Szűkítés


Minden Címke 434


bejegyzések

Húsvét a világ körül

    •  dsc9181 2

A húsvét – mint a kereszténység legnagyobb ünnepe – Krisztus feltámadásának és egyben az emberiség megváltásának ünnepe. A keresztények világszerte különböző szokásokkal és hagyományokkal ünnepelnek: megemlékeznek Jézus életének fontos eseményeiről, passiójátékkal mutatják be Krisztus szenvedéseit és halálát, körmeneteket szerveznek, templomba mennek. Bár a húsvétot alapvetően egyfajta „drámaiság” határozza meg, egyes országokban jó hangulatban, vidáman ünneplik. Abban is különbség mutatkozik, az ünnep alkalmával milyen eledelek kerülnek a családok asztalára.

A böjti időszak a nagyhét során teljesedik ki, a hívő embereket ilyenkor a csendes befelé fordulás jellemzi, ezekben a napokban elmélyülnek hitvilágukban, intenzívebben bekapcsolódnak az egyházi közösségben való tevékenységekbe. A nagyhét legjelentősebb napja nagypéntek, Jézus Krisztus kereszthalálának napja. Ezen a napon a világon számos helyen passiójátékkal elevenítik fel Krisztus szenvedéseit és halálát. Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket, Máltán a templomokban vörös drapériával borítják be a díszeket, majd gyászos körmenetet tartanak. Északon különösen csendesen ünneplik a húsvétot, ott a nagyhetet csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni az ismerősökkel, barátokkal. A böjtölés az étkezési szokásaikra is kiterjed, ugyanis csak naplemente után szabad enni. A Vatikánban már nagycsütörtökön megkezdődik az ünnep: istentiszteletet tartanak a Szent Péter-bazilikában, amely a római katolikus egyház első számú szentélye, megáldják a szent olajat, ezt követően pedig sor kerül a hagyományos lábmosási ceremóniára a lateráni bazilikában. Az egyházfő jelképesen megmossa tizenkét pap lábát, ezzel elevenítik fel az utolsó vacsorát, melyet Jézus az apostolok társaságában töltött. Csütörtökön Rómában elhallgatnak a harangok, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra. Nagypénteken kerül sor a hagyományos keresztútra a római Colosseumnál: a pápa és a hívek ezzel emlékeznek meg Krisztus gyötrelmeiről. Igencsak kiemelkedik a nagypénteki eseményekből a Fülöp-szigeteken élő hagyomány, mely szerint tizenegy férfi keresztre feszítteti magát, hogy a vezeklés jegyében átélhessék azokat a kínokat, amelyeket Jézus megélt a kereszten.

A húsvéti ünnepkörhöz tartozó szokásokat és hagyományokat illetően bizonyos tekintetben sok a hasonlóság az egyes országok között: az ünnepi eledelek, vagy a piros tojás mint húsvéti szimbólum sok helyen jelen van. Bulgáriában például az ünnepi asztalra kalács és tojás is kerül a sült hús mellett. Az a szokás él, hogy az első piros tojással bedörzsölik a gyerekek arcát, hogy azok minél egészségesebbek legyenek. A veteményesbe is tojást tesznek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől. Nemcsak piros tojást festenek: páratlan számú és különböző színű tojásokkal veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Érdekesség, hogy a magyarok körében szokássá vált eledelszenteléstől eltérően nem a családok, hanem a pap viszi a templomba a csomagot az ételáldáshoz, majd áldás után az emberek a barátaiknak ajándékozzák az étkeket, hogy szerencsét hozzon nekik. Németországban a húsvéti ebéd elengedhetetlen „kelléke” a piros tojás és a bárány alakú torta. A bárány mint áldozati Krisztus-jelkép máshol is megjelenik: Cipruson például az esti fáklyás felvonulást követően vasárnap bárányt sütnek a szabadban. Hasonló étkek kerülnek a családok kosarába Lengyelországban is: sonkát, kolbászt, kenyeret, süteményt és festett tojásokat visznek a templomi szentelésre. A hagyományos lengyel sütemények közül a mazurek és a babka is az asztalra kerül. Ezeket a vasárnapi mise utáni reggelinél fogyasztják el, evés előtt jó szerencsét és boldogságot kívánnak egymásnak. A húsvéti ételek sorában egészen szokatlan példákat is találunk: Svédországban például vasárnap reggelire tömör, kuglóftésztából készült édes cipót sütnek, amit marcipánnal töltenek meg. Vacsorára pedig az általuk karácsonykor is fogyasztott ételek kerülnek az asztalra: sózott heringgel és hagymával rakott tejszínes burgonya. Cipruson húsvétkor sajttal és mazsolával töltött süteményt sütnek, az olaszok pedig a tőlük megszokott módon lisztből, tojásból, cukorból és olívaolajból készült süteményt tesznek az asztalra. Görögországban az ország legnagyobb ünnepének tartják a húsvétot, ebből kifolyólag az étkezésre is nagy hangsúlyt fektetnek. A már délután kezdődő és estig tartó lakomán hagyományos étel a nyárson sült bárány és „Jézus kenyere”, amelynek közepén keresztforma, a szélein pedig tojásformát ábrázoló motívum van.

A húsvétot az Egyesült Államokban vidáman ünneplik. Kevésbé jellemzőek a vallási vonatkozású programok: a templomi szertartások egybeolvadnak a lazább, közösségi ünneplésekkel. Húsvét vasárnapján New York-ban és más nagyvárosokban parádékat, felvonulásokat szerveznek, amelyeken a résztvevők divatos ruhákban és húsvéti fejdíszekben pompáznak. A felvonulást a kezében húsvéti gyertyát vagy keresztet tartó személy vezeti. Az ünnepkör részeként említhetők a böjt előtti karneválok: húshagyókedden kezdődik például a Mardi Gras (Kövér Kedd) karnevál New Orleansban, amelyen turisták ezrei vesznek részt. A programot egyebek mellett koncertek és utcabálok színesítik, valamint karneváli királyt és királynőt választanak. A húsvéti ételek között említhetjük a sonkát, burgonyát, zöldségeket, és itt is megjelenik a tojás, amely különleges szerepet kap. Tradicionális program a Fehér Ház kertjében, sokszor az elnök jelenlétében tartott tojásvadászat, amit „kicsiben” a gyermekes családok is megtartanak saját otthonukban.

