Szűkítés


Minden Címke 452


bejegyzések

Az utolsó piknik az RTK-n

    •  dsc1637 2

Egykori és jelenlegi hallgatók, oktatók, dolgozók, valamint családtagjaik búcsúztatták a Rendészettudományi Kar farkasvölgyi úti bázisát. Az RTK ugyanis hamarosan a Ludovika campusra költözik, ahol modernebb körülmények között folytathatják majd az oktatói-kutatói tevékenységet. Az objektumbúcsúztató pikniken a különböző rendészeti bemutatók és zenés megemlékező műsor mellett a 40 évvel ezelőtt végzettek vehettek át elismerő oklevelet. A campus több mint négy évtizedes múltjának néhány érdekes pillanatát elevenítették fel a résztvevők az egyetem stábjának kamerája előtt.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, piknik, 2017

Elfogadták az államtudományi mesterszak tantervét

    •  dsc1148

Az NKE szenátusa mai ülésén elfogadta a jövő tanévtől induló államtudományi osztatlan mesterképzési szak tantervét. Prof. Dr. Patyi András rektor a szenátusi döntést történelmi pillanatnak nevezte, mivel több mint 70 év után indul újra ez a nagy múltra visszatekintő képzés.

Az Államtudományi és Közigazgatási (ÁKK) karon induló, doktori fokozatot adó államtudományi mesterképzésre már idén is jelentkezhettek a hallgatók, akik a következő tanévtől 10 félév során (másoddiplomásoknak kreditbeszámítással rövidebb képzési idővel) ismerhetik meg az állam működésével kapcsolatos legfontosabb és legújabb ismereteket. Az idei felvételi eljárásban nagy népszerűségnek örvendő képzésen a többi között olyan alapozó tantárgyakat hallgathatnak majd a jelentkezők, mint például az államtan, a politikatörténet, az alkotmánytan vagy a közpénzügyi alapismeretek. Emellett részletesebben is megismerkedhetnek majd például a magyar állam és kormányzat, valamint az önkormányzatok működésével, szakpolitikai tervezéssel, az elektronikus közszolgáltatásokkal és az EU jogrendszerével. Olyan differenciált szakmai ismeretekre is szert tehetnek, mint a közszolgálati kommunikáció, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a magyar állam büntetőpolitikája vagy az európai uniós pénzügytan. Csak az szerezhet diplomát, aki teljesíti 12 hetes szakmai gyakorlatot a magyar államigazgatásban vagy az Európai Unió intézményében. A záróvizsga olyan komplex államtudományi ismeretköröket fog át, mint például az államelmélet és alkotmánytan, a közszolgálati vezetéselmélet és szervezéstan vagy a nemzetközi kapcsolatok és európai integráció.

Az okleveles államtudományi mester elnevezésű diplomát szerzők alkalmasak lesznek a többi között magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési és vezetői feladatok ellátására, az állami működést összehasonlító módszerrel és nemzetközi modellek szerint is tervezni és szervezni, mindehhez a megfelelő kormányzati modelleket, technikákat alkalmazni. Az 5 éves képzésben például fontos szerepet kap a digitális állam modul, amelynek kapcsán a hallgatók megismerkedhetnek a legújabb infokommunikációs ismeretekkel. A képzés nappali és levelező munkarendben is elindul, mindkettő esetében lesznek államilag támogatott férőhelyek is. Ahogy korábban Patyi András hangsúlyozta:  „Ez a képzés alapvetően az államigazgatási és az önkormányzati szférában vezetői pozíciók betöltésére készíti fel a hallgatókat”.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A közös agrárpolitikánk: szankciók és arányosság

    • fokep
    •  dsc1349 2
    •  dsc1353 2
    •  dsc1391 2
    •  dsc1395 2
    •  dsc1413 2
    •  dsc1418 2
    •  dsc1424 2
    •  dsc1433 2
  • Előző
  • Következő

Közös agrárpolitikából származó kifizetésekről, az uniós joggyakorlatról, valamint a felmerülő szankcionálási és arányossági kérdésekről tartott pódiumbeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, amelyet az MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságával és a CEDR – Magyar Agrárjogi Egyesülettel közösen szervezett az intézmény. Az esemény célja az volt, hogy a szakmai és tudományos közösség interaktív beszélgetés keretein belül a közös agrárpolitikából származó kifizetésekkel kapcsolatos uniós ítélkezési gyakorlat, valamint az Európai Bizottsághoz címzett, írásbeli reagálást igénylő kérdésekre adott válaszok elemzésével választ keressen arra a kérdésre, hogy a magyar kifizető ügynökség szankciós gyakorlata rendszerszinten összhangban van-e az uniós joggal.

Cseh Tibor tolmácsolta Jakab István, az Országgyűlés alelnökének, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége elnökének üzenetét, a MAGOSZ érdemi és szakmai észrevételeit. Kifejtette, hogy bár Magyarország nettó pénzügyi haszonélvezője, kedvezményezettje az Európai Uniónak, tény, hogy a csatlakozással részlegesen megnyílt az ország piaca, majd a földmoratórium lejárta után teljes mértékben nyitottá vált a tagállamok számára. „A régi tagállamok gyakorlatilag döntő többségében ellátják az élelmiszeriparukat, így a valós pénzügyi mérleg alapján Magyarország a tagállamok viszonyában nem nettó kedvezményezett, hanem gyakorlatilag semleges, sok esetben negatív” – világított rá. A 2020 utáni uniós támogatási rendszerrel kapcsolatban kiemelte, hogy jelentős struktúraváltás várható, amely a közös agrárpolitikát is érinteni fogja. Így Magyarország hatalmas kihívások előtt áll: „A jelenleg még zubogó, ám lassan elzáródó uniós pénzcsapokat maximálisan le kell hívni azért, hogy a magyar agrárium hosszútávon is versenyképes pályára állhasson” – mondta, majd ismertette, hogy ehhez elengedhetetlen a támogatási rendszer optimalizálása, az intézményrendszer átalakítása, valamint komoly tanácsadói bázis rendszer kialakítása. Felhívta a figyelmet, hogy a Kamara égisze alatt jelenleg közel 600 fős falugazdász munkálkodik. Forrásmaximalizálás véleménye szerint csak úgy érhető el, ha a vonatkozó mezőgazdasági pályázatokat, mint például a fiatal gazda pályázatot leegyszerűsítik, a csalókat kizárják, földhasználati jogosultság adminisztrációját egyszerűsítik, valamint a támogatási lehívását ésszerűsítik.

Dr. habil. Budai Balázs, az ÁKK Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet vezetője ismertette, hogy a NKE-n az agrárpolitikával kapcsolatos oktatás és kutatás az intézet égisze alatt zajlik. Rávilágított, hogy az agrárigazgatást jelenleg választható tárgyként vehetik fel a hallgatók a karon, azonban reméli, hogy hamarosan sikerül beépíteni a kötelezően választóható tárgyak közé. Kifejtette, hogy jelenleg hatalmas nyomás van a szakmán a forráslehívások maximalizálását tekintve. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai felkészültség, így a hasonló konferenciák rendkívül hasznosak, hiszen teret biztosítanak a szakmai és tudományos egyeztetésnek.

„A közös agrárpolitika az egyik legjelentősebb politikája az Európai Uniónak. A költségvetés óriási része kerül ilyen formában felhasználásra: Magyarországra 12,3 milliárd euró, azaz közel 3700 milliárd forint érkezik. Ez hatalmas jelentőséggel bír mind az európai, mind a magyar mezőgazdaság számára” – hívta fel a figyelmet Győrfi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság a jelenlegi támogatások nélkül fenntarthatatlan lenne, így óriási felelősség a források hatékony és gyors lehívása. Mivel hatalmas összegekről beszélünk, ezért a közös uniós intézmények szigorúan ellenőrzik a pályáztatási rendszert, és ha kell, szankcionálnak. A magyar kifizető ügynökség így kettős szerepet vállal, mivel egyrészt cél, hogy minél több forrást minél hatékonyabban osszanak szét a magyar agrárium pályázóinak, azonban meg kell felelni a szigorú európai követelményeknek is, az esetleges csalókat meg kell szűrnie a rendszernek.

A konferencia pódiumbeszélgetése során különböző, a magyar agráriumot érintő témát jártak végig a megjelent tudományos és gyakorlati szakemberek. A pódiumbeszélgetés három főbb vitapontot, valamint a témához kapcsolódó uniós joggyakorlatot, konkrét ítéletet járt körbe, amelyet Dr. Olajos István, a Miskolci Egyetem egyetemi docense, valamint Dr. Korom Ágoston, az NKE ÁKK tanársegédje állított össze. Főbb témakör volt a magyar támogatási rendszer átalakításának lehetőségei az Európai Unió bírósági gyakorlata és az Európai Bizottság válaszai alapján, kiemelt pont volt az intézményi változások kérdése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tekintetében, valamint az a kérdés, hogy hogyan érvényesülhet az egyenlő elbánás elve az ökogazdálkodásban. A sokszor heves tudományos vitába átcsapó pódiumbeszélgetést Dr. habil. Szilágyi János Ede, a MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságának elnöke vezette le, amelyben rész vett Olajos István és Korom Ágoston mellett Dr. Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, továbbá Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár Közvetlen Támogatások Igazgatóságának főosztályvezetője is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Fogyasztóvédelem: közjog és a magánjog metszetében

    •  dsc1253 2
    •  dsc1170 2
    •  dsc1171 2
    •  dsc1193 2
    •  dsc1208 2
    •  dsc1241 2
    •  dsc1322 2
  • Előző
  • Következő

A fogyasztóvédelem aktuális kérdéseivel kapcsolatban szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete a Ludovika Campuson. A rendezvényen egyaránt részt vettek a terület tudományos és gyakorlati szakemberei, akik előadások és viták alkalmával folytattak diskurzust a fogyasztóvédelem komplex közjogi és magánjogi tudományos kérdéseiről, a fogyasztóvédelemi gyakorlatról és fejlesztési lehetőségekről.

„A fogyasztóvédelem az egy olyan terület, ahol az állam feladata– szerepkörében és kormányzati felelősséget tekintve– a legszélesebb spektrumban van jelen” – fejtette ki nyitóbeszédjében Prof. Dr. Kis Norbert, az NKE ÁKK dékánja. Kiemelte, itt nemcsak egy jogtudományi problémáról van szó, hanem az állam beavatkozásának és felelősségének horizontális szerepéről. A fogyasztóvédelem túlmutat a jogi szabályozás és jogi szankcionálás témakörén: egy komplex problémát kell megoldania az államnak, amely közjog, magánjog vetület mellett gazdaságtani, pszichológiai és szociológiai tudományos szempontú megközelítést igényel.  A téma egyik alapkérdése, hogy hogyan és milyen módon változik az állam szerepe és feladata ezen a területen. Példaként az internetes kereskedelem fogyasztóvédelmi problematikáját vetette fel, ahol a jogi kérdések mellett megjelennek az adatvédelmi és adatbiztonsági problémakörök is.

A fogyasztóvédelem modern jogrendszeri komplexitásáról Dr. Darázs Lénárd, az ELTE Polgári Jogi Tanszék és az NKE Civilisztikai Intézet habilitált egyetemi docense tartott előadást. „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait” – idézte az Alaptörvényt, amelyben a jogalkotó már beemelte a fogyasztók védelmét mint alkotmányos államcélt. Kiemelte, hogy a fogyasztóvédelem megjelenik mind a hazai, mind a nemzetközi jogforrásokban és politikában egyaránt. Ismertette, hogy nem beszélhetünk egyszerű jogágról, egyetlen vonatkozó törvényről a fogyasztóvédelmi szabályokkal kapcsolatban: „Horizontális jogágról van szó, amely számos aspektusból, számos területen érinti a fogyasztók védelmét.”

Keszthelyi Nikoletta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette a fogyasztóvédelem átalakult hatósági szervezetrendszerét és állami irányítását. 2017. január elsejétől a fogyasztóvédelem elsőfokú pillére átkerült a járási hivatalokhoz, míg a másodfokot országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatalhoz helyezték. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a minisztériumba integrálódott a stratégiai és szakmai irányítási területekkel, míg a hatósági ügyek egy része a már említett kormányhivatalhoz került. Rávilágított, hogy az év kihívása az internetes kereskedelem szabályozása. Az eladás során bemutatta az EVP-t, az ellenőrzési és vizsgálati programot, amelynek keretében a járási hivatalok kollégái járják a különböző üzlethelységeket, majd a helyettes államtitkár kitért a bírságolási gyakorlatra is. „A fogyasztóvédelemi hatóságoknak nem az a feladata, hogy bírságoljanak, hanem hogy jogkövető vállalkozási rendszer és kereskedelmi kultúra alakuljon ki Magyarországon” – mondta.

Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke az élelmiszerbiztonság és a fogyasztók személyi védelméről tartotta meg szakmai előadását. Kiemelte, hogy a NÉBIH struktúraváltáson esett át az elmúlt években közel 40 szerv összeolvadásával. Ahogy a nevében is jelzi, nagyobb hangsúlyt fektettek az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozásra. A hivatal főbb szakterületei az élelmiszerlánc, növénytermesztés, talajvédelem, erdészet, vadászat, halászat, mezőgazdaság, borászat, valamint a pálinka ellenőrzése és felügyelete. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiáról elmondta, hogy egy hármas pilléren, felelősségi rendszeren nyugszik, amelynek alapja a vállalkozások, a vásárlók, valamint az állam. Felhívta a figyelmet, hogy a NÉBIH küldetésének tekinti a fogyasztók védelmét és képviseletét, amelyben döntő szerepet játszanak a hivatali kommunikációs kampányok. Kiemelte, rengeteg energiával jár, hogy a szükséges és fontos információ megfelelően célba érjen: „Közérthetőnek kell lenni. Nem elég jogi nyelven megfogalmazni az üzenetet, a fiatalokat a fiatalok nyelvén, az idősebbeket pedig az idősek nyelvén kell megszólítani” – fejtette ki.

