Szűkítés


Minden Címke 524


bejegyzések

Vallási szélsőségek okai és gyökerei

    • fokep
    •  dsc1620 2
    •  dsc1627 2
    •  dsc1631 2
    •  dsc1642 2
  • Előző
  • Következő

2017 szeptemberében megkezdte munkáját a Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés uniós projekt keretében létrehozott szakmai csoportnak a célja, hogy feltérképezze az állam és a különböző vallási közösségek kapcsolatát, ezen belül különös figyelmet szentelve a szélsőségeknek és extrémizmusnak. A kutatócsoport első rendezvényén a közel-keleti vallások európai kutatásainak jelentőségéről tartott előadást Dr. Maróth Miklós akadémikus, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézet igazgatója. Az előadást fórumbeszélgetés követte, ahol a teológiai, filológiai és államtudományi kutatók, szakemberek cserélhettek véleményt.

Dr. Ujházi Lóránd, az NKE Hadtudományi Doktori Iskola tudományos főmunkatársa, a rendezvény levezető elnöke kifejtette, egy jó államnak fontos kialakítania egy hosszútávú párbeszédet, konszenzust a területén élő vallási közösségekkel. „Ezen a területen kettősség jelenik meg: az államnak van egyfajta kötelezettsége arra, hogy biztosítsa és keretek közt tartsa a vallás és lelkiismeret szabadság elvét. Ettől demokratikus. Emellett viszont fontos, hogy felmérje, vannak-e olyan vallási közösségek, szélsőségek a területén, amelyek nem férnek bele ebbe a keretbe.”

„A biztonság szavatolása az állam alapvető kötelessége. Egyetemünk hallgatói és oktatói arra tesznek fogadalmat, hogy a haza szolgálatában ezt támogassák. Ha a biztonságot támogatjuk, az erős államot támogatjuk” – mondta Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese, majd felhívta a figyelmet, hogy az erős államot nem szabad összetéveszteni a „mindenbe beleszóló” állammal. „Mi a biztonsági szempontból erős államot támogatjuk.” Véleménye szerint az erős állam építéséhez és az államtudományok fejlesztéséhez elengedhetetlenek hasonló szakcsoportok, amelyek a szélsőségek, vallási szélsőségek, valamint az extrémizmus területét kutatják.

Maróth Miklós közel-keleti vallások európai hatásaival kapcsolatban a judeaizmus, a kereszténység és főként az iszlám vonatkozását mutatta be. Ezek két fő részre oszthatók: vallás és kultúra. Felhívta a figyelmet, hogy a szélsőségek inkább a kultúra területén jelennek meg. „A kultúrának van egy feladata: mindannyian a világot az általunk elsajátított kultúra szemüvegén keresztül látjuk. Ennek segítségével értelmezzük és tagozódunk be a világunkba” – mondta. Így a vallás egy olyan alap, amely hatással van a kultúránkra és ezzel a világnézetünkre: „Kultúra nélkül nem lehetünk boldogok.” Kifejtette, hogy a mi kultúránk interpretálta a kereszténységet, a keresztény kultúrában felnőtt emberek többségében egységes szemmel nézik a világot.

Az iszlámból fakadó kultúra Mohamed törzsi kinyilatkozásain alapszik, tehát egy 7. századi arab törzsi kultúrában szocializálódott próféta mondásai és cselekedetei hatnak napjainkban is. Maróth Miklós rávilágított, ez a modern muszlim világ egyik legfőbb kérdése, hogy az így kialakult politikai és egyházi csoport hogy alkalmazható egy olyan modern társadalomban, ahol egyre kevesebb törzsi alapú közösség él. Felhívta a figyelmet, hogy az iszlám kultúra egy rendkívül összetartó közösség: egy muszlim és egy keresztény közti konfliktusban lehet, hogy egy mohamedánnak markáns véleménye van, azonban soha nem fogja egy muszlim tettét elítélni hasonló vitában. Az iszlám fundamentalizmusa a vallás alapvető tiszteletéhez ragaszkodik, pontosan követik a próféta előírásait. Szélsőséges irányzatok, mint például amit az ISIS is képvisel, ütköznek az iszlám tanításaival. Az akadémikus kifejtette: a muszlim kultúra számára fontos, hogy az első világháború utáni nemzetállami öntudatra ébredés mellett minden muszlim egy nagy „umma” közösség tagja. A mai arab reformmozgalmak így kezdenek eltérni a nyugati államfelfogásoktól és visszatérnek a kalifátusokhoz hasonló rendszerhez. Így a térség a 21. században hatalmas államfejlődési kihívás előtt áll: „Nem dőlt el, hogy vallási alapon alakulnak a modern társadalmak, vagy sem.”


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Reagálás Hadházy Ákos mai sajtótájékoztatójára

    • dsc0309 2 680 454 s

Hadházy Ákos ma folytatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ellen korábban megkezdett rágalomhadjáratát, amely miatt a Központi Nyomozó Főügyészség egy hónappal ezelőtt büntetőeljárást indított. Hadházyval kapcsolatban nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt indult nyomozás. Az NKE ismét tájékoztatja a közvéleményt arról, hogy az EU hatóságai az uniós forrásokkal kapcsolatban sem ellenőrzést, sem vizsgálatot nem folytatnak az NKE-n. 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: reagálás, 2017

A Balkán XXI. századi kihívásai

    • fokep
    •  dsc0951 2
    •  dsc0960 2
    •  dsc0965 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar egyetemi adjunktusa „A Balkán XXI. századi kihívásai: radikalizmus, populizmus, demokrácia” címmel tartott előadást a Ludovika Szabadegyetemen, ahol bemutatta a régió demokráciáinak átalakulását, a populizmushoz és radikalizmushoz vezető utat, valamint az ISIS térnyerését.

Ördögh Tibor az ELTE-n politológia, a Budapesti Corvinus Egyetemen nemzetközi kapcsolatok elemző diplomát szerzett. Doktori disszertációját összehasonlító politológia témakörben írta ELTE Politikatudományi Doktori Iskolájában. 2011 óta tanít a felsőoktatásban politikatudományi, Európa- és Balkán-tanulmányok területen. 2011-től az ELTE Politikatudományi Intézetének, 2012 és 2016 között a Pannon Egyetem megbízott oktatója volt, majd 2016-tól az NKE adjunktusa. Tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak és a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének. 2017 márciusától az Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoport vezetője. Kutatási területe: a Balkán államainak politikai rendszerei, az EU bővítéspolitikája és a balkáni migrációs útvonal jellemzői.

„Ezek a témák a jelen időszak legnagyobb kihívásait jelentik a balkáni régió országait tekintve. Olyan területek ezek, amelyek nem az idei évben jelentkező problémákat fogják jelölni, hanem a gyökerek visszanyúlnak a múltba, az elmúlt 30 évbe” – vezette be előadását Ördögh Tibor, majd egy rövid történelmi áttekintéssel bemutatta a Jugoszlávia felbomlásával járó háborút és annak következményeit.

Ördögh Tibor kifejtette, hogy a mai balkáni radikalizmus, főként a szélsőséges ISIS-hoz köthető iszlám vonulata a 90-es évekből eredeztethető. A régió népességét és vallását tekintve igen sokszínű. Ez a háborúban is kibontakozott: a bosnyák, albán és koszovói muszlimok segítségére mudzsahed zsoldos katonák siettek, akik a puskaropogás elhallgatása után a régióban telepedtek le. Az újjáépítés során az országok legnagyobb támogatója Irán, Törökország, Szaúd-Arábia, valamint az Egyesült Arab Emirátusok voltak.  A helyi szélsőséges erők 2010-től kezdték meg a radikális szerveződésüket, amelynek biztos táptalaja volt a demokrácia hiányossága, a poszttraumás „be nem gyógyult” konfliktusok mélysége, valamint a kilátástalanság a szegénységből. Az ISIS megjelenésével felforrósodott a hangulat a Balkánon, 2014-től napjainkig sorra ad ki fenyegetéseket a terrorszervezet Szerbia, Horvátország, valamint Macedonia ellen a délszláv háborúk sérelmei nyomán.

„Felmerül a kérdés: vajon van-e ISIS kiképzőközpont a Balkánon?” – hívta fel a figyelmet Ördögh Tibor. Szerbia belügyminisztériuma kiadott egy közleményt, amely a koszovói Kaçaniku városában sejtett ISIS kiképző és toborzó bázist, mindezt arra alapozva, hogy a város közel 30.000 fő lakosából 24 férfi lépett be a terroristaszervezet kötelékébe. Az NKE adjunktusa rávilágított, hogy ez inkább az elmúlt évek felfokozott politikájának szüleménye, mintsem kész tény: „a valóságban elmondhatjuk, hogy ezek nem kiképzőközpontok, hanem a média figyelmének fenntartására vonatkozó nyilatkozatok voltak. Kiképzőközpontok Koszovóban nincsenek, maximum olyan emberek, akik az Iszlám Államhoz távoznak és innen toborozták őket.” Az Europol 2017 júniusában átfogó jelentést adott ki, amely a balkáni toborzással és a terroristák kiáramlásával foglalkozott. A szakértők egy közel 800 fős csoportot jelöltek meg, akik a régió országaiból lépetek rá a radikalizmus táptalajára és csatlakoztak az ISIS-hoz.

„100 km-re a magyar határtól felvonták az Iszlám Állam zászlaját” – hangzott a 2015-ös hír, amely bejárta a hazai sajtót. A bosnyák Gornja Maoča falujában történt az eset, amely nagy valószínűséggel a helyi radikális iszlám csoportok kulturális központja. A 90-es években itt telepedtek le a mudzsahed zsoldosok, akik az iszlám szélsőséges vahabita irányzatát vallják. Ez egy hegyekkel körbezárt, jól védhető település, amely nehezen megközelíthető a rendőrség és a katonaság számára. „Szinte no-go zónának tekinthető” – mondta Ördögh Tibor. Az előadó bemutatta az ISIS regionális meghatározó személyeit, mint például Nurset Imamovič, Husein Bilal Bosnic, Elvira Karalič, vagy a balkáni mészárosként elhíresült Lavdim Muhaxheri-et. Többségük jelenleg is börtönbüntetésüket töltik, vagy elestek a szíriai harcmezőn.

„Hogy miért radikalizálódnak egyes emberek, az mindenképp a demokráciában keresendő” – fejtette ki Ördögh Tibor. „Valami nem működik jól egy országban, ha az emberek elfordulnak az államtól és egyre inkább szélsőséges nézeteket kezdenek vallani.” Az NKE adjunktusa a politológiában bevett és elfogadott mérések alapján igyekezett bemutatni a régiók demokráciáit. A Transparency International, a Freedom House, valamint a Bertelsmann Stiftung felmérései alapján megállapítható, hogy míg a legtöbb volt jugoszláv tagállam a félig konszolidált demokráciákhoz sorolható, addig Bosznia és Hercegovina, Koszovó és Albánia demokráciái hibrid rezsimeknek mondhatók. Az elemzések során vizsgálták az országok államiságát, politikai részvételét, a jogállamiság sarokköveit, a demokratikus intézmények stabilitását, valamint a politikai és társadalmi integráció helyzetét. Emellett a történeti visszatekintésből is megállapítható, hogy ezekben az országokban még mindig fajsúlyos a délszláv háború emléke: „A háborús történelemben benne vannak azok a jegyek, amelyeket ezek az országok nem tudnak kinőni.”