Hasonlóan vidáman ünnepelnek húsvétkor a spanyolok: flamenco tánccal feledtetik a nagyhét, spanyolul Semana Santa bánatát, vidéken és a városokban egyaránt. Az ünnep részeként megemlékeznek a Megváltó által elszenvedett kínokról is: Madrid szűk utcáin körmenetben vezeklők százai vonulnak, akik keresztet cipelnek, sokan pedig vasláncot, béklyót erősítenek a bokájukra, hogy méltó módon emlékezzenek meg Krisztus keresztútjáról. Máltán is öröm és vidámság jellemzi az ünnepet: szombat este megszólalnak a harangok, és az utcákat a feltámadás öröme lepi el különböző díszek, fények, tűzijátékok és felvonulások formájában. Vasárnap reggel örvendező körmenetet tartanak a feltámadt Krisztus szobrával. Érdekesség, hogy Mexikóban a húsvétot két hétig ünneplik. Hasonlóan Semana Santának nevezik a nagyhetet, ekkor megemlékeznek Jézus életének utolsó napjairól. Húsvét vasárnapján pedig megkezdődik a Pascuának nevezett hét, amely a következő szombatig tart, és amelynek középpontjában a feltámadás ünneplése áll. Ausztráliában parádéval ünnepelnek húsvétkor, Sydney-ben megrendezik az ún. királyi húsvéti show-t, ahol tánccal, zenével, gazdag ételkínálattal és különböző versenyekkel ünnepelnek.

A keresztény hit szerint Jeruzsálem Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának helyszíne, éppen ezért nem meglepő, hogy a „Szent Városba” hívek ezrei látogatnak el évente, nemcsak húsvét alkalmából.

Jézus ma a világtörténelem legismertebb alakja, ezt bizonyítja az is, hogy időszámításunk az ő születését veszi alapul. Mint ismert, a Jeruzsálemtől néhány kilométerre fekvő Betlehemben született, de Heródes király miatt Józsefnek és Máriának csecsemőjükkel Egyiptomba kellett menekülniük. Végül Názáretben telepedtek le, ahol Jézus harmincéves koráig ácsként dolgozott, majd elkezdett betegeket gyógyítani, és embereket tanítani az Istentől kapott értékekre. Tevékenysége és népszerűsége oly mértékben zavarta a vallási vezetőket, hogy a kivégzése mellett döntöttek. Egyes források szerint Jézust a zsidó ünnep, a Sabbath előtt, körülbelül péntek délután három órakor feszítették keresztre. Ezt felidézve nagypénteken a jeruzsálemi zarándokok óriási tömegekben, keresztet cipelve a hátukon vonulnak végig a Via Dolorosa (fájdalmak útja) nevű úton, melyet Krisztus is megtett a halála előtti órákban.

Húsvét idején tehát Jeruzsálem a nemzetek kavalkádjává válik, a keresztény világ minden tájáról érkeznek zarándokok a Szentföldre az Egyesült Államoktól Európán át a Távol-Keletig, hogy közösen ünnepeljék meg Krisztus feltámadását.


Szöveg: Búzás Beáta

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Emlékkötettel is köszöntötték a 70 éves Janza Frigyest

    • fokep
    •  dsc0602 2
    •  dsc0609 2
    •  dsc0615 2
    •  dsc0642 2
    •  dsc0661 2
    •  dsc0683 2
    •  dsc0712 2
    •  dsc0719 2
    •  dsc0722 2
    •  dsc0746 2
  • Előző
  • Következő

„Több mint négy évtizedes szakmai életútjának eredményeit tekintve elmondhatjuk, hogy rajta nem múlik a haza fényre derülése” – hangzott el azon az egyetemi ünnepségen, amelyen a 70 éves Janza Frigyes nyugállományú rendőr vezérőrnagyot, a Fenntartói Testület tagját köszöntötték. Az NKE rektora a tábornok részére egy ünnepi kötetet adott át, amelyben kollégái és barátai publicisztikái olvashatóak.

„Janza Frigyes közel fél évszázada áll belügyi szolgálatban és ezt a több évtizedet alapjaiban határozta meg a Belügyminisztérium (BM) és a köz szolgálata iránti elkötelezettsége"- mondta köszöntőjében Dános Valér nyugállományú rendőr vezérőrnagy. A BM főosztályvezetője szerint ez az elkötelezettség tettekkel és eredményekkel is alátámasztható. Elhangzott, hogy Janza Frigyes bár katonacsaládban nőtt fel, de fiatalon az állatorvosi pályát választotta. Az első igazi munkahelye a BM kutyakiképző iskolája volt, ahol 1983-tól, immáron hivatásosként az intézmény vezetője lett. Elhangzott, hogy a 90-es évek elején Janza Frigyes is részt vett abban a szakmai csoportban, amely az új típusú rendőrképzés megteremtésén dolgozott. 1998-től pedig a BM oktatási főosztályvezetőjeként, majd főigazgatójaként irányította a belügyi szerveknél folyó képzések, továbbképzések rendszerét. Újabb lendületet 2010 után kapott Janza Frigyes életpályája, amikor oktatási főszemlélőként aktív szerepet játszott a rendészeti szakterület oktatás-képzési rendszerének dinamizálásban és miniszteri megbízottként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásában.  2012 óta pedig a Fenntartói Testület tagjaként tett sokat az egyetem fejlődéséért. „Korodat meghazudtoló vitalitással, frissességgel végzed a munkádat és az életutad eredményeire tekintve elmondhatjuk, hogy rajtad nem múlik a haza fényre derülése”- hangsúlyozta Dános Valér, aki Pintér Sándor belügyminiszter elismerő oklevelét és emléktárgyat adott át az ünnepeltnek.