Dr. Tóth András, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, valamint a Versenytanács elnöke a fogyasztók mint piaci szereplők védelméről, a tisztességtelen kereskedelem elleni fellépésről, valamint a GVH gyakorlatáról tartott előadást. „Az, hogy a fogyasztók döntéshozatalát befolyásolják a vállalkozások, egy teljesen természetes folyamat. Ha tisztességes eszközökkel történik, akkor hasznos és jó a fogyasztó számára. Azonban akkor nem az, ha ez a gyakorlat a fogyasztói döntéshozatal eltérítésének az eszköze lesz, megtévesztő információkat állítva” – mondta. Legfőbb kérdés, hogy vajon mi az a mérce, ahol a vállalkozások ésszerűen tájékoztatják a fogyasztókat. Az előadás alkalmával Tóth András ismertette a legújabb reklámpszichológiai trendeket is, amelyek már nem explicit módon szólítják meg a vásárlókat, hanem csak sugalmaznak, mivel így sokkal erősebb hatást tud kifejteni egy reklám a fogyasztóra. A GVH szerint ez a gyakorlat sokszor feszegeti a fogyasztói megtévesztés határát, a szabályozás kérdése jelenleg a Kúria előtt van. 2017 kihívásai közé sorolta a celebek online közösségi oldalakon megosztott posztjaiban elrejtett, fizetett hirdetések szabályozásának kérdését, továbbá bemutatott egy jelenleg is folyó vitát, ahol a GVH az eddigi legnagyobb, 600 millió forintos büntetést szabta ki az egyik legnagyobb telekommunikációs cégre a megtévesztő reklámja miatt.

A konferencia délutáni óráiban könyvbemutatókra került sor, ahol Auer Ádám „Corporate Governance – A felelős társaságirányítás jelenkori dimenziói” c. tudományos munkásságát, valamint a Pro Publico Bono – Public Administration legújabb kötetében megjelenő „Corporate Governance ol State-owned enterprises in central and eastern Europe Special Edition” szakanyagot Prof. Dr. Nochta Tibor, Prof. Dr. Kiss György, valamint Dr. Szuchy Róbert mutatta be és méltatta.

A rendezvény a KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Egyiptom az átalakuló Közel-Keleten

    •  dsc1133 2

A közel-keleti országok államiságának kérdéseivel foglalkozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik, a KÖFOP-programok keretében megalakult kutatócsoportja, amely Egyiptom jelenlegi gazdasági, kulturális, politikai helyzetét mutatta be egy workshop keretében. A rendezvényen elhangzott, hogy hamarosan egy tudományos kötet is megjelenik a témában Gazdik Gyula szerkesztésében.

„Egyiptom nem tud olyan gyenge lenni, hogy ne számítson bármilyen kérdésben, a térségben”- mondta el a rendezvényen N. Rózsa Erzsébet. Az NKE egyetemi docense hozzátette, hogy Egyiptom lakosságának száma megközelíti a 100 millió főt, ami évente 1 millióval emelkedik. A 2011-es arab tavasz óta sok minden változott az országban, a többi között elindult egy jelentősebb gazdasági program is.  „Egyiptomnak nagyon jelentős a kulturális kisugárzása is a térségre”- ezt már Gazdik Gyula mondta. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Központ tudományos főmunkatársa szerint olyan jelentős a népességszaporulat az országban, hogy az előrejelzések alapján 2050-ben már 150 millióan is lakhatnak majd a közel-keleti államban. Elhangzott, hogy jelentős gazdasági problémákkal küszködik az ország és a fiatalok helyzete különösen kétségbeejtő, hiszen mintegy 40 százalékuknak nincs munkája és végzettsége sem. „Főleg Felső-Egyiptomban élnek mélyen a szegénységi küszöb alatt az emberek”- fogalmazott Gazdik Gyula. A szakember szerint nagy problémát jelent Egyiptomban a vízellátás kérdése, hiszen a jövőben egy lakosra számítva egyre kevesebb víz jut majd. Ráadásul a korábban megfogalmazott grandiózus tervek közül például az új főváros felépítése egyelőre lekerült a napirendről. A belpolitikai folyamatokról beszélt előadásában Tüske László arab-szakértő. Az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a Muhammad Morszi korábbi elnök, a Muszlim Testvériség jeles képviselője iszlamista fordulatot akart bevezetni az országban, amely azonban nagy ellenállást váltott ki a társadalomban, így állandósult a feszültség az egyes csoportok között. 2013. június végén Egyiptom-szerte nagyarányú tüntetések kezdődtek az elnök és kormányzata ellen. Nem sokkal később az akkori védelmi miniszter, Abd el-Fattáh esz-Szíszi altábornagy a hadsereg nevében 48 órás ultimátumot adott a tüntetők igényeinek kielégítésére. Ezt Morszi visszautasította, így pár nappal később megbuktatták és házi őrizetbe helyezték. Tüske László szerint tulajdonképpen egy puccs történt Egyiptomban.

Gazdik Gyula úgy látja, hogy az amerikaiak támogatása nélkül eleve nem is kerülhetett volna hatalomra Morszi. A szakértő szerint az elnök számára akkor kezdődtek az igazi problémák, amikor az állam mélyebb működéseibe is szeretett volna beavatkozni. Szíszi tábornok, miután hatalomra került, a társadalom euforiája okozta támogatottságot is kihasználva jelentősebb gazdasági programokat indított be. Ilyen volt az új Szuezi-csatorna megépítése, amelyhez tömegesen vásároltak részvényeket az egyiptomiak. A csatornát végül át is adták, de egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel az alacsony olajár miatt nincs kihasználva.

Korábban háborús konfliktussal is fenyegetett, ma már nyugvópontra jutott Etiópia és Egyiptom kapcsolata az afrikai ország Nílusra tervezett Nagy Reneszánsz Gátjának építése miatt. Erről Marsai Viktor, az NKE egyetemi adjunktusa beszélt. Az Afrika-szakértő szerint a 80 százalékos készenléti szinten lévő gát építését az egyiptomiak korábban minden áron szerették volna leállítani, aztán 2015-ben született egy megállapodás Etiópia, Szudán és Egyiptom politikai vezetői között. Elhangzott, hogy ma már Egyiptom is Etiópia stabilitásában érdekelt.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Szerethetők-e a robotok?

    • robot computer

Az elektronika és az informatika térnyerésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelem hárul a különböző kutatásokban a robotok és az emberek közötti kapcsolat vizsgálatára. Ennek humán oldalát világítja meg az a tanulmány, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora, Ványa László ezredes és kollégája, Kollár Csaba neve fémjelez.

A kutatók olyan kérdésekre keresték a választ, mint például, hogy mennyire kell tartania az embereknek a robotoktól, hogyan fogja befolyásolni a mesterséges intelligencia a robotok fejlődését, vagy, hogy mekkora az etikai felelőssége a robotok programozóinak.

Videós összeállításunkat itt tekintheti meg:

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kutatás, robot, 2017

Elfogadhatatlan Oroszország fellépése Ukrajnában

    • fokep
    •  dsc0883 2
    •  dsc0902 2
    •  dsc0922 2
    •  dsc0949 2
    •  dsc0972 2
  • Előző
  • Következő

Elfogadhatatlan, ahogy Oroszország fellép Ukrajnával szemben, a nemzetközi közösség tagjainak egységesnek kell maradniuk Moszkvával szemben - hangsúlyozták diplomaták A hibrid hadviselés - veszélyek és kihívások címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett panelbeszélgetésen.

Liubov Nepop budapesti ukrán nagykövet megnyitó beszédében hangsúlyozta: Oroszország nemcsak katonai eszközöket vet be Ukrajna ellen, hanem nagymértékben támaszkodik a propagandaeszközökre és az energiapolitikára is. Mint mondta, nem hagyományos hadviseléssel néz szembe Ukrajna. Bár van katonai fenyegetés, a dezinformálás, a propaganda is fontos eszköz, amelyet nemcsak Ukrajnában, hanem Európa más részein is bevet Oroszország - közölte. Hozzátette: éppen ez ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a transzatlanti partnerek mennyire hasonló helyzetben vannak, mennyire egymásra vannak utalva. A nagykövet kitért arra: Oroszország az energiapolitikát is felhasználja Ukrajna ellen, meglátása szerint Moszkva ezzel hátráltatja Kijev közeledését az EU-hoz és teszi még kiszolgáltatottabbá az orosz gáznak. Úgy látja, az ukrajnai helyzet, az országban alkalmazott orosz hadviselés fontos tanulságokkal szolgál Európa és az egész világ számára. Az egyetlen helyes válasz, amelyet az országok ebben a helyzetben adhatnak, ha nem hagyják magukat megosztani, hanem összefognak és szolidárisak maradnak egymással - vélekedett.

David J. Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője kiemelte: az Oroszország által alkalmazott hadviselés már nem olyan, mint amilyet eddig ismertünk, számtalan új eszközt használ. Mi azonban "továbbra is támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását" - jelentette ki. Kifejtette: Oroszország különféle hadviselési módok egyedi kombinációját alkalmazza Ukrajnában, ami újdonságot jelent az eddigi helyzethez képest. Az ukrajnai konfliktus fenntartása kizárólag Oroszország politikai ambícióit szolgálja - vélekedett. Hozzátette: elfogadhatatlan, amit Oroszország tesz Ukrajnában, fel kell hagynia ezzel.

David J. Kostelancik megjegyezte: a minszki megállapodásokat minden félnek be kell tartania.
Nagy Judit, az NKE nemzetközi rektorhelyettese köszöntőjében elmondta: a tanácskozás a Fókuszban Ukrajna rendezvénysorozat része, amelynek keretében katonai, energetikai szempontból és a média oldaláról is megvizsgálják az ukrajnai helyzetet.

Az NKE, valamint a budapesti amerikai, ukrán, kanadai és brit nagykövetség által közösen szervezett panelbeszélgetést a Fókuszban Ukrajna rendezvénysorozat keretében rendezik, amelyet a nagykövetségek azért hirdettek meg, hogy támogassák Ukrajna szuverenitását és biztonságát. A beszélgetés témája egyebek mellett a kiberhadviselés, de a résztvevők megvitatják a média hadviselésben betöltött szerepét is.


Szöveg: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A magyar közigazgatás Európában

    • fokep
    •  dsc0730 2
    •  dsc0738 2
    •  dsc0743 2
    •  dsc0753 2
    •  dsc0790 2
    •  dsc0813 2
  • Előző
  • Következő

A magyar közigazgatás és az európai közszolgálat kapcsolatrendszerét elemezték azon a konferencián, amelyet a XX. század államtudósa, Magyary Zoltán születésének évfordulója kapcsán tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Tegnap a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szervezésében Tatán tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést.

„A magyar közigazgatásnak a 90-es évek elején sem volt szégyenkezni valója az európai közigazgatással összehasonlítva”- hangsúlyozta egy személyes élményt is felidézve Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint hazánk uniós csatlakozása újabb lehetőségeket biztosított a hazai közigazgatás fejlesztésére. „Az emberi tényező szerepét is figyelembe véve a magyar közigazgatás nagyon hosszú ideje európai színvonalú, ezt a tudást azonban állandóan szinten kell tartani ”- tette hozzá a rektor. Magyary Zoltán munkásságával kapcsolatban megjegyezte, hogy a közigazgatás-tudományban évtizedekkel megelőzte a korát, hiszen olyan tudást, olyan ismereteket adott a tudománynak, amelyek addig ismeretlenek voltak. „Talán éppen emiatt sem volt egy kellemes ember a kortársak szemében”- tette hozzá Patyi András. Elhangzott, hogy kormánybiztosi tevékenységét nem lehet sikerként elkönyvelni, egyetlen reformjavaslatát sem fogadták el az akkori állami, kormányzati szereplők. A rektor felidézte Bibó István gondolatait is, aki szerint a közigazgatást három nagy tényező határozza meg: a Hatalom, a Hivatal és az Élet. Patyi András szerint Magyary életműve arra példa, hogy hogyan lehet külön-külön és egymáshoz viszonyítva szintézisben látni ezeket a tényezőket, magatartásformákat.

A magyar közigazgatás történetét és az európai közigazgatáshoz való viszonyát elemezte előadásban Prof. Dr. Kiss György akadémikus. Az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője szerint a kezdetben kialakuló közigazgatásban különösen nagy szerepe volt a vármegyéknek, majd a létrejövő hívatásos elitrétegnek, a hivatalnokoknak. Feladataik közé tartozott például az ingatlan-nyilvántartás, az adórendszer fenntartása, és a jogalkalmazás egyfajta szűrői is voltak. Kiss György szerint a magyar közigazgatás történetének egyik legizgalmasabb korszaka a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszak volt. Ezekben az évtizedekben olyan fontos törvények születtek, mint például az 1870-es törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről. Emellett ezt a korszakot olyan elkötelezett tudósok fémjelezték, mint például Récsi Emil, Keleti Ferenc, Lechner Ágoston, Kmety Károly vagy Choncha Győző. A professzor hangsúlyozta azt is, hogy 1886-ban jött létre a magyar állami tisztviselők országos egyesülete. Az első világháború után az útkeresés időszaka következett, a közjog tudományának meghatározó tudósaival, mint például Magyary Zoltánnal, Egyed Istvánnal és Csekey Istvánnal.

