Szűkítés


Minden Címke 216


Jelenleg 163 bejegyzés található 2017 dátummal

Új stratégia, jelentős fejlesztések az egyetemi informatikában

    • digitalis_strategia

Fontos mérföldkövéhez érkezett az NKE digitális átállása: az egyetem Intézményfejlesztési Tervének (IFT) részeként elkészült az intézmény informatikai stratégiája és jelentős technikai fejlesztésekre is sor került az elmúlt időszakban. Utóbbinak köszönhetően egyre modernebb és biztonságosabb eszközök és hálózat áll az egyetemi polgárok rendelkezésére.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hatályos, 2015 – 2020 közötti időszakra vonatkozó IFT-jét 2015-ben fogadta el a Fenntartói Testület. A dokumentum egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az NKE 2020-ig az együttműködés egyetemévé és Magyarország legjobb és legvonzóbb egyetemévé szeretne válni. Az IFT azonosította, hogy ebben az egyetemi informatikának is jelentős szerepet kell vállalnia: a digitális technológiák és a digitális szolgáltatások elterjedése olyan mértékben hat az egyetem életére, a hallgatói és fenntartói által elvárt működésre és az igénybe vehető szolgáltatások minőségére, hogy a célok elérése érdekében az informatika központi kérdésévé kell emelni az egyetem digitális transzformációjának megvalósíthatóságát.

Ez hívta életre az Informatikai Stratégiát, így rendszerbe helyezve az egyetem életéhez kapcsolódó informatikai jellegű feladatokat, és kijelölve azokat a fejlesztési területeket illetve irányokat, amelyek segítségével az intézményi célok elérése hatékonyan támogatható.

A felsőoktatási palettán teljesen egyedülálló és kifejezetten az NKE igényeire szabott informatikai stratégia egységesen kezeli az egyetem életéhez kapcsolódó informatikai jellegű feladatokat, és kijelölte a legfontosabb fejlesztési területeket illetve irányokat. A tudásmenedzsment hatékony támogatását is szem előtt tartó Smart University koncepció részeként egy olyan informatikai rendszer épül, ami felhasználó központú, szolgáltatás centrikus, költséghatékony, fenntartható és magas szinten felel meg az adatvédelmi-adatbiztonsági követelményeknek is.

A dokumentum tehát nem kizárólag az informatikai alaprendszerek és szolgáltatások fejlesztését tartalmazza, hanem az egyetem digitális kultúra váltásának pillérei is kidolgozásra kerültek. Az így megfogalmazott célok kihatnak az egyetem egészére: az oktatás, kutatás, tananyagfejlesztésen túl hatással vannak az egyetem működtetését biztosító adminisztrációs területekre, kihatnak az NKE szervezeti kultúrájának változására is.

Az informatikai stratégiával az egyetemi polgárság és a tág értelembe vett környezete számára láthatóvá válik a digitális kultúra váltás iránya és módja.

Az egyetemi informatika tudatos fejlesztése már rövid távon is érezteti hatását, hiszen folyamatban van az egyetemi polgárok által használt informatikai-technikai eszközök minőségi cseréje. A KÖFOP 2.1.1 és 2.1.2 projektek keretében már mintegy ezer végfelhasználói eszközt cseréltek le új, modern számítógépekre, laptopokra, monitorokra. Ez a folyamat tovább halad majd a Ludovika Campus informatikai rendszerének átadását követően is, így középtávon elérhetővé válik, hogy minden egyetemi polgár a kor elvárásainak megfelelő informatikai eszközt használjon a munkájához.

Kiépült az informatikai rendszerek biztonságos üzemeltetéséhez, továbbá az alkalmazások gyors eléréséhez elengedhetetlenül fontos informatikai alapinfrastruktúra is. A KÖFOP- projektek lehetővé tették, hogy nagy tárkapacitás mellett, modern szervereket üzemeljenek be, amelyek révén új informatikai alkalmazásokat is lehet fejleszteni. Így épül például az új egyetemi WEB portál és digitális tartalom publikációs rendszer, zajlik az Egységes Személyügyi Nyilvántartó kifejlesztése és rövidesen átadják majd a Hallgatói Szolgáltatások Centrum portál felületét is.

A stratégia alapelveivel összhangban kiemelt szerepet kapnak a digitális tanítási-tanulási környezet jövőbemutató fejlesztései. Már a szeptemberi tanévre elkészül két digitális stúdió, melyben az oktatók akár élőben, vagy felvételről is átadhatja tudását a hallgatóságnak. Lehetőség lesz a nagyon népszerű streaming szolgáltatás elérésére is, aminek segítségével a videós anyagokat közvetlenül is megtekinthetik a hallgatók. A fejlesztés eredményeképpen megjelenik egy új oktatási forma, a webinárium, ahol az élőben sugárzott előadás közben a hallgatók chatfalon tehetnek fel kérdéseket az oktatónak, aki ezeket meg is válaszolhatja az óra keretében.

Ugyancsak a KÖFOP program keretén belül – az Informatikai Stratégia szellemében – számos új szoftver készült a közigazgatási továbbképzési rendszer fejlesztésének érdekében. Így például virtuális tanulópontok jöttek létre a Kormányhivatalokban és a Járási Hivatalokban, kialakult az állami tisztviselők számára indított szakirányú továbbképzéseket támogató informatikai keretrendszer, valamint megvalósult az online tutorálási felület, ahol az e-learning tananyag megtekintését követően a hallgatók közvetlenül is tudnak kommunikálni az oktatójukkal.

A kutatások szempontjából fontos fejlesztésnek tekinthető a Jó Állam rendszer Monitoring modul, ami a Jó Állam mutatóival kapcsolatos szakmai munka és monitoring feladatainak ellátását támogatja. Hasonlóan hasznosnak ígérkezik a Kutatás Finanszírozási Pályázati Rendszer (KFPR), amely a KÖFOP-2.1.2 projekt keretében megvalósuló kutatások pályázati anyagait, valamint a kutatási témák pályázati, döntési és nyilvántartási folyamatait kezeli.

Az Intézményfejlesztési Terv részét képező és a Fenntartói Testület által elfogadott Informatikai Stratégia ide kattintva érhető el:

http://uni-nke.hu/egyetem/intezmenyfejlesztesi-terv-2015-2020

Megosztás a Facebook-on


A hét hallgatója

    • simon annamaria
Simon Annamária, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar biztonság-és védelempolitika alapszakon végzett hallgatója, Megalakulásától kezdve két éven át töltötte be a NETK Hallgatói Önkormányzatának egykori elnöki posztját. Tanulmányait továbbra is az NKE-n tervezi a biztonság-és védelempolitika mesterszakon.
 

Megosztás a Facebook-on


Fókuszban a kisebbségi jogok

    • fokep
    •  dsc0034 2
    •  dsc0048 2
    •  dsc0105 2
    •  dsc0120 2
    •  dsc0129 2
    •  dsc0142 2
    •  dsc0245 2
  • Előző
  • Következő

Július 17-én vette kezdetét a töretlen népszerűségnek örvendő Global Minority Rights Summer School, amely idén ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Middlesex University és a Tom Lantos Intézet közös szervezésében. Az egy hetes intenzív kurzus során a meghívott neves professzorok, kutatók és gyakorlati szakemberek, valamint a résztvevő hallgatók arra keresik a választ, milyen szerepet tölt be a populizmus napjainkban a különféle sebezhető kisebbségek életében. Idén 26 hallgató érkezett 21 országból.

A nyári egyetem megnyitóján Bíró Anna-Mária, a Tom Lantos Intézet igazgatója, valamint Vizi Balázs, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetője köszöntötte a résztvevőket. Bíró Anna-Mária hangsúlyozta a téma fontosságát, és azzal kívánt sikeres és izgalmas hetet mindenkinek, hogy a hét folyamán sok kritikus, és nem feltétlenül könnyű kérdést fognak megvitatni egymással. Vizi Balázs örömét fejezte ki az iránt, hogy az NKE idén is részese lehet ennek az eseménynek, amely egy fontos találkozó pontja a témát kutató és az aziránt érdeklődő fiatal kutatóknak a világ minden tájáról.  

A megnyitót követően elkezdődtek a szakmai előadások. A hét folyamán nemzetközileg elismert professzorok olyan témákban tartanak előadásokat, mint a populizmus és liberális demokrácia; média a populizmus korában; fiatalok, a szegénység és a populista politika az Egyesült Királyságban; az emberi jogok és a kisebbségek viszonya; vagy az EU reakciója a populizmusra. Az egyik fő kerekasztal beszélgetés témája lesz a nemzeteket átölelő aktivizmus, illetve a kisebbségek és a többnemzetiségű államok. A hét második felében különböző országokat vizsgálnak meg esettanulmányként, így Indiát, Izraelt és Bosznia Hercegovinát.

Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: GMRSS, 2017

Elindult az első V4 nyári egyetem

    • fokep
    •  dsc0073 2
    •  dsc0082 2
    •  dsc0217 2
    •  dsc0225 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) szervezésében a V4 és az EU témakörével foglalkozó nyári egyetemmel vette kezdetét az NKE nyári egyetemi időszaka július 17-én.

Dr. habil. Koller Boglárka dékán megnyitó beszédében elmondta, bár a kar még csak 3 éves, de az interdiszciplináris, nemzetközi kapcsolatokat történelemmel, joggal és politológiával vegyítő szemlélet miatt már így is rengeteg elismert kutatás folyik a karon. Kiemelte, a NETK rendkívül népszerű a felvételiző hallgatók körében. „A nemzetközi tanulmányok területe a legjobb eredményekkel rendelkező, idegen nyelveket beszélő hallgatókat versenyezteti meg a bejutásért”-tette hozzá. A dékán szólt a meglévő az International Public Service Relation angol nyelvű mesterszakról is, valamint az új, kidolgozás alatt lévő, identitáspolitikával foglalkozó szintén angol nyelvű mesterképzésről is.

A V4 és EU nyári egyetem koncepcióját és a képzés végén elérendő célokat a kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese ismertette. Dr. Bóka János hangsúlyozta, az egy hétig tartó kurzus különösen aktuális, hiszen Magyarország tölti be a Visegrádi Együttműködés soros elnökségét, amelynek legfőbb témája a visegrádi országok és az EU együttműködése. „A V4-re nagy hangsúly helyeződik napjainkban, ami úgy tűnik megtalálta az együttműködés a szerepét az európai együttműködési hálóban”- mondta. Dr. Bóka János megemlítette, hogy a nyári egyetem előadásai és workshopjai remek alkalmat jelentenek a téma iránt érdeklődő hallgatóknak és kutatóknak egyaránt ahhoz, hogy a Visegrádi Együttműködés megnövekedett jelentőségét, illetve esetleges jövőbeni szerepét megvitassák.

A rendkívül aktuális témákat feldolgozó egy hetes képzést a szlovákiai Bél Mátyás Egyetem, és Páneurópai Egyetem, a cseh Metropolitan Egyetem, és Nyugat-Bohémiai Egyetem illetve a brit Új Biztonsági Kihívások Központjának közreműködésével valósítja meg a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. Az angolul zajló eseménynek az Orczy Kollégium ad otthont. Oktatási naponként egy-egy témát dolgoznak fel az előadók és a résztvevők is. Az egy hét során szó lesz többek között a többsebességes Európai Unió kérdéséről, az euroszkepticizmusról, az EU és Oroszország kapcsolatáról és a biztonsági kihívások kérdéseiről, valamint az európai együttműködések formáiról is.

Szöveg: Ondrék József

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Oklevelet szerzett az első állami tisztviselői évfolyam

    •  dsc9985 2
    •  dsc0004 2
    •  dsc9904 2
    •  dsc9947 2
    •  dsc9973 2
    •  dsc9912 2
    •  dsc9919 2
    •  dsc9930 2
  • Előző
  • Következő

Sikeresen zárta tanulmányait az a 353 állami tisztviselő, aki elsőként végezte el a közigazgatási tanulmányok képzést. Végzettséget igazoló okmányaikat ma vehették át a Kongresszusi Központban, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának oklevélátadó ünnepségén. Prof. Dr. Kis Norbert dékán elmondta, a kar feladata a magyar állam és a nemzet építése, amelyet az NKE ÁKK missziójának tekint a tisztviselők képzésében. Az eseményen az Államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés, az Elektronikus információbiztonsági vezető, a Közszolgálati protokoll, a Média- és közszolgálati kommunikáció és a Választási igazgatás szakirányú továbbképzési szak hallgatói is  kézhez kapták okleveleiket.

