Szűkítés


Minden Címke 380


bejegyzések

A lengyel KSAP delegációjának látogatása az NKE-n

    • fokep
    •  dsc3697 2
  • Előző
  • Következő

A lengyel közszolgálati képzés egyik jeles intézménye, a Lech Kaczynski National School of Public Administration (KSAP) látogatott az NKE-re március elején Dr. Sylwia Ojdyma igazgatóhelyettes vezetésével. A delegációt Prof. Dr. Patyi András rektor fogadta. 

Az 1991-ben létrehozott intézmény feladata olyan köztisztviselők képzése és felkészítése, akik szakértelemmel, politikailag semleges, kompetens, hatékony és kiszámítható módon látják el a rájuk bízott feladatokat. Továbbá célja még olyan közigazgatási szakemberek képzése, akik felelősséggel intézik az ország ügyeit, érzékenyen reagálnak a polgárokat foglalkoztató ügyekre, szakmailag felkészültek és nemzetközi környezetben is tudnak dolgozni. Az intézmény végzett hallgatói automatikusan köztisztviselővé válnak, nem szükséges számukra a szokásos közszolgálati vizsgák letétele.

A delegáció tagjai azzal a céllal érkeztek az NKE-re, hogy megismerkedjenek azokkal a tapasztalatokkal, amelyek az NKE létrehozását indokolták, de a létrehozás óta eltelt időszak eredményeit is érdeklődéssel hallgatták. A magyar delegáció Prof. Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes vezetésével tájékoztatást adott az egyetemről, majd a vendégek is bemutatták az intézményüket. A megbeszélések során kirajzolódtak a magyar és lengyel továbbképzési modell, valamint – ebből fakadóan – az NKE és a KSAP különbözőségei. A lengyel közszolgálat decentralizált jellege miatt (a közigazgatási intézmények önálló költségvetéssel, saját hatáskörükben döntenek a köztisztviselők továbbképzéséről), a KSAP a piaci szereplőkkel versenyezve kínál közszolgálati továbbképzéseket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lengyel intézmény felépítésében, kapacitásában és volumenében nem követi az NKE közszolgálatban betöltött szerepét.

Az NKE karok képviselőivel folytatott beszélgetés során a delegáció tagjai megismerhették a karokon folyó képzéseket, a tudományos tevékenységet és a legújabb eredményeket. A lengyel fél élénken érdeklődött a közös modulokról, a közös közszolgálati gyakorlatról. Arra is kíváncsiak voltak, hogyan élték meg a korábbi független intézmények, hogy immár egy nagyobb intézmény karaivá váltak.

Az egynapos találkozó végén a felek megállapították, hogy számos lehetőség van a két intézmény közötti együttműködésre. Prof. Dr. Kis Norbert rektorhelyettes javaslatot tett egy magyar-lengyel workshop megtartására közszolgálati etika vagy kiberbiztonsági témakörben. Az NKE Leadership Development Program keretében várják a lengyel kollégákat is. Az NKE a közép- és kelet-európai közszolgálati összehasonlító kutatásokról kíván egy könyvet kiadni, melynek szerkesztő bizottságába egy lengyel kollégát is meg kíván hívni. Felmerült továbbá egy közös MPA program indítása is. A lengyel fél örömmel fogadta a javaslatokat és jó lehetőséget lát arra, hogy ezek megvalósítása a közeljövőben elkezdődjön.


Szöveg: Veres Erzsébet

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


"Segíteni másokon, legfőbb kötelességünk”

    • dsc 1559
    • dsc 1540
    • dsc 1576
    • dsc 1631
    • dsc 1638
  • Előző
  • Következő

Hagyományoknak megfelelően idén is az ország több helyszínén emlékeztek meg a Polgári Védelem Világnapjáról. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság március 1-jén rendezett ünnepségének keretében emlékezett meg katasztrófák elleni küzdelem társadalmi fontosságáráról. Az ünnepségen az NKE hallgatói is fogadalmat tettek.

Szabó János tűzoltó ezredes, Budapest Főváros Védelmi Bizottság titkár - helyettese mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy nem múlik úgy el egy esztendő, hogy a híradásokban ne tudósítanának súlyos természeti csapásokról. Ezeknél a káreseményeknél kutyás mentőalakulatok, önkéntesek, alpinisták, karitatív szervezetek tagjai együttesen dolgoznak és fontos szereplőként jelennek meg. Beszédében visszaemlékezett a polgári védelem kialakulására, történelmére. Mint mondta, a polgárok oltalmazása reális eszme, ami évtizedek óta fennáll. Magatartás és jellem, ezzel a két szóval jellemezte a szakterületet, amely az állampolgárok megóvása érdekében hatékony szervezési módszereket használ. Beszédét egy idézettel zárta, amelynek egyik jelmondata: „Segíteni másokon, legfőbb kötelességünk”.

Az ünnepi beszédet követően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Rendvédelmi Tagozat tisztjelölti hallgatói tették le az Önkéntes Katasztrófavédelmi Szolgálatra vonatkozó esküjüket, majd ezt követően a végzős diákok képviselője átadta a csapatzászlót az első éves hallgatóknak.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója elismeréseket adott át a katasztrófavédelem területén a fővárosban az elmúlt évben kiemelkedően teljesítőknek, a kormányhivatalok, kerületi önkormányzatok képviselőinek, mentőcsoportok vezetőinek és tagjainak,  továbbá Kónya József és Piros Zoltán hallgatóknak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet végzőseinek. A hallgatók mellett az NKE Önkéntes Katasztrófavédelmi Szolgálat feladataira történő felkészítésért elismerést kaptak a Katasztrófavédelmi Intézet oktatói Dr. Schweickhardt Gotthilf alezredes és Dr. Teknős László urak.

Az ünnepségen meghívottként részt vett Dr. habil Vass Gyula tűzoltó ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet igazgatója, Szarka Csaba ezredes, Budapest Főváros Védelmi Titkárság vezetője,  Dr. habil Endrődi István tűzoltó ezredes,  a Magyar Polgári Védelmi  Szövetség elnöke és Bakai Kristóf,  a  Budapest Mentőszervezet elnöke. Az ünnepség elöljárója Varga Ferenc tűzoltó dandártábornok, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója volt.

Fotó: FKI 

Megosztás a Facebook-on


A határrendészeti tisztképzés negyedszázada

    • fokep
    •  dsc3585 2
    •  dsc3588 2
    •  dsc3618 2
    •  dsc3626 2
    •  dsc3644 2
    •  dsc3650 2
    •  dsc3654 2
    •  dsc3659 2
    •  dsc3666 2
  • Előző
  • Következő

"A határrendészet, a határőrizet időben és térben folyamatos" – hangzott el a Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszékének és az MRTT Határrendészeti Tagozatának a Közszolgálati képzés kihívásai a határrendészeti tisztképzés tükrében című konferencián.

Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a rendőrség 2016. évi eredményeit és a határrendészeti szolgálati ág legfontosabb feladatait vette számba előadásában. Elmondta, hogy az elmúlt évben is kiemelkedő volt az illegális migrációval kapcsolatos fellépés, az államhatár védelme. „A rendszert három pillér alkotja: az ideiglenes biztonsági határzár, amelynek műszaki-technikai színvonalát tovább fejlesztjük, az illegális bevándorlást befolyásoló jogszabályok, valamint mindezen feladatok ellátására felkészített állomány. A rendkívüli migrációs helyzet hatékony kezelése érdekében a Kormány 2016 augusztusában döntött a Rendőrség határvadász egységeinek 3000 fővel történő megerősítéséről" - hangsúlyozta a dandártábornok, majd hozzátette: "a megfeszített ütemű toborzómunka eredményeként jelenleg 985 fő, a tervezett létszám mintegy egyharmada már részt vesz a képzésben és május elején szolgálatba léphet az első ciklusban kiképzett több mint 500 fős határvadász állomány."

Pozsgai Zsolt megállapította: tovább csökkent a polgárok szubjektív közbiztonságérzetét alapjaiban befolyásoló 14 bűncselekménynek, illetve a közterületen elkövetett bűncselekményeknek a száma. Így csökkent többek között a testi sértések, a garázdaság, a lopások és betöréses lopások, a személygépkocsi lopások, a zárt gépjármű feltörések, a lakásbetörések, a rablások előfordulása, amely jelentős eredménynek tekinthető. Jó hírnek számít, hogy a közlekedésbiztonság területén az elmúlt két évben tapasztalt kedvezőtlen folyamatok megálltak, ismét csökkent a közlekedési balesetben meghalt személyek száma. Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma 430 607-ről, 36 517-re csökkent. Felidézte, hogy a hatékonyabb határőrizeti tevékenység ellátása érdekében az Országgyűlés 2016. július 05-ei hatállyal tovább szigorította a jogszabályi környezetet. Ennek keretében több tízezer illegális migráns Európai Unió területére történő belépését akadályozták meg a rendőrök és katonák, illetve a biztonsági határzáron átjutott, feltartóztatott migránsokat visszakísérték a határzárhoz és a tranzitzónához irányították.

Megtörtént az ideiglenes biztonsági határzár technikai megerősítése is. Pozsgai Zsolt kiemelte, hogy a rendőrség szolgálati tevékenységét az elmúlt időszakban is az eredményesség jellemezte. A Rendészettudományi Kar tisztjelölti állományról is beszélt, akik képesítésüknek megfelelő szolgálati feladatot is elláthatnak a jövőben. Elismerően szólt a Rendvédelmi Tagozat nevelő munkájáról. A migrációs válságok kezelésével összefüggő gyakorlati jártasságok elsajátítását rendkívül fontosnak tartja. Végezetül az országos rendőrfőkapitány-helyettes a Határrendészeti Tanszék oktatóinak az elmúlt huszonöt évben végzett munkájáért elismerését fejezte ki.

Dr. Virányi Gergely ny. határőr dandártábornok előadásában emlékeztetett: a határrendészeti tisztképzés a határőrképzésből alakult át, majd személyes élményét is megosztotta a jelenlévőkkel: 1992 februárjában tartott először előadást a díszteremben. "A migrációs hullámok hatékony kezelése, az idegenrendészeti feladatok szakszerű elvégzése mindig is a legfontosabb feladatatok között szerepelt" – jelentette ki a dandártábornok, aki az elmúlt 25 éves időszakra visszatekintve a legfontosabb eredményeket is számba vette: a délszláv válság példaértékű kezelése, a duális rendészeti és védelmi funkció, illetve határvédelmi feladatrendszer ellátása, a hazai és a nemzetközi együttműködés kiszélesítése, a logisztika teljes körű korszerűsítése. "Negyedévszázad alatt generációváltás történt, a határőrtisztképzésben pedig nagy léptékű fejlesztések történtek, miközben a határrendészeti tisztképzés szellemi centrumaként működik a tanszék" - hangsúlyozta Virányi Gergely, aki a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola határrendészeti szakiránya alapításának körülményeiről beszélt. Köszönetet mondott az egykori vezetőknek, megköszönte, hogy részese lehetett a határőrök képzésének.