A kormánytisztviselők elkötelezettségéről, a hivatásetikai normák betartásáról is beszélt előadásában Dr. Dargay Eszter. A Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) elnöki jogkörben eljáró alelnöke szerint a végrehajtó hatalom működésén nagymértékben múlik a kormányzás teljesítménye. A közigazgatással szembeni követelmények közé sorolta a többi között a jogszerűséget, eredményességet, a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot is. Elhangzott, hogy a közigazgatási célok nem érhetők el az úgynevezett végrehajtó tisztviselő nélkül, akinek szerepe egyénként és a közösség tagjaként is meghatározó. Dargay Eszter előadásában beszélt az érdekvédelemről és az érdekképviseletről, valamint az MKK szerepéről. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy fontos feladatuk a hivatásetikai szabályok megalkotása, valamint az etikai eljárások lefolytatása.

A magyar közigazgatás rendszerváltás utáni történetét és az európai integrációval való kapcsolatát elemezte előadásában Czékmann Zsolt. A Miskolci Egyetem tanársegédje szerint a rendszerváltás jelentős változást hozott a magyar közigazgatásban: átalakult az államszervezet és a jogrendszer, megnőtt a kormány és a kormányfő szerepe és létrejöttek az önkormányzatok is. Az előadó szólt az európai integráció lépcsőiről és a főbb állomásait jelentő alap-szerződésekről, kiemelve a lisszaboni szerződés jelentőségét. Czékmann Zsolt hat tézisben foglalta össze a tagállami közigazgatás és az EU közötti kapcsolatot. Elhangzott, hogy az EU a nemzetközi jog önálló alanya, önálló jogi személy és saját intézményrendszerrel rendelkezik. Csekély kivételtől eltekintve az EU-nak csak elvárásai vannak a tagállamok közigazgatásával szemben. Bár minden tagállamnak saját, egyedi közigazgatása van, de érvényesül a tagállami közigazgatások egyfajta konvergenciája. Czékmann Zsolt elmondta, hogy az EU közigazgatása megosztott, a tagállamok és az uniós intézmények egyetlen egységet alkotva gondoskodnak az uniós jog végrehajtásáról és érvényesítéséről.

A magyar és az európai közigazgatás jövőjéről beszélt záró gondolataiban Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) dékánja szerint ma sokkal nehezebb megjósolni azt, hogy mi fog történni 15-20 év múlva a közigazgatásban. Az azonban a professzor szerint már most is látszik, hogy egyre kevésbé az ember, sokkal inkább az adat, az adatáramlás áll a fejlesztések középpontjában. „Egyfajta paradigmaváltás történik napjainkban”- hangsúlyozta Kis Norbert.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tervezésből a megvalósításba

    • fokep
    •  dsc0541 2
    •  dsc0551 2
    •  dsc0552 2
    •  dsc0559 2
    •  dsc0591 2
    •  dsc0608 2
    •  dsc0610 2
    •  dsc0621 2
    •  dsc0633 2
  • Előző
  • Következő

A kiemelt KÖFOP-projektek esetében kötelező az eredmények társadalmi, gazdasági hatásainak regisztrálása érdekében az úgynevezett jó állam mutatók vállalása. Ezek alkalmazásáról, méréséről rendeztek szakmai tájékoztató napot a projektgazdák részére a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A magyar közigazgatás fejlesztésére közvetlenül szánt, mintegy 300 milliárdnyi forrást biztosító, Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) projektjei esetében a kezdeményezetteknek vállalniuk kell a jó állam mutatók szerint bizonyos célértékek teljesülését.

A Jó Állam mutatókat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakemberei dolgozták ki, és az intézményben készült el először 2015-ben, majd 2016-ban a Jó Állam Jelentés, amely az állam, illetve a kormányzati teljesítmény egyfajta mérőeszközévé vált. A rendezvényt megnyitó beszédében az egyetem rektora utalt arra, hogy hiába hozta sorra az állam újjászervezésével kapcsolatos döntéseit a 2010 után megalakult kormány és parlament, a nemzetközi mutatókban nem jelentek meg ezek az eredmények. Prof. Dr. Patyi András elmondta, hogy 2013-ban kezdtek el komolyabban gondolkodni az NKE kutatói, hogy miként lehetne reálisan és hatékonyan mérni az állam és a kormányzat működését, teljesítményét. „Megkezdődött a Magyary-program fontos paradigmájának számító Jó Állam alkotóelemeinek kibontása, a különböző szegmenseinek vizsgálata”- fogalmazott a rektor. Ezt követően megszületett a Jó Állam mutatókat kezelni képes tudományos műhelyek rendszere és a tudományos áttekintést adó módszertani alapvetés, majd maga a gyakorlatban is alkalmazható mutatórendszer is. Az első Jó Állam Jelentést 2015-ben bocsátotta az egyetem a magyar kormány rendelkezésére, amely az értékeléseket szinte kivétel nélkül el is fogadta. A Jó állam mutatók rendszere által mért hatások és a KÖFOP hatáscélok között jelentős az összefüggés, így az a KÖFOP-projektek egyfajta értékelő-mutató rendszerévé vált. „Egy nemzeti büszkeségre és elméleti indíttatásra támaszkodó tudományos eredményből így született meg egy mérőeszköz”- tette hozzá Patyi András.

„A magyar kormány számára kézenfekvő megoldásnak tűnt, hogy ha van egy hazai mutató és mérési rendszer, akkor azt használni fogjuk a 300 milliárd forint összértékű KÖFOP-projektek esetében is” - mondta előadásában Dr. Dányi Gábor. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára szerint ezen mutatók használatával képesek lehetünk olyan hatást elérni, amely hosszabb távon kihat a magyar közigazgatás fejlődésére. Elhangzott, hogy ezen projektek esetében szinte minden forrás le van már kötve támogatási szerződésekkel, tehát a közigazgatás szinte minden területén tapasztalható majd fejlesztés. „Ha egyfajta közigazgatási rezsicsökkentést tudunk végrehajtani, akkor az jelentősen hozzá tud járulni az ország gazdasági teljesítményének növeléséhez” - tette hozzá Dányi Gábor. Az államtitkár szerint fontos cél az is, hogy több külföldi befektető jöjjön Magyarországra, ehhez azonban olyan közigazgatás kell, amely vonzóbb környezetet teremt számukra a környező országokénál. A szakember hangsúlyozta, a KÖFOP-projektek esetében csak akkor kötnek támogatási szerződést a kezdeményezettel, ha a jó állam mutatók tekintetében megtörténnek a vállalások és az azokat mérő mutatók kijelölése. Mindettől azt várja Dányi Gábor, hogy növekszik majd az operatív programok hatékonysága és ezáltal maga a közigazgatás is modernebbé és olcsóbbá válik.

Demeter Endre, az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetében (ÁKFI) működő Mérési és Módszertani Iroda (MMI) vezető szakértője előadásában bemutatta az Iroda szerepét a Jó Állam Jelentéscsalád létrehozásában és frissítésében. Az iroda szakértői által támogatott, eddig elvégzett módszertani fejlesztő munka során az elmúlt félévben 27 kiemelt KÖFOP projekt tett vállalást arra, hogy fejlesztéseik hatása hozzá fog járulni 70 különböző Jó Állam Mutató elmozdulására. Az eddigi vállalások elemzése alapján kijelenthető, hogy elsősorban az ügyfélteher és ügyfél-elégedettség, valamint az ügyintézésekhez kapcsolódó szolgáltatások elektronizáltságának és a közigazgatás belső költség- és időráfordítás-csökkenésének területén valósítanak meg fejlesztéseket a kiemelt projektek. 

A monitoring folyamat céljairól és szakmai tartalmáról beszélt előadásában Kéthelyi Gergely. Az ÁKFI Mérési és Módszertani Iroda szakértője elmondta, hogy a módszertani szakasz lezárulta után sem szűnik meg az együttműködés a kedvezményezettek és az NKE között, hanem az „átterelődik” az NKE által fejlesztett monitoring rendszerbe. Az elkövetkező időszakban a monitoring rendszer fogja biztosítani azt a felületet, amin keresztül a KÖFOP kedvezményezettek be tudják nyújtani a mérésekhez szükséges dokumentációt, és ezen a felületen lesz nyomon követhető a projektvállalások teljesülése.  A monitoring rendszer további fontos célja, hogy az adat- és projekttartalmakban bekövetkező változásokat, módosításokat rögzíteni tudja. A monitoring rendszer tesztelését követően a közeljövőben az NKE minden érintett projektet értesít a rendszer használatbavételéről és kellő információval látja el őket annak működéséről.

A KÖFOP-projektek esetében használt mérőeszközökről szólt előadásában Csuhai Sándor. Az irodavezető elmondta, hogy a projektekbe megjelenő, jó állam mutatókra vonatkozó vállalások a módszertan fejlesztése során a Jó Állam Projekt Mutatókra (JÁPM) épülnek. Ezek teljesülésének nyomon követését jelenti a monitoring folyamat. A szakember elmondta, hogy olyan mérőeszközöket lehet használni a mérés során, amelyek valósághűen működnek és a mérési szakmai standardoknak nagyban megfelelnek. Így biztosítható, hogy a KÖFOP eredmények összesítése és elemzése érvényes és megbízható adatokon alapuljon majd. A mérőeszközök közt előfordulnak majd például a munkanaplózás, a kérdőíves mérések, vagy informatikai rendszerekből származó, eseményrögzítésen alapuló adatok.

A szakmai tájékoztató nap délután workshoppal folytatódott, ahol a következő, monitoring együttműködési szakasz várható együttműködéséről egyeztettek a résztvevők. Itt nyílt mód arra is, hogy a projektgazdák közvetlenül is megfogalmazhatták kérdéseiket az NKE szakemberei számára.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


„Mert övék a hatalom”

    • 3243

Egyre több jel mutat arra, hogy orosz érdekkörök különböző internetes technikák segítségével befolyásolták az amerikai elnökválasztást, amelyen némileg meglepetésre az addig kevésbé esélyes Donald Trump diadalmaskodott. Az NKE kutatónak tárgykörben született munkája azokat az informatikai támadásokat és különböző médiaműveleteket igyekszik kronológiai sorrendbe állítani és elemezni, amelyek hatással lehettek az elnökválasztás kimenetelére.

Prof. Dr. Kovács László és Dr. Krasznay Csaba közös tanulmánya szerint a 2016-os amerikai elnökválasztás eseményeiben komoly szerepet játszottak az internetes támadások. „Bár ezek számos esetben nem vagy csak részben bizonyíthatók, az akciók volumene mindenképpen átlépte azt a küszöböt, amikor érdemes megvizsgálni azt, hogy az internetes támadások hogyan és milyen mértékben tudnak befolyásolni egy olyan eseményt, amely elviekben a világ egyik legjobban szervezett és legjobban felügyelt választásához kapcsolódik”- olvasható a publikációban.

