Szűkítés


Minden Címke 523

Naphegyi Gábor: szélhámos vagy kalandor?

    • fokep
    •  dsc2893 2
    •  dsc2905 2
    •  dsc2909 2
    •  dsc2912 2
  • Előző
  • Következő

Naphegyi Gáborról, a 19. századi amerikai kontinens híres és hírhedt „magyarjáról” tartott előadást Dr. Szente-Varga Mónika a Ludovika Szabadegyetemen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatási dékánhelyettese, Latin-Amerika szakértője Naphegyi kalandos életútját mutatta be a hallgatóság számára.

Szente-Varga Mónika felsőfokú tanulmányait az ELTE-n végezte, majd a SZTE Történettudományi Doktori Iskolájának programjában tanult. PhD fokozatát summa cum laude minősítéssel 2005-ben szerezte meg. Doktori disszertációját „Magyar kivándorlás Mexikóba 1901-1950” címmel spanyol nyelven készítette el, amely könyv formában 2007-ben Mexikóban és Magyarországon egyaránt megjelent. Tagja a Magyar Történelmi Társulatnak, az Amerikanisták Magyarországi Társaságának, az Amerikanisták Európai Társaságának és az Európai Latinamerikanista Történészek Társaságának. Az NKE NETK karán működő Amerikai Tanulmányok Kutató Központ igazgatója.

Előadása elején Szente-Varga Mónika ismertette az amerikai kontinensen folyó jelenlegi kutatásokat. Kifejtette, hogy a 19. századi Naphegyi Gáborról igen nehéz megfelelő és hiteles forrást találni, a szélhámos általában kortársait is többször megtévesztette, számos alteregót öltött magára. 200 év távlatából digitalizált források alapján tudjuk megismerni a magát magyarként bemutató Naphegyi életét. Az első feljegyzés Naphegyiről 1849-ből származik, amikor az USA-ban megválasztották a Central Hungarian Society elnökének, amely egy magyar migránsokat tömörítő szervezet volt New Yorkban. Szente-Varga Mónika megemlítette, hogy Naphegyi ekkor adta ki első könyvét, a „Hungary: from her Rise to the Present Time, under the Guidance of LEWIS KOSSUTH, in the Years 1848 and 1849”, amely Magyarország és a szabadságharc történetét mutatja be angol nyelven.

Szente-Varga Mónika kifejtette, hogy Naphegyi Gábor mindig más szerepben mutatkozott: volt mikor befolyásos politikusokkal tárgyalt, majd orvosként mutatkozott be, vagy tudósként botanikai és asztronómiai előadásokat tartott. A The Sun magazin is „befolyásos magyar menekültként” mutatta be. A korképről elmondható, hogy az amerikai társadalom ekkor meglehetősen szimpatizált a magyar forradalom hőseivel, és szolidaritást vállaltak a menekültekkel. „Naphegyinek az a problémája keletkezett, hogy egy volt a sok közül, valahogy ki kellett tűnnie a tömegből, így idővel nem csak azt mondta magáról, hogy egy ’48-49-es emigráns, hanem hozzátette, hogy Kossuth személyi titkára volt” – mutatta be a kalandor jellemét Szente-Varga Mónika, majd kifejtette, hogy a titkári álca Kossuth megjelenésével fenntarthatatlan volt, így Naphegyinek menekülni kellett. Kanadába költözött, ahol a Torontói Egyetemen kívánt oktatni, azonban pályázatát elutasította az egyetem. Ez törést jelentett életében, ezért úgy gondolta, újfent tovább kell állni. A következő állomása Texas volt, ahol azonban Ujházy László (Kossuth egyik valódi megbízottja) a következőket nyilatkozta róla: „nem magyar és nem tud magyarul”.

„Naphegyi lába alatt hirtelen nagyon forró lett a talaj” – emelte ki Szente-Varga Mónika, majd kitért a szélhámos mexikói kalandjára. Megtudhattuk, hogy a 19. században Mexikó igen labilis állam volt, az országot sorozatos polgárháborúk, belső hatalmi harcok és külső intervenciók sújtották. Pont megfelelő hely arra, hogy egy európai életművész érvényesülni tudjon. Naphegyi gazdasági és politikai sikereket ért el ekkor, 1853 és 1854 közt a veracruzi kórház főigazgatója volt, továbbá ő felelt a Veracruz, majd a főváros közvilágításának a kiépítéséért is. Szente-Varga Mónika bemutatta a kalandor mexikói identitását is: „“Száműzött ember volt, akit szülőföldjéről az osztrák zsarnokság vetett ki, s kényszerítette arra, hogy Mexikóban keressen menedéket.” Azonban a mexikói káosz végül Naphegyit is utolérte, a Habsburg Miksa halálával újból az USA-ba menekült. Az Egyesült Államokban kezdetben újfent sikeres Mexikó-szakértői karriert futott be, még Santa Anna tábornok ügyét is sikerült „patronálnia”, de az amerikai közvélemény ekkor már kezdte felismerni, hogy egy svindlerrel van dolga. Kisebb csalásokba, komolyabb rendőrségi ügyekbe, pénzhamisítási botrányokba keveredett, végül Santa Anna tábornokot is kisemmizte, a pénzzel meg sem állt Venezueláig, ahol hasonló módon vámhivatali visszaéléseket követett el kormányzati csalásai révén. Végül el kellett hagynia az amerikai kontinenst. 1884-ben hunyt el Párizsban.

Szente-Varga Mónika előadása összegzésében felhívta a figyelmet, hogy Naphegyi Gábor kilétét a mai napig homály fedi. Számtalan újságcikk, feljegyzés, tudományos folyóirat hivatkozik a személyére. A NETK dékánhelyettese rávilágított, hogy Naphegyi nagyon is hihető identitásokkal rendelkezett: a legtöbbet használt Kossuth Lajos titkára László Károly volt, a másik hasonló identitás pedig Szenger Ede, aki Habsburg Miksa idején orvosként praktizált Mexikóban. Felvetődik a kérdés, hogy magyar volt-e egyáltalán, valamint az, hogy a Naphegyi is egy felvett név lehetett. „Ő egész amerikai életében magyarnak mutatta magát, ezt a kortársak elhitték. Éppen ezért a történelmi emlékezetben is magyarként szerepelt Mexikóban, Venezuelában, Kanadában, vagy az USA-ban. Teljesen függetlenül attól, hogy neki mi volt az anyanyelve, vagy milyen származású volt, a magyarságkutatásnál vele foglalkozni kell, mivel a külföldiek őt magyarként tartják számon”- zárta előadását Szente-Varga Mónika.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. február 28-án kerül megrendezésre, ahol Dr. Darázs Lénárd tart előadást „Fogyasztói jogok és a fogyasztók magánjogi védelme” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter

Megosztás a Facebook-on