A határrendészeti tisztképzés aktuális helyzetképét vázolta fel Dr. Varga János ny. határőr ezredes, tanszékvezető, főiskolai tanár. Elmondta, hogy a szakirányon 1163 hallgató kapott oklevelet az elmúlt 25 évben. Megállapította, hogy a határrendészeti tisztképzés harmonikusan illeszkedik a rendészeti tisztképzés rendszerébe.

Dr. Kiss Lajos PhD. r. alezredes, adjunktus a Frontex és a határőr tisztképzés kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a Frontex nem ismeri a tiszt kifejezést, csak a tisztviselőt. "A határőr mesterképzés elindítása egy új szakaszt nyitott meg a FRONTEX képzési tevékenységében, ugyanis a FRONTEX ennek segítségével saját képzésben részesítheti a jövő határőr vezetőinek egy részét”.

A kihívásokról beszélt Dr. Balla József r. alezredes, egyetemi docens. "Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a határrendészeti speciális szakmai ismeretekre szükség van" – fogalmazott az alezredes.

Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, egyetemi docens a rendészeti vezető mesterképzés legfontosabb ismeretköreit mutatta be a jelenlévők számára, majd beszélt a hallgatókkal szembeni elvárásokról is.

Szó volt még a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti helyzetéről, a fiatal tisztekkel szemben támasztott elvárásokról, beilleszkedésük tapasztalatairól, a „Szent László” Határigazgatási Tudományos Diákkör tevékenységéről.

A határrendészeti tisztek felkészültségének megfeleléséről, a közszolgálati képzés aktuális kihívásairól Markek Dávid, a határrendészeti szakirány végzős hallgatója, az RTK HÖK elnöke beszélgetett a Tanulmányi Vándordíj nyerteseivel. Takács Éva c. r. alezredes, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenység-irányítási Központjának vezetője, Kalmárné Dr. Pölöskei Anett c. r. alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság hivatalvezetője, Hegedűs Tamás r. őrnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Ügyeleti Osztály ügyeletvezetője, Vájlok László r. alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság, Határrendészeti Főosztály osztályvezetője, Hegedűs Dániel r. főhadnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Rendészeti Főosztály, Határrendészeti Osztály alosztályvezetője, Gáspár Gyula r. őrnagy, Készenléti Rendőrség, Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa és Dr. Zámbó Péter püőr. dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Bűnügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

A Határrendészeti Tanszék létrehozásának jubileumi évfordulója alkalmából megjelent a határrendészeti tisztképzés negyedszázadáról szóló könyvet Deák József r. alezredes mutatta be. A kötet felidézi az elmúlt évek eseményeit, a határőrség modernizációjának körülményeit és azt is bemutatja, hogy az egykori hallgatók hogyan hajtottak végre egy teljes szakmai generációváltást a társadalom szolgálatában.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, konferencia, 2017

Felrobbanó hajszárítók esete a Ludovikán

    • fokep
    •  dsc3539 2
    •  dsc3548 2
  • Előző
  • Következő

Fogyasztói jogok és a fogyasztók magánjogi védelméről tartott előadást Dr. Darázs Lénárd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előadás-sorozatán. A Ludovika Szabadegyetem keretében megtartott kurzuson az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar docense kitért a fogyasztóvédelem komplexitására, a magánjogi fogyasztóvédelem kereteire és dilemmáira, továbbá az egyes fogyasztóvédelmi magánjogi témákra, mindezt az életből vett reális példákkal illusztrálva.

Dr. Darázs Lénárd 1991-ben szerzett jogtudományi diplomát az ELTE Jogi Karán, ezt követően 4 évig tanult és kutatott a Heidelbergi Egyetemen, ahol LL.M. diplomát szerzett nemzetközi versenyjogból. PhD-fokozatát 2006-ban az ELTE-n szerezte meg. Habilitált egyetemi docens az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Civilisztikai Intézetében, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékén, valamint az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola témafelelőse. Számos szakmai szervezet tagja, 1997-től a Budapesti Ügyvédi Kamara, 2013-tól Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, továbbá az Academic Society of Competition Law és a European Law Institute munkáját segíti, valamint Magyar Franchise Szövetség Etikai és Jogi Bizottságának és a Magyar Jogász Egylet Versenyjogi és Fogyasztóvédelmi Szakosztályának elnöke.

Darázs Lénárd a fogyasztói jogok elhelyezésével és pozicionálásával kezdte előadását. Mint a legtöbb magyar jogeset áttekintésénél, itt is az Alaptörvénynél a kiindulópont. „Az Alaptörvény deklarálta azt, a korábban már elfogadott álláspontot, hogy a fogyasztók védelme alkotmányos államcélként jelenik meg. Ezzel, hogy már az Alaptörvény is rögzíti ezt, viszonylag úttörők vagyunk mi, magyarok” – mondta az ÁKK docense, majd hozzátette „a fogyasztók védelmére vonatkozóan ez nem alkotmányos jog vagy alapjog a fogyasztói jog tekintetében. Ez komplex állami feladatként jelentkezik.”

Darázs Lénárd kifejtette, hogy az Amszterdami Szerződésben hasonló módon van beágyazva a fogyasztóvédelem, amelyben az EU-s tagállamok részben átruházták az európai közösségre a közösségi szabályozást. Darázs Lénárd kitért arra is, hogy az államcél megfogalmazás igen tág a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban. „Horizontális jogterületről beszélhetünk, amely a különböző főbb jogágakat keresztbe metszi”. Az előadás során a fogyasztóvédelem különböző szituációit is bemutatta az előadó. A fogyasztót védheti a fogyasztóvédelem személyében, mint piaci szereplő, mint szerződő fél, mint büntetőjogi tekintetben sértett, vagy mint különböző ágazati fogyasztóvédelmi szabályok alanya.

„Egyetlen egy olyan területe sincs a fogyasztóvédelmi jognak, amely annyi problémát jelentene, mint a fogyasztók magánjogi védelme” – világított rá fogyasztóvédelem nehézségeire Darázs Lénárd. Előadásából kiderült, ebben az esetben nyomás alá kerül a magánjog, hiszen elsősorban nem az a feladata, hogy a szerződő feleket védje, hanem mindenkiről azt feltételezi, hogy egymásnak mellérendelt viszonyban vannak. Az ÁKK docense azonban felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztó védelmének tekintetében megjelent a gyengébbik fél védelme, így ha aszimmetria lép fel a szerződő felek közt, azt a magánjogi szabályozás igyekszik kiegyenlíteni. De ki minősül fogyasztónak? „A polgárjogban egyetlen szituációt tudunk elképzelni védendőként, amikor egy természetes személy szaküzleti gazdasági tevékenységi körén kívül jár el. Ilyen esetben a személyt fogyasztóként, gyengébb félnek tekintjük” – vezette be a hallgatóságot Darázs Lénárd a fogyasztó fogalmába, a fogyasztóvédelem érintetti körébe, valamint a fogyasztó és a szerződő felek kapcsolatába.

A Ludovika Szabadegyetem hallgatóinak gyakorlati példán, egy hajszárító vásárlásán keresztül mutatta be Darázs Lénárd, hogy a polgárjog milyen szituációkban léphet fel a fogyasztók védelmében: szerződéskötés esetén, a szerződési feltételek tisztességtelensége kapcsán, szerződésszegés esetén, hibás teljesítés okán, az elektronikus kereskedelem vonatkozásában, valamint a termékfelelősség szemszögéből. Tisztességtelen szerződéskötés esetén fontos elem a rekonstruált védelmi igény, az általános szerződési feltétel, valamint a fennálló tisztességtelen gyakorlat. Hibás teljesítés esetén szerződésszegéssel szembesülhetünk, itt Darázs Lénárd kitért a kellékszavatosság, a jótállás és a termékszavatosság tartalmi elemeire a hajszárító kapcsán. Az elektronikus kereskedelemnél a távollévők közötti szerződéseket vizsgálja a polgárjog, például az online, az ország másik feléből rendelt hajszárító kapcsán. Utolsó pontként Darázs Lénárd a felrobbanó hajszárító példáját hozta, ahol a hibás termék kárt is okozott, ekkor a termékfelelősség oldaláról közelít a polgárjog. „Remélem ezzel a rövid kitekintéssel sikerült átfogó képet adnom, milyen fő területei vannak a fogyasztóvédelmi magánjognak és kicsit tisztába kerültek a fogyasztói jogaikkal, nem csak a hajszárító vásárlásnál, hanem általánosságban is!” – zárta előadását Darázs Lénárd.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. március 7-én kerül megrendezésre, ahol Prof. Dr. Papp Tekla tart előadást „Nomen est omen - milyen a jó cégnév?” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!


Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration


További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter

Megosztás a Facebook-on


Nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlaton az NKE hallgatói

    •  mg 2122
    •  mg 2037
    •  mg 2144
    •  mg 2146
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet három hallgatója is részt vesz–a HUSZÁR közepes kategóriájú városi kutató-mentő csapat tagjaként- az Észtországban, a napokban rendezett EU-MODEX nemzetközi gyakorlaton.

Az észtországi gyakorlat egy földrengés sújtotta országot modellez, ahol a szökőár következtében súlyos károk keletkeztek az infrastruktúrában. A nemzeti erők saját maguk nem képesek megbirkózni az eseményekkel, ezért nemzetközi segítséget kérnek. Erre válaszul küldte hazánk a HUSZÁR közepes kategóriájú csapatot, amelynek tagjai között az NKE három hallgatója is helyet kapott. Molnár Ferenc c. tű tzls, Lóczy Bertalan és Varga Mihály Sebestyén hallgatók megérkezésük után a mentési műveletek koordinációjába kapcsolódtak be. Ennek részeként támogatják a vezetési törzs munkáját és tolmácsolási feladatokat is kapnak.

Az önkéntes mentőszervezet az ENSZ Nemzetközi Kutatás és Mentési Tanácsadó Csoport irányelveinek és módszertanának megfelelően képes keresőkutyákkal, műszaki kereső berendezésekkel történő kutatásra, mentésre, vasbeton és acélszerkezetek bontására, kötelekkel végzett speciális műveletekre, valamint veszélyes anyagok kimutatására és elkülönítésére. A HUSZÁR kutató-mentő csapat a gyakorlaton önállóan, valamint az észt, cseh, osztrák és svéd egységekkel együttműködésben is tevékenykedik. Az egymásra épült mentési munkálatok folyamatos koordináció mellett, hat területen történnek. A magyar kontingenst a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgató-helyettese vezeti.

Fotó: Jóri András - BM OKF

Megosztás a Facebook-on


Gazdasági-pénzügyi képzések a közszolgálatban dolgozók részére

    • fokep
    •  dsc3344 2
  • Előző
  • Következő

Új gazdasági-pénzügyi képzéseket indít idén a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi intézmények dolgozói részére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Budapesti Gazdasági Egyetemmel (BGE) közösen szervezett pénzügyi-számviteli alapképzésről ma írtak alá megállapodást az intézmények vezetői.