A szerzők írásukban, a CNN gyűjtésére támaszkodva kronológiai sorrendben ismertetik az internetes támadásokról szóló híreket. Ezek közül érdemes kiemelni a The Washington Post tavaly június 14-i számát, amely elsőként számolt be arról, hogy feltételezhetően az orosz kormányzathoz közel álló hackerek betörtek a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) számítógépes rendszereibe, és onnan Donald Trumpról készült elemzéseket, valamint egymás között váltott e-maileket és chatszövegeket loptak el. Az orosz fél tagadta a vádakat, és a hivatalos amerikai források sem erősítették meg egyértelműen az orosz kormányzati kapcsolatot. Bő egy hónappal később a Demokrata Nemzeti Konvenció előtt pár nappal, a Wikileaks közel 20 000 e-mailt hoz nyilvánosságra, melyek a DNC szerveréről származnak. Ebből kiderül, hogy a DNC vezetője, Debbie Wasserman Schultz Clinton mellett kampányol, ezzel hátrányba hozva a másik jelöltet, Bernie Sanderst. Pár nappal később az FBI bejelenti, hogy nyomozást indít a DNC szervereinek feltörésével kapcsolatban. Névtelen kormányzati források ekkor már egyértelműen utalnak a támadás orosz kormányzati hátterére. Szeptember elsején Vlagyimir Putyin a Bloombergnek adott interjúja során kijelenti, hogy személy szerint sem neki, sem az orosz kormánynak nincs kapcsolata a hackerekkel. Egyben jelzi, hogy a tettesek kiléténél sokkal fontosabb a kiszivárgott információ, melyek nagyon fontosak az amerikai választók számára. A hónap vége felé Dianne Feinstein és Adam Schiff demokrata szenátorok közös nyilatkozatot adnak ki, melyben kijelentik, hogy a titkosszolgálati információk alapján a támadás mögött orosz titkosszolgálati szervezetek állnak, és felszólítják Putyint a befolyásoló tevékenységek beszüntetésére. Október 7-én a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) és a választás biztonságáért felelős Nemzeti Hírszerzési Igazgató (DNI) közös nyilatkozatban nevesíti az orosz kormányt a támadás elkövetésével összefüggésben. December 9-én ismét a The Washington Post közöl cikket, amely szerint a CIA biztos abban, hogy az orosz kormányzat szándéka Trump erősítése Clintonnal szemben. Trump nevetségesnek tartja és visszautasítja ezt a véleményt. Obama elnök 2008-ig visszamenően elrendeli a politikai eseményekkel kapcsolatos kiberbiztonsági tevékenységek kivizsgálását. Az orosz külügyminiszter szóvivője kifejezi kétkedését a vizsgálattal kapcsolatban, és azt kéri az amerikai féltől, hogy osszák meg velük az információkat. Míg a CIA értékelése szerint a támadások célja Clinton lejáratása és ezzel Trump segítése, az FBI nem talált bizonyítékot arra, hogy a cél a republikánus jelölt megválasztásának elősegítése lenne. Ekkor derül ki az is, hogy a támadók a Republikánus Nemzeti Bizottságtól is sikerrel szereztek adatokat. Két nappal az év vége előtt Obama elnök rendeletben hoz szankciókat Oroszország ellen. Ebben hat orosz magánszemélyt nevesítenek a támadásban való részvétellel kapcsolatban. Emellett 35 orosz diplomatát utasítanak ki, akiknek 72 órájuk van elhagyni az Amerikai Egyesült Államokat. Január első napjaiban Trump több Twitter-üzenetben kérdőjelezi meg az amerikai hírszerző szervek véleményét az orosz befolyással kapcsolatban. Idézi Assangenak azt a véleményét, miszerint egy hacker, s nem az orosz állam áll a támadások mögött. A titkosszolgálatok külön-külön Obamát és Trumpot is tájékoztatják a kiberbiztonsággal kapcsolatos eseményeket illetően. Eszerint a választásokat közvetlenül nem befolyásolták, azaz a választásnál használt szavazógépek és számítógépek nem kompromittálódtak, de az oroszok más módokon, például álhírkampánnyal mégis törekedtek a szavazók befolyásolására. Trump elismeri, hogy orosz kapcsolatok lehetnek a DNC megtámadásában, de jelzi, hogy a kibertámadások nem befolyásolták a választás eredményét. Február 9-én ismét nagyot robbant a The Washington Post, amely arról számol be, hogy Trump nemzetbiztonsági tanácsadója – Michael Flynn – beszélt a szankciókról az orosz nagykövettel, Szergej Kiszljakkal. Pár nappal később lemond a tanácsadó, aki elismeri, hogy nem teljes körűen tájékozatta a megválasztás előtt álló alelnököt az orosz diplomatával folytatott beszélgetéseit illetően. 2017. március 20-án, az FBI igazgatója kongresszusi meghallgatásán megerősítette, hogy az FBI vizsgálja a Trump-kampánystáb tagjai és az Oroszországi Föderáció közötti lehetséges kapcsolatokat.

A tanulmány megjelenése óta eltelt hónapokban tovább fokozódott a nyomás az amerikai elnökön, aki május közepén meglepőt húzott, amikor azonnali hatállyal menesztette az FBI akkori igazgatóját, James Comey-t. Az indoklás szerint azért volt erre szükség, mert tavaly helytelenül járt el Hillary Clinton e-mail botrányának kivizsgálásában. Valójában azonban az szúrhatta Trump szemét, hogy Comey Oroszország érintettségét vizsgálta a tavalyi amerikai elnökválasztásban, és az elnök llítólagos kérésére sem volt hajlandó felfüggeszteni a vizsgálatot. A Fehér Ház azonban határozottan tagadta ezeket az értesüléseket. A botrány később annyira eldurvult, hogy Robert Mueller volt FBI-igazgató személyében egy különleges ügyészt kellett kinevezni "az orosz kormánynak a 2016-os elnökválasztás befolyásolására irányuló erőfeszítései és más kapcsolódó ügyek" vizsgálatára. Michael Flynn, Donald Trump amerikai elnök lemondásra kényszerített nemzetbiztonsági főtanácsadója június 6-án 600 oldalnyi dokumentumot adott át a szenátus hírszerzési bizottságának, ami szintén vizsgálódik Oroszország választási beavatkozásának ügyében. Michael Flynn ügyében nemcsak a szenátus hírszerzési bizottsága vizsgálódik, hanem más kongresszusi bizottságok és az FBI is. A szenátus hírszerzési bizottságának nyílt meghallgatásán részt vesznek a hírszerzás nagyágyúi, így Rod Rosenstein, az FBI igazgatóhelyettese, az FBI-t ideiglenesen vezető Andrew McCabe, az amerikai hírszerzés ügynökség (NSA) vezetője, Mike Rogers, illetve a Nemzeti Hírszerzési Igazgató (DNI), Dan Coats is. És a napokban hallgatják majd meg az elbocsátott FBI igazgatót, Comeyt is, hogy a szenátus hírszerzési bizottsága előtt beszámoljon Oroszországgal kapcsolatos vizsgálódásainak eredményéről.

A tanulmány azt próbálja minél hatékonyabban áttekinteni, hogy milyen kibertámadási módszerek jelentek meg az elnökválasztási kampány során és azok lehettek-e valóban orosz eredetűek, vagy valahol máshol kell a támadások forrását keresni. A szerzők szerint a támadási stratégia három jól elkülöníthető módszert vonultatott fel. Először a támadók az úgynevezett célzott támadások útján jutottak hozzá a DNC levelezéséhez, majd ezeket a hacktivista Wikileaks útján hozták nyilvánosságra. Mindeközben a közösségi médiában terjesztett álhírekkel próbálták felerősíteni az egyébként mérvadó sajtó által is táplált botrányt. „A kibertámadás a hírszerző szervezetek álláspontja szerint szélesebb körű volt annál, mint amivel a sajtó foglalkozott. A célzott adatszerző támadások célpontjai között kormányzati intézmények, kritikus infrastruktúrák, think tank-ek, egyetemek, politikai szervezetek és vállalatok is érintettek voltak. Egyes esetekben az orosz titkosszolgálatok meghamisított identitás mögé rejtőztek. A végrehajtásban egyértelműen két csoportot, az elsőként megjelenő APT 29-et, más néven Cozy Bear-t, illetve a másodikként belépő APT 28-at, azaz a Fancy Bear-t nevesítik. Mindkét csapat a feltételezések szerint valamelyik orosz titkosszolgálathoz kapcsolódik és a különböző kormányzati célpontok elleni támadásaik hosszú évekre visszavezethetők”- olvasható a publikációban. A szerzők ismertetik a támadási stratégia technikai kivitelezését is, így például szólnak az úgynevezett spearphising kampányról. Ennek lényege az, hogy viszonylag kisszámú, de stratégiailag fontos személy számára küldenek üzenetet, általában e-mail-ben, ritkábban közösségi hálózaton vagy chat-alkalmazáson keresztül. Az üzenet célzott, ami azt jelenti, hogy tartalma valamilyen valós élethelyzetre, eseményre, tevékenységre utal, ami miatt a célpont azt hiszi, hogy az üzenet valós. A spearphising célja az, hogy az áldozat ezt a csatolmányt megnyissa. „A hackelések túlnyomó többsége napjainkban a szervezet védelmének „feltöréséhez” az emberi faktort, azaz a hiszékenységet használja fel. Ez ellen gyakorlatilag lehetetlen védekezni: minden szervezetnél lesz legalább egy olyan ember, akin keresztül a támadást végre lehet hajtani. Ez történt a DNC esetében is”- írják a tanulmány szerzői. Ezzel pedig mér meg is fertőződik a számítógép, amely fölött a hackerek át tudják venni az irányítást. A szerzők több érvet is felsorakoztatnak annak alátámasztására, hogy nagy erőforrásokkal rendelkező, profi szervezet áll a támadás mögött. Ilyen például az, hogy a számítógép megfertőzéséhez szükséges kód terjesztéséhez használt spearphisinghez tudni kell, hogy kiket célozzanak. Ehhez műveleti tervezésre van szükség, ki kell jelölni az elérendő célt, fel kell deríteni a potenciális gyenge pontokat. Titkosszolgálati elemzés nélkül nehezen elképzelhető, hogy a támadó be tudja azonosítani a széles közönség számára egyébként láthatatlan, de mégis fontos háttérembereket és szervezeteket. Szintén ismerni kell azokat a belső élethelyzeteket, amikre hivatkozva a kártékony kódokat tartalmazó leveleket megfogalmazzák. Ez is elemző- munkát, esetleg lehallgatást feltételez. A szerzők szerint az Oroszországi Föderáció Katonai Doktrínájának vonatkozó részei is azt támasztják alá, hogy Oroszország neve jogosan merül fel elsőként az álhírterjesztők listáján. „Amennyiben az orosz politikai vezetés stratégiai fenyegetésként, Oroszország politikai stabilitását veszélyeztető tényezőként ítélte meg a demokrata elnökjelölt múltbeli és vélhetően jövőbeni tevékenységét is, a doktrína szellemisége értelmében a katonai és a hozzá kapcsolódó civil védelmi rendszer megtehette azokat az ellenintézkedéseket a kibertérben, melyek segíthettek ennek a kockázatnak a csökkentésében”- írják a publikáció szerzői, akik a propagandával kapcsolatos tevékenységeket is bemutatják tanulmányukban.

A teljes publikáció, amely a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont elemzései között jelent meg, itt érhető el:

http://netk.uni-nke.hu/uploads/media_items/svkk-elemzesek-2017-9-az-internet-politikat-is-befolyasolo-hatasa-a-2016-os-amerikai-elnokvalasztas-soran-kovacs-l-krasznay-cs.original.pdf

Megosztás a Facebook-on


Reagálás az újabb vádakra

    • dsc0309 2 680 454 s

Tegnap az egyik internetes portál megint az uniós projektjeinkről írt, illetve arról is, hogy nem akarunk közadatot kiadni egy képviselőnek. Ennek kapcsán az RTL Klub Híradója tett fel kérdéseket többek között nem létező vizsgálatokról, esetleges felelősségre vonásról.

Íme, a teljes válaszunk az üggyel kapcsolatban:

Az Európai Unió Bizottsága semmilyen vizsgálatot nem folytat az egyetemmel szemben. Ezeket a rágalmakat ismételten határozottan visszautasítjuk. Ahogy azt már korábban több fórumon is hangsúlyoztuk, az Európai Bizottság rutineljárás keretében tett fel kérdéseket a projektekről a KÖFOP magyarországi irányító hatóságának, a Miniszterelnökségnek. Erre a magyar szervezet már hetekkel ezelőtt meg is küldte a válaszát, így tehát az uniós főosztály mindkét NKE-s projekt esetében ma már birtokában van minden tényadatnak. Idáig senki semmilyen konkrét problémát a projekttel kapcsolatban nem tudott tényekkel igazolni. A projektek lebonyolítása az Irányító Hatóság által meghatározott pénzügyi és szakmai előírásokra figyelemmel történik. Minden egyes pénzügyi tétel általuk engedélyezett, továbbá minden fejlesztés a Fenntartói Testület jóváhagyásával (ME, IM, BM, HM miniszterek képviselői), rendszeres ellenőrzésével zajlik. Közbeszerzéseink törvényesek, szintén az Irányító Hatóság által előzetesen és utólagosan is többszörösen ellenőrzöttek. Jelenleg is egy ilyen ellenőrzés zajlik a Miniszterelnökség részéről az informatikai közbeszerzésünkkel kapcsolatban, amely hamarosan lezárul.

Hadházy Ákos képviselő úr több közérdekű adatigényléssel fordult az NKE-hez, amelyeket intézményünk teljes körűen megválaszolt. A kért információkat rendelkezésére bocsátottuk, illetve tájékoztattuk arról, hogy a kért dokumentumok, többek között a projektek költségvetése is, több mint egy hónapja bárki számára elérhetők az intézmény weboldalán: http://kofop.uni-nke.hu/kofop-roviden/sajtoszoba

A közérdekű adatokkal kapcsolatban az NKE eleget tesz minden jogszabályban foglalt kötelezettségének. Ez nem csak a kért dokumentumok nyilvánosságra hozatalát jelenti, hanem azt is, hogy kötelesek vagyunk minden egyes dokumentumot átvizsgálni abból a szempontból, hogy tartalmaznak-e olyan adatot, amely nem adható ki (személyes adatok pl.). A ki nem adható adatokat felismerhetetlenné kell tenni, a dokumentumokat be kell szkennelni, majd elküldeni a kérelmező részére. Tekintettel arra, hogy Hadházy Ákos első körben 48 380 oldalnyi személyes adatot tartalmazó dokumentumot kért ki, az adatigénylés teljesítése az egyetem alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járt volna. Ezért élve az Info tv. adta lehetőséggel, adatot kezelő szervként az adatigénylés teljesítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapítottunk meg. Hadházy Ákos a költségek ismeretében több körben módosította a kikért szerződések körét. Tekintettel arra, hogy nincs titkolnivalónk, minden információt igyekszünk a képviselő úr rendelkezésére bocsátani, ugyanakkor a törvény által biztosított kereteken belül szeretnénk, ha mindazt a túlmunkát, ami ezáltal jelentkezik az egyetemnél, az adatkérő megtérítené számunkra.  

Az uniós projektek körül nincs „kialakult helyzet”, csupán többszörösen ismételgetett rágalmakról beszélhetünk, így nem merült fel olyan tény, amely alapján felelősségre vonás indult volna.

