalták hazájuk és hazájuk állampolgárainak szolgálatát; leendő rendőrtisztként csak törvényes, szakszerű, kulturált, ugyanakkor határozott intézkedéssel vívhatják ki Magyarország polgárainak megbecsülését. A testület előtt álló kihívásokról szólva a vezérőrnagy kiemelte a migránshelyzet folyamatos kezelését, valamint a közelgő FINA Világbajnokság rendőri biztosítását. Felhívta a leendő kollégák figyelmét arra, hogy tisztként érezzék kötelességüknek a korrupció elleni küzdelmet. Mint fogalmazott: „tisztként önöket közhatalommal és nem egyéni hatalommal ruházzuk fel”. Dr. Halmosi Zsolt végül megköszönte az NKE vezetőinek és oktatóinak a hallgatók felkészítését, a főkapitányoktól pedig azt kérte, hogy segítsék a fiatal tisztek beilleszkedését.

Az NKE oktatási rektorhelyettese a hallgatók munkájáról szólva úgy fogalmazott: „önök sokat tettek azért, hogy itt lehessenek”. Dr. habil. Kovács Gábor az NKE oktató-nevelő munkáját ismertetve hangsúlyozta, hogy az egyetemi közös modul ismeretanyagának a leendő tisztek nagy hasznát fogják venni a társszervekkel való együttműködésben. Kiemelte, hogy egyetemünk egyedinek számít a tekintetben, hogy e falak között nem csupán oktatás, hanem nevelés is folyik, majd szólt a hallgatók külföldi szakmai útjainak fontosságáról. „Álljanak rendíthetetlenül a törvény oldalán, szolgálják és védjék Magyarország állampolgárait!” – búcsúzott a végzős hallgatóktól az oktatási rektorhelyettes, végül megköszönte az ORFK vezetőinek az oktató-nevelő munkához nyújtott folyamatos segítséget.

Az ünnepséget követő állófogadáson Dr. Janza Frigyes a végzős hallgatók helytállásának méltatásával kezdte pohárköszöntőjét, hangsúlyozva, hogy a tapasztalatok alapján vezeti be egyetemünk a négyéves alapképzést. Az NKE Fenntartói Testületének tagja az egyesült államokbeli West Point Akadémia 1700-as években született kadétesküjét idézte útravalóul, ami mindössze egyetlen mondatból áll: „A kadét nem lop, nem csal, nem hazudik, és nem tűri azt, aki ezt teszi.” Dr. Janza Frigyes végül megköszönte az NKE oktatóinak munkáját és azt a segítséget, amit az ORFK nyújtott a jövő rendőrtisztjeinek felkészítéséhez.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Újabb, közigazgatás fejlesztésre irányuló szakmai munkában vesz részt az egyetem

    • dsc0309 2 680 454 s

Versenyképes közszolgálat, antikorrupció- többek között ezeket a célokat is szolgálják azok a KÖFOP-programok, amelyekben konzorciumi partnerként vesz részt az NKE. Mint ismert a Nemzeti Közszolgálati Egyetem projektgazdaként két, közel 30 milliárd forintnyi közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési program megvalósítására pályázott sikeresen, de a Belügyminisztériummal, a Nemzeti Védelmi Szolgálattal, valamint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-vel együttműködésben két másik fejlesztési programban is aktív szerepet vállal.

A 6,5 milliárd Forint keretösszegű KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001 kódszámú, „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” megnevezésű program vezetője a Belügyminisztérium. A sikeres megvalósításért azonban az NKE is felel, hiszen a projekt keretösszegéből 872 millió forint sikeres hasznosulását koordinálja. A projekt stratégiai célja szerint a magyar közigazgatásban és rendvédelemben – az emberi erőforrás gazdálkodás terén – a személyi állomány tudás- és képességfejlesztésének fenntartására irányul. A 2020 végéig tartó program keretében sor kerül a közszolgálatban működő emberi erőforrás gazdálkodás hatékonyságát és szakszerűségét támogató, a közigazgatás egészét átfogó információs rendszer kidolgozására és bevezetésére. Olyan HR-funkciók és információs rendszerek fejlesztése valósul meg, amelyek egyfelől lehetőséget adnak megfelelő stratégiai szintű döntések meghozatalára, másfelől az egyén fejlesztésére, életpálya céljainak meghatározására is alkalmasak. A szakmai munka kiterjed a közszolgálati karriert segítő intézmények kidolgozására és bevezetésére is. A közszolgálat személyi utánpótlásának tervszerű biztosítása és az állomány megtartása mind kiemelt célja a programnak. Az NKE mint konzorciumi tag számos feladatot vállalt. Többek között az egyetem szakmai stábja készíti a pályaorientációs tevékenységek eddigi hatékonyságának, eredményességének felmérését és a helyzetértékelő jelentést. Az NKE-ra jutó forrásból valósul meg egy olyan mentori rendszer módszertanának kidolgozása, amely kitér annak működésére, módszereire, technikáira valamint eszközeire. A mentori programot pilot szervezeteknél tesztelik majd, az eredményekről pedig értékelő jelentés készül. Ezeknek a feladatoknak az ellátására kijelölt 300 fő felkészítéséért is az egyetem felel. Egyetemi szakemberek közreműködésével zajlik az általános gimnáziumi közszolgálati fakultációs tananyag (módszertan, tankönyv, jegyzet) kidolgozása is. Az NKE projektmunkája közszolgálati tehetséggondozási rendszer, valamint a közigazgatásban vezetői munkakört betöltők kiválasztási, fejlesztési és utánpótlási rendszerének kidolgozását is magába foglalja. A közszolgálati HR- klub működésének kialakítása szintén az egyetemhez rendelt feladat, csakúgy, mint az un. Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakításához és működtetéséhez szükséges munkaköri kataszter modul, személyügyi modul, és szervezeti modul adattartalmainak, adattábláinak, gyorsjelentéseinek, továbbá a rendszerrel szemben támasztott elméleti elvárásoknak, igényeknek a meghatározása.

A közszolgálat személyzeti utánpótlására ható projekten kívül az NKE egy, a „Kapacitásfejlesztés a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzés érdekében” nevet viselő programban is közreműködik. A KÖFOP 2.2.3-VEKOP-16-2016-00001 kódszámú projektet a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezeti, konzorciumi partnerei – az egyetemen kívül – a Belügyminisztérium és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. A projekt támogatási keretösszege: 5 milliárd Forint, melyből a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre eső költségkeret 374.244.400 Forint. A projekt stratégiai céljaként a korrupció visszaszorítása, amelyet komplex módon kíván elérni. A projekt a prevenció (képzés, tájékoztatási kampány, szervezetfejlesztés, kutatás) eszközei mellett az eszközbeszerzés, a kapacitásfejlesztés és a módszertani súlypontváltás lehetőségeit is alkalmazza. A projekt megvalósítása során az NKE felel a hivatásetika, integritás és antikorrupciós képzések keretében lebonyolítandó új és meglévő továbbképzési programok fejlesztéséért és lebonyolításáért, valamint számos kutatást végez az integritásszemlélet erősítése és antikorrupciós témában.

Az egyetem öt közszolgálati továbbképzési program fejlesztését vállalta, három hivatásetika, integritás képzési módszertan kidolgozását, 3000 közszolgálati tisztviselő bevonását a hivatásetika, integritás és antikorrupciós képzésekbe, 200 fő bevonását közszolgálati tisztviselők integritás tanácsadók, szakirányú továbbképzésébe, 150 fő bevonását szakirányú képesítéssel rendelkező integritás tanácsadók továbbképzésébe. A munka keretében hét összefoglaló antikorrupciós tanulmány készül. A születendő írások többek között kiterjednek az összeférhetetlenség és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségtől kezdve a fegyelmi eljárás tapasztalatain át, az államigazgatási munkakörök korrupciós kockázatának elsődleges és másodlagos elemzésére, de arra is, hogy az etikai kódex(ek) hogyan érvényesülnek a kormánytisztviselők, rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és a köztisztviselők körében. A  projektek szakmai vezetője Dr. Kovács Gábor oktatási rektorhelyettes. A szakmai vezető munkáját mindkét program esetében projekt szakmai vezető helyettes segíti.  A Kapacitásfejlesztés és szemléletformálás a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében című projekt esetében  Dr. Mohai Katalin, A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása program esetében pedig dr. Csóka Gabriella helyettesíti a szakmai vezetőt.


Szöveg: Benedek Mariann

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: KÖFOP, 2017

Pályázati felhívás egyetemi oktatók-kutatók számára

    • writing laptop rgb

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora „Good Governance Knowledge Transfer Program NUPS – USA” címmel pályázati felhívást tesz közzé egyetemi oktatók-kutatók számára. A pályázat célja kiválósági szempontok alapján válogatott oktatók-kutatók kutatási és képzési tapasztalatszerzésének elősegítése az NKE valamelyik Amerikai Egyesült Államokban található partneregyetemén a 2017/2018-as tanévben, valamint az így megszerzett tapasztalatok felhasználása az NKE képzési és közszolgálati továbbképzési programjaiban. A nyertes pályázók négy-hat hónapot tölthetnek el az NKE Egyesült Államokbeli partnerintézményeinek valamelyikén.

A részletes pályázati felhívás itt érhető el: http://uni-nke.hu/egyetem/egyeb-palyazatok/good-governance-knowledge-transfer-program

Megosztás a Facebook-on


„Hallgatóink felét az ország védelmére készítjük fel”

    • patyi andras rektor

Az NKE-re jelentkezők jelentős részét már nem kell a hazaszeretet oldalára állítani - többek között erről is beszélt Prof. Dr. Patyi András a Magyar Hírlap ma megjelent interjújában.

Az NKE minden karán a képzések jellegéből adódóan fontos a hivatástudat, a szakértelem, a törvényes rend szeretete. Az NKE értékközpontú intézmény és nem folytat ideológiai képzést. Az ilyen irányú támadásokra reagálva az egyetem rektora kiemelte: "Kétségtelen, hogy a tárgyi tudás mellett a képzések nagy része nálunk valóban magatartást is formál, szocializál. De ez nem ideológiai vagy politikai képzést jelent. Sem a tanári karban nincs ilyen típusú válogatás, sem a hallgatók között. Nyilván aki honvédtisztnek jelentkezik, és a felsőoktatási életét katonai esküvel kezdi meg, amely szerint az élete árán is megvédi a hazát, azt a fiatalt már nem kell a hazaszeretet oldalára állítani, hiszen nyilvánosan megfogadta, hogy ha kell, meghal értünk. Belőle már csak jó parancsnokot, jó értelmiségit, jó katonatisztet kell faragni. Az pedig, aki úgy gondolja, hogy a bűnüldözésnek szenteli az életét, és megfogadja, hogy élete kockáztatásával is végrehajtja a feladatait, vállalja a képzés kötöttségeit szigorú körülmények között, őt ebben a hitében már csak támogatni kell. A közigazgatásban való munka is bizonyos szintű önfeladást jelent. Ezekben a hivatásokban elengedhetetlen a fegyelem. Enélkül nincs jó vezető, nincs jó parancsnok. Márpedig mi a hallgatóink felét az ország védelmére készítjük fel."

