Szűkítés


Minden Címke 524


bejegyzések

60 év közigazgatási küzdelmének állítottak emléket az NKE-n

    • fokep
    •  dsc9302 2
    •  dsc9310 2
    •  dsc9331 2
    •  dsc9339 2
    •  dsc9345 2
    •  dsc9370 2
    •  dsc9371 2
  • Előző
  • Következő

„60 év - kihívások és válaszok a magyar közigazgatási eljárásjogban” címmel rendeztek konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Széchenyi Dísztermében 2017. október 19-én. Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora kihangsúlyozta, hogy ezen az eseményen a közigazgatás 60 éves küzdelmének állítanak emléket.

Dr. Imre Miklós az ülés levezető elnökeként kiemelte, a konferencia apropója az, hogy 60 évvel ezelőtt lépett hatályba az 1957. évi IV. törvény (ET). Ebben az évben jelent meg Szamel Lajos „Az államigazgatás törvényességének jogi biztosítékai” című műve és 2018. január 1-én fog hatályba lépni az új polgári perrendtartásról, valamint az általános közigazgatási rendtartástól szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr. tv.) is. Az NKE intézetvezető egyetemi docense kiemelte, Szamel Lajos kritikus véleményeket fogalmazott meg a korszakos művében az államigazgatás törvénytelenségével szemben, külön kiemelve a jogorvoslat bemutatását, az államigazgatási szervek hallgatását és annak következményeit, az államigazgatási aktusok felülvizsgálatát, az ügyészi óvást és az államigazgatási aktusok bírói felülvizsgálatát. Ezen gondolatai és az 1957-es törvény megalkotásában vállalt szerepe kulcsfontosságúak jelen korunk számára is.

Prof. Dr. Patyi András „Az alkotmánybíróság szerepe a közigazgatási eljárásjog továbbfejlesztésében” című előadásában összefoglalta az Alkotmánybíróságnak az elmúlt hat évtizedben a közigazgatási jog fejlődésében betöltött szerepét. Az NKE rektora előadásában az Alkotmánybíróságnak a közigazgatási eljárásjog fejlődésében vállalt szerepkörének tanulságaként emelte ki, hogy jogalkotóként a kormány és az országgyűlés 1990-ben nem volt felkészülve arra, hogy az alkotmány jogállami jellegét és a nem jogállami típusú közigazgatási jogszabályokat összhangba hozza. Ezt támasztja alá, hogy az Alkotmánybíróságnak évekkel később, a jogállami alkotmánymódosítás hatálybalépését követően is olyan meghatározó kérdéseket kellett kikényszerítenie a jogalkotó általi új szabályozással, amelyeknek már 1990-ben is meg kellett volna születniük, mert az alkotmány már akkor is ezt követelte meg; ebből következik, hogy a magyar jogalkotó állandó és folyamatos utánkövetésben, lekövetésben volt az Alkotmánybírósághoz és az alkotmányi követelményekhez képest. Hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság progresszív, haladó, jogfejlesztő, konstitutív és kikényszerítő hatással volt a közigazgatási eljárásjogra, melynek középpontjában az ügyféli jogok garanciái álltak.

Prof. Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró a „Jogerő és véglegesség általában és a közigazgatási hatósági eljárásban” című előadásában kiemelte, hogy a jogerő kérdését újra lehetett volna gondolni a 2018. január 1-én hatályba lépő, az általános közigazgatási rendtartástól szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr) keretében, ám ez nem következett be. A PPKE egyetemi tanára hozzátette, hogy a jogerőnek az alkotmányjogi panaszra nagy hatása volt, valamint felhívta a figyelmet a közigazgatási hatósági eljárásjog korábbi törvényi szabályozásaihoz köthető jogerő megkülönböztetésére.

Dr. Hajas Barnabás előadásában összehasonlította egymással az 1981-es államigazgatási eljárás általános szabályairól  szóló,valamint a 2004-es a Ket-et (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény) és a 2018-as Ákr. tv-t. Kiemelte a hozzájuk köthető keletkezéstörténetet, majd kitért a nyelvezethez kapcsolódó kérdés kapcsán arra, hogy nemcsak az állampolgárok, de a hatósági ügyintézők is nehezen értették meg a KET rendelkezéseit; azok nem voltak olyan egyszerűek, mint az Áe. A PPKE egyetemi docense tanulságként azt vonta le, hogy a 2016. évi CL. törvény valóban egy új közigazgatási eljárásjogi törvénynek minősül.

Dr. habil. Boros Anita az ügyfél jogállásáról tartott előadásában kihangsúlyozta, hogy csak az ügyfél fogalmára szorítkozva az Ákr a korábbi módosításoknak köszönhetően egy letisztult változatot tartalmaz, kiegészítve az ágazati ügyfél fogalmával, mely nem tekinthető ideálisnak, mert a KET szabályozása köszön vissza benne feloldódva, s így nem adja meg szükséges módon az általános ügyfél fogalmát. Az NKE egyetemi docense kiemelte, hogy az elmúlt 60 évben a jogalkotó rákényszerítette a jogalkalmazót arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokban a normaszöveghez forduljanak az összes ágazati eljárási törvényt ismerve, miközben az ügyfél fogalmának tisztázása érdekében is egy általános eljárásjogi törvény megalkotása lenne a legegyszerűbb.

Dr. habil. Fábián Adrián a hatósági döntések és az ügyintézési határidők kapcsán kitért arra, hogy a három közigazgatási hatósági eljárásjogi törvény közül az Áe. az ügyfelet, a Ket. az ügyintézést, az Ákr. pedig az ügyet állítja a középpontba. A Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docens a bürokráciacsökkentés kapcsán kiemelte, hogy az Ákr. sokat engedett; a döntések 80%-a sommás vagy függő hatályú döntéssel születik meg, s mindössze kevés részük keletkezik automatikus eljárásban, amelyben nincs emberi közreműködés.

Dr. Lapsánszky András „Hivatalbóliság az Ákr. eljárásrendjében - Hivatalbóli eljárások, ellenőrzés, jogorvoslás” címmel tartott előadásában szólt arról, hogy Ákr.-ban önálló fejezetbe kerülő hivatbóli eljárások nagy jelentőséggel bírnak és fontosabb garanciális szükségei vannak a kérelemre induló eljárásokhoz képest. A Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense megkülönböztette a hivatalbóliság, officialitás elvét a hivatalból induló eljárástól, majd ismertette, hogy a hivatalbóliság három eljárásra jellemző: arra, ami hivatalból induló, ami kérelemre és hivatalból is indulhat és ami hivatalból induló eljárás, valamint kiemelte, hogy a fellebbezés visszaszorításával a közigazgatás saját maga orvosolja a hibáit.

Prof. Dr. Balázs István a közigazgatási hatósági eljárás szakszerűségének egyes garanciális elemeinek ismertetése kapcsán kihangsúlyozta, hogy a magyar közigazgatás nagy változáson ment keresztül, mely változás tényezőinek hatása érvényesül az általános közigazgatási rendtartástól szóló 2016. évi CL. törvényben. A Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára összefoglalóként elmondta, hogy a fellebbezés rendes jogorvoslati jellegének megszüntetése, az intézmény igénybevételi lehetőségeinek szűkítése, egyben a közigazgatáson belüli szakszerűség érvényesítését is korlátozhatja, mert így kikerül az ügy a közigazgatás hatásköréből.

A konferencia utolsó előadójaként Dr Gyurita Erzsébet Rita a kérelemre induló jogorvoslati eljárások rendszerét mutatta be az eljárási törvényekben. A Széchenyi István Egyetem adjunktusa a jogorvoslati eszközök között említette meg a jogorvoslati joghoz való garanciát, melynek célja a közigazgatás hibás döntéseinek korrigálása, valamint hozzátette, hogy a jogállamiságban meg kell keresni azt a módot, mely ezt leghatékonyabban elősegíti.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.

E témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap novemberi számában olvashatnak.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az NKE-n indul újra az Európai Tükör

    • fokep
    •  dsc9055 2
    •  dsc9060 2
    •  dsc9085 2
    •  dsc9091 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem javára mondott le a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Európai Tükör folyóirat alapítói és kiadói jogairól, így az NKE kiadásában valósul meg a lap  újraindítása. A folyóirat szerkesztőbizottságának ünnepélyes alakuló ülésére 2017. október 18-án a Ludovika Főépület Hunyadi- termében került sor. Az Európai Tükör főszerkesztője Dr. Kecsmár Krisztián, a szerkesztőbizottságának elnöke Dr. habil Koller Boglárka, a felelős szerkesztő pedig Dr. Pásztor Szabolcs lett. Az eseményen a szerkesztőbizottságban helyet foglaló állami és egyetemi vezetők tanácskoztak az Európa Tükör folyóirat újraindításának részleteiről.

A rendezvényt megnyitó ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András kiemelte, egy nagy múltú tudományos és szakmai folyóirat újraindítását tűzték ki célul a hiányosság pótlásáért, mely hasznos és kiemelkedő tett. Az NKE rektora köszönetét fejezte ki az Európa ügyével foglalkozó szerkesztőbizottság tagjai felé, hogy mind elfogadták a felkérést és részt vesznek a folyóirat élettel való megtöltésének nehéz, de magasztos feladatában, amellyel hitüket fejezik ki mind a folyóirat, mind pedig az európai együttműködés ügyében. Patyi András hozzátette, hogy a lapnak tükörré kell válnia: ha belenézünk, magunkat kell látnunk benne, hogy Európa integrációjának éles valóságát mutassák be, továbbá kihangsúlyozta a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karnak a laphoz fűződő, Európával való foglalkozáshoz elválaszthatatlanul kapcsolódó munkavégzését.

Az alakuló ülésen az NKE rektora aláírta az Európa Tükör alapító okiratát, majd átadta a lap főszerkesztőjének, Dr. Kecsmár Krisztiánnak, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkárának, aki beszédében az elmúlt fél év eseményeit idézte fel, melyek a lap előkészítéséhez kapcsolódtak.

Dr. habil Koller Boglárka az NKE-n túlmutató, óriási és felelősségteljes eseménynek nevezte az Európai Tükör folyóirat újraindítását, hiszen annak középpontjában az európai tanulmányok állnak, amelyeket összességükben vizsgálva jelenleg nincs egy közös kutatóközpontja vagy saját lapja. A szerkesztőbizottság elnöke kiemelte, hogy olyan állami vezetők és vezető egyetemi oktatók kaptak helyet a szerkesztőbizottságban, akiknek a kutatása szorosan kötődik az európai tanulmányokhoz. A NETK dékánja kihangsúlyozta annak a fontosságát is, hogy hűek maradjanak a lap előéletének megfelelő színvonalhoz.

Dr. Pásztor Szabolcs a lap felelős szerkesztőjeként ismertette, hogy terveik szerint a folyóirat évente hat alkalommal fog megjelenni nyomtatásban és online formátumban is, 100-120 oldalas lapterjedelemben, magyar nyelven, esetenként idegen nyelvű (angol, német, francia vagy spanyol) külön tematikus számokkal kiegészítve. Az NKE adjunktusa kiemelte, hogy a tudományos lap szilárdan épít a szerkesztőbizottsági tagokra, akik a lap népszerűsítése mellett szerzőként tanulmányokat is publikálnak benne, valamint a felkért szerzők műveinek lektorálását is végzik, meghatározó tudományos alapként.

A szerkesztőbizottság tagjai: Prof. Dr. Arató Krisztina, Dr. Balogh Csaba, Dr. Baranyai Gábor, Dr. habil. Christian Schweiger, Dr. Csehi Zoltán, Dr. Fehér Miklós Zoltán, Dr. Fóris György, Prof. Dr. Gazdag Ferenc, Dr. Győri Enikő, Prof. Dr. Halmai Péter, Dr. Hegyaljai Mátyás, Dr. habil. Jobbágy Zoltán, Dr. Kaló József, Mag. Dr. Karin Liebhart, Dr. Kecsmár Krisztián, Dr. habil. Koller Boglárka, Dr. PhDr. Ladislav Cabada, Prof. Dr. Martonyi János, Dr. Navracsics Tibor, Doc. PhDr. Olga Gyárfásova, Prof. Dr. Palánkai Tibor, Prof. Dr. Pap András László, Prof. Dr. Papp Tekla, Dr. Pásztor Szabolcs, Dr. Simonné Dr. habil. Gombos Katalin, Dr. habil. Somssich Réka, Dr. Szecskay András, Dr. Takács Szabolcs és Dr. Zupkó Gábor

E témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap novemberi számában olvashatnak.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A „magányos farkas” legendája

    • fokep
    •  dsc8934 2
    •  dsc8941 2
    •  dsc8944 2
  • Előző
  • Következő

„Hálózatok a nemzetközi terrorizmusban” címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Dr. Hankiss Ágnes. Az NKE címzetes egyetemi docense kiemelten foglalkozott a közelmúlt terrorcselekményei mögött húzódó hálózati rendszer feltérképezésével. Napjainkban a „magányos farkas” képzete áll a terrorizmusról való közgondolkodás fókuszában. Azonban az előadó felteszi a kérdést: valóban magányosak voltak-e az elmúlt évek európai terrortámadásainak elkövetői?