„Janza Frigyes egy személyben testesíti meg a kötelességtudást, a problémamegoldó képességet és a sokoldalúságot”- mondta köszöntőjében Korinek László akadémikus. A Magyar Rendészettudományi Társaság elnöke hozzátette, hogy az ünnepelt szabadidejében sokféle társadalmi munkát is végez. Korinek László szerint a Magyar Rendészettudományi Társaság nem jött volna létre és nem is működne Janza Frigyes nélkül, aki jelenleg is a szervezet főtitkára. „Reméljük, hogy a 70 éves kor nem búcsú, hanem egy mérföldkő, és továbbra is lehet majd számítani Janza Frigyes tapasztalatára és munkájára”- tette hozzá az akadémikus.

Prof. Dr. Patyi András szerint Janza Frigyes nélkül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nem lenne olyan, mint amilyen most: nem így nézne ki sem belülről, sem kívülről. Az intézmény rektora szerint a tábornokot komplex, mély műveltségen nyugvó gondolkodásmód jellemzi és szeretettel viselkedik minden ember és az egyetem mint intézmény iránt is. „Egészen más rendőrkép alakult ki és rögzült bennem azóta, hogy őt ismerem” – tette hozzá Patyi András, aki az egyetem egésze nevében fejezte ki tiszteletét és nyújtotta át az ünnepi kötetet a 70 éves Janza Frigyes számára. „Akik ebbe a könyvbe írtak, mind barátai az ünnepeltnek, így ez egyfajta szeretetesszencia is”- fogalmazott a rektor.

Janza Frigyes megköszönve a gratulációkat és az emléktárgyakat elmondta, hogy bár állatorvosi alapvégzettsége van, de mindig is érdekelte a jog és a közélet is. Sőt a pszichológiát úgymond autodidakta módon otthon tanulta és nagyon sok hasznos ismeretre tett szert, amit később hasznosítani tudott vezetői pályája során. A tábornok szerint az egyik legnagyobb baj ma a társadalomban, hogy az emberek ritkán beszélik meg problémáikat egymással, így a magánéletben is könnyen elmérgesedhetnek a kapcsolatok. „Mindig meg kell hallgatni a másik fél véleményét is, sőt ezek megszületésének teret is kell adni”- hangsúlyozta Janza Frigyes, aki szerint értelmes vitákra van szükség. Elmondta, hogy az egyetem jelszava a haza szolgálatában, ami nem a kormány szolgálatát jelenti. „Ha egyenruhában vagyunk, akkor azonban akkor is végre kell hajtani a feladatokat, ha azzal egyébként nem feltétlenül értünk egyet”- tette hozzá a tábornok. Értékteremtő munkát azonban Janza Frigyes szerint ebben a szakmában is lehet végezni, amiben nagyon fontos a hagyományok tisztelete, hiszen „mindig az előző generációk eredményeit tudjuk alapul venni, azt használjuk fel az új eredmények megteremtéséhez”. A tábornok úgy látja, hogy manapság számos területen, sorra dőlnek meg a dogmák, amitől nem kell félni. Az egyetem Fenntartói Testületének munkájával kapcsolatban megjegyezte, hogy nagyon jó az együttműködés a fenntartók között, amit jól jelez, hogy végül minden kérdésben sikerült dűlőre jutniuk. „Lassan lezárul az egyetemen az építkezés időszaka, és az eddiginél célirányosabban kell fordulni a minőségi fejlesztés felé”- mondta Janza Frigyes, aki szerint az NKE egyfajta kuriózumot képvisel a hazai és nemzetközi felsőoktatási palettán, és ezt a szervezeti modellt egyre többen követhetik majd. „Minden folyamatnak megvan a szükséges ideje, a maga ritmusa, és ezért nem érdemes kapkodni, hanem jól meg kell érezni, hogy mikor kell cselekedni is”- fogalmazott Janza Frigyes.

„Egy feladat találkozott egy személyiséggel”- mondta el Janza Frigyes elmúlt években végzett munkájával kapcsolatban pohárköszöntőjében Finszter Géza. Az NKE professzor emeritusa szerint a tábornok kiváló munkát végzett az egyetem alapításával és későbbi működtetésével kapcsolatban is, amihez szerinte különleges személyiségre van szükség. „Ehhez jól kell ismerni a belügyi igazgatás természetét és az egyetem történelmi küldetését”- tette hozzá Finszter Géza.


Szöveg: Szöőr ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az NKE szükségszerű a profi állammenedzsment eléréséhez

    • fokep
    •  dsc0425 2
    •  dsc0464 2
    •  dsc0465 2
    •  dsc0494 2
    •  dsc0503 2
    •  dsc0512 2
    •  dsc0525 2
    •  dsc0533 2
    •  dsc0537 2
  • Előző
  • Következő

2017. április 12-én a Ménesi úti Campus Magyary Zoltán előadótermét ellepték az érdeklődő fiatalok, akik az Államtudományi és Közigazgatási Kar Hallgatói Önkormányzatának Közigazgatás más szemmel elnevezésű előadásán ezúttal Lázár Jánostól nyerhettek bepillantást a közigazgatás rejtelmeibe. A területi közigazgatásért is felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter közel két órán át beszélt a magyar közigazgatás helyzetéről és válaszolt a hallgatók kérdéseire. A miniszter kitért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepére és az egyetem által nyújtott diploma értékére is. Kiemelte: profi állammenedzsment erős állammal és jó szakemberekkel tud csak megvalósulni, amiben az NKE-nek kulcsfontosságú szerepe van.