2017-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara felel a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséért és előmeneteli vizsgáiért, valamint az állami tisztviselők előmeneteli- és vezetőképzésével kapcsolatos országos feladatokért. Kis Norbert dékán köszöntőjében felidézte: tavaly lépett hatályba az állami tisztviselőkről szóló törvény, amely szerint az állami tisztviselői előmenetel feltétele az egyéves közigazgatási tanulmányok szakirányú szak elvégzése. „Önök, a kormányhivatalok és az egyetemünk közösen, az állami tisztviselői törvény gyors és professzionális végrehajtását abszolváltuk. Pont ahogy ennek a közigazgatásban lennie kell” – mondta a végzett állami tisztviselőknek. Kifejtette, hogy az egyetem és a kar missziójában kiemelt szerepet kap az államtudomány, így nem csupán csak az a célja, hogy a közigazgatást fejlessze, hanem hogy a magyar államot építse. „Az államtudomány az államépítés tudománya. Az államépítés végső célja a nemzetépítés, amely a nemzeti önállóságot és szuverenitást, a jó kormányzási képességet és a jó közigazgatást egyaránt jelenti” – foglalta össze. A dékán felhívta a figyelmet, hogy korunk kihívásaira csak a nemzetállamiság megerősítéseivel és védelmével tudunk felelni. Kis Norbert bízik abban, hogy a tanulmányok segítettek megtalálni a hallgatók számára a személyes missziójukat a közszolgálatban. Köszönetet mondott a tisztviselőknek, a támogató családoknak, kormányhivataloknak, közszolgálati szerveknek, oktatóknak és szakfelelősöknek, külön kiemelve Dr. Back Andrást, aki a közszolgálati protokoll szakirány alapítója volt és nemrég hunyt el.

Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára beszédében kiemelte, hogy az emberiség történelme során az állam feladat- és hatásköre sokszor változott, korunk jelenlegi kihívásai hatékony, erős és jó államot igényelnek. Véleménye szerint az elmúlt évtizedek során az ország működését és különösen a közigazgatást több negatívum és hiányosság jellemezte, túlburjánzott, bonyolult szervezettel működött, nem volt áttekinthető a szabályozás- és felelősségrendszere, adminisztrációs terhek sokasága nehezítette az emberek életét. Rávilágított: „A polgári kormány tartalmában és minőségében megreformálta a közigazgatási rendszert, az államigazgatásban és a kormányzati működésben az ügyfélközpontúság és a közcélok szolgálata valósul meg.” Az államtitkár hozzátette, hogy a járási, kerületi kormányhivatalok kiépítésével, megerősítésével, a hatósági feladatok és hatáskörök racionalizálásával az ügyintézést az állampolgárokhoz a lehető legközelebb kívánták telepíteni, a járási, kerületi hivatalba. Az így kialakított államigazgatási struktúra költséghatékonyabb, könnyebben elérhető, magasabb szintű szolgáltatást nyújt. Az államtitkár kitért az NKE létrehozásának jelentőségére is az államreformok szempontjából, amely a modern 21. századi államtudományi és közigazgatási képzés meghatározó momentuma. „Jó közszolgálati egyetem nélkül nincs jó államreform. Jó államreform nélkül nincs jó állam” – idézte Orbán Viktor miniszterelnök egyetemi lapunk, a Bonum Publicumnak adott interjúját. Kovács Zoltán azt kérte az oklevelüket átvevőktől, úgy dolgozzanak, hogy az ügyfelek a hivatali ügyfélpultot ne elválasztó, hanem összekötő elemnek érezzék.

Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora köszönetét fejezte ki a hallgatóknak, hogy az egyetemet választották, még akkor is, ha ehhez a döntéshez jogszabályi vagy munkáltatói döntés vezetett. „Parancsra tanulni nem lehet, a tudás megszerzése mindig önkéntes elhatározás” – mondta. A rektor kiemelte, hogy ez az oklevélátadó ünnepség a közigazgatás szeretetének ünnepe, hiszen az oklevelet szerzett tisztviselők mind a közigazgatásért dolgoznak. Felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény sok értéket és alkotmányos célt rögzít, amelyek az államra, a közigazgatásra irányulnak. Ezek az alkotmányos célok csak annyit érnek, amennyit meg tudnak belőle valósítani a való életben. Ha ezek nem történnek meg, csak utópiákról beszélhetünk. Példaként hozta fele a pártatlan és tisztességes ügyintézéshez való jogot, a kiegyensúlyozott és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét vagy az állam hatékonysága érdekében a tudomány eredményeinek felhasználását. „Ezek megvalósításában a magyar közigazgatásnak igazolnia kell azt, hogy ezek nem csak utópiák, a magyar nemzet nem gyenge” – mondta a rektor. Beszéde zárásaként azt kérte a végzett tisztviselőktől, hogy munkájuk során tartsák szem előtt, hogy a közigazgatásban válik valósággá az az érték és célgyűjtemény, amely együtt a magyar alkotmányt alkotja.

A szakirányú továbbképzés az alap- vagy mesterfokozatot követően a már megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. A szakirányú továbbképzési szakok többnyire két féléves, levelező munkarend szerint szervezett képzések, amelyet már közszolgálati munkaviszony mellett végeznek el a hallgatók. A 2016. július 1-jén hatályba lépett állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény új előmeneteli képzést vezetett be az állami szolgálati jogviszonyt létesítő tisztviselők számára, a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzési szakot. A képzés célja komplex és átfogó közszolgálati ismeretek és stratégiai szemlélet fejlesztésével olyan állami tisztviselők képzése, akik az állami feladatokat átfogó megközelítéssel, rendszerszemlélettel tudják kezelni, a közpolitikai stratégiai végrehajtásban ágazati, szakpolitikai, költségvetési-gazdasági szemlélettel vesznek részt. A végzett szakemberek ismerik az alapvető közjogi és közigazgatási jogi kereteket, és részleteiben átlátják az állami működést meghatározó és befolyásoló társadalmi, politikai és gazdasági tényezőket. A közigazgatási tanulmányok képzést az egyetem a fővárosi, megyei kormányhivatalokkal szoros együttműködésben valósította meg uniós forrásból az Államtudományi és Közigazgatási Karon.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: oklevélátadó, 2017

Tanévzáró elismerésekkel

    • f ak ep
    •  dsc9243 2
    •  dsc9250 2
    •  dsc9253 2
    •  dsc9264 2
    •  dsc9269 2
    •  dsc9274 2
    •  dsc9282 2
    •  dsc9291 2
    •  dsc9300 2
    •  dsc9307 2
    •  dsc9317 2
    •  dsc9322 2
    •  dsc9326 2
    •  dsc9332 2
    •  dsc9347 2
  • Előző
  • Következő

Nehéz, de eredményekben gazdag tanévet zárhat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelynek központi tanévzáró ünnepségén a legjobban teljesítő munkatársak külön elismerésben részesültek.

„Egy igen gazdag tanév van mögöttünk” - mondta ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora a fontosabb eredmények közé sorolta a Víztudományi Kar létrehozását, amely már három nagy intézettel működik Baján. Szólt arról is, hogy az idén több létesítmény is elkészült a Ludovika Campuson, mint például az új oktatási épület, az RTK speciális épülete, valamint a sportközpont nagyobb része. Folyamatosan újul meg az Orczy-park is, amelyben már megtalálható az a szoborkompozíció, amely korábban a Kossuth téren állt. Elhangzott az is, hogy az idei tanévben indult el az egyetem fejlesztése szempontjából fontos, két kiemelt KÖFOP-projekt. „A számos fejlesztés és többletfeladat végzése mellett is egyetemnek kell maradnunk és annak is kell látszanunk”- hangsúlyozta Patyi András. A rektor beszélt a 2013 óta működő továbbképzési rendszerről is, amelynek évente mintegy 100 ezer „ügyfele” van. „Egyetlen kar, az ÁKK kezében van a teljes magyar közigazgatási felsőoktatás”- emelte ki az egyetem első számú vezetője. Patyi András szólt azokról a politikai támadásokról is, amelyek ebben a tanévben érték az egyetemet. „Mivel az NKE az állam életében kiemelt fontosságú egyetem, ezért aki bennünket támad, az az államot támadja” - hangsúlyozta. Patyi András köszönetet mondott minden jelenlévőnek az elvégzett munkájáért és azért a türelemért, amit egész tanévben tanúsítottak. Szerinte fontos, hogy mindenki tartson ki önazonossága mellett, de maximális nyitottsággal álljon a többiek irányába. A rektor szerint ugyanis ezek nélkül nem tudna működni az egyetem. „Egy nemzeti egyetem, egy közszolgálati egyetem és egy egyetem polgárai vagyunk” - emelte ki beszéde végén Patyi András.

Kosztrihán Dávid beszédében elmondta, hogy a sok feladat és leterheltség ellenére példás egyetemi közösség épül az NKE-n. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke szerint hallgatóbarát intézmény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

A tanévzáró ünnepségen az idei tanévben legjobban teljesítő munkatársak külön elismerésben részesültek. Az ÁKK-n Dr. Auer Ádám, a HHK-n Szabó András Miklós főhadnagy, a NETK-n Tischler Zoltán, az RTK-n Bajcsy László, a Víztudományi Karon Dr. Mátrai Ildikó, az Államkutatási és Fejlesztési Intézetben Szabó József, a Nemzetbiztonsági Intézetben Pethő Noémi, míg a Katasztrófavédelmi Intézetben Ambrusz József tű. ezredes lett a tanév embere. Külön díjazták az egyetemi központban dolgozó munkatársakat. Közülük Albert Máté, a Kommunikációs és Marketing Osztály grafikusa és Feketéné Török Róza, a Gazdasági Hivatal munkatársa vehetett át elismerést.

A rendezvényen a egyetemi polgárok megtekinthették az elmúlt tanév legérdekesebb pillanatait megörökítő videó összeállítást, „Az én NKE-m” című fotópályázat fotói, valamint a Ludovika Campus fejlesztését bemutató fotó összeállítást.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: tanévzáró, 2017

Cél: a Haza szolgálata

    •  dsc9877 2
    •  dsc9363 2
    •  dsc9364 2
    •  dsc9384 2
    •  dsc9387 2
    •  dsc9388 2
    •  dsc9469 2
    •  dsc9503 2
    •  dsc9657 2
    •  dsc9677 2
    •  dsc9685 2
    •  dsc9699 2
    •  dsc9732 2
    •  dsc9757 2
    •  dsc9784 2
    •  dsc9866 2
  • Előző
  • Következő

„Önök szolgálni fogják a magyar hazát. Ahogy az egyetem jelmondata szól, a Haza szolgálatában jegyzik el magukat” – mondta Prof. Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudomány és Közigazgatási Kar dékánja a végzett hallgatóknak a kar oklevélátadó ünnepségén. A diplomaosztó alkalmával 414 hallgató vehette át az oklevelét közigazgatás-szervező, igazgatásszervező és nemzetközi igazgatási alapszakon, valamint közigazgatási mesterszakon.