Hankiss Ágnes pszichológus, író, a Nemzeti Közszolgálati egyetem címzetes egyetemi docense, a Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszék mesteroktatója. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar klinikai pszichológia szakán végzett, ahol a diploma megszerzése után bölcsészdoktori címet szerzett társadalomlélektanból. Szakmai tevékenységét alma materében folytatta, társadalomlélektant oktatott az ELTE-n. Karrierjét átszőtte a politika, valamint a kultúra iránti érdeklődése. Életútja során részt vett a Budapesti Önkormányzat, a Fidesz frakció, a Magyar Rádió Közalapítvány, a Duna TV munkásságában. Később politikai beszélgető-műsorok vezetője, kulturális kormánybiztos, majd európai parlamenti képviselő volt számos uniós bizottsági tagsággal és vezetői tisztséggel. Ilyen bizottságok voltak például a Bel- és Igazságügyi Bizottság, Biztonság és Védelempolitikai Albizottság, vagy a Szervezett Bűnözés Elleni Albizottság. A Károlyi Palota Kulturális Központ és a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet alapítója, vezetője. Elnyerte „A Jövő Irodalmáért” díjat, valamint a József Attila díjat. Összesen tizenhét kötete jelent meg, publikációinak száma meghaladja a százat. 

Hankiss Ágnes előadásában kifejtette, hogy a terrorelhárító és nemzetbiztonsági szervek munkásságát gyakran megakasztják az emberi tényezők és ezek lélektani háttere. Kérdés, hogy vajon az egyes terrorcselekmények elkövetőjénél magányos farkasokról beszélhetünk, vagy sokkal inkább egy jól szervezett hálózat áll az egyén mögött? Az NKE docense kifejtette, hogy kutatásait a témában civilként végezte, amely számos nehézséget felvet a háttéradatok megismerésének tekintetében. Forrásai a sajtó vezető magazinjai, folyóiratai és online tartalmai voltak, emellett nemzetbiztonsági kutatóintézetek széleskörű jelentései és adatbázisai segítették a munkáját. A hálózatok kutatásával kapcsolatban kifejtette, hogy a téves feltételezések és a szakmaiatlan összeesküvés elméletek mellett érdekes összefüggéseket talált. Megállapította, hogy a sajtó és több biztonságpolitikai szakértő is a mai napig „magányos farkasként” bélyegzi meg a terrorcselekmények elkövetőit, azonban ezen személyek hátterében sokkal kiterjedtebb hálózatok jeleit találhatjuk.

Hankiss Ágnes kifejtette, hogy a magányos farkasok elsőként az USA-ban jelentek meg a ’90-es évek szélsőjobbos köreiben, később ezeket a technikákat emelte át az al-Káida, valamint az ISIS. Azonban ezek a szervezetek a „magányos farkas” képét akarják csak elhinteni a sajtóban, hiszen hatalmas toborzási és logisztikai tevékenységgel, valamint ideológiai munícióval látják el az elkövetőket. Az NKE docense ismertette az ISIS frankofon szárnyának a tevékenységét: itt a terrorszervezet többnyire bevándorló hátterű, kitörésre nem képes, harmadgenerációs muszlim fiatalokat igyekszik radikalizálni, majd az Iszlám Állam szolgálatába állítani. A fiatalokat kiutaztatják Szíriába, ahol a Külső Műveleti Egységek Parancsnoksága várja őket. Itt nációk szerint nevelik őket ideológiailag és katonailag, valamint képzik ki egy esetleges jövőbeli terrorcselekmény elkövetésére. Ezeknek a parancsnokságok a vezetői úgynevezett „hídfőállásként” szolgálnak, akik összekötik horizontálisan és vertikálisan is a terrorista hálózatot. Ők tartják a kapcsolatot a tévesen „magányos farkasnak” nevezett terroristákkal. Az elmúlt évek terroristacselekményeiért felelős ISIS merénylőket hasonlóképp irányították és szervezték. A később Európába visszajutott terroristák alvóügynökként szolgálnak, várják az utasításukat a hálózattól.

A hálózatokra Hankiss Ágnes a kiképzésen túl is számos példát hozott. A kiépült terrorista hálózatok szervezetrendszerét számos logisztikai és kommunikációs folyamat támogatja. Ilyen például a Telegram applikáció, amelyet titkos információcserére használnak, a Hawala a személyes kapcsolatokon alapuló, banki folyamatokat felváltó finanszírozási rendszer, vagy a Captagon tudatmódosító, felpörgető drog gyártása és elterjesztése a terroristák között. Hankiss Ágnes rávilágított, hogy a terrortámadások előtt a merényleteket általában megszellőzteti az ISIS a propaganda oldalakon. Ennek célja a figyelemfelhívás, a félelemkeltés, valamint a hatóságok összezavarása. Az ekkor említett magányos farkasok mögött ugyanis egy előre megtervezett támadás áll. „Ez egyfajta lélektani hadviselés” – mondta.


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. október 24-én kerül megrendezésre, ahol Prof. Dr. Tózsa István tart előadást a hungarikumokról. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Bemutatták az idei Jó Állam Jelentést

    •  dsc9032 2
    •  dsc8946 2
    •  dsc8968 2
    •  dsc8961 2
    •  dsc8954 2
    •  dsc9022 2
    •  dsc9008 2
    •  dsc8987 2
    •  dsc9037 2
    •  dsc9142 2
  • Előző
  • Következő

Néhány területen romlás, többségében azonban javulás tapasztalható a kormányzat teljesítményében az idei Jó Állam Jelentés szerint. Az NKE által készített, több újdonságot is tartalmazó, immáron harmadik alkalommal megjelenő tudományos dokumentumot szakmai napok keretében mutatták be az intézményben.

„A Jó Állam Jelentést az NKE államreform központja készíti partnerek bevonásával, de ez az egyetem egészének szellemi terméke”- mondta a kétnapos rendezvény köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az intézmény rektora szerint nagyon fontos, hogy a jelentés minél valósabb, minél igazabb képet adjon a kormányzati munkáról, és csak akkor van értelme, ha hisznek is benne azok, akiknek szól. Patyi András úgy látja, hogy a jelentés ténye önmagában is alátámasztja az NKE létrehozásának jogosultságát.

A Jó Állam Jelentést minden alkalommal megtárgyalja az Államreform Bizottság is, amelynek Prof. Dr. Kovács Árpád is a tagja. A Költségvetési Tanács elnöke szerint a jelentés mára éretté vált, és egyre több szempontot vesz figyelembe a kormányzati teljesítmény értékelésekor. Kiemelte a véleménymérés, a nemzetközi és a területi dimenziók használatának fontosságát, de azt is megjegyezte, hogy a jövőben érdemes lenne jobban fókuszálni az egyes hatásterületek közötti összefüggésekre.

„A jelentéssel az a célunk, hogy egy tudományos hátterű munkát végezve egyfajta visszacsatolást adjunk a kormányzati képességekkel kapcsolatban” – fogalmazott előadásában Dr. Kaiser Tamás egyetemi docens. Az Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója kiemelte, hogy az idei jelentésben a nemzetközi összehasonlítás mellett hangsúlyos szerepet kaptak a nemzeti területi dimenziók is. Összesen 32 indikátor változott a korábbi jelentésekhez képest és egyre nagyobb szerepet kapnak olyan témák, mint az innováció és versenyképesség, a digitalizáció vagy a fenntarthatóság.

A Jó Állam Jelentés ezúttal is hat hatásterületen méri és értékeli a kormányzati teljesítményt. Ezek közül az egyik legpozitívabb képet a biztonság és bizalom hatásterületen lehet érzékelni. A jó kormányzásnak, a jó államnak egyik legfontosabb tényezője a biztonság Prof. Dr. Kis Norbert szerint. Az ÁKK dékánja, a hatásterület szakmai csoport vezetője elmondta, hogy hiába teljesít jól egy kormány, ha nincs biztonságérzet az országban. A kutatás szerint a külső biztonság és a közbiztonság területén folyamatosan jól teljesít a kormányzat, ami a lakosság biztonságérzetének növekedésében is tetten érhető. „Bár a lakosság jogrendszerbe vetett bizalma némileg csökkent a tavalyi jelents óta, a visegrádi országokkal összehasonlítva ezen a területen is pozitív az összkép”- fogalmazott Kis Norbert.

„Jelenleg még mindig alapvetően az olcsóságával versenyez az ország a piacon, de már vannak jelei annak, hogy hamarosan áttérhetünk a tudásalapú versenyképességet szem előtt tartó útra Prof. Dr. Csath Magdolna szerint. A pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség hatásterület vezetője elmondta: a magyar gazdaság és társadalom fejlődését tudásalapú irányba kell vinni, hogy „ne csak a keményen, hanem az okosan dolgozó emberek országa is legyünk”.

A rendezvényen a hatásterületek bemutatása mellett szó volt a jelentés területi dimenzióiról, a véleményfelmérésről, valamint az egyes szakmai műhelyek kutatási eredményeiről.

További részletek honlapunkon és a Bonum Publicum novemberi számában olvashatóak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Jó Állam, 2017

Világhírű brit pszichológus előadása az NKE-n

    • fokep
    •  dsc8154 2
    •  dsc8197 2
    •  dsc8218 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közszolgálati Kiválósági Központjának vendégeként az egyetemre látogatott Dr. Joan Freeman professzor. A Nemzetközi Mensa és a Brit Pszichológiai Társaság életmű díjjal kitüntetett, szakmájában világhírű pszichológus „When gifted children grow up (Mire felnő a tehetséges gyerek…)” címmel tartott előadást a Ludovika Campuson.

A nagyszerű életművéből két kutatás eredményét osztotta meg a hallgatósággal Dr. Freeman. Az egyik kutatás, amelyet érintett, és amely több éves intervallumban zajlott és tavaly zárult le, azt vizsgálta, hogy azok a programok, amelyek a kiválóságot próbálják fejleszteni szerte Európában, milyen közös jellemzőkkel rendelkeznek. A professzor asszony ezeket hasonlította össze az ázsiai, keleti programokkal. Az előadás fő témáját pedig az életművét jórészt kitevő, egyedülálló, 35 éve tartó kutatás képezte, amelyben több mint 200 alannyal, mélyinterjúkkal vizsgálta az oktatáspszichológia viszonyát a tehetséggondozáshoz.

Előadása első részében Dr. Freeman megköszönte a lehetőséget, hogy újra Budapesten adhat elő, hiszen rendkívül szereti ezt a várost. Majd, ismerve a Kiválósági Központ munkáját, rögtön hangsúlyozta, hogy az előadása nagyban összefügg a központ témájával.

Kezdésként magának a „tehetségnek” a fogalmát definiálta az előadó, hiszen ez egy relatív fogalom, és mindig valakivel összehasonlítva értendő. A nyugati kultúrkörben a tehetséges gyermek meghatározása más, mint például a kínai, vagy egyéb ázsiai kultúrákban. Két alapfeltevést említett Dr. Freeman a tehetség meghatározásával kapcsolatban. A kutatók egy része úgy véli, hogy ez genetikai alapú, míg egy másik szemlélet szerint a környezeti tényezők befolyásolják. Genetikai alapon nézve, „tehetségnek” csak megközelítőleg 5% számít, és ők is csak bizonyos meghatározás szerint. „Ha azonban csak egy tetszőleges meghatározás szerinti 5%-ot tekintünk tehetségesnek, akkor mi történik a többi 95%-al, az „átlagosokkal”? – tette fel a költői kérdést Dr. Freeman.

Az európai nézőponttal szemben Japánban, Kínában, Thaiföldön és a Távol-kelet nagy részén a meghatározás más. Szerintük minden gyermek tehetséges valamiben, így minden gyereknek magas minőségű oktatást és jó lehetőségeket biztosítanak. Ez azt jelenti, hogy a tehetségüket kamatoztatni tudják, és nincsenek középszerűnek elkönyvelve már az oktatásuk elején.

Természetesen az éremnek a másik oldala is említésre került. Bár az oktatás minőségét mindig is a pénz határozza meg, az oktatásteoretikusok szerint a kiválasztott néhány százaléknak nagyobb esélye van nagy dolgokat véghezvinni, hiszen az erőforrásokat rájuk lehet összpontosítani. A keleti hozzáállás szerint azonban mindenkinek nagyobb lehetősége van, de a gyerekeknek sokkal keményebben kell dolgozniuk, hogy kitűnjenek, és a túl sok munka hátrányosan hat a kreativitásukra. Ugyanakkor sokkal több lehetőségük is van kitűnni a tömegből.

Az előadása központi részében az életmunkájának tekinthető kutatást részletezte az előadó. A tehetség ajándéka című könyvében, amely magyar fordításban is megjelent, szintén ennek a kutatásnak az eredményeit írja le Dr. Freeman. Több kérdésre is keresi a választ a professzor asszony. Elsősorban, arra, hogy mi alapján tekintenek valakit tehetségnek, másodsorban pedig, hogy mi a különbség a tehetségnek kikiáltott és a többi gyermek között.