Az együttműködés értelmében a BGE a következő tanévben „Ludovika pénzügyi-számviteli alapképzési évfolyamot” indít, amelyre 50 főt várnak a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi intézmények dolgozói közül. A közszolgálati továbbképzési rendszer részeként megvalósuló képzés rugalmas időrendben történik, azaz munka mellett is végezhető majd. A két intézmény megállapodása alapján a 3.- 6. félév oktatása az NKE Ludovika campusán történik, a képzés államháztartási specializációt is tartalmaz és az oktatásban, vizsgáztatásban az NKE oktatói is részt vesznek. A képzést sikeresen elvégző hallgató számára a BGE oklevelet, az NKE továbbképzési minősítő okiratot állít ki. Az önköltséges képzésre május 30-ig lehet, amelynek költségeit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem finanszírozza a KÖFOP-projektjeiből.

Az intézmények közötti megállapodás aláírásakor Prof. Dr. Patyi András reményének adott hangot, hogy az egyszerre fogja szolgálni a két egyetem, a képzésben érdekelt közszolgálati szervek és maguknak a képzés résztvevőinek az igényeit és érdekeit. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint a megállapodás jól példázza azt, hogy az NKE –egyik mottójához híven- az együttműködés egyeteme szeretne lenni a jövőben is.

„Képzéseinket a társadalmi igények, így például a közigazgatás kiszolgálása irányába is fejlesztjük, ennek egyik jó példája az NKE-vel kötött megállapodás”- mondta el Prof. Dr. Heidrich Balázs. A BGE rektora hozzátette, hogy egyetemüknek több évtizedes tapasztalata van a közigazgatási és államháztartási szakemberek képzésében. Szerinte sikeres lesz az NKE-vel kötött együttműködés, mert kölcsönös előnyök mentén indul és várhatóan egymástól is tanulnak majd, hogy hogyan lehet minél hatékonyabban végezni a közös munkát, leginkább a hallgatók előnyére.

A közös pénzügyi-számviteli alapképzés mellett az NKE önálló államháztartási mérlegképes könyvvelő képzést is indít, idén májustól. A 25 fős keretszámú, 320 órás képzésre azokat a központi államigazgatási szervnél dolgozó munkavállalókat várják, akik munkájuk során részt vesznek a költségvetés elkészítésében, a számviteli politika, könyvviteli rendszer kialakításában, valamint ezen rendszerek működéséhez szükséges belső és külső információk előállításában. A képzésre március 31-ig lehet jelentkezni, amelynek költségeit ebben az esetben is az NKE finanszírozza a KÖFOP-projektekből.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


A NAV 29 tisztjelöltje is letette az esküt

    • lm170015 tisztjelolti esku 680 453 s
    • lm170049 tisztjelolti esku 680 453 s
    • lm170068 tisztjelolti esku 680 453 s
    • lm170118 tisztjelolti esku 680 453 s
    • lm170144 tisztjelolti esku 680 453 s
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének I. éves nappali munkarendű rendészeti igazgatási alapképzési szak vám- és jövedéki igazgatási, valamint bűnügyi igazgatási alapképzési szak pénzügyi nyomozói szakirányainak 29 tisztjelölt hallgatója ünnepélyes esküt tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Intézetében.

A rendezvény elöljárója, Molnár Tamás helyettes államtitkár, a NAV vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős szakmai helyettese ünnepi gondolataiban felidézte azt a harminc évvel ezelőtti pillanatot, amikor katonai esküt tett és ezzel tisztjelöltté vált. Felhívta a figyelmet a hivatástudat, az együttműködés fontosságára és arra, hogy a hallgatóknak is rendszerszemléletben kell gondolkodniuk. „A tanév elején megkezdett tanulási folyamatot soha nem ér majd véget az életükben” – hangsúlyozta Molnár Tamás hozzátéve azt, hogy harminc év után ő maga is folyamatosan képzi magát.

Dr. Kovács Gábor rendőr dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese emlékeztetett arra, hogy éppen akkor tesznek esküt a tisztjelöltek, amikor a Magyar Királyi Pénzügyőrség megalakulásának 150. évfordulóját ünnepeljük. Kovács Gábor elismerően szólt a Vám- és Pénzügyőri Tanszék oktatóinak a munkájáról, akik színvonalas képzést biztosítanak a hallgatók számára, majd megköszönte a Rendvédelmi Tagozatnak azt a kiképző-nevelő munkát, amelyet végeznek.

A hallgatók 2016. augusztus 22-én tisztjelölti jogviszonyban kezdték meg tanulmányaikat. A tisztjelölti állomány a rendvédelmi szervek személyi állományának a része, elsődleges szolgálati kötelezettségük a rendvédelmi szervnél a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali munkarendű hallgatóinak tisztjelölti jogviszonyba helyezésének elsődleges célja az volt, hogy részükre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal garanciákat nyújtson és anyagilag is ösztönző módon támogassa őket. Fontos célként fogalmazódott meg az is, hogy a leendő tisztekben kialakítsa, megszilárdítsa a szervezethez való tartozás érzését, teret biztosítson a gyakorlatra nagyobb hangsúlyt fektető képzésnek, a személyes példák és a gyakorlati tevékenység során elősegítse a parancsnoki, vezetői attitűdök kialakítását. A tisztjelölti jogviszony, mint új jogintézmény megjelenésének célja, hogy a NAV-nál jól felkészített és nagyfokú hivatástudattal rendelkező szakemberek dolgozzanak, így az új életpályamodell részeként bevezetett tisztjelölti jogviszony ennek megfelelően magasabb követelményeket is támaszt a hallgatókkal szemben. Az új rendszer szerint a tisztjelöltek a felvételüket követő 6 hónapos próbaidő alatt rendészeti alapfelkészítésen vettek részt, majd tisztjelölt vizsgát és esküt tettek. A huszonkilenc I. éves hallgató az egyetemen már eredményesen abszolválta az első félévet.

Az eskütételt követő pillanatokat a NAV Pénzügyőr Zenekara Kodály Zoltán Toborzó című művének előadásával tette még ünnepélyesebbé. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős szakmai helyettese, dr. Sors László helyettes államtitkár is.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on


Történelmi pillanat a felsőfokú rendőrtisztképzésben

    • 1 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 2 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 3 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 4 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 5 orfk tisztjelolt esku 680 1020 s
    • 6 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 7 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
  • Előző
  • Következő

„A mai esemény különleges alkalom az első éves hallgatók életében és történelmi jelentőségű pillanat a felsőfokú rendőr tisztképzésben, hiszen első alkalommal létesült tisztjelölti jogviszony a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán tanuló hallgatókkal”- hangsúlyozta Dr. Pozsgai Zsolt rendőr dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes, a rendezvény elöljárója a 127 bűnügyi és rendészeti igazgatási szakirányú I. évfolyamos nappali tagozatos tisztjelölt ünnepélyes eskütételén a Rendőrségi Igazgatási Központ épületében.

A hallgatók az elmúlt hetekben sikeres tisztjelölti vizsgát tettek és ezzel rendőr szakmai képzettséget is szereztek. A tisztjelöltek elsődleges szolgálati kötelezettsége – a tanulmányi kötelezettségek teljesítése mellett - a tiszti beosztásba történő szolgálatteljesítésre való felkészülés.

Pozsgai Zsolt elmondta, hogy ez az új jogviszony hosszú ideje meglévő problémákra adott választ és jelentősen javítja a rendőrtisztképzés feltételeit. A tábornok úgy véli, hogy a tiszti állomány felkészültsége, hivatástudata meghatározza a rendőri szervek teljesítményét és eredményeit.

„Ezzel olyan tagjaivá váltak a rendőrségnek, akik képzettségüknek megfelelő szolgálati feladatokat is elláthatnak, illetve a szakmai gyakorlatukon is végrehajthatnak, továbbá jelentős erőt képeznek váratlan, nagyobb létszámot igénylő feladatok végrehajtásához”- hangsúlyozta a dandártábornok, majd felidézte, hogy a rendőrség az utóbbi évek során egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. A déli határokon megjelenő tömeges migráció jelentős erőösszpontosítást igényelt, amely nemcsak a meglévő állomány átcsoportosítását, hanem a rendőrség 3 000 fővel történő bővítését is igényelte. Az ősztől beindított toborzómunka eredményeként jelenleg 987 fő folytat tanulmányokat a határvadász képzés keretében és a felvételi eljárások tovább folytatódnak.

A személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes azt kérte a tisztjelöltektől, hogy kísérjék figyelemmel a közbiztonság terén bekövetkező változásokat és szakirányú tanulmányaik során sajátítsák el a tömeges migráció kezelésével összefüggésben újonnan megjelenő ismereteket is. Pozsgai Zsolt szerint a rendőri hivatás alázatot, a polgárok önzetlen szolgálatát is jelenti és elkötelezettséget követel a jogsértőkkel szembeni fellépés során.

„A testülethez tartozás azt is jelenti, hogy betartják a normákat, tisztelik a hagyományokat, szolidárisak az állománnyal és figyelemmel kísérik a rendőrség mindennapi tevékenységét”- fogalmazott a dandártábornok, majd felhívta a tisztjelöltek figyelmét arra, hogy olyan hivatásrend részei lehetnek, amelynek a tagjának lenni megtiszteltetés és büszkeség. „Legyenek hűek esküjükhöz és tartsák meg azt szolgálatuk során” – fejezte be ünnepi gondolatait az országos rendőrfőkapitány-helyettes.

Dr. Kovács Gábor rendőr dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese kiemelte a helytállás fontosságát, majd felsorolta a jó vezető ismérveit, ezek: szakmai hozzáértés, döntési képesség, jó munkaszervező készség. Végül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelmondatát idézte: „A haza szolgálatában”.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on


„A megújulók kiegészítői, nem alternatívái az atomenergiának”

    • fokep
    •  dsc3248 2
    •  dsc3264 2
    •  dsc3274 2
    •  dsc3280 2
    •  dsc3290 2
    •  dsc3335 2
  • Előző
  • Következő

A villamos energia ellátás biztonságához csökkenteni kell a jövőben az ország importfüggőségét – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencián és kerekasztal-beszélgetésen. A Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet által szervezett és az ágazat képviselői részvételével megtartott eseményen az atomenergia szükségessége kapcsán eltérő vélemények fogalmazódtak meg a szakemberek között. 