„A balkáni országok valójában nem tudják, mi az a demokrácia, hiszen sosem éltek benne” – idézte Ördögh Tibor a politológus körökben híres mondást. Kifejtette, hogy a felsorolt országok más demokrácia-felfogással rendelkeznek, mint a Nyugat-európai államok. A politikai vezetők gyakran a saját javuk alapján értelmezik a demokrácia egyes elemeit, amelyek a populizmus megerősödéséhez vezettek. Erre hozta fel példának a szerb államfő kampányában használt populista elemeket. A miniszterelnökből államfővé választott Aleksandar Vučić, pártcsaládja hatalmas médiafölénnyel rendelkezik a szerb piacon, például a kampánycsend előtt levetítette a szerb közszolgálati tv az életét bemutató filmet, emellett a választási kampányát is populista elemek színesítették. A választásokon 55.1%-al szavazott bizalmat a lakosság a jobboldali radikálisból középre húzódó Vučić javára. Számunkra talán egy demokráciában összeférhetetlennek számít az a tény, hogy az államfői tisztsége mellett Vučić megtartotta a kormányzó párt pártelnöki tisztségét is, közvetlenül nyomást gyakorolva a kormányzatra. Így egy „félelnöki” rendszert alakított ki a parlamentáris kormányzás helyett. Ördögh Tibor végül kifejtette, hogy előreláthatólag a régió demokráciáiban tovább erősödhetnek a populista irányzatok.

További részletek a Bonum Publicum októberi számában olvashatóak.


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. október 3-án kerül megrendezésre, ahol Dr. Mészáros Bence r. ezredes tart előadást „Fedett nyomozók alkalmazása a bűnüldözésben” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kétéves a Hszt. – konferencia az új szolgálati törvény tapasztalatairól

    • fokep
    •  dsc0795 2
    •  dsc0802 2
    •  dsc0811 2
    •  dsc0813 2
    •  dsc0816 2
    •  dsc0828 2
    •  dsc0850 2
    •  dsc0855 2
    •  dsc0865 2
  • Előző
  • Következő

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) megalkotásának folyamatáról és a törvény hatályba lépése óta eltelt két esztendő gyakorlati tapasztalatairól tanácskoztak a téma szakértői a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szeptember 26-án. A nagy érdeklődéssel kísért egésznapos konferencia résztvevői valamennyi érintett szervezet szempontjából értékelték az elmúlt két évet.

A konferenciát dr. Nagy Judit r. ezredes, nemzetközi rektorhelyettes nyitotta meg, a konferenciát szervező Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék vezetőjeként. Mint mondta, már tavaly felvetődött az új Hszt. megvitatásának gondolata, és erre minden érintett szervezet részéről igény mutatkozott. A résztvevőket köszöntve dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy felidézte: voltak olyan vélemények, hogy ennek a konferenciának még nincs itt az ideje, hiszen nem áll rendelkezésünkre elegendő gyakorlati tapasztalat. Ennek ellenére a mai rendezvény iránt igen nagy az érdeklődés – mondta a Rendészettudományi Kar (RTK) dékánja. Végül reményét fejezte ki, hogy a vita során a hallgatóság véleménye, nézetei is tükröződnek majd.

Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének tagja felvázolta a hatályos szolgálati törvény megszületésének történetét. Mint fogalmazott: alapos, mély, történetiségen alapuló rendészetelméleti háttere volt az új Hszt. létrehozásának. Mind a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program megalkotásakor, mind az NKE felállításakor világossá vált, hogy a rendészeti szakmáknak más sajátosságai vannak, mint amelyek a közigazgatásban dolgozók vagy a katonák tekintetében fennállnak. Ez a felismerés alapul szolgált a Hszt. kodifikációs munkálatai során is. További nehézséget okozott, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tiszti állományába négyféle módon lehet bekerülni; ez a körülmény megnehezítette az egységes szabályozás elkészítését. A vezérőrnagy végül a jogszabály-előkészítő munka sokrétűségét érzékeltetve elmondta: a törvény megalkotása számos társadalmi tényező, így például demográfiai tendenciák tanulmányozását is megkövetelte.

Dr. Bognár László ny. r. dandártábornok, az NKE Fenntartói Testület Hivatalának szakértője „A Kormányzati Személyügyi Stratégia rendvédelmi ágazatra vonatkozó elvárásainak és céljainak teljesülése az új Hszt. és végrehajtási rendeletei tükrében” című előadásának bevezetőjében kiemelte, hogy a stratégia egyik alapelve a közszolgálatban dolgozók számára az egyes területek közötti átjárhatóság biztosítása volt. A dandártábornok bemutatta a stratégiaalkotás folyamatát, majd részletesen ismertette a fő stratégiai célokat: a teljes életútra kiterjedő kiszámítható és vonzó életpályát; a fegyveres szervek számára kellő mennyiségű és felkészültségű hivatásos utánpótlás biztosítását; a hivatásos életpálya módosításának, lezárásának, illetve az átjárhatóságnak a szabályozását.

A Belügyminisztérium Közszolgálat-fejlesztési és Stratégiai Főosztályának vezetője a kodifikációs kihívásokról, illetve az új rendészeti életpályamodell eddigi tapasztalatairól tartott előadást. Kovácsné dr. Szekér Enikő bv. ezredes elmondta, hogy a Belügyminisztérium kapta feladatként a közszolgálati életpálya kidolgozását, ennek a munkának csupán egy része volt a Hszt. létrehozása. Már 2010 és 2014 között is sok eredmény született az előkészítő munka során, ezekre építettek a tényleges jogszabály-előkészítés megkezdésekor, 2014-ben, továbbá a korábbi szolgálati törvényből is emeltek át jól kidolgozott, használható elemeket. A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az új Hszt. és a végrehajtási rendeletek szorosan együtt értelmezendők.

Dr. Czene Csaba r. alezredes, az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat Személyügyi Főosztályának mb. vezetője a szolgálati törvény hatálybalépése óta eltelt időszak rendőrségi tapasztalatait összegezte, és szólt a hivatásos állomány tagjainak teljesítményértékelésével és minősítésével kapcsolatos tapasztalatokról is. A Hszt. egyik új jogintézményéről, a tisztjelölti státuszról szólva dr. Simon Attila r. ezredes, mesteroktató, az NKE RTK Rendvédelmi Tagozatának parancsnoka a többi között kiemelte, hogy a tisztjelöltek szolgálati helye az RTK Rendvédelmi Tagozata, és a tisztjelöltek kizárólag az NKE-ről szóló törvényben meghatározott szolgálati feladatokra vezényelhetők. Dr. Frigyer László r. őrnagy, az NKE RTK Kriminalisztikai Intézetének tanársegédje az egyetemre vezényelt hivatásos állomány vonatkozásában beszélt az új rendészeti életpályamodell sajátosságairól. Hangsúlyozta az egyéni fejlesztési terv fontosságát, aminek szerepe: a beosztásokhoz szükséges kompetenciák felmérését követően azok fejlesztése és a megvalósítandó célok kitűzése.

Az egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tapasztalatainak összegzését Tóth László ogy. dandártábornok, az Országgyűlési Őrség parancsnoka kezdte, megemlítve, hogy ez a szervezet speciálisnak számít a Hszt-ben, hiszen a házelnök közvetlen irányítása alatt áll; e helyzetéből fakadnak sajátosságai is.  Sipos János bv. ezredes, a BVOP Humán Szolgálat Személyügyi Főosztályának vezetője a hivatásos állomány előmenetelének kérdéseire helyezte a hangsúlyt. A BM Országos Katasztófa-védelmi Főigazgatóság Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztályának vezetője, dr. Gubicza József tű. ezredes az állomány folyamatos és több szinten megvalósuló képzését emelte ki előadásában. Gulyásné Rajnai Gabriella, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)  Központi  Irányítás Humánigazgatási Főosztályának helyettes vezetője a szervezet sajátosságait bemutatva kitért arra, hogy a NAV két teljesen eltérő kultúrájú szervezetből jött létre, majd részletesen szólt a Hszt. és a NAV személyi állományára, köztük a hivatásos állományra ugyancsak rendelkezéseket tartalmazó NAV-törvény kapcsolódási pontjairól.  

A konferenciát a szervezést magára vállaló Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék oktatóinak előadásai zárták. A szolgálati törvényben található alapjogi korlátozásokról tartott előadást dr. Szilvásy György Péter r. őrnagy, tanársegéd. A szolgálati jogviszony létesítésének feltételeit dr. Buzás Gábor PhD c. r. alezredes, adjunktus elemezte.  Dr. Schubauerné dr. Hargitai Vera mesteroktató a szolgálati törvényben szabályozott tanulmányi szerződésekről szólt előadásában.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: hszt, konferencia, 2017

Konferencia a fogvatartottak reintegrációjáról

    • fokep
    •  dsc0638 2
    •  dsc0646 2
    •  dsc0659 2
    •  dsc0668 2
    •  dsc0676 2
    •  dsc0682 2
    •  dsc0686 2
    •  dsc0692 2
    •  dsc0695 2
  • Előző
  • Következő

A fogvatartottak reintegrációjának múltja, jelene és jövője címmel rendezett konferenciát szeptember 25-én a Büntetés-végrehajtási Ludovika Kiemelt Kutatóműhely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi Dísztermében helyet foglaló több mint százötven résztvevő képet kapott az előadóktól a téma valamennyi aspektusáról – a munkáltatástól kezdve a pártfogói munkán át a biztonsági szempontokig.

A konferencián megjelenteket elsőként prof. dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos rektorhelyettese köszöntötte. Mint mondta: a Széchenyi Díszterem méltó helyszín egy méltó konferenciához, és büszkeséggel tölti el az egyetem vezetését, hogy a büntetés-végrehajtás legjobbjait köszönthetjük itt. A rektorhelyettes a felsőoktatás hármas szerepének (kutatás, publikálás, oktatás) fontosságát hangsúlyozva elmondta, hogy az egyetemen a kutatóműhelyek munkáját szigorú minőségirányítási elvek szabályozzák. Elvárás a mai konferencia résztvevőivel szemben is, hogy előadásaik hamarosan tudományos publikációként is napvilágot lássanak.

A Büntetés-végrehajtási Szervezet vezetése nevében Schmehl János bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának biztonsági és fogvatartási helyettese köszöntötte a konferencia résztvevőit. A parancsnokhelyettes méltatta a Büntetés-végrehajtási Tanszék tudományos munkáját, és úgy vélekedett, hogy a mai konferencia a tanszék történetének legjelentősebb tudományos eseménye. Mint mondta, a reintegráció rendkívül fontos terület, és a jogszabályi háttér, valamint a fegyőrök elkötelezettsége adott a sikerhez, azonban mindez nem elég: a társadalomba való visszatérést a fogvatartottnak is akarnia kell.

A prezentációk sorát Schmehl János nyitotta „A büntetés-végrehajtási kódexben meghatározott reintegrációs törekvések megvalósulásának helyzete a Büntetés-végrehajtási Szervezetben” című előadásával. A tendenciákról szólva elmondta: örvendetes tény, hogy a fiatalkorú elítéltek száma folyamatosan csökken, továbbá egyre kevesebb elítéltnek kell befejeznie az általános iskolát az intézetek falain belül. A vezérőrnagy az elítéltek képzését érintve hangsúlyozta, hogy kiemelt cél a hiányszakmákra való felkészítés: ez is segítheti a szabaduló elítéltek társadalomba való visszatérését, hiszen esélyt teremt arra, hogy az érintettek szinte biztosan munkát találjanak. A munka világába történő visszatalálás a közfoglalkoztatási programban kezdődhet, de az a cél, hogy ne ott legyen vége – ebben kiemelt szerepet játszanak a pártfogók. Az országos parancsnokhelyettes sikertörténetnek nevezte a reintegrációs őrizetet: e speciális forma az együttműködő, a társadalomba visszailleszkedni hajlandó fogvatartottak számára adott. Schmehl János végül méltatta a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács tevékenységét, és megköszönte az intézetekben dolgozó munkatársaknak a hatályos büntetés-végrehajtási kódex előkészítésében való közreműködést.