Kis Norbert ünnepi beszédében kiemelte, hogy a hallgatók esküje három fontos tételen alapszik: megszerzett tudásukat és képességeiket a magyar állam és a közigazgatás szolgálatába állítják, továbbá, hogy közigazgatási hivatás gyakorlása során a törvényesség, a szakszerűség és az etikai előírások szerint végzik feladataikat. Ha ez a két tétel teljesül, akkor a harmadik és utolsó már meg is valósul, az Alma Mater, vagyis az NKE hírnevét öregbítik. Kiemelte, hogy az elmondott eskü és az átvett diploma egy személyes misszió megvallása. Márai Sándort idézve: „Az életnek értéket csak az a szolgálat adhat, amely az emberek ügye felé fordul. Ez az egyetlen igazság, amelyet minden következménnyel megismertem.” A dékán a hallgatóknak útravalóul azt kívánta, hogy tartsanak ki a választott úton, higgyenek magukban, legyenek szabadok és bátrak, valamint döntéseikkel merjék és akarják vezetni közösségüket. „Holnaptól kezdjenek egy olyan életet, amelyet nagy célok vezérelnek. Nagy célok…A Haza szolgálatában!” – zárta ünnepi gondolatait.

Dr. Trócsányi László kettős minőségben köszöntötte a végzős hallgatókat: egyrészt mint Magyarország igazságügyi minisztere, az egyetem egyik fenntartó minisztere, másrészt mint az NKE kutató professzora.  Kiemelte, az NKE egy olyan magas színvonalú egyetemi képzést nyújt, amely biztosítja, hogy elhivatott, érték alapú, hazájukat szerető hallgatók vehessék át okleveleiket, akik a munkaerő piacon bárhol megállják a helyüket. Azonban rávilágított, hogy a kormányzat az NKE-n végzettek többségét állami szerveknél szeretné látni, mivel kiemelten szükség van magasan kvalifikált, a közigazgatás- és az államtudományokat jól ismerő szakemberekre. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hazánk egyik legkorszerűbb felsőoktatási intézménye” –hívta fel a figyelmet. „Nomen est omen” – a név kötelezi az NKE-t, értékeket fogalmaz meg. Ismertette, hogy a nemzeti  jelzőt azért kapta az egyetem, mivel a nemzet nagyobb, mint az állam, emellett a nemzeti nem jogi, inkább kulturális kifejezés. „A nemzet egysége alkotmányos alapérték, államcél. Akkor értelmezzük helyesen, ha nem absztrakcióként gondolunk rá. Konkrét közösség, amely konkrét emberekből áll. Őket kell szolgálni” – hívta fel a figyelmet. A közszolgálat tekintetében rávilágított: a közt szolgálni annyi, mint a közjót, a közérdeket szolgálni. Az állam célja az, hogy a köz- és a magánérdeket egyaránt előmozdítsa, amelyben fontos megtalálni az egyensúlyt. Végül az egyetemmel kapcsolatban kifejtette, hogy az itt szerzett tudás egyetemes emberré tesz. „Olyan emberré, aki kész a megszerzett képességeit a közösség szolgálatába állítani.” Trócsányi László gratulált a hallgatóknak és megkérte őket, hogy ne hagyják abba a tanulást, munkásságuk során folyamatosan fejlesszék magukat választott szakmájukban, így segítve a közigazgatás-tudomány, az egyetem és a nemzet fejlődését.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora felhívta a figyelmet, hogy a diplomaosztó napja a tudás ünnepe. „ A közigazgatás műveléséhez szükséges tudást ünnepeljük. Közigazgatást művelni emberszeretet nélkül nem lehet. Így a mai diplomaosztó ünnepség az emberszeretet, a humanitás ünnepe is” – fejtette ki. Ismertette, hogy az NKE 5 éve kezdte meg működését, amely során kemény munkával rengeteget gyarapodott az egyetem. Sikerült kivívni a magyar felsőoktatási palettán, hogy újabb 5 évre akkreditálják az egyetem képzéseit, megfelelve ezzel a hazai és európai standardoknak. A közigazgatási felsőoktatás 40 évvel ezelőtt, 1977-ben jött létre, azóta is töretlenül képzi a közigazgatás személyi állományát. A rektor ismertette, hogy a közigazgatás fellegváraként nevezett Ménesi úti épületből a kar idén elköltözik, birtokba veszi új és impozáns székhelyét a Ludovika Campuson. Kifejtette, hogy nem csak új épületekkel, hanem évről évre végzett diplomásokkal is gyarapodik az egyetem: „Elismeréseket és okleveleket adunk át, de igazából nem adunk, hanem mi kapjuk Önöket, végzetteket, alumnuszokat. Mi kapjuk az Önök megtisztelő figyelmét.” Rávilágított, hogy az állam a kezdetek óta komoly dilemmával küszködik a közigazgatási képzéssel kapcsolatban, hogy a jogász képzést hogyan tudják kiegészíteni a közigazgatási tudományokkal. Azonban ez az útkeresés véget ért: 2017 őszétől megkezdődik a doktori címet adó, államtudományi osztatlan mesterképzés. „Remélem, hogy a közigazgatás minden vonása szóba került az Önök tanulmányai során. Akiben megvolt már a közigazgatási érzék, abban erősítették a kollégák, akiben pedig még nem volt meg, csak ott szunnyadt, abban fel tudták éleszteni ezt az érzéket. Ennek az érzéknek a megéléséhez és a közigazgatáshoz szükséges elengedhetetlen emberszeretethez kívánok Önöknek sok sikert!” – zárta gondolatait a rektor

Az oklevélátadó ünnepség alkalmával sor került az egyetem és kari díjak, elismerések átadására. Az ÁKK Kari Tanácsa Dr. Lapsányszky András részére Magyary Zoltán-emlékérmet adományozott közigazgatást újító munkásságáért, valamint Dr. Kaiser Tamás intézetvezető egyetemi docens számára a Jó Állam, jó kormányzás témakörében végzett kutatásaiért. A Kari Tanács Pro Publico Bono Kitüntetést adományozott Prof. Dr. Halász Iván intézetvezető tanár részére, emellett Dékáni Dicsérő oklevélben részesült Dr. Horváth Attila, a Magyar Zoltán Szakkollégium igazgatója és Dr. Pál Gábor, az Ostrakon szakkollégium igazgatója. Az Év Tanára Díjat és kari vándorserleget Kaczvinszky Noémi nyelvtanár kapta a hallgatói szavazatok alapján. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság hallgatói díját Károly Alexandra szakkollégista vehette át. Kari Tanácsi Dicsérő Oklevélben részesült Deák Veronika és Ludányi Dávid, OTDK nyertes végzős hallgató, emellett Dávid átvehette az Egyetemi Szakmai ösztöndíjat is. A Pro Juventute ösztöndíjat Falaty Tamásnak ítélte oda az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, az Egyetemi Közösségi Ösztöndíjat pedig Fenyősi Barbara vehette át. Józsi-Tóth Gergő Kollégiumi Közösségi Díjat 2017-ben Böszörményi Balázs HÖK elnök nyerte el. Az ünnepség végén a friss diplomások nevében Mudrity Dorka végzős hallgató mondott köszönőbeszédet.

A végzetteket most először az NKE által fejlesztett közigazgatási karrierportál kapcsolja össze a közigazgatási szervekkel, amelyek munkáltatóként a szükséges fiatal szakembereket ezen keresztül találhatják meg:

https://hszc.uni-nke.hu/karrier


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Megalakult a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet

    • fokep
    •  dsc2168 2
    •  dsc8751 2
  • Előző
  • Következő

A fenntartható fejlődés napjaink tudományának komplex, multidiszciplináris területe, így szinte elengedhetetlen, hogy Magyarország közszolgálati képzésekkel foglalkozó egyeteme ne vegye ki aktívan a részét a téma köré épülő globális tudományos összefogásból. Az intézményben komoly előzményei vannak a fenntartható fejlődés, vízbiztonság, valamint a klímaváltozás kutatásának, amellyel a közelmúltig a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet foglalkozott. Az NKE júliustól egy magasabb tudományos szintre emelte és strukturálta a témakörrel foglalkozó egyetemi intézményeket, és létrehozta a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézetet. Az NKE célja egy olyan kutatóintézet megvalósítása, amely átfogó módon terjed ki a sérülékeny erőforrások többségére, így például az ivóvíz ellátás biztonságra, a természeti környezet és éghajlatra vagy az élelmiszer-biztonságra.

A Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet karközi együttműködésben folytatja kutatómunkáját, kiemelten a Víztudományi Kar (VTK) és az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) stratégiai irányításával. Az intézet központja a Ludovika Campuson lesz, de a VTK bajai campusán is folynak majd kutatások. Tágabb küldetése, hogy oktatási tevékenységével, kutatási eredményeivel, valamint a társadalmi szemléletformálás útján hozzájáruljon Magyarország hosszú távú fenntartható fejlődéséhez. Működése során részt vesz az NKE alapfokú és mesterképzéseiben, doktori képzésben, valamint a kormányzati és önkormányzati tisztviselők továbbképzésében. Az intézet az ÁKK új államtudományi képzésében „az állam szerepe a fenntartható fejlődésben” témájú kurzussal, míg a Rendészettudományi Karon a „globális környezeti változások biztonságpolitikai hatásai, különös tekintettel a migrációra” témájú tanórával vesz részt. Emellett több szabadon választható szemináriummal és előadással is kiegészül az egyetem képzési palettája: környezetjog, nemzetközi vízpolitika, éghajlatpolitika, hulladékgazdálkodás, a fenntarthatóság társadalmi vonatkozásai, fenntartható településfejlesztés. Többek között folyamatban van egy nemzetközi vízpolitikával foglalkozó, interdiszciplináris angol nyelvű képzés létrehozása, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közös fenntartható településfejlesztés képzés, egy társadalmi vállalkozó, valamint egy környezeti konfliktus-kezelés képzés is.

Az intézet munkatársai jelenleg is számos kutatást végeznek, amelyek eredményei folyamatosan megjelennek hazai és nemzetközi folyóiratokban, illetve tudományos konferenciákon. Ilyen kutatási témakör például a Jó Állam Index fenntarthatóság hatásterülete, az európai vízügyi együttműködés, a magyar energiapolitika jövője, a fenntartható tájgazdálkodás a klímaváltozás tükrében, vagy a fenntarthatósági attitűdök vizsgálata a magyar közigazgatásban. Az intézeten belül jelenleg két kutatóműhely jött létre, amelyek a nemzetközi vízpolitika kérdéseivel és a fenntartható hulladékgazdálkodással foglalkoznak. Az egyetem dinamikusan bővíti a nemzetközi és hazai intézményközi kapcsolatait is az intézeten keresztül, így mára érdemi együttműködést tart fent az ENSZ EGB nemzetközi vízügyi egyezmény titkárságával, a Climate KIC-val, az OECD Water Governance Initiative-vel, számos hazai közigazgatási intézménnyel, valamint a Nigériai Szövetségi Vízügyi Minisztériummal. Az intézetet a Víztudományi Kar dékánja, Dr. Bíró Tibor, a karközi munkát irányító testületet elnökként és szervezési igazgatóként pedig a fenntarthatóság, a klíma- és globális vízpolitika nemzetközileg elismert szakemberei, Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András és Dr. Baranyai Gábor vezetik.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Új ügyvivő az FT élén

    • dsc 7735

Molnár Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium (IM) közigazgatási államtitkára látja el év végéig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testület (FT) ügyvivői feladatait.

A testület működéséről a 2011. évi CXXXII. törvény rendelkezik, amely kimondja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait az FT útján a közigazgatás-fejlesztésért, az igazságügyért, a honvédelemért és a rendészetért felelős miniszter közösen gyakorolják. Az ügyvivőt fél évenkénti váltásban adják a fenntartók, az év végéig tartó időszakban ezt a jogot az Igazságügyi Minisztérium gyakorolja. A Fenntartói Testület jelenlegi tagjai: Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár, ügyvivő (IM), Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár (Miniszterelnökség), Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy (BM), Földváry Gábor helyettes államtitkár (HM). Az FT ülésein állandó tanácskozási jogú meghívottként részt vesz Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára.

Az FT fontos szerepet játszik az NKE életét meghatározó dokumentumok elfogadásában és  jóváhagyásában, így például kiadja, illetve módosítja az intézmény alapító okiratát, elfogadja annak intézményfejlesztési tervét. Emellett jóváhagyja a Szenátus döntéseit olyan kérdésekben, mint például a NKE szervezeti és működési szabályzata, képzési és kutatási programja, költségvetése, valamint fejlesztési elképzelései. De az FT kezdeményezheti a rektor megbízását vagy felmentését, valamint a testület határozza meg a vezetői illetményeket is. Az FT dönt az NKE-re felvehető hallgatói létszám szakonkénti megosztásáról és ellenőrzi az egyetem működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, valamint az intézmény gazdálkodását.