A kutatás során két kontrollcsoportot vizsgált. A két csoport teljesen megegyezett korban, társadalmi helyzetben, nemek és képességek tekintetében. A különbség csupán abból állt, hogy az egyik csoportba lévő gyerekeket már tehetségesként könyvelték el. 210 gyermeket vizsgálva, éveken át, több ezer órányi interjút vett fel Dr. Freeman. Ennek során rájött, hogy nagy különbségek voltak a két csoport között. Jelentős viselkedésbeli különbségek voltak megfigyelhetők a „tehetségesként jellemzett” és az ugyanolyan képességű, ám nem tehetségesként kezelt, átlagos gyermekek között. A tehetséges gyermekek sztereotipikusan azokat a személyiségjegyeket mutatták, amiket a társadalom is elképzel e szónak a hallatán.

Példája illusztrálásaként néhány résztvevővel is megismertette a közönséget esettanulmányokon keresztül a professzor asszony. Összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a tehetség önmagában nem elég a kimagasló képességek kibontakoztatásához. A megfelelő karrier kiválasztása, és a lehetőségek megléte, valamint biztosítása elengedhetetlen feltételei annak, hogy a tehetséges gyermekből sikeres felnőtt legyen. Ehhez jön még az adott egyének személyisége is, amely szintén meghatározó, valamint az, amivel nem lehet számolni: a sors maga.

Az előadást végén kérdéseket is tehettek fel a résztvevők Dr. Joan Freemannek. A résztvevők többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mi alapján választotta kis a gyermekeket a kutatásához és mi alapján kategorizálta őket. Válaszában az előadó részletezte, hogy a tudományos alapot IQ tesztek biztosították, mert bár a kreativitás rendkívül fontos képesség, de a mérésére nem talált akkoriban tudományosan elfogadott eljárást. Szintén szó esett arról, hogy a tehetségesnek születés akár egy lottónyereményhez is hasonlít. A nyeremény megvan, és az alanytól függ, hogy mit kezd vele.


Szöveg: Ondrék József

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A hét hallgatója

    • het hallgatoja
A hét hallgatója Bak Pál, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar harmadéves, végzős hallgatója. Tanulmányait a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai alapképzési szakon végzi,
részt vesz a tudományos diákköri mozgalomban és elnöke a kari hallgatói önkormányzatnak.

Az állami működés hatékonysága a cél

    • fokep
    •  dsc8033 2
    •  dsc8043 2
    •  dsc8064 2
    •  dsc8095 2
    •  dsc8104 2
  • Előző
  • Következő

„Gazdaságfejlesztés és közpénzügyek közpolitikai és területi aspektusai” címmel indult kutatási program uniós forrásból a közigazgatás-fejlesztési operatív programok fejlesztéspolitikával foglalkozó alprojektjének részeként. A nyitóeseményen Prof. Dr. Padányi József kiemelte a tudományos kutatás lehetőségének fontosságát, mely által értelmes, hasznosítható, a jó államot támogató, az állami működés hatékonyságát növelő eredmények születhetnek. Az NKE tudományos rektorhelyettese a KÖFOP 2.1.2-es projekt „acélos lábának” nevezte a Fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése című alprojektet.

Dr. Pilz Tamás a kutatás kormányzati és társadalmi hasznosulásának lehetőségeiről tartott előadásában kitért az elmúlt évszázadban végbemenő Magyarországot érintő jelentős változásokra, a területi és az államformához kötődő átalakulásra, mely hatására számos társadalmi, gazdasági és politikai irányvonal került előtérbe. A Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője elmondta, hogy az 1989-es rendszerváltás lehetőséget adott arra, hogy társadalmi-gazdasági fejlődés induljon el, ám ez a 2010-es választásokig a kormányok számos intézkedése ellenére csupán csekély jelentőséggel bírt. Az előadó kiemelte, a kormány felismerte, hogy a nagyvárosokra vonatkozó fejlesztéspolitika mellett szükség van a vidék helyzetének javítására is az eredményes állam eléréséhez. Jelen konferencia kutatásának eredménye a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem által a kormányzat részére megküldve a nagyvárosi és a vidéki polgárok életének megsegítésére hasznosul majd.

Dr. habil. Nyikos Györgyi, az NKE egyetemi docense a programnak az egyetemen folyó közszolgálat-fejlesztési programba való beágyazódása kapcsán kiemelte annak a fontosságát, hogy a fejlesztési alprojektben részt vevő, a kutatási területhez értő szakemberek minél nagyobb számban álljanak rendelkezésre, hiszen az ország javát szolgálva a kormányzati állami feladatok végrehajtása mellett és az oktatásban is szükség van rájuk. Az alprojekt szakmai vezetője kiemelte, hogy a fő hangsúly a fejlesztéspolitikán és a fejlesztéspolitikai képzések kialakításán van, ennek fényében kormányzati továbbképzéseket, az egyetem nappali és levelezősnek hallgatói számára is szakmai információk hozzáférését szeretnék biztosítani. Nyikos Györgyi a fejlesztési források és azok hasznosulása kapcsán kitért a főbb kutatási kérdésekre: milyen források vannak, azok milyen módon elérhetőek, hogyan juthatnak hozzá és hogyan hasznosulnak.

Prof. Dr. Rechnitzer János, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára elmondta, hogy ez nem csak két egyetem és nemcsak Budapest és Győr együttműködése, hanem ebbe bekapcsolódik Debrecen, Szeged és Miskolc egyeteme is, valamint akadémiai kutatóintézetek is országszerte. Az MTA Regionális Kutatások Központ Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének tudományos tanácsadója elmondta, hogy kutatásuk célja minden érintett városra elemzőtanulmány készítése, ami a kormányzásban és a gazdasági megújulásban is szerepet fog játszani.

Dr. Józsa Viktória „Ipar, tudás, kultúra - az Acélvárostól napjainkig” címmel tartott Miskolc városáról előadást. Kiemelte, hogy Miskolc tekintetében a gazdaság és a kultúra fejlődése mindig együtt járt: már a 18. században magas kultúrájú kereskedő városként volt jelen, fő gazdasági profilja a szőlőtermesztésből adódó bortermelés volt, mely által Észak-Magyarország meghatározó gazdasági pontjává, a 20. században pedig a szocialista nehézipar fellegvárává vált. Józsa Viktória ismertette Miskolc kultúrájára, építészetére, közlekedésére, iparára és tudományaira vonatkozó jelentősebb részleteket.

Dr. Fekete Dávid a gazdasági kormányzás szempontjából Győr fejlődési pályájáról tartott előadást. Győr megyei jogú város alpolgármestere kiemelte, hogy Győr modellváltó nagyváros. Fekete Dávid a fejlődés kulcsát a városban jelen lévő gazdasági erőben látja, amely az önkormányzat és a központi kormányzat, a kis-, közép- és nagyvállalkozók és az egyetem közötti együttműködésben nyilvánul meg.

Vida György „A tudásalapú fejlődés lehetőségei Szeged példáján” című előadásában a történelmi áttekintésben olyan összefüggéseket emelt ki, mint hogy a szegedi árvíz hatására újratervezték a település térszerkezetét, amely lehetőséget adott a jövőbeli társadalmi folyamatok kialakulásának. A Szegedi Tudományegyetem tanársegédje Szeged és a vonzáskörzete versenyképességét elemezte, fejlesztési kihívásainál kihangsúlyozta a földrajz szerepét, az egyetemi múltból és a kulturális tőkéből fakadó munkaerő felkészültségét lehetőségként, míg a munkatermelékenységet és a környezeti minőséget negatív szempontként említette. A kutatás terén kitért a lézerközpont fejlesztésére irányuló Európai Uniós projektre is, mely Bukarestben, Prágában és Szegeden valósul meg a kutatás alapjául szolgálva.

Prof. Dr. Szirmai Viktória „A magyar nagyvárostérségi társadalmi szerkezet: gazdaságfejlesztési potenciál vagy gazdaságfejlődési akadály” című előadásában kiemelte, hogy a kutatás szükségszerű, mert a városi térségek a legjelentősebb térbeli formák, a városok a globális versenyben kialakult gazdasági tér alapegységei, a mai globális térbeli társadalmi szerkezet egyre egyenlőtlenebb, a hazai területi társadalmi elhelyezkedés hasonló trendek szerint alakul és a polarizált társadalmi szerkezet gazdasági hatásai ellentmondásosak. A MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora elmondta, hogy a készkutatás gazdasági következményeinek vizsgálata során megvizsgálják a főváros és nyolc nagyváros, a nagyvárosok és a környékeik közti differenciát és a belső városrészek között meglévő társadalmi differenciálódásokat, kiemelve a térbeli, társadalmi, demográfiai és a strukturális egyenlőtlenségekkel kapcsolatos fő trendeket.

Dr. Lados Mihály a MTA KRTK RKI tudományos főmunkatársa a „Helyi adózás és helyi gazdaságfejlesztés” című előadásával zárta a konferenciát. A Széchenyi István Egyetem egyetemi docense előadásában kitért a költségvetési folyamatokban szerepet játszó helyi adók, a helyi adózás rendszerének, a gazdaságfejlesztési lehetőségek és a kutatási célok elemzésére.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektének 5. számú „A fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése” elnevezésű alprojektjéből valósult meg.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: KÖFOP, konferencia, 2017

Balkán: kihívások, kérdések, válaszok

    • fokep
    •  dsc7958 2
    •  dsc7975 2
    •  dsc7983 2
  • Előző
  • Következő

„A balkáni kérdés megoldását nem az hozza el, hogy a nyugati modelleket és értékeket kényszerítjük rá a keletre, hanem egy új szintézis kelet és nyugat között a 21. század Európájában” – idézte Dr. Ördögh Tibor, az Európanizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport vezetője a balkáni geopolitikusok által vallott gondolatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén. „A Balkán államainak politikai kihívásai” című konferencia alkalmával a kutatócsoport és a meghívott előadók az „Európa puskaporos hordójának” nevezett térség államainak demokratikus viszonyrendszerét, politikai kihívásait, valamint Európai Uniós integrációs kérdését járták körbe.

Dr. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja megnyitóbeszédében bemutatta a kar működését, valamint az Európanizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport munkásságát. Kiemelte, hogy erejük a multidiszciplinaritásban rejlik, mivel a kutatásban egyaránt részt vesznek jogászok, történészek, politológusok, valamint biztonságpolitikai szakértők és államtudományi szakemberek. Jelenlegi kutatásuk, amelyre a konferencia is épült, a nyugat-balkáni államokat vizsgálja az EU-s integráció szemszögéből. Koller Boglárka kifejtette, hogy a kutatócsoport küldetése hiánypótló a magyar és a nemzetközi tudományos életben, hiszen egységes politikatudományi struktúrában tárja fel az adott államok működését: „Kulcsfontosságú, hogy mit gondolunk a politikáról ebben a térségben. Minden más szakpolitikai előrehaladás ennek függvényében értékelhető.” A kutatás alkalmával vizsgálják, hogy milyen állapotban van a térségben a demokrácia, mi mondható el a jogállamiságról, hogyan működnek a demokratikus intézmények, valamint az emberi jogok biztosítása és védelme.

Ördögh Tibor köszöntőjében ismertette a kutatás aktuális szakaszait. Elsőként európanizációs szempontból vizsgálták meg a nyugat-balkáni országokat, hogy az uniós integráció milyen hatással van az államokra, majd a második szakaszban a demokráciák és a politikai rendszerek változásait veszik górcső alá. „Érezhető a nemzetközi és európai politikában, hogy felértékelődik a Balkán” – mondta. Kiemelte, hogy a jelenlegi konferencia célja az, hogy egy mérleget adjon az elmúlt közel 40 év történéseiről: a térségben lezajlott két háború, az első és a második délszláv válság, továbbá a 90-es években számos autoriter vezető jelent meg a politikában, emellett volt, ahol merényletek és erőszakos etnikai tisztogatások zajlottak le. A 2000-es években sikerült a balkáni államoknak egy nyugati szempontú, példaértékű demokratikus átalakuláson végigmenni, azonban a 2008-as gazdasági recessziót politikai és kormányzati válságok követték. A negatívumok mellett számos pozitív példa is megtalálható a térségben, mint az egyes országok EU-s, NATO, valamint OECD csatlakozása. Ördögh Tibor rávilágított, hogy míg az uniós tagállamokat stabil demokráciakép jellemzi, addig a várakozó országoknál sokkal ingoványosabb a demokrácia állapota. Így a balkáni országok sajátos demokráciamodellt alakítanak ki napjainkban. A konferencia kérdése, hogy milyenek ezek a modellek.