A munkáltatás reintegrációban játszott szerepéről szólva Lajtár József bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese kifejtette: a munkáltatás egyik fő célja, hogy az elítélt hasznosnak érezze magát. Mint mondta, ilyen keretek között is lehet hatékony, jó minőségű munkát végezni – erre jó példa a határkerítés építése, ahol 500 fogvatartott végzett példaértékű munkát. A vezérőrnagy felidézte, hogy régen maga a munka volt a büntetés, de ma már ez a reintegráció legfontosabb eleme. Az elítéltek munkáltatása Európában az 1700-as években jelent meg, hazánkban pedig 1810 óta alkalmazzák, és csak a 2015. január 1-jén hatályba lépett jelenlegi büntetés-végrehajtási kódex teszi kötelezővé a munkavégzést vagy a tanulást minden, arra egészségileg alkalmas elítélt számára. Lajtár József kiemelte, hogy a munkáltatás biztonsági szempontból is lényeges: ha az elítélt a munkájával van elfoglalva, abban a nap végére elfárad, kevesebb a rendkívüli esemény, javul az intézetekben a fegyelmi helyzet.  A vezérőrnagy végül felvázolta a munkáltatás formáit, és elmondta, hogy az elítéltek munkájával előállított termékek nagy része a közszféra számára készül (pl. egyenruhák), de az elítéltek a saját ellátásukból, a saját környezetük karbantartásából is kiveszik a részüket.

Dr. Lőrincz József, az ELTE ÁJK c. egyetemi tanára a korrekcionalista ideológia szabályozóinak XX. századi fejlődéséről szólva bemutatta a javítástól a nevelésen, az átnevelésen és a reszocializáción át a mai reintegrációig vezető mintegy 150 éves fejlődési folyamatot.  Egy 110 elítélt részvételével készített felmérés tanulságait sorolta dr. Budai István bv. dandártábornok, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka. Mint mondta, a Nógrád megyébe szabaduló elítéltek körében igen alacsony az iskolázottság: a 110 fő közül 53-an nem fejezték be az általános iskolát sem. Családonként átlagosan 2–3 gyermeket nevelnek, több mint 50%-uk esetében a rokoni, baráti körben is van büntetett előéletű személy. Huszonegyen úgy nyilatkoztak, hogy kizárólag bűnözésből élnek.  A társadalomba való visszatérésük szempontjából lényeges – mondta a dandártábornok –, hogy a megkérdezettek 85%-a végzett munkát az intézetben. Somogyvári Mihály bv. alezredes, a BVOP Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet vezetője a büntetés-végrehajtásban alkalmazott, a kockázatelemzést segítő informatikai rendszerekről beszélt. Ismertette az európai (köztük a hazai) és a világ más részein használt alkalmazások típusait, használatuk előnyeit és korlátait. A BVOP Pártfogó Felügyelői Osztályának munkatársa, Juhász Ferenc bv. alezredes a büntetés-végrehajtási pártfogók reintegrációban betöltött szerepéről tartott előadást. Lehoczki Ágnes bv. őrnagy, az NKE Rendészettudományi Kar Büntetés-végrehajtási Tanszékének szaktanára „Kiégés a személyi állomány körében” című előadásában egy 5 éven át tartó vizsgálat első mérésének adatait elemezte. Mint mondta, a 17 intézet több mint félezer munkatársa körében végzett kutatás elsődleges célja az attitűdök alakulásának vizsgálata. Sztodola Tibor bv. alezredes, ugyancsak a tanszék szaktanára, a biztonság és a reintegráció kapcsolódási pontjairól beszélt előadásában.

A Büntetés-végrehajtási Ludovika Kiemelt Kutatóműhely vezetője, prof. dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, egyetemi tanár „Reintegrációs törekvések a »Börtönvilágban«” címmel arról értekezett, hogy világszerte milyen tendenciák érhetők tetten a reintegrációról való gondolkodásban, s milyen új utakat keresnek a szakemberek. A Büntetés-végrehajtási Tanszék vezetője kiemelte, hogy napjainkban ismét tapasztalható a börtön reszocializációs feladatának és lehetőségeinek határozott elutasítása és tagadása.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az iraki kurdok függetlenedni akarnak

    • fokep
    •  dsc0885 2
    •  dsc0901 2
    •  dsc0915 2
    •  dsc0924 2
    •  dsc0949 2
  • Előző
  • Következő

Várhatóan nem lesz regionális háború az iraki Kurdisztánban lezajlott népszavazás nyomán - állapították meg szakértők a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett keddi panelbeszélgetésen. A rendezvény apropója, hogy hétfőn a szavazók több mint 90 százaléka igennel voksolt egy független kurd állam létrehozására. A rendezvényen megszólalók többsége szerint az ügyben egyfajta pókerjátszma zajlik a nagyhatalmak és a környező országok részvételével.

A referendumon a szavazásra jogosult 5,5 millió fő több mint 72 százaléka járult az urnákhoz. Közülük döntő többségben voltak azok, akik arra szavaztak, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak. Az iraki legfelsőbb bíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánította a népszavazást, így annak jogi ereje nincs, ráadásul a környező országok és a nagyhatalmak sem álltak ki a népszavazás mellett.  A népszavazás után az iraki külügyminisztérium bejelentette, hogy a hadsereg nagyszabású közös hadgyakorlatot indított Törökországgal a közös határukon. A török államfő pedig szankciókkal fenyegette meg az észak-iraki kurd autonóm régiót a népszavazás miatt. Törökország és Irak mellett Irán és Szíria is ellenzi a kurdok függetlenségét, mert attól tartanak, hogy a lépés felerősítené a területükön élő kurd kisebbség szeparatista törekvéseit.

„Iraki Kurdisztán nagyjából 25 éve létezik, és 2005-ben már volt egy hasonló referendum, ami azonban nem hozott áttörést a függetlenségi törekvésekben”- mondta el a rendezvényen Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) igazgatója, az esemény moderátora. Dr. Szatmári Tibor, Magyarország volt bagdadi nagykövete szerint az iraki kurdok úgy érezték, hogy számukra most jött el az idő a függetlenségi népszavazásra. A volt diplomata úgy látja, hogy belpolitikailag jól időzítették a referendumot, mert az egyre szétziláltabb régiót és benne az iraki kurdokat így érzelmi alapon jobban össze tudják majd hozni. „Az Iszlám Állam elleni harcokban a nemzetközi média által reflektorfénybe kerültek az iraki kurdok és ezért is kellett a népszavazási referendumot most megtartaniuk, amíg ez a figyelem még megvan”- ezt már Etl Alex, az SVKK kutatója mondta.

Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője arról beszélt, hogy az iraki kurdok között is jelentős belső hatalmi harc folyik, így nem látszik az pontosan, hogy mennyire tudna stabil állam létrejönni Iraki Kurdisztán területén. Szerinte a referendum inkább további instabilitást hoz majd a régióban, ráadásul megvan a veszélye annak is, hogy fellángolnak majd a harcok ezeken a területeken. A vitatott területek kiterjedése elég jelentős, nagyon vegyes az itt élők vallási összetétele, ráadásul sok menekült is érkezett ide az elmúlt években. Pénzváltó Nikolett, az SVKK kutatója szerint ezért most még nehezebb a helyzet ezen területek rendezésére. Szatmári Tibor úgy látja, hogy az iraki kurdok még most sem akarnának teljesen elszakadni Iraktól, ha megfelelő garanciát kapnának Bagdadtól. Az eddigi megállapodások azonban mindig kudarccal jártak.

Egeresi Zoltán, az SVKK kutatója, Törökország-szakértő szerint a belső megosztottság nem jelenti azt, hogy az iraki kurdok ne tudnának létrehozni és működtetni is egy teljesen független államot. Erre az is utal, hogy jelenleg is működőképes a de facto független ország, amelynek hadserege eddig is jól teljesített az Iszlám Állam ellen és jó külkapcsolati rendszert is sikerült felépíteniük.

A népszavazást szinte egyetlen ország sem támogatta, különösen Törökország nem, hiszen az ő esetükben egyetlen független kurdállam létrejötte sem lenne elfogadható. „Ez ugyanis a törökországi kurdok függetlenedési törekvéseit is erősíthetné”- fogalmazott Tarik Demirkan. A nagyhatalmak pedig ragaszkodnak a korábban létrejött status quo-hoz, s számukra az sem lenne jó megoldás, ha katonai lépések történnének a népszavazás következtében. „Ezért az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a felek tárgyalásokon próbálják majd rendezni a kérdést”- fogalmazott Szatmári Tibor. A volt bagdadi nagykövet külön kiemelte, hogy Oroszország feltűnően hallgat az ügyben, mintha kivárásra játszana és az esetleges tárgyalásokon próbálna minél kedvezőbb pozíciót szerezni magának és egyre erősödő gazdasági érdekeltségeinek.

Tarik Demirkan szerint a független iraki kurd állam létrejötte csak akkor képzelhető el, ha egy általános rendezés történik az egész Közel-keleten. „Ellenben Irak és Szíria is szét fog esni és át kell majd rajzolni a térképeket”- fogalmazott a török újságíró.

Az európai biztonságra mindenesetre nem lenne jelentős hatással a független állam létrejötte a megszólaló szakértők szerint. Legfeljebb csak akkor, ha katonai konfliktusba csapna át a helyzet és ez erősítené az Európába tartó migrációt. Etl Alex szerint pedig az iraki kurdok egyik nagy ütőkártyája az lehet a rendezés során, ha „eljátsszák” a geopolitikai egyensúlyozó szerepét.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Újra Európai Kiberbiztonsági Hónap az NKE-n

    • cyber security 1914950 1280

Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség 2012 óta minden év októberben megrendezi az Európai Kiberbiztonsági Hónap nevű tudatosító kampányát, amelyhez 2016-ban először Magyarország is csatlakozott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elsősorban a Kiberbiztonsági Akadémia jóvoltából, idén már hét rendezvénnyel kapcsolódik be a programsorozatba. Az események szinte mindegyikét Facebook live-on is lehet majd követni.

Az eseménysorozat a Kutatók éjszakájával veszi kezdetét szeptember 29-én, Az okos mobil eszközök biztonsága a Pokémon Go példáján keresztül c. előadással. Az okos mobil eszközök majdnem minden ember zsebében megtalálhatóak, de többségük nem is sejti, milyen kockázatokat jelentenek ezek az eszközök. Az előadás a Pokémon Go alkalmazás segítségével mutatja be a felhasználókra leselkedő veszélyeket.

Október 2-án A globális kártékonykód kampányok margójára c. worshoppal a zsarolóvírusokra irányul a figyelem.  2017-ben a WannaCry és Petya vírusok a közfigyelem középpontjába helyezték a zsarolóvírusokat, egyúttal felhívva a figyelmet az adataink biztonságára, illetve arra a tényre, hogy bár az ellenük való védekezések ismertek az eljárásai, kényelemből, lustaságból vagy más okokból még mindig sokan nem védik kellően rendszereiket. Az eseményt Facebook Live-on is lehet majd követni.

Október 9-én a The NIS and GDPR's Impact on Eurpean Cyber Security workshoppal folytatódik a programsorozat. 2018 jelentős változásokat fog magával hozni az adatvédelem és hálózatbiztonság tekintetében az Európai Unióban. A programon azokat a jogi változásokat tekintik át a szervezők, amelyeket az európai kiberbiztonságon belül Magyarország esetében is a biztonság szintjének növekedését szolgálják. Az angol munkanyelvű worshopot a Facebook Live-on is követhetik majd az érdeklődők.

Október 16.: Smart Home és Smart City- új típusú biztonsági kihívások a 2020-as években  c. eseményen az okos eszközök elterjedése lesz a fókuszban mint az életminőség növelésének hatékony eszközei. Számos előnyük mellett azonban több biztonsági kockázatot is magukban hordoznak. Ezek a kockázatok sok esetben olyan területet érintenek, amelyekre az átlagos felhasználó biztonságérzetének küszöbét nem lépi át. A workshopon ennek az aktuális kérdéseit járják körül a szervezők. A programba Facebook Live-on is be lehet kapcsolódni.

