Szűkítés


Minden Címke 411


bejegyzések

Hazugságok ellen

    •  dsc0309 2

Tegnap több internetes portálon valótlan és hazug állítások jelentek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem európai uniós projektjeivel kapcsolatban. Egyes híradások csalást emlegettek. Mindezt az Európai Bizottság vezető beosztású munkatársának, Nicolas Gibert-Morinnak a levelére hivatkozva fogalmazták meg, elsőként a 24. hu oldalon. A 24. hu írását több portál átvette, azonban az NKE hivatalos, a valóságot ismertető álláspontját már nem közölték le.

Fontos elmondanunk, hogy a megjelent rágalmakkal ellentétben az Európai Bizottság nem folytat vizsgálatot! A programok hazai Irányító Hatósága (Miniszterelnökség) a programfinanszírozás kérdéseiben áll kapcsolatban az Európai Bizottság illetékeseivel, és ennek keretében Egyetemünk is szolgáltat információkat, válaszol kérdésekre.

Mint ismert, az NKE két KÖFOP-projekt gazdája, amelyek célja a magyar közigazgatási tisztviselők továbbképzési rendszerének a felépítése, fejlesztése és egy fenntartható tudásbázis kialakítása. Nem túlzunk, ha azt mondjuk: ez hatalmas feladat. Ez közel 100 ezer tisztviselő szisztematikus képzését jelenti, amelyen közel 1000 oktató és adminisztratív munkatárs dolgozik. Közel 50 magyar és külföldi egyetem, közigazgatási szerv és szakértő intézmény segíti együttműködési megállapodásokkal a projekt megvalósítását. Jelenleg mintegy 70 ezer tisztviselő és több ezer tisztviselő- jelölt hallgató vesz rész a programokban.

Úgy gondoljuk, hogy az NKE és a projektben résztvevő minden partnerintézmény számára megalázóak azok a súlyos és hamis vádak, amelyek az EUB adminisztratív leveleit kiforgatva egyes hírportálokon megjelentek. Csalással és lopással vádoltak meg Egyetemünket, amit határozottan visszautasítunk, és amely rágalmakért egyetemünk bírói úton fog elégtételt venni. Mindemellett levelet írtunk az Európai Bizottság képviselőjének, Nicolas Gibert-Morin úrnak, tájékoztatva őt arról, hogy az általa jegyzett adminisztratív levelet, annak tartalmi kiforgatása és átértelmezése mellett, egyes hírportálok az említett rágalomhadjárat céljaira felhasználták, valamint azért, hogy tegyen meg mindent, hogy a folyamatban lévő egyeztetés méltányosan, az érintett szervek személyes becsületének, valamint emberi méltóságának védelme mellett történjen meg.

A levelet teljes terjedelmében közöljük:

Cimkék: KÖFOP, NKE, 2017

Nemzetközi oktatási hét az NKE-n

    • img 5274
    • img 5098
    • img 5207
    • img 5244
    • img 5287
    • img 5081
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem első alkalommal rendezett nemzetközi oktatási hetet. 2017. április 3-7. között 9 országból (Amerikai Egyesült Államok, Csehország, Etiópia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország) 16 vendégoktató vett részt az esemény programjain, és osztotta meg tapasztalatait, ismereteit Egyetemünk oktatóival és hallgatóival.

A résztvevők köszöntésére szervezett fogadáson Dr. Nagy Judit nemzetközi rektorhelyettes kiemelte: a nemzetközi hét lehetőséget ad arra, hogy az egyetem hallgatói és oktatói megismerjék más országok és kultúrák jellegzetességeit, illetve más szemszögből lássák a közigazgatás, biztonságpolitika, közgazdaságtan és jog nemzetközi léptékben is aktuális kérdéseit. Az esemény egyúttal kiváló lehetőséget nyújt a hálózatépítésre, új partnerkapcsolatok kialakítására, közös kutatómunka megalapozására is.

A nemzetközi hétre érkező oktatók többek között a Lengyelország európai integrációjáról, a német közszolgálati karrierrendszerről, a gazdasági társaságok uniós székhely-áthelyezési szabályairól, a nemzetközi pénzügyek orosz szabályozásáról, a nemzetközi embercsempész hálózatok jellemzőiről, a nemzetközi biztonságpolitikai kihívásokról és a NATO-ról, a francia közigazgatási bíróságokról, valamint a cseh közigazgatási rendszer jellemzőiről tartottak előadásokat.

Az órarend szerinti előadásokon kívül a résztvevők workshopot tartottak, ahol az európai integráció jövőjével és az integráció előtt álló legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban cseréltek eszmét a külföldi és magyar oktatók. A beszélgetés Dr. Bóka János, az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, valamint Mantas Bileišis, a vilniusi Mykolas Romeris Egyetem központvezetője moderálásával zajlott.

Az első nemzetközi oktatási hét minden szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és jelentősen bővítette az NKE partnerkapcsolati és együttműködési lehetőségeit. Az Egyetem a kezdeményezést az elkövetkező években is folytatni kívánja.


Szöveg: Dr. Bóka János

Fotó: NKI

Megosztás a Facebook-on


NKE a világ körül

    • nke a vilag korul web

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem emblémáját kell fényképen megörökítenie azoknak az egyetemi polgároknak, akik részt szeretnének venni az intézmény  által meghirdetett fotópályázaton.  A szervezők olyan fényképeket várnak, amelyek nem hagyományos, mindennapi beállításban és közismert vagy különleges helyszínen készültek.

A pályázatra bárki jelentkezhet, aki az egyetem aktív hallgatója, főállású oktatója, kutatója, tanára vagy adminisztratív munkatársa. Mindenki maximum 3 db., kifejezetten a pályázatra készített, korábban más célból hivatalosan nem közölt fényképpel nevezhet.

A zsűri által díjazásban részesített és legjobbnak ítélt művekből az egyetem kiállítást rendez 2017 novemberében a Tudomány Napja programsorozathoz kapcsolódóan.

További információk elérhetők a pályázati felhívás oldalán.

Megosztás a Facebook-on


Tudománnyal a biztonságosabb légiközlekedésért

    • fokep
    •  dsc9593 2
    •  dsc9597 2
    •  dsc9599 2
    •  dsc9631 2
    •  dsc9665 2
    •  dsc9667 2
    •  dsc9620 2
    •  dsc9714 2
    •  dsc9728 2
    •  dsc9740 2
    •  dsc9778 2
    •  dsc9798 2
    •  dsc9823 2
  • Előző
  • Következő

A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó három területen indult kutatás az NKE Katonai Repülő Intézetében egy uniós finanszírozású projekt keretében - hangzott el a Magyar Honvédség 86. Szolnok helikopter bázisán tartott nyitórendezvényen. A projektnyitót követő repüléstudományi konferencián a szakterület aktualitásaival ismerkedhettek az érdeklődők.

„Ez a projekt minden ízében és mozzanatában a modern felsőoktatási tudományos világ jellemzőihez illeszkedik. Az interdiszciplináris projekt konkrét, valóságos kihívásokhoz keres tudományos válaszokat”- fogalmazott megnyitó beszédben Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a kutatómunka egyfajta klaszterben folyik majd, hiszen a Katonai Repülő Intézet mellett más katonai szervezetek, felsőoktatási intézmények, kutatóközösségek és például fiatal doktoranduszhallgatók is részt vesznek a 2020-ig tartó munkában. Szerinte fontos az is, hogy a kutatómunka eredményei minél hamarabb bekerüljenek a felsőoktatási képzésekbe. A rektor emlékeztetett arra, hogy 2018-ban új állami légiközlekedési szak indul, amelynek tananyagfejlesztésébe az intézet is bekapcsolódik. Patyi András szerint a katonai tudományoknak mindig egy lépéssel a „civil” tudományok előtt kell járnia, hiszen a fejlett országokban legtöbbször a katonai alkalmazásokból „szűrődnek” át jelentősebb fejlesztések az átlagfelhasználók számára. A rektor reméli, hogy ez a szellemiség is érződni fog az intézet által irányított kutatómunkán. Emlékeztetett rá, hogy a második világháború utáni katonai felsőoktatás története Szolnok városához köti a légierő tiszti utánpótlásának a képzését: 1949. október 1-jén itt alakult meg a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola.

„A Katonai Repülő Intézet – ahogy a jogelődjei is - alapvetően a műszaki tudományok, valamint az alkalmazói-humán területen végeznek jelentősebb kutatói tevékenységet”- fogalmazott előadásában Dr. Palik Mátyás ezredes, egyetemi docens. Az intézetigazgató elmondta, hogy 2012-ben zárult le az Óbudai Egyetemmel közös projektjük a többi között a repülésmeteorológia és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos területen. „Mindennek konkrét eredményei is voltak és ezek beépültek a képzésbe”- tette hozzá Palik Mátyás.  Ezeket a kutatási témákat is folytatják majd, kissé komplexebb módon, a légiközlekedés-biztonság nézőpontjából a jelenleg futó uniós támogatású projektben. „Szeretnénk egy kiválósági központot létrehozni Szolnokon, ahol később akár nemzetközi szintre is ki tudjuk majd terjeszteni kutatásainkat”- fogalmazott a projekt szakmai vezetője. Elhangzott, hogy a projekt három kiemelt kutatási területre fókuszál: az alternatív üzemanyagok repülésben való alkalmazására, a repülés emberi tényezőinek vizsgálatára és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos kutatásokra. Palik Mátyás elmondta, hogy a projekt révén lehetősége van az intézetnek arra, hogy mintegy 220 millió forint értékben a kutatáshoz nélkülözhetetlen, de később az oktatásban is kiválóan használható technikai eszközöket szerezzen be. A többi között elkészül egy időjárás-felderítő UAV prototípus is, valamint a program népszerűsítése és a repülésbiztonsági tudatosság növelése érdekében egy országos, középiskolások részvételével megvalósuló UAV versenyre is sor kerül. A program megvalósításában az NKE kutatóin kívül több mint 30 más felsőoktatási- és kutatóintézet kutató-fejlesztője vesz részt, de a hazai repülőipar területén tevékenykedő KKV-k külső szakértői, valamint fiatal kutatók, doktoranduszok és egyetemi hallgatók is a csatlakozhatnak a projekthez. Elhangzott az is, hogy a projektben részt vevő mintegy 80 szakember a következő években számos konferencián és nemzetközi képzésben vehet majd részt, ezzel is bővítve jelenlegi tudását.