Klein András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője Magyarország és a Balkán kapcsolatáról tartott előadást. Kiemelte, hogy a konferencia kérdésben nem a magyar diplomácia kétoldalú kapcsolatait érdemes vizsgálni, hanem a balkáni politikai változásokra érdemes koncentrálni, hogy milyen keretekre és struktúrákra milyen válaszokat adhat a magyar diplomácia. „Az egész balkáni régió fontos számunkra!” – hívta fel a figyelmet, mivel földrajzi elhelyezkedésünk okán diplomáciailag, gazdaságilag és biztonságpolitikailag is hatnak ránk ezek az országok. Klein András továbbá bemutatta az országok sajátságos viszonyrendszerét, klasszikus és kevésbé ismert feszültségeit, valamint gócpontjait. Ilyen például Szerbia és Koszovó kapcsolata, Bosznia-Hercegovina speciális államisági kérdése, az albán kisebbségek helyzete, a muzulmán radikalizmus erősödése, valamint Macedónia viszonya a környező országokkal. „Ezekből komoly konfliktushelyzetek alakulhatnak ki” – mondta. A Nyugat-Balkán Főosztály vezetője rávilágított, hogy a magyar diplomácia nem kívánja megoldani a balkáni népek történelmi vitáit, ezt inkább ráhagyják a tudósokra, történészekre és nyelvészekre. Végül Klein András rámutatott a Balkán nagyhatalmi kihívásaira, hiszen az orosz, a török és az amerikai befolyás egyaránt fellelhető a régióban. Kérdés: „Van-e európai érdek a Balkánon?” A hiteles EU-s bővítés stratégiája a mai napig kiforratlan a térséggel kapcsolatban.

Az előadásokat a balkáni országok részletes vizsgálata követte. Politikatudományi mikroszkóp alá került Görögország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Albánia, Bulgária, valamint Románia. A szekcióbeszélgetések során a kutatócsoport mellett felszólaltak a Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint az NKE hazai partneregyetemeinek szakemberei is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: balkán, konferencia, 2017

Ingatlangazdálkodás a köz szolgálatában

    • fokep
    •  dsc7638 2
    •  dsc7661 2
    •  dsc7677 2
    •  dsc7678 2
    •  dsc7696 2
    •  dsc7697 2
    •  dsc7709 2
    •  dsc7758 2
    •  dsc7796 2
    •  dsc7815 2
    •  dsc7825 2
    •  dsc7828 2
    •  dsc7839 2
    •  dsc7855 2
  • Előző
  • Következő

„Az egyetemi oktatásban is helye van az állami, közcélú ingatlangazdálkodással kapcsolatos ismereteknek, így az NKE államtudományi mesterképzésében erről is tanulhatnak a hallgatók”- hangzott el az Államtudományi és Közigazgatási Karon (ÁKK) rendezett szakmai konferencián. A rendezvényen többféle megközelítésben tárgyalták az ingatlangazdálkodás sajátosságait, fejlesztésének lehetőségeit.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Ludovika Campus fejlesztésével jelentősen megnőttek az ingatlangazdálkodással kapcsolatos feladatok. Egyrészt jelentős fejlesztés történik az ingatlanvagyonban, másrészt az épületegyüttesek működtetését is meg kell szervezni. „Egy olyan egyetemi campus épül, amely a főváros fejlesztésében is jelentős szerepet kap”- mondta a rendezvényt megnyitó köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az ÁKK dékánja szólt arról is, hogy az egyetem az elmúlt években az ország legnagyobb felnőttképző intézményévé nőtte ki magát, ahol az ismeretek átadása nagyrészt távoktatás formájában történik. Szerinte a virtuális és a fizikai oktatási térnek összhangban kell lenni ahhoz, hogy hatékony képzés folyjon. A dékán elmondta, hogy az NKE nemrég indult államtudományi mesterképzésének programjában szerepet kapnak az állami ingatlangazdálkodással kapcsolatos ismeretek is.

„A főváros életében is meghatározó feladat az ingatlangazdálkodás, amelynél nagyon fontos szempont az előre gondolkodás, a precíz tervezés”- mondta előadásában Dr. Bagdy Gábor. Budapest pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettese rámutatott, hogy az ingatlanok értékesítésénél az ingatlanpiac helyzete meghatározó szempont, ugyanakkor nekik a fővárosi lakosok érdekeit is képviselni kell. „Nemcsak a profitmaximalizálás a lényeg, hanem nekünk azt is figyelembe kell venni, hogy egy ingatlan mennyire illeszkedik a városképbe”- fogalmazott Bagdy Gábor, aki éppen a közcélúság miatt gondolja úgy, hogy a közszférában nehezebb jól gazdálkodni az ingatlanvagyonnal. Ettől függetlenül úgy látja, hogy egy magáncég nem működik szükségszerűen jobban ezen a területen sem, mint egy állami, hiszen szinte minden a menedzsment felkészültségén múlik. 

Az ingatlangazdálkodás történelmi hátteréről beszélt előadásában Prof. Dr. Imre Miklós. Az NKE Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézet vezetője elmondta, hogy már az állam megjelenése előtt volt közcélú ingatlangazdálkodás, amely folyamatos fejlődésen ment át az évszázadok alatt. Ezen a területen fontos változás történt az ipari forradalom hatására, amelynek révén stratégiai fontosságúvá váltak az ingatlanok, hiszen például a közlekedés nagymértékű fejlesztése miatt szükség volt ezekre a fejlesztésekhez. Ezzel együtt megteremtődött a közcélú kisajátítás fogalma és gyakorlata is, amely szerint magántulajdonától csak közérdekből lehet megfosztani valakit, egy igazságos kártalanítási folyamat mellett. A városiasodás pedig magával hozta az egyre szervezettebb, tervszerűbb ingatlangazdálkodást is. A 20. század fordulójától kezdve pedig az állam már tulajdonosként is komoly ingatlanfejlesztést valósít meg. A professzor megjegyezte azt is, hogy manapság globálisan is egyre nagyobb szerepük van a stratégiai ingatlanoknak, például az élelmiszertermeléshez használt vagy a környezetvédelemhez kapcsolódó földterületeknek. Ez azt is jelenti, hogy az állam feladatai is növekednek a közcélú ingatlangazdálkodásban. Imre Miklós szólt a szociális bérlakás-fejlesztési programokról is, amelyek a legrászorultabb helyzetben lévőket segítik a lakáshoz jutásban.

„Az állam a legnagyobb ingatlantulajdonos az országban és ez a vagyon folyamatosan növekszik”- mondta előadásában Dr. habil. Boros Anita egyetemi docens. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkára szerint az állami ingatlanok jelentős része közfeladat ellátására hasznosulnak. Elhangzott, hogy az állam a földterületek 90 százalékát, míg az épületingatlanok 85 százalékát adta vagyonkezelésbe. Az ingatlanhasznosítás kapcsán érdekességképpen megjegyezte, hogy egyre jellemzőbbek a rövidebb, maximum 90 napos szerződések, ahol az állami ingatlant például filmforgatáshoz használják. Boros Anita szólt arról is, hogy az elmúlt években az állam egyre kevésbé adja ingatlanait ingyenes tulajdonba az önkormányzatoknak. Erre ugyanis a legtöbb esettben nincs szükség, hiszen a vagyonkezelésbe adás is biztosítja az önkormányzatok feladatellátását. „Az állam ingatlanvagyonát őrizni kell”- hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki előadásában szólt az állami ingatlanok értékesítésére használt elektronikus árverési rendszer tapasztalatairól, a modern városok programról és az állami beruházás ellenőrző rendszerről. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a nyilvántartás szerint jelenleg mintegy kétezer beruházás van folyamatban az országban.

Az önkormányzati ingatlangazdálkodásban szerzett tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel Barts J. Balázs. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezérigazgatója a vagyonkezelés és a vagyongazdálkodás különbözőségére hívta fel a figyelmet. Előbbi esetében például a tulajdonosi jogok szinte teljes átruházása történik, míg utóbbinál ezek nagyrészt megmaradnak a tulajdonosnál. A BFVK is vagyongazdálkodási szervezet, amely egyfajta megbízotti szerepkörben jár el a fővárosi ingatlangazdálkodás területén, hiszen az ingatlanok értékesítése is szinte minden esetben tulajdonosi jogosítvány maradt.  

Az állam célja, hogy a modern városok program keretében egy országos ipari park hálózatot hozzon létre. Ennek megvalósításában jelentős szerepe van a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-nek (NIPÜF)- mondta Szarka Gábor. A cég vezérigazgató-helyettese hozzátette, hogy jelenleg 196 ipari park van az országban, amely címet el kell nyerni, meg kell felelni bizonyos kritériumoknak. Javaslatot az Ipari Park tanács tesz és a nemzetgazdasági miniszter dönt róla. Az ipari parkok többsége jelenleg önkormányzati fenntartásban működik, de vannak magánkézben és egyelőre minimális mértékben állami kézben lévő területek is. Szarka Gábor a fejlesztések közül kiemelte a Pátyon kialakított ipari parkot, amelynek a napokban adták át az első létesítményét, egy nemzetközi logisztikai épületet. Ezzel hivatalosan is megkezdte a működését az ipari park, amely a NIPÜF beruházásában valósult meg, ötmilliárd forintból.

A szakmai konferencián szó volt még az állami ingatlangazdálkodás sajátosságairól az egészségügyben, a közlekedésben, a szociális szférában, a kultúrában és a honvédelmi területen. A rendezvényen a szakemberek kerekasztal-beszélgetésen is kifejtették gondolataikat az önkormányzatok, valamint az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ingatlangazdálkodásáról.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A migrációs felsőoktatás fél évtizedét értékelték az RTK-n

    • fokep
    •  dsc7551 2
    •  dsc7562 2
    •  dsc7571 2
    •  dsc7589 2
    •  dsc7595 2
    •  dsc7616 2
    •  dsc7628 2
  • Előző
  • Következő

Migrációs felsőoktatás a rendészettudomány és a közszolgálat szolgálatában címmel rendezett konferenciát a Rendészettudományi Kar (RTK) Bevándorlási és Állampolgársági Tanszéke. Az előadók szóltak a többi között a tanszék tudományos tevékenységéről, a hallgatók tehetséggondozásának eddigi eredményeiről, végül pedig volt hallgatók, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jelenlegi munkatársai folytattak eszmecserét az RTK-n végzettek karrierlehetőségeiről.

Dr. Végh Zsuzsanna ny. r. dandártábornok, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit. A dr. habil. Hautzinger Zoltán tanszékvezető által ismertetett üzenet szerint a hivatal régi álma teljesült a tanszék 2012-ben történt megalakulásával, ami új, előzmények nélküli kísérletnek számított, hiszen Európa egyetlen felsőoktatási intézményében sem működik migrációs képzés. A főigazgató levelében azt írta, hogy a hivatal és a tanszék együttműködése kiváló, és az elmúlt öt év igazolta a tanszék létjogosultságát. Dr. Végh Zsuzsanna végül megköszönte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az RTK vezetésének támogatását, valamint az oktatók színvonalas munkáját.

Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az NKE RTK dékánja köszönetet mondott a tanszék által az elmúlt fél évtizedben elért eredményekért dr. habil. Hautzinger Zoltán tanszékvezetőnek, a tanszék oktatóinak és hallgatóinak. Mint fogalmazott, látva napjaink migrációs helyzetét, a bevándorlási hivatal vezetését stratégiai éleslátás ihlette annak idején, amikor támogatták a Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék létrehozását. A migrációval kapcsolatos biztonsági, igazgatási és egyéb szakmai kérdésekre, kihívásokra a tanszék oktatóinak, majd a végzett hallgatóknak választ kell találniuk – fogalmazott az RTK dékánja. Dr. habil. Boda József elismerő oklevelet adott át dr. Lőrincz Arankának, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal menekültügyi igazgatójának, aki a tanszék korábbi oktatójaként annak egyik alapító tagja volt.

Az NKE Fenntartói Testülete nevében dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy megköszönte mindazok tevékenységét, akik a tanszék alapításában közreműködtek. Mint fogalmazott, magyar állampolgárként is köszöni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak azt a megfeszített munkát, amit a folyamatosan változó jogszabályi környezetben az elmúlt években végzett; számos hivatásos állományú egységnek becsületére vált volna ez a munka. Komoly fejlődési potenciál van a migrációkutatásban, hiszen a migráció még nem kellő mélységben kutatott téma, mondta a vezérőrnagy, hangsúlyozva, hogy ennek bizonyítéka a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) Migrációs Tagozatához érkezett 21 pályamű is. Dr. Janza Frigyes végül arra intette a migrációs szakirány hallgatóit, hogy a jogszabályok következetes alkalmazásán túl az emberség is mindig legyen ott a tevékenységükben, ezt soha ne engedjék kiirtani a munkájukból, mert emberek sorsáról döntenek.

Dr. Kiss Attila, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal általános főigazgató-helyettese felidézte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létrehozásának és működése első éveinek nehézségeit, majd az oktatásról szólva elmondta: a tanszék létrehozásáig vezető út első lépése a belső képzés megszervezése volt a Rendőrtiszti Főiskola (RTF) bevonásával. A tanszék oktatói gyakorló szakemberek, hiszen korábban a hivatalnál vagy a rendőrségnél dolgoztak – fogalmazott a főigazgató helyettes. Hangsúlyozta: jó a kapcsolat a tanszékkel: a hivatal folyamatosan tájékoztatást ad az aktuális folyamatokról, ugyanakkor munkatársaikat tudományos munkára ösztönzik, amihez a tanszék nyújt segítséget. Dr. Kiss Attila elismerően szólt az RTK migrációs szakirányán végzett fiatal szakemberekről, mint mondta, megfelelő válaszokat adnak a napi gyakorlatban felmerülő kérdésekre.