A rendezvényen két, nemrégiben megjelent tanulmányt ismertettek az előadók. Mindkét publikáció a villamos energia jövőjével foglalkozik, de eltérő javaslatokat fogalmaz meg. Az NKE szakemberei közreműködésével megszülető tanulmány három forgatókönyvvel számol 2035-ig. A publikáció egyik szerzője, Dr. Hetesi Zsolt, az egyetem tudományos főmunkatársa elmondta, hogy a jelenlegi ellátási rendszer a fosszilis források és az atomenergia túlsúlyára épül és ezen mindenképpen érdemes változtatni a jövőben. Jelenleg az ország napi energiafogyasztásának csak mintegy 10 százaléka származik megújuló forrásokból, ezt mindenképpen növelni kell, miközben magát a fogyasztást érdemes ésszerű keretek között csökkenteni. A tanulmányban felvázolt mindhárom forgatókönyv számol az atomenergia és a földgáz használatával, de nagy hangsúlyt kapnak benne a „megújulók” is, így például a nap-, a szél-, és a geotermikus energia, valamint a biomassza is. Hetesi Zsolt szólt a szivattyús-tározós erőművekről, amelyek alkalmasak az ingadozó megújuló energiaforrások kiegyensúlyozására. A szakember szerint a többségében megújuló energiák használatára modellezett forgatókönyv sem jelentene jelentős költségtöbbletet az alapvetően a hagyományosabb energiaforrásokra építő elképzelésekhez képest. Hetesi Zsolt elmondta, hogy az energiaszektornak három fontos alappillére van, amelyekre mindig figyelni kell: az ellátásbiztonság, a gazdaságosság és a fenntarthatóság. 

Az Energiaklub által készített tanulmány több forgatókönyve már egyáltalán nem számol az atomenergia használatával 2050-ben. Sáfián Fanni, szervezet kutatója elmondta, hogy a megújuló energiaforrások használatával szinte teljes mértékben ki lehet váltani az atomenergiát, így szerintük nincs szükség újabb atomerőmű építésére Pakson. Az Energiaklub szakemberei szerint a háztartások tömeges energetikai korszerűsítésével jelentősen lehetne csökkenteni az energiaigényt is.

„A villamos energia ellátásban a megújuló energiák nem alternatívái, hanem kiegészítő elemei lehetnek a jelenlegi energiaforrásoknak, mint például az atomenergiának”- mondta el Prof. Dr. Aszódi Attila. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint 25 éven belül nagyon sok erőmű fog kikerülni a jelenlegi rendszerből, így azokat valamilyen módon pótolni kell. A szakember hozzátette, hogy jelenlegi paksi blokkok 2035 körül fognak leállni, így ha meg akarjuk tartani a mostani kapacitást, mindenképpen szükség van egy új erőmű építésére. Aszódi Attila egy nemrégiben megjelent OECD-tanulmányt is idézett, amely szerint a fosszilis energiahordózók használatának visszaszorítása mellett az atomenergia kapacitást meg kell tartani és a fennmaradó részt kell megújuló forrásokkal kell kiváltani. „Ha nem építjük meg Paks2-t, akkor az importfüggőség szempontjából még inkább sérülékeny energiahordozókat kellene beszereznünk” –tette hozzá a szakember. Aszódi Attila elmondta, hogy atomenergiára szükség lesz továbbra is, de ez csak egy eleme lesz annak a várhatóan megújuló energiamixnek, amely évtizedek múlva a jelenleginél hatékonyabban tudja majd szolgálni hazánk villamos energia ellátását.

A kormánybiztoshoz hasonló megállapításokat fogalmazott meg Dr. Gács Iván is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) energetikai gépek és rendszerek tanszék docense szerint a villamos energia ellátás biztonságának fenntartásához mindenképpen csökkenteni kell az ország importfüggőségét. A jelenlegi rendszerben ugyanis a felhasznált energia mintegy harmadát külföldről szerezzük be. Ez most is komoly kockázatot jelent a szakember szerint. Gács Iván hozzátette, hogy a jövőben érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a vízenergia hasznosítására is. Erre Ausztriát hozta fel példaként, ahol az áramellátás nagyobb részét már a vízerőművekből nyert energiából fedezik.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői és a rendezvényen felszólalók között sem alakult ki végül konszenzus a villamos energia használatának jövőjét illetően, de abban mindenki egyetértett, hogy érdemes folytatni a most megkezdett párbeszédet a szakma, a kormányzat és a civil szféra között.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Habilitáltak dékánhelyetteseink

    • budai jobagy
    •  dsc2730 2
    •  dsc2749 2
    •  dsc2776 2
    •  dsc3190 2
    •  dsc3202 2
    •  dsc3220 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem két dékánhelyettese is sikeresen teljesítette a habilitációs eljárás nyilvános részének követelményeit. Ezzel Dr. Budai Balázs, az ÁKK mb. oktatási dékánhelyettese és Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a HHK nemzetközi és tudományos dékánhelyettese számára is megnyílt a lehetőség az egyetemi tanári cím megszerzésére.

"A közigazgatási reformok tanulságai"- ez volt a címe Budai Balázs hétfői habilitációs előadásának. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet egyetemi docensének az elektronikus közigazgatás, a közigazgatási modernizáció, a rugalmas foglalkoztatás a közigazgatásban és a csúcstechnológia a közigazgatásban a kutatási területe. Az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola témavezetőjének habilitációs vitája a digitális állam hivatali infrastruktúrájának kihívásairól szólt. A habilitációs bíráló bizottság elnöke Prof. Dr. Patyi András rektor volt.

Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Összhaderőnemi Műveleti Tanszék egyetemi docense habilitációs előadásában a felkelés elleni műveletekről értekezett. Az NKE Hadtudományi Doktori Iskola témakiírójának kutatási területe a szövetségi összhaderőnemi műveletek elmélete és gyakorlata. A dékánhelyettes habilitációs vitájának címe "Clausewitz és a nem-háromsági háború" volt.

A habilitáció, illetve a habilitálás a PhD-tudományos fokozatot követő cím megszerzését jelenti. Az a folyamat, amelynek során a doktori fokozattal rendelkező oktató nyilvános előadásokon tesz tanúbizonyságot oktatói rátermettségéről, szakmai és tudományos tevékenységéről és előadókészségéről. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Nemzeti Felsőoktatási Törvényben, valamint az Egyetem Alapító Okiratában foglaltak alapján a társadalomtudományok, valamint a műszaki tudományok tudományterületeken ítél oda habilitált doktor (Dr. habil.) címet. A habilitált doktor cím az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnökéhez benyújtott kérelem alapján lefolytatott habilitációs eljárás eredményeként nyerhető el. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXIX. törvény 28.§[1] szerint az egyetemi tanári kinevezés előfeltétele a habilitáció vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlat.

A habilitációval kapcsolatban további részletek az egyetem honlapján olvashatóak:

http://uni-nke.hu/kutatas/habilitacio

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: habilitáció, 2017

Mérföldkő a katasztrófavédelmi felsőoktatás történetében

    • 1 okf tisztjelolti esku 680 453 s

„A mai esemény mérföldkő a katasztrófavédelmi felsőoktatás történetében” – hangsúlyozta Dr. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője az első húsz katasztrófavédelmi tisztjelölt ünnepélyes eskütétele után a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Központi épületében hozzátéve azt, hogy az új jogállás kötelezettségeket jelent és garanciát is nyújt az új életpálya elkezdéséhez.

„Kiemelt célunk az, hogy a hallgatói jogviszonyuk alapján erősítsük Önökben a szervezethez való tartozást és a hivatástudatot” – fogalmazott a főigazgató, majd az elismerés hangján szólt az NKE-n folyó magas szintű elméleti, szakmai és gyakorlati képzésről. Góra Zoltán emlékeztetett arra, hogy a társadalom elismeri a katasztrófavédelem tevékenységét. Ünnepi köszöntőjében gratulált Dr. habil. Vass Gyula tűzoltó ezredesnek, a Katasztrófavédelmi Intézet igazgatójának az új, felelősségteljes beosztásához.

Magyarország első húsz rendvédelmi tisztjelöltjének Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is gratulált. „Önök az elsők az elsők között. Ennek a karriernek a vállalása ilyen fiatalon tiszteletet érdemel” – hangsúlyozta a rektor. Majd hozzátette: „A hűség megfogadása mellett életük kockáztatásával is vállalják, hogy eleget tesznek a szolgálati feladataiknak.” Patyi András egy régi tűzoltó jelmondattal zárta gondolatait: „Istennek dicsőség, egymásnak segítség.”

A rendészeti képzésben részt vevő hallgatók tavaly szeptemberben tisztjelölti jogállásban kezdték meg tanulmányaikat. A rendvédelmi tisztjelöltek a velük szerződést kötő rendvédelmi szerv rendelkezési állományába tartoznak, de a szolgálatteljesítési helyük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata. A hivatásos pályára készülő hallgatók már a képzési időszakban is szorosabb kapcsolatban állnak az őket foglalkoztatni kívánó rendvédelmi szervekkel, már ekkor kialakul a hivatásos életpálya iránti elköteleződés, a hivatással együtt járó életviszonyok elfogadása és az azokkal való azonosulás.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének első éves hallgatói a tisztjelölti vizsga teljesítése és az eskütétel után tűzoltó alaptanfolyami képzettséget szereztek, így lehetőségük lesz arra, hogy a veszélyes áru szállításával kapcsolatos ellenőrzési, valamint a katasztrófavédelmi mobil laborokban teljesítsenek szolgálatot.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Jóri András- BM OKF

Megosztás a Facebook-on


Naphegyi Gábor: szélhámos vagy kalandor?

    • fokep
    •  dsc2893 2
    •  dsc2905 2
    •  dsc2909 2
    •  dsc2912 2
  • Előző
  • Következő

Naphegyi Gáborról, a 19. századi amerikai kontinens híres és hírhedt „magyarjáról” tartott előadást Dr. Szente-Varga Mónika a Ludovika Szabadegyetemen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatási dékánhelyettese, Latin-Amerika szakértője Naphegyi kalandos életútját mutatta be a hallgatóság számára.

Szente-Varga Mónika felsőfokú tanulmányait az ELTE-n végezte, majd a SZTE Történettudományi Doktori Iskolájának programjában tanult. PhD fokozatát summa cum laude minősítéssel 2005-ben szerezte meg. Doktori disszertációját „Magyar kivándorlás Mexikóba 1901-1950” címmel spanyol nyelven készítette el, amely könyv formában 2007-ben Mexikóban és Magyarországon egyaránt megjelent. Tagja a Magyar Történelmi Társulatnak, az Amerikanisták Magyarországi Társaságának, az Amerikanisták Európai Társaságának és az Európai Latinamerikanista Történészek Társaságának. Az NKE NETK karán működő Amerikai Tanulmányok Kutató Központ igazgatója.

Előadása elején Szente-Varga Mónika ismertette az amerikai kontinensen folyó jelenlegi kutatásokat. Kifejtette, hogy a 19. századi Naphegyi Gáborról igen nehéz megfelelő és hiteles forrást találni, a szélhámos általában kortársait is többször megtévesztette, számos alteregót öltött magára. 200 év távlatából digitalizált források alapján tudjuk megismerni a magát magyarként bemutató Naphegyi életét. Az első feljegyzés Naphegyiről 1849-ből származik, amikor az USA-ban megválasztották a Central Hungarian Society elnökének, amely egy magyar migránsokat tömörítő szervezet volt New Yorkban. Szente-Varga Mónika megemlítette, hogy Naphegyi ekkor adta ki első könyvét, a „Hungary: from her Rise to the Present Time, under the Guidance of LEWIS KOSSUTH, in the Years 1848 and 1849”, amely Magyarország és a szabadságharc történetét mutatja be angol nyelven.