A közhiedelemmel ellentétben, a kiberbiztonság nem csupán műszaki-informatikai kérdés, hanem ugyanúgy politikai, stratégiai, jogi, gazdasági, katonai dimenzióban komplexen értelmezendő. Ez a szemlélet különösen igaz az állami szférában. Az október 24-ei Kiber karrierek az állami szférában c. workshopon- amelyet Facebbok live-on is lehet követni- a különböző szakterületeken való elhelyezkedés lehetőségei kerülnek bemutatásra.

Október 26-án a már hagyományos A Tudomány Kapujában poszterversenynek és kiállításnak ad otthon majd az NKE. A tudomány iránt érdeklődő hallgatóknak publikációs lehetőséget biztosító programon idén egy külön szekcióban kiberbiztonsággal kapcsolatos poszterek kerülnek kiállításra.

Október 27-én A kiberbiztonság kihívásai a nemzetbiztonságban című tudományos konferencia a Nemzetbiztonsági Szakkollégium kiberbiztonsági kihívások kérdéseit vizsgáló kutatósejtje által kerül megrendezésre. A konferencia célja a kiberbiztonsági szakemberek színvonalas előadásának összefogásán túl az, hogy bemutassa a 2017 áprilisában megalakult kutatócsoport hallgatóinak kutatási eredményeit, többek között a kritikus infrastruktúrák vagy közigazgatási rendszerek ellen intézett informatikai támadások hatásainak és kezelésének, a BitCoin és a bűnözés magyarországi kapcsolatának témáiban. A konferencia Facebook Live-on is követhető.

További információk a csatolt meghívóban, illetve a Kiberbiztonsági Akadémia Facebook oldalán („NUPS Cybersec”) találhatóak.

A rendezvények elérhetőségei és részletei:
 
 
Fotó: yourstory.com
 
 
Megosztás a Facebook-on


További fejlesztések a Ludovika Campuson

    • fokep

Az NKE Ludovika Campus területén a jelenleginél több, illetve magasabb minőségű zöldfelület és a lakosság számára is használható szabadidős és sportterület kialakítása mellett is elkötelezte magát a kormány, miután egy határozatában újabb pénzügyi forrásokat biztosított a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezésének fejlesztésére. Ennek részeként megépülhet a katasztrófavédelmi speciális képzési központ és folytatódik a hadtudományi és honvédtisztképző speciális bentlakásos képzési központ elhelyezésével kapcsolatos előkészítő munka.  Mindezt úgy, hogy a park beépítettsége nem nőhet.

A Ludovika Campus projekt fontos eleme, hogy az egyetemi polgárok és a környék lakói számára életminőség javító fejlesztések valósuljanak meg. Ennek részeként megújul az Orczy-kert zöldfelületi rendszere, a parkban lévő tó csónakázásra is alkalmas lesz, és az Orczy út mentén található sportpályák is teljesen új külsőt kapnak: a többi között kültéri tornapálya, fitneszpark, játszótér, időmérésre is alkalmas rekortán burkolatú futópálya is épül a lakosság számára.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem karainak, intézeteinek egységes elhelyezése érdekében megkezdődik a katasztrófavédelmi speciális képzési központ kialakítása, környezetének és az Orczy-kert Füvészkerttel szemközti parkfelületének rendezése, valamint az Orczy-kert és a Füvészkert közötti gyalogoskapcsolat megteremtése. A kormányhatározat értelmében folytatódhatnak a hadtudományi és honvédtisztképző speciális bentlakásos képzési központ elhelyezésével kapcsolatos előkészítő munkák is, valamint a korábbi vívótermet is teljesen felújítják.

A kormányhatározat szól arról is, hogy átalakítják a Ludovika belső udvarán található bevilágítókat, amelyek még a Természettudományi Múzeum felújítása során kerültek beépítésre.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Ludovika Campus, 2017

Angol munkanyelvű, exkluzív vezetőképzések az NKE-n

    •  dsc8119 2
    •  dsc8101 2
  • Előző
  • Következő

„Adaptive leadership in rapidly changing public administration” címen indított vezetőképzési programsorozatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Probono rendszerben elérhető új, angol munkanyelvű közszolgálati továbbképzési program tovább bővíti az egyetem széleskörű továbbképzési palettáját. A félév során közel 120 állami- és közigazgatási vezető kompetenciafejlesztésére kerül sor Brian Cawley és Mary O'Rafferty nemzetközi közigazgatási vezetőképzési szakemberek bevonásával.

Ahhoz, hogy a közigazgatási vezetők helyt tudjanak állni napjaink kihívásokkal teli közszolgálati munkakörnyezetében, a szaktudáson kívül kiemelkedő vezetői készségekkel kell rendelkezniük. A vezetők csak a megfelelő szintű önismeret és stratégiai vezetői készségek birtokában képesek az elvártaknak megfelelően hatékony, innovatív módon kezelni a folyamatos kihívásokat. A program célja a magyar közszolgálati vezetési kultúra fejlesztése, a vezetői tudatosság, attitűd és eszköztár gazdagítása a nemzetközi vezetéstudományi stratégiák integrálásával.

Az egyéni fejlesztési igényekre koncentráló időalap-kímélő kiscsoportos tréning a személyes és a közigazgatási szervezeti kihívások megoldásában segíti a résztvevőket. Új vezetési technikák elsajátítása és a személyes vezetési stílus fejlesztése mellett a program lehetőséget kínál a vezetői kapcsolati háló építésére, erősítve a közigazgatási szervek közötti együttműködést.

A képzés egy komplex és egyedülálló, három fő részre tagolt program. A kurzus előkészítő szakaszában tutorált e-learning támogatás során a résztvevők előre megfogalmazzák saját vezetési kihívásaikat. A kihívások kezelésével a jelenléti tréningnapok során foglalkoznak a trénerek. A program egy hathetes után követési szakasszal zárul, amely a személyes változások elmélyítését, a tanultak hosszú távú beépülését vizsgálja.

A nagyszámú érdeklődésre való tekintettel a programsorozat 2018-ban is folytatódni fog az Nemzeti Közszolgálati Egyetem  Ludovika Campusán.

A képzés a KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 "A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése" kiemelt projekt keretében valósul meg.


Szöveg: Paksi-Petró Csilla, Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: vezetőképzés, 2017

Zászlólevonás a Farkasvölgyi úti campuson

    • fokep
    •  dsc0377 2
    •  dsc0387 2
    •  dsc0425 2
    •  dsc9766 2
    •  dsc9767 2
    •  dsc9789 2
    •  dsc9791 2
    •  dsc9839 2
    •  dsc9845 2
    •  dsc9854 2
    •  dsc9855 2
  • Előző
  • Következő

Utolsó rendezvényét tartotta meg a Rendészettudományi Kar (RTK) a Farkasvölgyi úti campuson. A kari záróünnepség a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola első parancsnokáról, dr. Györök Ferencről elnevezett előadóteremben kezdődött, ahol elismerések átadására is sor került. Az ünnepség végén a Főépület előtt ünnepélyes keretek között levonták a kari lobogót.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, a belügyminiszter képviseletében Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár, Zsinka András ny. r. vezérőrnagy, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára, valamint Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének BM által delegált tagja. Jelen voltak az NKE felsőbb vezetői, a rendvédelmi szervek képviselői, az RTK vezetői – köztük Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja – oktatói, munkatársai, a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola korábbi vezetői, a Hallgatói Önkormányzat képviselői.

Prof. Dr. Patyi András rektor a rendezvény fontosságát hangsúlyozva úgy fogalmazott: „méltatlan lenne búcsú nélkül itt hagyni ezt az objektumot”. Mint mondta, bár sem a karnak, sem a jogelőd intézménynek nem volt hallgatója vagy tanára, az esemény nagyszerűsége és komoly méltósága meghatja. Az egyetem rektora emlékeztetett arra, hogy az alapításkor az NKE, illetve az RTK a rendészeti felsőoktatás magyarországi művelésének letéteményese lett, ezzel rendkívüli felelősséggel járó örökséget kapott. Az intézménynek azon túl, hogy teljesítenie kell a felsőoktatással szemben támasztott általános követelményeket, meg kell felelnie azoknak az elvárásoknak is, amelyeket a fenntartó négy minisztérium határoz meg a Fenntartói Testületen keresztül. Patyi András reményét fejezte ki, hogy az RTK oktatói, munkatársai ezt a felelősséget átérezve fognak dolgozni a jövőben, az új campuson is. „Isten áldja a Rendészettudományi Kart, Isten áldja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és ezt a helyet!” – fejezte be gondolatait a rektor.

Volt hallgatóként a Rendőrtiszti Főiskola történetét elevenítette fel beszédében Zsinka András ny. r. vezérőrnagy. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a rendőri szakmai ismeretek megszerzése mellett a főiskola közös élményeket, életre szóló emberi kapcsolatokat is jelentett az itt oklevelet szerzett hallgatóknak. A vezérőrnagy utalt arra, hogy 2011-től az RTK a felelős az egyes rendvédelmi szervek tisztjeinek, illetve a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal kormánytisztviselőinek a képzéséért. Mint mondta, az elmúlt években – az egyetemi karrá válással – minőségi változás következett be ezen a területen, aminek elérésében kulcsszerepe volt a Fenntartói Testületnek, az egyetem és a kar vezetésének és az oktatóknak. A helyettes államtitkár a kar kimagasló értékének nevezte a hallgatói tehetséggondozást, végül arra kérte az RTK munkatársait, hogy a jövőben is elődeik példáját követve teljesítsék kötelességüket.

Az ünnepi beszédek elhangzása után Bodnár Zsolt r. dandártábornok, a Terrorelhárítási Központ főigazgató-helyettese emlékszalagot kötött fel az RTK zászlajára.

A záróünnepség keretében köszöntötték az Egyesített Tiszti Iskolán 50 esztendeje, 1967-ben végzett határőr tiszteket, akik aranyoklevelet vehettek át Patyi András rektortól és Boda József ny. nb. vezérőrnagytól, az RTK dékánjától. Az aranyoklevelek átadása előtt Dr. Farkas Johanna adjunktus az 1967-es év emlékezetes eseményeit idézte fel, képekkel és zenei felvételekkel illusztrálva.

Az elismerések sorában elsőként Boda József dékán a Rendőrtiszti Főiskola főépületét ábrázoló emlékplakettet adott át Patyi András rektornak. Az egyetem rektora és a kar dékánja ezután a jogelőd Rendőrtiszti Főiskolára (RTF) utaló emléktárgyakat adott át az egyetem, illetve a kar vezetőinek és kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársainak. Elismerést vehetett át többek között Zsinka András ny. r. vezérőrnagy, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, valamint az RTF, illetve az RTK korábbi vezetői: Prof. Dr. Dános Valér ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy, valamint Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok. A XXXIII. OTDK idén áprilisban, az NKE RTK szervezésében lebonyolított Had- és Rendészettudományi Szekciójának szervezési feladataiban kiemelkedő teljesítményt nyújtott munkatársak emléklapot vehettek át. Patyi András díszkardot adományozott Dr. habil. Boda József dékánnak.

Az ünnepség a főépület előtt ért véget, ahol Erkel Ferenc szerzeménye, a Bánk bán című operából Bánk áriája hangjaira levonták a Rendészettudományi Kar lobogóját, jelképezve ezzel, hogy a kar végleg elhagyja az objektumot. A lobogót a díszőrök parancsnokától az RTK dékánja vette át, majd átadta azt az egyetem rektorának. A hallgatók díszmenetét követően az ünnepség a Készenléti Rendőrség zenekara által előadott Magyar takarodó hangjaival ért véget.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Díjazták az NKE szakirányú továbbképzését

    • fokep
    •  dsc0456 2
    •  dsc0463 2
    •  dsc0506 2
    •  dsc0513 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett elektronikus információbiztonsági vezető szakirányú továbbképzés nyerte el idén az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) Kiemelkedő Teljesítmény díját, ezzel kiérdemelve a hazai kiberbiztonsági szakma legrangosabb elismerését. A rendezvényen vehette át az „Év Információbiztonsági diplomamunkája” díját Beláz Annamária, az intézmény hallgatója is.