A hallgatók kérdései elsőként a miniszter pályaválasztására és politikai munkájára irányultak. Lázár János elmondta, eredetileg ügyvédi pályára készült, amihez sokáig tartotta is magát. Szegeden jogot hallgatott. A miniszter mesélt a hódmezővásárhelyi Polgármesteri Hivatalban töltött gyakornoki éveiről, ahol a polgármester titkáraként rengeteg tapasztalatot szerzett. Betekintést nyert a helyi közigazgatás működésébe, a politikai munka és a kampányok világába, valamint megismerte a képviselő-testületi és a parlamenti ülések rendszerét is. Felelevenítette a Fidesz-KDNP történetének fontosabb állomásait, amelyek hatással voltak a pályájának alakulására, de azt is megtudhattuk, hogyan lett belőle országgyűlési képviselő, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere és az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, az egyik legnagyobb sikerének azt tekinti, hogy négyévnyi pereskedés után sikerült igazságot szolgáltatni a 2006-os tűzijátékban elhunyt emberek hozzátartozóinak, méltányosan és tisztességesen kártalanítani őket, elismerve a magyar állam felelősségét.

Lázár János a kormány által elvégzett feladatok közül kiemelte, hogy megcáfolhatatlan eredményt sikerült elérniük a költségvetés stabilitását, a rendvédelem és a honvédelem fejlődését, valamint a területi államigazgatás rendbe tételét illetően. A konszolidáció elengedhetetlen feltétele volt a közigazgatás átszervezése. Fenntartó miniszterként kiállt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szükségessége és fontossága mellett; pozitívan értékelte az egyetemhez kötődő elmúlt hat évet. Meglátása szerint szükség van egy olyan felsőfokú intézményre, amely a legmagasabb színvonalon biztosítja a közszolgálati felsőfokú képzést. Magyarország földrajzilag és a lakosságszám alapján is kis ország Európában, nyitott gazdasággal, ahol nincsenek olyan ásványi kincsek, amelyekre gazdasági értelemben támaszkodhatunk. Ahol nincsenek meg a természetes versenyelőnyök, ott az államnak kell pótolnia azt. Ahhoz, hogy Magyarország versenyképes és jól működő ország legyen, erős államra van szükség, amelynek egyik feltétele a kis bürokrácia, a másik a profi szakemberállomány. Ez utóbbiról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fog gondoskodni valamennyi képzésével. Az államtudomány mellett a rendészettudomány, a hadtudomány és a nemzetközi igazgatás fejlesztése is a jövőbeli tervek között szerepel: a kormány célja, hogy az NKE a legjobb legyen.

Lázár János az államtudomány és a jogtudomány kapcsolatáról elmondta, hogy a jogi végzettségre inkább az igazságszolgáltatásban van szükség, a közigazgatás gyakorlati tevékenységében az államtudományi végzettség eredményesebb és célravezetőbb. Az NKE-n szerzett diploma értékével kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a napokban meg fog jelenni a kormányrendelet, amely tartalmazza azon közigazgatási munkahelyek listáját, amelyekhez elengedhetetlen az NKE valamely szakán szerzett egyetemi diploma. Ennek megléte nélkül nem lehet majd alkalmazni kormánytisztviselőt, és vezető beosztású is csak az lehet majd, aki NKE-s diplomával rendelkezik. A közigazgatáson belül számtalan lehetőséget és intézményt sorolt fel Lázár János a hallgatóknak, amerre el tudnak majd helyezkedni egyetemi tanulmányaik végeztével.

A hallgatók azon kérdésére, miszerint mi lesz az NKE sorsa abban az esetben, ha a választásokon nem a Fidesz nyer, Lázár János azt válaszolta, véleménye szerint nem lesz változás akkor sem, hiszen az állam érdeke, hogy a közigazgatási képzésre nagy hangsúlyt fektessen, így az NKE szükségessége nem vitatott.

Arra a hallgatói kérdésre, hogy a közigazgatás átszervezése lehetséges-e a tömeges elbocsátások kikerülésével, a miniszter azt mondta: a bürokrácia csökkentése összetartozik a létszámleépítéssel, de úgy látja, hogy akár a versenyszférában, akár a közszférában el lehet újra helyezkedni.

Szóba került a Széchenyi 2020 fejlesztési program is. Lázár János kiemelte, a program végeztével a benne részt vevők előtt számos nemzetközi, brüsszeli vagy akár hazai munkalehetőség áll.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Pontos találat 0-tól 500 méterig

    • fokep
    •  dsc0346 2
    •  dsc0353 2
    •  dsc0351 2
    •  dsc0356 2
    •  dsc0372 2
  • Előző
  • Következő

„Korszerű lövészfegyverek alkalmazása a modern hadviselésben” címmel tartott előadást Dr. Regényi Kund Miklós ezredes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Szabadegyetem előadás-sorozatán. Az NKE egyetemi adjunktusa kitért a modern gyalogság, illetve a rendőri különleges erők a lövészfegyverekre kifejtett hatására, valamint a lövészfegyverek alkalmazásának legújabb trendjeire, aktuális kérdéseire.

Regényi Kund Miklós 2000 óta teljesít hivatásos szolgálatot rendvédelmi szerveknél, ahol szakmai és vezetői beosztásokat töltött be, főként objektumbiztonsági és védelmi területen. 2008 óta rendőrségi lőkiképző. 2012-ben kezdte meg oktatói tevékenységét az NKE-n, vonatkozó témában tart előadásokat a Hadtudományi Doktori Iskolában. Karrierpályáját számos tanulmányi úttal kiegészítette Svédországban, valamint Németországban. Az ezredes elmondása szerint szerencsésnek mondhatja magát, mivel a munkája egyben a szenvedélye is, hiszen 2012 óta a Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetség elnökségi tagja, 2016-tól pedig nemzetközi sportlövészeti bíró, emellett az NKE Sportegyesület Lövészszakosztályának vezetője, továbbá számos fegyverzeti és lövészeti folyóiratban megjelent publikáció szerzője.