Megosztás a Facebook-on


Amerikai egyetemek képviselőivel tárgyalt az NKE rektora

    • patyi andras 680 434 s

Az Amerika Egyesült Államok négy egyetemén folytatott tárgyalásokat Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora. A képzési együttműködések, közös kutatási programok mellett, Észak Georgia-beli egyetemmel hallgatói csereprogramról is megállapodást kötöttek az intézmények vezetői - számolt be az MTI-nek az egyetem rektora. Patyi András felidézte: az NKE 2016-ban is jelentős lépéseket tett a transzatlanti kapcsolatok fejlesztése területén. Ezen kapcsolatok fejlesztése céljából a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon a közelmúltban létrehozták az Amerika Kutatóközpontot is. Az NKE rektorának delegációja májusban négy egyetemen - az Indiana University, a University of North Georgia (UNG), a Marymount University és a  George Washington University - tett látogatást.

A University of North Georgián Patyi András rektor és Bonita Jacobs elnök ünnepélyes keretek között írta alá a két egyetem közötti hallgatói részképzéses tanulmányokra és szakmai gyakorlatra vonatkozó cseremegállapodást. Az NKE a csereprogram nyitányaként már most vendégül látja az UNG két kadétját, az UNG-re pedig már megérkezett az NKE egyik kutatója, akit augusztusban két NKE-s kadét követ majd. Kifejtette: az amerikai Georgia állam területén négy campussal működő egyetemnek mintegy 18 ezer hallgatója van. Az egyetem - mint az NKE - intézményi integráció eredményeként 2013-ban jött létre. Nem tisztán katonai felsőoktatási intézmény, számos alapvégzettséget adó civil képzési programot nyújtanak, amelyben a mintegy 800 tisztjelölt hallgató is részt vehet. A tisztképzés hangsúlyt helyez a külföldi tapasztalatszerzésre: katonaként vagy hallgatóként mindenkinek el kell tölteni egy félévet külföldön. A UNG egyike az Egyesült Államok hat legfőbb tisztképző egyetemének - jegyezte meg a rektor, kiemelve: "a magas képzési színvonal legfőbb bizonyítéka, hogy az amerikai haderő számos tábornoka itt végzett". A Georgia államban található egyetem több tudományterületen nyújt képzési programokat, többek között a hadtudományok, politikatudományok és nemzetközi kapcsolatok terén, amelyek számos lehetőséget nyújtanak a két intézmény közötti kapcsoltok kialakítására.

A 1950-ben - független katolikus intézményként - alapított, Washingtontól csupán néhány percre található Marymount Universityvel az NKE már tavaly öt évre szóló együttműködési megállapodást kötött. Az intézmény számos alapképzést, mesterképzést, és doktori képzést kínál hallgatóinak. Az együttműködés elsősorban a kriminalisztika és bűnügyi nyomozás, valamint a kibervédelem területére tejed ki, de a két ország akadémiai kapcsolatait is erősíti, lehetőség nyílik az oktatók és kutatók közös kutatásokban és szakmai programokban való részvételére is. Az NKE delegációjának mostani amerikai útja során ennek az együttműködésnek a részleteiről egyeztettek, és megállapodás született arról, hogy idén ősszel egy hetes intenzív kriminalisztika  tanulmányok kurzust tart az egyetem az NKE-n.

Az 1820-ban alapított Indiana Universitynek jelenleg az Indiana állam működő nyolc campusán jelenleg 140 ezer hallgatója van. Csak a bloomingtoni központi campuson 50 ezer hallgató tanul. Bloomington rendívül széles nemzetközi együttműködési hálóval rendelkezik: több mint 300 tengerentúli programból lehet választani több mint 50 országban, ami azt jelenti, hogy a hallgatók negyedének lehetősége van külföldi részképzésre. Patyi András látogatása során a jövőbeni együttműködés lehetőségeit vitatták meg. Képzési területen elsősorban nemzetközi, közigazgatási és fenntarthatósággal kapcsolatos témákban, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok és a Víztudományi Kar számára körvonalazódtak lehetőségek.

Az 1820-ben alapított George Washington University a legnagyobb egyetem Washington DC vonzáskörzetében. Pont ezért rendkívül színvonalas és széles spektrumú képzési kínálattal, partner kapcsolatokkal, kutatási programokkal rendelkezik. Az NKE delegációja mostani útja során elsősorban nemzetközi tanulmányok és közigazgatási, államtudományi területen megvalósítható együttműködési lehetőségekről tárgyalt. Az NKE rektora kiemelte, mindegyik intézmény nyitott arra is, hogy fiatal vendégkutatókat fogadjon a jövőben.

Patyi András felidézte: 2016-ban is további partnerekkel bővült az egyetem nemzetközi kapcsolatrendszere. Az Erasmus+ elnevezésű program keretében 12, míg egyéb területen további 10 intézménnyel írtak alá intézményközi megállapodásokat. Tavaly több Európán kívüli intézménnyel is megállapodást kötöttek. Ezek között például a Nigériai Vízügyi Minisztériummal, a Fulbright - Magyar Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottsággal, a Hongkongi Műszaki Egyetemmel, a Koreai Nemzetvédelmi Egyetemmel, a Georgiai Belügyminisztérium Rendőr Akadémiájával, a Marymount Egyetemmel (USA), a Mekelle Egyetemmel (Etiópia), az Orosz Nemzetgazdasági és Közigazgatási Elnöki Akadémiával (RANEPA), a Shanghai Nemzetközi Tanulmányok Egyetemmel, a Belgrádi Nemzetvédelmi Egyetemmel kötöttek szerződéseket. Ezen felül meghosszabbították a Tom Lantos Intézettel való együttműködésről szóló megállapodást is. A magyar kormány által meghirdetett Makovecz Program megvalósításában pedig három határontúli intézménnyel - a Babes-Bolyai Egyetemmel, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel és a Sapientia Tudományegyetemmel  - együttműködik az NKE.

Forrás: MTI

Megosztás a Facebook-on


Elsősorban saját katonai képességeinket kell fejleszteni

    • fokkep
    •  dsc0019 2
    •  dsc0046 2
    •  dsc0066 2
    •  dsc0078 2
  • Előző
  • Következő

Mindig a jövőt kell szem előtt tartani, ezért stratégiai gondolkodásmódra van szükség a Magyar Honvédségen belül is Dr. Benkő Tibor vezérezredes szerint. A Honvéd Vezérkar főnök az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) katonai vezetői szak és katonai műveleti logisztikai szak mesterképzéseiben részt vevő, hivatásos katonatiszt státusú hallgatóinak tartott előadást „A Magyar Honvédség nemzetközi műveleti szerepvállalásának aktuális kérdései” címmel.

Az előadás bevezető részében szó esett a magyar békefenntartói tevékenységről, amelynek nagy hagyománya van, hiszen már 1897-ben vettek részt magyar katonák Kréta szigetén ilyen jellegű feladatok ellátásában. A Honvéd Vezérkar főnök röviden bemutatta a magyar békefenntartás történetét, főbb állomásait 1897-től napjainkig. Emlékeztette a hallgatókat, hogy a nemzetközi békefenntartói tevékenység közben elhunyt katonáink minden nehézség ellenére is becsülettel szolgálták hazájukat, hősiesen helyt álltak a béke megteremtése és megőrzése érdekében - akár életük feláldozása árán is. Erre emlékeztet a Katonai Emlékpark Pákozd (KEMPP) területén található Békefenntartók Emlékművén látható felirat is, melynek szövege: „Végakaratuk a béke volt”!

A továbbiakban ismertette a Magyar Honvédség aktuális nemzetközi missziós szerepvállalásának kiemelt területeit. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy közel 1000 fős nemzetközi szerepvállalásunk fő prioritása a nyugat-balkáni hadszíntér. Emellett szintén jelentősnek mondható iraki, afganisztáni és észak-afrikai szerepvállalásunk, melyek elsődleges célja, a migrációs nyomás forrásának számító instabil régiók helyzetének javítása.

Bár a békefenntartói tevékenység kiemelt terület a Magyar Honvédségnél, a legfőbb feladatunk mégis az, hogy képesek legyünk saját országunkat megvédeni. Ezért a saját képességek fejlesztése az elsődleges cél”- fogalmazott a Vezérkar főnök. Hangsúlyozta az ország védelmi képességei fenntartásának és folyamatos fejlesztésének fontosságát különös tekintettel a megváltozott biztonsági környezetre. Felhívta a figyelmet a Magyar Honvédség személyi állományának fontos szerepére és eddigi eredményeire az illegális nemzetközi migráció megállításában és kezelésében. Elmondta, hogy több ezer katona vett, illetve vesz részt hazánk határainak védelmében.

Emlékeztetett arra, hogy Simicskó István Magyarország honvédelmi minisztere meghirdette a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amelynek kapcsán elmondta: az elmúlt huszonöt év legnagyobb modernizációja vette kezdetét. A honvédelmi fejlesztési tervek között szerepel többek között az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése. A területi elven szerveződő önkéntes tartalékos rendszeren belül Magyarország 197 járásában felállításra kerülne egy-egy alegység, amelynek tagjai önként vállalják a tartalékos szolgálatot, az ehhez szükséges szaktudást pedig a hivatásos állomány tagjaitól kapnák meg különböző felkészítések keretein belül.

Ennek kapcsán esett szó a toborzókampányok eddigi eredményeiről, a Honvédelmi Sportszövetség elindításának céljairól és eddigi tapasztalatairól. A Honvéd Vezérek főnöke hangsúlyozta, hogy az egyik kiemelt cél a honvédelmi nevelés megerősítése, s annak részeként sor kerül majd egyfajta kadétrendszer kialakítására is. Előadásában hangsúlyozta: az elmúlt huszonöt év legnagyobb haderő-fejlesztési programja veszi kezdetét. Szerinte a Magyar Honvédségben egyaránt szükség van a könnyű-, közepes- és nehéz képességek fejlesztésére. „Ehhez kellenek repülőgépek, helikopterek és harckocsik is”- fogalmazott Dr. Benkő Tibor vezérezredes. A tábornok előadásában kitért a haderő-fejlesztési tervek ismertetése kapcsán a korábban, 2002-2010 között kritikus szint alá csökkentett fegyvernemi képességek visszaállításának szükségességére. Ennek részeként korszerűsíteni kell a katonák egyéni harcászati felszerelését, erősíteni kell a légierőt, de szükség van a páncéltörő, légvédelmi rakéta, radar; tábori tüzér, tűztámogató; harckocsizó; műszaki és hídépítő képességek modernizálására is. Elmondta, hogy a meglévő repülő eszközök egy részének felújítása már megtörtént, később pedig újak beszerzésére is lesz lehetőség a tervek szerint. Elhangzott, hogy a kormány szeretné fejleszteni a magyar hadiipart, melynek első lépcsőjében kézifegyverek gyártását szeretné hazai környezetben megoldani.

A Honvéd Vezérkar főnök külön utalt a korábban elkezdett illetményfejlesztés eredeti ütemezés szerinti folytatására, valamint a hivatásos és szerződéses katonák életpálya-modelljének következetes alkalmazására. Elmondta, hogy idén januártól él egy új egészségmegőrző és biztosítási rendszer a honvédségen belül, amely gondoskodik mindazokról, akik elveszítik alkalmasságukat a katonai szolgálat ellátására.

A vezérezredes a stratégiai gondolkodásmód fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanis szerinte mindig előre kell nézni, és a jövőt kell szem előtt tartani. Ezért is fontos az életen át tartó tanulás, ugyanakkor a karrier nem mindig csak a magasabb beosztás és rendfokozat elérését jelenti, hiszen a saját szakterületen is lehet előre haladni. Külön is felhívta a jelenlévő katonai vezetők figyelmét a parancsnokok felelősségére, valamint arra, hogy mindig a katonának kell a gondolkodás középpontjában állnia.

Korszerű, modern, jól felszerelt honvédségre van szükség”- fogalmazott a Vezérkar főnök, aki szerint nagy lehetőséget ad számukra a honvédelmi kiadások fokozatos növekedése.

Szöveg: Kiss Zoltán László – Szöőr Ádám

Fotók: Krasznai-Nehrebeczky Mária – Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, előadás, 2017

A magyar afrikanisztika napjainkban

    • fokep
    •  dsc0139 2
    •  dsc0178 2
    •  dsc0190 2
    •  dsc0200 2
    •  dsc0201 2
    •  dsc0219 2
  • Előző
  • Következő

A magyar afrikanisztika neves kutatói, tudósai és gyakorlati szakemberei tartottak szakmai konferenciát „Generációk és irányok – A magyar afrikanisztika a 21. század elején” címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényen a magyar afrikanisztika közösség tagjai és a téma iránt érdeklődők akadémiai keretek között vitathatták meg a tudományág hazai állását, az eddig elért eredményeket, a nemzetközi trendeket, illetve a jövőbeni kutatási területeket, irányokat, módszereket.

A panelbeszélgetéseken a tudományos közösség és a közigazgatás szereplői, elsősorban a Külgazdasági és Külügyminisztérium szakemberei közösen térképezték fel, hogy a közigazgatásban milyen feldolgozandó ismeretek halmozódtak fel a kontinensen, valamint hogy az államapparátus milyen területeken tudja hasznosítani a kutatóközösség munkáját.