A migrációs fenyegetésre való felkészítésről szólva Patyi András elmondta: az NKE-n már 2012-ben Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék létesült, rá egy évre elindult a migrációs szakirány. " Ma csak nálunk szerezhető ilyen típusú egyetemi diploma. A honvéd- és rendészetitiszt-jelöltek a migrációs válságtól függetlenül is felkészítést kapnak a határőrizeti feladatok ellátására, de 2015-16-ban a hallgatóink szervezett formában is részt vettek a határvédelemben" - tette hozzá. Az intézményvezető a nemzetközi kapcsolatokkal kapcsolatban kifejtette, hogy széles szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezik az egyetem. Sok olyan fórum van, amely kifejezetten a tapasztalatcserét szolgálja, ebbe a határrendészet is beletartozik. Kiemelte azt a közös mesterképzést, amelyben hét európai egyetem, illetve az unió egyetlen, hazánkban működő intézménye, a CEPOL (az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége) vesz részt. A program idén ősszel zárul első alkalommal, Budapestről indult, és itt lesz a diplomaátadó is. Ennek megvalósítása intenzív együttműködést igényelt, hiszen hét országban zajlik a képzés, amelyre az unió húsz tagállamából érkeztek rendőrtisztek.

Az egyetemi integráció eredményeiről szólva az NKE rektora elmondta: "Már 2012-ben sem volt kérdés, hogy szóba állnak-e egymással a katonák, a rendőrök meg a civilek, most pedig minden fejlesztést együtt hajtunk végre, mindig az az első, hogyan lehet a többieket is bevonni. Az állami alapfeladatok ellátása, mint a külső és belső biztonság őrzése, a gyakorlatban is komplex feladat. Ahogy ebben a szereplők a mindennapokban együttműködnek, úgy a képzés során is alapvető ez."

Patyi András beszélt a Ludovika Campus-projektről is. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a jogelőd felsőoktatási intézményeket huszonöt-harminc éven át elhanyagolták, nem fejlesztették, ennek a mulasztásnak a pótlása történik most meg. 

A teljes interjú itt olvasható: http://magyarhirlap.hu/cikk/91481/Hallgatoink_felet_az_orszag_vedelmere_keszitjuk_fel

Megosztás a Facebook-on


Magyar-vietnámi befektetési konferencia az NKE-n

    • fokep
    •  dsc2489 2
    •  dsc2495 2
    •  dsc2497 2
    •  dsc2509 2
    •  dsc2515 2
    •  dsc2539 2
    •  dsc2597 2
    •  dsc2612 2
    •  dsc2623 2
  • Előző
  • Következő

Jogi, igazgatási és politikai kérdések – többek között ezekről is szó volt azon a magyar és vietnámi konferencián, amelynek a Ludovika Főépület Zrínyi terme adott otthont.

Dr. Nagy Judit, az NKE nemzetközi rektorhelyettese kiemelte, külön öröm, hogy az NKE adhat otthont a magyar- vietnámi befektetési együttműködés helyzetét igazgatási és politikai szempontok mentén vizsgáló, elemző, gyorsító szakmai konferenciának, amely öt intézmény neves képviselői véleményének ad helyet. Mint mondta, az esemény a szakmai kérdéskör megvilágítása és a nemzetközi tudástranszfer elősegítése mellett azért is jelentős, mert az NKE két vietnámi egyetemmel az oktatás, a kutatás és a mobilitás elősegítése céljából együttműködési megállapodás aláírására törekszik.

Prof. Dr. Patyi András a rendezvény házigazdájaként kifejezte, megtisztelő, hogy ennek a magas szintű, szakmai konferenciának az NKE adhat helyet. Az NKE rektora kiemelte, hogy Vietnámot megismerni, vele együttműködni minden országnak, az EU tagállamainak is alapvető feladata, hiszen Dél-kelet Ázsia egyik legdinamikusabban fejlődő államáról van szó. „A kölcsönös megismerés és a jó tapasztalat a későbbi barátság alapja lehet” - tette hozzá.

Kecsmár Krisztiánt az Igazságügyi Minisztérium nevében köszöntötte a rendezvényen résztvevőket. Az európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár kitért arra, hogy Magyarország és Vietnám vonatkozásában hagyományosan jól szabályozott a kétoldali kapcsolat: van kétoldalú beruházás védelmi megállapodás és a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodás is. Az államtitkár ismertette a választottbíróságok és a rendes bíróságok szerepét is. Mint mondta, Vietnám, akárcsak Magyarország részese külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1958-as ENSZ egyezménynek, amely biztosítja a választottbírósági határozatok határokon átívelő végrehajtását. Államtitkár úr tájékoztatásul közölte, Magyarországon 2017-ben került elfogadásra az új választottbíráskodásról szóló törvény, amely új alapokra helyezi ennek a szervezeti kereteit. Magyarországon évek óta tervezik a kétoldalú bírósági szerződés felülvizsgálatát, mely kapcsán Kecsmár Krisztián bejelentette, Vietnám lesz az egyik első ország, amellyel megkezdi a tárgyalásokat a magyar állam.

LE Tien Chau, a Hanoi jogi egyetem rektora, aki egyben Vietnám igazságügyi miniszterhelyettese is felidézte a magyar-vietnámi diplomáciai kapcsolatok történetét: a két ország között az elmúlt években előrehaladást mutatott, hogy az elmúlt tíz évben magas rangú delegációcsere történt és tizenöt egyezmény aláíródott a két ország között. Kifejezte, hogy a vietnámi kormány nagy hangsúlyt fektet a Magyarországgal való együttműködésre; szeretnének minél több magyar befektetőt Vietnámba hívni, a konferenciát pedig jó alkalomnak tartotta arra, hogy a felsőoktatási intézmények szakemberei megoszthassák a tapasztalatukat és a tudásukat az adott területen.

Prof. Dr. Badó Attila, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára a Szegedi Tudományegyetem rektorának üdvözletét tolmácsolva köszöntötte a résztvevőket. Az SZTE Összehasonlító Jogi Intézetének intézetvezetője elmondta, nehéz feladat volt az esemény megszervezése, hiszen az négy egyetem és két minisztérium együttműködését igényelte, de a téma fontossága miatt erre mindenképpen sort akartak keríteni.

A konferencián szó esett a szabadkereskedelmi egyezmények, a szabványok és értékstandardok jelentőségéről, a vietnámi törvénykezés és jogi szabályozás alakulására ható múltbéli és jelenlegi tényezőkről, a vietnámi kormány gazdasági stratégiájáról, a hazai tőkebefektetések jogi és gazdasági környezetéről, az európai közös piacokról, valamint a nemzetközi kereskedelmi és beruházási egyezményekről is.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15--2016-00001, a „A JÓ KORMÁNYZÁST MEGALAPOZÓ KÖZSZOLGÁLAT-FEJLESZTÉS” projektből valósult meg.

A témáról bővebben a Bonum Publicum júliusi számában olvashatnak.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Mongol-magyar együttműködés a VTK-n

    • f ek ep
    •  dsc2385 2
    •  dsc2388 2
    •  dsc2401 2
    •  dsc2415 2
  • Előző
  • Következő

Zeneemyadar Batbayar őexcellenciája, Mongólia magyarországi nagykövete pénteken látogatást tett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán. Az egyetem részéről Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes és Dr. Bíró Tibor dékán fogadták a vendéget.

A látogatás apropóját a mongol diákok magyarországi képzési lehetőségei adták, elsősorban az NKE által biztosított vízügyi szakember képzésről, utánpótlásról volt szó. Mongólia megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a magyar szakembereknek, hiszen ők a korábbi együttműködések során már bizonyították rátermettségüket és az ország fejlődése iránti elkötelezettségüket. A megbeszélésen nem csak az oktatásról esett szó, hanem megtárgyalták azokat a nagyszabású, Mongóliába tervezett mérnöki beruházásokat is, amelyekhez elengedhetetlenül fontos a szakmailag jól felkészített mérnökök képzése. Ezek a beruházások a kiváló magyar vízépítőket sem nélkülözhetik. A mindkét ország számára kedvező jövőkép megvalósításának érdekében konkrét lépések is történtek.

Jelenleg is több mongol diák tanul a VTK-n a Stipendium Hungaricum ösztöndíj program keretében, amely lehetőség szélesítése már el is kezdődött. Bíró Tibor elmondta, Mongólia számos szélsőséges vízgazdálkodási problémával küzd, ezért a vízügyi képzés kiemelten érdekli őket.


Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az utolsó piknik az RTK-n

    •  dsc1637 2

Egykori és jelenlegi hallgatók, oktatók, dolgozók, valamint családtagjaik búcsúztatták a Rendészettudományi Kar farkasvölgyi úti bázisát. Az RTK ugyanis hamarosan a Ludovika campusra költözik, ahol modernebb körülmények között folytathatják majd az oktatói-kutatói tevékenységet. Az objektumbúcsúztató pikniken a különböző rendészeti bemutatók és zenés megemlékező műsor mellett a 40 évvel ezelőtt végzettek vehettek át elismerő oklevelet. A campus több mint négy évtizedes múltjának néhány érdekes pillanatát elevenítették fel a résztvevők az egyetem stábjának kamerája előtt.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, piknik, 2017

Elfogadták az államtudományi mesterszak tantervét

    •  dsc1148

Az NKE szenátusa mai ülésén elfogadta a jövő tanévtől induló államtudományi osztatlan mesterképzési szak tantervét. Prof. Dr. Patyi András rektor a szenátusi döntést történelmi pillanatnak nevezte, mivel több mint 70 év után indul újra ez a nagy múltra visszatekintő képzés.