„Az AVIATION FUEL alprojekt keretében az egyes alternatív tüzelőanyag fajták repülésben való alkalmazhatóságának elemzésével, azok alkalmazási feltételeinek minél szélesebb körű feltárásával és a felmerülő környezeti és gazdasági szempontok becslésével foglalkoznak a szakértők”- mondta el Dr. Kavas László egyetemi docens, az alprojekt vezetője.

Az AVIATION HUMAN alprojektben a repülés emberi tényezőit vizsgálják a szakemberek. Dr. Dunai Pál egyetemi docens, a kiemelt kutatási terület szakmai irányítója elmondta, hogy a projekt során a kutatók adatokat gyűjtenek és elemeznek, új mérési és vizsgálati protokollokat dolgoznak ki és tesztelnek is, majd összesítik a gyakorlati alkalmazás eredményeit. „A kutatás a pilóták mellett az egyre népszerűbb pilótanélküli légi járművek (UAV) alkalmazóira is kiterjed”- tette hozzá a szakember. Az UAS ENVIRON kiemelt kutatási terület keretében a pilóta nélküli légi járművek (UAV) felhasználását biztonságossá, rugalmassá és így sok területen alkalmazhatóvá tévő repüléstámogató rendszer modelljét dolgozzák ki és készítik el. Dr. Bottyán Zsolt egyetemi docens, az alprojekt vezetője elmondta, hogy a kutatók egy mobil szoftveres alkalmazást szeretnének kidolgozni, amely a repülések végrehajtásához nélkülözhetetlen repülésmeteorológia és légiközlekedési információk közvetlen elérését tenné lehetővé. Az alkalmazás segít a repülések megtervezésében: tájékoztatja a felhasználót a repülés tervezett útvonalán várható meteorológiai helyzetről és minden fontos légiforgalmi információról.

A nyitórendezvényt követően sorra kerülő állófogadáson Dr. Pohl Árpád ezredes mondott pohárköszöntőt. A HHK dékánja minden közreműködőnek megköszönte az eddigi eredményeket és sok sikert kívánt a projekt megvalósításához. A program délután repüléstudományi konferenciával folytatódott, ahol öt szekcióban több mint hatvan szakember tartott előadást olyan témákban, mint például a pilóta nélküli repülőgépek gyártása, a katonai ejtőernyőzés meteorológiai támogatása, vagy a szoftver-megbízhatóság. A témáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kormányablakok: egyre elégedettebbek az ügyfelek

    • fokep
    •  dsc9287 2
    •  dsc9290 2
    •  dsc9293 2
    •  dsc9330 2
    •  dsc9344 2
    •  dsc9357 2
    •  dsc9375 2
    •  dsc9411 2
    •  dsc9430 2
    •  dsc9432 2
  • Előző
  • Következő

Átvette kormányablak ügyintézői oklevelét az a 112 Pest megyei és fővárosi állami tisztviselő, akik nemrégiben végeztek a Miniszterelnökség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésén alapuló képzésen. A Budapest Főváros Kormányhivatala épületében rendezett ünnepségen részt vett Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora is, aki egy nemrégiben készült reprezentatív felmérésre hivatkozva elmondta, hogy az ügyfelek kifejezetten elégedettek a kormányablakokban folyó munkával.

Az integrált kormányhivatali rendszert egyedülálló modellnek nevezte a hazai és az európai közigazgatásban Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint „ezzel Magyarország saját útját járja”. Elhangzott, hogy a 2014-ben elindult integrációs folyamat nem állt meg a szervezeti változások szintjén, hanem a közigazgatás lényegét, a közigazgatási szervezet és az ügyfelek közötti kapcsolatot helyezte a változások fókuszába. Ennek eredményeként a kormány nemcsak a kormányablakok számának növelésére, hanem az azokban dolgozó szakemberek képzésére, továbbképzésére is kiemelt figyelmet fordított. Utóbbiban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelt szerep jutott, amely az intézmény számára is valós kihívást jelent, hiszen így közelebb kerülhet a közigazgatás szereplőihez és magukhoz az ügyfelekhez is. A rektor szerint az egységesen megszervezett és irányított képzések az egységes tudásanyaggal együtt azt eredményezik, hogy az ügyfelek az ország bármely pontján azonos színvonalú szolgáltatást kaphatnak a kormányablakokban. Patyi András szólt arról az NKE és a KSH által közösen készített reprezentatív felmérésről is, amely szerint az állampolgárok egyre elégedettebbek a járási kormányhivatalok és a kormányablakok tevékenységével. Elhangzott, hogy Magyarországon 40 éve működik önálló felsőfokú közigazgatási képzés és mára egyetlen kar szinte teljesen lefedi ezeket a tevékenységeket. Április 1-től az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) alap-, mester- és doktori képzéseket, valamint közigazgatási továbbképzéseket is folytat. Emellett a karhoz tartozik a teljes közigazgatási alapvizsga és szakvizsga rendszere, valamint az idén szeptembertől induló, doktori fokozatot adó államtudományi mesterképzés is.

„A magyar közigazgatás az elmúlt esztendőkben, amióta modern közigazgatás van, a legnagyobb átalakításán esik át” - mondta az oklevélátadó ünnepségen Dr. György István. Budapest Főváros Kormányhivatala kormánymegbízottja a járási hivatalok kialakítása mellett a fontosabb változások közé sorolta a kormányablakok létrehozását, amit egyfajta sikertörténetnek is nevezett. Szerinte a kormányablakok azért is fontosak a közigazgatás rendszerében, mert a legnagyobb felületen ezeken keresztül fogadja az állam az ügyfeleket, akik ma már gyors, hatékony, szakszerű ügyintézésben részesülnek. A kormánymegbízott elmondta, hogy a fővárosi kormányablakokban ügyfélmenedzserek is dolgoznak, akik segítenek az ügyfelek tájékozódásában és a minél gyorsabb ügyintézésben. Elhangzott, hogy ma már az interneten, például a Google Maps szolgáltatásban is egyre könnyebben elérhetőek a kormányablakok, de további online fejlesztések is várhatóak a fővárosban. „Ma már egyre kevesebb a panasz a kormányablakokkal kapcsolatban és ez nagyrészt az Önök munkájának köszönhető”- szólt az oklevelük átvétele előtt álló ügyintézőkhöz György István.

 „Minden ügyfélnek a saját ügye a legfontosabb, ezért döntött a kormány úgy 2010-ben, hogy az ügyintézés kultúráján is változtatni kell”- mondta beszédében Dr. Kovács Zoltán. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára hozzátette, hogy ennek szellemében alakultak meg a kormányablakok, amelyek kezdetben 29 településen 50 ügytípussal voltak elérhetőek, ma pedig 270 kormányablakban mintegy 1500 ügytípust tudnak intézni az állampolgárok. Az államtitkár elmondta, hogy a szervezeti rendszer átalakítása mellett a kormány nagy figyelmet fordított a humántőke reformjára is, azaz az ügyintézésben résztvevők tudásanyagának bővítésére és egységesítésére. Elhangzott, hogy a kormányablak ügyintézői képzések négy ütemben zajlanak, és 870-en már sikeresen el is végezték azt. „Ez egy biztonságot ad az Önök foglalkoztatásához, hiszen olyan tudás és képzettség birtokába kerülnek, amely nem könnyen pótolható a területi közigazgatásban” – fogalmazott az államtitkár.

Az ünnepségen a 112 Pest megyei és fővárosi állami tisztviselőnek Kovács Zoltán adta át a kormányablak ügyintézői végzettséget igazoló oklevelet. A rendezvényen Patyi András rektor és György István fővárosi kormánymegbízott mellett részt vett Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja is.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Biometrikus személyazonosítás

    • fokep
    •  dsc9239 2
    •  dsc9248 2
    •  dsc9251 2
    •  dsc9257 2
    •  dsc9266 2
  • Előző
  • Következő

„Biometrikus adatok a rendészeti célú személyazonosításban” címmel tartott előadást a Ludovika Szabadegyetemen Dr. Balla József PhD rendőr alezredes, rendőrségi főtanácsos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszék egyetemi docense. Az Európai Unió és a schengeni térség biztonságának megteremtése érdekében 2001-től számos szabályozás született, amelyek arra hivatottak, hogy garantálják az érintett térségbe utazó és az ott tartózkodó személyek biometrikus adataik alapján történő személyazonosítását. Balla József előadásában kitért a személyazonosítás történetére, a határrendészet nehézségeire, valamint a vonatkozó innovatív technológiai fejlesztésekre és a 21. század kihívásaira.

Balla József főiskolai tanulmányait a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Határőr szakán végezte, ahol 1997-ben határőrtiszt és mérnők tanár diplomát szerzett, majd tanulmányait a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen folytatta határrendészeti- és védelmi vezető szakon. Doktori végzettséget az NKE Hadtudományi doktori iskolájában szerezte „summa cum laude” minősítéssel. Számos határrendészeti gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, 10 évig dolgozott az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztályán mint osztályvezető. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének, az MTA IX. Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottság Rendészeti Albizottságának, a Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztályának, valamint a Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozatának. Folyamatosan publikál és elhivatott a határrendészeti szolgálati ág tisztjeinek képzésében.

„Hogyan tudjuk a biometrikus adatokat a mindennapi rendészeti munkában az előnyünkre fordítani és segítségül hívni a személyazonosítás során?” – tette fel a kérdést Balla József az előadás bevezetőjében. Az NKE egyetemi docense kifejtette, hogy a biometria, azaz a különböző külső személyiségjegyek alapján történő azonosítás átszövi a rendészet ellenőrzési tevékenységét. Manapság a témával kiemelten foglalkoznak a jogszabályalkotók, külön szabályozás vonatkozik az Európai Uniós, valamint a schengeni határrendészeti biometrikus azonosításra. Balla József kifejtette, hogy a biometrikus személyazonosítás nem is olyan bonyolult, erre alkalmas lehet az okmányainkban szereplő fénykép, vagy ujjlenyomat, azonban a terület hatalmas fejlődés alatt áll a technológiai vívmányok beépítésével.