A migrációs felsőoktatásról adott általános áttekintését dr. habil. Hautzinger Zoltán egyetemi docens, tanszékvezető azzal a megállapítással kezdte, hogy mivel a hivatal a Belügyminisztérium alárendeltségében működik és szoros a kapcsolata a rendvédelmi szervekkel, az RTK-n van a legalkalmasabb helyen a tanszék. Mint mondta, a migráció megjelenése hazánk többi felsőoktatási intézményében más tudományágak (földrajztudomány, történettudomány, közgazdaságtudomány, orvostudomány stb.) részeként jelenik csak meg; az RTK migrációs szakirányán kívül ilyen mélységben sehol sem foglalkoznak a kérdéskörrel. Ugyanakkor a felsorolt tudományágak ismeretei is jól használhatók az oktatásban. A tanszékvezető kiemelte például, hogy talán a legismertebb migrációkutatók azok az orvosok, akik a migráció és a járványok terjedésének kérdéskörével foglalkoznak; a tanszék is szervezett már olyan szakmai napot, ahol a migrációs egészségügy volt a téma. Hautzinger Zoltán a tanszék tudományos tevékenységét jellemezve elmondta, hogy eddig is évről évre vizsgálták a migráció különféle aspektusait, november 8-án pedig a migráció társadalmi hatásairól rendeznek nemzetközi konferenciát, a visegrádi országokból érkező előadók részvételével.  A kiterjedt tudományos kutatómunka fő kerete jelenleg a migráció dinamikáját és társadalmi hatásait vizsgáló kutatócsoport – fejezte be előadását a tanszékvezető.

A migrációs szakirány hallgatóinak elégedettségét mérő kérdőívek adatait elemezve dr. Szuhai Ilona tanársegéd elmondta: mind a hallgatók általános elégedettsége, mind pedig az egyes szegmensek (az oktatási módszerek, az oktatók felkészültsége stb.) tekintetében kapott értékelések évről-évre jobbak; a tavaly végzett évfolyam azonban valamivel kritikusabb volt a tanszék munkájának értékelésekor, mint társaik. Vajkai Edina tanársegéd a tehetséggondozásról és hallgatói tudományos tevékenységről szóló előadásában adatokkal illusztrálva arról beszélt, hogy a migrációs szakirány hallgatói minden évben kiemelkedően szerepelnek az intézményi tudományos diákköri konferencián, s közülük is kiemelkedik a hallgatói tudományos tevékenységéért Pro Scientia Aranyéremben részesült, idén végzett hallgató, Koller Marco. Vajkai Edina a hallgatók tudományos aktivitását tovább részletezve említést tett a Szent György Szakkollégiumban és a Nemzetbiztonsági Szakkollégiumban történő hallgatói részvételről, A tudomány kapujában című poszterversenyen, A haza szolgálatában című konferencián és a Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak Országos Fórumán való mind élénkebb hallgatói részvételről. Az MRTT Migrációs Tagozatának munkájáról Klenner Zoltán tanársegéd szólt. Elmondta, hogy a migráció kérdésköre már a tagozat 2009 márciusában történt megalakulásakor is tudományos érdeklődésre tartott számot, de ekkor még kifejezetten szakkérdés volt; azóta  a közbeszédben is nagyobb hangsúlyt kap a téma. Klenner Zoltán a tagozat által szervezett tudományos események közül kiemelte a migrációkezelés aktuális hazai kérdéseiről szóló, évenként hagyományosan Győrben, a Határrendészeti Tagozattal karöltve megrendezett konferenciát, valamint a szintén rendszeres, a migrációkezelés európai uniós, illetve regionális szintű kezelésének kérdéseit megvitató nemzetközi konferenciát, amelynek népszerű témája például az idegen kultúrkörből érkező személyek integrációja. A tanársegéd végül elmondta, hogy a tudományos publikáció egyik fóruma a Migráció és Társadalom című elektronikus folyóirat, vagy a tagozat tudományos pályázata, amire 2015-ben nyolc, 2016-ban már tíz, az idén pedig 21 pályamű érkezett.

A konferenciát a Kováts Bence tanszéki demonstrátor által moderált konzultáció zárta, amelyben a migrációs szakirány volt hallgatói, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jelenlegi munkatársai vettek részt, név szerint:  Tárkány Szilvia, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Idegenrendészeti Osztályának osztályvezető-helyettese, Jámbor Orsolya, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Menekültügyi Osztályának munkatársa, Ludányi Ágnes, az Idegenrendészeti Igazgatóság Tartózkodási és Letelepedési  Osztályának munkatársa, Molnár Laura, az Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztályának munkatársa, valamint Koller Marco, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Engedélyügyi Osztály I. munkatársa. A beszélgetés során szóba került, hogy az Erasmus mobilitási programban való részvételt követően könnyebb a külföldiekkel való kapcsolatfelvétel és kommunikáció, ami a hivatali munkában felbecsülhetetlen segítség. Volt olyan szakember, aki elmondta, hogy egy szakmai probléma megoldásához korábbi TDK-dolgozata megállapításai vezették. Az RTK migrációs szakirányán folyó képzéssel kapcsolatban valamennyi volt hallgató úgy vélekedett, hogy előnyt jelent például a jogász végzettségű munkatársakkal szemben, hogy itt komplexebb, a szakterülethez igazodó tudásanyagot kaptak, de előnyként említették azt is, hogy a társszervekkel való együttműködés kezdettől fogva könnyű volt számukra, hiszen hasonló közegben szocializálódtak az RTK-n.  Végül minden volt hallgató megemlítette, hogy továbbtanul, néhányan közülük éppen az NKE valamelyik mesterképzését választották.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: konferencia, 2017

Közös ügyünk: katasztrófavédelem

    • fokep
    •  dsc7504 2
    •  dsc7509 2
    •  dsc7514 2
  • Előző
  • Következő

„A katasztrófavédelmi műveletek tervezése és szervezése” címmel tartott előadást Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Ludovika Szabadegyetem legutóbbi állomásán a vezérőrnagy bemutatta korunk katasztrófáit és kihívásait, ismertette a katasztrófavédelem szervezetrendszerét, majd kitért az elmúlt évek sikeres katasztrófavédelmi műveleteire is.

Muhoray Árpád a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola gépjármű-járműgépész szakján szerzett diplomát, majd tanulmányokat fojtatott a Páncélos Csapatok Malinovszkíj Akadémiáján, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot. 25 évet szolgált a Magyar Honvédségnél, ezt követően különböző katasztrófavédelmi szerveknél helyezkedett el. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató helyettese, majd megbízott igazgatója. Aktívan kivette a részét a vörösiszap-katasztrófa utáni katasztrófavédelmi feladatok ellátásában, mint az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ parancsnoka. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ volt igazgatója. 2004-től vett részt a ZMNE és a Rendőrtiszti Főiskola munkásságában. 2012-től a NKE Katasztrófavédelmi Intézet egyetemi docense, mára nyugalmazott óraadó. Több tudományos és társadalmi szervezet, így a BM OKF Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület, a Hadtudományi Társaság, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség Elnöksége, a BM OKF Polgári Védelmi Tanácsadó Testületének a tagja. Publikációiban főleg a katasztrófavédelem, a polgári védelem aktuális feladataival, az árvízi védekezéssel, a vörösiszap-katasztrófa kérdéseivel, a mentéssel, a mentőcsapatok tevékenységével, a katasztrófavédelem és a rendőrség munkakapcsolatával foglalkozik. A legutóbbi Masters Olimpia ezüstérmese súlyemelésben.

Az előadást Muhoray Árpád a katasztrófák által okozott károk bemutatásával kezdte. Az ENSZ kimutatása alapján évente közel 250-300 Mrd dollár veszteség éri a világ gazdaságát a bekövetkező természeti katasztrófák, cunamik, ciklonok, árvizek miatt. A károk Magyarországon a költségvetés 2,34%-át emésztik fel. Világviszonylatban 1,3 millió fő emberáldozatot követeltek a katasztrófák az elmúlt időszakban, a Föld teljes lakosságát pedig 47%-ban érintették a hatásaik. A vezérőrnagy kifejtette, hogy a katasztrófák megelőzéshez, elhárításhoz különleges körülmények között különleges erőfeszítések kellenek. Ismertette, hogy napjaink katasztrófavédelmi kihívásai a civilizációs veszélyek, természeti, humán és ökológiai fenyegetések. „Az ár és belvíz, valamint villámárvíz első helyen, hazánk egyik legfontosabb kihívása” – mondta Muhoray Árpád, majd rávilágított, hogy a 178 magyar település kapott I. osztályú katasztrófavédelmi besorolást, azaz gyakori és súlyos veszélyeztető hatásoknak vannak kitéve a mindennapjaikban.

„A katasztrófavédelem hazánk biztonsági rendszerének része” – fejtette ki a vezérőrnagy. Szervezetileg a 2000-es években jött létre, az állami tűzoltóság és a polgári védelem integrációja révén. A két „alapító atyát” az iparbiztonsággal egészítették ki később. A katasztrófavédelem alappillére a magyar állam, az állampolgárok és a katasztrófavédelmi szervek közös együttműködése. Muhoray Árpád felhívta a figyelmet, hogy a katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat, azonban az állampolgárnak joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. Ismertette, hogy a katasztrófavédelem irányítása hasonlóan a közigazgatáshoz, állami hierarchikus rendszerben működik.

A katasztrófavédelmi szervek feladata a lakosság élet- és vagyonbiztonságának védelme, a katasztrófák megelőzése, a mentések végrehajtása polgári veszélyhelyzetben, a védekezés megszervezése és irányítása, továbbá a káros következmények felszámolása, valamint a helyreállítás és újjáépítés. A központi szerv a BM OKF, területi szinten a Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyezkedik el, majd helyi színtéren a katasztrófavédelmi kirendeltségek, a hivatásos tűzoltó parancsnokságok, önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek működnek. A szervezetrendszer munkájában 11747 fő hivatásos vesz részt. Naponta 2000 tűzoltó teljesít szolgálatot, akiket közel 600 önkéntes támogat. A speciális esetek megoldásában a HUNOR és HUSZÁR mentőcsapatok segédkeznek. Éles helyzetekben a tűzoltóságok közreműködésével zajlik a katasztrófák felszámolása, legalább 1 tűzoltó raj vonul ki a tűzoltási feladatokhoz, valamint a műszaki mentéshez. A katasztrófavédelmi szervek a mentést készítik elő, továbbá irányítják és vezetik a műveleteket a tűzoltósággal, rendőrséggel és a mentőszolgálatokkal együttműködve. Katasztrófavédelmi feladatok továbbá mobillaborok telepítése és a helyszín biztosítása is. A polgári védelem a települések lakosságszámától függően szerveződnek, 100 ezer lakos felett legalább 750 főt kell kiállítani. A HUNOR és a HUSZÁR csapatok a hivatásos állományból toborzott speciális kutató-mentő alakulatok, akik 10 és 7 napos bevetési idővel dolgoznak hazai és külföldi terepen egyaránt.

A katasztrófavédelmi kommunikációs rendszereket automatizál döntéstámogató programok is segítik. A PAJZS rendszerrel az ország egész területén nyomon követhetőek a katasztrófavédelmi intézkedések. „Mint egy csodálatos idegrendszer, olyan a felépítése ennek a jelentési rendszerünk” – világított rá Muhoray Árpád, hogy így az ország legtávolabbi pontjáról is felér az információ a központba.

Az előadás alkalmával bemutatott számos sikeres katasztrófavédelmi műveletet: az ajkai vörösiszap-katasztrófa során megfeszített munkával, szoros együttműködési rendben dolgoztak a kirendelt erők, a kezdeti időszakban 1336 fővel és 292 technikai eszközzel naponta. „Korunk hősei voltak azok a tűzoltók, polgári védelmisek és rendőrök, akik derékig gázoltak a vörösiszapban, hogy mentsék a lakosságot” – emelte ki a vezérőrnagy.

A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. október 17-én kerül megrendezésre, ahol Dr. Hankiss Ágnes tart előadást „Hálózatok a nemzetközi terrorizmusban” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter

 

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Képzéssel az európai biztonságért

    • fokep
    •  dsc6663 2
    •  dsc6672 2
    •  dsc6702 2
    •  dsc6718 2 2
    •  dsc6746 2
    •  dsc6757 2
    •  dsc6781 2
    •  dsc6792 2
    •  dsc6797 2
    •  dsc7388 2
    •  dsc7408 2
    •  dsc7414 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem is részt vett az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) által szervezett első közös európai rendészeti mesterképzés megvalósításában. A két éves kurzuson résztvevő huszonhat hallgató az NKE Ludovika Főépületében vehette át oklevelét.

A mesterképzési program diplomaosztó ünnepségén és tanévnyitóján elhangzott, hogy a hét modul közül az elsőt az NKE és a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központja közösen rendezte meg. A programban 28 ország oktatói vettek részt, a hallgatók a többi között Ausztriából, Németországból, Írországból, a Baltikumból, Bulgáriából, Portugáliából és Görögországból érkeztek. A most végzettek között egy magyar is volt: Palkovics Viktor a Robotzsaru-NEO program szerepéről írta szakdolgozatát.