Az Államtudományi és Közigazgatási (ÁKK) karon induló, doktori fokozatot adó államtudományi mesterképzésre már idén is jelentkezhettek a hallgatók, akik a következő tanévtől 10 félév során (másoddiplomásoknak kreditbeszámítással rövidebb képzési idővel) ismerhetik meg az állam működésével kapcsolatos legfontosabb és legújabb ismereteket. Az idei felvételi eljárásban nagy népszerűségnek örvendő képzésen a többi között olyan alapozó tantárgyakat hallgathatnak majd a jelentkezők, mint például az államtan, a politikatörténet, az alkotmánytan vagy a közpénzügyi alapismeretek. Emellett részletesebben is megismerkedhetnek majd például a magyar állam és kormányzat, valamint az önkormányzatok működésével, szakpolitikai tervezéssel, az elektronikus közszolgáltatásokkal és az EU jogrendszerével. Olyan differenciált szakmai ismeretekre is szert tehetnek, mint a közszolgálati kommunikáció, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a magyar állam büntetőpolitikája vagy az európai uniós pénzügytan. Csak az szerezhet diplomát, aki teljesíti 12 hetes szakmai gyakorlatot a magyar államigazgatásban vagy az Európai Unió intézményében. A záróvizsga olyan komplex államtudományi ismeretköröket fog át, mint például az államelmélet és alkotmánytan, a közszolgálati vezetéselmélet és szervezéstan vagy a nemzetközi kapcsolatok és európai integráció.

Az okleveles államtudományi mester elnevezésű diplomát szerzők alkalmasak lesznek a többi között magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési és vezetői feladatok ellátására, az állami működést összehasonlító módszerrel és nemzetközi modellek szerint is tervezni és szervezni, mindehhez a megfelelő kormányzati modelleket, technikákat alkalmazni. Az 5 éves képzésben például fontos szerepet kap a digitális állam modul, amelynek kapcsán a hallgatók megismerkedhetnek a legújabb infokommunikációs ismeretekkel. A képzés nappali és levelező munkarendben is elindul, mindkettő esetében lesznek államilag támogatott férőhelyek is. Ahogy korábban Patyi András hangsúlyozta:  „Ez a képzés alapvetően az államigazgatási és az önkormányzati szférában vezetői pozíciók betöltésére készíti fel a hallgatókat”.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A közös agrárpolitikánk: szankciók és arányosság

    • fokep
    •  dsc1349 2
    •  dsc1353 2
    •  dsc1391 2
    •  dsc1395 2
    •  dsc1413 2
    •  dsc1418 2
    •  dsc1424 2
    •  dsc1433 2
  • Előző
  • Következő

Közös agrárpolitikából származó kifizetésekről, az uniós joggyakorlatról, valamint a felmerülő szankcionálási és arányossági kérdésekről tartott pódiumbeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, amelyet az MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságával és a CEDR – Magyar Agrárjogi Egyesülettel közösen szervezett az intézmény. Az esemény célja az volt, hogy a szakmai és tudományos közösség interaktív beszélgetés keretein belül a közös agrárpolitikából származó kifizetésekkel kapcsolatos uniós ítélkezési gyakorlat, valamint az Európai Bizottsághoz címzett, írásbeli reagálást igénylő kérdésekre adott válaszok elemzésével választ keressen arra a kérdésre, hogy a magyar kifizető ügynökség szankciós gyakorlata rendszerszinten összhangban van-e az uniós joggal.

Cseh Tibor tolmácsolta Jakab István, az Országgyűlés alelnökének, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége elnökének üzenetét, a MAGOSZ érdemi és szakmai észrevételeit. Kifejtette, hogy bár Magyarország nettó pénzügyi haszonélvezője, kedvezményezettje az Európai Uniónak, tény, hogy a csatlakozással részlegesen megnyílt az ország piaca, majd a földmoratórium lejárta után teljes mértékben nyitottá vált a tagállamok számára. „A régi tagállamok gyakorlatilag döntő többségében ellátják az élelmiszeriparukat, így a valós pénzügyi mérleg alapján Magyarország a tagállamok viszonyában nem nettó kedvezményezett, hanem gyakorlatilag semleges, sok esetben negatív” – világított rá. A 2020 utáni uniós támogatási rendszerrel kapcsolatban kiemelte, hogy jelentős struktúraváltás várható, amely a közös agrárpolitikát is érinteni fogja. Így Magyarország hatalmas kihívások előtt áll: „A jelenleg még zubogó, ám lassan elzáródó uniós pénzcsapokat maximálisan le kell hívni azért, hogy a magyar agrárium hosszútávon is versenyképes pályára állhasson” – mondta, majd ismertette, hogy ehhez elengedhetetlen a támogatási rendszer optimalizálása, az intézményrendszer átalakítása, valamint komoly tanácsadói bázis rendszer kialakítása. Felhívta a figyelmet, hogy a Kamara égisze alatt jelenleg közel 600 fős falugazdász munkálkodik. Forrásmaximalizálás véleménye szerint csak úgy érhető el, ha a vonatkozó mezőgazdasági pályázatokat, mint például a fiatal gazda pályázatot leegyszerűsítik, a csalókat kizárják, földhasználati jogosultság adminisztrációját egyszerűsítik, valamint a támogatási lehívását ésszerűsítik.

Dr. habil. Budai Balázs, az ÁKK Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet vezetője ismertette, hogy a NKE-n az agrárpolitikával kapcsolatos oktatás és kutatás az intézet égisze alatt zajlik. Rávilágított, hogy az agrárigazgatást jelenleg választható tárgyként vehetik fel a hallgatók a karon, azonban reméli, hogy hamarosan sikerül beépíteni a kötelezően választóható tárgyak közé. Kifejtette, hogy jelenleg hatalmas nyomás van a szakmán a forráslehívások maximalizálását tekintve. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai felkészültség, így a hasonló konferenciák rendkívül hasznosak, hiszen teret biztosítanak a szakmai és tudományos egyeztetésnek.

„A közös agrárpolitika az egyik legjelentősebb politikája az Európai Uniónak. A költségvetés óriási része kerül ilyen formában felhasználásra: Magyarországra 12,3 milliárd euró, azaz közel 3700 milliárd forint érkezik. Ez hatalmas jelentőséggel bír mind az európai, mind a magyar mezőgazdaság számára” – hívta fel a figyelmet Győrfi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság a jelenlegi támogatások nélkül fenntarthatatlan lenne, így óriási felelősség a források hatékony és gyors lehívása. Mivel hatalmas összegekről beszélünk, ezért a közös uniós intézmények szigorúan ellenőrzik a pályáztatási rendszert, és ha kell, szankcionálnak. A magyar kifizető ügynökség így kettős szerepet vállal, mivel egyrészt cél, hogy minél több forrást minél hatékonyabban osszanak szét a magyar agrárium pályázóinak, azonban meg kell felelni a szigorú európai követelményeknek is, az esetleges csalókat meg kell szűrnie a rendszernek.

A konferencia pódiumbeszélgetése során különböző, a magyar agráriumot érintő témát jártak végig a megjelent tudományos és gyakorlati szakemberek. A pódiumbeszélgetés három főbb vitapontot, valamint a témához kapcsolódó uniós joggyakorlatot, konkrét ítéletet járt körbe, amelyet Dr. Olajos István, a Miskolci Egyetem egyetemi docense, valamint Dr. Korom Ágoston, az NKE ÁKK tanársegédje állított össze. Főbb témakör volt a magyar támogatási rendszer átalakításának lehetőségei az Európai Unió bírósági gyakorlata és az Európai Bizottság válaszai alapján, kiemelt pont volt az intézményi változások kérdése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tekintetében, valamint az a kérdés, hogy hogyan érvényesülhet az egyenlő elbánás elve az ökogazdálkodásban. A sokszor heves tudományos vitába átcsapó pódiumbeszélgetést Dr. habil. Szilágyi János Ede, a MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságának elnöke vezette le, amelyben rész vett Olajos István és Korom Ágoston mellett Dr. Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, továbbá Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár Közvetlen Támogatások Igazgatóságának főosztályvezetője is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Fogyasztóvédelem: közjog és a magánjog metszetében

    •  dsc1253 2
    •  dsc1170 2
    •  dsc1171 2
    •  dsc1193 2
    •  dsc1208 2
    •  dsc1241 2
    •  dsc1322 2
  • Előző
  • Következő

A fogyasztóvédelem aktuális kérdéseivel kapcsolatban szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete a Ludovika Campuson. A rendezvényen egyaránt részt vettek a terület tudományos és gyakorlati szakemberei, akik előadások és viták alkalmával folytattak diskurzust a fogyasztóvédelem komplex közjogi és magánjogi tudományos kérdéseiről, a fogyasztóvédelemi gyakorlatról és fejlesztési lehetőségekről.

„A fogyasztóvédelem az egy olyan terület, ahol az állam feladata– szerepkörében és kormányzati felelősséget tekintve– a legszélesebb spektrumban van jelen” – fejtette ki nyitóbeszédjében Prof. Dr. Kis Norbert, az NKE ÁKK dékánja. Kiemelte, itt nemcsak egy jogtudományi problémáról van szó, hanem az állam beavatkozásának és felelősségének horizontális szerepéről. A fogyasztóvédelem túlmutat a jogi szabályozás és jogi szankcionálás témakörén: egy komplex problémát kell megoldania az államnak, amely közjog, magánjog vetület mellett gazdaságtani, pszichológiai és szociológiai tudományos szempontú megközelítést igényel.  A téma egyik alapkérdése, hogy hogyan és milyen módon változik az állam szerepe és feladata ezen a területen. Példaként az internetes kereskedelem fogyasztóvédelmi problematikáját vetette fel, ahol a jogi kérdések mellett megjelennek az adatvédelmi és adatbiztonsági problémakörök is.

A fogyasztóvédelem modern jogrendszeri komplexitásáról Dr. Darázs Lénárd, az ELTE Polgári Jogi Tanszék és az NKE Civilisztikai Intézet habilitált egyetemi docense tartott előadást. „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait” – idézte az Alaptörvényt, amelyben a jogalkotó már beemelte a fogyasztók védelmét mint alkotmányos államcélt. Kiemelte, hogy a fogyasztóvédelem megjelenik mind a hazai, mind a nemzetközi jogforrásokban és politikában egyaránt. Ismertette, hogy nem beszélhetünk egyszerű jogágról, egyetlen vonatkozó törvényről a fogyasztóvédelmi szabályokkal kapcsolatban: „Horizontális jogágról van szó, amely számos aspektusból, számos területen érinti a fogyasztók védelmét.”

Keszthelyi Nikoletta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette a fogyasztóvédelem átalakult hatósági szervezetrendszerét és állami irányítását. 2017. január elsejétől a fogyasztóvédelem elsőfokú pillére átkerült a járási hivatalokhoz, míg a másodfokot országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatalhoz helyezték. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a minisztériumba integrálódott a stratégiai és szakmai irányítási területekkel, míg a hatósági ügyek egy része a már említett kormányhivatalhoz került. Rávilágított, hogy az év kihívása az internetes kereskedelem szabályozása. Az eladás során bemutatta az EVP-t, az ellenőrzési és vizsgálati programot, amelynek keretében a járási hivatalok kollégái járják a különböző üzlethelységeket, majd a helyettes államtitkár kitért a bírságolási gyakorlatra is. „A fogyasztóvédelemi hatóságoknak nem az a feladata, hogy bírságoljanak, hanem hogy jogkövető vállalkozási rendszer és kereskedelmi kultúra alakuljon ki Magyarországon” – mondta.

Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke az élelmiszerbiztonság és a fogyasztók személyi védelméről tartotta meg szakmai előadását. Kiemelte, hogy a NÉBIH struktúraváltáson esett át az elmúlt években közel 40 szerv összeolvadásával. Ahogy a nevében is jelzi, nagyobb hangsúlyt fektettek az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozásra. A hivatal főbb szakterületei az élelmiszerlánc, növénytermesztés, talajvédelem, erdészet, vadászat, halászat, mezőgazdaság, borászat, valamint a pálinka ellenőrzése és felügyelete. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiáról elmondta, hogy egy hármas pilléren, felelősségi rendszeren nyugszik, amelynek alapja a vállalkozások, a vásárlók, valamint az állam. Felhívta a figyelmet, hogy a NÉBIH küldetésének tekinti a fogyasztók védelmét és képviseletét, amelyben döntő szerepet játszanak a hivatali kommunikációs kampányok. Kiemelte, rengeteg energiával jár, hogy a szükséges és fontos információ megfelelően célba érjen: „Közérthetőnek kell lenni. Nem elég jogi nyelven megfogalmazni az üzenetet, a fiatalokat a fiatalok nyelvén, az idősebbeket pedig az idősek nyelvén kell megszólítani” – fejtette ki.

Dr. Tóth András, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, valamint a Versenytanács elnöke a fogyasztók mint piaci szereplők védelméről, a tisztességtelen kereskedelem elleni fellépésről, valamint a GVH gyakorlatáról tartott előadást. „Az, hogy a fogyasztók döntéshozatalát befolyásolják a vállalkozások, egy teljesen természetes folyamat. Ha tisztességes eszközökkel történik, akkor hasznos és jó a fogyasztó számára. Azonban akkor nem az, ha ez a gyakorlat a fogyasztói döntéshozatal eltérítésének az eszköze lesz, megtévesztő információkat állítva” – mondta. Legfőbb kérdés, hogy vajon mi az a mérce, ahol a vállalkozások ésszerűen tájékoztatják a fogyasztókat. Az előadás alkalmával Tóth András ismertette a legújabb reklámpszichológiai trendeket is, amelyek már nem explicit módon szólítják meg a vásárlókat, hanem csak sugalmaznak, mivel így sokkal erősebb hatást tud kifejteni egy reklám a fogyasztóra. A GVH szerint ez a gyakorlat sokszor feszegeti a fogyasztói megtévesztés határát, a szabályozás kérdése jelenleg a Kúria előtt van. 2017 kihívásai közé sorolta a celebek online közösségi oldalakon megosztott posztjaiban elrejtett, fizetett hirdetések szabályozásának kérdését, továbbá bemutatott egy jelenleg is folyó vitát, ahol a GVH az eddigi legnagyobb, 600 millió forintos büntetést szabta ki az egyik legnagyobb telekommunikációs cégre a megtévesztő reklámja miatt.

A konferencia délutáni óráiban könyvbemutatókra került sor, ahol Auer Ádám „Corporate Governance – A felelős társaságirányítás jelenkori dimenziói” c. tudományos munkásságát, valamint a Pro Publico Bono – Public Administration legújabb kötetében megjelenő „Corporate Governance ol State-owned enterprises in central and eastern Europe Special Edition” szakanyagot Prof. Dr. Nochta Tibor, Prof. Dr. Kiss György, valamint Dr. Szuchy Róbert mutatta be és méltatta.

A rendezvény a KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Egyiptom az átalakuló Közel-Keleten

    •  dsc1133 2

A közel-keleti országok államiságának kérdéseivel foglalkozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik, a KÖFOP-programok keretében megalakult kutatócsoportja, amely Egyiptom jelenlegi gazdasági, kulturális, politikai helyzetét mutatta be egy workshop keretében. A rendezvényen elhangzott, hogy hamarosan egy tudományos kötet is megjelenik a témában Gazdik Gyula szerkesztésében.

„Egyiptom nem tud olyan gyenge lenni, hogy ne számítson bármilyen kérdésben, a térségben”- mondta el a rendezvényen N. Rózsa Erzsébet. Az NKE egyetemi docense hozzátette, hogy Egyiptom lakosságának száma megközelíti a 100 millió főt, ami évente 1 millióval emelkedik. A 2011-es arab tavasz óta sok minden változott az országban, a többi között elindult egy jelentősebb gazdasági program is.  „Egyiptomnak nagyon jelentős a kulturális kisugárzása is a térségre”- ezt már Gazdik Gyula mondta. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Központ tudományos főmunkatársa szerint olyan jelentős a népességszaporulat az országban, hogy az előrejelzések alapján 2050-ben már 150 millióan is lakhatnak majd a közel-keleti államban. Elhangzott, hogy jelentős gazdasági problémákkal küszködik az ország és a fiatalok helyzete különösen kétségbeejtő, hiszen mintegy 40 százalékuknak nincs munkája és végzettsége sem. „Főleg Felső-Egyiptomban élnek mélyen a szegénységi küszöb alatt az emberek”- fogalmazott Gazdik Gyula. A szakember szerint nagy problémát jelent Egyiptomban a vízellátás kérdése, hiszen a jövőben egy lakosra számítva egyre kevesebb víz jut majd. Ráadásul a korábban megfogalmazott grandiózus tervek közül például az új főváros felépítése egyelőre lekerült a napirendről. A belpolitikai folyamatokról beszélt előadásában Tüske László arab-szakértő. Az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a Muhammad Morszi korábbi elnök, a Muszlim Testvériség jeles képviselője iszlamista fordulatot akart bevezetni az országban, amely azonban nagy ellenállást váltott ki a társadalomban, így állandósult a feszültség az egyes csoportok között. 2013. június végén Egyiptom-szerte nagyarányú tüntetések kezdődtek az elnök és kormányzata ellen. Nem sokkal később az akkori védelmi miniszter, Abd el-Fattáh esz-Szíszi altábornagy a hadsereg nevében 48 órás ultimátumot adott a tüntetők igényeinek kielégítésére. Ezt Morszi visszautasította, így pár nappal később megbuktatták és házi őrizetbe helyezték. Tüske László szerint tulajdonképpen egy puccs történt Egyiptomban.

Gazdik Gyula úgy látja, hogy az amerikaiak támogatása nélkül eleve nem is kerülhetett volna hatalomra Morszi. A szakértő szerint az elnök számára akkor kezdődtek az igazi problémák, amikor az állam mélyebb működéseibe is szeretett volna beavatkozni. Szíszi tábornok, miután hatalomra került, a társadalom euforiája okozta támogatottságot is kihasználva jelentősebb gazdasági programokat indított be. Ilyen volt az új Szuezi-csatorna megépítése, amelyhez tömegesen vásároltak részvényeket az egyiptomiak. A csatornát végül át is adták, de egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel az alacsony olajár miatt nincs kihasználva.

Korábban háborús konfliktussal is fenyegetett, ma már nyugvópontra jutott Etiópia és Egyiptom kapcsolata az afrikai ország Nílusra tervezett Nagy Reneszánsz Gátjának építése miatt. Erről Marsai Viktor, az NKE egyetemi adjunktusa beszélt. Az Afrika-szakértő szerint a 80 százalékos készenléti szinten lévő gát építését az egyiptomiak korábban minden áron szerették volna leállítani, aztán 2015-ben született egy megállapodás Etiópia, Szudán és Egyiptom politikai vezetői között. Elhangzott, hogy ma már Egyiptom is Etiópia stabilitásában érdekelt.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Szerethetők-e a robotok?

    • robot computer

Az elektronika és az informatika térnyerésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelem hárul a különböző kutatásokban a robotok és az emberek közötti kapcsolat vizsgálatára. Ennek humán oldalát világítja meg az a tanulmány, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora, Ványa László ezredes és kollégája, Kollár Csaba neve fémjelez.

A kutatók olyan kérdésekre keresték a választ, mint például, hogy mennyire kell tartania az embereknek a robotoktól, hogyan fogja befolyásolni a mesterséges intelligencia a robotok fejlődését, vagy, hogy mekkora az etikai felelőssége a robotok programozóinak.

Videós összeállításunkat itt tekintheti meg:

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kutatás, robot, 2017

Elfogadhatatlan Oroszország fellépése Ukrajnában

    • fokep
    •  dsc0883 2
    •  dsc0902 2
    •  dsc0922 2
    •  dsc0949 2
    •  dsc0972 2
  • Előző
  • Következő

Elfogadhatatlan, ahogy Oroszország fellép Ukrajnával szemben, a nemzetközi közösség tagjainak egységesnek kell maradniuk Moszkvával szemben - hangsúlyozták diplomaták A hibrid hadviselés - veszélyek és kihívások címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett panelbeszélgetésen.

Liubov Nepop budapesti ukrán nagykövet megnyitó beszédében hangsúlyozta: Oroszország nemcsak katonai eszközöket vet be Ukrajna ellen, hanem nagymértékben támaszkodik a propagandaeszközökre és az energiapolitikára is. Mint mondta, nem hagyományos hadviseléssel néz szembe Ukrajna. Bár van katonai fenyegetés, a dezinformálás, a propaganda is fontos eszköz, amelyet nemcsak Ukrajnában, hanem Európa más részein is bevet Oroszország - közölte. Hozzátette: éppen ez ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a transzatlanti partnerek mennyire hasonló helyzetben vannak, mennyire egymásra vannak utalva. A nagykövet kitért arra: Oroszország az energiapolitikát is felhasználja Ukrajna ellen, meglátása szerint Moszkva ezzel hátráltatja Kijev közeledését az EU-hoz és teszi még kiszolgáltatottabbá az orosz gáznak. Úgy látja, az ukrajnai helyzet, az országban alkalmazott orosz hadviselés fontos tanulságokkal szolgál Európa és az egész világ számára. Az egyetlen helyes válasz, amelyet az országok ebben a helyzetben adhatnak, ha nem hagyják magukat megosztani, hanem összefognak és szolidárisak maradnak egymással - vélekedett.

David J. Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője kiemelte: az Oroszország által alkalmazott hadviselés már nem olyan, mint amilyet eddig ismertünk, számtalan új eszközt használ. Mi azonban "továbbra is támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását" - jelentette ki. Kifejtette: Oroszország különféle hadviselési módok egyedi kombinációját alkalmazza Ukrajnában, ami újdonságot jelent az eddigi helyzethez képest. Az ukrajnai konfliktus fenntartása kizárólag Oroszország politikai ambícióit szolgálja - vélekedett. Hozzátette: elfogadhatatlan, amit Oroszország tesz Ukrajnában, fel kell hagynia ezzel.