Dr. Koller Boglárka az NKE NETK dékánja köszöntőjében kifejtette, hogy nagy örömmel fogadta a rendezvényt, hiszen a kar számára kiemelt prioritás a nemzetközi együttműködés, a gazdasági-, biztonsági- és diplomáciai kapcsolatok. Ismertette, hogy az afrikanisztikát Marsai Viktor képviseli a karon, aki kutatócsoportjával összefogja a kontinenssel kapcsolatos kutatásokat. „Karunk nyitott arra, hogy további hasonló témájú rendezvényeket szervezzenek, ezt infrastrukturális és anyagi háttérrel is segítenénk” – mondta a konferencián megjelenteknek, majd kiemelte: „Arra kérem Önöket, hogy a legtágabban gondolkodjanak az együttműködés lehetőségeiről. Publikációk, kutatások tekintetében megvan erre a lehetőségünk, nyitottak vagyunk arra, hogy az afrikanisztika vezető tudósait bevonjuk a kar munkájába!”.

Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke megemlítette, hogy az Afrika kutatások interdiszciplinárisak, több tudományág képes a térség teljes körű tanulmányozására, így az afrikanisztika jelenleg még csak „szétszórtan” van jelen az akadémián. Felhívta a figyelmet: „Afrika az egész emberiség jövője szempontjából kulcskérdés!” Kifejtette, hogy olyan problémákkal néz szembe a kontinens, amelyeknek súlyos visszahatása lehet az egész világgazdaságra, és társadalomra. A kontinens támogatásáról és fejlesztési segélyeiről elmondta, hogy nem voltak hatékonyak, nem sikerült teljesen bekapcsolni Afrikát a globális világgazdaságba. Szerinte nem elég a kontinens ásványkincseihez vezető infrastruktúrát kiépíteni, fejleszteni kell a szociális, egészségügyi és társadalmi intézményi rendszert is. „A nemzetközi politikának több figyelmet kell szentelnie az afrikai politikai stabilitásra, hiszen ezek hiánya könnyen kaotikus viszonyokat, polgárháborúkat, migrációs hullámokat születhet. Ha nem sikerül megoldani Afrika lakosai számára a kontinens élhetővé tételét, akkor a világ összes többi része meg fogja ezt szenvedni” – mondta.

A panelbeszélgetéseken szakmai vitákat inspiráló előadásokat tartottak az afrikai kontinens magyar kutatói és gyakorlati szakemberei. Az első panel témája Magyarország és Afrika kapcsolata volt, amelyet történeti, gazdasági és diplomáciai szempontból közelítettek meg az előadók, ahol kiemelt sarokkő volt a „déli nyitás” politikája. A második panelbeszélgetés során a magyar afrikanisztika főbb témáit vették górcső alá, ahol a tudósok és az államapparátus együttműködése, valamint gazdasági és biztonságpolitikai kérdések kerültek napirendre.

Marsai Viktor, az NKE NETK adjunktusa, Afrika-kutató kutatója kifejtette, hogy az afrikai kontinenst csakis realista nézőpontból szabad vizsgálni, nem szabad szélsőségesen túlgondolni a biztonságpolitika különböző kérdéseit, amelyet a közbeszéd gyakran már apokaliptikus módon felnagyít, elterelve a figyelmet az igazán fontos szakmai kérdésekről. Rávilágított, hogy afrorealizmussal kell tekinteni a térség lehetőségeire és kihívásaira. „Az afrikai társadalmak életképessége és alkalmazkodóképessége hihetetlenül magas” – hívta fel a figyelmet. Ezek a társadalmak túlélik a felmerülő, az Európából megoldhatatlannak tűnő problémákat és éveken belül előrelépéseket tudnak tenni a politikai konszolidációban, vagy a gazdasági eredmények terén. „Az elmúl két évtized egyértelműen az előrelépés és az eredmények évtizedei voltak” – tette hozzá. A magyar afrikanisztika jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy fontos a kutatóműhelyek kialakítása, ahol a kontinenst sokkal mélyebben, különböző területek és régiók szerint, strukturáltan vizsgálják.

A harmadik panel az afrikanisztika globális kérdéseit vizsgálta meg, ahol a Csendes-óceán térségét, az ázsiai országok és az USA munkásságát ismertették, valamint az etiópiai magyar lehetőségeket elemezték. Az utolsó panelbeszélgetésen a résztvevők kitértek a magyar afrikanisztika múltjára és jelenére, valamint a civil szféra szemszögéből történő megközelítésére.

A rendezvény az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának Afrika Kutatócsoportja és a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottsága keretében működő Afrika Albizottsága együttműködésével valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Versenyképesebb üzleti környezetre van szükség

    • fokep
    •  dsc9750 2
    •  dsc9759 2
  • Előző
  • Következő

A kormánynak is számos további tennivalója van a magyarországi üzleti környezet alakításában azért, hogy az elsősorban kisebb méretű vállalkozások is nagyobb lehetőséget kapjanak versenyképességük javítására, innovációjuk erősítésére. Ez is kiolvasható a kormány felkérésére, az NKE kutatócsoportja által heteken belül elkészülő tanulmányból, amelynek módszertanát és fontosabb megállapításait egy workshop keretében ismertették a szakemberek.

A kormányzati képességek vizsgálatával foglalkozó Jó Állam Jelentés egyik fontos, speciális területe a versenyképesség és az üzleti környezet kapcsolatának kutatása. Ezzel arra a kérdésre is keresik a választ a szakemberek, hogy a kormányzat hogyan tud hozzájárulni egy versenyképesebb, vállalkozóbarátabb üzleti környezet kialakításához. A kormány múlt év végén kérte fel az NKE keretében működő Államkutatási és Fejlesztési Intézetet (ÁKFI), hogy készítsen egy átfogó, empirikus mérésekre és nemzetközi összehasonlításokra alapozott felmérést a témában. „A tanulmány, amely heteken belül végső formát nyer, fontos mérföldkő lehet az egyetemen folyó államkutatások és a versenyképességgel kapcsolatos egyéb kutatások között”- mondta el Dr. Kaiser Tamás egyetemi docens, az ÁKFI tudományos igazgatója.

A versenyképességgel kapcsolatos kutatás egyik fontos oka, hogy több nemzetközi kutatóintézetnél is jelentősen visszacsúszott Magyarország a versenyképességi rangsorokban. „Akkor beszélhetünk versenyképes nemzetről, ha az állam olyan üzleti környezetet képes teremteni, hogy a vállalkozások úgy állítanak elő nagy hozzáadott értéket, hogy közben a lakosság életszínvonala is növekszik”- fogalmazott a rendezvényen Prof. Dr. Csath Magdolna. Az NKE magántanára, aki egyben a nemrég megalakult Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja is, úgy látja, hogy az üzleti környezet mellett a társadalmi tőke erősítésére is szükség van, amiben az államnak szintén fontos szerepe kell, hogy legyen. „A kormánynak abban is feladata van, hogy növelje az ország fejlettségi szintjét például azzal, hogy ösztönzi és a saját eszközeivel támogatja az olcsó munkaerővel való versenyzésről való áttérést a tudással és az innovációval történő versenyelőny szerzésre.” - fogalmazott Csath Magdolna. Az egyetemi kutatócsoport által készített tanulmány egyfajta helyzetképet ad az üzleti környezet és a versenyképesség kapcsolatáról Magyarországon. A minél átfogóbb és valósabb kép kialakításának érdekében többféle módszert használtak a kutatók, így például online kérdőíves és személyes kikérdezéses felméréseket készítettek, mélyinterjúkat folytattak le vállalkozások vezetőivel a V4 országokban, továbbá készültek interjúk hazai nagyvállalati vezetőkkel is.  A regionális eltérések megismerésére kiscsoportos vitákat is szerveztek két kevésbé fejlett régióban. A felmérésekben és az interjúkban a többi között értékeltették a megkérdezettekkel az üzleti környezetet általában, továbbá a verseny tisztaságát, a pályázatokhoz, közbeszerzésekhez való hozzáférés lehetőségét, vagy az állami működés vállalkozásokat érintő tevékenységével való elégedettséget.

Előzetes véleményként fogalmazódott meg a rendezvényen, hogy továbbra is nagyok a regionális eltérések bizonyos állami szolgáltatások, így például az elektronikus ügyintézéshez való hozzáférés esetében, de nem tartják a cégek megfelelőnek a közbeszerzés átláthatóságát, a bürokrácia-csökkentés mértéket, és a válaszadók többsége szerint az e-kormányzás rendszere sem fejlett még eléggé. A felmérés során is megfogalmazódott, hogy továbbra is alacsony szintű az együttműködés a felsőoktatás, az állami kutatóintézetek és az üzleti világ között. Csath Magdolna szerint a kkv-kategória használatát is át kellene gondolni, hiszen ez elfedi a valós üzleti életben tapasztalható eltéréseket az egyes cégtípusok között, így ronthatja a döntéshozatal eredményességét. A vizsgálat igazolta, hogy nagyok az eltérések a tipikus kisvállalkozások és a nagy cégek üzleti környezete között.

A felmérés szerint a kisebb méretű vállalkozásokat különösen hátrányosan érinti a folyamatosan változó jogszabályi környezet. Emiatt bizonytalannak érzik a jövőjüket, nem tudnak előre tervezni. Szóba kerültek olyan konkrét példák is, amikor egy jelentési kötelezettség határideje előtt egy héttel változtatták meg a jelentés elvárt szerkezetét, amit már figyelembe kellett venniük a cégeknek a beadáskor. Az ilyen előre nem látható, váratlan változtatás különösen a kisebb cégeknek okoz nagy problémát. Ugyanakkor a különböző hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban alapvetően pozitívan nyilatkoztak a vállalkozások, sőt hangsúlyozták, hogy a feketegazdaság további szűkítése, a szabálytalanul működő cégek kiszorítása a piacról, minden tisztességesen működő cégnek előnyére lenne.

Az NKE kutatócsoportjának jelentése heteken belül elnyeri végső formáját és a kutatók remélik, hogy ezzel is segíteni tudják majd a kormányzat versenyképesség javítással kapcsolatos törekvéseit. A workshop a KÖFOP 2.1.2, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében valósult meg.


Csath Magdolnát is beválasztották a tavaly októberben megalakult Nemzeti Versenyképességi Tanács tagjai közé. Ennek apropóján is beszélgettünk az NKE magántanárával.

Úgy tűnik, hogy kormányzati körökben is egyre inkább felismerik azt, hogy a következő időszak egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzése az ország versenyképességének a javítása. Mit tud tenni ennek érdekében a Nemzeti Versenyképességi Tanács?

Az utóbbi években - több nemzetközi és hazai versenyképesség-elemző szerint is - romlott a magyar gazdaság és társadalom versenyképessége. A romlás mértéke attól függ, hogy melyik intézmény pontosan mit is vizsgál. Közülük a Világgazdasági Fórum (WEF) végzi a legátfogóbb elemzést. A 2016-17-es tanulmányuk szerint az elemzett 138 ország között Magyarország a 69. helyen volt, ami 6 hellyel rosszabb, mint az előző évben. Viszont a svájci IMD 2016. évi tanulmánya szerint a vizsgált 61 ország között Magyarország 2 hellyel, a 48.-ból a 46.-dik pozícióba lépett elő. Említésre érdemes még a Világbank „Doing business” , azaz a „Hogyan lehet céget működtetni” rangsora, amelynek során 189 ország üzleti környezetét vizsgálják hat nagyon konkrét, gyakorlatias szempont szerint. Ilyen például az építési engedélyek kiadásának gyorsasága, a villamoshálózatra csatlakozás idő-és költségigénye, vagy a befektetők védelme. Ezen a listán 2016-ban Magyarország a 189 ország között a 42.-dik volt.

A megalakulás óta már több ülést is tartott a tanács. Milyen területeken kezdtek el dolgozni és eddig milyen eredményeket sikerült felmutatni?

A Nemzeti Versenyképességi Tanács szeretné elérni, hogy a Doing business rangsorban elfoglalt helyünkön javítani tudjunk valamennyi, de különösen azon tényezők tekintetében, amelyek esetében kifejezetten rosszul állunk. Ilyen például a villamoshálózatra csatlakozás időigénye és a szolgáltatás megbízhatósága, amely összehasonlításban még a V4 országok között is jelentős a lemaradásunk. A Nemzeti Versenyképességi Tanács részletesen megvizsgálta, hogy mit lehet és kell tenni azért, hogy az egyes tényezők mentén jelentős előrelépést lehessen elérni. Megszülettek a javaslatok, amelyek megvalósításához egyeztetnie kell a Nemzetgazdasági Minisztériumnak más tárcákkal is, illetve a javaslatokat kormányülés elé kell vinnie.

Mit jelent a versenyképesség manapság? Mely területeken van a legnagyobb lemaradás és hogyan lehet ezen a téren előrébb jutni? Kikkel kell nekünk elsősorban "versenyezni"?

A Világbank Doing business tanulmány elsősorban az üzleti környezetben található felesleges akadályokra, hiányosságokra mutat rá. A versenyképesség ennél azonban sokkal több: jelenti azt is, hogy mennyire korszerű egy ország gazdasági szerkezete, van-e elegendő számú, nagy hozzáadott új értéket előállító munkahely, elég tanultak és motiváltak-e a munkavállalók, mennyire innovatív a gazdaság és milyen hatékonyan, mennyire eredményesen működik általában az állam. Ezek a tényezők nemcsak a gazdaság, de a társadalom szempontjából is fontosak. Végül is azért kell a versenyképesség javulás, hogy az emberek életkörülményei és életminősége is javulhasson. Ebből a közelítésből vizsgálva az is fontos versenyképességi kérdés, hogy mennyit keresnek az emberek, és a jövedelmüket milyen minőségű termékekre és szolgáltatásokra tudják elkölteni.