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tevékenységének központjában a biztonság áll, hiszen valamennyi oktató-kutató munkánk valamilyen formában kapcsolódik ehhez”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint Európának sokféle új kihívással kellett szembenéznie az elmúlt években és az ezekre adott közös válasz egyik jó példája a CEPOL mesterképzése, amiből a magyar egyetem is kivette a részét. Elhangzott, hogy az NKE egy speciális helyzetű intézmény, hiszen amellett, hogy része a magyar és az európai felsőoktatásnak, többletfeladata is vannak. Az egyetem Magyarországon egyedüliként végez katonai és rendészeti felsőfokú képzést, de a közigazgatást és a víztudományt illetően is kiemelt szerepe van az oktatás-kutatás területén.

„A CEPOL által elindított első közös európai mesterképzésnek meghatározó szerepe lehet az európai biztonság növelésében” – hangsúlyozta beszédében Dr. Hegyaljai Mátyás. A Belügyminisztérium (BM) európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára szerint elsősorban a koordinációban, a tapasztalatok megosztásában és az egyes rendészeti szervezetek együttműködésében lehet igazi gyakorlati haszna a kurzusnak, amely a személyes kapcsolatok kialakításában is kiváló lehetőséget ad a hallgatóknak. Hegyaljai Mátyás külön kiemelte, hogy a kiberbiztonság és a tömeges migráció területén különösen fontos az összefogás szerepe, amelyben reményei szerint a most végzett hallgatók is kiveszik a részüket.

„Spanyolország elkötelezett a mesterprogram fejlesztése mellett”- mondta Prof. Dr. D. Alejandro Tiana Ferrer. A diplomát kiállító spanyol Nemzeti Távoktatási Egyetem rektora úgy látja, hogy az új biztonsági kihívásoknak csak a képzések fejlesztésével lehet igazán megfelelni.  Elhangzott, hogy a mesterprogram 18 európai felsőoktatási intézmény közreműködésével zajlik.

A program végrehajtásáért felelős konzorcium vezetője a portugáliai Studies Seguranca Interna Policia volt, amelynek vezetője hangsúlyozta, hogy a mesterképzés egy egyedi és különleges program, amely megfelelően egészíti ki a nemzeti és más európai rendészeti képzéseket. Sergio Felgueiras szerint minden résztvevő számára egy folyamatos tanulási program volt az első, két éves kurzus lebonyolítása, a hallgatók pedig úttörőknek tekinthetőek. A képzések helyszíne Magyarország, Finnország, Spanyolország, Bulgária, Hollandia, Németország és Portugália volt.  „A program az európai erő jelképe és bizonyítja, hogy lehetséges egy jobb Európában élni”- hangsúlyozta a portugál intézmény vezetője.

Az NKE-nek is megköszönte a programban való részvételt Dr. Bánfi Ferenc. A CEPOL ügyvezető igazgatója kiemelte: a biztonsági körülmények alapvetően megváltoztak az elmúlt évtizedekben, márpedig az új kihívásokhoz új megoldásokra, így új képzésekre van szükség. A rendészeti képzésért felelős Cepol azért hívta életre a közös európai mesterképzést, hogy megfelelhessen ezeknek a képzési igényeknek - tette hozzá. Véleménye szerint a képzési program bizalomépítő is volt, ez pedig azért fontos, mert - mint mondta - "ha nincs bizalom, nincs rendészeti együttműködés nemzetközi színtéren. Bánfi Ferenc szerint a képzésben maximálisan érvényesültek a minőségi tanulás feltételei: az akkreditált tananyag, a kiváló oktatók és hallgatók, valamint a megfelelő oktatási környezet. Szerinte a mesterprogram egyedülálló lehetőség a hallgatóknak, hogy új szakmai ismereteket szerezzenek, megértsék az uniós rendészeti döntéshozatali mechanizmusokat és egymás kultúrájába is bepillanthassanak.

A mesterprogram sikeresnek bizonyult, de szükség van a fejlesztésére is Detlef Schroeder szerint. A CEPOL igazgatóhelyettese szerint a későbbiekben érdemes lenne például a vámügyintézőknek és a határőröknek is lehetőséget adni a programban való részvételre, valamint egy doktori képzés beindítását is tervezik.

Az NKE és a Cepol több európai egyetemmel együttműködve 2015-ben indította közös mesterképzési programját Cepol "Policing in Europe" European Joint Master Programme címmel. Ez a kurzus volt az első olyan uniós képzési program, amely a rendvédelmi tiszteknek adott mesterképzést az Európai Unió és polgárainak biztonsága szempontjából lényeges témakörökben. Az első végzett évfolyam 26 hallgatója vette át oklevelét a Ludovikán.  Az eseményen a CEPOL vezetői külön megköszönték az egyes modulokban szerepet játszó szervezők-oktatók munkáját.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: CEPOL, 2017

Közös ügyet szolgálunk: a nemzet és a béke javát

    •  dsc6403 2
    •  dsc6378 2
    •  dsc6382 2
    •  dsc6398 2
    •  dsc6419 2
    •  dsc6432 2
    •  dsc6445 2
    •  dsc6470 2
    •  dsc6479 2
    •  dsc6490 2
    •  dsc6534 2
    •  dsc6539 2
    •  dsc6559 2
    •  dsc6565 2
    •  dsc6586 2
  • Előző
  • Következő

A Honvédelmi Minisztérium Katolikus Tábori Püspöksége a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Széchenyi Dísztermében tartotta meg 2017. október 6-án a „Közös küldetésben - Katona és lelkész az ember és a nemzet szolgálatában” című könyv bemutatóját, ezt megelőzően a résztvevők a Szent László Kápolnában tartott szentmisén emlékeztek meg az aradi vértanúkról.

A könyvbemutatót dr. Isaszegi János nyá. vezérőrnagy moderálta. A Zrínyi Kiadó megbízott vezetője Zrínyi Miklós és a magyar irodalom méltatását követően összefoglalta röviden a Kiadó történetét, majd köszönetét fejezte ki mindazok felé, akik tanulmányt írtak a könyvben.

Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek bevezetőjében hézagpótló munkának nevezte a tanulmánykötetet, mert nincs hozzá hasonló magyar nyelvű összefoglalás ebben a témában. Történelmi visszatekintés során a metropolita felidézte a tábori lelkészség múltját: már a római korban is lelkészek kísérték a katonákat, újkori eredete a török felszabadító hadjáratokhoz kötődik, kiteljesedéséhez pedig a Rákóczi-szabadságharc, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az Osztrák-Magyar Monarchia és a két világháború eseményei vezettek. „A rendszerváltás után állhatott újra fel a tábori lelkészség, benne a tábori püspökség. Hiszen közös ügyet szolgálunk: a nemzet és a béke javát” - mondta a kalocsa-kecskeméti érsek. Ezt követően pedig dr. Bábel Balázs Tabódy István 20. századi magyar katonatiszt és pap munkásságát méltatta, aki egykor a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia növendéke volt, a II. világháborúban a hazájáért harcolt, majd koholt vádak áldozataként börtönbe került, ahonnan szabadulva papnövendék lett, élete során végig meghatározó szerepet töltött be az ellenállás oldalán a jó ügyért küzdve. „Katona, és lelkész a nemzet szolgálatában” - méltatta a metropolita, majd az „emberség szép példájá”-nak nevezte életútját.

Dr. Földváry Gábor a könyv tartalma kapcsán elmondta, hogy a katonai és a lelkészi hivatás összefonódására számtalan példa ismert a történelmünkben. „Amikor a politikai főhatalom nem riválisként fenyegetést látott az erős lelkekben, hanem maga is merített ebből az erőből, akkor a legnagyobb megpróbáltatások is leküzdhetőnek bizonyultak, és a közösség, a nemzet végül felül tudott emelkedni az elsőre olykor megoldhatatlannak tűnő nehézségeken is”- mondta. A Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára felidézte azt az áldatlan állapotot, amikor 1950-ben megszüntették a tábori lelkészséget, majd köszönetet mondott az eseményen jelen levő Boros Péter miniszterelnöknek a 61/1994. Korm. rendeletért, amellyel visszaállításra került a tábori lelkészség intézménye. Földváry Gábor a hit és a haza vélelmét biztosító katonaságot és lelkészséget Szent István-i szilárd alapnak nevezte, melyre olyan jövő építhető, amitől nem kell félnünk, s amelyben bízhatunk.

Dr. Benkő Tibor vezérezredes szerint az, amiről a megjelenő könyv is szól, az egyház és a katonák számára rendfokozattól és beosztástól függetlenül közös küldetés. Célul tűzték ki, hogy visszahozzák a tábori lelkészség lényegét. A Honvéd Vezérkar főnöke szerint jó úton haladnak, hiszen a közös küldetés napjainkban megtestesül a békekiképzésekben, a békemissziók területein vagy a katonáknál, akik a tábori lelkészeknél találják meg azt a szolgálatot, amire várnak. Hogy mit jelent maga a tábori lelkész, arra Benkő Tibor felidézte Kovács Gyula posztumusz hadnagyhoz kapcsolódó emlékét, aki az afganisztáni misszióban esett el, és aki tábori lelkészként odaadóan, áldozatosan kezelte több száz ember problémáját, elhozva így a katonáknak a lelki nyugalmat. A Honvéd Vezérkar főnöke kiemelte, hogy a közös küldetés szolgálhatja a haza és a nemzet ügyét. Felidézte az aradi vértanúk utolsó gondolatait, melyből kiderül, hogy nem önmagukért, nem önös érdekből éltek és szolgáltak, hanem egy közös ügyért, a nemzet, a nép és a haza szabadságát szolgálták. „Az élet értékét valóban csakis a szolgálata adhatja, amellyel az emberek ügyei felé fordulunk” - fejezte be Benkő Tibor vezérezredes. 

Dr. Holló József altábornagy a könyv bemutatása kapcsán elmondta, hogy a jó szolgálat, a gondoskodás, a szolidaritás, az emberség az egymás iránti tiszteletből ered, amely áthatja a nemzetünk több mint ezeréves örökségét. „Keresztény hitünk lényegéhez tartozik, hogy hitünk elválaszthatatlan az élettől: az élet védelme, a család, az igazságosság, a szolidaritás, a jövőért, a világért, a biztonságért és értékeinkért való felelősség olyan szempontok, amelyek nemcsak önmagukat, a keresztény hívó emberek mindennapjait hatják át, hanem a katonai hivatást hűen betölteni kívánó, a nemzetet és a hazát bátran szolgáló katonák számára is” – mondta a miniszteri biztos. A katonák esküjét Holló József erősebbnek tartja mindennél, mert benne van, hogy az életüket is feláldozzák a nemzetért és a hazáért; ezt a hivatást csak tiszta szívvel, áldozatosan és önfeláldozóan lehet végezni. A nemzet történelméért való felelősség kapcsán a miniszteri biztos kiemelte, hogy valós identitástudatra van szükségünk, melyet, ha vizsgálunk, megállapítjuk, hogy nemzetünk kulturális intézményrendszerét épített szellemi-lelki örökségét egyrészt a történelmi egyházak, másrészt nemzeti hagyományaink, különösen és elfogulatlanul katonai hagyományaink hordozzák, ezért erre nekünk vigyáznunk kell. Holló Józseftől megtudhattuk, hogy azt határozták el, hogy e témában szakavatott hazai és külföldi, egyházi és közéleti személyek, tábori püspökök, katonai lelkészek és rabbik történelmi visszatekintései, esszéi jelennek meg, összesen harminckét szerző tolmácsolásában, azzal a céllal, hogy korosztálytól függetlenül felhívják a figyelmet a közös szolgálat fontosságára. „Tartsa ébren bennünk a hazához, a keresztény örökségünkhöz való hűséget. Jó lenne, ha ez a kötet arra is késztetne minket, hogy megőrizve és továbbépítve a tábori lelkészi szolgálat intézményrendszerét, ne legyünk értéktelenebbek elődeinknél. Nem leszünk”- mondta a miniszteri biztos, majd felsorolta a könyv harminckét szerzőjét.

Bíró László püspök a könyv indulása kapcsán elmondta, hogy kezdetben nem találtak szakirodalmat e témában, ezért elhatározták, hogy írnak egy könyvet, amely erősíti a lelkészek identitását, segíti a honvédelmet a megismerésükben és motivációt is ad a katonai értékek, erkölcsi szilárdság világ elé tárásával. A katonai ordinárius szerint úttörő mű, mely folytatást kíván; tovább kell fogalmazni; ez egy nyitány, ami segíti egymás felé az integrációt, bátorít bennünket, hogy mélyebbről fogalmazzuk meg a közös szolgálatot, hiszen közös cselekvők vagyunk a nemzet szolgálatában. „A Szent László-emlékévben adjuk ki, ez sok mindent jelent. Szent László számunkra a szabolcsi zsinatot is jelenti, ami a nemzet egységéhez járult hozzá. Szolgálja hát ez a könyv is mindnyájunk egységét, akik a nemzetért teszünk. Köszönöm, hogy ezt az egységet művelhetjük közösen. Ugyanakkor az aradi vértanuk ünnepén jelenik meg ez a könyv. Ők a helytállás emberei. Örülnék, ha szolgálná ez a könyv mindannyiunk helytállását” - mondta Bíró László.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A hét hallgatója

    • bodolai fanni

A hét hallgatója Bodolai Fanni, az NKE Rendészettudományi Kar harmadéves, határrendészeti szakirányú, végzős hallgatója. Kiváló sporteredményekkel büszkélkedhet, így korosztályos quadrathlon európa- és világbajnok is.