Molnár Zoltán jogi diplomával rendelkezik. 1987-ben kezdett el dolgozni az Igazságügyi Minisztériumban, mint a Törvényelőkészítő Osztály előadója, majd főeladója. Később a Pénzügyminisztériumban főosztályvezető, a Kincstári vagyonigazgatóságon pedig vezérigazgató lett. 2010-ig ügyvédként praktizált, majd a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, valamint a Nemzeti Eszközkezelő vezérigazgató-helyetteseként tevékenykedett. 2014-ben került vissza az Igazságügyi Minisztériumba, ahol azóta a tárca közigazgatási államtitkára. Két évvel ezelőtt már ellátta az ügyvivői feladatokat. Akkor a Bonum Publicumnak adott interjújában kihangsúlyozta:  „A kormány kiemelt fontosságúnak tartja az NKE munkáját. A jövőben is meg fogja adni a szükséges támogatási forrásokat az egyetemi fejlesztésekhez. Az egyetem szellemi műhelyének a kialakításában segít a kormány, de az egyetem gazdálkodása is kellően racionális, célorientált és takarékos, jó kezekben van”.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A NETK-s hallgatók is átvették diplomájukat

    • fokep
    •  dsc8109 2
    •  dsc8110 2
    •  dsc8159 2
    •  dsc8189 2
    •  dsc8195 2
    •  dsc8211 2
    •  dsc8259 2
    •  dsc8260 2
    •  dsc8261 2
    •  dsc8749 2
    •  dsc8764 2
    •  dsc8892 2
    •  dsc8945 2
  • Előző
  • Következő

Az egyetemi évek egyik legszebb pillanata, amikor a végzett hallgatók átvehetik az oklevelüket, elismerve benne az évek kitartó és fáradtságos munkáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az elmúlt hét során számos diplomaosztó ünnepséget tartott, a hét végeztével a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar hallgatói vehették át diplomájukat. Az oklevélátadó ünnepséget az egyetemi hagyományokhoz híven a Ludovika főépület Szent László Kápolnájában tartották.

A tanítók kitárják az ajtót, belépnünk magunknak kell rajta - idézte Dr. Nagy Judit r. ezredes, nemzetközi rektorhelyettes a kínai közmondást, kiemelve hogy szerinte ezt az ajtót sikerült kitárni a NETK oktatóinak a hallgatók előtt. Ismertette, hogy az NKE a megalakulása óta hatalmas fejlődésen ment keresztül: „A fejlődés egyik mérföldköve volt a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar megalapulása” - mondta. A rektorhelyettes kiemelte, hogy az NKE intézményfejlesztési tervének egyik fő prioritása a nemzetköziesítés, amelynek tükrében az egyetem fő missziója, hogy az együttműködés egyetemévé váljon. „Egyetemünknek a hazai és nemzetközi képzési és kutatási együttműködésekben kell lennie a legjobb partnernek. Nemzetközi oldalról a víziónk, hogy a világ vezető egyetemeivel szövetségben aktív részese legyünk a nemzetközi felsőoktatási és tudományos kapcsolatoknak” - világított rá Nagy Judit. Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évek során az egyetem rendkívül aktívan haladt ezen az úton a nemzetközi tudástranszfer és hálózatépítés jegyében. Ennek egyik főbb letéteményese az NETK. A Ludovika Campus projekt fejlesztése kapcsán ismertette, hogy tovább folytatódott az oktatási épület, sport- és szolgáltató központok, valamint az RTK speciális kiképzőközpontjának építése: „Ezzel egy olyan egyetemi város születik, amely az eljövendő generációk számára a haza szolgálatának, védelmének, szeretetének és a közjó iránti elkötelezettségének emblematikus intézménye, közszolgálati akadémiája lesz” - emelte ki. Nagy Judit beszéde végén köszönetet mondott a kar oktatóinak, dolgozóinak, hallgatóinak és az őket támogató családoknak.

Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár beszédében visszaemlékezett, hogy legutóbb a NETK alapításánál volt jelen személyesen kari ünnepségen. Kiemelte, hogy az alapítással egy időben jött létre az ő államtitkársága is: „Mind a ketten gyerekcipőben jártunk, az élet megedzett minket.” Az államtitkár ismertette, hogy az elmúlt két évben, különbözőbb szinteken erős együttműködés alakult ki a kormány intézményrendszere és az egyetem között, beleértve az államtitkárságot is. „Önök egy olyan időpontban veszik át a diplomájukat, amikor a világ forrong” – hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a hallgatók tanulmányainak egyik fő célja, hogy ne csak Európát, hanem az egész világot megértsék. „Ismernünk kell a szűkebb és tágabb környezetünket, hogy olyanná alakítsuk, amilyennek mi is szeretnénk látni” - világított rá. Az államtitkár kifejtette, hogy jelenleg az Európa Unió egy új út keresése előtt áll, egy olyan válsággal kell szembenéznie, amelyre minél előbb megfelelő megoldást kell találnia. „Ezek a megoldások maguktól nem születnek meg! Kellene hozzá az emberek: egészen a politikai elit szintjétől a hétköznapi élet munkáját végző emberekig. Ebbe beletartoznak az olyan fiatal és ambiciózus emberek, mint maguk, akiknek megvan a tudásuk ahhoz, hogy ezt a közös jövőt úgy alakítsák, ahogy mindannyiunk érdeke megkívánja” – fordult a hallgatókhoz. Ünnepi beszéde végén Takács Szabolcs Ferenc ígéretet tett arra, hogy a Kormány illetékes intézményei és az államtitkárság továbbra is nyitott lesz a jövőben a közös együttműködésre, az egyetem és a hallgatók támogatására.

Dr. Koller Boglárka, az NETK dékánja kiemelte, hogy ez az első alkalom, hogy dékánként diplomát adhat át a kar hallgatóinak. Beszédében értékelte az elmúlt egy évet: a kar átesett egy sikeres akkreditáción, aktív tudományos diákköri munka folyt a NETK-n, számos nemzetközi tudományos versenyen kiemelkedően szerepelt a kar, illetve több kötetet is publikáltak. Kiemelte, hogy az intézményben nyáron sincs megállás a tudományos életben, hiszen két nyári egyetemmel is készülnek a NETK-n. A képzésfejlesztéssel kapcsolatban Koller Boglárka felhívta a figyelmet, hogy hatalmas mérföldköveken vannak túl: elindult a nemzetközi tanulmányok mesterszak, valamint a legtöbb képzés mintatanterve megújult, emellett dolgoznak egy emberi jogok és identitás politika angol nyelvű mesterszak indításán is. Ismertette, hogy számos nemzetközi konferencia és delegáció volt jelen a karon az elmúlt évek során. „Ezek a közös eredmények nem önmagukban állnak, hanem Önökért, hallgatókért voltak és vannak. Ezek az eredmények csak Önökkel együtt értelmezhetőek” – fordult a hallgatókhoz a dékán. Beszédében Koller Boglárka egy mesével is meglepte a diplomásokat, amelynek tanulságával kívánt sikeres karriert és életpályát a hallgatóknak.

Az események 54 hallgató vehette át az oklevelét biztonság- és védelempolitikai, valamint nemzetközi tanulmányok alapképzési szakon, továbbá international public service relations, nemzetközi közszolgálati kapcsolatok, és nemzetközi biztonság és védelempolitikai mesterképzési szakon. Az ünnepség alkalmával az egyetem és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az évek során elvégzett tudományos, közösségi és tanulmányi eredményekért is díjazta a hallgatókat. A Pro Juventute díjat Fekete Gréta, az Egyetemi szakmai díjat Tóth Máté, végül az Egyetemi közösségi díjat Simon Annamária vehette át, aki a hagyományokhoz híven a hallgatótársai nevében ünnepi válaszbeszédben mondott köszönetet az egyetemnek, a karnak, a támogató családnak és barátoknak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, diplomaosztó, 2017

A tudás megszerzésének ünnepe - oklevélátadó a HHK-n

    • fokep
    •  dsc7613 2
    •  dsc7620 2
    •  dsc7639 2
    •  dsc7653 2
    •  dsc7664 2
    •  dsc7670 2
    •  dsc7925 2
    •  dsc8021 2
    •  dsc8031 2
    •  dsc8051 2
    •  dsc8072 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar mintegy 50, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatója vehette át végzettséget igazoló oklevelét a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában tartott ünnepségen. A legkiválóbban teljesítők külön elismerésben is részesültek.

„Ma egyetemünk az egyetlen katonai felsőoktatási intézmény. Ezt azonban nem monopóliumnak, hanem a szó legpozitívabb értelmében vett kiváltságnak kell tekintenünk”- hangsúlyozta beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy első ízben végeztek hallgatók a katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakon, ami ma már szakdiplomát adó képzésnek minősül. Elhangzott, hogy a katonai vezetőképzés története 1920-ig nyúlik vissza, amikor a trianoni békediktátum miatt úgymond rejtve kellett az oktatást megszervezni.  A magyar vezérkari tisztképzés sorsa a második világháborút követő években pecsételődött meg, 1949-ben megszüntették a magyar honvédelmi akadémiát. Majd csak 1993-ban indult újra a vezérkari képzés a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. „Ennek a képzésnek az utódai vagyunk mi, oktatók és hallgatók egyaránt”- fogalmazott Patyi András. A rektor hozzátette, hogy a valódi tudás megszerzésére irányuló hallgatói munkára parancsot adni nem lehet, hiszen a szorgalom, az elszántság csak belső indíttatásból eredhet. „A tudás megszerzésének, a tanulásnak az ünnepe ez”- hangsúlyozta Patyi András. A rektor szólt arról is, hogy az egyetem készen áll arra, hogy a saját lehetőségeinek függvényében részt vegyen a honvédelmi és haderő-fejlesztési reformban is.

A rendezvényen 33 mesterképzésben résztvevő, míg 14 katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakon tanuló hallgató vehetett át oklevelet. A legkiválóbban teljesítők külön elismerésben részesültek. Dr. Pohl Árpád ezredes, dékán „Primus inter Pares” címet és emléktárgyat adományozott Pölöskei János Antal alezredesnek, míg hadtudományi emlékplakettet vehetett át a német Wolfgang Illner alezredes és a kínai Lu Zhibin alezredes. Dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Hondéd Vezérkar főnökének helyettese emléktárgyat adott át Szloszjár Balázs ezredesnek. Emléktárgy kitüntetésben részesült Deme László József is, aki Huszár János altábornagytól, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság vezetőjétől vehette át az elismerést.

Válaszbeszédében Pölöskei János Antal azt hangsúlyozta, hogy külön öröm a most végzettek számára, hogy olyan időszakban fejezték be tanulmányaikat, amelyben ismét egyre fontosabbá válik a magyar honvédelem ügye.

A rendezvényen részt vett Dr. Földváry Gábor István, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára is.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, oklevélátadó, 2017

Diplomát szerzett az RTK levelező tagozata

    • fokep
    •  dsc6732 2
    •  dsc6733 2
    •  dsc6737 2
    •  dsc6739 2
    •  dsc6741 2
    •  dsc7101 2
    •  dsc7150 2
    •  dsc7591 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar csütörtökön két diplomaosztót is ünnepelt, levelezős alap- és mesterképzéses hallgatók vehették át oklevelüket a Ludovika Campus Szent László Kápolnájában. A diplomaosztók során 37 fő bűnügyi igazgatási, valamint 76 fő rendészeti igazgatási alapképzési szakos hallgató, továbbá 72 fő rendészeti vezető mesterképzési szakos hallgató vehette át oklevelét és a végzettséget igazoló jelvényt. Az ünnepség alkalmával idézték dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminiszterének intelmeit, amelyet a rendvédelmi tiszti kar frissdiplomás hallgatóihoz intézett a 2017. július 1-én megtartott tisztavatáson: „Legyenek bátrak és kitartóak, helytállásukra számít a haza!”