A 2005 óta minden évben megrendezett konferencián az információbiztonsággal foglalkozó szakemberek, cégek, intézmények vesznek részt, hogy megosszák egymással gondolataikat, legújabb kutatásaik, fejlesztéseik eredményeit. Idén a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság volt a fő téma. A rendezvény zárásaként elismerések átadására került sor, amelyből kettőt az NKE egyetemi polgárai vehettek át. Beláz Annamária, az intézmény hallgatója az „Év Információbiztonsági diplomamunkája” díjat, míg az NKE az ITBN Kiemelkedő Teljesítmény díját érdemelte ki. Utóbbit Kőnig Balázs, a Kiberbiztonsági Akadémia titkára, valamint Som Zoltán és Bányász Péter oktatók vehették át a szervezőktől. Kőnig Balázs az elismerést megköszönve elmondta, hogy az egyetemen négy éve indult képzést mindig is nagy érdeklődés övezte, szinte mindig „telt házzal” üzemel. Som Zoltán szólt arról, hogy mintegy 20 oktató és idén már 70 hallgató vesz részt a képzésben, ami jelentős előrelépés az előző évekhez képest. Egyre szélesebb nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek, így legutóbb egy nagy külföldi kiberversenyen is indítottak csapatot. „A képzés jövője biztosítottnak látszik, hiszen egyre nagyobb az igény rá az állami és a piaci szereplőktől egyaránt”- tette hozzá Som Zoltán. A rendezvényen elhangzott, hogy a továbbképzés programfelelőse, a Kiberbiztonsági Akadémia programigazgatója jelenleg is a nemzetközi kapcsolatokat építi Szingapúrban.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


50. jubileum a katonai felsőoktatásban

    • fokep
    •  dsc9596 2
    •  dsc9613 2
    •  dsc9630 2
    •  dsc9642 2
    •  dsc9654 2
    •  dsc9663 2
    •  dsc9679 2
    •  dsc9723 2
  • Előző
  • Következő

„A katonai felsőoktatás szilárd építménye nélkül nem alakulhatott volna meg az NKE” – mondta Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar ünnepi állománygyűlésén, amelyet a katonai főiskolák alapításának 50. évfordulója alkalmából tartottak a Szent László Kápolnában. A megemlékezésen részt vettek az 1967-ben alapított Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola egykori katonai oktatói és diákjai.

Prof. Dr. Patyi András ünnepi beszédében kifejtette, hogy az NKE-n az állam, különösen a végrehajtó hatalom egyes ágazatai tanulhatnak egymástól, hiszen egymásra vannak utalva az állam működtetése során. „Ebből kiemelendő a katonai felsőoktatás és a katonai hivatás elsőbbsége” – mondta. Ismertette, hogy az NKE jogelőd intézménye, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, amely magába olvasztotta a jubiláló főiskolákat, biztos talapzatot adott az NKE létrejöttéhez. A jogelődök tudásából, katonai hagyományaiból és felsőoktatási erényeiből építkezik ma is az egyetem. A ZMNE két katonai doktori iskolával rendelkezett, amely tapasztalataiból az NKE újabb doktori képzéseket tudott elindítani. Emellett a jogelőd intézményekben a szűken vett katonai tudáson túlmenően, társadalomtudományi szempontok alapján is oktattak. Az egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara megalapításakor képzési palettáját és szervezeti egységeit is a jogelőd intézményeknél kimunkált tudásból hozta létre. „A katonai felsőoktatás adta bázis, az általa teremtett erő nem egyszerűen az egyetem megalapítására volt elég, hanem az egyetem fejlesztésére is.” Patyi András rávilágított, hogy a sorkatonai kötelezettség eltörlésével a civil polgárok egyre kevésbé ismerik a Magyar Honvédség feladatrendszerét. Így nem érzik át azt a tényt, amelyet már Magyary Zoltán is felismert, hogy minden állam a modern hadseregektől vette át a szervezési mintáit, szabályozási rendszerét. „Mindaz, ahogy egy hadsereg egy országban működik, a kormányzás és a közigazgatás számára minta.” Tehát mindenki, aki a hadsereggel, a honvédelem feladatrendszerével és tudományosságával foglalkozik, egyszerre kell az állammal is foglalkoznia. Patyi András felhívta a figyelmet: „Államot hadsereg nélkül hosszú távon elképzelni nem lehet.” Annak érdekében, hogy a HHK méltó műhelye legyen a katonai felsőoktatás hagyományok ápolásának és a modern hadtudomány művelésének, az egyetem több mint 200 millió forintnyi uniós támogatási forrást fordít a katonai tanulmányok, műszaki tudományok fejlesztésére. Azon esetekben, ahol az EU-s pályázati rendszer sajátos adottsága miatt nem lehet a fejlesztéseket megvalósítani, ott az NKE a saját forrásaiból támogatja a projekteket.

„A magyar honvédtisztképzés kezdete, jelen és jövője ehhez az épülethez kötődik” – utalt a Ludovikára Dr. Pohl Árpád ezredes, a HHK dékánja. Kiemelte, hogy a jogelőd főiskolák örök katonai erényeket közvetítettek. Véleménye szerint a Magyar Honvédség sikeresen teljesítette és teljesíti a küldetését, ez azoknak a parancsnokoknak és vezetőknek köszönhető, akik a katonai főiskolákról kerültek ki. „A haza szolgálata iránti szilárd elkötelezettség, a kialakított katonai erények és képességek máig a tisztképzés alapértékéhez tartoznak”- mondta. A dékán kifejtette, hogy az 50. jubileumot először egy ünnepségnek tervezték, azonban ez nem ad lehetőséget egy kötetlen, hosszútávú beszélgetéshez. „Az egykori katonai főiskola oktatói és hallgatói egy olyan bajtársi közösséget alkotnak, amely azt követeli, hogy kerüljön sor egy intézményenkénti találkozóra, kerekasztal-beszélgetésre az egykori objektumokon.” Ennek előkészítésében a HHK aktívan részt vesz. Pohl Árpád végül a nyugállományú bajtársaihoz szólt: „Önök kiváló tiszteket képeztek. Az ő becsületes szolgálatuk minősíti a katonai főiskolák oktatóinak munkáját”.

Dr. Nagy Tamás ny. alezredes, hadtörténész ünnepi megemlékezésében ismertette a három főiskola történetét. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola Szentendrén, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Budapesten, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola Szolnokon kezdte meg a működését 1967-ben. A katonai képzés mellé a hallgatók polgári ismereteket is tanultak, így a végzettségükkel a rangjuk mellé civil végzettséget is kaptak. Nagy Tamás kifejtette, hogy a képzésekhez naprakész ismeretekkel kellett rendelkezniük, amellyel meg tudnak felelni a 20. század felgyorsult világának. „A működőképes képzési struktúra és az áldozatos oktatói munka eredményeként a katonai pálya elfogadottsága és elismertsége fokozatosan nőtt a magyar társadalomban” – hívta fel a figyelmet. A hadtörténész kiemelte, hogy a rendszerváltás után létrejövő Magyar Honvédség vezető állományában mind a mai napig nagy létszámban szolgálnak olyanok, akik a három katonai főiskola egyikén tanultak.

Az 50. jubileum alkalmából három könyv jelent meg (Fekete László-M. Szabó Miklós: A Katonai Műszaki Főiskola története; Fekete István – M. Szabó Miklós: A katonai repülőszakemberképzés Szolnokon; M. Szabó Miklós: A Kossuth Lajos Katonai Főiskola története) a főiskolákról. Dr. Isaszegi János ny. vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium  Zrínyi Nonprofit Kft.  Könyv- és Kiadványszerkesztőségének vezetője kiemelte, hogy a kiadóval céljuk a hadtörténelem, hadtudomány megőrzése és megmentése úgy, hogy a kötetek itthon és külföldön egyaránt elérhetőek legyenek. „A történések legyenek később olvashatók, kutathatók és hozzáférhetők a katonai közösség és a civilek számára” – mondta.

Az ünnepség után Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke mondott pohárköszöntőt. Ismertette, hogy ő 42 évvel ezelőtt kezdte meg tanulmányait a katonai főiskolán. „Megtanított minket az életre, megtanított arra, amivel szolgálhattuk ezt az országot, a nemzetet.” A vezérezredes kifejtette, hogy jó úton halad a honvédség fejlesztése, amelynek meghatározó pontja az oktatás. „1967-ben indokolt volt a katonai főiskolák létrehozása, akkor most indokolt lesz az is, hogy a katonai oktatási elvárások megjelenjenek az egyetem falai között” – fejtette ki. Az egyetem működéséhez sok sikert kívánt, továbbá tanácsul a következő gondolatokat intézte az NKE polgáraihoz: „Emlékezzenek a múltra. Tartsák meg jó emlékezetükben a főiskolákat és a volt katonai akadémiát!”


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ludovika Nagyköveti Fórum: Fülöp-szigetek

    • fokep
    •  dsc8666 2
    •  dsc8678 2
    •  dsc8684 2
    •  dsc8717 2
    •  dsc8753 2
  • Előző
  • Következő

Az idei tanév első Ludovika Nagyköveti Fórumának vendége Őex. Maria Fe Pangilinan, a Fülöp-szigetek állandó és meghatalmazott nagykövete volt, akiThe Philippines Today and Bilateral Relations with Hungary címmel tartott előadást a Ludovika Főépület Kápolnájában.

Őex. Maria Fe Pangilinan 2015 óta tölti be tisztségét Budapesten. A nagykövet asszony nemzetközi jogi tanulmányait Svédországban és Belgiumban végezte, majd az ENSZ-nél és a Foreign Service Institute-nál tevékenykedett. Külügyi pályáját a bonni és a berni konzulátusokon kezdte, mint második, majd első titkár. 1997-től főkonzul lett Prágában a Fülöp-szigeteki Nagykövetségen, majd Barcelonában és Bukarestben is, továbbá az athéni és londoni misszió vezetője volt. Jelenleg a magyarországi posztjával egyidejűleg hatáskörrel rendelkezik Bulgária, Románia, Moldova, Montenegró, Szerbia, illetve Bosznia-Hercegovina felett is.

Az este bemelegítéseként két országimázs videót láthattunk a Fülöp-szigetek csodálatos természeti jelenségeiről, állatvilágáról, ételeiről, hagyományairól. Az ország 7641 szigetből áll, lakói 120 nyelven beszélnek, amelyeken kívül számos nyelvjárás is létezik. A nagykövet elmondta, hogy a meglehetősen fiatal populáció ellenére számos problémával kellett és kell szembenézniük. Az ország különleges történelmi múltra tekint vissza: először spanyol, majd amerikai gyarmat volt, a második világháborúban Japán szállta meg a szigeteket, végül 1946. július 4-én ismerték el az ország függetlenségét. Mindezek után újjá kellett építeni az országot a lerombolt fővárossal, Manilával együtt. A függetlenedés után az országnak kommunista és muszlim felkelőkkel, gazdasági csőddel, eladósodással, pénzügyi válsággal, választási csalással és korrupcióval kellett megküzdenie. Fidel V. Ramos kormányzása idején a gazdaság virágzott, azonban az 1997-es pénzügyi válság lerombolta az addig elért eredményeket. Jelenleg Rodrigo Duterte a Fülöp-szigetek elnöke, aki 2016 óta van hatalmon.

A nagykövet büszke arra, hogy a Fülöp-szigetek az ENSZ és az ASEAN (Association of Southeast Asian Nations) alapító tagjai közé tartozik. Külpolitikájuk három alappillére a haza biztonságának megőrzése, a gazdasági jólét előremozdítása, és a külföldön élő filippínók jogainak védelme. Miután több mint tíz millió filippínó él külföldön, ezért ez is különösen fontos.