David J. Kostelancik megjegyezte: a minszki megállapodásokat minden félnek be kell tartania.
Nagy Judit, az NKE nemzetközi rektorhelyettese köszöntőjében elmondta: a tanácskozás a Fókuszban Ukrajna rendezvénysorozat része, amelynek keretében katonai, energetikai szempontból és a média oldaláról is megvizsgálják az ukrajnai helyzetet.

Az NKE, valamint a budapesti amerikai, ukrán, kanadai és brit nagykövetség által közösen szervezett panelbeszélgetést a Fókuszban Ukrajna rendezvénysorozat keretében rendezik, amelyet a nagykövetségek azért hirdettek meg, hogy támogassák Ukrajna szuverenitását és biztonságát. A beszélgetés témája egyebek mellett a kiberhadviselés, de a résztvevők megvitatják a média hadviselésben betöltött szerepét is.


Szöveg: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A magyar közigazgatás Európában

    • fokep
    •  dsc0730 2
    •  dsc0738 2
    •  dsc0743 2
    •  dsc0753 2
    •  dsc0790 2
    •  dsc0813 2
  • Előző
  • Következő

A magyar közigazgatás és az európai közszolgálat kapcsolatrendszerét elemezték azon a konferencián, amelyet a XX. század államtudósa, Magyary Zoltán születésének évfordulója kapcsán tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Tegnap a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szervezésében Tatán tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést.

„A magyar közigazgatásnak a 90-es évek elején sem volt szégyenkezni valója az európai közigazgatással összehasonlítva”- hangsúlyozta egy személyes élményt is felidézve Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint hazánk uniós csatlakozása újabb lehetőségeket biztosított a hazai közigazgatás fejlesztésére. „Az emberi tényező szerepét is figyelembe véve a magyar közigazgatás nagyon hosszú ideje európai színvonalú, ezt a tudást azonban állandóan szinten kell tartani ”- tette hozzá a rektor. Magyary Zoltán munkásságával kapcsolatban megjegyezte, hogy a közigazgatás-tudományban évtizedekkel megelőzte a korát, hiszen olyan tudást, olyan ismereteket adott a tudománynak, amelyek addig ismeretlenek voltak. „Talán éppen emiatt sem volt egy kellemes ember a kortársak szemében”- tette hozzá Patyi András. Elhangzott, hogy kormánybiztosi tevékenységét nem lehet sikerként elkönyvelni, egyetlen reformjavaslatát sem fogadták el az akkori állami, kormányzati szereplők. A rektor felidézte Bibó István gondolatait is, aki szerint a közigazgatást három nagy tényező határozza meg: a Hatalom, a Hivatal és az Élet. Patyi András szerint Magyary életműve arra példa, hogy hogyan lehet külön-külön és egymáshoz viszonyítva szintézisben látni ezeket a tényezőket, magatartásformákat.

A magyar közigazgatás történetét és az európai közigazgatáshoz való viszonyát elemezte előadásban Prof. Dr. Kiss György akadémikus. Az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője szerint a kezdetben kialakuló közigazgatásban különösen nagy szerepe volt a vármegyéknek, majd a létrejövő hívatásos elitrétegnek, a hivatalnokoknak. Feladataik közé tartozott például az ingatlan-nyilvántartás, az adórendszer fenntartása, és a jogalkalmazás egyfajta szűrői is voltak. Kiss György szerint a magyar közigazgatás történetének egyik legizgalmasabb korszaka a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszak volt. Ezekben az évtizedekben olyan fontos törvények születtek, mint például az 1870-es törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről. Emellett ezt a korszakot olyan elkötelezett tudósok fémjelezték, mint például Récsi Emil, Keleti Ferenc, Lechner Ágoston, Kmety Károly vagy Choncha Győző. A professzor hangsúlyozta azt is, hogy 1886-ban jött létre a magyar állami tisztviselők országos egyesülete. Az első világháború után az útkeresés időszaka következett, a közjog tudományának meghatározó tudósaival, mint például Magyary Zoltánnal, Egyed Istvánnal és Csekey Istvánnal.

A kormánytisztviselők elkötelezettségéről, a hivatásetikai normák betartásáról is beszélt előadásában Dr. Dargay Eszter. A Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) elnöki jogkörben eljáró alelnöke szerint a végrehajtó hatalom működésén nagymértékben múlik a kormányzás teljesítménye. A közigazgatással szembeni követelmények közé sorolta a többi között a jogszerűséget, eredményességet, a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot is. Elhangzott, hogy a közigazgatási célok nem érhetők el az úgynevezett végrehajtó tisztviselő nélkül, akinek szerepe egyénként és a közösség tagjaként is meghatározó. Dargay Eszter előadásában beszélt az érdekvédelemről és az érdekképviseletről, valamint az MKK szerepéről. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy fontos feladatuk a hivatásetikai szabályok megalkotása, valamint az etikai eljárások lefolytatása.

A magyar közigazgatás rendszerváltás utáni történetét és az európai integrációval való kapcsolatát elemezte előadásában Czékmann Zsolt. A Miskolci Egyetem tanársegédje szerint a rendszerváltás jelentős változást hozott a magyar közigazgatásban: átalakult az államszervezet és a jogrendszer, megnőtt a kormány és a kormányfő szerepe és létrejöttek az önkormányzatok is. Az előadó szólt az európai integráció lépcsőiről és a főbb állomásait jelentő alap-szerződésekről, kiemelve a lisszaboni szerződés jelentőségét. Czékmann Zsolt hat tézisben foglalta össze a tagállami közigazgatás és az EU közötti kapcsolatot. Elhangzott, hogy az EU a nemzetközi jog önálló alanya, önálló jogi személy és saját intézményrendszerrel rendelkezik. Csekély kivételtől eltekintve az EU-nak csak elvárásai vannak a tagállamok közigazgatásával szemben. Bár minden tagállamnak saját, egyedi közigazgatása van, de érvényesül a tagállami közigazgatások egyfajta konvergenciája. Czékmann Zsolt elmondta, hogy az EU közigazgatása megosztott, a tagállamok és az uniós intézmények egyetlen egységet alkotva gondoskodnak az uniós jog végrehajtásáról és érvényesítéséről.

A magyar és az európai közigazgatás jövőjéről beszélt záró gondolataiban Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) dékánja szerint ma sokkal nehezebb megjósolni azt, hogy mi fog történni 15-20 év múlva a közigazgatásban. Az azonban a professzor szerint már most is látszik, hogy egyre kevésbé az ember, sokkal inkább az adat, az adatáramlás áll a fejlesztések középpontjában. „Egyfajta paradigmaváltás történik napjainkban”- hangsúlyozta Kis Norbert.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tervezésből a megvalósításba

    • fokep
    •  dsc0541 2
    •  dsc0551 2
    •  dsc0552 2
    •  dsc0559 2
    •  dsc0591 2
    •  dsc0608 2
    •  dsc0610 2
    •  dsc0621 2
    •  dsc0633 2
  • Előző
  • Következő

A kiemelt KÖFOP-projektek esetében kötelező az eredmények társadalmi, gazdasági hatásainak regisztrálása érdekében az úgynevezett jó állam mutatók vállalása. Ezek alkalmazásáról, méréséről rendeztek szakmai tájékoztató napot a projektgazdák részére a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A magyar közigazgatás fejlesztésére közvetlenül szánt, mintegy 300 milliárdnyi forrást biztosító, Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) projektjei esetében a kezdeményezetteknek vállalniuk kell a jó állam mutatók szerint bizonyos célértékek teljesülését.

A Jó Állam mutatókat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakemberei dolgozták ki, és az intézményben készült el először 2015-ben, majd 2016-ban a Jó Állam Jelentés, amely az állam, illetve a kormányzati teljesítmény egyfajta mérőeszközévé vált. A rendezvényt megnyitó beszédében az egyetem rektora utalt arra, hogy hiába hozta sorra az állam újjászervezésével kapcsolatos döntéseit a 2010 után megalakult kormány és parlament, a nemzetközi mutatókban nem jelentek meg ezek az eredmények. Prof. Dr. Patyi András elmondta, hogy 2013-ban kezdtek el komolyabban gondolkodni az NKE kutatói, hogy miként lehetne reálisan és hatékonyan mérni az állam és a kormányzat működését, teljesítményét. „Megkezdődött a Magyary-program fontos paradigmájának számító Jó Állam alkotóelemeinek kibontása, a különböző szegmenseinek vizsgálata”- fogalmazott a rektor. Ezt követően megszületett a Jó Állam mutatókat kezelni képes tudományos műhelyek rendszere és a tudományos áttekintést adó módszertani alapvetés, majd maga a gyakorlatban is alkalmazható mutatórendszer is. Az első Jó Állam Jelentést 2015-ben bocsátotta az egyetem a magyar kormány rendelkezésére, amely az értékeléseket szinte kivétel nélkül el is fogadta. A Jó állam mutatók rendszere által mért hatások és a KÖFOP hatáscélok között jelentős az összefüggés, így az a KÖFOP-projektek egyfajta értékelő-mutató rendszerévé vált. „Egy nemzeti büszkeségre és elméleti indíttatásra támaszkodó tudományos eredményből így született meg egy mérőeszköz”- tette hozzá Patyi András.

„A magyar kormány számára kézenfekvő megoldásnak tűnt, hogy ha van egy hazai mutató és mérési rendszer, akkor azt használni fogjuk a 300 milliárd forint összértékű KÖFOP-projektek esetében is” - mondta előadásában Dr. Dányi Gábor. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára szerint ezen mutatók használatával képesek lehetünk olyan hatást elérni, amely hosszabb távon kihat a magyar közigazgatás fejlődésére. Elhangzott, hogy ezen projektek esetében szinte minden forrás le van már kötve támogatási szerződésekkel, tehát a közigazgatás szinte minden területén tapasztalható majd fejlesztés. „Ha egyfajta közigazgatási rezsicsökkentést tudunk végrehajtani, akkor az jelentősen hozzá tud járulni az ország gazdasági teljesítményének növeléséhez” - tette hozzá Dányi Gábor. Az államtitkár szerint fontos cél az is, hogy több külföldi befektető jöjjön Magyarországra, ehhez azonban olyan közigazgatás kell, amely vonzóbb környezetet teremt számukra a környező országokénál. A szakember hangsúlyozta, a KÖFOP-projektek esetében csak akkor kötnek támogatási szerződést a kezdeményezettel, ha a jó állam mutatók tekintetében megtörténnek a vállalások és az azokat mérő mutatók kijelölése. Mindettől azt várja Dányi Gábor, hogy növekszik majd az operatív programok hatékonysága és ezáltal maga a közigazgatás is modernebbé és olcsóbbá válik.