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora a hallgatókhoz intézett beszédeiben kifejtette, hogy a diplomaosztó alkalmával sok mindent ünnepelhetünk: a tanulást, a megszerzett tudást, a sokrétű rendészeti munkát. Kiemelte, hogy a hallgatók által tanult és végzett rendészeti feladatok középpontjában a veszélyek megelőzése és elhárítása áll. Ezek a veszélyek sokféleképp osztályozhatók, ahogy a képzés szakirányú differenciálása is mutatja. „Tisztelettel köszönöm Önöknek az egyetem nevében, hogy nálunk tanultak.” A rektor rávilágított, hogy bár bizonyos hallgatókat parancsban utasítottak a továbbképzésre, a diploma megszerzéséhez szükséges több szemeszteren át tartó gondolkodásra, tudásgyarapításra nem lehet utasítani az embert. „Ehhez kell a belső elhatározás is” – mondta. Patyi András nemcsak mint rektor, hanem mint állampolgár is köszönetet mondott a diplomásoknak, hogy rendészeti ismereteiket gyarapították. Emellett köszönetet mondott a támogató családoknak, oktatóknak, valamint az NKE Fenntartói Testületének.

„Az RTK az egyik alappillérévé vált az egyetemnek” – világított rá a rektor. Ismertette, hogy a karnak sok lépcsőfokot kellett megmásznia, hogy szakfőiskolából egyetemi intézménnyé váljon. Az RTK rengeteget fejlődött: „Az RTK teljes oktatói és kutatói állomány folyamatosan arra törekszik, hogy a kar értékét növelje” – mondta, majd ismertette, hogy új tanszékekkel bővült a kar képzési portfóliója, amellyel új tudományterületeket tud lefedni. A tanítás mellett így a feladat az, hogy gyűjtse, rendszerezze és igazolja a tudományos ismereteket, amit át kell adni a hallgatóknak. Rávilágított, hogy az egyetemi képzés során az elméleti oktatás mellett aktívan részt vettek a rendészeti szervek a gyakorlati oktatásban. Végül Patyi András útravalóul az egyik hallgató példamutató mondását mondta a diplomásoknak: "Hazámat szolgálom, hűséggel, becsülettel - legyen ez mindenki jelmondata.”

Pohárköszöntőjében Dr. Janza Frigyes ny.á. rendőr vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének tagja elmondta, hogy mindig külön öröm számára, ha levelezős képzésben részt vett hallgatók végeznek. Ők azok, akik elkezdték a szolgálatot és megtapasztalták, hogy milyenek a hétköznapok. „Emellett is szeretnének továbbtanulni és fejlődni. Önök közül igazi gyöngyszemek kerülnek ki” – emelte ki. Janza Frigyes kifejtette, hogy a diplomásoknak a tiszti erényekre kell törekedni. Elismerését fejezte ki, hogy a hallgatók munka mellett végezték el az egyetemet. „Önök be tudták bizonyítani azt, ha akarják, el tudják érni céljaikat. Az Önök akarására és elkötelezettségükre ürítsük poharunkat!” – mondta.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Diplomaátadó ünnepséget tartott az NBI

    • fokep
    •  dsc6328 2
    •  dsc6329 2
    •  dsc6335 2
    •  dsc6340 2
    •  dsc6547 2
    •  dsc6552 2
    •  dsc6575 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának Szent László kápolnájában 33 hallgató vehette át nemzetbiztonsági végzettségét igazoló okmányát. „Erős állam nem képzelhető el erős szolgálatok nélkül. Az az állam, amely nem készül a holnapra, nem tervez előre, könnyen veszélybe sodorhatja magát és közösségét” – mondta Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora.

Patyi András ünnepi beszédében kifejtette, hogy az NKE-t gyakran becézik „zászlóshajónak”, amelyet 5 éve bocsájtottak a magyar felsőoktatás hullámzó tengerére: „Az elmúlt évek sok hánykolódást, vihart és nehézséget hoztak. Önök, végzett hallgatók miatt nem süllyedhetünk el. Az a személyes áldozat, amelyet a tanulással és tudásgyarapítással hoznak, azt érdemli, hogy az egyetem mindent megtegyen a fennmaradásért” – köszönte meg a rektor a hallgatók kitartó munkáját. Kiemelte, hogy az egyetem sok fejlődésen ment át az elmúlt évek során, azonban a legfontosabb fejlődés mégis a sokszor láthatatlan tudásgenerálásban rejlik. Rávilágított, hogy az NKE újabb 5 évre kapott felsőoktatási minőségi akkreditációt, amelyet komoly átvilágítás előzött meg. Így az egyetem a több évszázados hagyományokkal rendelkező magyar felsőoktatási intézmények közt állta meg a helyét. „Ebből a tudásgyarapítást támogató munkából a Nemzetbiztonsági Intézet is aktívan kiveszi a részét” – mondta.

A Nemzetbiztonsági Intézet munkájával kapcsolatban a rektor kiemelte, hogy ez az egyetem egyik specialitása a felsőoktatási palettán: „Magyarország egyetlen intézménye vagyunk, ahol nyíltan nemzetbiztonsági felkészítés zajlik.” Gondolataiban kifejtette, hogy azok a területek, amelyek az állam működése során fontosak, jelen lesznek az NKE képzési kínálatában, így a nemzetbiztonsági képzés is. A rektor köszönetet mondott a hallgatóknak, a támogató családoknak, az egyetemi oktatóknak és dolgozóknak kitartó munkájukért, valamint az NKE Fenntartói Testületének a türelemért és segítségért, hogy hidat képeznek a kormányzati akarat és az egyetem fejlődése között.

Patyi András és Dr. habil. Resperger István ezredes, a Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója adtak át okleveleket az NKE Nemzetbiztonsági Felsővezetői tanfolyamon végzett, valamint a nemzetbiztonsági alap- és mesterképzési szakot katonai és polgári specializáción teljesítő hallgatói számára. A kiemelkedő eredménnyel végzett diplomások külön elismerésben részesültek, és emléktárgyat kaptak.

Az ünnepség után Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, tudományos rektorhelyettes mondott pohárköszöntőt, Zrínyi Miklós gondolatait osztotta meg a frissdiplomás hallgatókkal. Ismertette, Zrínyi a felderítés és az éberség fontosságát abban látta, hogy ezzel is csökkentette az ismeretlen tényezők számát. Sokat foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a szerencse tényezője hogyan jelenik meg a hadviselésben. A hadvezér arra jutott, hogyha a számtalan bizonytalansági tényező csökkenthető, akkor a szerencse kijátszható. Zrínyitől gyakran idézett mondása a „Kapitány, azért adták kezedbe a hadat, hogy gondot viselj rá”. A rektorhelyettes felhívta a figyelmet a második, kevésbé idézett részre: „Hogy a hadra gondot viselhess, szükséges az ellenségedre is viselned gondot. Mit csinál? Mit gondol? Ha ezt nem cselekszed, nem mondható gondviselőnek!” – világított rá a rektorhelyettes a hírszerzés fontosságára. Köszöntője végén Padányi József sok sikert kívánt a végzett hallgatóknak, munkájukban és magánéletükben egyaránt.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NBI, diplomaosztó, 2017

A Parlamentben üléseztek a mentorok

    • fokep
    •  dsc6148 2
    •  dsc6157 2
    •  dsc6164 2
    •  dsc6192 2
    •  dsc6201 2
    •  dsc6206 2
    •  dsc6219 2
    •  dsc6236 2
    •  dsc6255 2
    •  dsc6273 2
    •  dsc6280 2
  • Előző
  • Következő

Az Országgyűlés és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem között szoros szakmai kapcsolat van, két megállapodás is rögzíti az együttműködés részleteit - hangzott el az NKE Mentorok Kollégiuma ülésén, amelyet rendhagyó módon az Országház Varga Béla termében tartottak.

Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala, Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság vezetője előadásában elmondta, hogy szervezetük a könyvtári és múzeumi szolgáltatás mellett tudásmegosztással is foglakozik. Ennek egyik fontos része a parlamenti turizmus szervezése, amelynek sikerét mutatja, hogy tavaly majdnem 600 ezer – többségében külföldi - látogatója volt a Parlamentnek. Kiemelte, hogy az igazgatóság működteti az egyik legnagyobb magyarországi közgyűjteményi portált is (www.hungaricana.hu). Az NKE-vel való együttműködés kapcsán elmondta, hogy nagyon sikeres a közös gyakornoki program, amelynek során heti 8 órában foglalkoztatják az egyetemről érkező hallgatókat. Emellett a hallgatóknak és oktatóknak ingyenesen biztosítják a parlamenti könyvtár szolgáltatásait. Kidolgoztak egy tananyagot is az NKE számára, amely az Országgyűlés működésével ismerteti meg a hallgatókat. Bellavics István reméli, hogy már idén ősszel elkezdődhet az oktatás ebben a témakörben is.

Hasonlóan sikeresnek látja az együttműködést Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy is. Az NKE tudományos rektorhelyettese előadásában szólt az egyetemi könyvtár működéséről, amely az országgyűlési könyvtárhoz hasonlóan specifikus gyűjteménnyel rendelkezik. A mintegy 700 ezer dokumentum között ráadásul olyan különlegességek is vannak, mint például a Király Béla,- vagy a rendszerváltás külön gyűjtemény. A rektorhelyettes beszámolt arról is, hogy az egyetemi könyvtárban elindult egy nagy ívű digitalizálási folyamat is.

„Már ősszel bemutathatják az alaptörvény preambulumáról készülő könyvet, amelynek szerzői a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói, kutatói”- mondta el előadásában Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a 2011-ben elfogadott Alaptörvény kiemelten fontos szerepet játszik az állam működésében. A rektor szerint új alkotmányfelfogást és új értékkategóriákat teremtett. „A preambulumában található nemzeti hitvallást az alaptörvény az egész értelmezési hierarchia csúcsára állítja, így ha azt kibontjuk, akkor jelentősen segítjük az egész alaptörvény értelmezését”- fogalmazott Patyi András, aki szerint ezért is vállalkoztak a rendhagyó preambulum ugyancsak rendhagyó kommentárjára a szerzők. A rektor úgy látja, hogy ehhez nem elég csak a jogászi látásmód, hanem egy szélesebb társadalomtudományi megközelítésre van szükség. A mintegy 15 kutatóból álló szerzőgárda a kéziratos szövegeket még a nyár folyamán elkészíti és a szerkesztői, valamint lektori feladatokat is vállaló Patyi András szerint már őszre elkészülhet a kiadvány. „Abban bízunk, hogy elsőként mi leszünk azok, akik a történelmi utalásokat, értékközpontú fogalmakat el tudjuk majd helyezni a kicsit szigorúbb alaptörvényi szövegek között”- fogalmazott a rektor. 

A 2013-tól működő Országgyűlési Őrség létrehozását és munkáját mutatta be előadásában Tóth László ogy. dandártábornok. A szervezet parancsnoka elmondta, a szervezet működésének történelmi hagyományai is vannak, amely egészen 1912-ig, a képviselőházi őrség létrehozásához nyúlik vissza. A rendszerváltás óta azonban mindig a végrehajtói hatalom által felügyelt vagy irányított fegyveres szerv látta el a törvényhozás védelmét. Ezen változtatott az Országgyűlési Őrség felállítása, amelynek alapfeladata az Országgyűlés elnökének, valamint az Országháznak, illetve az Országgyűlés munkatársait kiszolgáló létesítményeknek és az ott dolgozóknak a védelme. Emellett biztosítja a tárgyalási rend fenntartását, de díszelgési, protokolláris és tűzvédelmi feladatokat is ellát. A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv mintegy 450 fővel működik és az Országgyűlés elnökének irányítása alá tartozik.