Ezek érdekében minél több nemzettel igyekeznek jó barátságot ápolni, minél több diplomáciai kapcsolatot kiépíteni. A Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kapcsolat 1973-ban jött létre, majd 1989-ben és 1991-ben nyitottak meg a nagykövetségek Manilában és Budapesten. A Manilában lévő követség sajnos hamarosan bezárt, azonban 2017 márciusában újra megnyitották. A két ország leginkább gazdasági és kulturális területen kíván együttműködést folytatni.

A nagykövet beszédét kerekasztal beszélgetés követte. A két beszélgetőtárs Dr. Jelen János, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektora, és Jári Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Dél- és Délkelet Ázsiai Osztály igazgatója voltak. A beszélgetést Dr. Bóka János, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese moderálta, aki hangsúlyozta, hogy az eseménysorozat célja egy nyílt és őszinte párbeszéd kialakítása a nagykövetségekkel. A Fülöp-szigetek kelet és nyugat különös találkozása, tele elbűvölő emberekkel és csodálatos tájakkal, amely semmihez sem hasonlítható, mégis számos olyan dologhoz fűződik kölcsönös érdekük, mint Magyarországnak.

Jári Ferenc szerint a magyar külpolitikára jellemző sokféleségbe nagyon jól illeszkedik a gyorsan fejlődő Fülöp-szigetekkel való együttműködés. Szóba került a Fülöp-szigetek USA-val való kapcsolata, aki a nagykövet asszony szerint az ország egyik legmegbízhatóbb szövetségese. Arra a kérdésre, hogy ez a kapcsolat hogyan változott az utóbbi időben, Maria Fe Pangilinan válasza az volt, hogy habár az USA-val kölcsönös védelmi megállapodást kötöttek, attól még tudják, hogy nem ők az egyedüli ország, aki az Egyesült Államok védelmét élvezi. Szerinte mindenki igyekszik reagálni a világban zajló változásokra, és ebben az állandó változásban az együttélés kiemelkedően fontos szerepet játszik. Bóka János a Délkelet-Ázsiában jellemző vallási sokszínűség hátterére is kíváncsi volt, ami Jelen János szerint a tolerancián és az együttérzésen alapul. Jári szerint ezeken kívül időre is szükség van az ilyen folyamatok beépüléséhez. 

A Ludovika Nagyköveti Fórum sorozat következő eseménye októberben lesz, a meghívott vendég Észtország.


Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az egyház kiemelt szerepet játszik az államnak a köz szolgálatában végzett tevékenységében

    • fokep
    •  dsc8913 2
    •  dsc8918 2
    •  dsc8951 2
    •  dsc8966 2
    •  dsc9163 2
    •  dsc9180 2
    •  dsc9198 2
    •  dsc9437 2
    •  dsc9438 2
    •  dsc9445 2
  • Előző
  • Következő

„Az igazságos háború elvétől az igazságos békéig” címmel tartott közös konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szociáletikai Bizottsága 2017. szeptember 20-án a MEÖT Székházban. A konferenciát Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese nyitotta meg, aki kiemelte az egyházak fontos szerepvállalását az állam által a köz szolgálatában végzett feladatok elvégzésében.

„A konferencia alapgondolata nem ma fogalmazódott meg, hiszen régóta dolgozunk azon, hogy a különböző hivatásrendek együttműködése hogyan valósul meg válsághelyzetekben; a civil katonai együttműködést és a karitatív szervezetek együttműködését vizsgáljuk, a közös munka hatékonyabbá tételén dolgozunk, amelyhez bízom benne, hogy ez a konferencia is hozzájárul majd” - mondta Prof. Dr. Padányi József. A tudományos rektorhelyettes megnyitó beszédében kitért arra is, hogy a KÖFOP projektből megvalósuló esemény az NKE kiemelt projektje, amely a köz szolgálatában valósul meg, túllépve csak a közigazgatás fejlesztésén, magában foglalja azon hivatásrendek munkatársait is, akik az állam szolgálatában állnak, és akik az állam és az állami feladatok elvégzésében segítő szerepet játszó szervezetek működéséről minél szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek.

A konferencia első előadója Dr. Orosz Gábor Viktor volt, aki a konnektív és a stratégiai igazságról tartott előadást. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi docense szerint az igazságos háború tanításához való visszatérés a világpolitikai eseményekből és a megváltozott körülményekből fakad. Ezzel szemben viszont érvként sorolható fel a keresztény egyházak közötti egyet nem értés, a balkáni háború után kialakult Utópia-elv, az evangélikus egyház azon hitvallása, amely szerint az államnak jogában áll igazságos háborút (iure bellare) viselni, az igazságos béke paradigmája, mint az igazságos háború tanításának alapja. Az előadó megvilágította a katonai beavatkozás szükségességének határait és az igazságos háború paradigmáját is.

Dr. Ujházi Lóránd előadása az új típusú fegyveres konfliktusok tükrében megvalósuló igazságos háború tanának újraértelmezését tűzte ki célul. Elmondta, hogy amikor a birodalom védelme már a kereszténység védelmét is jelentette, a keresztény teoretikusoknak szakítaniuk kellett azzal a felfogással, hogy keresztény nem vesz részt fegyveres konfliktusban, így kidolgozták a háború indítására és a háborúban egyetemesen elvárható alapmagatartásra vonatkozó elveket. A kereszténység mellett más monoteista és dualista vallás is foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. Az NKE tudományos főmunkatársa kiemelte, hogy erkölcsileg mindig igazolni kell a háborúkat, valamint, hogy a szélsőségesen pacifikus irány soha nem volt meghatározó az egyházon belül.

Dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész az egyház és állam háborúról és békéről foglalt álláspontjáról, a megbékélésről és a dzsihádról tartott előadást. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára kitért arra, hogy az egyház és az állam véleménye a háború tekintetében nem mindig egyezik, bár az egyház a feladatát a politikai életben úgy gyakorolja, hogy az az emberek jólétének követelményével és az evangéliummal is összhangban legyen, hiszen mind a keresztények, mind az állam feladata a közjó szolgálata. A dzsihád az előadó szerint sokkal többet jelent a szent háborúnál; fogalma tisztázása és helyes értelmezése kiemelkedően fontos.

Dr. Kaiser Ferenc előadásának címe: „Az erőkivetítés, mint az állam speciális érdekérvényesítő eszköze” volt. Az NKE egyetemi docense kiemelte a globalizáció meghatározó szerepét az erőkivetítésben is, amely magában foglalja a katonai (szárazföldi, légi, tengeri) erő távoli térségben történő és a politikai, gazdasági, ideológiai, pszichológiai, kulturális és az információs (kiber) képességek széleskörű alkalmazását. Az előadó a magánszemélyek egyre meghatározóbbá válását is kihangsúlyozta.

Dr. habil. Resperger István ezredes a humanitárius beavatkozásnál a katonai erő helyéről és szerepéről tartotta meg az előadását. Kihangsúlyozta, hogy a szenvedések enyhítése, a humanitárius katasztrófák és válságok megoldása céljából végső esetben a katonai erő alkalmazása szükségszerű. Az NKE egyetemi docense a nemzetközi és hazai közvélemény támogatását, a beavatkozás térségében a történelmi tradíciók figyelembevételét és a vallási és interkulturális tényezők tiszteletét univerzális alapelvként jelölte meg, amelyeket érvényre kell juttatni.

Nacsinák Gergely András görög ortodox pap a harc és a küzdelem értékét járta körbe az ortodox keresztény hagyomány szempontjából. A vallástörténész a keresztény etika számára megválaszolandó kérdések közül a katonaság, a hadsereg és a háború megítélését tartotta az egyik legproblematikusabb kérdésnek. Az előadó kiemelte a keresztény erőszakmentesség parancsáról, a keresztény állam hadviselési szükségletéről és az állampolgárai katonai védelméről szóló ortodox hagyományban létező megoldási kísérleteket.

Dr. Forgács Balázs százados „A háború és a politika viszonyrendszere” című előadásában elmondta, hogy az emberiség történelmének állandó elemeként van jelen a háború, amely az akaratérvényesítésről szól, és nagy hatást gyakorol rá a politika. Az előadás alapját a politika és a háború alá-fölérendelt, elválaszthatatlan kapcsolatáról szóló Carl von Clausewitz: A háborúról írt műve jelentette, amely az NKE egyetemi docense szerint máig kiemelkedő fontossággal bír a politikának a hadügyek alakulására gyakorolt hatásának vizsgálatában.

Dr. Fazekas Sándor az utóbbi évtizedekben megjelent, a háborúról és a békéről szóló egyházi állásfoglalások közül kiemelten beszélt a nemzetközi színtéren mindennapjainkban is jelen levő állandó fegyveres konfliktusokról. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi tanára az állásfoglalások kapcsán a komponens erkölcsi ítéletalkotás létrejöttének elméleti és gyakorlati használhatóságát, valamint a teológiai felismerés és a katonai döntések ellentmondásos elvi szempontjaiból fakadó konfliktushelyzeteket kutatta előadásában.

Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy „A civil-katonai együttműködés felértékelődése a békefenntartás során Bosznia-Hercegovinában” címmel tartott előadást. Az NKE tudományos rektorhelyettese kiemelte, hogy a hagyományos értelemben vett háborús katonai műveletek céljával ellentétben nem az ellenség megsemmisítése, hanem a biztonságos környezet megteremtése vált elsődlegessé, melyet tárgyalással, együttműködéssel és kompromisszumkereséssel lehet elérni.

Utolsó előadóként Sajtos Szilárd a katonák és családtagjaik között végzett pasztoráció, emisszió, szeparáció és reintegráció témakörében tartott előadást. A református tábori lelkész előadásában beszélt a tábori lelkész preventív, traumatikus és visszaillesztő szakaszokban való feladatairól, az emisszió-, a szeparáció- és a reintegráció fázisairól és az aszimmetrikus terápiáról.

A konferencia előadásaiból konferenciakötet jelenik meg.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


„Ez a nap a sporté!”

    • fokep
    •  dsc8868 2
    •  dsc8895 2
    •  dsc8903 2
    •  dsc8982 2
    •  dsc8989 2
    •  dsc9001 2
    •  dsc9011 2
    •  dsc9051 2
    •  dsc9083 2
    •  dsc9144 2
    •  dsc9259 2
    •  dsc9337 2
    •  dsc9376 2
    •  dsc9455 2
    •  dsc9478 2
    •  dsc9513 2
  • Előző
  • Következő

Negyedik alkalommal rendezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a sportnapját, ahol az egyetemi hallgatók, oktatók és dolgozók különböző spotágakban próbálhatták ki magukat. A sportversenyek mellett számos bemutató is várta a résztvevőket, emellett neves sportolók tartottak előadást az NKE polgárainak.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora megnyitóbeszédében kifejtette, a sportnap nem jöhetett volna létre a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az ORFK Rendészeti Oktatási és Kiképzőközpont, valamint az egyetem karainak összefogása és támogatása nélkül. „A mai sportnap mutatja, hogy milyen színes és gazdag sportélet van az egyetemünkön” – mondta. A rektor rávilágított, hogy bár az egyetem számos polgárának elengedhetetlen, hogy aktív életmódot folytasson, az NKE minden polgára megmutathatja ezen a napon, hogy mennyire sportos. „Érezzék jól magukat és mozogjanak minél többet!” – adta meg a nap mottóját Patyi András.

A sportnap alkalmával neves olimpikonok, világ- és Európa-bajnokaink is részt vettek az NKE rendezvényén. Kerekasztal-beszélgetésen felszólalt Knapek Edina, Imre Géza, Rédli András, Siklósi Gergely párbajtőrvívó, Marosi Ádám és Kasza Róbert öttusázó, valamint Kovács Katalin kajakozó. A sportnap alkalmával Imre Géza bemutatta és dedikálta a „Fehérarany” című önéletrajzi kötetét is.

A sátraknál és a bemutató területen az NKE Sportegyesület szakosztályai mutatkoztak be az egyetemi polgároknak, kihasználva a lehetőséget az új tagok toborzására is.