Balla József kitért a személyazonosítás fejlődésére, az ókori görög kereskedők cserép-adminisztrációjától egészen az 1913-as első magyar biometrikus személyazonosító okmányig. Az NKE egyetemi docense rávilágított, hogy a személyazonosítás célja mindig is az volt, hogy megállapítsa, hogy az adott okmányt felmutató személy azonos-e azzal, akinek a részére kiállították az okmányt. Kiemelte, hogy a manapság használt magyar magánútlevél már jóval nagyobb védelmet biztosít a hamisítás ellen, világszínvonalú lézergravírozási eljárással készítik el. Azonban Balla József felhívta a figyelmet, hogy a személyazonosítás egy szubjektív, gondolati tevékenység, amely az anatómiai jellemzők összehasonlítása során az eltérések keresésén alapszik. „Azért szubjektív gondolati tevékenység, mert az ellenőrzés sikere az ellenőrzést végző személyen múlik”- mondta. Az NKE egyetemi docense összegezte az intézkedő tiszt általános igazoltatási, személyazonosítási tevékenységét: személyes adatok alapján azonosít, figyeli a közlési módot, továbbá a külső és belső jellegzetességet. „Azonban a valóságban azzal kell számolnunk, hogy két személy a megtévesztésig hasonló lehet egymáshoz!” – mondta Balla József, aki határrendészeti játékkal is készült a hallgatóság számára. Egymásra rendkívül hasonlító személyes és igazolványképeket kellett összehasonlítani a Ludovika Szabadegyetem diákjainak, majd eldönteni, hogy az adott személy azonos-e, vagy sem. „Ha a biztonsági szempontokat figyelembe vesszük, nem megengedhető, hogy tévesszünk a személyazonosításnál” – hívta fel a figyelmet az alezredes a határrendészet nehézségeire.

Balla József rávilágított, hogy a személyazonosítást számos objektív és szubjektív tényező befolyásolja: a határrendésznek a külső környezeti tényezők kizárása mellett rendkívül rövid idő alatt kell eldönteni, hogy az úti okmány megegyezik-e a valóssággal. „Másodpercekben mérhető, hogy mennyi időnk van az ellenőrzésre” – fejtette ki Balla József, aki kiemelte, hogy pont emiatt van hatalmas szükség a biometrikus személyazonosítás fejlesztésére, a technikai vívmányok beépítésére a gyakorlatba.

A rendészeti célú személyazonosítás főbb kritériumairól Balla József elmondta, hogy az azonosítást egyből az ellenőrzés helyszínén kell végrehajtani, az ellenőrzés folyamatába építve, azonnali válaszadással kell lefolytatni úgy, hogy ez az eljárás ne igényeljen speciális szakképzettséget vagy technikai feltételeket. Az NKE docense hozzátette, hogy a biometriai szempontok alkalmazását számos személyazonosítási eljárásba be lehet építeni, amelyek közül jelenleg legelterjedtebb az arcfelismerés és az ujjnyomat vétel, valamint újdonságnak számít az íriszletapogatás, valamint az ujj- és kézérhálózat alapján történő azonosítás. Módszer-specifikus szempont azonban a biometriai azonosításnál az egyetemesség, a helyszínfüggetlenség, az érintésnélküliség, továbbá, hogy elfogadott legyen a módszer, valamint, hogy a lehető legrövidebb időn belül lefolytassák az azonosítást. „Nagyon sok megoldandó kérdés van még és vitákat vált ki folyamatosan, hogy melyik biometrikus azonosítót, milyen eljárással alkalmazzuk. Ha az eszköz- és módszerspecifikus követelményeket figyelembe vesszük, akkor leginkább a kézérhálózatos ellenőrzés az, ami legjobban megfelel a kritériumoknak” – mondta Balla József az NKE egyetemi docense.

A Ludovika Szabadegyetem következő programjára április 11-én kerül sor, amelyen Dr. Regényi Kund Miklós ezredes tart előadást „Korszerű lövészfegyverek alkalmazása a modern hadviselésben” címmel, amelyre minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.


Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration


További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


NKE: új nemzetközi rektorhelyettes

    •  dsc7490 2

Dr. Nagy Judit egyetemi docens, rendőr ezredes láthatja el április 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi rektorhelyettesi feladatait. A négy évre szóló kinevezést Prof. Dr. Patyi András rektor adta át az NKE egyetem napi ünnepségén.

Az NKE-n az intézmény alapítása óta Prof. Dr. Kis Norbert töltötte be a továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettesi pozíciót, amely március 31-ével megszűnt. A közigazgatási továbbképzések, szakirányú képzések és előmeneteli vizsgák rendszere az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) részeként működik tovább, amelynek április 1-jétől Kis Norbert a dékánja. A nemzetközi ügyeket egyetemi vezetői szinten pedig Nagy Judit viszi tovább rektorhelyettesként.

Nagy Judit az NKE létrehozása óta az intézmény oktatója. 2012. október elsejétől egyetemi docens, majd 2013 júliusától mintegy három éven át, először megbízott, majd kinevezett tanszékvezetője a Rendészettudományi Karon (RTK) működő közigazgatási büntetőjogi tanszéknek, tavaly augusztus óta pedig a rendészeti jogi és igazgatási tanszék megbízott vezetője. Közben az RTK tudományos és nemzetközi dékánhelyetteseként is dolgozott egészen a nemzetközi rektorhelyettesi kinevezéséig. Olyan tantárgyak oktatásában vett részt, mint például a nemzetközi és európai közjog, a rendészeti szervek nemzetközi együttműködése vagy a szabálysértési jog. Nagy Judit jogi diplomáját 2002-ben vehette kézhez a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Doktori Iskoláját elvégezve szerzett tudományos fokozatot 2011 júliusában. Pályafutása alatt számos hazai és nemzetközi tudományos projektben vett részt. Kutatási területe az európai büntetőjog, valamint a nemzetközi rendőrségi és igazságügyi együttműködés. Nagy Judit a Rendészettudományi Doktori Iskola oktatója.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Új feladatok és vezető az ÁKK-n

    • akk honlapra

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) részeként működik tovább április 1-jétől a közigazgatási továbbképzések, szakirányú képzések és előmeneteli vizsgák rendszere. A korábban központi intézetként működő Vezető- és Továbbképzési Intézet (VTKI) az ÁKK szervezetében folytatja munkáját. A Kar dékánja április 1-jétől Prof. Dr. Kis Norbert, az Egyetem korábbi rektorhelyettese. Prof. Dr. Kiss  György dékáni megbízatásának megszűnésével is folytatja tanári munkáját a Karon és vezeti a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolát.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ÁKK, új vezető, 2017

Címzetes egyetemi tanári címet kapott Szemerkényi Réka

    •  dsc8852 2

Az NKE Szenátusa címzetes egyetemi tanári címet adományozott Dr. Szemerkényi Rékának 2016 novemberében. Hazánk Washingtonba akkreditált nagykövete elfoglaltságai miatt ma vette át elismerését Prof. Dr. Patyi Andrástól.

Dr. Szemerkényi Réka pályája során számos hazai és külföldi felsőoktatási és tudományos intézményben dolgozott oktatóként, kutatóként. Meghatározó szerepe van a magyar külpolitikai és biztonságpolitikai gondolkodás, valamint a kiberbiztonság fejlődésében. Mindemellett aktívan támogatja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem amerikai tudományos kapcsolatainak fejlesztését. Közreműködése segített abban is, hogy tavaly az intézmény együttműködési megállapodást kötött az egyesült államokbeli Marymount Universityvel, amelynek keretében lehetőség nyílik az oktatók és kutatók mobilitására, közös kutatásokban és szakmai programokban való részvételre, elsősorban a kriminalisztika és a kibervédelem területén Az aláírási ceremónián elmondott köszöntőjében kiemelte: „A most megkötött egyetemi megállapodás a két ország akadémiai kapcsolatait is erősíti, amivel csak nyerni tudnak az együttműködő felek”.

Megosztás a Facebook-on


Névadó ünnepség és szentmise a kápolnában

    • f ek ep
    •  dsc8367 2
    •  dsc8377 2
    •  dsc8392 2
    •  dsc8429 2
    •  dsc8433 2
    •  dsc8454 2
    •  dsc8466 2
    •  dsc8563 2
    •  dsc8601 2
  • Előző
  • Következő

Mostantól a Szent László nevet viseli az NKE Ludovika Főépület kápolnája – hangzott el a Szent László-emlékév kapcsán rendezett, az egyetem napi rendezvénysorozat részeként tartott ünnepségen.

A magyar kormány a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából hirdette meg a Szent-László emlékévet. Ehhez kapcsolódott egyetem napi rendezvényével az NKE is, amelynek kápolnája ebből az alkalomból felvette a Szent László nevet. A lovagkirály személyét a Ludovika Akadémia építtetői is fontosnak tartották, hiszen a kápolna ólomüveg ablakán az ő alakját is megjelenítették.

 „Szent Lászlóra, a királyra, a hadvezérre és hadfira emlékezünk ma, aki nemcsak vezette és csatába küldte harcosait, hanem maga is harcolt, a nehéz kardot és csatabárdot forgatva” – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora hozzátette, hogy a lovagkirály uralkodásának, katonai erényeinek köszönhetjük azt is, hogy 150 évig idegen sereg nem lépett az ország területére. Szent László uralkodása egyfajta aranykora volt a magyar történelemnek: az ország nagyhatalmi jelleget nyert, sokat fejlődött és gyarapodott. „Legendává váltak tettei, vitéz cselekedeteket tulajdonítottak neki”- fogalmazott Patyi András. A rektor Arany János 1853-ban írt balladájának gondolatait idézte, miszerint Szent László feltámad sírjából és beavatkozik a tatárok ellen vívott csatába, majd megfutamítja az ellenséget, akik a fejüket a kereszt alá tartják. Patyi András szólt arról is, hogy Szent László a magyar katonák és a határőrök védőszentje. „Kérjük, mint a honvédtisztképző egyetem polgárai, hogy mint szent király, legyen nekünk is mindörökké védelmezőnk. Vigyázzon ránk a boldogságos Szűz Mária is. Isten éltesse a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és Önöket is! ”- fogalmazott a rektor.