A modern lőfegyverek rövid fejlődéstörténetével indította előadását Regényi Kund Miklós. Kiemelte, hogy a mai lövészfegyverekre vonatkozó elvárásokat a hidegháború utáni időszakban alakították ki katonai és rendvédelmi természetű hatások. Az ezredes ismertette, hogy az öbölháborúk, balkáni, valamint az afganisztáni háború időszakára volt igazán jellemző, hogy a kis létszámú, könnyű fegyverzetű taktikai egység, a „team six/6-os csoportok” szerepe felértékelődött. Ezekkel a kisebb egységekkel szemben elvárás volt, hogy gyorsan bevethetők, könnyen mobilizálhatók legyenek, valamint pontos, 0-500 m lőtávolságú tűzerővel kellett rendelkezniük. Az előadó rávilágított, a modern háborúkban nincsenek arcvonalak, nincsenek biztonsági hátországok, így mindenkinek fel kell készülnie, hogy tűzzel verje vissza az adott támadást. „Az amerikai mondás szerint: Every marine is a rifleman first – tehát minden tengerészgyalogos elsősorban lövész” – mondta az ezredes. A lőfegyverekre vonatkozó rendőri hatásokról kifejtette, hogy a fegyveres bűnözés és a belső terror terjedése teljesen átalakította a rendőrség szerepét, így a rendőr fegyverzetének is változnia kellett. Regényi Kund Miklós kifejtette, hogy lőfegyverzet és feladatellátás tekintetében megfigyelhető az a jelenség, hogy míg a katonaság „elrendőrösödik”, addig a rendvédelmi egységek elmilitarizálódnak – „Ez a két ősi fegyveres szakma egyes vonatkozásaiban, szakterületek terén kezd egyre közelebb kerülni egymáshoz” – foglalta össze az NKE oktatója.

„Az egyik legfontosabb elvárás egy modern gépkarabéllyal szemben, hogy jelentős tűzerőt képviseljen, magyarul hogy könnyen lehessen vele találatot elérni, és a lövedék a célban megfelelő hatást fejtsen ki” – ismertette. Ezt a hatást a lőszer fejti ki. Az ezredes ismertette, hogy a szakmai fórumokon kalibervita alakult ki a lőszerrel kapcsolatban, ahol végül a 223 Remington győzedelmeskedett, amely a vietnami háborútól kezdve jelenleg is meghatározó. Fontos fejlődésként említette meg a különböző lőfegyverek rugalmas alkalmazhatóságát, kiemelve a Picatinny-sín kifejlesztését, amely segítségével a fegyverzetre könnyen adaptálhatók, ráilleszthetők lettek különböző kiegészítő elemek (például állítható éjjellátó távcsövek, távolságmérők). Regényi Kund Miklós felhívta a figyelmet, hogy ezzel a sínrendszerrel testre szabhatóvá váltak a különböző lőfegyverek a lövészek számára, így mindenki személyre szabottan tudta beállítani a saját maga fegyverzetét.

Mint mondta, kiemelt elvárás a lövészekkel szemben, hogy találatot érjenek el már az első lövésre, amelyet a hagyományos nyílt irányzék, vas irányzék megváltoztatásával lehet eszközölni. A modern lőfegyvereknél a közeli célokra a sínre illesztett „red-dot” irányzékkal céloznak, míg a távolabbi célpontra távmérővel kombinált távcsövekkel. Az ezredes rávilágított, hogy ennek köszönhetően visszaintegrálódhattak a lövészrajba a mesterlövészek. A következő 21. századi elvárás a lőfegyverzettel kapcsolatban, hogy éjjel-nappal bevethetőek legyenek az egységek, így a távcsöveket éjjellátó berendezéssel, valamint passzív infra előtaggal szerelték fel. Végül az előadó bemutatta a hálózati hadviselés fejlődését, kiemelve, hogy a kisebb taktikai egységek mögött hatalmas támogatórendszer van, amely kihat mind a megfigyelési, mind a célmegjelölési, mind a vezetésirányítási tevékenységekre. Kiemelte, a lövészszázadoknál már nincs olyan, hogy mindenkinek egységesen specifikált, standard beállításokkal rendelkező lőfegyvere legyen: „Már a lövészrajokon belül is eltérő csőhosszúságú, eltérő célzó berendezésű, eltérő kiegészítőkkel ellátott, adott esetben eltérő kalibereket kell alkalmazni” – hívta fel a figyelmet Regényi Kund Miklós.

A Ludovika Szabadegyetem következő programjára április 25-én kerül sor, amelyen Dr. Ujházi Lóránd tart előadást „A Magyar Katolikus Egyház szerepvállalása a migrációs válság kezelésében a vatikáni bevándorlási politika fényében” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration


További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Vándor 2017

    • fokep
    •  dsc0186 2
    •  dsc0193 2
    •  dsc0210 2
    •  dsc0249 2
    •  dsc0275 2
    •  dsc0279 2
    •  dsc0291 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE mintegy ezer hallgatója vett részt a „Vándor 2017” nevet viselő kétnapos közös közszolgálati gyakorlaton, ahol a tömeges migráció okozta veszélyhelyzet kezelését gyakorolták a résztvevők.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2013 óta minden évben rendeznek közös közszolgálati gyakorlatot, ahol a hallgatók bizonyos válsághelyzeteket modellezve, közvetlenül is gyakorolhatnak vezetési feladatokat. Az elmúlt évek során a gyakorlatok résztvevőinek árvízvédelmi veszélyhelyzetet, az országot ért váratlan fegyveres támadással szembeni védekezést és egy jégvihar okozta természeti katasztrófa elhárítását kellett modellezniük. Idén a tömeges migráció okozta veszélyhelyzet kezelését kellett megoldani három helyszínen. A Hungária körúti campuson és a Ludovika campuson elsősorban elméleti, míg a Csobánkai gyakorlótéren inkább gyakorlati feladatokkal szembesültek a résztvevők. „Ezek közé tartozik például az ideiglenes határzár megépítése és őrzése, a bevándorlók tömeges beléptetése és szállítása, a menekültek ideiglenes elhelyezése, menetoszlop kísérése és különböző diplomáciai feladatok is”- mondta a gyakorlat központi tájékoztatóján Dr. habil Kovács Gábor dandártábornok, a gyakorlat vezetője. Az NKE oktatási rektorhelyettese szerint idén is képviselte magát minden hivatásrend, így a rendőrség, a honvédség és a közigazgatás is. Elhangzott, hogy az NKE hallgatói és oktatói állománya mellett számos hazai és nemzetközi társszervezet is részt vett a „Vándor 2017” megvalósításában. „Ez jóval több, mint egy egyszerű tanóra, hiszen a kétnapos gyakorlaton az NKE mintegy ezer hallgatója vett részt, akik számos feladat megvalósításában működtek közre”- hangsúlyozta a gyakorlat vezetője.