Szente-Varga Mónika kifejtette, hogy Naphegyi Gábor mindig más szerepben mutatkozott: volt mikor befolyásos politikusokkal tárgyalt, majd orvosként mutatkozott be, vagy tudósként botanikai és asztronómiai előadásokat tartott. A The Sun magazin is „befolyásos magyar menekültként” mutatta be. A korképről elmondható, hogy az amerikai társadalom ekkor meglehetősen szimpatizált a magyar forradalom hőseivel, és szolidaritást vállaltak a menekültekkel. „Naphegyinek az a problémája keletkezett, hogy egy volt a sok közül, valahogy ki kellett tűnnie a tömegből, így idővel nem csak azt mondta magáról, hogy egy ’48-49-es emigráns, hanem hozzátette, hogy Kossuth személyi titkára volt” – mutatta be a kalandor jellemét Szente-Varga Mónika, majd kifejtette, hogy a titkári álca Kossuth megjelenésével fenntarthatatlan volt, így Naphegyinek menekülni kellett. Kanadába költözött, ahol a Torontói Egyetemen kívánt oktatni, azonban pályázatát elutasította az egyetem. Ez törést jelentett életében, ezért úgy gondolta, újfent tovább kell állni. A következő állomása Texas volt, ahol azonban Ujházy László (Kossuth egyik valódi megbízottja) a következőket nyilatkozta róla: „nem magyar és nem tud magyarul”.

„Naphegyi lába alatt hirtelen nagyon forró lett a talaj” – emelte ki Szente-Varga Mónika, majd kitért a szélhámos mexikói kalandjára. Megtudhattuk, hogy a 19. században Mexikó igen labilis állam volt, az országot sorozatos polgárháborúk, belső hatalmi harcok és külső intervenciók sújtották. Pont megfelelő hely arra, hogy egy európai életművész érvényesülni tudjon. Naphegyi gazdasági és politikai sikereket ért el ekkor, 1853 és 1854 közt a veracruzi kórház főigazgatója volt, továbbá ő felelt a Veracruz, majd a főváros közvilágításának a kiépítéséért is. Szente-Varga Mónika bemutatta a kalandor mexikói identitását is: „“Száműzött ember volt, akit szülőföldjéről az osztrák zsarnokság vetett ki, s kényszerítette arra, hogy Mexikóban keressen menedéket.” Azonban a mexikói káosz végül Naphegyit is utolérte, a Habsburg Miksa halálával újból az USA-ba menekült. Az Egyesült Államokban kezdetben újfent sikeres Mexikó-szakértői karriert futott be, még Santa Anna tábornok ügyét is sikerült „patronálnia”, de az amerikai közvélemény ekkor már kezdte felismerni, hogy egy svindlerrel van dolga. Kisebb csalásokba, komolyabb rendőrségi ügyekbe, pénzhamisítási botrányokba keveredett, végül Santa Anna tábornokot is kisemmizte, a pénzzel meg sem állt Venezueláig, ahol hasonló módon vámhivatali visszaéléseket követett el kormányzati csalásai révén. Végül el kellett hagynia az amerikai kontinenst. 1884-ben hunyt el Párizsban.

Szente-Varga Mónika előadása összegzésében felhívta a figyelmet, hogy Naphegyi Gábor kilétét a mai napig homály fedi. Számtalan újságcikk, feljegyzés, tudományos folyóirat hivatkozik a személyére. A NETK dékánhelyettese rávilágított, hogy Naphegyi nagyon is hihető identitásokkal rendelkezett: a legtöbbet használt Kossuth Lajos titkára László Károly volt, a másik hasonló identitás pedig Szenger Ede, aki Habsburg Miksa idején orvosként praktizált Mexikóban. Felvetődik a kérdés, hogy magyar volt-e egyáltalán, valamint az, hogy a Naphegyi is egy felvett név lehetett. „Ő egész amerikai életében magyarnak mutatta magát, ezt a kortársak elhitték. Éppen ezért a történelmi emlékezetben is magyarként szerepelt Mexikóban, Venezuelában, Kanadában, vagy az USA-ban. Teljesen függetlenül attól, hogy neki mi volt az anyanyelve, vagy milyen származású volt, a magyarságkutatásnál vele foglalkozni kell, mivel a külföldiek őt magyarként tartják számon”- zárta előadását Szente-Varga Mónika.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. február 28-án kerül megrendezésre, ahol Dr. Darázs Lénárd tart előadást „Fogyasztói jogok és a fogyasztók magánjogi védelme” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter

Megosztás a Facebook-on


A tudomány megújításához új gondolkodásmódra van szükség

    • fokep
    •  dsc2812 2
    •  dsc2816 2
    •  dsc2832 2
    •  dsc2843 2
    •  dsc2853 2
  • Előző
  • Következő

A tudomány szépsége abban rejlik, hogy új dolgokat ott fedezünk fel, ahol a legkevésbé várjuk – mondta el az NKE Közpénzügyi Akadémia legutóbbi, teltházas előadásán Prof. Dr. Kroó Norbert akadémikus. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóprofesszora szerint a hagyományos technológiák kimerülőben vannak, új ötletekre és friss gondolkodásmódra van szükség.

Az NKE ÁKK Közpénzügyi és Államháztartási Intézete és a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége által szervezett programsorozat évnyitó rendezvényének vendégelőadóját Prof. Dr. Lentner Csaba intézetigazgató mutatta be. Elmondta, hogy Kroó Norbert az MTA rendes tagja, aki korábban főtitkára és alelnöke is volt a tudományos társaságnak. Az akadémikusnak több mint 1000 publikációja jelent meg külföldön, munkáját a többi között Prima Primissima-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetéssel is elismerték.

„Mind a természet-, mind pedig a társadalomtudományokban egészen páratlan, kvantumszerű ugráshoz hasonlítható fejlődés tapasztalható, ami a fiatal kutatók számára különösen nagy esélyt ad tehetségük kibontakoztatására”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Kiss György akadémikus. Az ÁKK dékánja szerint ma már a jogtudomány sem kötött csak országokhoz, a határok itt is megszűntek.

Kroó Norbert előadásában bemutatta az elmúlt évtizedek technológiai fejlődését, és felvázolta a közeljövőben várható trendeket is. Az akadémikus szólt azokról a felfedezésekről, amelyek gyökeresen megváltoztatták az életünket, így például szó esett a gravitációról, az elektromágneses sugárzásról, és a kvantumvilágról. A professzor szerint a technológiai fejlődésével kapcsolatos korábbi „jóslások” sokszor pesszimistábbaknak bizonyultak a megvalósulásnál. Példaként említette a Microsoft alapítójának, Bill Gatesnek egy 1992-es mondatát, amely szerint a 640 kilobyte memória bárki számára elég lesz majd a jövőben.

Az akadémikus a technológiai fejlődés kapcsán példaértékűnek nevezte az Egyesült Államok hozzáállását, amelynek révén az USA-ban a második világháborút követően a világon elsőként jött létre tudáslapú gazdaság. „Ebben jelentős szerepet játszott a tudásimport is, hiszen jelenleg is mintegy háromezer magyar kutató dolgozik Amerikában” – tette hozzá Kroó Norbert. A professzor szerint ma a hasznosítható tudás századát éljük, amelyben kiemelt szerepe van a tudománynak és a tehetségeknek. Utóbbiakból egyre többre van szükség a világban, így az oktatásnak is nagy szerepe lehet majd a tehetségek kibontakoztatásában. Elhangzott, hogy amíg korábban a szellemi tőke vonult oda, ahol az anyagi lehetőségek megvannak, ma már éppen fordított folyamat zajlik. Kroó Norbert előadásában rávilágított arra is, hogy még a huszadik században is elsősorban azt tudtuk gyártani, amit meg tudtunk mérni, ma már azt, amit ki tudunk számolni.

A kutatóprofesszor szerint ez a század a nanotechnológia és a kvantumtechnológia forradalma lesz, amelyben olyan jelentős mérföldkövek lesznek, mint például az autonóm járművek elterjedése, a sokféle tulajdonságot ötvöző anyag, a grafén megjelenése, a személyre szabott gyógyszeres terápia vagy például a teljesen virtuális pénz. Emellett olyan „csemegékre” is számítani lehet a következő évtizedekben, mint például az „energiatermelő” akkumulátor, a testhűtő ruha, a fúziós reaktor vagy a teljesen tervezhető géntechnológia. Új anyagokat tudunk majd létrehozni például atomok „manipulálásával”, egyre gyakoribbá válik a nanorobotok használata a gyógyításban, és tovább fejlődnek majd a mesterséges intelligenciával kapcsolatos eszközök. Az akadémikus szerint mindezek már nem az álom kategóriájába tartoznak, például amerikai klinikákon már használják a nanotechnológiát a rákterápiában. Kroó Norbert elmondta, hogy az USA fölénye továbbra is jelentős a tudományos technológiák területén. Ez szerinte három dolognak köszönhető, amiben a tengerentúliak jobbak, mint az európai társaik: mobilizáció, a kockázatvállalás képessége és a gyors döntéshozatal.

A Közpénzügyi Akadémia rendszeresen szervez olyan előadásokat, ahol az NKE hallgatói a legújabb tudományos ismeretekről a tudományterületek neves képviselőitől, első kézből szerezhetnek információkat. Korábban volt már vendég Matolcsy György jegybankelnök és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Újra nagyköveti fórum a Ludovikán

    • fokep
    •  dsc2252 2
    •  dsc2264 2
    •  dsc2280 2
    •  dsc2283 2
    •  dsc2309 2
    •  dsc2310 2
    •  dsc2337 2
    •  dsc2341 2
    •  dsc2344 2
  • Előző
  • Következő

Liubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövetének előadásával vette kezdetét a Ludovika Nagyköveti Fórum idei rendezvénysorozata a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A Ludovika Főépület Kápolnájában tartott rendezvényen a nagykövet kitért a szomszédságpolitika fontosságára, az energia- és információs biztonságra, az Európai Unió Oroszország politikájára és a krími helyzetre. Liubov Nepop előadásában kiemelten foglalkozott az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatának jelenével és jövőjével. Szerinte egyelőre az is nagy kérdés, hogy az amerikai elnökválasztás eredménye, Donald Trump színre lépése milyen hatással lesz majd az Ukrajnával kapcsolatos amerikai és európai álláspontra.

Liubov Nepop azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán állam önmagát európai értékek mentén definiálja, és ezeknek megfelelően kívánja jövőbeli politikáját és konfliktusainak rendezését megvalósítani. Az előadáson elhangzott, hogy a jelenlegi ukrán-orosz fegyveres konfliktus hatása nemcsak Ukrajna számára, hanem az egész európai kontinens stabilitására nézve kihívásokat jelent. A nagykövet úgy véli, hogy a probléma megoldásának lehetséges kulcsa a nemzetközi közösség egyetértésében és támogatásában rejlik.