Az NKE transzatlanti kapcsolatairól beszélt előadásában Dr. Nagy Judit r. ezredes. Az NKE nemzetközi rektorhelyettese elmondta, hogy az együttműködések nemzetközi viszonylatban is kiemelten fontosak az intézmény számára, amely a kiemelt képzési területeken világszínvonalú képzéseket szeretne folytatni a jövőben. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztik transzatlanti kapcsolataikat is, amelynek egyik fontos állomása volt az NKE vezetőinek nemrégiben tett amerikai látogatása. Itt olyan nagy múltú egyetemeket látogattak meg, mint például az Indiana University, a University of North Georgia, a Marymount University és a George Washington University. A rektorhelyettes szerint a szorosabbra vett együttműködések segítik a jó gyakorlatok átvételét, az angol nyelvű tantárgyak szerepének és számának növelését, a tudományos reputáció erősítését.

A mentorok tájékoztatást kaptak az épülő Ludovika Campus beruházásainak jelenlegi állásáról is. Dr. Horváth József főtitkár elmondta, hogy már idén szeptemberre elkészül az új oktatási épület, a rendészeti speciális oktatási központ és kollégium, valamint a sportkomplexum kültéri pályái. Az új oktatási épületben már a bútorozás folyik, a létesítmény mintegy 3700 hallgató és 400 oktató elhelyezésére alkalmas, és mintegy 2900 fő ellátásra alkalmas konyha is elhelyezést kap benne. Elhangzott, hogy az uszodákat is magában foglaló sportcsarnok várhatóan év végére lesz kész, de közben folyik az Orczy-park és benne a lovarda teljes felújítása is. Megkezdődtek az előkészítő munkálatok egy katasztrófavédelmi speciális épület létrehozására, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Ludovika campusra költöztetésére.

A Mentorok Kollégiuma kihelyezett ülésén Patyi András rektor elismerő oklevelet adott át Kecsmár Krisztiánnak, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős államtitkárának. Az ülést követően a Parlament felújított belső tereit tekinthették meg az NKE mentor-oktatói.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A közszolgálati tisztviselők napja

    • akk zaszlo 680 451 s 680 450 s

Július 1-je, a közszolgálati tisztviselők napja 1992-re, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatályba lépésének napjára datálódik. Az ünnepet 1997-ben tartották meg első alkalommal, ekkor még a köztisztviselők napja név alatt. 2011. június 20-án az Országgyűlés úgy határozott, hogy július 1-je a kormánytisztviselők napja is legyen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény szerint intézményünk egyik célja a közigazgatási szakemberek képzése és az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtése. A törvény statuálja az államtudományi és közigazgatási felsőoktatást, amely a kormánytisztviselői, állami tisztviselői és a köztisztviselői életpályára felkészítő államtudományi és alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok, ideértve az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szakot is. 2011 óta szintén törvény rendelkezik arról, hogy Egyetemünk a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének felelőse.

A közszolgálati tisztviselők napját magáénak érezheti Egyetemünk egész közössége, kiemelten pedig az Államtudományi és Közigazgatási Kar.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012-ben új korszakot indított el a közszolgálati tisztviselők képzésében és továbbképzésében. 2013-tól a Magyar Kormánytisztviselői Kar megalakulása és a tisztviselői etikai kódex jelentett mérföldkövet. Napjainkra pedig a kormányzás és a közigazgatás új és rendkívüli feladatai állítják komoly kihívások elé a közszolgálati tisztviselőket. A közszolgálati tisztviselőket a rendszerváltás óta elsősorban a hatékonyabb, gyorsabb és egyszerűbb közigazgatás megteremtése tette próbára. Napjainkban a tisztviselők az államiság és a nemzeti keretek megerősítésének fontos szereplőivé váltak. Teleki Pál egykori miniszterelnök az „igazi tisztviselőknek” címzett beszédében nehéz időkben úgy fogalmazott, hogy „az igazi tisztviselőnek az egész nemzetet át kell vezetni a változásokon”.

Ma az európai közösség politika válsága, az új népvándorlás, a globalizáció és a nemzetek feletti hatalmak népek és kultúrák létét fenyegetik. A globális hatalomgyakorlók egyre kifinomultabb eszközökkel az állam mint értékközösség lebontását végzik. Az érték-alapú közösségek helyett a bizonytalan összetételű virtuális és érdekközösségek korszelleme kezd uralkodni. A történelmi kihívásra Magyarország történelmi léptékű válaszokat ad megerősítve a nemzeti közösségépítés, más szóval a nemzetállamiság intézményrendszerét. Az államépítés célja a nemzetépítés, ami a nemzeti önállóságot és szuverenitást, a jó kormányzási képességet és a jó közigazgatást egyaránt jelenti.

A Kormány és a magyar felsőoktatás 2015-ben feltámasztotta a 70 éve lerombolt, a kommunizmus akadémistái által politikailag veszélyesnek ítélt önálló államtudományt. Az államtudomány a jó kormányzás és a nemzetépítés tudománya, eszméi és céljai ezért  ellentmondanak a globális hatalmi tényezők érdekeinek.

A hazai disputában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az államtudomány elismerésének elkötelezett képviselője. 2015-ben létrejött az államtudományi képzési terület mint a felsőoktatás új kategóriája. 2016-ban Államtudományi és Közigazgatási Kar alakult. Végül pedig 2017-ben útjára indulhat 70 év után újra az államtudományi mesterképzés, amely államtudományi doktori címet (rerum politicarum) ad.

Az államiság és a kormányzás egyik legfőbb erőforrása a közszolgálati tisztviselő. Tisztelet és megbecsülés mindenkinek, aki ezt a pályát választja és felelősen kitart a közérdek és a közszolgálat mellett.

Az Államtudományi és Közigazgatási Kar ebben a szellemiségben 2017. július 5-én rendezi a „Közigazgatási Júliális” szakmai és szabadidős rendezvényt, amellyel a közszolgálati tisztviselők közössége előtt is tiszteleg.


Szöveg: Dr. Kis Norbert, dékán, Államtudományi és Közigazgatási Kar

Megosztás a Facebook-on


Rendőrtiszteket avattak a Várban

    •  dsc5540 2
    •  dsc5299 2
    •  dsc5304 2
    •  dsc5379 2
    •  dsc5429 2
    •  dsc5464 2
    •  dsc5474 2
    •  dsc5489 2
    •  dsc5545 2
    •  dsc5567 2
    •  dsc5593 2
    •  dsc5616 2
    •  dsc5675 2
    •  dsc5768 2
    •  dsc5861 2
    •  dsc5905 2
    •  dsc5925 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának 212 végzett hallgatója tett tiszti esküt a Várban a hétvégén. Pintér Sándor belügyminiszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország közbiztonsága szilárd és szélsőségektől mentes.

A frissen végzett hallgatók a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, Pintér Sándor belügyminiszter, a tábornoki kar és az NKE vezetői jelenlétében tették le a tiszti esküt a Kapisztrán téren. „Legyenek bátrak és kitartóak, helytállásukra számít a haza”- ezekkel a szavakkal köszöntötte az új tiszteket a belügyi tárca vezetője. Pintér Sándor szólt arról, hogy a magyar kormány célja továbbra is az, hogy Magyarország Európa legbiztonságosabb országa legyen. „Ennek megvalósítása érdekében hatalmas erőfeszítéseket tettünk és teszünk továbbra is”- tette hozzá a belügyminiszter, aki elmondta, hogy a kormány megvédi a határokat az illegális migránsok és az embercsempészek támadásaitól. Ebben nagy szerepe van a határvadászoknak, de adott esetben a teljes rendőri hívatásos állománynak is, amelynek tagjai a V4-országokkal és a FRONTEX nemzetközi ügynökséggel együttműködve külföldön is teljesítenek szolgálatot a tömeges migráció visszaszorítása érdekében.

„Határaink védelme nélkülözhetetlen, de nem elégséges feltétele hazánk biztonságának fenntartásához. Ehhez önkéntes jogkövetés, társadalmi egyetértés is kell”- hangsúlyozta Pintér Sándor. Szerinte a mindennapok biztonságának fenntartásához a teljes rendészeti hivatásos állományra, a társszervekkel való együttműködésre és az önkéntesen szerveződő egyesületek segítségére is szükség van. „Ennek az összefogásnak az eredménye, hogy Magyarország közrendje és közbiztonsága szilárd, szélsőségektől mentes”- tette hozzá a belügyi tárca vezetője, aki szerint erre a megteremtett rendre vigyázni is kell. Pintér Sándor gratulált az egyetem vezetőinek és oktatóinak, hogy 212 tisztet bocsájtottak ki a köz szolgálatába és reményének adott hangot, hogy minél hamarabb beilleszkednek majd a szolgálati közösségükbe és eredményesen alkalmazzák majd az egyetemen megszerzett tudásukat.

Hallgatói válaszbeszédében Varga Fruzsina rendőr hadnagy köszönetet mondott oktatóiknak, parancsnokaiknak, szüleiknek és barátaiknak, hogy az elmúlt években végig kitartóan segítették munkájukat. „A három év alatt igazi bajtársakká váltunk, és örök barátságok is kötődtek. De a legfontosabb, hogy a szolgálatba vetett hit olyan szilárd alapokat teremtett, amely örökre összeköt minket”- hangsúlyozta a végzős hallgató.

A karról idén 152 tiszt kerül a rendőrséghez, akik bűnügyi nyomozó (46 fő), gazdaságvédelmi nyomozó (23 fő), igazgatásrendészeti (14 fő), közlekedésrendészeti (23 fő), közrendvédelmi (24 fő) és határrendészeti (22 fő) szakirányokon végeztek. A többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (30 fő), a Büntetés-végrehajtási Szervezet (6 fő) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (24 fő) tisztje lesz. Utóbbiak közül 7-en kiváló eredménnyel végezték el tanulmányaikat.

Az NKE megalakulása óta a hagyományos rendészeti tisztképzés megújult. A Rendészettudományi Kar képzései továbbra is nagyon népszerűek, egyes szakokra közel tízszeres a túljelentkezés. Az alapképzés (BA) belügyi alapmodullal kezdődik, amely biztosítja, hogy a rendvédelmi szervek hivatásos állományába lépők egységesen sajátítsák el a közös ismeretanyagot. A hallgatók a képzés során elméleti és gyakorlati tudást szereznek, amelyet a rendvédelmi szerveknél töltött szakmai gyakorlatokon tudnak elmélyíteni, ha a szükség úgy hozza, a veszélyhelyzet kezelésének feladataiban is részt vesznek. Az RTK arra is figyelmet fordít, hogy a hallgatók elsajátítsák a rendvédelmi szervek tisztjeitől elvárt magasabb erkölcsi értékeket, magatartásformákat, és azokat magukénak vallják.

A végzett hallgatók a diploma megszerzése után tiszti kinevezést kapnak és a rendvédelmi szerveknél végzettségüknek megfelelő beosztásokat töltenek be. Három év gyakorlatban töltött idő után felvételizhetnek a rendészeti vezető mesterképzésre, vagy specializálódhatnak a kar valamely továbbképzési szakán. Az esküt tevő hallgatók július 3-án kezdik meg szolgálatukat a Rendőrségnél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerveinél, illetve a Büntetés-végrehajtási Szervezetnél, rendőrtisztként, pénzügyőr tisztként, tűzoltó tisztként, illetve büntetés-végrehajtási tisztként, hadnagyi rendfokozatban.

A képzések terén jelentős változás várható a következő tanévtől: a hároméves mellett megjelennek a négyéves nappali munkarendű képzések is. Mindkettő a rendvédelmi szervek hivatásos tiszti beosztásaira készít fel, de más ütemezésben. A hat féléves képzések esetében a hallgató ugyan egy évvel korábban szerez oklevelet, de ennek az az ára, hogy naponta, átlagosan hét-nyolc tanórája van. A nyolc féléves képzések esetében a hosszabb képzési idő lehetővé teszi a napi, átlag hat órás terhelést. A hallgatóknak több lehetőségük van a gyakorlati ismereteik, vezetői készségeik elmélyítésére, a tudományos kutatásra, tapasztalataik növelésére és a sporttevékenységre. A levelező munkarendes képzések többségében a rendvédelmi szervek hivatásos állományában dolgozók számára vannak fenntartva. Néhány szakirány azonban civilek számára is elérhető.