A hallgatók közül a legtöbben, mintegy háromszázan a Rendészettudományi Karról (RTK) érkeztek. „Fontos, hogy az alap- és mesterképzésben résztvevők közösen oldották meg a rájuk bízott feladatokat, így a lendület és a tapasztalat jól kiegészítette egymást a kétnapos gyakorlaton” – mondta el a tájékoztatón Dr. habil Varga János nyugállományú ezredes. A rendészeti területért felelős vezető hozzátette, hogy olyan feladatok modellezésével is kellett szembesülniük a hallgatóknak, mint például egy válogatott futballmérkőzés biztosítása, vagy a csobánkai gyakorlótéren kialakított ideiglenes határzár biztosításában való részvétel. „Ez a gyakorlat a rendészeti hallgatók számára is nagyon jó lehetőség a vezetési funkciók elsajátítására”- hangsúlyozta Varga János.

„A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karról (HHK) 77 honvédtisztjelölt és 33 mesterképzésben résztvevő hallgató, valamint 28 oktató is részt vett”- mondta el a tájékoztatón Dr. habil Horváth Tibor ezredes. A HHK intézetigazgatója hozzátette, hogy hallgatóik a gyakorlat számos elemében aktívan is részt vettek, így például a csobánkai gyakorlótéren békeműveleti feladatokat is végrehajtottak.

A Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) hallgatói a katasztrófavédelmi törvény polgári védelmi feladatrendszerét gyakorolták a két nap alatt. „A KVI-ből 150 hallgató és 18 oktató vett részt a gyakorlaton, ahol olyan feladatok modellezését végezték el, mint például migránsok befogadó helyeinek kialakítása, elhelyezése, ellátása, egészségügyi feladatok és a szállítás megszervezése”- mondta el Dr. habil Endrődi István tűzoltó ezredes.

A Vándor 2017 során nemcsak az egyenruhások, hanem a civilek is aktív szerepet játszottak. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karról (NETK) 64-en vettek részt a gyakorlaton, ahol többek között stratégiai döntések előkészítését, valamint bizonyos diplomáciai feladatokat láttak el, de tárgyalásokon is részt vettek és jelentéseket is készítettek. „Fontos, hogy a hallgatók megtanuljanak kommunikálni egymással, tudjanak egy tárgyalási álláspontot képviselni, jelentéseket készíteni és a sajtóügyeket kezelni”- mondta Marsai Viktor, a NETK adjunktusa. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) 250 hallgatója mintegy hatvan területen képviselték a civil szférát a képnapos gyakorlaton - tudtuk meg Dr. habil Hülvely Lajos nyugállományú alezredes, egyetemi docenstől.

Az NKE Egyetemi Közös Közszolgálati Gyakorlat egyes elemei a KÖFOP 2.1.2. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósulnak meg.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Hazugságok ellen

    •  dsc0309 2

Tegnap több internetes portálon valótlan és hazug állítások jelentek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem európai uniós projektjeivel kapcsolatban. Egyes híradások csalást emlegettek. Mindezt az Európai Bizottság vezető beosztású munkatársának, Nicolas Gibert-Morinnak a levelére hivatkozva fogalmazták meg, elsőként a 24. hu oldalon. A 24. hu írását több portál átvette, azonban az NKE hivatalos, a valóságot ismertető álláspontját már nem közölték le.

Fontos elmondanunk, hogy a megjelent rágalmakkal ellentétben az Európai Bizottság nem folytat vizsgálatot! A programok hazai Irányító Hatósága (Miniszterelnökség) a programfinanszírozás kérdéseiben áll kapcsolatban az Európai Bizottság illetékeseivel, és ennek keretében Egyetemünk is szolgáltat információkat, válaszol kérdésekre.

Mint ismert, az NKE két KÖFOP-projekt gazdája, amelyek célja a magyar közigazgatási tisztviselők továbbképzési rendszerének a felépítése, fejlesztése és egy fenntartható tudásbázis kialakítása. Nem túlzunk, ha azt mondjuk: ez hatalmas feladat. Ez közel 100 ezer tisztviselő szisztematikus képzését jelenti, amelyen közel 1000 oktató és adminisztratív munkatárs dolgozik. Közel 50 magyar és külföldi egyetem, közigazgatási szerv és szakértő intézmény segíti együttműködési megállapodásokkal a projekt megvalósítását. Jelenleg mintegy 70 ezer tisztviselő és több ezer tisztviselő- jelölt hallgató vesz rész a programokban.

Úgy gondoljuk, hogy az NKE és a projektben résztvevő minden partnerintézmény számára megalázóak azok a súlyos és hamis vádak, amelyek az EUB adminisztratív leveleit kiforgatva egyes hírportálokon megjelentek. Csalással és lopással vádoltak meg Egyetemünket, amit határozottan visszautasítunk, és amely rágalmakért egyetemünk bírói úton fog elégtételt venni. Mindemellett levelet írtunk az Európai Bizottság képviselőjének, Nicolas Gibert-Morin úrnak, tájékoztatva őt arról, hogy az általa jegyzett adminisztratív levelet, annak tartalmi kiforgatása és átértelmezése mellett, egyes hírportálok az említett rágalomhadjárat céljaira felhasználták, valamint azért, hogy tegyen meg mindent, hogy a folyamatban lévő egyeztetés méltányosan, az érintett szervek személyes becsületének, valamint emberi méltóságának védelme mellett történjen meg.