Számos csapatverseny és egyéni megmérettetés várt az NKE sportos polgáraira: fociban, teniszben, röplabdában és csocsóban mérethették meg magukat a nevező csapatok. A 15 rekreáció fitnesz állomás és az egyéb mozgásmódok és ügyességi feladatok igazi kihívást jelentettek a vállalkozó szellemű sportolóknak. A gasztronómia szerelmeseinél sem maradhatott ki a vetélkedő, az NKE a hagyományos főzőversenyét idén lecsófőző és pörköltfőző szekcióban hirdette meg. A zenei aláfestést a Készenléti Rendőrségi Big Band zenekarának koncertje biztosította, majd a már-már retró dallamokat az Animal Cannibals idézte fel. A rendezvényt az egyetemi hallgatókból és alumnikból álló Grand Club zenekar zárta.

A sportnap - az NKE bajai és szolnoki campusairól érkező hallgatók képviseletével - jó hangulatban zajlott le, az eredményhirdetésen értékes díjak kerültek átadásra.

Az NKE Egyetemi Sportnappal párhuzamosan futott a HÖOK által szervezett Budapesti Egyetemi Sportfesztivál, ahol az NKE EHÖK standdal és programokkal várta az érdeklődőket. Az általuk szervezett Military Power Challengen az NKE hallgatói mellett más egyetemek is kipróbálhatták magukat a katonai kihívásokban.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: sportnap, 2017

Gerillaelméletek: pusztító erő a nép kezében

    • fokep
    •  dsc8643 2
    •  dsc8645 2
    •  dsc8648 2
    •  dsc8651 2
  • Előző
  • Következő

„Ha békét akarsz, értsd meg a háborút, különösen a gerilla- és a felforgató háborút!” – idézte B. H. Liddell Hartot Dr. Forgács Balázs százados, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar docense a Ludovika Szabadegyetemen. Előadása során kitért a különböző gerillaelméletek hátterére, majd a kurzus hallgatóinak bemutatta a híres és hírhedt gerillavezéreket.

Forgács Balázs az ELTE-n történelem, valamint a ZMNE-n biztonság- és védelempolitikai szakon diplomázott, majd tanulmányait a Hadtudományi Doktori Iskolában folytatta, ahol „summa cum laude” minősítéssel szerzett tudományos fokozatot. 2008 óta hivatásos tiszt, 2014-től századosi rangban. Az NKE egyetemi docense, 2003 óta tanít a felsőoktatásban. A HHK két alkalommal is számára adományozta „A Kar Kiváló Oktatója” címet. 2016-ban elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját három évre. Tagja a Magyar Hadtudományi Társaságnak, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének. Kutatási területe a gerillaelméletek és annak teoretikusai.

Forgács Balázs előadásában ismertette, hogy a gerilla kifejezés a spanyol „guerra” szóból ered, amely kis háborúcskát jelent. A gerillákat gyakran keverik a partizánokkal, van ahol a nyelvi sajátosságok, társadalmi gyökerek, történelmi hagyományok miatt. Közös bennük az, hogy irreguláris csapatok, melyek egy politikai cél érdekében akarják az akaratukat erőszakosan érvényesíteni és az ellenfelükre kényszeríteni. A hagyományos háborúkkal ellentétben a gerillacsapatok célja sokszor nem az ellenfél megsemmisítése, sokkal inkább a kifárasztása indirekt, erőszakos módon.

Az NKE docense kiemelte, hogy a gerillaelméletekkel közel 200 éve kezdett el foglalkozni a hadelmélet. Az első irreguláris harci módszert először a napóleoni háborúk idején jegyzik fel. Ilyen volt az 1808-as spanyol gerillaháború, vagy az 1812-es orosz partizán ellenállás. Mindkettőről elmondható, hogy a helyi nép szállt szembe egy külső megszállóval, ahol az uralkodóért és az országért harcoltak. „Néppel az uralkodóért” – világított rá a százados. A gerillacsapatok számára fontos volt, hogy elnyerjék a nép támogatását, emellett a sikeres hadműveletek során hatalmas előny volt számukra a helyi emberek terepismerete. „Hatalmas pusztító erő, amikor a nép kel fel!”

A gerillaelméletekkel Carl von Clausewitz „A háborúról” című művében is foglalkozik, ahol hadtudományi szempontok alapján elemzi a hasonló harcmodort „A népfelkelés” fejezetében. Clausewitz itt rávilágított, hogy ezek a forradalmak átpolitizálták a tömegeket, így hatalmas katonai erőt szabadítottak fel. A fegyveres népi felkelések sikerét egy belső háborúban, a folyamatos győzelemben, a kiterjedt hadszíntéren, továbbá a nép támogatottságában, valamint az átszegdelt terepben látja. Munkásságával gyakorlatilag beemelte a gerillaelméletet a modern katonai elméletek közé, így a későbbi gerillafelkelések vezetői már nem csak katonák, hanem különböző mesterségű értelmiségiek voltak.

Forgács Balázs Thomas Edward Lawrence-t, azaz Arábiai Lawrence-t emelte ki, mint első ismertebb gerillahadvezért. Lawrence régész-térképész volt, majd az első világháborúban harcolt brit hírszerzőként a törökök ellen, ahol az arab felkelőket támogatta. „Kezdettől fogva hitt az arabok mozgalmában. Hitt abban, hogy az arab nemzeti felkelés kiűzheti a törököket” – mondta az előadó. Az arab felkelés legfőbb célpontja a Damaszkusz-Medina vasútvonal. A felkelés során a pszichológiai hadviselésre fektették a hangsúlyt, céljuk a törökök demoralizálása volt. A sivatagra támaszkodtak, amely szinte megtámadhatatlan bázisként szolgált számukra. Emellett sikerült a lakosságot is az ügy mellé állítani, akik nem szívlelték a török megszállókat. Dezinformációkkal rettegésben tartották a török sereget. Arábiai Lawrence végül az arabok első számú katona vezetőjévé vált, az arab felkelők képesek voltak a brit reguláris erők jobbszárnyaként demoralizálni és megbénítani a túlerőben harcoló törököket. Arábiai Lawrence története bejárta a világot, számos későbbi gerillavezetőnek szolgált példaként. Életét Oscar- díjas filmben is megelevenítették, emellett Indiana Jones karakterét is róla mintázták.

A gerillák kezdeti baloldalisága Marx, Engels és Lenin nyomán Mao Ce-tungnál fedezhető fel. A kínai gerillavezért Forgács Balázs teoretikus, hadelméleti szempontból mutatta be. Mao könyvtárosként csatlakozott a párthoz, felemelkedése a hosszú meneteléshez köthető. A baloldali gerillák mottója átalakult: „A néppel a népért.” Mao kifejtette, hogy a katonai sikerekhez kezdetben területet és időt kell nyerni. Ha sikerül időt nyerni, meggyőzhetik a népet. Ha meggyőzték a népet, győzelmet arattak. Az NKE docense ismertette Mao elméletét: „A partizánnak olyannak kell lennie, mint a hal a vízben.” A partizánoknak elengedhetetlen támogató háttere volt a nép. Ezt a népet Mao rendkívül tudatosan szólította meg a leegyszerűsített propagandájával. Emellett továbbfejlesztette az eddigi gerillaelméleteket is: mivel nem volt reguláris támogató hadserege, így a partizánok egy részéből hozott létre saját hagyományos sereget. Ezzel sikeresen megnyerte az elhúzódó háborút. Forgács Balázs kifejtette, hogy később ezt a technikát vette át a vietnámi háborúban Võ Nguyên Giáp, a „vörös Napóleon”, akinek érdemeit a mai napig elismerik a franciák és az amerikaiak.

Che Guevara a kubai forradalom során tűnt fel, ahol a Castro fivéreket támogatta. A gerillák sikerét a propaganda, valamint a Sierra Maestra hegységrendszerből szervezett harcok hozták meg. Közel két év alatt sikerült elfoglalniuk Kubát. Ehhez elengedhetetlen volt a Radio Rebelde működtetése, ahol közvetlenül tudták megszólítani forradalmi eszméikkel a népet. Che Guevara felhasználta az eddigi gerillavezérek technikáit és kiegészítette saját fejlesztéseivel. Rájött, hogy nem kell jól szervezett, nagy méretű csapatokban gondolkodnia, egy kis létszámú felbujtó gerillaegység sokkal hatékonyabb. Megalkotta a „foco”-kat, amely kicsi magot jelent. Ezek a kis létszámú csoportok „népfelkeltő tűzfészkek” voltak. Forgács Balázs idézett hasonlatában kifejtette: „Ők úgy működtek, mint egy egyszerű szikra a száraz mezőn. Így képes lángba borítani a forradalom egy piciny magja is az egész területet.” Míg Che Guevara gerillaharcának fő színtere a vidék volt, addig Brazíliában a népi helyi sajátosságokhoz igazodva a nagyvárosokban jöttek létre hasonló radikális felkelések. Itt Carlos Marighella gerillavezetőre volt nagy hatással a kubai forradalom győzelme.

Végül Forgács Balázs felhívta a figyelmet a gerillaharcok alapjaira, hogy az irreguláris hadviselésnek is megvannak a saját szabályai: „Ne gondoljuk azt, hogy az irregularitás egyet jelent a szabálytalansággal. Nem a bevett szabályoknak megfelelő műveletekről van szó.” A reguláris hadviseléstől itt lehet felfedezni az eltérést. „Ez nem más, mint indirekt hadviselés, irreguláris formában. Kifárasztásra tör, a nem bevett szokások szerint.”

A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. szeptember 26-án kerül megrendezésre, ahol Dr. Ördögh Tibor tart előadást „A Balkán XXI. századi kihívásai: radikalizmus, populizmus, demokrácia” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!


Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról: http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2017-2018-i_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Élet diplomataként

    • 44444
    • 22222
    • 3333
  • Előző
  • Következő

„Az idegen nyelv ismerete önmagában nem elég a külügyi pályához, kell hozzá szakmai rátermettség és talpraesettség is”- mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Robák Ferenc nyugalmazott nagykövet. Az NKE mentor –oktatója a Magyary Zoltán Szakkollégium meghívására beszélt a diplomata élet kihívásairól és protokollosként szerzett tapasztalatairól is. 

Robák Ferenc volt algériai konzul, tunéziai és brüsszeli nagykövet és az Európa Tanács melletti állandó magyar képviselet vezetője is. Hazai évei alatt a Külügyminisztérium Protokoll Főosztályát irányította, több kormányzati cikluson keresztül. A magyar EU-elnökség idején operatív ügyekért felelős kormánybiztosként tevékenykedett. A volt nagykövet jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mentor - oktatója. „Már kisiskolásként is érdekelt a történelem, és később egyre inkább figyelemmel követtem a világpolitikai folyamatokat. Nem is volt kérdés számomra, hogy milyen pályát választok, így az akkori Közgázra jelentkeztem, mivel csak ott volt nemzetközi kapcsolatok képzés”- szólt pályakezdéséről Robák Ferenc, aki a diploma megszerzését követően a Külügyminisztériumba került és ott is dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Elmesélte, hogy a rendszerváltást megelőző években a szovjet főosztályon dolgozott, a magyar-szovjet baráti kapcsolatok ápolása volt a feladata. Az orosz mellett francia nyelvet is tanult, így ráesett a választás, amikor Algériába kerestek konzult. „Ez egy nagyon jó iskola volt, hiszen megtanulhattam a diplomáciai mesterség csínját-bínját. Volt, amikor a gazdasági felelőst, vagy a titkárnőt helyettesítettem, de az is előfordult, hogy a gépkocsivezető balesetet szenvedett és nekem kellett elvinni a nagykövetet az ottani honvédelmi minisztériumba”- emlékezik Robák Ferenc.