Demeter Endre, az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetében (ÁKFI) működő Mérési és Módszertani Iroda (MMI) vezető szakértője előadásában bemutatta az Iroda szerepét a Jó Állam Jelentéscsalád létrehozásában és frissítésében. Az iroda szakértői által támogatott, eddig elvégzett módszertani fejlesztő munka során az elmúlt félévben 27 kiemelt KÖFOP projekt tett vállalást arra, hogy fejlesztéseik hatása hozzá fog járulni 70 különböző Jó Állam Mutató elmozdulására. Az eddigi vállalások elemzése alapján kijelenthető, hogy elsősorban az ügyfélteher és ügyfél-elégedettség, valamint az ügyintézésekhez kapcsolódó szolgáltatások elektronizáltságának és a közigazgatás belső költség- és időráfordítás-csökkenésének területén valósítanak meg fejlesztéseket a kiemelt projektek. 

A monitoring folyamat céljairól és szakmai tartalmáról beszélt előadásában Kéthelyi Gergely. Az ÁKFI Mérési és Módszertani Iroda szakértője elmondta, hogy a módszertani szakasz lezárulta után sem szűnik meg az együttműködés a kedvezményezettek és az NKE között, hanem az „átterelődik” az NKE által fejlesztett monitoring rendszerbe. Az elkövetkező időszakban a monitoring rendszer fogja biztosítani azt a felületet, amin keresztül a KÖFOP kedvezményezettek be tudják nyújtani a mérésekhez szükséges dokumentációt, és ezen a felületen lesz nyomon követhető a projektvállalások teljesülése.  A monitoring rendszer további fontos célja, hogy az adat- és projekttartalmakban bekövetkező változásokat, módosításokat rögzíteni tudja. A monitoring rendszer tesztelését követően a közeljövőben az NKE minden érintett projektet értesít a rendszer használatbavételéről és kellő információval látja el őket annak működéséről.

A KÖFOP-projektek esetében használt mérőeszközökről szólt előadásában Csuhai Sándor. Az irodavezető elmondta, hogy a projektekbe megjelenő, jó állam mutatókra vonatkozó vállalások a módszertan fejlesztése során a Jó Állam Projekt Mutatókra (JÁPM) épülnek. Ezek teljesülésének nyomon követését jelenti a monitoring folyamat. A szakember elmondta, hogy olyan mérőeszközöket lehet használni a mérés során, amelyek valósághűen működnek és a mérési szakmai standardoknak nagyban megfelelnek. Így biztosítható, hogy a KÖFOP eredmények összesítése és elemzése érvényes és megbízható adatokon alapuljon majd. A mérőeszközök közt előfordulnak majd például a munkanaplózás, a kérdőíves mérések, vagy informatikai rendszerekből származó, eseményrögzítésen alapuló adatok.

A szakmai tájékoztató nap délután workshoppal folytatódott, ahol a következő, monitoring együttműködési szakasz várható együttműködéséről egyeztettek a résztvevők. Itt nyílt mód arra is, hogy a projektgazdák közvetlenül is megfogalmazhatták kérdéseiket az NKE szakemberei számára.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


„Mert övék a hatalom”

    • 3243

Egyre több jel mutat arra, hogy orosz érdekkörök különböző internetes technikák segítségével befolyásolták az amerikai elnökválasztást, amelyen némileg meglepetésre az addig kevésbé esélyes Donald Trump diadalmaskodott. Az NKE kutatónak tárgykörben született munkája azokat az informatikai támadásokat és különböző médiaműveleteket igyekszik kronológiai sorrendbe állítani és elemezni, amelyek hatással lehettek az elnökválasztás kimenetelére.

Prof. Dr. Kovács László és Dr. Krasznay Csaba közös tanulmánya szerint a 2016-os amerikai elnökválasztás eseményeiben komoly szerepet játszottak az internetes támadások. „Bár ezek számos esetben nem vagy csak részben bizonyíthatók, az akciók volumene mindenképpen átlépte azt a küszöböt, amikor érdemes megvizsgálni azt, hogy az internetes támadások hogyan és milyen mértékben tudnak befolyásolni egy olyan eseményt, amely elviekben a világ egyik legjobban szervezett és legjobban felügyelt választásához kapcsolódik”- olvasható a publikációban.

A szerzők írásukban, a CNN gyűjtésére támaszkodva kronológiai sorrendben ismertetik az internetes támadásokról szóló híreket. Ezek közül érdemes kiemelni a The Washington Post tavaly június 14-i számát, amely elsőként számolt be arról, hogy feltételezhetően az orosz kormányzathoz közel álló hackerek betörtek a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) számítógépes rendszereibe, és onnan Donald Trumpról készült elemzéseket, valamint egymás között váltott e-maileket és chatszövegeket loptak el. Az orosz fél tagadta a vádakat, és a hivatalos amerikai források sem erősítették meg egyértelműen az orosz kormányzati kapcsolatot. Bő egy hónappal később a Demokrata Nemzeti Konvenció előtt pár nappal, a Wikileaks közel 20 000 e-mailt hoz nyilvánosságra, melyek a DNC szerveréről származnak. Ebből kiderül, hogy a DNC vezetője, Debbie Wasserman Schultz Clinton mellett kampányol, ezzel hátrányba hozva a másik jelöltet, Bernie Sanderst. Pár nappal később az FBI bejelenti, hogy nyomozást indít a DNC szervereinek feltörésével kapcsolatban. Névtelen kormányzati források ekkor már egyértelműen utalnak a támadás orosz kormányzati hátterére. Szeptember elsején Vlagyimir Putyin a Bloombergnek adott interjúja során kijelenti, hogy személy szerint sem neki, sem az orosz kormánynak nincs kapcsolata a hackerekkel. Egyben jelzi, hogy a tettesek kiléténél sokkal fontosabb a kiszivárgott információ, melyek nagyon fontosak az amerikai választók számára. A hónap vége felé Dianne Feinstein és Adam Schiff demokrata szenátorok közös nyilatkozatot adnak ki, melyben kijelentik, hogy a titkosszolgálati információk alapján a támadás mögött orosz titkosszolgálati szervezetek állnak, és felszólítják Putyint a befolyásoló tevékenységek beszüntetésére. Október 7-én a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) és a választás biztonságáért felelős Nemzeti Hírszerzési Igazgató (DNI) közös nyilatkozatban nevesíti az orosz kormányt a támadás elkövetésével összefüggésben. December 9-én ismét a The Washington Post közöl cikket, amely szerint a CIA biztos abban, hogy az orosz kormányzat szándéka Trump erősítése Clintonnal szemben. Trump nevetségesnek tartja és visszautasítja ezt a véleményt. Obama elnök 2008-ig visszamenően elrendeli a politikai eseményekkel kapcsolatos kiberbiztonsági tevékenységek kivizsgálását. Az orosz külügyminiszter szóvivője kifejezi kétkedését a vizsgálattal kapcsolatban, és azt kéri az amerikai féltől, hogy osszák meg velük az információkat. Míg a CIA értékelése szerint a támadások célja Clinton lejáratása és ezzel Trump segítése, az FBI nem talált bizonyítékot arra, hogy a cél a republikánus jelölt megválasztásának elősegítése lenne. Ekkor derül ki az is, hogy a támadók a Republikánus Nemzeti Bizottságtól is sikerrel szereztek adatokat. Két nappal az év vége előtt Obama elnök rendeletben hoz szankciókat Oroszország ellen. Ebben hat orosz magánszemélyt nevesítenek a támadásban való részvétellel kapcsolatban. Emellett 35 orosz diplomatát utasítanak ki, akiknek 72 órájuk van elhagyni az Amerikai Egyesült Államokat. Január első napjaiban Trump több Twitter-üzenetben kérdőjelezi meg az amerikai hírszerző szervek véleményét az orosz befolyással kapcsolatban. Idézi Assangenak azt a véleményét, miszerint egy hacker, s nem az orosz állam áll a támadások mögött. A titkosszolgálatok külön-külön Obamát és Trumpot is tájékoztatják a kiberbiztonsággal kapcsolatos eseményeket illetően. Eszerint a választásokat közvetlenül nem befolyásolták, azaz a választásnál használt szavazógépek és számítógépek nem kompromittálódtak, de az oroszok más módokon, például álhírkampánnyal mégis törekedtek a szavazók befolyásolására. Trump elismeri, hogy orosz kapcsolatok lehetnek a DNC megtámadásában, de jelzi, hogy a kibertámadások nem befolyásolták a választás eredményét. Február 9-én ismét nagyot robbant a The Washington Post, amely arról számol be, hogy Trump nemzetbiztonsági tanácsadója – Michael Flynn – beszélt a szankciókról az orosz nagykövettel, Szergej Kiszljakkal. Pár nappal később lemond a tanácsadó, aki elismeri, hogy nem teljes körűen tájékozatta a megválasztás előtt álló alelnököt az orosz diplomatával folytatott beszélgetéseit illetően. 2017. március 20-án, az FBI igazgatója kongresszusi meghallgatásán megerősítette, hogy az FBI vizsgálja a Trump-kampánystáb tagjai és az Oroszországi Föderáció közötti lehetséges kapcsolatokat.

A tanulmány megjelenése óta eltelt hónapokban tovább fokozódott a nyomás az amerikai elnökön, aki május közepén meglepőt húzott, amikor azonnali hatállyal menesztette az FBI akkori igazgatóját, James Comey-t. Az indoklás szerint azért volt erre szükség, mert tavaly helytelenül járt el Hillary Clinton e-mail botrányának kivizsgálásában. Valójában azonban az szúrhatta Trump szemét, hogy Comey Oroszország érintettségét vizsgálta a tavalyi amerikai elnökválasztásban, és az elnök llítólagos kérésére sem volt hajlandó felfüggeszteni a vizsgálatot. A Fehér Ház azonban határozottan tagadta ezeket az értesüléseket. A botrány később annyira eldurvult, hogy Robert Mueller volt FBI-igazgató személyében egy különleges ügyészt kellett kinevezni "az orosz kormánynak a 2016-os elnökválasztás befolyásolására irányuló erőfeszítései és más kapcsolódó ügyek" vizsgálatára. Michael Flynn, Donald Trump amerikai elnök lemondásra kényszerített nemzetbiztonsági főtanácsadója június 6-án 600 oldalnyi dokumentumot adott át a szenátus hírszerzési bizottságának, ami szintén vizsgálódik Oroszország választási beavatkozásának ügyében. Michael Flynn ügyében nemcsak a szenátus hírszerzési bizottsága vizsgálódik, hanem más kongresszusi bizottságok és az FBI is. A szenátus hírszerzési bizottságának nyílt meghallgatásán részt vesznek a hírszerzás nagyágyúi, így Rod Rosenstein, az FBI igazgatóhelyettese, az FBI-t ideiglenesen vezető Andrew McCabe, az amerikai hírszerzés ügynökség (NSA) vezetője, Mike Rogers, illetve a Nemzeti Hírszerzési Igazgató (DNI), Dan Coats is. És a napokban hallgatják majd meg az elbocsátott FBI igazgatót, Comeyt is, hogy a szenátus hírszerzési bizottsága előtt beszámoljon Oroszországgal kapcsolatos vizsgálódásainak eredményéről.