Nekünk, magyaroknak különösen érzékenyeknek kell lennünk a történelmünkre. Meggyőződésem, hogy a jövő csak a múlt szikláira építhető, amihez hazánk történelme szilárd alapot szolgáltat”- mondta ünnepi beszédében Dr. Lomnici Zoltán. A Szent László-emlékév Tanácsadó Testület tagja szerint a lovagkirály életműve például szolgál mindenki számára. „Akinek méltó példaképe van, soha nem marad magában a harcban, még akkor sem, ha már egyedül kell küzdenie”- fogalmazott az Emberi Méltóság Tanács elnöke. Hozzátette, hogy Szent László élete és halála szimbolikus jelentőséggel bír a szomszéd népek számára is: Lengyelországban született, Nagyváradon és Zágrábban püspökséget alapított és a felvidéki Nyitrán hunyt el. „Ő volt az a királyunk, aki rendet és biztonságot teremtett a térségben”- tette hozzá Lomnici Zoltán. Katonaként megértette, hogy a béke szavatolásához nem elég csupán a jóakarat, hanem erős, kardforgató kezekre is szükség van. „Hitünket és nemzeti történelmünk tiszteletét nem vehetik el tőlünk, hacsak mi magunk nem mondunk le róla. Ha kellő elszántsággal ragaszkodunk hozzá, akkor ez lehet a jövőnk záloga”- fogalmazott a Szent László-emlékév Tanácsadó Testület tagja.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében felidézte a lovagkirály életének néhány fontosabb momentumát. „Szent László herceg a pogány Vazul unokájaként erős akaratú, hajthatatlan jellemű, komoly férfivá, kitűnő hadvezérré és bölcs államférfivá fejlődött”- mondta a miniszterhelyettes. Vargha Tamás szerint Szent László azzal teljesítette be küldetését, hogy az országot Szent István nyomdokain haladva a nyugati kultúrkörhöz kapcsolta. Szigorú törvények megalkotója, de egyben a szegény sorsú emberek támogatója és vigasztalója is volt. Érdemei között említette az államtitkár a többi között a vármegyei és határvidéki szervezet kiépítését, az egyház igazgatási szervezetének létrehozását. A Szent László emlékév kapcsán a miniszterhelyettes megjegyezte, hogy ez egy jó alkalom a lovagkirály életének és művének széleskörű megismertetésére és a Kárpát-medencei népek párbeszédének elmélyítésére.

A rendezvényen elhangzott, hogy a Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Szent László-emlékév Tanácsadó Testületének közös szándéka alapján a Ludovika Akadémia főépületének kápolnája felveszi a Szent László nevet. Az erről szóló nyilatkozatot Vargha Tamás államtitkár adta át Patyi András rektornak.

A Szent László Kápolnában az ünnepi rendezvénysorozat záróakkordjaként katolikus szentmisére került sor, amelyet a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori püspökség vezetője, Bíró László püspök celebrált. A rendezvényen és a szentmisén közreműködött a HM Veszprém Légierő Zenekar Katona János alezredes, karnagy vezetésével.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Ünnepi szenátusi ülést tartott az NKE

    • fokep
    •  dsc7607 2
    •  dsc7645 2
    •  dsc7650 2
    •  dsc7659 2
    •  dsc7675 2
    •  dsc7800 2
    •  dsc7818 2 2
    •  dsc7932 2
    •  dsc8120 2
    •  dsc8124 2
  • Előző
  • Következő

Phd és habilitált doktorok tehették le esküjüket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepi szenátusi ülésén. Az egyetem napja ötéves jubileumának rendezvénysorozatába illeszkedő ülés során a fogadalomtétel és címek átadása mellett elismerő okleveleket adott át Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora.

Patyi András az egyetemi szenátus elnökeként köszöntötte a habilitáló, PhD doktori címet, valamint egyetemi elismeréseket átvenni készülő kutatókat, szakembereket, egyetemi munkatársakat. „Ez az ünnepi ülés alapvetően a tudományról szól” – emelte ki az NKE rektora, majd kifejtette, hogy ezek a tudományok nem állnak messze a gyakorlattól, hiszen számos közszolgálati vezető vehetett már át oklevelet. Magyary Zoltánt idézve Patyi András kifejtette, hogy a tudomány művelése az egyetemi oktatóknak és kutatóknak a legszemélyesebb tevékenysége kell, hogy legyen, amelyhez elengedhetetlen a tudományos közösség. Az NKE ötéves fennállásával kapcsolatban kiemelte: „A mi szívünket, a mi gondolatainkat igencsak kikerekíti ez az öt év. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek büszkeség, hogy vagyunk, gyarapodunk és ma is gyarapodni fogunk! – mondta Patyi András az oklevelet átvevő kollégáinak.

Az ünnepi szenátusi ülés alkalmával egyetemi elismeréseket vehettek át azok az oktatók és munkatársak, akik munkásságukkal gyarapították az NKE hírnevét. Az egyetem rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét vette át Prof. Dr. Kiss György akadémikus, az Államtudományi és Közigazgatási Kar leköszönő dékánja. Az NKE Szenátus döntésével magántanári címet kapott Prof. Em. Dr. Szlávik Lajos, címzetes egyetemi tanári címet Sándorné Dr. Kriszt Éva, továbbá címzetes egyetemi docensi címet adományozott a szenátus Dr. Balla Tibor ezredes, Budai Béla Dénes, Dávid Károly r. dandártábornok, Dr. Fialka György, Hazai Lászlóné dr. ny. nb. dandártábornok, Kalotay Balázs, Keszthelyi Ilona, valamint Dr. Sors László számára. Rektori döntés alapján Rektori Kitüntető Oklevelet vehetett át Bálintné Bagladi Zsuzsanna. Az NKE Szenátusa az Egyetem Kiváló Oktatója posztumusz címet adományozott a néhai Dr. Back Andrásnak, oklevelét özvegye, Dr. Gondos Katalin vette át.

A kitüntetések mellett sor került a habilitált doktori címek átadására és a PhD doktorok avatására. Prof. Dr. Munk Sándor, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke bemutatta az NKE újdonsült habilitált doktorait: Dr. Budai Balázs Benjámin, az ÁKK oktatási dékánhelyettese, Dr. Hautzinger Zoltán Gyula, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese,  Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, valamint Dr. Wührl Tibor tette le habilitációs esküjét az ünnepi szenátusi ülésen.

Budai Balázs az avatottak nevében fejtette ki gondolatait. „Minél magasabb lépcsőt ugrunk meg, annál nagyobb a megkönnyebbülés és a sikerélmény, azonban annál nagyobb a felelősség is” - mondta. Az ÁKK oktatási dékánhelyettese kitért a Phd és a habilitált doktorok, vezető értelmiség feladataira: „Felismeri, segíti, gondozza a tehetségeket, elgondolkodtat, tematizál és megosztja a gondolkodás örömét. Világosságot teremt a sötétben tapogatózóknak. Iskolateremtő is, ahogy mondják” – fejtette ki Budai Balázs. Rávilágított, hogy a tudományos életnek számos indikátorával lehet vizsgálni a tudományos kutatókat, de véleménye szerint a legfontosabb az, hogy az egyetemi katedra után hány hallgató tekint majd vissza az emberre, mint segítő mentorra. 

Az ünnepi szenátusi ülésen az egyetem új PhD doktorokat is avatott. Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese, valamint a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke ismertette a doktorjelöltek névsorát: Bali Tamás, Benedek Márta, Borszéki Judit Magdolna, Gerencsér Árpád József, Györffy Ágnes, Josef Andreas Karl Ernst, Kardos Sándor István, Kovács István, dr. Nyeste Péter, Rózsa Tibor és Vass György mondta el doktori fogadalmát.

A 10 évvel ezelőtt megkezdett osztrák katonai PhD-képzés részvevőinek nevében a most végzett Josef Andreas Karl Ernst ezredes mondott köszöntő beszédet, megható módon tört magyarsággal, de annál nagyobb lelkesedéssel. Köszönetet mondott a jelenlévő és a tudományos fejlődést támogató családtagoknak, szeretteiknek, kollégáknak és az alma maternek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.

Az ünnepi szenátusi ülés zárásaként Patyi András gratulációját fejezte ki a frissen doktorált és habilitált kollégáinak. „Sok sikert és egészséget kívánok a tudomány fejlődéséért és egyéni karrierútjuk előmozdításáért végzett munkásságukhoz” – mondta, majd egy kéréssel fordult hozzájuk: „Kérem, ne álljanak meg ebben a munkásságukban, ne álljanak meg az úton.”

A témáról bővebben az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves fennállását ünnepelte az NKE

    • fokep
    •  dsc7276 2
    •  dsc7294 2
    •  dsc7313 2
    •  dsc7359 2
    •  dsc7372 2
    •  dsc7402 2
    •  dsc7434 2 2
    •  dsc7442 2
    •  dsc7490 2
    •  dsc7512 2
    •  dsc7523 2
  • Előző
  • Következő

„Ludovikásnak lenni valaha komoly rangot jelentett Magyarországon: szaktudást, emberséget és hazafiasságot. Az akadémiára járók nemcsak egy iskola polgárai voltak, hanem különbek sokaknál” – mondta Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ötéves fennállásából szervezett ünnepségén. Reményét fejezte ki arra, hogy az NKE elmúlt öt éve azt a célt szolgálta, hogy méltó legyen a Ludovika Akadémia örökségére. A rendezvény alkalmával Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora rektorhelyettesi és dékáni kinevezéseket adott át, valamint felavatták gróf Buttler János szobrát a Ludovika aulájában.