Diplomáciai értelemben a párizsi évek voltak számára a legmeghatározóbbak, hiszen a rendszerváltás idején tanácsosként részt tudott venni abban a folyamatban, amelynek során a kontinentális hatalom a történelmi kitérők után újra felfedezte Magyarországot. Brüsszelben, nagykövetként pedig már mint egy új EU-tagország képviselője kereste az új kihívásokat. Aztán a kiküldetésből hazaérkezve több éven és kormányzati cikluson át vezette a Külügyminisztérium protokoll főosztályát. „Engem a pártpolitika sohasem érdekelt, én csak jó külügyes szerettem volna lenni. Így aztán Martonyi János és Kovács László is számított a munkámra, mint ahogy Orbán Viktorral, Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal is személyes kapcsolatot ápoltam protokollosként” – teszi hozzá Robák Ferenc. Szerinte ennek a szakmai területnek minden mozzanatában a magyar érdekeket kell szolgálnia és nem annyira fontosak a külsőségek, mint azt sokan gondolják. A volt diplomata szólt arról is, hogy nagyon nehéz a külügyi szolgálatot és a magánéleti kérdéseket jól összehangolni, szerencsére ezt az ő házassága nem sínylette meg, sőt a gyermekei például kifejezetten jól jártak, hiszen több nyelvet is nagyon jól megtanultak. Robák Ferenc szerint, amíg korábban a külügyi tevékenység privilegizált munka volt, addig mára csökkent a presztízse. Ettől függetlenül bátran ajánlja azokat a képzéseket, amelyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervez, hiszen a diplomácia egy nagyon érdekes és izgalmas szakma.

További részletek a Bonum Publicum novemberi számában olvashatóak.

 Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Magyary Zoltán Szakkollégium

Megosztás a Facebook-on


Az év információbiztonsági diplomamunkája

    • dsc04705 1mp
    • dsc04698 1mp
    • dsc04727 1mp
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója, Beláz Annamária nyerte el idén az „Év Információbiztonsági diplomamunkája” díjat. A nyertes a nemzetközi kiberbiztonsági stratégiák összehasonlító elemzését végezte el, majd ajánlást is tett a magyar kiberbiztonsági stratégia felülvizsgálatára.

Beláz Annamária pályamunkája egyedülálló módon bemutatja a jog és intézményrendszer fejlődését az információbiztonság területén, a számítógépek megjelenésétől egészen napjainkig. A kiberbiztonsági stratégia elemzése is újszerűnek mondható, hiszen ilyen átfogó jellegű kritikai vizsgálat még nem történt ebben a témában. Az elemzés 3 nemzetközi ajánlás (ENISA, ITU, NATO CCD COE), valamint szakértői interjúk alapján készült. „Most készül Magyarország új kiberbiztonsági stratégiája, amelyhez remélem én is hozzá tudok járulni a dolgozatomban megfogalmazott időszerű javaslatokkal”- fogalmazott érdeklődésünkre Beláz Annamária. A nyertes diplomamunka szerzője elmondta, hogy az aktuális Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia kiadása (2013) óta eltelt időszak jelentős változásokat hozott a kiberbiztonság terén, amelyek indokolttá teszik a stratégia felülvizsgálatát, illetve egy új dokumentum megalkotását.

A diplomamunka rövidített változata az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont elemzései között is megjelent tavasszal:

http://netk.uni-nke.hu/uploads/media_items/svkk-elemzesek-2017-3-kiberbiztonsagi-strategia-2-0-belaz-a-berzsenyi-d.original.pdf

A teljes diplomamunka itt érhető el:

https://www.researchgate.net/publication/318284670_Belaz_Annamaria_A_magyar_kibervedelmi_szabalyozas_tovabbfejlesztesenek_lehetosegei_-_Kulonos_tekintettel_a_strategiaalkotasra

Megosztás a Facebook-on


Az elfelejtett béke

    • fokep
    •  dsc6980 2
    •  dsc6994 2
    •  dsc7001 2
    •  dsc7015 2
    •  dsc7027 2
    •  dsc7032 2
    •  dsc7041 2
  • Előző
  • Következő

„Történelmünk méltatlanul elfeledett eseménye a Magyarország második világháborús részvételét lezáró 1947-es párizsi békekötés, holott az politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben évtizedekre határozta meg a sorsunkat - hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora pénteken, Budapesten, a témában rendezett konferencián. A párizsi magyar békeszerződés hatálybalépésének 70. évfordulójára szervezett eseményen történészek, levéltárosok és kutatók vitatták meg a békeszerződéssel kapcsolatos témákat.

„A konferencia címe kifordítható is lehet: elfelejtett béke – el nem felejthető háború” – világított rá Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora kiemelte, hogy a békeszerződés egy olyan világháborút zárt le Magyarország részvételével, amelynek elfelejtése nem lehetséges az európai kontinensen. A rektor ismertette, hogy az elmúlt 70 évben a magyar tudományos közösség eddig nem tartotta fontosnak, hogy górcső alá vegye a békeszerződést. „Holott, hacsak egyetlen dolgot emelünk ki a békeszerződésből és körül járjuk a hatásait, láthatjuk, hogy milyen fontos 20. századi kérdésről van szó.” Kifejtette, a békeszerződés volt az, amely megengedte, hogy Magyarország területén idegen megszálló csapatok állomásozzanak. A rektor felidézte: a szovjet csapatok Magyarországon tartózkodásának indoka 1955-ig az Ausztriában állomásozó egységeik ellátása volt, majd amikor újabb indokra volt szükség, "ez az ürügy lett az 1956-os forradalom és szabadságharc", ez azonban nem kisebbíti a hat évtizeddel ezelőtti hősök érdemeit. Mint mondta, 1956. október 23. előtt harckocsiegységeket csoportosított Budapest térségébe a Vörös Hadsereg, ezek az előző napra körülzárták a fővárost, a megmozdulások első támogatói között pedig ott volt a magyar hadsereg egyik elitalakulata is. Végül Patyi András egy kéréssel fordult a konferencia résztvevői felé: „Kérem, kezeljék helyén és értéken azt a körülményt, hogy a témában tartott konferencia megszervezésére 70 évet kellett várnunk, ebből 27 évet idegen befolyás nélkül. Épp itt volt az ideje!”

Dr. Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára kifejtette, hogy a magyar külügy és diplomácia alakításához elengedhetetlen a történelem megfelelő átlátása. Az államtitkár kitért a magyar emancipációs küzdelemre az elmúlt 70 év keretében: a háború veszteseként még kisebb területtel kellett beérni, a békerendezés alkalmával az érdekérvényesítés rendkívül gyenge volt, valamint a körülvevő országok a szocialista rendszerben sem fogadták szívélyesen a magyarokat. „70 évvel a Párizsi Békeszerződés után Magyarország békében él a szomszédjaival, szoros együttműködésben. Az EU, valamint a NATO tagja. A gazdasági világválság után sikerült helyreállítani a magyar gazdaságot. Továbbá a Visegrádi 4-ek együttműködése nagyon sokat fejlődött” – mondta. Azonban rávilágított, hogy manapság is megmaradt egy kisebb mértékű emancipációs küzdelem, hiszen a szövetségi rendszereinken belüli érdekérvényesítésnél fel kell vennünk a versenyt a nyugat-európai országokkal. Balogh Csaba kitért a közép-európai térség együttműködésére is: véleménye szerint a Párizsi Békeszerződés továbbra is hozzájárult a kisállami struktúrához, így a térség államai mindig egy erősebb pólushoz, kezdetben a Szovjetunióhoz, majd az Európai Unióhoz kötődtek. Kiemelte, hogy fontos az ország nemzeti büszkesége is, még akkor is, ha a globális nagyhatalmi stratégiai játékok szemlélője lehet csak. „Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy minden okunk megvan büszkének lenni nemzetünk múltjára, államiságunkra, szabadságunkra” – hívta fel a figyelmet az államtitkár, majd ismertette, hogy ezeket a magyar nemzet szinte mindig önerejéből érte el. A diplomáciai szerepvállalásunkkal kapcsolatban kiemelte, hogy manapság újra hatalmas nyomásgyakorlás érzékelhető a nemzetközi politikában. Így a magyar diplomáciának ma is honvédelmi funkciója van. „Okulnunk kell a történelemből. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a jövő hasonló, a szuverenitásunkat és a prosperálásunkat veszélyeztető helyzetek kivédésére képesek legyünk. Ehhez tudatos, jól képzett, Magyarország jövőjéért tenni akaró és tenni is képes diplomatákkal, valamint egy erős, a munkát minden erőforrással támogatni képes hátérrel kell a jövő kihívásaival szembenéznünk. Ezen munkálkodunk együtt, közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.”

A megnyitóbeszédeket szekciók követték, többek között az előadók kitértek az európai béke alapjára, a világháborúk utáni béke-előkészítésre, továbbá a szomszédállamok és a magyar kisebbség jogaira, valamint az így létrejövő rendszerekre.

Az eseményről bővebben a Bonum Publicum októberi számában lehet olvasni.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Könyv a fejlesztéspolitika szolgálatában

    • fokep
    •  dsc6577 2
    •  dsc6587 2
    •  dsc6591 2
    •  dsc6607 2
    •  dsc6614 2
  • Előző
  • Következő

A fejlesztéspolitikával foglalkozó magyar szakemberek képzését és továbbképzését is segíti az a kiadvány, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mutattak be. A könyv részletesebben foglalkozik a 2020-ig szóló uniós költségvetési ciklusban megvalósuló kohéziós politikával.

„A kötet szerzői a fejlesztéspolitika, az európai uniós fejlesztések mindennapi valóságában élnek”- mondta beszédében a könyv bemutatóján Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint ezért is szolgálja majd jól a kiadvány a fejlesztéspolitikával foglalkozó szakemberek képzését és továbbképzését, amelyet az egyetem valósít meg az idei tanévtől. Szerinte a könyv mögött komoly szellemi fejlesztő tevékenység valósult meg.

„Uniós csatlakozásunk óta mindig visszatérő igény volt, hogy legyen egy olyan képzés, amely a fejlesztéspolitikával foglalkozók szakmai munkáját segíti. A képzésben ennek a kiadványnak fontos szerepe lesz”- fogalmazott Dányi Gábor. Az európai uniós támogatásokért felelős helyettes államtitkár szerint csak jól felkészült szakemberek segítségével tudjuk hazánk érdekeit megfelelően képviselni, érvényesíteni és akár meg is védeni az Európai Bizottsággal kapcsolatos különböző vitákban. A 2014-2020-as költségvetési ciklusban mintegy 25 milliárd euró támogatást használhat fel Magyarország. Dányi Gábor szerint ez nem kevés pénz, amelynek „megszerzéséhez” és megfelelő felhasználásához is szükségesek azok az ismeretek, amelyeket a most bemutatott könyv és az induló képzés tartalmaz. A helyettes államtitkár reméli, hogy az egyetemen megvalósuló KÖFOP-projektek révén születő eredmények „túlélik” majd magát a projektet is és beépülnek a hazai oktatási-képzési rendszerbe. 

„Egy olyan könyv született meg, amely átfogó jelleggel mutatja be a kohéziós politikát, és több területen lehet majd használni az egyetemen, az oktatásban és a kutatásban is”- fogalmazott Dr. habil Nyikos Györgyi, intézetvezető egyetemi docens. A kiadvány szerkesztője elmondta, hogy a mostani tanévtől fejlesztéspolitikai szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak indul az NKE-n.  A két féléves képzésre kormánytisztviselők, köztisztviselők, vagy állami tisztviselői jogviszonnyal rendelkezők jelentkezhetnek. „Arra törekszünk, hogy ezek az ismeretek beépüljenek a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, valamint az Államtudományi és Közigazgatási Kar képzési portfóliójába is”- tette hozzá Nyikos Györgyi.

A KÖFOP-2.1.2. projekt keretében megvalósuló kiadvány elektronikusan is elérhető az érdeklődők számára:

http://akfi.uni-nke.hu/uploads/media_items/nke_1724_6_2017_kohezios_politika_2014_2020.original.pdf


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on