A rendezvényen kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelyen Dr. Póti László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, Anton Bendarzsevszkij, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány igazgatója és Dr. Bóka János, a NETK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese vett részt. Itt az egyik fő kérdés az volt, hogy az Ukrajnában kialakult helyzet tekinthető-e befagyott konfliktusnak, illetve, hogy milyen kimenetele lehet a soron következő német és francia választásoknak az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájára, illetve válságkezelési mechanizmusaira.

A Ludovika Nagyköveti Fórum következő előadására március 22-én kerül sor, amikor José Ángel López Jorrin spanyol nagykövettel találkozhatnak az érdeklődők.


Szöveg: NKI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Megérkeztek nemzetközi hallgatóink

    • fokep
    •  dsc2395 2
    •  dsc2400 2
    •  dsc2410 2
    •  dsc2430 2
    •  dsc2438 2
    •  dsc2449 2
    •  dsc2457 2
    •  dsc2476 2
    •  dsc2482 2
    •  dsc2537 2
    •  dsc2560 2
    •  dsc2569 2
    •  dsc2580 2
  • Előző
  • Következő

Az egyetem a második félévben is a Nemzetközi Welcome nap keretében köszöntötte újonnan érkezett nemzetközi hallgatóit az Nemzeti Közszolgálati Egyetem, akiknek a száma évről évre nő. Idén több mint hetvenen választották az NKE valamelyik karát az Erasmus+ ösztöndíjprogram keretében.

A Nemzetközi Kapcsolatok Iroda munkatársai ajándékcsomaggal várták a világ különböző pontjairól érkezett hallgatókat. Idén Lengyelország, Csehország, Bulgária, Románia, Kína, Görögország Franciaország,  Lettország, Portugália, Olaszország, Belgium, Görögország, Oroszország, Izrael, Németország, Azerbajdzsán, Törökország, Szlovákia és Anglia is képviselteti magát. A Zrínyi-teremben tartott ünnepségen elsőként Prof. Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes szólt a hallgatókhoz, aki amellett, hogy kiemelte az egyetem nemzetközi kapcsolatainak fontosságát, gratulációját is kifejezte a hallgatóknak, amiért a mi egyetemünket választották. Mint mondta, reméli, hogy a félév végén minden hallgató elégedetten fog hazatérni Budapestről.

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kart Dr. Bóka János tudományos és nemzetközi dékánhelyettes mutatta be. Megemlítette, hogy a NETK munkatársainak ajtaja mindig nyitva áll a hallgatók felé, és hogy az órák mellett számos egyéb tudományos illetve szabadidős programot is szerveznek az érdeklődőknek.

Ezután Dr. Peres Zsuzsanna, az Államtudományi és Közigazgatási Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese részletezte a bővülő kar sajátosságait és a széles kurzuskínálatot. Végül Dr. Jobbágy Zoltán, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar nemzetközi és tudományos dékánhelyettese üdvözölte az újonnan érkezőket, és kívánt nekik hasznos és élményekkel teli időtöltést nálunk.

A köszöntők után a az Erasmus Student Network mentorai által szervezett játékos feladatok segítségével ismerkedhettek egymással a magyar és nemzetközi hallgatók.

Szöveg: NKI

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Új igazgató a KVI élén

    • vass gyula

Dr. habil Vass Gyula tűzoltó ezredes vezeti mostantól igazgatóként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetét- erről is döntött szerdai ülésén az intézmény szenátusa.

A januárban megjelent pályázati kiírásra egyetlen érvényes pályázat érkezett, amelyet a Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) intézeti tanácsa korábban már támogatott, mint ahogy most egyhangúlag az NKE szenátusa is. Vass Gyula tűzvédelmi mérnök és okleveles építőmérnök végzettséggel rendelkezik, tudományos fokozatot 2006-ban szerzett a jogelőd Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Habilitált doktorrá tavaly avatták a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amelynek jelenleg is docense, a KVI Iparbiztonsági Tanszékén. Korábban oktatott a Szent István Egyetemen, valamint a szintén jogelőd Rendőrtiszti Főiskolán. 23 éve dolgozik országos hatáskörű szerveknél főosztályvezető pozícióban, emellett 15 éve vesz részt a felsőoktatásban oktatóként, vizsgáztatóként és oktatásszervezőként. Számos szakmai elismerésben részesült pályája során, így megkapta többek között a Szent Flórián Érdemjelet, a Honvédelemért kitüntető Címet, de a vörösiszap-katasztrófa során tanúsított helytállásért is kitüntették. Szakmai pályája során részt vett például az 1996-ban hatályba lépett tűzvédelmi törvény kidolgozásában, a 2001-es Tiszai-árvizet követő újjáépítési és helyreállítási munkák koordinációjában, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos uniós irányelvek (SEVESO) hazai megvalósításában. Irányította a katasztrófavédelem új rendszerének bevezetését szolgáló jogszabályoknak a veszélyes üzemekre és a veszélyes áruk vasúti, belvízi és légi szállítására vonatkozó szabályozásainak kidolgozását. Vass Gyula tavaly júniustól a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet Megelőzési és Engedélyezési Szolgálatának vezetője. Itt a tűzmegelőzési és a vízügyi területen végzi a jogszabályi feladatok szakmai irányítását, de részt vesz a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos előkészítő munkákban is. Az új igazgató tagja az NKE katonai műszaki doktori iskolájának, jelenleg is több hallgatónak témavezetője. Rendszeresen publikál az egyetemi és más katasztrófavédelmi folyóiratokba, eddig összesen 113 publikációt jegyez. Részt vett számos szakmai kézikönyv, egyetemi tankönyv és jegyzet kidolgozásában.  

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: http://www.vedelem.hu

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: KVI, Vass Gyula, 2017

Ipari kockázatelemzés Magyarországon

    • fokep
    •  dsc1908 2
    •  dsc1915 2
    •  dsc1921 2
    •  dsc1925 2
    •  dsc1931 2
    •  dsc1934 2
    •  dsc1941 2
  • Előző
  • Következő

„Az ipar fejlődése és a veszélyes tevékenységek volumenének nagyságrendi növekedése maga után vonta a veszélyes technológiák által okozott, akár katasztrofális következményekkel járó kockázatok emelkedését. E folyamatszabályozásra - a lakosság biztonságának és biztonságérzetének növelése területén - külföldön és hazánkban is egyaránt ipari kockázatkezelési eljárásokat, módszereket, eszközöket használnak” – mondta Kátai-Urbán Lajos a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásán.

Dr. Kátai-Urbán Lajos tű. ezredes egyetemi docens az NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszékének vezetője. Jogász, közgazdász, építő- és tűzvédelmi mérnök, katonai műszaki PhD fokozattal és habilitációs doktori címmel rendelkezik. Részt vett a veszélyes üzemekkel és szállítmányokkal kapcsolatos nemzetközi és EU szabályozás hazai implementációjában, az egységes katasztrófavédelmi szervezet részét képező iparbiztonsági jog- és intézményrendszer kiépítésében, továbbá a kapcsolódó 1. és 2. fokú hatósági jogalkalmazási és szakirányítási tevékenységben. 2004–2008. között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Ipari Baleseti Egyezmény Konferenciájának elnökhelyettese volt. Az NKE Katasztrófavédelmi Intézet megalakulását követően feladata volt az új Katasztrófavédelmi alap- és mesterképzés iparbiztonsági tanulmányai szakmai és oktatási megalapozása és a képzések beindítása.

„Miért van szükség az iparbiztonsági kockázatok kezelésére és elemzésére?” - tette fel a nyitókérdést Kátai-Urbán Lajos a Ludovika Főépületében tartott előadáson. Az iparbiztonság szerepének felértékelődését a 20. század második felének vegyipari, feldolgozóipari és szolgáltató szektori fejlődéséhez köti: „Ezen időszak alatt számos alkalommal történtek kisebb-nagyobb balesetek, amelyek akár már ipari katasztrófa méretűek is voltak-” mondta a tűzoltó ezredes, aki példákkal is illusztrálta ezeket. Ilyen események voltak az 1976-os sevesoi, vagy az 1984-es bhopali események, a 1986-os csernobili atomkatasztrófa, vagy a sandosi tűzvész, magyar vonatkozásban pedig a 2000-es nagybányai ciánszennyezés a Tiszán, illetve a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa. Az NKE tanszékvezető docense emellett bemutatta a vonatkozó jogi kereteket, valamint az iparbiztonság alapfogalmait is.

Kátai-Urbán Lajos ismertette a hétköznapi tevékenységek kockázati tényezőit és a civilizációs katasztrófaveszélyek kialakulásának okait egyaránt. Az előadó kitért a legegyszerűbb viszonyítási szempontokra a hétköznapi tevékenységek oldalán: a halál bekövetkezési valószínűségét 10-6 valószínűséggel növeli 1,4 cigaretta/nap (rák), 10 mérföld kerékpározás, 500 km autózás, 1000 mérföld repülés (baleset), 1 mellkasi röntgen (sugárzás okozta rák). Civilizációs katasztrófahelyzetek kialakulásánál a veszélyes anyagot gyártó, tároló, feldolgozó üzemeket, veszélyes hulladékkal foglalkozó gyárakat, sugárzó anyaggal foglalkozó ipari szereplőket, bányászati tevékenységeket, továbbá veszélyes áruk szállítását, valamint létfontosságú rendszereket és létesítményeket kell figyelembe venni.

Kátai-Urbán Lajos kiemelte, hogy európai szinten tízezer olyan telephely van, amelyet iparbiztonsági szempontból szabályozni kell, Magyarországon ebből 240-250 található. Az előadó kitért arra, hogy az említett létesítmények különböző szempontból károsíthatják a környezetet. Vízszennyezést, talajszennyezést, levegőszennyezést okozhatnak a működésük során, amellyel befolyásolják a környéken élő lakosság életét.

Az előadás végén a tűzoltó ezredes elhelyezte az iparbiztonságot a magyar katasztrófavédelem rendszerében, amely a polgári védelem és a tűzvédelem mellett foglal helyet. Az iparbiztonság feladata a veszélyes üzemek, veszélyes áru szállítmányok felügyelete, hatósági-jogi tevékenység ellátása. Végül Kátai-Urbán Lajos bemutatta az iparbiztonsági felsőoktatás rendszerét és a vonatkozó tananyagokat.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. február 21-én kerül megrendezésre, ahol Dr. Szente-Varga Mónika tart előadást Egy 19. századi kalandor és szélhámos az amerikai kontinensen. Miért lehetett “sikeres” Naphegyi Gábor? címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.


Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter

Megosztás a Facebook-on


„Az NKE nélkülözhetetlen szerepet tölt be a magyar közigazgatásban és felsőoktatásban”

    • ov02 small
    • ov01 small
  • Előző
  • Következő

Ötéves fennállását ünnepli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az évforduló kapcsán Orbán Viktor, hazánk miniszterelnöke tisztelte meg a Bonum Publicumot gondolataival. Az NKE sajátos küldetéséről, a közszolgálati életpályáról és az unió jövőjéről is kérdeztük, valamint arról, hogy miért is érdemes az állam szolgálatába állni.