Patyi András megnyitó beszédében tiszteletét fejezte ki minden parancsnok, közigazgatási vezető, a haza szolgálatáért tanuló hallgató, egyetemi oktató, kutató és dolgozó számára. „Engem 2011-ben az új egyetem élére választottak. Így már megélhettem, hogy látom a gyökeret eresztett facsemetét, melyen majd a munka gyümölcse beérik” – mondta az egyetem fejlődéséről Patyi András. Mint mondta, az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödtek össze. A rektor kiemelte, hogy az egyetem már tovább jutott, mint a jogelőd intézmények intézményi integrációja és költségvetési egyesítése. „A hadtudomány, a rendészettudomány, a megújított közigazgatás-tudomány, valamint az államiság legmagasabb szintű, átfogó jellegű vizsgálatára hivatott modern államtudomány művelésével nem csak kutatói kedvtelésünkként hódolunk, hanem szolgálatot teljesítünk” – világított rá Patyi András, aki felhívta a figyelmet, hogy az NKE nem elvenni szeretne a tudományból, hanem ahogy jelenleg is közel 20 egyetemmel és 30 más állami szervvel együttműködik, szeretné a tudományos közösséget gyarapítani. Az NKE rektora szerint ehhez egy „értő, együttműködő, de kritikus” közösségre van szükség. Emellett Patyi András kijelentette, hogy mint minden tudásközpont, az NKE célja a kormányzás tudományos támogatása, továbbá az is, hogy részt vegyenek az államot érintő védelmi feladatok ellátásában.

Lázár János ismertette a kormányzati törekvéseket, amelynek a célja, hogy ismét méltó képzőhellyé tegyék a Ludovikát, hogy minőséget képviseljen a diplomaszerzés a nagy múltú és remélhetőleg még ígéretesebb jövőjű intézményben. „A köz szolgálatában álló szakemberek új nemzedékére van szükség az állam minden szintjén, így a hivatalokban, a vízügyi területen, a rendőrségnél, a honvédségnél és a határvédelemben is” - szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kitért arra is, hogy a kormányzattal olyan Magyarországot szeretnének, ahol többé sem a párthűség, sem a hatalomvágy, sem a küldetéstudat nem lehet önmagában elég ahhoz, hogy valakiből vezető váljon. A pozícióhoz a szaktudást is meg fogják követelni - nyomatékosította, amelynek egyik lépcsőfoka a közszolgálati vezetők államtudományi képzése lesz. A miniszter kitért Magyarország versenyképességének javítására is, ahol szerinte elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése, megjegyezve – „a kevesebb szabály és bürokrata nem hátrány, hanem előny.” Az államreformokkal kapcsolatban kiemelte, hogy kettős céllal rendelkezik: a „hardver” – mint az egyetemi épület rekonstrukciója - és a „szoftver” – mint az NKE képzési struktúrájának a frissítése - egyidejű megújításával akarják elérni.

Az ünnepségen sor került rektorhelyettesi és dékáni kinevezések átadására is. Az NKE Szenátusának véleményező döntése, valamint a Fenntartói Testület egyetértő határozata alapján nemzetközi rektorhelyettesnek nevezte ki Patyi András Dr. Nagy Judit egyetemi docens, rendőr ezredest. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar élére Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanár került, aki átvette a dékáni láncot a rektortól. Víztudományi Kar dékánjának Dr. Bíró Tibor egyetemi docenst nevezte ki a rektor, aki a dékáni lánc mellett átvehette a VTK  kari címerét hordozó zászlót is.

Az ünnepség részeként Patyi András Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel a Ludovika aulájában avatta fel Gróf Buttler János szobrát, ezzel is tisztelegve a Ludovika Akadémia legnagyobb adományozója előtt. „Buttler János hatalmas vagyonából közel 126 ezer forintot adományozott az ügy érdekében” – ismertette Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok.  „Ez hatalmas pénz volt abban az időben, hiszen a névadó is 50 ezer forintot adományozott” – fejtette ki az intézmény tudományos rektorhelyettese, akinek a háttérkutatásaiból kiderült: 126 ezer forintból  közel háromezer jobbfajta puskát és több mint nyolcszáz lovat lehetett vásárolni akkoriban. „Óriási összeg tehát. Ez volt az a pont Buttler János életében, amikor megítélésem szerint beírta magát a történelembe és a Ludovika Akadémia történetébe” – fejezte ki tiszteletét Padányi József.

A témáról bővebben  az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Pillanatképek az NKE-n

    •  dsc7244 2
    •  dsc7132 2
    •  dsc7164 2
    •  dsc7182 2
    •  dsc7203 2
    •  dsc7209 2
    •  dsc7219 2
    •  dsc7249 2
    • fokep
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapításának ötéves évfordulója alkalmából fotópályázatot hirdetett az egyetem Kommunikációs és Marketing Osztálya az „Az én NKE-m” címmel a hallgatók körében. Az egyetem huszonéves fiataljainak, akik közösségi életük meghatározó részét már az online medián keresztül osztják meg társaikkal, a következő volt a feladatuk: olyan fotókat kellett feltölteniük és  beküldeniük, amelyek az egyetemhez kapcsolódó, számukra fontos pillanatokat, eseményeket, vagy helyszíneket mutatják be. Kiemelt szempont volt, hogy a képek kifejezzék, mit jelent számukra az NKE, illetve hogy milyen pezsgő hallgatói élet folyik az egyetem campusain.

Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese beszédjében kiemelte az egyetemi, főiskolai évek fontosságát, ahol anno ő is számos fotót készített. Rávilágított, hogy a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán tartott 30 éves jubileumon az ő képei segítségével emlékeztek vissza a bajtársak a főiskolán eltöltött diákévekre. „Arra szeretném Önöket ösztönözni, hogy minél több képet készítsenek! Örökítsék meg ezt a pillanatot, amikor hallgatók, élvezzék ki a hallgatói élet minden másodpercét! Így ha majd 30 év múlva újra előveszik a képeket, örömmel tudnak visszagondolni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre!” – mondta Kovács Gábor.

Az egyetem négy kategóriát hirdetett meg a fotópályázat során: selfie, csoportkép, életkép, valamint campus-fotó. Az egyetemisták közkedvelt közösségi médiafelületein sorra jelentek meg a jobbnál-jobb NKE-s képek, Facebook-ot és Instragram-ot ellepték az  #azénNKEm hashtaggel megjelölt fotók. A nagy érdeklődésre való tekintettel, meghosszabbított határidővel március 5-én zárták le a pályázatot, így összesen 65 hallgatótól 89 db pályamunka érkezett be:

A díjazott pályamunkát beküldő hallgatókat kreativitásukért értékes nyereményekkel jutalmazta az egyetem, NKE logós ajándéktárgyakat és oklevelet vehettek át az eredményhirdetés alkalmával. A zsűri által kiválasztott legötletesebb, legjobban megkomponált, valamint legkiválóbb minőségű fotókat beküldő egyetemisták pedig Sziget és Balaton Sound fesztivál páros napijegyet, illetve hetijegyet vehettek át Kovács Gábor rektorhelyettestől. A beküldött pályamunkákból kiállítást készített az egyetem, amely március 27-től megtekinthető a Ludovika Akadémia főépületének kiállítótermében. A NKE azonban újabb fotópályázatot hirdet „NKE a világ körül” címmel, amelyre őszig várják a külföldön készült képeket. A részletes pályázati felhívás hamarosan elérhető lesz az egyetem weboldalán.

Az én NKE-m fotópályázat díjazottai:

Fődíj: Juhász Richárd RTK

Különdíj: Bóta Ádám RTK; Kiss Rebeka ÁKK; Szaló Roland RTK

Campus-fotó:

I. hely - Treszkai Aliz ÁKK;  II. hely - Gál Zoltán NETK; Rácz Réka NETK; III. hely - Varga Dóra NETK; Földi Luca ÁKK; Bánkuti Amanda ÁKK

Életkép:

I. hely - Soós Mihály HHK; II. hely - Matisz Dóra ÁKK ; Magyar Endre Balázs RTK ; III. hely - Rácz Dorina RTK ;


Csoportkép:

I. hely - Szalkai Fanni ÁKK ; II. hely - Treszkai Aliz ÁKK ; III. hely - Fecser Zsuzsanna ÁKK ;

Selfie:

I. hely - Zrínyi Anna ÁKK;  II. hely - Szabó Regina NETK;  III. hely Bóta Ádám RTK


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


40 éve állt helyre a spanyol-magyar diplomácia

    •  dsc6189 2
    • fokep
    •  dsc6204 2
    •  dsc6223 2
    •  dsc6233 2
    •  dsc6234 2
    •  dsc6277 2
    •  dsc6290 2
    •  dsc6301 2
    •  dsc6330 2
  • Előző
  • Következő

„Spanyolország a 21. században” címmel tartott előadást a Ludovika Nagyköveti Fórum márciusi rendezvényén Őexc. José Ángel Lopez Jorrin. A spanyol nagykövet köszönetet mondott, hogy lehetősége adódik országának egy másik arcát is bemutatni, mint ami az általános sztereotípiákból- szieszta, flamenco, a bikaviadalok világa és futball – ismert.

Idén ünnepeljük a spanyol-magyar diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 40. évfordulóját, ez külön apropót adott a márciusi Ludovika Nagyköveti Fórumnak. José Ángel Lopez Jorrin előadásban azt járta körül, hogy miért történelmi tapasztalaton alapuló sztereotípiák mentén ítélik meg az országok teljesítő képességét ahelyett, hogy valós tényekre alapozva tennék ezt. Elhangzott, hogy Spanyolország a 2008-as gazdasági világválságot követően felismerte az országimázs alakításának jelentőségét, mely széleskörűen meghatározza egy ország nemzetközi megítélését. A válság fokozatos erősödését követően 2012-ben a spanyol kormány új utat választott az újjászerveződésre, amelyben a spanyol értékek globális jelenlétét hangsúlyozta. Az országimázs erősítésére elindult az ún. Marca España (Spanyol Márka) projekt, amelynek kidolgozásában 2014-es Magyarországra történő akkreditációját megelőzően, maga Jorrin nagykövet is részt vett.

A diplomata elmondta, hogy a spanyolok szeretik élvezni az életet, de ugyanannyira keményen dolgoznak is. Spanyolország az eurozóna negyedik, az Európai Unió ötödik, a világ tizenharmadik legnagyobb gazdasága az országok GDP-je alapján. Emellett a világ tizenegyedik legnagyobb befektetője 650 milliárd dollárral, amely a világ befektetéseinek 3%-a.  A spanyolok különösen aktívak latin-Amerikában, ahol az Amerikai Egyesült Államok után a második legnagyobb befektetőnek számítanak: magas színvonalú infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, a többi között nagysebességű vasúthálózatot építenek.