Az aradi vértanúkra emlékeztek az NKE-n

    • fokep
    •  dsc6134 2
    •  dsc6146 2
    •  dsc6165 2
    •  dsc6183 2
    •  dsc6188 2
    •  dsc6204 2
    •  dsc6221 2
    •  dsc6226 2
    •  dsc6253 2
  • Előző
  • Következő

Zenés irodalmi műsorral és koszorúzással emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjaira október hatodikán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Százhatvannyolc évvel ezelőtt, október 6-án végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, valamint az aradi vár tövében a szabadságharc 12 tábornokát és egy főtisztjét. Batthyány Lajost 1870. június 9-én temethették el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és számosan kényszerültek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba. Az aradi vértanúk kivégzésének napját 2001-ben egy kormányrendelet alapján nemzeti gyásznappá nyilvánították.

„Ez volt az a szabadságharc, amelyik a legtovább kitartott és dacolt két nagy császár seregével is”- mondta ünnepi beszédében Prof. Dr. Horváth Attila alkotmánybíró. Az NKE intézetvezetője szerint nemcsak Batthyány Lajosról és a 13 aradi vértanúról kell megemlékezni, hanem arról a mintegy 160 emberről is, akit szintén kivégeztek a szabadságharcot követő véres megtorlásban. Elhangzott, hogy soha ilyen szimpátia nem kísérte a magyarságot, mint akkor. Ezt bizonyítja az is, hogy az aradi vértanúk között is többen voltak olyanok, akik magyarul sem tudtak, mégis a szabadságharc ügye mellé álltak. Horváth Attila elmondta, hogy az aradi 13-ak közül négy tábornokot golyó által, míg a többieket akasztással végezték ki. „Utoljára Vécsey Károly került sorra, akinek már nem volt kitől elbúcsúznia, ezért Damjanich holttestéhez lépett, és megcsókolta annak kezét”- tette hozzá az alkotmánytörténész. Horváth Attila elmondta azt is, hogy az ünnepségnek helyet adó Ludovika Főépület belső udvara egy megszentelt hely, hiszen összesen négy embert végeztek ki itt a szabadságharc utáni megtorlás részeként. „Noszlopy Gáspár, Jubál Károly, Sárközy Soma Aurél és Andrásfy Károly 1853. március 3-án halt hősi halált, így rájuk is kell emlékeznünk”- fogalmazott Horváth Attila.

Az ünnepi megemlékezésen az egyetemi polgárok nevében Prof. Dr. Padányi József vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese és Prof. Dr. Horváth Attila alkotmánybíró helyezte el az emlékezés koszorúját.

A rendezvényen az egyetem hallgatói zenés-irodalmi műsort adtak elő, Koltai Gábor rendező közreműködésével.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kriminalisztikai továbbképzés a Rendészettudományi Karon

    •  dsc5010 2
    •  dsc5003 2
    •  dsc5012 2
    •  dsc5022 2
    •  dsc5039 2
    •  dsc4692 2
    •  dsc4714 2
    •  dsc4733 2
    •  dsc5615 2
    •  dsc5637 2
    •  dsc5640 2
    •  dsc5946 2
    •  dsc5715 2
    •  dsc5649 2
  • Előző
  • Következő

Az első angol nyelvű kriminalisztikai továbbképzés vette kezdetét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen október 2-án a Marymount University szakembereinek jóvoltából. A kurzus annak az együttműködési megállapodásnak az eredményeként jött létre, amelyet 2016-ban írt alá a két intézmény.

A Marymount Universityt 1950-ben alapították, független katolikus intézményként. Számos alapképzést, mesterképzést, és doktori képzést kínál hallgatóinak. A mintegy 3600 hallgatóból álló egyetemi közösség nagyon sokszínű, hiszen mintegy 70 ország diákja tanul az intézményben.

Az együttműködési megállapodást azzal a céllal kötötte a két intézmény, hogy lehetőség nyíljon az oktatók és kutatók mobilitására, közös kutatásokban és szakmai programokban való részvételre, elsősorban a kriminalisztika és a kibervédelem területén.  A megállapodás létrehozásában nagy szerepe volt többek között Szemerkényi Rékának, hazánk korábbi Washingtonba delegált nagykövetének, aki a képzést elindító megnyitón is részt vett.

Dr. Kovács Gábor, Prof. Dr. Patyi András rektor nevében is köszöntötte az egybegyűlteket a képzés megnyitóján. Az NKE oktatási rektorhelyettese kiemelte, hogy az Egyesült Államok a világ vezető országaként a kriminalisztika területén is élen jár, így a képzésben résztvevő szakemberek már nem csak a magyar és az európai uniós eljárásokat ismerhetik meg, hanem – köszönhetően az NKE és a Marymount Egyetem együttműködésének – betekintést nyerhetnek abba is, ahogy a téma szakértői a tengerentúlon végzik a munkájuk.

A négynapos képzésen elméleti és gyakorlati ismereteken át mutatják be a Marymount oktatói a legmodernebb, csúcstechnológiát is használó kriminalisztikai eljárásokat a hazai szakembereknek. Az első nap folyamán főleg jogi alapokat szerezték meg a részvevők. Az amerikai joggyakorlat sok mindenben eltér a magyartól, és az esetek pontos megértéséhez, valamint a jó gyakorlatok átültetéséhez szükséges ezek ismerete. A képzés további napjaiban pedig már a gyakorlati részekre helyeződött a hangsúly a nyomozás menetét illetően. A nyomok felderítésén, rögzítésén túl még ballisztikával is foglalkoztak a részvevők. A képzés végén pedig ünnepélyes keretek közt elismerő oklevelet is vettek át a résztvevők.

Szöveg: Ondrék József

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ösztöndíj az NKE „követeinek”

    • fokep 2
    •  dsc5050 2
    •  dsc5073 2 2
    •  dsc5106 2
    •  dsc5145 2
    •  dsc5157 2
    •  dsc5211 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 21 hallgatója részesül Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban az idei tanévben. A korábban köztársasági ösztöndíjnak nevezett elismerésről szóló oklevelet ünnepélyes keretek között adták át a Ludovika Főépületben.

Az Államtudományi és Közigazgatási Karról kilencen, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karról négyen, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karról öten, a Katasztrófavédelmi Intézetből pedig egy hallgató részesült ösztöndíjban. A rendezvényen a hallgatókat az NKE követeinek nevezte Prof. Dr. Patyi András. Az intézmény rektora - aki korábban szintén részesült ebben az elismerésben- örömét fejezte ki, hogy a civil hallgatók mellett honvédtisztjelöltek és a Katasztrófavédelmi Intézet egyik hallgatója is elnyerte a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat. „Ennek a feltételrendszere ugyanis alapvetően a civil felsőoktatásra lett kitalálva”- fogalmazott Patyi András. A rektor szólt arról is, hogy az NKE több mint egy egyetem, hiszen felsőoktatási alapfeladatai mellett egyéb, külön törvényekben megfogalmazott kihívásoknak is meg kell felelnie az intézménynek és benne a hallgatóknak, oktatóknak is.

„Értékeljék és becsüljék meg azt, hogy kényelmes, modern körülmények között tanulhatnak”- mondta pohárköszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjnak motiváló ereje lehet minden egyetemi polgár számára, így arra kérte az ösztöndíjasokat, hogy ők is segítsék hallgatótársaikat céljaik elérésében.

Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra pályázhatnak az államilag támogatott (ösztöndíjas, részösztöndíjas) illetve költségtérítéses (önköltséges), teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben illetve osztatlan képzésben részt vevő hallgatók. Az ösztöndíj-pályázatok elbírálásának rendjét a felsőoktatási intézmény saját szabályzatában határozza meg. Ennek keretében az intézmény jogosult megállapítani, hogy mely tevékenységek, eredmények alapján alakítja ki az intézményi rangsort, mely kritériumokat veszi figyelembe nagyobb vagy kisebb súllyal a pályázatok elbírálása során. A pályázati felhívást a felsőoktatási intézmények teszik közzé, a hallgatóknak a pályázatot felsőoktatási intézményükhöz kell benyújtaniuk. A támogatás összege havi 40 ezer forint.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ösztöndíjak, 2017

Fókuszban a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet

    • fokep
    •  dsc4767 2
    •  dsc4782 2
    •  dsc4798 2
    •  dsc4815 2
    •  dsc4836 2
  • Előző
  • Következő

Viszonylag új, ám dinamikusan fejlődő diszciplínáról esett szó a Rendészettudományi Kar (RTK) Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéke által rendezett konferencián október 3-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a konferencia levezető elnöke köszöntőjében felidézte, hogy annak idején nagy feladat volt a magánbiztonság és önkormányzati rendészet beemelése az RTK portfóliójába. Erre a lépésre az a felismerés vezetett, hogy a biztonság társadalmi termék, azt nem csak a rendőrség állítja elő, bár meghatározó szerepe van ebben. A vezérőrnagy elmondta: a konferencia témájául szolgáló szakterület kutatási terepe az állami őrszolgálatok, az önkormányzati rendészet, a magánbiztonsági szféra és a polgárőrség tevékenysége. Hangsúlyozta, hogy e téren a következő évtizedek jelentős fejlődést hoznak, mert az állam nem tudja teljesen garantálni a biztonságot; ma már magánszemélyek képesek hadviselést folytatni, különböző modern technikai eszközök segítségével akár otthon ülve csapást tudunk mérni személyekre, objektumokra. A vezérőrnagy a Fenntartói Testület tagjaként ígéretet tett arra, hogy az egyetemen mindig támogatást élvez majd e szakterület.

Dr. habil. Hautzinger Zoltán, az RTK oktatási dékánhelyettese utalt arra, hogy a konferenciát szervező tanszék mindössze három esztendeje alakult, de maga a szakirány már egy évtizedes múltra tekint vissza. Mindezek ellenére a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet oktatását, kutatását nem csupán az egyetem falain belül, de a civil biztonsági szakma berkeiben is elfogadják és nagyra értékelik. Amint a dékánhelyettes fogalmazott, ebben jelentős szerepe van dr. Christián László PhD r. ezredesnek, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetőjének.

A magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kutatócsoport vezetője, dr. Christián László elsőként köszönetet mondott a szakirány tíz évvel ezelőtti létrehozásának támogatásáért dr. Janza Frigyesnek, illetve a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola akkori vezetésének. Megköszönte továbbá a Fenntartói Testület támogatását a kutatócsoport létrehozásához, valamint a szakmai partnerek által nyújtott folyamatos segítséget a tanszék működéséhez, elsősorban a szaktanterem kialakításához. A tanszékvezető elmondta, hogy húsz érvényes együttműködési megállapodással rendelkezik a tanszék, és további három előkészítés alatt van. Az utóbbi években megújították negyven tantárgy programját, öt új tankönyv született, és komoly tudományos diákköri eredményekkel büszkélkedhetnek a szakirány hallgatói. A tanszékvezető a tervekről is említést tett: ezek között szerepel például a mentorprogram, illetve a mesterképzés elindítása. A kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy a rendészet küldetése csak összefogással – a rendőrség, egyéb rendvédelmi szervek, az önkormányzati rendészet, a magánbiztonsági cégek és a civil bűnmegelőzés együttműködésével – teljesíthető: Janza Frigyes kifejezésével élve ezt nevezzük komplementer rendészetnek. A kutatócsoport célja a többi között: a figyelem ráirányítása erre a tényre; a rendészettel való kapcsolódás elemzése; problématérkép felvázolása és természetesen megoldások keresése. A tanszékvezető végül bemutatta a kutatócsoport tagjait, köztük két külföldi munkatársukat.

Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kérdésekkel ugyancsak foglalkozó Vidékbiztonság Kutatóműhely helyettes vezetője a vidékbiztonság aktuális kérdéseiről tartott előadást. Mint mondta, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karával közösen létrehozott kiemelt kutatóműhely munkájában egyetemünkön az RTK, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, valamint a Katasztrófavédelmi Intézet vesz részt. A kutatóműhely célul tűzte ki a vidékbiztonság komplexitásának feltárását, az összetevők törvényszerűségeinek rendszerszemléletű meghatározását, valamint a vidékbiztonsági tudatosság kialakításához szükséges tudástár és oktatási módszerek kidolgozását.

A magánbiztonság átvilágításának módszertanáról szólva dr. Szabó Csaba PhD r. őrnagy, tanársegéd kiemelte a nemzetközi tendenciák és a nemzetközi jó gyakorlatok feltárásának fontosságát. A tanársegéd a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet vonatkozásában különösen lényegesnek ítélte a hiánypótló kutatások folytatását és azt, hogy eredményként a jogalkotó számára megfogalmazott ajánlások is szülessenek.

A magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti kutatócsoport szlovén tagja, dr. Andrej Sotlar a plurális rendészet (plural policing) nemzetközi szakirodalmának áttekintésével kezdte előadását, kiemelve, hogy ma már nem létezik egyszereplős rendészet. A Maribori Egyetem Biztonságtudományi Karának dékánja a szlovén modellről szólva elmondta, hogy a plurális rendészet résztvevői között megtaláljuk a rendőrségtől kezdve a magánnyomozókig valamennyi olyan szereplőt, akinek fő profilja a biztonság fenntartása, és e szervezetek, személyek között valós, mindennapos együttműködés tapasztalható. Fontos ez azért is, mert ezek a szervezetek egymástól is tanulhatnak ily módon. Mint Andrej Sotlar fogalmazott: az egyetemek rendkívül alkalmasak arra, hogy a különböző szervezetekből érkező rendészeti szakemberek semleges platformon folytassanak szakmai eszmecserét.

Az önkormányzati rendészeti kutatások részeredményeiről számolt be dr. Bacsárdi József. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának PhD-hallgatója elmondta: az önkormányzati rendészet újrafelfedezésének vagyunk ma tanúi: a városi rendőrségek 1919-es, majd az önkormányzatok 1949-es felszámolása után már a nyolcvanas években, de a rendszerváltozás után még inkább igény mutatkozott a települési rendészet felélesztésére. A kutatás ezt a folyamatot kívánja segíteni, elsősorban a meglévő anomáliák feltárásával.  


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Bűnmegelőző funkciója van a fedett nyomozók alkalmazásának

    • fokep
    •  dsc4926 2
    •  dsc4912 2
    •  dsc4915 2
    •  dsc4931 2
    •  dsc4920 2
  • Előző
  • Következő

„Fedett nyomozók alkalmazása a bűnüldözésben” címmel tartotta meg előadását Dr. Mészáros Bence r. ezredes 2017. október 3-án a Ludovika Szabadegyetem keretében. A Rendészettudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese előadásában kiemelte a fedett nyomozók alkalmazásának bűnmegelőző funkcióját és a paradigmaváltást jelentő új büntetés-eljárási törvény témához kapcsolódó rendelkezéseit.

Mészáros Bence a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán „cum laude” minősítéssel szerzett jogi diplomát 2004-ben, ugyanitt „summa cum laude” minősítéssel PhD tudományos fokozatot szerzett „Fedett nyomozás a bűnüldözésben” című értekezésével 2011-ben. Oktatói pályafutását 2005-ben a Pécsi Tudományegyetemen kezdte meg, 2013-tól oktat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán; a Kriminalisztikai Intézet Bűnügyi Stratégiai Tanszék vezetője, a Kari Tudományos Diákköri Tanács elnöke. Tagja a Magyar Kriminológiai Társaságnak, a Magyar Büntetőjogi Társaságnak, a Pécsi Akadémiai Bizottság Bűnügyi Tudományok Munkabizottságának, az Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottságnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészetelméleti Kutatóműhelyének és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének. Kutatási területe: a kriminálstratégia, a fedett nyomozók alkalmazása a bűnüldözésben, a titkosszolgálati eszközök a bűnüldözésben és a magánnyomozás.

Dr. Mészáros Bence r. ezredes kutatási területének megválasztását azzal indokolta, hogy a hagyományos nyílt eszközökhöz képest a fedett nyomozók alkalmazása részletében sokszor a hagyományos bűnüldözéssel ellentétes gondolkozást követel, ez a kettősség nagy szellemi kihívást jelent nemcsak a fedett nyomozást a gyakorlatban végzőknek, hanem a fedett nyomozók alkalmazását elméleti és kriminalisztikai szempontból vizsgálók számára is. „A fedett nyomozói működés az egyik legveszélyesebb rendőri munkának számít. Lenyűgözött ezen bátor emberek kitartása és elhivatottsága, ahogy értünk küzdenek folyamatosan az ellenséges vonalak mögött - mondta az NKE egyetemi docense.

Az előadás kezdetén a fedett nyomozó fogalmi meghatározására került sor. Dr. Mészáros Bencétől megtudhattuk, hogy a „rendőrség kémje”- ként is számon tartott fedett nyomozó a bűnüldöző szerv egy olyan tagja, aki egy huzamosabb időre létrehozott fiktív személyazonosság és ahhoz tartozó fedőtörténet (úgynevezett legenda) segítségével leplezi önmagát bevetése során, teszi mindezt azért, hogy a kriminális miliőben mozogva kapcsolatokat építsen ki, bűnelkövetőket leplezzen le, illetve bűnszervezetekbe épüljön be. „A legenda nem más, mint a fedőszemély fedőtörténete, amely során nem más személyazonosságát veszi fel a fedett nyomozó, hanem egy kitalált, nem létező személy szerepét játssza el a célszemélyeknek”- mondta Mészáros Bence. A másik személyazonosság felvételében nagy szerepe van a fedőnévnek, a fedőokiratnak és a közigazgatási nyilvántartásba vett fiktív adatoknak, míg a fedőtörténetben a fedőintézmény, mint például a munkahely vagy fedőlakás, valamint a pénzügyi és tárgyi eszközök használata játszik kulcsfontosságú szerepet az akcióban.

A jó legenda ismérvei közé Dr. Mészáros Bence a célszemélyek számára való vonzóságot, a kellőképpen hihetőséget és az ellenőrzés-biztosságot sorolta, a típusainál pedig a pár napig tartó könnyű fedéses beépülés mellett a hónapokig vagy akár évekig is eltartó, mentálisan nagyon megterhelő mélyfedéses beépülést emelte ki. A fedett nyomozók alkalmazásának szükségességét a bűnszervezetekkel szembeni küzdelem, a bűncselekmények és a terrorizmus megelőzése, a sértett nélküli bűncselekmények jelensége, a határon átnyúló bűnözés és a bizonyítási nehézségek indokolják.

Az előadó a szervezett bűnözés jellemzőinél felhívta a közönség figyelmét, hogy a konspirált, nagy erőforrással rendelkező, magukat legális tevékenységgel leplező bűnszervezetek esetében a legnagyobb probléma a struktúrából fakad. A hagyományos nyomozati eszközökkel a hatóság a hierarchia alján lévő végrehajtókat tudja csak kézre keríteni, míg a szervezet élén álló vezetőket legfeljebb felbujtóként vonhatják felelősségre; a bűnszervezet célja éppen a vezetők profitjának maximalizálása, büntetőjogi felelősségének pedig a minimálása, hiszen az utasítás fentről lefelé, a pénz pedig lentről felfelé növekszik.

A fedett nyomozók alkalmazhatók információ- és adatgyűjtésnél, minta-, ál- vagy bizalmi vásárlásnál, bűnszervezetbe való beépülésnél vagy ellenőrzött szállításnál. Az új büntetés-eljárási törvény 2018. július 1-jén lép hatályba, a terrorizmussal kapcsolatos tevékenységet végző csoportokba való beépüléssel, a rejtett figyelés végrehajtásával, a valótlan vagy megtévesztő információ továbbadásával és a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött más leplezett eszközök birtoklásával egészíti ki mindezt.

A fedett nyomozók büntetlenségi feltételei nehéz kérdésként volt jelen a magyar jogban. „A fedett nyomozó esetében nem minden bűncselekmény, ami annak látszik. A tényállásszerű cselekmény csak akkor bűncselekmény, ha szándékos és veszélyes is a társadalomra nézve. Ha fedett nyomozóként drog vásárlásával kivon valakit a forgalomból, az nem veszélyes, sőt a társadalom érdekét is szolgálja. Ebben az esetben azért valósít meg egy bűncselekményt, hogy megóvja a jogi tárgyat, amit a jogalkotó védeni rendelt”- mondta az előadó. A 2017. évi XC. törvény rendezi a korábban jogi problémaként felvetülő határt, hogy meddig mehet el a fedett nyomozó; feladatelvégzése közben hol a határ, milyen bűncselekmény végrehajtásáért vonható felelősségre. Mészáros Bence paradigmaváltásnak nevezte az új büntetés-eljárási törvény rendelkezéseit, ami az utólag garantálás helyett általánossá teszi az előre adott felhatalmazást. Ez azt jelenti, ha előre látható, hogy a bevetés során milyen jogsértést követ el a fedett nyomozó, azt az alkalmazásáról szóló döntésben rögzíteni kell, a jogsértések elkövetésére felhatalmazást kell adni számára. Ennek az Amerika Egyesült Államok rendszere szolgál alapul.

A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. október 10-én kerül megrendezésre, ahol Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy tart előadást „A katasztrófavédelmi műveletek tervezése és szervezése” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kutatók Éjszakája az NKE-n

    • fokep
    •  dsc4169 2
    •  dsc4183 2
    •  dsc4186 2
    •  dsc4189 2
    •  dsc4219 2
    •  dsc4226 2
    •  dsc4235 2
    •  dsc4238 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulása óta résztvevője az Európai Unió Bizottságának 11 évvel ezelőtt indított kezdeményezésére létrejött eseménynek, az idén 12. alkalommal megrendezésre került Kutatók Éjszakájának.

Az esemény általános célja, hogy a tudósi, kutatói pályát és általában a tudományt közelebb hozza a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára, valamint az érdeklődők megismerjék az egyetemünkön folyó rendkívül színes spektrumú oktatói – kutatói munkát.

Örömmel mondhatjuk el, hogy az öt karon és egy karközi intézetben, három városban, négy helyszínen minden eddiginél több program került megrendezésre. Az előadók az öt kar, egy karközi intézet, az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár munkatársai, valamint az egyetem doktoranduszai és szakkollégistái közül kerültek ki, akik minden eddiginél több, 83 előadást és 6 ismétlődő bemutatót tartottak. Az NKE mindösszesen 118 programra várta az érdeklődőket a már délután elinduló és késő estig tartó rendezvény folyamán. A résztvevők száma is rekordot döntött: az NKE programjait összesen 3.159 fő látogatta meg.

A Ludovika Campus főépület Könyvtárában került megrendezésre a mindig telt házak előtt zajló RTK-s előadássor. Mind a laikusok, mind a témában jártasak számára érdekfeszítő előadások hangzottak el a kriminológia, kriminalisztika világából, kriminálpszichológus, viktimológus, rendőrorvos és bűnözéselmélettel foglakozó szakembereink előadásában.

Az ÁKK idén három előadással vett részt az programon. A közösségi média és az önkormányzatok meglepő kapcsolatát, az okos eszközök biztonsági kockázatait, valamint az ukrán jogszabályi változásokat körbejáró oktatókat nagy figyelemmel hallgatta közönségük.

A NETK oktatói rendkívül színes témákkal örvendeztették meg a külpolitika, a külgazdaság és biztonságpolitika iránt érdeklődőket. Az európai rendtől, az ázsiai politikai folyamatokon, valamint az ukrajnai konfliktuson át az Iszlám Államon keresztül Donald Trump Amerikájáig vezetett a virtuális utazás ezen a pénteki délutánon-estén.

Először mutatkozott be az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár – az egyetem programjainak szervezője – előadásokkal is: levéltáros-történészei Magyarország három történelmi korszakát idézték meg ezen az estén: az I. világháborút követő időszakot a vasutasok sorsán keresztül, a II. világháborút egy katona levelei alapján, továbbá a rendszerváltás korát a népligeti ellenzékiek történetét bemutatva.

A HHK rendkívül bőséges programkínálatából említést érdemel a Zríny-szablya hiteles másolatának bemutatása, a Vietnámban alkalmazott vegyi fegyverek és hatásukról szóló, valamint a vatikáni hírszerzésről szóló, tömegeket vonzó előadás. A robotokról és jövőbeni használatukról, a katonai közlekedést és kritikus infrastruktúrákat bemutató programok továbbá az egyéb katonai, haditechnikai és biztonságpolitikai témájú előadások iránt nagy volt az érdeklődés.

A Nemzetbiztonsági Intézet szinte minden előadása telt ház előtt zajlott. A terrorizmus, a biztonság napjainkban sajnálatosan rendkívül aktuális témákat szolgáltat. A terrorelhárítás, a terrorista hálózatok, a terror turizmusra gyakorolt hatása kiemelt tárgykörei voltak az estének.

Először mutatkozott be önálló szekcióval a Biztonságpolitikai Szakkollégium. Témái szintén a mindennapjainkat befolyásoló biztonság témakör különböző szegmenseit járták be.

Szolnokon a HHK Katonai Repülő Intézet mutatkozott be a nagyközönség számára. Mind az előadások, mind az UAV bemutató nagy létszámú érdeklődőt vonzottak.

Baján a Víztudományi Kar – először NKE-s színekben – tartott gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt izgalmas bemutatókat és színvonalas szakmai előadásokat a vízgazdálkodás, árvízvédelem, de a matematika témakörében is. A helyi csillagvizsgáló Planetárium-programja vonzotta a legtöbb résztvevőt.

A látogatók egybehangzó véleménye alapján magas színvonalú, nagyon jól sikerült rendezvényt zárt egyetemünk a Kutatók Éjszakája idei évi programján.


A leglátogatottabb és egyben legérdekesebb előadások a következők voltak:

Dr. Farkas Johanna: Egy magyar sorozatgyilkos személyiségprofilja

Prof. dr. Fülöp Mihály: Az európai rend és a magyar békeszerződés

Csizmadia Gábor: Donald J. Trump, Amerika és a világ

dr. Ujházi Lóránd: A vatikáni hírszerzés és elhárítás sajátos rendszere

Dr. Kasznár Attila: Terrorizmus a globális térben


Szöveg: EKKL

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on