A következő tanévtől új mesterképzésen is tanulhatnak majd az érdeklődők. A négy féléves, levelező munkarendű kriminalisztika mesterképzési szakon olyan szakembereket képeznek majd, akik magas szinten képesek közreműködni a bűnügyi felderítő és nyomozati munkában, és a hatékony, megalapozott, tudományos és törvényes bizonyítás lefolytatásában. A képzés során a hallgatók alkalmassá válnak arra, hogy megfelelő módon tudják értelmezni a különféle területen készült igazságügyi szakértői véleményeket, és megtanulják, hogy a mindennapi rendőri munka során miként lehet rendszerszinten is hasznosítani a legmodernebb tudományos-technikai módszerekkel nyert információkat. Szeptembertől Kiberbűnözés Elleni Tanszék jön létre, amivel lehetővé válik a jelenkor informatikai kihívásaira reagálni képes szakemberek, vezetők képzése.

Az RTK-ra idén jelentkezők a hathetes alapkiképzésüket még a Farkasvölgyi úti létesítményben kezdik meg, szeptember végén azonban a volt Rendőrtiszti Főiskola campusa végleg bezárja kapuit. A képzés a továbbiakban XXI. századi körülmények között folyik tovább a Ludovika Campuson felépült új oktatási létesítményekben.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, Tisztavatás, 2017

A jó választási rendszer a stabil kormányzás alapja

    •  dsc5178 2
    •  dsc5176 2
    •  dsc5183 2
    •  dsc5189 2
    •  dsc5203 2
    •  dsc5215 2
    •  dsc5220 2
  • Előző
  • Következő

„Választás és demokrácia” címmel tudományos tanácskozással egybekötött alakuló ülést tartott a Választás és demokrácia Ludovika Kutatócsoport június utolsó napján a Ludovika Főépület Hunyadi termében. Az eseményen a kutatócsoport tagjai és a kutatásban résztvevő elméleti és gyakorlati szakemberek a témában eddig elért tudományos eredményeit és a jövőben megvalósítani kívánt terveit ismertették.

A workshop moderátora Dr. Téglási András a kutatócsoport vezetője volt, aki kiemelte, hogy: „A jó és stabil kormányzás alapja a jó választási rendszer, ahol érvényesülnek a demokratikus alapelvek. A kutatásunk fő irányvonala a választójog, a választási rendszer, a választási eljárás nemzetközi és magyar tapasztalatai, a jó demokratikus állam ismérvei. Összehangolt kutatás a cél, hogy a szakmai ismereteket és a tudományos eredmények széles körű ismertetése valósuljon meg.”

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke köszöntő beszédében örömét fejezete ki a műhely elindítása iránt és kitért a magyar választási rendszer elemzésére. Mint mondta, ez utóbbi túlcentralizálása megterheli a Nemzeti Választási Bizottságot és a döntését felülvizsgáló bíróságot is. „A magyar választási rendszer 2013-ban a külső keretek változatlanul hagyása mellett alapvető átalakításra került. Külső keretet jelent, hogy egykamarás maradt a parlament és érvényben maradt a vegyes választási rendszer, ugyanakkor megszűnt a megyei pártlista intézménye, átalakult az országos lista szerepe és a kampányszabályok, valamint egyfordulós lett a választás; mindez kihívás elé állította a döntéshozókat” - mondta az NVB elnöke.

Dr. Gáva Krisztián az új népszavazási törvény jogalkalmazási tapasztalatainak elemzését választotta kutatási területének. A Nemzeti Választási Iroda általános elnökhelyettese kutatását összefoglalva kitért a kezdeményezés adminisztratív követelményeinek és a kizárt tárgykörök változására, a népszavazási kérdés egyértelműség és a párhuzamossági moratórium követelményeire, a jogalkotó reakcióira, az aláírás ellenőrzés gyakorlatára, a jogorvoslati rendszer változásaira és működésére, valamint a népszavazási kampány szabályozásának kérdéseire. „A jogalkotó fő célkitűzése a törvény megalkotásával a korábbi évek tapasztalatai alapján a népszavazás követelményeinek minél pontosabb meghatározása, az intézményi méltóság fenntartása érdekében formai kritérium előírása volt, hogy a népszavazás, mint a közvetlen demokrácia elsődleges eszközének alkalmazása ténylegesen a rendeltetésének megfelelően kerüljön alkalmazásra” - emelte ki. Az előadó megállapítása értelmében a jogalkotói célok megvalósultak.

Dr. Mráz Ágoston Sámuel a német és a magyar választási rendszer csereszabatosságának korlátait politikatudományi szempontból közelítette meg. A Nézőpont Intézet vezetője kiemelte, hogy az 1989-es magyar demokratikus választási rendszer alapja a Németországban és a Franciaországban kialakított rendszer. A német és magyar választási rendszer felcserélhetőségének vizsgálatáról az ELTE oktatójának az egyes országok legutóbbi választási eredményei alapján az a hipotézise, hogy a választók a szavazatukat nem a mandátumszámítás ismeretében adják le, valamint, hogy az arányos német modell keretei között Magyarország megszüntethetné az egypárti parlamenti többséget, a koalíciós kormányzást, így teljesen új helyzetet teremthetne.

Dr. Orbán Balázs András a parlamentek XXI. században betöltött szerepéről folytat kutatást. Az NKE tanársegéde szerint a parlamentarizmusról nem könnyű beszélni; kutatásánál számos módszertani nehézségbe ütközött a parlamentáris rendszerek rendkívüli különbözősége miatt. „Ebben a témában kétféle megközelítés létezik: az első a parlament térnyeréséről, a második a parlamentarizmus hanyatlásáról szól. Az első megközelítés alapjául szolgál, hogy a világ 190 országban létezik parlament, míg a hanyatlásáról az tanúskodik, hogy támadás éri a klasszikus funkcióit: a végrehajtó hatalom fokozatosan szívja el a jogalkotó tevékenységét. Erre utal az Európa-szerte használatos kifejezés, a „hatalom nélküli parlament” és a „deparlamentalizáció” jelensége is”- mondta az NKE tanársegédje, majd kiemelte a parlament intézményi helyzetének és a parlamentarizmus kormányforma közti különbséget.

Dr. Ladislav Orosz, a Kassai Egyetem Jogi Kar Alkotmányjogi Tanszékének vezetője kiemelte, hogy a kutatása érdemi irányzatát és fő célját a Szlovák Köztársaság választási jogának minőségi elbírálása a nemzetközi szabványok, valamint a modern demokratikus és jogi államok aktuális fejlemények irányzatainak tisztelése szemszögéből, a jogi szabályok specifikus vonása, az érvényes választási törvények bemutatása és azok a magyar jogrenddel való szembeállítása adja. „A szlovák és a magyar választási rendszer igen eltérő, csupán kevés közös vonás figyelhető meg, mégis érdekes az összehasonlításuk, hiszen hasonló a két ország társadalmi fejlődése, a demokratikus jogállam felépítése, a kormányzat szervezete és az alkotmányos rendszer működése”- mondta a szlovák alkotmánybíróság tagja.

Dr. Balogh-Békesi Nóra „A választójogi alapelvek érvényesülése a rendszerváltástól napjainkig” címmel vág bele a kutatásba. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának egyetemi docense a címmel összefüggően elemezni tervezi az alkotmányos környezetet, az Alaptörvény és a választójog összefüggéseit, az alapjogok korlátozását, annak a választási alapelvekhez való viszonyát, a szükségességi-arányossági teszt alkalmazhatóságát, a választójog általánosságát, egyenlőségét és közvetlenségét, a szavazás titkosságát és a szabad választás elvét. Mindezek mentén kíván rálátást biztosítani a hazai választójogi rendszer működésére.

Dr. Lovassy Ádám alkotmánybírósági tanácsadó bemutatta az Alkotmánybíróság és a Kúria közös munkájának, az élő jog fejlesztésének főbb lehetőségeit, az Alkotmánybíróságnak a választáshoz kapcsolódó jogorvoslati rendszerben betöltött kiemelkedően fontos szerepkörét, valamint az érdemi ügyintését adó témák mellett azokat is, melyekben a független szerv nem foglal állást.

Dr. Kurunczi Gábor, alkotmánybírósági tanácsadója „Az általános választójog elvének aktuális kihívásai” címmel tartotta meg a workshop utolsó előadását, melyben kitért az általános választójog korlátjaként a lakóhely követelményére, a gyermekeket érintő családi választójog dilemmájára és a gondnokság alatt állók és a szabadságvesztésüket töltők választójogának alakulására.

A Választás és demokrácia Ludovika Kutatócsoport tagjai augusztus 31-ig készítik el az előadások kéziratait, melyeket terveik szerint tudományos kötetben jelenítenek meg.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Első oklevélátadóját tartotta a VTK

    •  dsc5160 2
    •  dsc4941 2
    •  dsc4949 2
    •  dsc4965 2
    •  dsc4978 2
    •  dsc5016 2
    •  dsc5123 2
    •  dsc5131 2
    •  dsc5136 2
    •  dsc5155 2
  • Előző
  • Következő

Először szerezhettek oklevelet a víztudományi képzés hallgatói a Nemzeti Közszolgálati Egyetem égisze alatt. A bajai NKE Víztudományi Kar ünnepségén építőmérnök és környezetmérnök szakos, valamint vízügyi közgazdász szakmérnöki szakirányú továbbképzési szakos hallgatók vehették át okleveleiket. „A vízügyi szolgálat is közszolgálatot lát el: árvíz, belvíz, aszály idején, vagy a szélsőséges helyzetekben, több hétig tartó kánikulában, hirtelen nagy intenzitású esőzések közepette. Így szükség van jól felkészített, tudományos szinten képzett szakemberekre.” – mondta Dr. Bíró Tibor, az NKE VTK dékánja.

Bíró Tibor kifejtette, hogy a 2017. február 1-én létrejött VTK az egyetem egyik legfiatalabb kara, azonban az intézmény és jogelődjei több mint 50 éves múlttal rendelkeznek a vízügyi képzés területén. „A vízgazdálkodás oktatásának bölcsője Baja, így remélem, hogy a víztudománynak is az lesz a jövőben!” – mondta. Ismertette, a kar számos változáson ment keresztül az elmúlt időszakban, amelynek a célja, hogy a bajai képzés megfeleljen a nevében szereplő „víztudományossággal” járó elvárásoknak. A dékán kiemelte, hogy számos eredményt sikerült már elérniük a karon: az ágazati és tudományos szakemberek észrevételeivel kiegészítve megkezdték a mintatantervek korszerűsítését, számos oktatójuk nyert felvételt a Katonai Műszaki Doktori Iskola PhD képzésére, valamint tovább fog bővülni a kar szervezeti palettája a Fenntartható Fejlődési Tanulmányok Intézettel. A vízügyi szolgálatban jelenleg humánerőforrás problémák vannak, szakemberhiánnyal küzd az ágazat, így kiemelten fontos egy egyetemi szintű tudásbázis megteremtése. Bíró Tibor beszédében rávilágított, hogy a mérnöki vízügyi pálya egy rendkívül kemény terület, az évközi feladatok elvégzésében nincs pardon, így a hallgatóknak számos nehezen abszolválható kurzust kellett teljesíteniük, hogy víztudományi diplomát szerezhessenek. „Fontos, hogy a követelményeket megtartsuk és szakmailag elismert intézmény legyünk” – emelte ki a dékán, majd ismertette, hogy a bajai képzés pozitív visszajelzéseket kapott a szakmai, tudományos közösségtől. Végül ezért köszönetet mondott a hallgatóknak és az oktatóknak, valamint az egyetemistákat támogató családoknak, akik segítették a diplomásokat céljaik elérésében.