A nagykövet szerint a spanyol egy gondoskodó, a családi értékeket szem előtt tartó nemzet, amit az is jól mutat, hogy a világon ott a legmagasabb az aránya a szervdonor adományozásnak.”Jelenleg 3000 spanyol katona teljesít szolgálatot különböző nemzetközi missziókban és képviseli hazáját”- tette hozzá José Ángel Lopez Jorrin.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen szó volt a 2009-2013 közötti munkanélküliségi ráta emelkedésének magas arányáról és ennek hátrányos következményeiről, a BREXIT lehetséges hatásairól és az Európát érintő migrációs válságról is. A beszélgetésnek Dr. Bóka János és Dr. Szente-Varga Mónika, a NETK dékánhelyettesei, valamint Dr. Inotai Edit, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy főmunkatársa voltak a résztvevői.  A beszélgetést követően a résztvevők egy vándorkiállítást is megtekinthettek, amely Ángel Sanz Briz volt spanyol nagykövetnek és munkatársainak állított emléket, a második világháború során tanúsított embermentő munkájuk előtt tisztelegve.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Pénzügyőrök mindennapjai

    • fokep
    •  dsc5821 3
    •  dsc5829 3
    •  dsc5830 3
    •  dsc5836 3
    •  dsc5839 3
  • Előző
  • Következő

Dr. Szabó Andrea ezredes, tanszékvezető egyetemi docens vezette be a pénzügyőrök mindennapjaiba a Ludovika Szabadegyetem hallgatóságát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előadás-sorozatán. A téma aktualitását az éppen 150 évvel ezelőtt alapított Magyar Királyi Pénzügyőrségre történő emlékezés adja. A Rendészettudományi Kar tanszékvezetője különböző történeti távlatokon átívelően nyújtott betekintést a pénzügyőrség történelmébe, fejlesztéseibe, átalakításaiba, valamint a pénzügyőri szakma évszázados hagyományaiba.

Dr. Szabó Andrea PhD pénzügyőr ezredes a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett diplomát bűnügyi tisztként. 1994-ben alapfokú vámkezelői, majd 1995-ben középfokú vámügyintézői szakmai végzettséget szerezett a Vám- és Pénzügyőri Iskolán, később a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán Európa-jogi szakjogász tanulmányokat kezdett, amit 2006-ban abszolutóriummal végzett. Az ÁJTK doktori iskolájában 2014-ben summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját. 1993-tól a Vám- és Pénzügyőrség (ma már Nemzeti Adó- és Vámhivatal) hivatásos állományú tagja. Az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének vezetője, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság, rendészettudományi kutatóműhely tagja.

„Ebben az évben ünnepli a Magyar Királyi Pénzügyőrség, a Vám- és Pénzügyőrség jogelődje, a pénzügyi igazgatás megalkotásának és felállításának a 150. évfordulóját” – fejtette ki Szabó Andrea a 2017-es jubileumi évvel kapcsolatban, amely nem csak az intézményesített pénzügyőrség megalapításának a piros betűs ünnepe, hanem a Pénzügyőr Zenekar 75., valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzés Hivatal 30. születésnapja. Szabó Andrea kiemelte, hogy a Magyar Királyi Pénzügyőrség létrehozásáról csak a kiegyezés után lehetett szó, amikor 1867-ben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter I-es számú körrendeletében létrehozta a Magyar Királyi Pénzügyi Főfelügyelőséget. Ebben a rendeletben a pénzügyőrséget a főfelügyelőség egyik alárendelt szervezeteként említette meg Lónyay, mint a pénzügyi igazgatás egyik fontos egysége. „Legfontosabb feladatai és hatáskörei a csempészet, valamint a pénzügyi törvények és rendszabályok áthágásának megakadályozása, az elkövetők kézre kerítése volt” – mondta Szabó Andrea, aki rávilágított, hogy a pénzügyőrség ekkor már jól megszervezett szervezeti és képzési struktúrával rendelkezett, a szervezeti állománya 3097 fő volt tiszti és legénységi csoportban.

„A korabeli híradások szerint a legjellemzőbb feladat a járőrözés volt, amely során ellenőrizték a pénzügyi szabályok maradéktalan betartását, bárhol feltartóztathattak szállítmányokat. A szállító köteles volt felszólításra bemutatni az árut és az elszámolási okmányokat” – ismertette az RTK tanszékvezetője a kezdeti pénzügyőri feladatokat. A korban kezdődött meg a Vámpalota építkezése, amely 1871-74 között készült el Ybl Miklós tervei alapján, amely az egyik legkorszerűbb vámigazgatási intézménynek számított a korban. Szabó Andrea kifejtette, hogy az épület saját dunai zsilippel, valamint vasútrendszerrel rendelkezett. Az épületben kapott helyet a vámhivatal, a pesti pénzügyi igazgatóság, a központi árüzleti igazgatóság, valamint a bányatermék igazgatóság is, amely ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépületeként szolgál. Azt RTK tanszékvezetője kitért Lónyay Menyhért magyar pénzügyminiszter és miniszterelnök, valamint első közös birodalmi pénzügyminiszter  munkásságára is. Lónyay Menyhért volt az az államférfi, aki megalapozta a magyar vám- és adóigazgatást. Szabó Andrea előadásából kiderült, hogy pénzügyőri képzéseket eleinte a fővigyázók tartottak a legénység állományának mentorációs formában, majd 1909-ben létrejött a Magyar Királyi Pénzügyőri Újonciskola, ahol pénzügyőri elméleti és gyakorlati ismereteket oktattak.

A Trianoni békediktátum utáni időszakról Szabó Andrea elmondta, hogy nagyban korlátozták a pénzügyőrség tevékenységét, létszámát 3000 főben maximalizálták, valamint fegyverzetét 2250 db revolverben határozták meg. 1921-ben a pénzügyőrség feladatköre bővült, a határőrizeti tevékenységet átvette a csendőrségtől, így a magyar haderő álcázott részeként funkcionálhatott tovább.  „Akkoriban egyedülálló férfiember, vagy gyermektelen özvegy felvételére kerülhetett csak sor” – mondta Szabó Andrea a pénzügyőri kiválasztásról.

Szabó Andrea elmondta, hogy a második világháború után szovjet alapon szervezték át a magyar pénzügyőri igazgatást, 1966-ban létrejött a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Az időszak megváltoztatta a pénzügyőrség mindennapjait, hiszen az egyenjogúsági törvény rendelkezésével már nőket is felvehettek a pénzügyőrség állományába. Így már a női elvtársak is részt vehettek a Kőbányán létrehozott Pénzügyőri Iskola és Vámőri Iskola képzésein. Szabó Andrea rávilágított, hogy a 80-as évek nagy változást jelentettek a szervezet számára, hiszen a megnövekedett munkateher mellett a szervezetnek alkalmazkodnia kellett a modern kor vívmányaihoz.

A rendszerváltás utáni időszakról Szabó Andrea kifejtette, hogy megnövekedett az állomány létszáma, a pénzügyőrségnél minőségi és mennyiségi probléma jelentkezett. Ennek ellensúlyozására a kormányzat létrehozta a vám és pénzügyőri szaktanfolyamokat, ahol alap–, közép– és felsőfokú szinten tanulhattak a jelentkezők. A Rendőrtiszti Főiskolán (később az NKE-n) a Vám és Pénzügyőri Tanszék szárnyai alatt szerezhettek felsőfokú tiszti végzettséget a pénzügyőrök. Az EU-s csatlakozásról Szabó Andrea elmondta, hogy nagy változást jelentett a szakmának, hiszen határok szűntek meg, hivatalokat zártak be, átalakult a szervezet munkája. A szervezet változása napjainkban szilárdult meg, amikor 2011-ben létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az előadás végén az RTK tanszékvezetője röviden összefoglalta a pénzügyőri szervezet változásait, képzési struktúrájának sokszínűségét. „Ne feledjék, a jövedék örök” – zárta összefoglalóját Szabó Andrea.

A Ludovika Szabadegyetem következő programjára április 4-én kerül sor, amelyen Dr. Balla József r. alezredes tart előadást „Biometrikus adatok a rendészeti célú személyazonosításban” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Megtartotta akadémiai székfoglalóját az NKE professzora

    • fokep
    •  dsc5879 2
    •  dsc5894 2
    •  dsc5902 2
    •  dsc5913 2
    •  dsc5922 2
    •  dsc5941 2
  • Előző
  • Következő

Az európai gazdasági növekedési modell kifulladásának vagyunk szemtanúi, amely magát az uniós integrációs folyamatot is veszélyezteti - hangzott el a Prof. Dr. Halmai Péter akadémiai székfoglaló előadásában, a Magyar Tudományos Akadémián. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője szerint párhuzamosan futó, hazai és nemzetközi strukturális reformprogramokra van szükség, hogy elkerüljük a korszakos stagnálás időszakát.

Halmai Pétert a Magyar Tudományos Akadémia tavaly májusi közgyűlése választotta meg a testület levelező tagjának. Ebből az alkalomból került sor a székfoglaló előadásra, amelyben az NKE tanszékvezetője az európai növekedési modell kifulladásáról értekezett.  A professzor szerint a gazdasági növekedés nagyon komplex témakör, amely lényegesen túlmutat a közgazdaságtan területén, hiszen a híres közgazdász Friedman szavaival élve a békét és a toleranciát is elősegíti.  Megjegyezte, hogy bár manapság a korszerű technika nagy segítséget nyújt a témához kapcsolódó kutatásokhoz is, a történeti megközelítés szerepe továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír munkájuk során. 

Halmai Péter előadásában felvázolta az európai növekedési modell történetét, egészen az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó, 1957-es Római szerződéstől kezdve. A 60. évfordulójához közeledő eseményt az akadémikus a gazdasági folyamatok tekintetében is rendkívüli jelentőségűnek nevezte. Nem hiába tekinthetjük ezt az időszakot, egészen az 1973-as évvel bezárólag, az európai növekedés aranykorának, hiszen az integráció intenzív szakaszában, a GDP-növekedésének üteme a korábbi évtizedekhez képest megháromszorozódott a tagországokban. „Ez egy felzárkózási jellegű növekedés volt, amelynek eredményeként az európai termelékenység színvonala közeledett az Egyesült Államokéhoz, mint a világ legfejlettebb gazdaságához” – fogalmazott Halmai Péter. A tanszékvezető szerint azonban 1995-től a termelékenység tekintetében újra távolodott az európai és az amerikai gazdaság. Az intenzív európai növekedésben nagy szerepet játszott az akadémikus szerint a liberalizáció folyamata, amely a különböző kereskedelmi korlátok leépítését jelentette. Ez is hozzájárult a négy alapszabadság rendszerére alapozott európai konvergencia konstrukció megvalósításához, amely csak akkor működhet, ha a különböző államoknak és régióknak reális felzárkózási esélyeik vannak a közösségen belül. „Ennek a konvergencia mechanizmusnak a működése alapvető attribútuma az európai integrációnak”- fogalmazott az akadémikus.