A tanulmány azt próbálja minél hatékonyabban áttekinteni, hogy milyen kibertámadási módszerek jelentek meg az elnökválasztási kampány során és azok lehettek-e valóban orosz eredetűek, vagy valahol máshol kell a támadások forrását keresni. A szerzők szerint a támadási stratégia három jól elkülöníthető módszert vonultatott fel. Először a támadók az úgynevezett célzott támadások útján jutottak hozzá a DNC levelezéséhez, majd ezeket a hacktivista Wikileaks útján hozták nyilvánosságra. Mindeközben a közösségi médiában terjesztett álhírekkel próbálták felerősíteni az egyébként mérvadó sajtó által is táplált botrányt. „A kibertámadás a hírszerző szervezetek álláspontja szerint szélesebb körű volt annál, mint amivel a sajtó foglalkozott. A célzott adatszerző támadások célpontjai között kormányzati intézmények, kritikus infrastruktúrák, think tank-ek, egyetemek, politikai szervezetek és vállalatok is érintettek voltak. Egyes esetekben az orosz titkosszolgálatok meghamisított identitás mögé rejtőztek. A végrehajtásban egyértelműen két csoportot, az elsőként megjelenő APT 29-et, más néven Cozy Bear-t, illetve a másodikként belépő APT 28-at, azaz a Fancy Bear-t nevesítik. Mindkét csapat a feltételezések szerint valamelyik orosz titkosszolgálathoz kapcsolódik és a különböző kormányzati célpontok elleni támadásaik hosszú évekre visszavezethetők”- olvasható a publikációban. A szerzők ismertetik a támadási stratégia technikai kivitelezését is, így például szólnak az úgynevezett spearphising kampányról. Ennek lényege az, hogy viszonylag kisszámú, de stratégiailag fontos személy számára küldenek üzenetet, általában e-mail-ben, ritkábban közösségi hálózaton vagy chat-alkalmazáson keresztül. Az üzenet célzott, ami azt jelenti, hogy tartalma valamilyen valós élethelyzetre, eseményre, tevékenységre utal, ami miatt a célpont azt hiszi, hogy az üzenet valós. A spearphising célja az, hogy az áldozat ezt a csatolmányt megnyissa. „A hackelések túlnyomó többsége napjainkban a szervezet védelmének „feltöréséhez” az emberi faktort, azaz a hiszékenységet használja fel. Ez ellen gyakorlatilag lehetetlen védekezni: minden szervezetnél lesz legalább egy olyan ember, akin keresztül a támadást végre lehet hajtani. Ez történt a DNC esetében is”- írják a tanulmány szerzői. Ezzel pedig mér meg is fertőződik a számítógép, amely fölött a hackerek át tudják venni az irányítást. A szerzők több érvet is felsorakoztatnak annak alátámasztására, hogy nagy erőforrásokkal rendelkező, profi szervezet áll a támadás mögött. Ilyen például az, hogy a számítógép megfertőzéséhez szükséges kód terjesztéséhez használt spearphisinghez tudni kell, hogy kiket célozzanak. Ehhez műveleti tervezésre van szükség, ki kell jelölni az elérendő célt, fel kell deríteni a potenciális gyenge pontokat. Titkosszolgálati elemzés nélkül nehezen elképzelhető, hogy a támadó be tudja azonosítani a széles közönség számára egyébként láthatatlan, de mégis fontos háttérembereket és szervezeteket. Szintén ismerni kell azokat a belső élethelyzeteket, amikre hivatkozva a kártékony kódokat tartalmazó leveleket megfogalmazzák. Ez is elemző- munkát, esetleg lehallgatást feltételez. A szerzők szerint az Oroszországi Föderáció Katonai Doktrínájának vonatkozó részei is azt támasztják alá, hogy Oroszország neve jogosan merül fel elsőként az álhírterjesztők listáján. „Amennyiben az orosz politikai vezetés stratégiai fenyegetésként, Oroszország politikai stabilitását veszélyeztető tényezőként ítélte meg a demokrata elnökjelölt múltbeli és vélhetően jövőbeni tevékenységét is, a doktrína szellemisége értelmében a katonai és a hozzá kapcsolódó civil védelmi rendszer megtehette azokat az ellenintézkedéseket a kibertérben, melyek segíthettek ennek a kockázatnak a csökkentésében”- írják a publikáció szerzői, akik a propagandával kapcsolatos tevékenységeket is bemutatják tanulmányukban.

A teljes publikáció, amely a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont elemzései között jelent meg, itt érhető el:

http://netk.uni-nke.hu/uploads/media_items/svkk-elemzesek-2017-9-az-internet-politikat-is-befolyasolo-hatasa-a-2016-os-amerikai-elnokvalasztas-soran-kovacs-l-krasznay-cs.original.pdf

Megosztás a Facebook-on


Reagálás az újabb vádakra

    • dsc0309 2 680 454 s

Tegnap az egyik internetes portál megint az uniós projektjeinkről írt, illetve arról is, hogy nem akarunk közadatot kiadni egy képviselőnek. Ennek kapcsán az RTL Klub Híradója tett fel kérdéseket többek között nem létező vizsgálatokról, esetleges felelősségre vonásról.

Íme, a teljes válaszunk az üggyel kapcsolatban:

Az Európai Unió Bizottsága semmilyen vizsgálatot nem folytat az egyetemmel szemben. Ezeket a rágalmakat ismételten határozottan visszautasítjuk. Ahogy azt már korábban több fórumon is hangsúlyoztuk, az Európai Bizottság rutineljárás keretében tett fel kérdéseket a projektekről a KÖFOP magyarországi irányító hatóságának, a Miniszterelnökségnek. Erre a magyar szervezet már hetekkel ezelőtt meg is küldte a válaszát, így tehát az uniós főosztály mindkét NKE-s projekt esetében ma már birtokában van minden tényadatnak. Idáig senki semmilyen konkrét problémát a projekttel kapcsolatban nem tudott tényekkel igazolni. A projektek lebonyolítása az Irányító Hatóság által meghatározott pénzügyi és szakmai előírásokra figyelemmel történik. Minden egyes pénzügyi tétel általuk engedélyezett, továbbá minden fejlesztés a Fenntartói Testület jóváhagyásával (ME, IM, BM, HM miniszterek képviselői), rendszeres ellenőrzésével zajlik. Közbeszerzéseink törvényesek, szintén az Irányító Hatóság által előzetesen és utólagosan is többszörösen ellenőrzöttek. Jelenleg is egy ilyen ellenőrzés zajlik a Miniszterelnökség részéről az informatikai közbeszerzésünkkel kapcsolatban, amely hamarosan lezárul.

Hadházy Ákos képviselő úr több közérdekű adatigényléssel fordult az NKE-hez, amelyeket intézményünk teljes körűen megválaszolt. A kért információkat rendelkezésére bocsátottuk, illetve tájékoztattuk arról, hogy a kért dokumentumok, többek között a projektek költségvetése is, több mint egy hónapja bárki számára elérhetők az intézmény weboldalán: http://kofop.uni-nke.hu/kofop-roviden/sajtoszoba

A közérdekű adatokkal kapcsolatban az NKE eleget tesz minden jogszabályban foglalt kötelezettségének. Ez nem csak a kért dokumentumok nyilvánosságra hozatalát jelenti, hanem azt is, hogy kötelesek vagyunk minden egyes dokumentumot átvizsgálni abból a szempontból, hogy tartalmaznak-e olyan adatot, amely nem adható ki (személyes adatok pl.). A ki nem adható adatokat felismerhetetlenné kell tenni, a dokumentumokat be kell szkennelni, majd elküldeni a kérelmező részére. Tekintettel arra, hogy Hadházy Ákos első körben 48 380 oldalnyi személyes adatot tartalmazó dokumentumot kért ki, az adatigénylés teljesítése az egyetem alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járt volna. Ezért élve az Info tv. adta lehetőséggel, adatot kezelő szervként az adatigénylés teljesítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapítottunk meg. Hadházy Ákos a költségek ismeretében több körben módosította a kikért szerződések körét. Tekintettel arra, hogy nincs titkolnivalónk, minden információt igyekszünk a képviselő úr rendelkezésére bocsátani, ugyanakkor a törvény által biztosított kereteken belül szeretnénk, ha mindazt a túlmunkát, ami ezáltal jelentkezik az egyetemnél, az adatkérő megtérítené számunkra.  

Az uniós projektek körül nincs „kialakult helyzet”, csupán többszörösen ismételgetett rágalmakról beszélhetünk, így nem merült fel olyan tény, amely alapján felelősségre vonás indult volna.

Megosztás a Facebook-on


Amerikai egyetemek képviselőivel tárgyalt az NKE rektora

    • patyi andras 680 434 s

Az Amerika Egyesült Államok négy egyetemén folytatott tárgyalásokat Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora. A képzési együttműködések, közös kutatási programok mellett, Észak Georgia-beli egyetemmel hallgatói csereprogramról is megállapodást kötöttek az intézmények vezetői - számolt be az MTI-nek az egyetem rektora. Patyi András felidézte: az NKE 2016-ban is jelentős lépéseket tett a transzatlanti kapcsolatok fejlesztése területén. Ezen kapcsolatok fejlesztése céljából a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon a közelmúltban létrehozták az Amerika Kutatóközpontot is. Az NKE rektorának delegációja májusban négy egyetemen - az Indiana University, a University of North Georgia (UNG), a Marymount University és a  George Washington University - tett látogatást.