Dr. Horváth József, az NKE főtitkára kiemelte, hogy a diploma megszerzése nagyon fontos pillanat egy ember életében, azonban tíz-húsz év múlva ez még jobban felértékelődik. Rávilágított, hogy a hallgatók által választott szakmához hatalmas elhivatottság kell, hiszen ez nem csak egy esetleges választás. „Úgy gondolom, ez az elhivatottság el fogja Önöket kísérni. Lehet nem a szakmában fognak elhelyezkedni, vagy nem a végzettségüknek megfelelő munkahelyet választanak. Viszont az a tudás, amit itt megszereztek és magukkal visznek, mindenképp biztos alapot ad Önöknek” – mondta. Ismertette, hogy a magyar felsőoktatásban mindig megjelenik egy fenntartó igény. Az NKE egy sajátos egyetem, ahol az állam és a kormányzat célja, hogy a közszolgálati szakmákat egy helyen integrálja. A főtitkár kitért a víztudomány komplexitására, ahol a vízmérnöki képzés, a vízkormányzás, vízpolitika, valamint a fenntartható fejlődés egyesül tudományos alapon. A víz fontosságára egy filmes példával utalt: a Mad Max futurisztikus filmsorozat egy disztópikus képet mutat be, ahol a kiszáradt és elvadult Földön egyre inkább felértékelődik a víz értéke. Kezdetben csak valuta, később pedig a hatalom forrásaként jelenik meg a felvázolt jövőképben a víz. A film nézői a hetvenes években még elképzelhetetlennek tartották ezt a jövőt, mára azonban kezd egyre valóságosabbá válni. „Önök jövőnk alakító részesei lesznek. Óriási felelősség, hogy gyermekeinknek és unokáinknak milyen fenntartható környezetet hagyunk hátra!” – hívta fel a figyelmet. „Önök tudást, felelősséget, elhivatottságot választottak és szereztek. Remélem az elmúlt három évben, valamint a diploma átvételekor is elkötelezték magukat ezeknek az értékeknek a megtartására” – összegezte gondolatait a főtitkár, végezetül köszönetet mondott a hallgatóknak munkájukért, a hozzátartozóknak támogatásukért, valamint az Eötvös József Főiskolának a közös együttműködésért.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Oklevélátadó a rendészeti szakos hallgatóknak

    • fokep
    •  dsc3425 2
    •  dsc4316 2
    •  dsc4327 2
    •  dsc4338 2
    •  dsc4344 2
    •  dsc4381 2
    •  dsc4423 2
    •  dsc4439 2
    •  dsc4445 2
    •  dsc4837 2
    •  dsc4863 2
    •  dsc4870 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának mintegy 220 nappali tagozatos hallgatója vehette át oklevelét a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában tartott ünnepségen. Őket ezen a héten, szombaton avatják majd tisztté a budai várban, a Kapisztrán téren.

A rendőrségi ösztöndíjasok oklevélátadóján Prof. Dr. Patyi András kiemelte, hogy ez egy veszélyes, embert próbáló, mégis felemelő hívatás. A rektor felidézte mindazon egykori rendőrök emlékét, akik „értünk adták életüket”. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években jelentős változások történtek mind a kar, mind az egyetem életében: új tanszékek alakultak és tavaly újabb öt évre akkreditáltatta magát az NKE. Emellett további két karral és számos képzéssel bővült az egyetem oktatási portfóliója, és hamarosan új épületeket adnak át a Ludovika Campuson, amely így egységes elhelyezést tud biztosítani az egyetemi polgároknak. „Több mint 70 év elteltével szeptemberben újraindul az önálló államtudományi mesterképzés is”- hangsúlyozta Patyi András, az elmúlt évek eredményeit sorolva. Kiemelte azt is, hogy a következő tanévtől az RTK-n már négyéves képzés keretében is tanulhatnak az intézmény leendő hallgatói. „Fejlődő, erősödő egyetem polgáraiként léphetnek át a szolgálat világába”- tette hozzá Patyi András, aki szerint a most végzettek a későbbiekben is számíthatnak az egyetem támogatására, segítségére. A rektor megköszönte az oktatók, nevelők és dolgozók munkáját, külön hangsúlyozva az egyetemi hallgatói önkormányzat (EHÖK) tevékenységének fontosságát. A rendezvényen Kosztrihán Dávid, az EHÖK elnöke hallgatói elismeréseket adott át. Pro Juventute-díjban részesült Markek Dávid határrendészeti szakirányos hallgató, az egyetemi közösségi díjat pedig Siska Jennifer vehette át.

A  végzett hallgatónak Patyi András rektor, Boda József ny. vezérőrnagy, dékán és Halmosi Zsolt vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes adta át az oklevelet, a kinevezési okmányt és a rendőrségi vállapot. Az oklevélátadót követő fogadáson elismerések átadására is sor került, majd Halmosi Zsolt mondott pohárköszöntőt. A rendőrfőkapitány-helyettes elmondta, hogy a hétvégi tisztavatással a most végzett hallgatók belépnek a magyar rendőrség 50 ezres állományába. „Az Önök munkájára nagyon nagy szükségünk lesz”- hangsúlyozta a vezérőrnagy, példaként említve a magyar kormány tavalyi döntését, amely a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályainak 3000 fővel történő bővítéséről szólt. „Hazát szolgálni nagy felelősség, de hihetetlenül nagy megtiszteltetés is”- tette hozzá a rendőrfőkapitány-helyettes, aki arra kérte a végzett hallgatókat, hogy munkájuk során mindig gondoljanak erre.

Szintén oklevelet kaptak azok a nappali tagozatos hallgatók is, akik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerveinél, a Büntetés-végrehajtási Szervezetnél, illetve a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál kezdhetik meg szolgálatukat július 3-tól. A számukra rendezett oklevélátadón Patyi András hangsúlyozta, hogy az oklevéllel nemcsak a végzett hallgatók, hanem az egyetem, a rendvédelmi szervek nagy közössége és a magyar értelmiség is gyarapodott. „Mindezért elsősorban az egyetem tartozik köszönettel, hogy ide jártak, felkészültek a vizsgákra és meg is feleltek a követelményeknek”- mondta a rektor, aki utalt arra is, hogy mindeközben az NKE oktatási tevékenysége is folyamatosan gyarapodott. „Találjanak örömöt a magyar haza, a köz szolgálatában és a magánéletükben is”- fogalmazott Patyi András. Az ünnepségen egyetemi szakmai díjat vehetett át Kosztrihán Dávidtól Koller Márkó migráció szakirányos hallgató. A végzett hallgatóknak Patyi András rektor, Boda József dékán és a befogadó szervek, intézmények vezetői adták át az oklevelet.

A végzett hallgatók a diploma megszerzése után tiszti kinevezést kapnak és a rendészeti szerveknél végzettségüknek megfelelő beosztásokat töltenek be. Három év gyakorlatban töltött idő után felvételizhetnek a rendészeti vezető mesterképzésre, vagy specializálódhatnak a kar valamely továbbképzési szakán.

A végzett hallgatók Pintér Sándor belügyminiszter, az egyetemi vezetők és a tábornoki kar jelenlétében július 1-jén a Kapisztrán téren teszik le az tiszti esküjüket.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, oklevélátadó, 2017

Átvették oklevelüket a KVI levelező hallgatói

    • fokep
    •  dsc3099 2
    •  dsc3181 2
    •  dsc3193 2
    •  dsc3211 2
    •  dsc3216 2
    •  dsc3217 2
    •  dsc3230 2
    •  dsc3246 2
    •  dsc3251 2
    •  dsc3299 2 2
    •  dsc3310 2
    •  dsc3391 2
    •  dsc3403 2
    •  dsc3411 2
  • Előző
  • Következő
2017. június 29-én tartotta oklevélátadó ünnepségét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete (KVI), amelynek 97 végzős levelező munkarendű hallgatója vehette át a tanulmányaik sikeres befejezését jelentő, végzettségét igazoló okiratot Prof. Patyi Andrástól, az NKE rektorától és Dr. habil. Vass Gyula tűzoltó ezredestől, a KVI igazgatójától a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában.

 „A mai rendezvény célja, hogy megünnepeljük a végzős hallgatók kemény munkája eredményeként megérdemelt és átadott oklevelüket. Kiemelendő és külön tiszteletre méltó, hogy a ma oklevelet átvevő, végzős hallgatók levelező munkarendben végezték el tanulmányaikat, ami azt jelenti, hogy a tudás elsajátítását szolgálatban állás, munka mellett sikerült teljesíteniük. Ez nehéz feladat volt, így kétszer annyi megbecsülés és dicséret illeti meg őket” – mondta Prof. Dr. Patyi András köszöntő beszédében. Az NKE rektora kiemelte, az egyetem oktatói és a hallgatók ünneplik ma azon szorgalmas, önfeladó hallgatókat, akik kötelező vizsgáikat teljesítve diplomát szereztek. Az intézményi családi összetartozást kiegészítik a végzős hallgatók hozzátartozói, bensőségessé téve így a tanulmányaikat lezáró pillanatokat. Prof. Dr. Patyi András ünnepi beszédében kifejezte gratulációját a végzős hallgatóknak, köszönetét pedig az őket segítő családtagoknak, hozzátartozóknak, az egyetem oktatóinak, vezetőinek és a kormányzati támogatásnak.

A hagyományoknak megfelelően az ünnepségen elismerések átadására is sor került. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója által alapított „Dr. vitéz Roncsik Jenő” emlékplakett bronz fokozatát a katasztrófavédelem alapképzésében végzett kiemelkedő tanulmányi és közösségi tevékenysége elismeréseként Kónya József vette át Prof. Dr. Patyi Andrástól és Dr. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagytól, az OKF főigazgatójától. Kónya József a 2017. évi Országos Tudományos Diákköri Konferencián I. helyezést ért el. Az emlékplakett mellett a végzős hallgató a Védelmi Információs Központ Díszserlegét is átvehette Dr. Ráth Tamás nyugállományú ezredestől tevékenysége elismeréséül.

Az ezüst fokozatot a mesterképzésben végzett kiemelkedő tanulmányi és közösségi tevékenysége elismeréseként Tonkó-Horváth Katalin tű. százados kapta, aki a Győr Moson Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság humán szolgálat kiemelt főelőadója; 2015-ben kezdte meg tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem védelmi igazgatás mesterszakán, ahol a végzettek közül az egyik legjobb tanulmányi eredményt érte el.

Az arany fokozatot kiemelkedő oktatói és oktatásszervezési tevékenységének elismeréseként Dr. Gubicza József tűzoltó ezredes kapta, aki 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet megalakulása óta a BM OKF Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztály vezetőjeként segíti az oktatásszervezési feladatok végrehajtását, 2014-től az intézet részmunkaidős egyetemi docenseként magas szintű oktatási munkát végez a katasztrófavédelmi műveleti szakterületen, tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult a hallgatók katasztrófavédelmi gyakorlati szakmai felkészítéséhez és első tiszti beosztásra történő felkészüléséhez, továbbá az oktatók továbbképzéséhez.

Horváth Hermina tűzoltó őrnagynak, a Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék tanársegédjének a Katasztrófavédelmi Intézet a hallgatók szavazatai és az Intézeti Tanács döntése alapján az Intézet kiváló oktatója címet adományozta.

Cselinácz János tűzoltó főtörzsőrmester, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon végzett hallgató pályázata nyerte el az Intézet „Jó tanuló, jó sportoló 2017” díját.

 „A mai nap szimbolikus jelentőségű, hiszen összegyűltek azok, akik nélkül ma nem lehetnénk itt. Köszönet illeti az egyetem vezetőit, amiért lehetőséget biztosítottak számunkra a továbbképzésre és támogatást nyújtottak a sikerhez vezető úton; családtagjainkat, akik támogattak, segítettek és lelkesítettek a nehéz pillanatokban; tanárainkat, akik bíztató és nevelő gondolatokkal hozzájárultak diplománk értékéhez, saját tudományterületük szeretetével pedig minket is tanulásra serkentettek; hallgatótársainkat, hiszen az összetartás és a csapatmunka hozzájárult egyéni sikereinkhez” - mondta Tonkó-Horváth Katalin tűzoltó százados a végzett hallgatók nevében mondott búcsúbeszédében.

A diplomaosztó ünnepségét a Katasztrófavédelem Központi Zenekara kvintettje kísérte.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on