1973 után a világgazdasági sokkok hatására vége szakadt az „aranykori” növekedésnek, a fejlett országok növekedési üteme erőteljesen mérséklődik, de a felzárkózási növekedés nem szűnik meg ebben az időszakban sem. „Olyannyira nem, hogy a termelékenység ezekben az országokban még a 90-es évek elejéig is gyorsabban nő, mint az Egyesült Államokban”- tette hozzá Halmai Péter, aki szerinte egyfajta nyugalmi állapot alakul ki az európai gazdaságban, ami egészen a „nagy krízisig”, azaz a világgazdasági válság 2008-as kirobbanásáig tart. Az egységes európai belső piac megteremtése és 1993-as indulása újabb hajtóerőként jelentkezett a növekedés tekintetében. 

Halmai Péter szerint érdemes megvizsgálni azt is, hogy az európai közösség országai a csatlakozás nélkül mire vitték volna. Erre példaként Írországot hozta fel, amely 1973-ban csatlakozott az európai közösséghez, és teljesítménye egyfajta növekedési csodának is nevezhető. A kutatások szerint erre a tagság nélkül biztos, hogy nem lettek volna képesek az írek. Ez Nagy-Britanniára is igaz, amely komoly haszonélvezője (volt) az európai integrációnak, hiszen négy évtized alatt a brit GDP megduplázódott. Azonban Halmai Péter szerint a tagság nélkül a növekedés csak mintegy másfélszeres lett volna. „Az európai integráció egyedisége növekedési oldalról is aláhúzható”- fogalmazott az akadémikus. 

Elhangzott, hogy az európai növekedés potenciáljának eróziója már a 80-as években megkezdődött, de az igazi tünetek csak a 2000-es évek elején kerültek igazán felszínre. Ezt követően már a növekedés üteme is mintegy felére csökkent, és mérséklődött a termelékenység is. A 2008-as gazdasági világválság tovább rontotta a növekedési mutatókat, amelyek még a kilábalás után is, csak a korábbi, már eleve lecsökkent dinamika 50 százalékán álltak.

Az EU tagországainak növekedési potenciálját azonban nem teljesen egyformán érintette a gazdasági krízis: a mediterrán országok esetében például különösen súlyos volt a visszaesés, míg az úgynevezett északi országoknál (például Svédország) ez kisebb súlyú problémát okozott. „Az Egyesült Államok mára nagyjából a 2008 előtti szintre állt vissza a növekedési potenciál tekintetében, a termelékenység vonatkozásában pedig egyre nagyobb a rés Európa és az Egyesült Államok között. Halmai Péter szerint ezt olyan tényezők okozhatják amerikai részről, mint például az intenzívebb árupiaci verseny, a hatékonyabb pénzpiacok, a K+F célú üzleti beruházások magasabb aránya, és a rugalmasabb munkaerőpiac. „Az USA termelékenységi előnye az infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos iparágakban jelentkezik a leginkább”- tette hozzá az NKE tanszékvezetője. Halmai Péter úgy látja, hogy az európai növekedési modell kifulladásának vagyunk a szemtanúi, amely az integrációs folyamatot is veszélyezteti. Szerinte a növekedés beindításához az európai és az amerikai gazdaság közötti termelékenységi rést kell csökkenteni, ehhez pedig a többi között párhuzamosan futó, hazai és nemzetközi strukturális reformokra van szükség, amelyeknek tovagyűrűző hatása lehet a gazdasági növekedésre. Az akadémikus szerint higgadtabb közbeszédre is szükség van, amely a tényeket jobban és az érzelmeket kevésbé veszi figyelembe. „A populizmusnak ára van, amelyet most a brexit esetében a brit választók fizetnek majd meg”- fogalmazott az akadémikus.

Halmai Péter az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Gazdaságtan és Közpolitikai Tanszék tanszékvezetője. Tudományos pályafutása során több mint 340 magyar és idegen nyelvű publikációja jelent meg. Ezek között 11 önálló tudományos kötete látott napvilágot, műveire eddig több mint 1000 független hivatkozás történt. Dolgozott korábban a Szent István Egyetemen és a Pannon Egyetemen is. 1996-ban akadémia díjat kapott, 2015-ben Magyar érdemrend lovagkereszt kitüntetést vehetett át. Vendégoktatóként és kutatóként például Stockholmban és Göttingenben is tevékenykedett.

Pályafutása során kiterjedt kutatómunkát folytatott például a növekedési és konvergencia elmélet, az európai szektorális politikák, az agrár közgazdaságtan és a piacgazdasági átalakulás gazdaságtana területén. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ha március, akkor a víz világnapja!

    • water

Big deal - hallom csendes, némi keserédes sóhajtással számos honi kollégámtól a tavaly novemberi sikeres Budapesti Víz Világtalálkozó (BVV) után. „Szép, szép, ám itt állunk lepusztulva a mi kis magyar víztudományunkkal hajdani dicsőségünk porló romjain, s alig történik valami a helyzet javítására - teszi hozzá a pesszimistábbja. - Mi lesz a szakmával és a hazával, ha ez így megy tovább?" Úgy tűnik, Magyarország megítélése és pozíciói a nemzetközi vízgazdálkodásban ma jók. Csakugyan, köszönhetően nagymértékben a két BVV-nek. Hazánk diplomáciai szerepe a fenntartható vízgazdálkodás nemzetközi kontextusában elismert. Sajnos azonban külső megítélésünk jobb, mint belső valós helyzetünk. Ugyanis hazai vízgazdálkodásunk és víztudományunk, különösen ami az intézményrendszert illeti, messze van az optimálistól. Új problémákkal is szembe kell néznünk a következő években. Például: mit kezdjünk azzal, hogy a százéves gyakoriságú árvíz jószerével húszévenként fordul elő? Ez, ugye, elég kínos, mert erre nem készültünk. Miként tudjuk a mértékadó árvízszinteket ebben a helyzetben egyáltalán értelmezni és használható tervezési módszereket nyújtani a gyakorló mérnököknek? Miként igazíthatjuk eszközeinket a nem stacionárius hidrológiai jelenségekhez, miután a jövő nem olyan lesz, mint a múlt volt? Hogyan alkalmazkodhatnánk legjobban a klímaváltozás hatásaihoz? Hogyan javíthatnánk a vízminőséget? Mindez nélkülözhetetlenné teszi a fenntartható vízgazdálkodást megalapozó hazai víztudomány és intézményeinek alapvető újragondolását. Ma már világosan látszik, hogy a VITUKI kormányokon átívelő elsorvasztása, majd megszüntetése jelentős hiba volt, hogy ez rafinált ingatlanpanama volt-e, vagy a politika bűne, azt majd megválaszolja az idő. Mindenesetre sajnálatos tény, hogy az átfogó és koordinált magyar víztudományi kapacitás lényegében szétesett, illetve zömében - még ha esetenként kitűnő - egyetemi tanszéki tudományos műhelyekre atomizálódott. Víztudományunk mérhető nemzetközi hatása drasztikusan csökkent. Az egyetemi tanszékeken folyó kutatómunka nem helyettesítheti a hosszú távú, átfogó, a kormányzati vízügyi politika és a gyakorlat igényeit prioritásnak tudó koherens nemzeti vízgazdálkodási tudományos kutatási program kidolgozását és végrehajtását. Ezért nagy öröm, hogy a Magyar Tudományos Akadémia vezetése elhatározta a tudományos igényeknek megfelelő interdiszciplináris, hálózatszerűen működő nemzeti víztudományi program beindítását. Az operatív vízgazdálkodáshoz szükséges alkalmazott kutatások hatékony szervezeti háttere azonban változatlanul nem megoldott. A vízrajzi adatbázis intézményes széttagoltsága nem hatékony. A klímaváltozás, melynek hatásai elsősorban a hidrológiai ciklusra hatnak, új kihívások elé állítja a magyar vízrajzi és meteorológiai szolgálatokat. Ha valóban elfogadjuk a hidrológiai ciklus integráló szerepét - márpedig más logikus választásunk nincs -, akkor annak bármely helyen való szétvágása ön-kényes, mert sérti az integritás elvét. A hidrológiai ciklus atmoszferikus és terresztris körforgásra történő szétválasztása is ilyen. Még inkább sérti ezt az alapelvet, ha a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi adatait intézményi szinten is elkülönítve kezeljük. Alapkérdés az adatokhoz való nyílt hozzáférés. Ami állami, azaz adófizetői pénzből gyűjtött adat az közkincs, és hozzáférhető kell hogy legyen mindenki számára. Ha a hidrológiai ciklus elemei mentén intézményesen is integráljuk az adatképzés, -tárolás, -szolgáltatás és operatív előrejelzés összes tevékenységét, akkor sikerrel fektethetjük le a fenntartható és modern integrált vízgazdálkodás alapjait. Nem megkerülhető tehát az operatív vízgazdálkodás tudományos alapját képező, az integráció elvén alapuló intézmény megalkotása. A következő években erősíteni kell a hidrológiai és meteorológiai szolgálatok konvergenciáját. Optimális esetben egy pont felé. Március 22. a víz világnapja. Ezt rögvest követi a meteorológiai világnap. Logikusan. Mert összetartoznak.

Szöveg: Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András

Forrás: Mérnök Újság, a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos lapja, 2017. március


Az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinete tematikus oldallal jelentkezik a Víz Világnapja alkalmából. Látogassanak el a http://fenntarthato.uni-nke.hu/ oldalra, ahol még több érdekes cikket és hasznos információt olvashatnak.