A levelet teljes terjedelmében közöljük:

Cimkék: KÖFOP, NKE, 2017

Nemzetközi oktatási hét az NKE-n

    • img 5274
    • img 5098
    • img 5207
    • img 5244
    • img 5287
    • img 5081
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem első alkalommal rendezett nemzetközi oktatási hetet. 2017. április 3-7. között 9 országból (Amerikai Egyesült Államok, Csehország, Etiópia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország) 16 vendégoktató vett részt az esemény programjain, és osztotta meg tapasztalatait, ismereteit Egyetemünk oktatóival és hallgatóival.

A résztvevők köszöntésére szervezett fogadáson Dr. Nagy Judit nemzetközi rektorhelyettes kiemelte: a nemzetközi hét lehetőséget ad arra, hogy az egyetem hallgatói és oktatói megismerjék más országok és kultúrák jellegzetességeit, illetve más szemszögből lássák a közigazgatás, biztonságpolitika, közgazdaságtan és jog nemzetközi léptékben is aktuális kérdéseit. Az esemény egyúttal kiváló lehetőséget nyújt a hálózatépítésre, új partnerkapcsolatok kialakítására, közös kutatómunka megalapozására is.

A nemzetközi hétre érkező oktatók többek között a Lengyelország európai integrációjáról, a német közszolgálati karrierrendszerről, a gazdasági társaságok uniós székhely-áthelyezési szabályairól, a nemzetközi pénzügyek orosz szabályozásáról, a nemzetközi embercsempész hálózatok jellemzőiről, a nemzetközi biztonságpolitikai kihívásokról és a NATO-ról, a francia közigazgatási bíróságokról, valamint a cseh közigazgatási rendszer jellemzőiről tartottak előadásokat.

Az órarend szerinti előadásokon kívül a résztvevők workshopot tartottak, ahol az európai integráció jövőjével és az integráció előtt álló legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban cseréltek eszmét a külföldi és magyar oktatók. A beszélgetés Dr. Bóka János, az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, valamint Mantas Bileišis, a vilniusi Mykolas Romeris Egyetem központvezetője moderálásával zajlott.

Az első nemzetközi oktatási hét minden szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és jelentősen bővítette az NKE partnerkapcsolati és együttműködési lehetőségeit. Az Egyetem a kezdeményezést az elkövetkező években is folytatni kívánja.


Szöveg: Dr. Bóka János

Fotó: NKI

Megosztás a Facebook-on


NKE a világ körül

    • nke a vilag korul web

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem emblémáját kell fényképen megörökítenie azoknak az egyetemi polgároknak, akik részt szeretnének venni az intézmény  által meghirdetett fotópályázaton.  A szervezők olyan fényképeket várnak, amelyek nem hagyományos, mindennapi beállításban és közismert vagy különleges helyszínen készültek.

A pályázatra bárki jelentkezhet, aki az egyetem aktív hallgatója, főállású oktatója, kutatója, tanára vagy adminisztratív munkatársa. Mindenki maximum 3 db., kifejezetten a pályázatra készített, korábban más célból hivatalosan nem közölt fényképpel nevezhet.

A zsűri által díjazásban részesített és legjobbnak ítélt művekből az egyetem kiállítást rendez 2017 novemberében a Tudomány Napja programsorozathoz kapcsolódóan.

További információk elérhetők a pályázati felhívás oldalán.

Megosztás a Facebook-on


Tudománnyal a biztonságosabb légiközlekedésért

    • fokep
    •  dsc9593 2
    •  dsc9597 2
    •  dsc9599 2
    •  dsc9631 2
    •  dsc9665 2
    •  dsc9667 2
    •  dsc9620 2
    •  dsc9714 2
    •  dsc9728 2
    •  dsc9740 2
    •  dsc9778 2
    •  dsc9798 2
    •  dsc9823 2
  • Előző
  • Következő

A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó három területen indult kutatás az NKE Katonai Repülő Intézetében egy uniós finanszírozású projekt keretében - hangzott el a Magyar Honvédség 86. Szolnok helikopter bázisán tartott nyitórendezvényen. A projektnyitót követő repüléstudományi konferencián a szakterület aktualitásaival ismerkedhettek az érdeklődők.

„Ez a projekt minden ízében és mozzanatában a modern felsőoktatási tudományos világ jellemzőihez illeszkedik. Az interdiszciplináris projekt konkrét, valóságos kihívásokhoz keres tudományos válaszokat”- fogalmazott megnyitó beszédben Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a kutatómunka egyfajta klaszterben folyik majd, hiszen a Katonai Repülő Intézet mellett más katonai szervezetek, felsőoktatási intézmények, kutatóközösségek és például fiatal doktoranduszhallgatók is részt vesznek a 2020-ig tartó munkában. Szerinte fontos az is, hogy a kutatómunka eredményei minél hamarabb bekerüljenek a felsőoktatási képzésekbe. A rektor emlékeztetett arra, hogy 2018-ban új állami légiközlekedési szak indul, amelynek tananyagfejlesztésébe az intézet is bekapcsolódik. Patyi András szerint a katonai tudományoknak mindig egy lépéssel a „civil” tudományok előtt kell járnia, hiszen a fejlett országokban legtöbbször a katonai alkalmazásokból „szűrődnek” át jelentősebb fejlesztések az átlagfelhasználók számára. A rektor reméli, hogy ez a szellemiség is érződni fog az intézet által irányított kutatómunkán. Emlékeztetett rá, hogy a második világháború utáni katonai felsőoktatás története Szolnok városához köti a légierő tiszti utánpótlásának a képzését: 1949. október 1-jén itt alakult meg a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola.