Miniszterelnök úr, Ön három évvel ezelőtt, az egyetem Ludovika Főépületének átadási ünnepségén azt mondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az átalakított felsőoktatás zászlóshajója. Tartja a véleményét?

Orbán Viktor: Mindig öröm, amikor az alapítói szándékot visszatükrözi a teljesítmény. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem – hasonlóan a szintén általunk létrehozott Andrássy Egyetemhez és az erdélyi Sapientiához – kivívta a megelőlegezett rangot, ezért kalapemelés jár. A közszolgálati egyetem megalakítása hosszú távú válasz az elmúlt húsz év, tágabb értelemben az elmúlt hatvan-hetven év problémáira. Ennek az intézménynek ráadásul van egy olyan erőforrása, amely előreviszi: a hazaszeretet. Magyary Zoltánnal szólva: „A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, nincs más mértéke, mint az emberek és a nemzet szolgálata.” Erre készülnek az itt tanulók. A kormány 2010-ben azért határozta el az egyetem megalapítását, mert szükségesnek látta, hogy a közszolgálat legfontosabb területeire egységes rendszerben képezzenek összhangban dolgozni tudó szakembereket. De nem szakbarbárokat! Teleki Pál miniszterelnöktől megtanultuk, hogy „minden köztisztviselő legyen egyben nemzetnevelő.” Az elmúlt évekre visszatekintve tehát elmondhatjuk, hogy az intézmény létrehozása jelentős lépésnek bizonyult a közigazgatás reformjában, mivel az egyetem olyan felsőfokú közszolgálati szakembereket képez, akik az új generációját adhatják annak az államnak, amelynek a felépítésén megalakulása óta dolgozik a kormány. 2010-ben indult ugyanis az a folyamat, amelynek köszönhetően egy olyan erős államot építünk, amely egységesen, hatékonyan és gyorsan tud cselekedni a polgárai érdekében. Ahhoz, hogy magas elvárásaink lehessenek a közigazgatásban dolgozók felé, a feltételeket is meg kellett teremtenünk. Nemcsak arra gondolok, hogy a korábban az enyészeté lett Ludovika Campus teljesen megújult, hanem emellett elfogadtuk az állami tisztviselőkről szóló törvényt, létrehozva az állami tisztviselői kart. Ha a legmagasabb színvonalon dolgozókat alkalmazzuk, akkor egy tisztviselővel szemben három elvárás indokolt: legyen hozzáértő, elhivatott és mindenekelőtt hazaszerető magyar. Ezt az intézmény falai között biztosítják a leendő tisztségviselők számára.

Az NKE az elmúlt években a tudatos intézményfejlesztésnek köszönhetően jelentős fejlődésen ment keresztül. Új karok alakultak, új képzések indultak. Elégedett az eredményekkel?

O. V.: Ha elégedettek lennénk, akkor máris tettünk volna egy lépést a kudarc irányába. Inkább úgy fogalmaznék, hogy jó úton járunk. Az új karok, képzések eszközök célunk eléréséhez, ahhoz, hogy művelt, felkészült, a modern kor kihívásaira válaszolni képes, versenyképes tudással rendelkező embereket, fiatalokat neveljünk. A közszolgálati egyetem úgy építkezik, hogy több legyen, mint egy egyetem a felsőoktatási intézmények közül. Sajátos küldetése van. A kormány forrást biztosított az egyetem felállításához, a Ludovika helyreállításához, és kialakított egy olyan életpályamodellt, amely tervezhető jövőképet ad minden közszolgálatot vállaló fiatal számára.

Az intézményfejlesztés egyik legfontosabb mérföldköve az államtudományi egyetemmé válás. Jövő szeptembertől, 70 év után, megújult formában lesz újra államtudományi képzés hazánkban. Hogyan látja az államtudományi mesterszak jelentőségét és jövőjét?

O. V.: Minden államnak szüksége van olyan elhivatott szakemberekre, akik az állam működéséről átfogó és részletes tudással rendelkeznek, képesek magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési, jogi és vezetői feladatok ellátására. Célunk az, hogy államtudományi képzésben valamennyi állami vezető részesüljön, legyen szó területi vagy központi szerv vezetőjéről. Az államtudományi képzés átalakításával a jövő számára olyan közigazgatási tisztségviselőket kell képeznünk, akik a szakmai tudásuk mellett elkötelezettek a nemzeti érdek képviselete, a morális tartás és a köz szolgálata iránt. A szemünk előtt tehát egy olyan állam képe lebeg, amely erős, méltányos és tisztelhető, mert minden szegletében a közérdeket rendeli a magánérdek elé.

Az egyetem első tanévnyitó ünnepségén beszélt arról, hogy az NKE létrehozásának egyik célja a közszolgák kiszámítható, rugalmas életpályájának a megteremtése, amelyben az előrejutás az érdem függvénye. Néha úgy érezzük, hogy a kormányzati kommunikáció a közszférával kapcsolatban nem feltétlenül a kiszámítható életpálya képét erősíti. Most, a felvételi időszakban Ön mivel biztatná a fiatalokat, miért érdemes az állam szolgálatába állni?

O. V.: Olyan fiatalokat akarunk képezni az állam működtetésére, akik személyes példamutatásukkal, tudásukkal és teljesítményükkel, erkölcsi bátorságukkal és tartásukkal biztonságosabbá és erősebbé teszik Magyarországot. Akik elszántak és elkötelezettek ebben az irányban, azokat mindenképpen biztatnám, hogy dolgozzunk együtt, vegyenek részt a magyar állam megújításának munkájában. Másrészt 2010-ben a csőd széléről kellett visszarángatnunk és hihetetlen erőfeszítések árán sikerült talpra állítani az országot. Éveken keresztül azon dolgoztak a magyarok, hogy ne hitelfelvételek útján tartsuk a víz fölött hazánkat, hanem álljunk végre a saját lábunkra. Most már nem az a cél, hogy munkájuk legyen az embereknek, hanem az, hogy jobban megérje dolgozni, és mindenki lépjen egyet előre. Egy nehéz örökséget is le kellett bontanunk: nem volt presztízse a közszférában végzett munkának. Oda jutottunk, hogy a tanító, tanár, orvos, rendőr, kormányhivatalnok munkájának értéke megkérdőjeleződött. A kormány megteszi, amit kell, kidolgoztuk az életpályamodelleket. 2016. július 1-től elindítottuk a közszolgálati dolgozókét. Első lépésként a járási hivatalok tisztviselői számára új, sávos illetményrendszer kialakítására került sor. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők illetményét átlagosan 30 százalékkal emeltük. Az életpályamodell második üteme 2017. január 1-jén indult. Most a megyei szinten foglalkoztatottak kapnak 10–35 százalékos vagy esetenként még magasabb béremelést. Mindez egy átgondolt stratégia mentén történik. Tudunk bért emelni a rendőröknél, katonáknál, a pedagógusoknál, az egészségügyi dolgozóknál is.

A tömeges migráció napi szinten állít kihívásokat a magyar állam és így részben egyetemünk elé is. Honvédtisztjelölt hallgatóink részt is vesznek/vettek a határvédelemben. Ahogy most állnak a dolgok, lát-e esélyt a közeljövőben arra, hogy megfelelő intézkedések születnek európai szinten az illegális migráció megállítására?

O. V.: Brüsszel az eddigi tapasztalataink alapján képtelen megvédeni az európai polgárokat, ezért nekünk kell megvédenünk magunkat. Két dolog biztos: az illegális migráció utánpótlása beláthatatlan, sok száz milliós a hátország. Tömegek készülnek arra, hogy a biztonságos, jóléttel kecsegtető Európába jöjjenek. Nekünk tehát arra kell felkészülnünk, hogy a migrációs nyomás a határainkon továbbra sem fog csökkenni. Mi nem csupán hazánkat és a magyar családok biztonságát védjük, hanem az Európai Unió déli határát is. Úgy látszik, hogy ez a történelmi feladat jutott a magyarok számára osztályrészül, és ahogyan az évszázadok során annyiszor, most is állunk elébe. A magyar megoldásnak köszönhetően ma Magyarország az Európai Unió egyik legbiztonságosabb országa. Nálunk nincsenek robbantások, tömeges erőszak, teherautóval az ünneplő tömegbe hajtó gyilkosok, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem áll fenn a veszély.

Az intézményünkben immáron két éve működik a rendkívül népszerű Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, amely elsősorban nemzetközi közszolgálatra készíti fel hallgatóinkat, többek között az uniós intézmények számára is. Hogyan látja az unió jövőjét? Milyen útravalót tudna adni ezeknek a fiataloknak?

O. V.: Az Európai Unió jövőjétől függetlenül az itt megszerzett tudás értékes. Nemzetközi politika mindig lesz, így szakemberek is kellenek. Azt, hogy milyen lesz az unió jövője, nem tudom, de azt igen, hogy mi milyennek szeretnénk megőrizni, megerősíteni: szabad európai nemzetek szövetségeként. Mi magyarokként vagyunk európaiak, a sokszínűséghez a magyarságunkat, kultúránkat, sajátos észjárásunkat, erényeinket adjuk. Ez a kiindulópont. Azok a brüsszeli bürokraták, akik a nemzeti identitás feladását várják el tőlünk, fordítva ülnek a lovon. Másfelől a magyar külpolitika alapvetésében is megváltozott. Számunkra egyetlen zsinórmérték létezik: a magyar érdek. Ahhoz, hogy az ország szuverenitása tartósan biztosított legyen, új külpolitikát kellett kezdenünk. Ma már nem elég csak a külpolitikai, diplomáciai kapcsolatokat ismerni és átlátni. Az új külpolitikánk fókusza a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a nemzetgazdasági érdekek képviselete is.

Egyetemünkön ma már számos kutatócsoport működik, amelyek a Jó Állam működését vizsgálják, kutatják. Már második alkalommal készült Jó Állam Jelentés, amelyet a kormány is megtárgyalt. Mit sikerült eddig ebből hasznosítani a kormánynak, és mennyire fognak támaszkodni rá a jövőben?

O. V.: A bürokrácia csökkentése a rendszerváltás óta folyamatosan napirenden lévő, rendre visszatérő célja az aktuális kormány politikájának. Olyan régi ügyről van szó, amely évtizedek óta megoldatlan Magyarországon, s amelyben hosszú időn keresztül nem történt érdemi előrelépés. Mivel a bürokratákat az adófizetők tartják el, a kormánynak az a kötelessége, hogy csak annyi bürokrata dolgozzon a magyar közigazgatásban, amennyire feltétlenül szükség van egy jó állam működtetéséhez. És bár jól hangzik, de a bürokráciacsökkentés önmagában nem old meg semmit. Mi itt is az alapvetést változtattuk meg: fölfogásunk szerint ugyanis nem a polgárok vannak az államért, hanem fordítva: az államnak kell kiszolgálnia polgárait, ugyanakkor szavatolnia kell a mindennapok biztonságát. Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja. Ebben, azt hiszem, mindenki egyetért. Az általános célok lebontásában, az elvégzendő feladatok listájának összeállításában, a különböző részstratégiák végiggondolásában kaptunk Önöktől értékes segítséget, ösztönző megállapításokat.