Tartalom:

  • Elérhető vízkészletek
  • 10 Tény a vízről
  • Ha március, akkor a víz világnapja! - Szöllősi-Nagy András
  • A víz és a nemzetközi politika: háború vagy/és béke? - Baranyai Gábor
  • Szárad az ország – kinek a lelkén? - Molnár Géza, Hetesi Zsolt
  • Globális vízpolitikai kormányzás – merre az előre? - Heincz Balázs
  • A palackozott víz története
Megosztás a Facebook-on


Víz Világnapi rendezvénysorozat a Víztudományi Karon

    • vtk holnapra
    • 17265260 1068419946596738 3417847803592953110 n
    • 17309315 1068420033263396 3484841668941541287 n
    • 17342556 1068420019930064 3389826871462957477 n
    • 17342678 1068420233263376 7802683851827755959 n
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán a március a Víz Világnapjáról szól, amelyre több programmal is készülnek. A rendezvénysorozat első állomásaként a környék óvodásai a „Varázs Tanoda” elnevezésű program keretében látogattak el a Víztechnológiai Oktatóbázis laboratóriumába. A három napos eseményen Dalkó Ilona – a Víztechnológiai Oktatóbázis laboránsa – izgalmas kísérletekkel készült a gyerekeknek, akik nagy izgalommal és figyelemmel követték a víztisztítás folyamatait, a víz életünkre gyakorolt hatásait, valamint a víz megóvásával kapcsolatos kérdések is szóba kerültek. Nagy sikert aratott a vízzel kapcsolatos kifestő füzet, amely az egyetem emblémáját viselte. A gyerekek a látogatás élményeit papírlapra vetették és rajzaikat köszönetként a Víztudományi Karnak ajándékozták.

A Víztudományi Kar Kortárs Galériájában 2017. március 17-én, VÍZFÜGGÖNY címmel nyílt meg Kántor József képzőművész különleges tervezésű textilkiállítása, amely április 5-ig tekinthető meg.

A Víz Világnapján a 2016-os a Torontói Filmfesztiválon bemutatott Özönvíz előtt című dokumentumfilmet láthatják a város középiskolásai és a kar hallgatói, oktatói. A filmet figyelemfelhívásnak szánta a rendezője, Leonardo DiCaprio, aki megelégelte, hogy nem történik előrelépés az éghajlatváltozás esetleges antropogén befolyásolásának megváltoztatása érdekében. A vetítésére március 22-én kerül sor a Víztudományi Kar Nagyelőadó termében. A film bevezetőjét Buzetzky Győző ny. vezető főtanácsos tartja. 

A rendezvénysorozat részeként a Magyar Hidrológiai Társaság Dunaújvárosi Szervezetének meghívására a Víztudományi Kar Beszédes József Kollégiuma és a Zsuffa István Szakkollégium delegációja március 22-én, Balatonföldváron megkoszorúzza Beszédes József szobrát.

A rendezvénysorozat utolsó állomásaként március 29-31. között kerül sor a Víztudományi Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézete és a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság közös mérőgyakorlatára. A KDV-vizig tulajdonában lévő, Dr. Csoma elnevezésű, professzionálisan felszerelt mérőhajó ma Magyarországon a legmodernebb felmérési technológiával rendelkezik. A lézerszkennerrel és multibeam sonarral is felszerelt jármű március 29-én érkezik Bajára, ahol egyrészt egy egynapos közös mérőgyakorlat veszi kezdetét, majd  31-én a szakemberek által tartott előadást követően a kar hallgatói és egyéb érdeklődők is megtekinthetik a hajót.

Megosztás a Facebook-on


Pályázati felhívás

    • dsc 6567 2

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rektora pályázatot hirdet megvédett doktori disszertációk átiratának monográfiaként történő megjelentetésére.

A pályázat benyújtására jogosult minden olyan természetes személy, aki doktori fokozatát 2014-ben vagy azt követően szerezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamely doktori iskolájában, vagy más felsőoktatási intézményben, de a pályázat benyújtásakor oktatói, kutatói vagy adminisztratív munkakörben, foglalkoztatási jogviszonyban áll a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel.

A pályázat benyújtása folyamatos.

A pályázattal kapcsolatos részletes információk az alábbi linken találhatók:

http://uni-nke.hu/egyetem/egyeb-palyazatok/doktori-disszertaciok-megjelentetese

Megosztás a Facebook-on


EU Karriernap a Ludovikán

    • fokep
    •  dsc5707 2
    •  dsc5724 2
    •  dsc5736 2
    •  dsc5741 2
    •  dsc5791 2
    •  dsc5800 2
    •  dsc5812 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar EU-s Karriernapot tartott a Ludovikán. Az érdeklődők az unió különböző intézményeit és felvételi rendszerét ismerhették meg. Az EU-s szerveknél szolgálatot teljesítő diplomaták tartottak előadást a hallgatók számára az uniós karrierútról, valamint a különböző diplomáciai életpályákról.

„Azt gondolom, hogy soha nem annyira aktuális az a kérdés, mint most, hogy szeretnénk-e Brüsszelben dolgozni!” – hívta fel a figyelmet Dr. habil. Koller Boglárka megnyitóbeszédében. A NETK dékánja kifejtette, hogy a kar igyekszik minden olyan lehetőséget megadni az NKE-s hallgatók számára, amely a lehető legjobban felkészíti őket a külügyi és nemzetközi területen végzendő szolgálatra. Kiemelte, hogy a NETK-n három különböző tanszéke, az Európa-tanulmányok Tanszék, az Európai Köz- és Magánjogi Tanszék, valamint a Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék is foglalkozik uniós közszolgálattal. „Mi a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon azt gondoljuk, hogy a magyar érdekeket úgy lehet a legjobban képviselni, hogyha felkészült, magasan képzett és akár más tagállamok tisztviselőinél is jobban képzett munkatársakat adunk az Európai Unió intézményeibe” – mondta Koller Boglárka.

Czeti András, aki Magyarország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének tanácsosa, valamint az EU intézményeknél dolgozó magyarok előmeneteléért és a nemzeti szakértők kihelyezéséért felelős diplomata előadásában egy rövid áttekintést adott az EU intézményeiről és a kint szolgálatot teljesítő magyarok helyzetéről. A diplomata kifejtette, hogy jelenleg közel 1300 magyar állampolgárt foglalkoztatnak uniós intézmények különböző foglalkoztatási típusokban, a határozatlan időre kinevezett tisztviselőtől egészen a pályakezdő gyakornokig. „Számos munkahely van, és van reális esély a bekerülésre is. Mivel nincsenek kvóták, nincs egy olyan keret, amit kimerített volna Magyarország, ezért minden remény megvan arra, hogy ha valaki megfelelő felkészüléssel, megfelelő háttértudással, megfelelő ambícióval jelentkezik, akkor be lehet kerülni az EU-s intézményrendszerbe” – mondta a Czeti András, aki részletesen ismertette a közismerten nehéz EPSO EU-s versenyvizsga rendszerét és az aktuális gyakornoki lehetőségeket.

2014 novembere óta dolgozik az Európai Bizottságnál Isola Anna, aki Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztos munkáját segíti. Jelenleg a Brüsszelben dolgozó akkreditált magyar újságírókkal tartja a kapcsolatot. Isola Anna kitért a karrierútjára, előadásában a „brüsszeli munka és élet” kihívásait és szépségeit mutatta be. Érdekes példaként megemlítette, hogy a magyar biztos kabinetjében sincsenek előre kiadott helyek, így az unió különböző nemzetiségeivel dolgozhatott együtt. „Munkanyelv az többnyire angol, viszont akik régóta Brüsszelben dolgoznak, azok egyfajta tolvajnyelvet használnak, ami a franciának és az angolnak a keveréke” – mondta. Kiemelte, hogy a kezdeti beilleszkedése az új munkahelyén viszonylag gyors volt, hamar bedobták a mélyvízbe, azonban a honvágyat és az időjárást nehéz volt megszoknia, viszont Brüsszel sokszínűsége egyedülálló.

Csorba Éva, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa jelenleg Görögországgal, Ciprussal, Máltával és Bulgáriával foglalkozik. 2015-2016-ban részt vett az Európai Külügyi Szolgálat diplomata-programjában, ezt követően pedig 3 hónapon át az EKSZ diplomatája volt. „Az Európai Külügyi Szolgálat az unió diplomáciai testülete, amely arra törekszik, hogy az EU külpolitikája még hatékonyabbá váljon. Feladata, hogy támogassa a főképviselő asszony, Federica Mogherini munkáját a kül- és biztonságpolitika kialakításában és végrehajtásában, valamint gondoskodik arról, hogy a nem uniós országokkal kialakított diplomáciai és stratégiai partnerség folytonos maradjon” – fejtette ki Csorba Éva, majd részletesen bemutatta az intézmény szervezeti felépítését, feladatait, továbbá szakmai gyakornoki lehetőségeit és a Junior Professionals in Delegation programot. „Úgy gondolom, hogy akár egy rövid, meghatározott időre is érdemes magunkat kipróbálni akár Brüsszelben, akár a delegációk egyikén. Ha a szerencse és a tudásunk is úgy hozza, akkor akár a versenyvizsgát is letehetjük, vagy más konstrukciókban is tovább foglalkoztathat minket az Európai Külügyi Szolgálat” -  osztotta meg jó tanácsait a hallgatósággal Csorba Éva.

Felix Bubenheimer az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtó- és médiarészlegét vezeti. A német származású diplomata közel 10 éven keresztül dolgozott és tanított Magyarországon, emellett az életpályáját kiegészítette egy finnországi Erasmus programmal, egy olaszországi munkalehetősséggel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál, továbbá részt vett az Európai Parlament luxemburgi kirendeltségének munkájában. „Bőven volt lehetőségem a saját bőrömön is tapasztalni, hogy mennyire fontos és hasznos az európai együttműködés. Ez erősen motivált arra, személyesen is részt vegyek ebben az együttműködésben és munkát keressek az Európai Uniónál” – mondta a diplomata, aki lépésről lépésre kifejtette az uniós karrierútját. „Nagyon élvezem ezt a pályát, mindenkinek ajánlani tudom, aki érdeklődik az unió iránt.” – osztotta meg zárógondolatait a hallgatósággal Felix Bubenheimer.

A témáról bővebben  az április Bonum Publicumban olvashatnak.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: EU karrier nap, 2017