A University of North Georgián Patyi András rektor és Bonita Jacobs elnök ünnepélyes keretek között írta alá a két egyetem közötti hallgatói részképzéses tanulmányokra és szakmai gyakorlatra vonatkozó cseremegállapodást. Az NKE a csereprogram nyitányaként már most vendégül látja az UNG két kadétját, az UNG-re pedig már megérkezett az NKE egyik kutatója, akit augusztusban két NKE-s kadét követ majd. Kifejtette: az amerikai Georgia állam területén négy campussal működő egyetemnek mintegy 18 ezer hallgatója van. Az egyetem - mint az NKE - intézményi integráció eredményeként 2013-ban jött létre. Nem tisztán katonai felsőoktatási intézmény, számos alapvégzettséget adó civil képzési programot nyújtanak, amelyben a mintegy 800 tisztjelölt hallgató is részt vehet. A tisztképzés hangsúlyt helyez a külföldi tapasztalatszerzésre: katonaként vagy hallgatóként mindenkinek el kell tölteni egy félévet külföldön. A UNG egyike az Egyesült Államok hat legfőbb tisztképző egyetemének - jegyezte meg a rektor, kiemelve: "a magas képzési színvonal legfőbb bizonyítéka, hogy az amerikai haderő számos tábornoka itt végzett". A Georgia államban található egyetem több tudományterületen nyújt képzési programokat, többek között a hadtudományok, politikatudományok és nemzetközi kapcsolatok terén, amelyek számos lehetőséget nyújtanak a két intézmény közötti kapcsoltok kialakítására.

A 1950-ben - független katolikus intézményként - alapított, Washingtontól csupán néhány percre található Marymount Universityvel az NKE már tavaly öt évre szóló együttműködési megállapodást kötött. Az intézmény számos alapképzést, mesterképzést, és doktori képzést kínál hallgatóinak. Az együttműködés elsősorban a kriminalisztika és bűnügyi nyomozás, valamint a kibervédelem területére tejed ki, de a két ország akadémiai kapcsolatait is erősíti, lehetőség nyílik az oktatók és kutatók közös kutatásokban és szakmai programokban való részvételére is. Az NKE delegációjának mostani amerikai útja során ennek az együttműködésnek a részleteiről egyeztettek, és megállapodás született arról, hogy idén ősszel egy hetes intenzív kriminalisztika  tanulmányok kurzust tart az egyetem az NKE-n.

Az 1820-ban alapított Indiana Universitynek jelenleg az Indiana állam működő nyolc campusán jelenleg 140 ezer hallgatója van. Csak a bloomingtoni központi campuson 50 ezer hallgató tanul. Bloomington rendívül széles nemzetközi együttműködési hálóval rendelkezik: több mint 300 tengerentúli programból lehet választani több mint 50 országban, ami azt jelenti, hogy a hallgatók negyedének lehetősége van külföldi részképzésre. Patyi András látogatása során a jövőbeni együttműködés lehetőségeit vitatták meg. Képzési területen elsősorban nemzetközi, közigazgatási és fenntarthatósággal kapcsolatos témákban, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok és a Víztudományi Kar számára körvonalazódtak lehetőségek.

Az 1820-ben alapított George Washington University a legnagyobb egyetem Washington DC vonzáskörzetében. Pont ezért rendkívül színvonalas és széles spektrumú képzési kínálattal, partner kapcsolatokkal, kutatási programokkal rendelkezik. Az NKE delegációja mostani útja során elsősorban nemzetközi tanulmányok és közigazgatási, államtudományi területen megvalósítható együttműködési lehetőségekről tárgyalt. Az NKE rektora kiemelte, mindegyik intézmény nyitott arra is, hogy fiatal vendégkutatókat fogadjon a jövőben.

Patyi András felidézte: 2016-ban is további partnerekkel bővült az egyetem nemzetközi kapcsolatrendszere. Az Erasmus+ elnevezésű program keretében 12, míg egyéb területen további 10 intézménnyel írtak alá intézményközi megállapodásokat. Tavaly több Európán kívüli intézménnyel is megállapodást kötöttek. Ezek között például a Nigériai Vízügyi Minisztériummal, a Fulbright - Magyar Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottsággal, a Hongkongi Műszaki Egyetemmel, a Koreai Nemzetvédelmi Egyetemmel, a Georgiai Belügyminisztérium Rendőr Akadémiájával, a Marymount Egyetemmel (USA), a Mekelle Egyetemmel (Etiópia), az Orosz Nemzetgazdasági és Közigazgatási Elnöki Akadémiával (RANEPA), a Shanghai Nemzetközi Tanulmányok Egyetemmel, a Belgrádi Nemzetvédelmi Egyetemmel kötöttek szerződéseket. Ezen felül meghosszabbították a Tom Lantos Intézettel való együttműködésről szóló megállapodást is. A magyar kormány által meghirdetett Makovecz Program megvalósításában pedig három határontúli intézménnyel - a Babes-Bolyai Egyetemmel, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel és a Sapientia Tudományegyetemmel  - együttműködik az NKE.

Forrás: MTI

Megosztás a Facebook-on


Elsősorban saját katonai képességeinket kell fejleszteni

    • fokkep
    •  dsc0019 2
    •  dsc0046 2
    •  dsc0066 2
    •  dsc0078 2
  • Előző
  • Következő

Mindig a jövőt kell szem előtt tartani, ezért stratégiai gondolkodásmódra van szükség a Magyar Honvédségen belül is Dr. Benkő Tibor vezérezredes szerint. A Honvéd Vezérkar főnök az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) katonai vezetői szak és katonai műveleti logisztikai szak mesterképzéseiben részt vevő, hivatásos katonatiszt státusú hallgatóinak tartott előadást „A Magyar Honvédség nemzetközi műveleti szerepvállalásának aktuális kérdései” címmel.

Az előadás bevezető részében szó esett a magyar békefenntartói tevékenységről, amelynek nagy hagyománya van, hiszen már 1897-ben vettek részt magyar katonák Kréta szigetén ilyen jellegű feladatok ellátásában. A Honvéd Vezérkar főnök röviden bemutatta a magyar békefenntartás történetét, főbb állomásait 1897-től napjainkig. Emlékeztette a hallgatókat, hogy a nemzetközi békefenntartói tevékenység közben elhunyt katonáink minden nehézség ellenére is becsülettel szolgálták hazájukat, hősiesen helyt álltak a béke megteremtése és megőrzése érdekében - akár életük feláldozása árán is. Erre emlékeztet a Katonai Emlékpark Pákozd (KEMPP) területén található Békefenntartók Emlékművén látható felirat is, melynek szövege: „Végakaratuk a béke volt”!

A továbbiakban ismertette a Magyar Honvédség aktuális nemzetközi missziós szerepvállalásának kiemelt területeit. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy közel 1000 fős nemzetközi szerepvállalásunk fő prioritása a nyugat-balkáni hadszíntér. Emellett szintén jelentősnek mondható iraki, afganisztáni és észak-afrikai szerepvállalásunk, melyek elsődleges célja, a migrációs nyomás forrásának számító instabil régiók helyzetének javítása.

Bár a békefenntartói tevékenység kiemelt terület a Magyar Honvédségnél, a legfőbb feladatunk mégis az, hogy képesek legyünk saját országunkat megvédeni. Ezért a saját képességek fejlesztése az elsődleges cél”- fogalmazott a Vezérkar főnök. Hangsúlyozta az ország védelmi képességei fenntartásának és folyamatos fejlesztésének fontosságát különös tekintettel a megváltozott biztonsági környezetre. Felhívta a figyelmet a Magyar Honvédség személyi állományának fontos szerepére és eddigi eredményeire az illegális nemzetközi migráció megállításában és kezelésében. Elmondta, hogy több ezer katona vett, illetve vesz részt hazánk határainak védelmében.

Emlékeztetett arra, hogy Simicskó István Magyarország honvédelmi minisztere meghirdette a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amelynek kapcsán elmondta: az elmúlt huszonöt év legnagyobb modernizációja vette kezdetét. A honvédelmi fejlesztési tervek között szerepel többek között az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése. A területi elven szerveződő önkéntes tartalékos rendszeren belül Magyarország 197 járásában felállításra kerülne egy-egy alegység, amelynek tagjai önként vállalják a tartalékos szolgálatot, az ehhez szükséges szaktudást pedig a hivatásos állomány tagjaitól kapnák meg különböző felkészítések keretein belül.

Ennek kapcsán esett szó a toborzókampányok eddigi eredményeiről, a Honvédelmi Sportszövetség elindításának céljairól és eddigi tapasztalatairól. A Honvéd Vezérek főnöke hangsúlyozta, hogy az egyik kiemelt cél a honvédelmi nevelés megerősítése, s annak részeként sor kerül majd egyfajta kadétrendszer kialakítására is. Előadásában hangsúlyozta: az elmúlt huszonöt év legnagyobb haderő-fejlesztési programja veszi kezdetét. Szerinte a Magyar Honvédségben egyaránt szükség van a könnyű-, közepes- és nehéz képességek fejlesztésére. „Ehhez kellenek repülőgépek, helikopterek és harckocsik is”- fogalmazott Dr. Benkő Tibor vezérezredes. A tábornok előadásában kitért a haderő-fejlesztési tervek ismertetése kapcsán a korábban, 2002-2010 között kritikus szint alá csökkentett fegyvernemi képességek visszaállításának szükségességére. Ennek részeként korszerűsíteni kell a katonák egyéni harcászati felszerelését, erősíteni kell a légierőt, de szükség van a páncéltörő, légvédelmi rakéta, radar; tábori tüzér, tűztámogató; harckocsizó; műszaki és hídépítő képességek modernizálására is. Elmondta, hogy a meglévő repülő eszközök egy részének felújítása már megtörtént, később pedig újak beszerzésére is lesz lehetőség a tervek szerint. Elhangzott, hogy a kormány szeretné fejleszteni a magyar hadiipart, melynek első lépcsőjében kézifegyverek gyártását szeretné hazai környezetben megoldani.

A Honvéd Vezérkar főnök külön utalt a korábban elkezdett illetményfejlesztés eredeti ütemezés szerinti folytatására, valamint a hivatásos és szerződéses katonák életpálya-modelljének következetes alkalmazására. Elmondta, hogy idén januártól él egy új egészségmegőrző és biztosítási rendszer a honvédségen belül, amely gondoskodik mindazokról, akik elveszítik alkalmasságukat a katonai szolgálat ellátására.

A vezérezredes a stratégiai gondolkodásmód fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanis szerinte mindig előre kell nézni, és a jövőt kell szem előtt tartani. Ezért is fontos az életen át tartó tanulás, ugyanakkor a karrier nem mindig csak a magasabb beosztás és rendfokozat elérését jelenti, hiszen a saját szakterületen is lehet előre haladni. Külön is felhívta a jelenlévő katonai vezetők figyelmét a parancsnokok felelősségére, valamint arra, hogy mindig a katonának kell a gondolkodás középpontjában állnia.

Korszerű, modern, jól felszerelt honvédségre van szükség”- fogalmazott a Vezérkar főnök, aki szerint nagy lehetőséget ad számukra a honvédelmi kiadások fokozatos növekedése.

Szöveg: Kiss Zoltán László – Szöőr Ádám

Fotók: Krasznai-Nehrebeczky Mária – Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, előadás, 2017