Az egyetemi kutatócsoport által végzett felmérés, amelynek előzetes eredményeit a workshopon ismertették, hogyan tud majd kapcsolódni a tanács munkájában megfogalmazott célkitűzésekhez? 

A Nemzeti Versenyképességi Tanács várhatóan ősszel folytatja munkáját. A már most kitűzött feladatok között szerepel majd az innováció, az oktatás, azon belül is nagy hangsúllyal a felnőttképzés, valamint a termelékenység- és hatékonyságjavítás helyzetének, feladatainak vizsgálata, és a szükséges teendők megfogalmazása. Az üzleti környezettel kapcsolatos kutatásunk valószínűleg még korábban az Államreform Bizottság elé kerül, ahol széles körben fognak róla véleményt mondani. Az Államreform Bizottságban képviselve van a Nemzetgazdasági Minisztérium is, így az anyagunkat meg fogják kapni az illetékes szakemberek. Egészen eddig úgy beszéltünk a versenyképességről, mintha annak javítása egyedül állami feladat lenne. Ebben azonban a cégeknek is komoly feladataik vannak. Először is nemcsak az állami pénzekből, adókedvezményekből lehet és kell fejlődni. Javítani kellene a cégeknek saját piaci munkájukat, növelni vevőorientáltságukat és többet kellene költeniük innovációra, új termékek, szolgáltatások kigondolására, jobb munkaszervezési módszerek alkalmazására. De bőven van tennivalójuk a munkaerő biztosítása terén is. Nem várhatják el, hogy az állam „készen” szállítsa nekik a jól felkészült munkaerőt. A képzésbe saját erőforrásaikkal is sokkal nagyobb mértékben kellene beszállniuk. Végül a munkaerő megtartása nemcsak bérkérdés, bár tagadhatatlanul az egyik legfontosabb kérdés. Azonban egyre nyilvánvalóbb az is, hogy a céges kultúrák és vezetési módszerek Magyarországon nem vonzók a felkészült szakemberek számára. Ez is, nemcsak az alacsony bérek okozzák a jól felkészült munkaerő elvándorlását. A vonzó céges kultúra és a munkavállalók megelégedettségére is figyelő humán menedzsment módszerek kidolgozása, a munkavállalók motiválása pedig vállalati feladat. Az ezeken a területeken tapasztalható problémákat is jelzik a versenyképességet kutató intézetek. Például az IMD 2016. évi elemzése szerint a magyar munkavállalók motiváltsága tekintetében a 61 ország között az 58-dikak vagyunk. A vállalatokon belüli munkavállalói továbbképzés terén az 56.-dik hely a mienk. Annak veszélye pedig, hogy a munkahelyüket a felsorolt okok miatt külföldire cserélhetik a magyar munkavállalók nagyon nagy: a 60-dikok vagyunk. Nálunk rosszabb helyezést csak az utolsó, 61.helyen lévő Venezuela ért el.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


International Staff Week az NKE-n

    • fokep
    •  dsc9833 2
    •  dsc9851 2
    •  dsc9876 2
    •  dsc9885 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzetközi Kapcsolatok Iroda szervezésében idén második alkalommal rendeznek krízis menedzsment és veszélyhelyzetekben történő kommunikáció a multikulturális egyetemi környezetben témakörében International Staff Week-et. A rendezvény keretein belül az európai és Európán kívüli partnerintézmények nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó munkatársai szakmai előadásokon, workshopokon és kulturális programokon vesznek részt. Az idei esemény a nemzetközi hallgatók számára is nyitott, így több, az NKE-n tanuló ösztöndíjas hallgató részt vesz rajta.

A Staff Week megnyitóján a szervezők és az NKE négy budapesti karának képviselői köszöntötték a résztvevőket. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kart Dr. Szente-Varga Mónika, a kar oktatási dékánhelyettese mutatta be. Elmondta, hogy az ötszáz hallgatóval büszkélkedő karon több egyedi képzés zajlik, és ezek a képzések 2018 szeptemberétől az emberi jogokkal és identitáspolitikával foglalkozó szakkal bővülnek majd. Szente-Varga szerint a kart a hat tanszéken kívül az általuk irányított két kutatóintézet teszi még izgalmasabbá (a Kína Központ és az Amerikai Tanulmányok Kutató Központ).

Kowalik Tamás, az Államtudományi és Közigazgatási Kar nemzetközi irodájának vezetője arra a legbüszkébb, hogy a karon évről-évre egyre több köztisztviselőt képeznek, akik a nemzetközi színtéren is jól boldogulnak. Dr. Jobbágy Zoltán, a Hadtudományi és Hovédtisztképző Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese kiemelte a kar nyújtotta lehetőségeket a katonai és akadémiai sikerek terén. A HHK a nemzetközi részvételre is nagy hangsúlyt fektet, jelenleg egy oktatójuk vesz részt a Fulbright programban, és két amerikai hallgató tanul a karon.

Végül, de nem utolsó sorban Dr. Mészáros Bence, a Rendészettudományi Kar megbízott dékánhelyettese Dr. habil. Boda József dékán úr nevében üdvözölte a vendégeket. Elmondása szerint az RTK egy nagyon különleges kar, mert az egyetemi tanulmányok mellett a magyar rendőrakadémiaként is szolgál, így a hallgatók az elméleti képzés mellett a gyakorlatot is elsajátítják az egyetemi éveik alatt.

A Staff Week-en a résztvevők az elméleti oktatáson kívül a gyakorlatban is kipróbálhatják magukat a szituációs feladatok és tréningek alkalmával, a főbb témák az interjú és kommunikációs tréning, elsősegélynyújtás és kríziskezelés.


Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Magyar Hősök Emlékünnepe

    • fokep
    •  dsc9776 2
    •  dsc9795 2
    •  dsc9803 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából a Ludovika Főépülete előtti Névtelen Hősök szobornál koszorúzott az NKE vezetősége. Prof. Dr. Patyi András rektor a tiszteletadást megelőzően kiemelte: idén 100 éve fogadta el az  Országgyűlés azt a törvényt, amely emléket állít mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért.

IV . Károly magyar király (1916-1918) kezdeményezésére 1917 tavaszán fogadta el az országgyűlés az akkor dúló világháborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló 1917. évi VIII. törvénycikket, mely kimondta: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.” A Nagy Háború nem csak a harctéren hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékművet a hálás utókor. 1924-ben újabb törvénnyel erősítették meg a hősök iránti tiszteletet. A  megemlékezések 1925-től váltak rendszeressé: országszerte egyházi szertartásokkal, koszorúzásokkal emlékeztek meg, amelyeken kötelezően részt vettek a honvédség és a rendvédelmi testületek képviselői, a bajtársi egyesületek és a fiatalok szervezetei. A második világháború után, a kommunizmus éveiben ezt az ünnepet tilalommal sújtották, eszmei üzenetét eltörlendőnek ítélték. Egészen a rendszerváltás utánig kellett várni, amíg megszületett a 2001. évi LXIII. törvény, amely a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját ismét a Hősök Emlékünnepévé nyilvánította. 

Alig lehet a háborúnál valami nagyobb dolgot elképzelni. – Talán csak a béke nagyobb nála. – De a béke nagyságát is csak a háborúban ismerjük fel teljes egészében. A háború az, amely a béke nagy jelentőségét különösen kidomborítja, és azt különösen kívánatossá teszi. – Viszont a háborút is teljes jelentőségében csakis a békében, illetve a békével összevetve ismerhetjük fel. A béke és háború tehát szorosan összetartozó fogalmak. – Mint fény és árnyék, ugyanazon élet két arculata. Az egyik értelme a másikban rejlik. A háború értelme a jobb békéért való küzdelemben rejlik, amely nélkül oktalan pusztítás lenne. A háború valódi célja tehát a béke, a valódi béke. A békének ugyan nem célja a háború, de mindig készen kell lennie a háborúra, hogy célját elérje, vagyis önmagát fenntarthassa. – A háború tehát nem cél, hanem eszköz a béke kezében. – És ebben ismerjük meg az első féket, mely megakadályozza azt, hogy a háború öncélú pusztítássá váljék. […]- ezeka gondolatok vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredestől származnak, a Ludovika Akadémia 1936-38 közötti parancsnokától, aki a M. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke is volt.  A háborúról, a harcról, a katonai hivatásról az 1930/31-es tanévben tartott előadásában elmondta: "A háború nem a diplomatáké, sem a hadvezéreké, hanem a népeké és nemzeteké, amely által megméretnek és jaj annak, aki könnyűnek találtatik!". […]Nagy dolog az, ha van valamije az embernek, amiért érdemes élni, de még nagyobb dolog annál az, ha olyan célja van, amiért érdemes meghalni. Az önfeláldozó képesség az emberiség legnagyobb kincse.

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián fennállása alatt 9435 tisztet avattak fel, a testvérakadémiákkal együtt ez 10 853 fő végzettet jelent. Közülük 1145-en haltak hősi halált a két világháborúban. Őket is számon tartja a veszteséglista mindazokkal együtt, akik soha nem tértek haza.


Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


"Oroszország Harvardja" az NKE-n

    • fokep
    •  dsc9428 2
    •  dsc9443 2
    •  dsc9449 2
  • Előző
  • Következő

2017. május 24-27. között a neves Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Intézetének (MGIMO) delegációja látogatott az NKE-re. A négyfős küldöttséget Vlagyimir Mihajlovics Morozov rektorhelyettes vezette, tagjai voltak Alekszej Dmitrijevics Voszkreszenszkij, az MGIMO Politikatudományi Karának dékánja, a Comparative Politics Russia folyóirat alapító főszerkesztője, illetve Igor Okunyev és Jekatyerina Koldunova dékánhelyettesek.

Az MGIMO a világ egyik legelismertebb és legmagasabb színvonalú képzőhelye, amit nem alaptalanul nevezett Henry Kissinger „Oroszország Harvardjának”. A látogatás célja az volt, hogy az NKE rektora által vezetett tavalyi moszkvai delegációs látogatás eredményeire építve a két egyetem közötti együttműködés új szakaszba léphessen.

A delegáció május 25-én egész napos workshopon vett részt, amely délelőtti panelje a transzregionális kapcsolatokat elemezte, délutáni programjában pedig a nemzetközi kapcsolatok oktatásának legújabb trendjeit vitatták meg.

A látogatás során elvi megállapodás született az oktatási, kutatási és publikációs együttműködés további irányairól, amelynek megvalósítása érdekében a felek konkrét lépéseket tartalmazó akciótervet hajtanak végre.

Megosztás a Facebook-on


A kiegyezési törvény megszületésének évfordulójára

    • kiegyezes foto

„Ne vidd azon pontra a nemzetet, melyről többé a jövőnek nem lehet mestere!” – írta torinói magányából Kossuth Lajos 150 évvel ezelőtt, 1867. május 22-én Deák Ferencnek a híressé vált Cassandra-levelében. Ferenc József osztrák császárt azonban június 8-án mégis magyar királlyá koronázták, amivel életbe lépett a kiegyezési törvény. Kossuth nem akadályozhatta meg, hogy Deák nagy műve valóra váljon, és megszülessen az Osztrák–Magyar Monarchia. A szabadságharc kormányzó-elnökének baljós előérzete pedig valóra vált, hisz e birodalom az első világháború végére szétesett, és vele eltűnt a „régi Magyarország” is. Deákot, a „haza bölcsét” az utókor mégsem kárhoztatja, hisz reálpolitikusként cselekedett, korának szorító körülményeiből kiindulva fogalmazta meg javaslatait a szintén nevezetessé vált írásban, az 1865-ös húsvéti cikkében, majd lett a kiegyezési tárgyalások atyja.

Magyarország 1526-tól kezdve sorsát a Habsburg-családhoz kötötte. A török kiűzésének éveiben a magyar rendek „hálából” elfogadták az örökös uralkodásukat, és ugyanezt tették 1691-ben az erdélyiek is. Az öröklődés azonban nem volt zökkenőmentes, hisz 1700-ban a család spanyol, majd 1740-ben az osztrák ága fiúágon kihalt. Ez utóbbit megelőzően már 1713-ban megszületett azon „házi” törvény, mely kimondta a Habsburgok összes országának és tartományának az együttes, elválaszthatatlan, egy kézben való birtoklását, és ezzel együtt a leányági öröklés lehetőségét is. E Pragmatica Sanctiónak nevezett törvényt a magyar országgyűlés 1723-ban fogadta el.

Az együttélés azonban sok nehézséggel járt együtt. Felkelések és szabadságharcok éppúgy végigkísérték ezen évszázadokat, mint a közös háborúk és szoros együttműködés időszakai. A 18. századi Habsburg központosító hatalomgyakorlás és beolvasztási kísérletek is komoly ellenállást eredményeztek, mely hol több, hol kevesebb eredményt mutatott fel. Az 1790. évi X. törvénycikk Magyarország saját állami létét és alkotmányát emlegeti, és hogy „tulajdon törvényei és szokásai szerint […] kormányzandó ország”. Az uralkodói abszolutizmus gyakorlata azonban annyira mást mutatott, hogy szinte elkerülhetetlenné vált a forradalom. A magyar reformmozgalom, de még a 48-as forradalom vezetői sem kívánták a birodalom felosztását, csupán valós perszonáluniót és annak alkotmányos biztosítását. A biztatónak induló folyamatot azonban megakasztotta az önvédelmi, majd a függetlenségi háború, melyet szabadságharcnak nevezünk. Ennek leverése után a győztesek immáron a történelmi jogok „eljátszását” hangoztatták, amelyre hivatkozva ismét bevezethették az abszolutista önkényt.