Milyen szerepet szán a kormány a jövőben az egyetemnek az államreformmal kapcsolatos elképzelések megvalósításában?

O. V.: Jó közszolgálati egyetem nélkül nincs jó államreform, jó államreform nélkül nincs jó állam, tehát ma már az NKE nélkülözhetetlen szerepet tölt be a magyar közigazgatásban és felsőoktatásban. Az Államreform Bizottságban, amelynek elnöke nem véletlenül a közszolgálati egyetem rektora, az állami bürokráciát, a közigazgatást érintő előterjesztéseinket véleményezik, illetve esetenként javaslatot tesznek egy-egy intézkedés meghozatalára. Stratégiai partnerként számítunk Önökre.

Öt évvel ezelőtt az egyetem létrehozását számos, elsősorban politikailag motivált kritika kísérte, ezek a választási kampányban várhatóan újra felerősödnek, de most is sokszor utalnak ránk a „kormány kedvenc egyetemeként”. Mennyire állják meg a helyüket ezek a vélemények?

O. V.: Egy miniszterelnöknek nem lehet kedvenc egyeteme. Ez éppen olyan, mint amikor egy szülőtől azt kérdezik, melyik a kedvenc gyermeke. Ellenben az is kijelenthető, hogy csak a teljesítménnyel lehet lecsendesíteni a kritikákat. Ami a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet érő kritikákat illeti, azok azért csitultak el, mert az egyetem jól végzi a rábízott feladatokat.

Miniszterelnök úr vezetésével az elmúlt hat évben rendkívüli mennyiségű munkát végzett el a kormány. Hamarosan újra indul a kampány. Melyek azok az eredmények, amelyekre a legbüszkébb, és van-e olyan, amivel úgy érzi, hogy adós maradt, akár önmagának is?

O. V.: Az ember óhatatlanul is kísértésbe esik, hogy sorolja az eredményeket. A verdiktet majd 2018-ban mondják ki a magyarok a választásokon, és higgyék el, ez a legszigorúbb ítélőszék. Addig egyetlen objektív szempontunk van: vessük össze a 2010 előtti Magyarországot a mostani állapotokkal. Azt nem állíthatom, hogy minden rendben lenne ahhoz képest, amit a szocialistáktól megörököltünk, rengeteg munka vár még ránk. De azt vállalom, hogy Magyarország jobb hely ma már, biztos jövőképpel, gazdagodó kultúrával. A magyar gazdaság erősebb, sokkal több embernek van munkája, a számunkra legfontosabb területeken, a bankszektorban, az energiaszektorban, de még a médiaiparban is külföldiek helyett a magyarok kerültek többségbe. A magyar családok jobb helyzetben vannak, gyereket vállalni és otthont teremteni egy magyar fiatalnak ma könnyebb, mint hét évvel ezelőtt. Mi, magyarok ma már a saját életünket éljük. Bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk megvédeni az életformánkat, megőrizni biztonságunkat, kultúránkat. Bebizonyítottuk, hogy tudunk élni a nehezen kivívott szabadságunkkal.


Fotó: Szecsődi Balázs

Megosztás a Facebook-on


Korszakváltást is hozhat Trump elnöksége

    • fokep
    •  dsc1871 2
    •  dsc1877 2
    •  dsc1881 2
    •  dsc1884 2
    •  dsc1896 2
    •  dsc1906 2
  • Előző
  • Következő

A nem túl távoli jövő dönti majd el, hogy korszakváltás történik-e az amerikai politikában Donald Trump színre lépésével, vagy csak egy erősebb irányváltás szemtanúi leszünk – hangzott el az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Amerika Tanulmányok Kutató Központja által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Dr. Fellegi Tamás, a kutatóközpont stratégiai igazgatója szerint Trump szándéka az, hogy korszakváltás történjen, ez azonban „fenekestül forgatná fel” a II. világháború után kialakult világpolitikai rendet. A szakértő úgy látja, hogy ma még nem lehet tudni, milyen tartalma lesz ennek az új politikának, például milyen hatással lesz a NATO működésére. Elképzelhető hogy arányosabb teherviselés alakul ki a szövetség tagállamai között, de akár a közös védelemről szóló 5. cikkely is átértelmeződhet. Fellegi Tamás szerint, ha az USA ezeket a változásokat komolyan akarja és keresztül is viszi, akkor korszakváltásról beszélhetünk majd, ha nem, akkor egy erősebb irányváltásról. A szakértő szólt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben a globalizáció hatására a nemzetállamok „fölé nőttek” egyes nemzetközi szervezetek, amelyek jelentős súllyal bírtak a világpolitikában is. Kérdés az, hogy ezek az adminisztráción kívüli politikai, gazdasági folyamatok hogyan rendeződnek át, és milyen mértékben kötik meg az új amerikai elnök és kormányának kezét.

„Nagyon sokan azzal magyarázzák Trump győzelmét, hogy az amerikai társadalom és gazdaság egy jelentős része vesztese lett az elmúlt évek, évtizedek politikájának”- hangsúlyozta a stratégiai igazgató. Fellegi Tamás szerint a veszteseknek nevezhetőkkel szemben az amerikai multinacionális vállalatok nagyon jelentős profitra tettek szert a külföldre kiszervezett gyártási kapacitásukkal, ami viszont a munkanélküliséget növelte az USA-ban. Nagy kérdés most az, hogy ezeket a cégeket vissza lehet-e telepíteni az Egyesült Államok területére.

A szakértő a NATO kapcsán megjegyezte, hogy szerinte a mai formájában eljárt felette az idő, hiszen nem tudja betölteni korábbi szerepét, a hiteles elrettentést. „Bár az elmúlt napokban szimbolikus mértékben érkeztek amerikai katonák Lengyelországba és a balti államokba, de az amerikai katonai jelenlét lényegében megszűnt Európában”- tette hozzá Fellegi Tamás, aki szerint nagy kérdés, hogy ezt helyre lehet-e állítani. A stratégiai igazgató úgy véli, hogy az USA-nak mindenképpen válaszolnia kell az Oroszország által támasztott kihívásokra, de a dél-kínai tenger körüli konfliktusokra is.

Az USA esetleges elszigetelődésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az Közép-Európának kifejezetten rossz lenne és destabilizálná a jelentősebb konfliktuspontokat a világban. Emlékeztetett rá, hogy a NATO is csak amerikai szerepvállalással volt sikeres a különböző műveletekben.

Dr. Magyarics Tamás, a központ tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy a közvélekedéssel ellentétben a mostani elnökváltásnál sem lehet kizárni a külpolitikai folytonosságot, hiszen már az előző elnök idején is látszottak jelei bizonyos elszigetelődési törekvéseknek. „Obama is beszélt arról, igaz elég cizelláltan, hogy az USA bizonyos mértékben túlterjeszkedett, és a terheket, amelyeket magára vett, nem szándékszik tovább viselni”- tette hozzá a szakértő. Magyarics Tamás szerint az Egyesült Államok egyfajta „jótékony hegemón” szerepet játszott a II. világháború óta, de ebből a jótékonyság lehet, hogy eltűnik majd Trump színre lépésével. „Az amerikaiak a NATO költségvetésébe mindig is többet fizettek be, mint a többi tagállam, erről már korában is elkezdődött a vita. Ugyanakkor az Egyesült Államok számára a szervezet nemcsak egy katonai szövetség, hanem komoly mértékben szolgálja az USA stratégiai érdekeit is”- hangsúlyozta a tudományos főmunkatárs.

Magyarics Tamás szerint az új elnök és adminisztrációja között még nincs tökéletes összhang, hiszen a legfőbb tanácsadók és Trump elképzelései között vannak komolyabb eltérések is, így nehéz bármi biztosat mondani az új amerikai politikai irányvonalairól.

A kerekasztal –beszélgetésen elhangzottakról és az Amerika Tanulmányok Kutató Központ működéséről további részleteket a Bonum Publicum márciusi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Hallgatóink nyerték a nemzeti kiberversenyt

    • promoting innovative technologies and digital agendas the role of government gallerylarge

Az NKE Rendészettudományi Karának hallgatói diadalmaskodtak a közelmúltban rendezett nemzeti kiberversenyen, így ők utazhatnak tavasszal a genfi Cyber 9/12 nemzetközi vetélkedőre.

Az IT-biztonsági szakma egyik legjelentősebb rendezvényén, a ProDay konferencián tartott első nemzeti kiberversenyen négy csapat mérte össze tudását és kríziskezelő képességeit. Az NKE és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közreműködésével megszervezett vetélkedőn az RTK Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészet Tanszék hallgatóiból álló négyfős csapat szerezte meg az első helyet. A versenyen egy fiktív helyzetre, egy kialakult kiberkonfliktusra kellett megoldási lehetőségeket keresni a résztvevőknek. „A versenyre folyamatosan készültünk az elmúlt hónapokban, sokszor a munka és a tanulás mellett”- mondta el honlapunknak a csapat felkészítő tanára. Gyaraki Réka rendőr századosnak is ez a kutatási területe, ahogy fogalmaz, a „szerelme”, így könnyebben tudta a csapatot is összetartani és motiválni. Szerinte nagyon erős volt a mezőny, és tényleges küzdelem alakult ki a résztvevő csapatok között. A nyertes társaság már most megkezdi a felkészülést a tavaszi nemzetközi vetélkedőre, amelyet április 20. és 21. között tartanak Genfben. A Cyber 9/12 európai döntőjét az Atlanti Tanács a Genfi Biztonságpolitikai Központtal együttműködve rendezi meg. A hallgatók fiktív forgatókönyv alapján egy nagyszabású, az európai rendszerek ellen irányuló számítógépes támadásra reagálnak. Az lesz a feladatuk, hogy ajánlásokat tegyenek védekező intézkedésekre, valamint összehangolják a különböző szereplők eltérő érdekeit a közös fellépés megvalósításához. A versenyzők az ötleteikből és javaslataikból egy kollektív kiberbiztonsági válságkezelő tervet állítanak össze, amelyben számításba veszik a többi között a NATO, az EU és az érintett államok politikai és irányítási struktúráját.

Gyaraki Réka szerint a kibervédelemnek egyre nagyobb szerepet kellene kapnia az oktatásban is, hiszen az élet szinte minden területén használt információs rendszerek ellen irányuló támadásokat elsősorban oktatással, tudatosítással lehetne megelőzni, kivédeni.

A nyertes csapat tagjai: Margitics József, Bártfai Fanni, Molnár Tibor, Mészáros István. A genfi versenyen való részvételüket a nemzeti vetélkedő szervezői állják. A mostani győztesek mellett az NKE egy másik csapata is indul a tavaszi nemzetközi megmérettetésen, mivel korábban már ők is jogot nyertek a részvételre. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on