A birodalom külpolitikai kudarcai, az európai környezet azonban fenntarthatatlanná tették e hatalomgyakorlási módot, és az uralkodó 1860 októberében diplomát bocsájtott ki, amely egy föderatív jellegű alkotmányt biztosított a népeinek. Az ország azonban mindenféle megegyezés alapjául 1848-at tekintette, a Határozati Párt még tárgyalni sem akart másról, de a Felirati Párt sem akart engedni ebből. Az uralkodó azonban a választásokon győztes párt „feliratát” elutasította, és az országgyűlést feloszlatta. Az ezt követő provizórium időszaka azonban nem tarthatott sokáig. A birodalom a német egység ügyében szeretett volna előrelépni, a magyar ellenállás pedig egyre gyengült, különösen a kisebb birtokú nemesség körében, akik a jobbágyfelszabadítás következtében egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Mindkét fél hajlott tehát az alkura, ezért születhetett meg az említett húsvéti cikk.

Deák a Pragmatica Sanctióból kiindulva a birodalom fennállását tartotta elsődleges szempontnak. Ehhez szükség volt a külügy és a hadügy, valamint az ezek működését biztosító pénzügyi közösség elismerésére. Ezen túlmenően azonban nem egy államok közötti szerződésre, esetleg államszövetségre gondolt, hanem olyan törvény megalkotására, amely biztosítja a birodalom osztrák és magyar felének modern, alkotmányos berendezkedését. E törekvés sikerét jelzi, hogy a kiegyezés egy kétpólusú, dualista birodalmat eredményezett.

A kiegyezés nyomán megindulhatott a birodalom és benne Magyarország modernizálása, amely kiterjedt a politikai élet, a társadalom, a gazdaság szinte minden területére, melyek közül csupán az egyetemünk egyik elődintézményére is kiható hadügyi változásokat kívánjuk említeni.

A magyar nemzeti tisztképzés tényleges megindulását a kiegyezés tette lehetővé, ugyanakkor elkerülhetetlenül szükségessé. A létrejövő régi-új államban Ausztria és Magyarország már egyenrangú fél volt, amit a birodalmi haderő szervezetének is tükröznie kellett. A véderőről 1868-ban elfogadott XL. törvénycikk ennek megfelelően határozta meg a haderő részeit: a birodalmi közös hadsereg és haditengerészet mellett megjelent az osztrák Landwehr és a magyar honvédség is. A törvény egyúttal bevezette az általános véd- és hadkötelezettséget.

A Magyar Királyi Honvédség tisztikarát először ideiglenes megoldásokkal állították fel, de hosszabb távon elengedhetetlen volt saját tisztképző intézményének beindítása. Erről az 1872. évi XVI. törvénycikk a következőképpen rendelkezett: „Az 1808. évi VII. és 1827. évi XVII. törvénycikk értelmében Pesten felállítani rendelt magyar katonai tanintézet, mint magyar királyi honvédségi akadémia állíttatik fel és Ludovika Akadémia nevet fog viselni. Ezen akadémia rendeltetése, hogy abban egyfelől önként jelentkező hadapródok a honvédség keretei részére alkalmas tisztekké képeztessenek, másfelől szolgálatban levő kitűnő honvédtiszteknek alkalom nyújtassék a hadtudományoknak magasabb fokozatú szolgálattételnél igényelt ágaiban maguk továbbképeztetni.” A Ludovika 1897-re már egyenértékű tisztképző intézménnyé vált a bécsújhelyi Mária Terézia Akadémiával. A következő évtizedek, sőt évszázad az akadémia számára olyan történelmet írt, amely dicső, elismert működést éppúgy magába foglalt, mint megszüntetést, pusztulást és funkcióváltásokat. Napjainkban a Ludovika épületeiben működő egyetem talán ahhoz a szellemiséghez közelít, amelyet az 1808. évi VII. törvénycikk a következőképpen fogalmaz meg a fő cél, a hadsereg számára hasznos ifjak képzése mellett: „Szabad lesz azonban a benne nevelt ifjaknak állami szolgálatba is lépniök, hol érdemeik szerint kellő tekintet lesz rájok.”

A kiegyezést történelmi szükségszerűségnek tartjuk, a realitások felismerésének, mely lehetőséget teremtett Magyarország modern, polgári átalakításához. Ez azonban csak álom maradt, melyből az első világháború ágyúdörgése ébresztette fel eleinket.


Szöveg: Prof. Dr. Csikány Tamás

Fotó: internet

Megosztás a Facebook-on


Klíma ügye(in)k

    • fokep
    •  dsc8664 2
    •  dsc8674 2
    •  dsc8688 2
    •  dsc8710 2
    •  dsc8751 2
    •  dsc8756 2
    •  dsc8758 2
    •  dsc9360 2
    •  dsc9405 2
    •  dsc9410 2
  • Előző
  • Következő

„Bárki, aki képes megoldani a vízzel kapcsolatos problémákat, két Nobel-díjat érdemel: egy tudományosat és egyet a békéért” – hangzott el John F. Kennedy híres idézete a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Országos Fenntarthatósági Szakmai Napján, amelyet az egyetem Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinete tartott vízgazdálkodás, urbanizáció és éghajlatváltozás témában. Áder János köztársasági elnök fővédnöksége alatt szervezett nemzetközi tudományos konferencián képviseltették magukat a szakma neves kutatói, tudósai és gyakorlati szakemberei.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora megnyitóbeszédében felidézte az elmúlt napok viharait, amikor Budapestet és számos más magyar települést özönvízszerű eső árasztott el, egy óra alatt hónapokra elegendő csapadék hullott le, megbénítva ezzel a város közlekedését. „Ez a vihar nemcsak azt mutatta meg, hogy milyen drámai eseteket alakít ki az egyre gyorsuló éghajlatváltozás, hanem rávilágított, hogy mennyire sérülékenyek a településeink. Ezrek élete, vagyona, biztonsága kerülhet veszélybe még azelőtt, hogy a polgárok és az állami szervek védekezni tudnának” – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy 2050-re az emberiség csaknem 80%-a városban fog élni, így az egyre dinamikusabban gyorsuló urbanizálódás hatalmas kihívást jelent a városok irányításában, menedzselésében és tervezésében egyaránt. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek markáns közpolitikai küldetése van. Ebből a küldetésből következik, hogy tudományos alapossággal kell foglalkozni a világot és hazánkat egyaránt formáló jelenségekkel, különösen azokkal, amelyekben az állam, a kormányzat szerepet vállal. Ezek közé tartoznak a klímaváltozás, az éghajlatváltozás és a vízválság” – emelte ki a rektor. Az egyetemen így központi szempont a vízgazdálkodás, amellyel 2017 óta önállóan, a Víztudományi Kar égisze alatt foglalkoznak. Emellett az NKE együttműködési megállapodást kötött a nigériai szövetségi vízügyi minisztériummal, ahol az egyetem oktatói és kutatói a társintézmények segítségével megkezdték az afrikai ország vízhálózatának feltérképezését és továbbképzési rendszerének kialakítását.

A fővédnöki köszöntőt Kőrösi Csaba, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója tartotta meg Magyarország köztársasági elnökének nevében. „Urbanizáció és klímaváltozás. Két olyan folyamat, amely nagymértékben befolyásolja a társadalom fejlődésének irányait, esélyeit és kockázatait, szélsőséges esetben pedig a ma ismert civilizációnk sorsát is!” – fejtette ki. Felhívta a figyelmet, hogy a problémákat nem elég lokálisan vagy regionálisan értelmezni, hiszen már globális léptékű kihívással állunk szemben. Fontos megreformálnunk a városról kialakított képünket, hiszen fenntarthatatlan a szigetszerűen kialakuló megapoliszok képe, amelyek nem tudnak beilleszkedni a külső környezet komplexitásába. Át kell alakítani a versenyképességi erőforrásainkra épülő stratégiánkat is, amelyhez gondolkodásváltás és technológiaváltás egyaránt kell, hogy párosuljon. Kőrösi Csabának két kérése volt a megjelent tudósokhoz: az egyik, hogy segítsék a szakpolitikák döntéselőkészítését, mutassák meg a fejlődés irányát, a másik, hogy segítsenek megtalálni a fejlődés sarokköveit, ahol komoly változtatásokat kell eszközölni.

Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Hidrológiai programjának elnöke kiemelte, hogy a klímaváltozást és a víz okozta konfliktusokat nem szabad csupán mérnöki szempontból megközelíteni, hiszen a vízügy fontos szociológiai és politikai kérdés. Az NKE tanára kiemelte, hogy a következő 18 hónap kihívása a nagy mértékű népvándorlás lesz, míg a következő 10 évben a legnagyobb kockázati faktor a vízproblémák, a szélsőséges időjárás, a klímaváltozás figyelmen kívül hagyása, valamint ezek szociális következményei lesznek. Rávilágított, hogy a föld vízkészletének csak 0,07%-a áll rendelkezésre, ezt tudjuk közvetlenül felhasználni. „Egy vízválság küszöbén állunk” – hívta fel a figyelmet. Szöllősi-Nagy András beszélt az éghajlatváltozásról is, amelynek megléte nem probléma, viszont a mértéke sokkal nagyobb baj. Az éghajlatunk változása folyamatosan gyorsul, a megszokott ciklikusság rendszere felborult. Ismertette, hogy a világ lakossága 2050-ra 9 milliárdra fog emelkedni, amelynek 60%-a azon az ázsiai kontinensen lesz kényszerű élni, ahol a föld felhasználható vízforrásának csupán a 30%-a található. „A politikusoknak nem szabad kiugraniuk a klímaegyezményekből, hiszen ez gyakorlatilag felér egy emberiség elleni bűntettel” – nyomatékosította a helyzet komolyságát.

Prof. Dr. Carles Vörösmarty, a City College of New York magyar felmenőkkel rendelkező kutatója a klímaváltozás és az urbanizációs fejlődés kapcsolatáról tartotta előadását. Megállapította, hogy kollégáival közösen egy céljuk van: megmenteni a világot. Carles Vörösmarty ismertette, hogy a technológia fejlődésével manapság sokkal részletesebben tudják kutatni a szakterületet, számos adat gyűjthető az urbanisztika vonásában. Kifejtette, hogy urbanizációs szempontból az elmúlt évtizedek során hatalmas változások következtek be. 2007-ben megfordult a vidékiek és a városiak aránya, mára több ember él városokban, megapoliszokban, mint vidéken. Ez potenciális probléma lesz az emberiség számára, hiszen 2050-re a világ 2/3-a városlakó lesz, aminek következményeként sokkal nehezebb lesz kezelni a természeti katasztrófákat. Az urbanizációs folyamatok hatalmas környezetszennyezéssel is járnak, az emberek ökológiai lábnyoma befolyásolja klímánkat. „Az emberek önmaguk határozzák meg a bolygó éghajlatát és az éghajlat változását” – mondta.

Prof. Dr. Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozásra nem csak most eszmélt föl az emberiség, hiszen a tudóstársadalom már közel 200 éve felfedezte a problémát. Az üvegházhatással kapcsolatban kifejtette, hogy elengedhetetlen a jelenlegi élőlények számára, hiszen ez +30 °C –os meleget biztosít ökoszisztémánkban. Azonban nem mindegy, hogy az ember milyen gázokkal telíti túl a légkört. Ilyen gáz a széndioxid, a metán, a dinitrogénoxid, valamint a freon. Ezekkel az a probléma, hogy magas a légköri tartózkodási idejük, 50, 70 vagy akár 200 évig is a légkörben maradhatnak. „Ükunokáink is az általunk termelt gázok hátrányos hatásait fogják élvezni” – mondta. Az ELTE professzora kiemelte, hogy a legnagyobb probléma az, hogy már most is vannak olyan régiói a földnek, ahol a felmelegedés elérte a +2°C-ot, amely már visszafordíthatatlan károkat okoz környezetünkben. A párizsi klímacsúccsal kapcsolatban kifejtette, hogy hosszas viták és óriási kudarcok előzték meg, végül 2015. december 12-én fogadták el a klímaegyezményt, amely 2016. november 4-én lépett érvénybe. A klímaegyezményt ratifikáló országok vállalták, hogy tartják magukat azokhoz a kritériumokhoz, amellyel +2°C-hoz közeli állapoton lehet tartani a felmelegedés szintjét. Az már a jövő kérdése, hogy a világ vezető országai, ipari nagyhatalmai betartják-e az egyezményben foglaltakat. Ezzel kapcsolatban megkérdezték az ENSZ főtitkárát, hogy van-e más lehetőség a föld megmentésére: „Nincs B terv, mivel nincs B bolygó!”

A konferencia délelőtti programja délután is folytatódott, ahol a résztvevők különböző szekcióüléseken vehettek részt. A szekciók blokkjain belül szó esett a fenntartható városokról, a települési vízgazdálkodásról, települési élelmiszerbiztonságról, a városi ökoszisztémákról, valamint fenntartható emberarcú gazdaságról.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on