„A Katonai Repülő Intézet – ahogy a jogelődjei is - alapvetően a műszaki tudományok, valamint az alkalmazói-humán területen végeznek jelentősebb kutatói tevékenységet”- fogalmazott előadásában Dr. Palik Mátyás ezredes, egyetemi docens. Az intézetigazgató elmondta, hogy 2012-ben zárult le az Óbudai Egyetemmel közös projektjük a többi között a repülésmeteorológia és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos területen. „Mindennek konkrét eredményei is voltak és ezek beépültek a képzésbe”- tette hozzá Palik Mátyás.  Ezeket a kutatási témákat is folytatják majd, kissé komplexebb módon, a légiközlekedés-biztonság nézőpontjából a jelenleg futó uniós támogatású projektben. „Szeretnénk egy kiválósági központot létrehozni Szolnokon, ahol később akár nemzetközi szintre is ki tudjuk majd terjeszteni kutatásainkat”- fogalmazott a projekt szakmai vezetője. Elhangzott, hogy a projekt három kiemelt kutatási területre fókuszál: az alternatív üzemanyagok repülésben való alkalmazására, a repülés emberi tényezőinek vizsgálatára és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos kutatásokra. Palik Mátyás elmondta, hogy a projekt révén lehetősége van az intézetnek arra, hogy mintegy 220 millió forint értékben a kutatáshoz nélkülözhetetlen, de később az oktatásban is kiválóan használható technikai eszközöket szerezzen be. A többi között elkészül egy időjárás-felderítő UAV prototípus is, valamint a program népszerűsítése és a repülésbiztonsági tudatosság növelése érdekében egy országos, középiskolások részvételével megvalósuló UAV versenyre is sor kerül. A program megvalósításában az NKE kutatóin kívül több mint 30 más felsőoktatási- és kutatóintézet kutató-fejlesztője vesz részt, de a hazai repülőipar területén tevékenykedő KKV-k külső szakértői, valamint fiatal kutatók, doktoranduszok és egyetemi hallgatók is a csatlakozhatnak a projekthez. Elhangzott az is, hogy a projektben részt vevő mintegy 80 szakember a következő években számos konferencián és nemzetközi képzésben vehet majd részt, ezzel is bővítve jelenlegi tudását.

„Az AVIATION FUEL alprojekt keretében az egyes alternatív tüzelőanyag fajták repülésben való alkalmazhatóságának elemzésével, azok alkalmazási feltételeinek minél szélesebb körű feltárásával és a felmerülő környezeti és gazdasági szempontok becslésével foglalkoznak a szakértők”- mondta el Dr. Kavas László egyetemi docens, az alprojekt vezetője.

Az AVIATION HUMAN alprojektben a repülés emberi tényezőit vizsgálják a szakemberek. Dr. Dunai Pál egyetemi docens, a kiemelt kutatási terület szakmai irányítója elmondta, hogy a projekt során a kutatók adatokat gyűjtenek és elemeznek, új mérési és vizsgálati protokollokat dolgoznak ki és tesztelnek is, majd összesítik a gyakorlati alkalmazás eredményeit. „A kutatás a pilóták mellett az egyre népszerűbb pilótanélküli légi járművek (UAV) alkalmazóira is kiterjed”- tette hozzá a szakember. Az UAS ENVIRON kiemelt kutatási terület keretében a pilóta nélküli légi járművek (UAV) felhasználását biztonságossá, rugalmassá és így sok területen alkalmazhatóvá tévő repüléstámogató rendszer modelljét dolgozzák ki és készítik el. Dr. Bottyán Zsolt egyetemi docens, az alprojekt vezetője elmondta, hogy a kutatók egy mobil szoftveres alkalmazást szeretnének kidolgozni, amely a repülések végrehajtásához nélkülözhetetlen repülésmeteorológia és légiközlekedési információk közvetlen elérését tenné lehetővé. Az alkalmazás segít a repülések megtervezésében: tájékoztatja a felhasználót a repülés tervezett útvonalán várható meteorológiai helyzetről és minden fontos légiforgalmi információról.

A nyitórendezvényt követően sorra kerülő állófogadáson Dr. Pohl Árpád ezredes mondott pohárköszöntőt. A HHK dékánja minden közreműködőnek megköszönte az eddigi eredményeket és sok sikert kívánt a projekt megvalósításához. A program délután repüléstudományi konferenciával folytatódott, ahol öt szekcióban több mint hatvan szakember tartott előadást olyan témákban, mint például a pilóta nélküli repülőgépek gyártása, a katonai ejtőernyőzés meteorológiai támogatása, vagy a szoftver-megbízhatóság. A témáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kormányablakok: egyre elégedettebbek az ügyfelek

    • fokep
    •  dsc9287 2
    •  dsc9290 2
    •  dsc9293 2
    •  dsc9330 2
    •  dsc9344 2
    •  dsc9357 2
    •  dsc9375 2
    •  dsc9411 2
    •  dsc9430 2
    •  dsc9432 2
  • Előző
  • Következő

Átvette kormányablak ügyintézői oklevelét az a 112 Pest megyei és fővárosi állami tisztviselő, akik nemrégiben végeztek a Miniszterelnökség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésén alapuló képzésen. A Budapest Főváros Kormányhivatala épületében rendezett ünnepségen részt vett Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora is, aki egy nemrégiben készült reprezentatív felmérésre hivatkozva elmondta, hogy az ügyfelek kifejezetten elégedettek a kormányablakokban folyó munkával.

Az integrált kormányhivatali rendszert egyedülálló modellnek nevezte a hazai és az európai közigazgatásban Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint „ezzel Magyarország saját útját járja”. Elhangzott, hogy a 2014-ben elindult integrációs folyamat nem állt meg a szervezeti változások szintjén, hanem a közigazgatás lényegét, a közigazgatási szervezet és az ügyfelek közötti kapcsolatot helyezte a változások fókuszába. Ennek eredményeként a kormány nemcsak a kormányablakok számának növelésére, hanem az azokban dolgozó szakemberek képzésére, továbbképzésére is kiemelt figyelmet fordított. Utóbbiban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelt szerep jutott, amely az intézmény számára is valós kihívást jelent, hiszen így közelebb kerülhet a közigazgatás szereplőihez és magukhoz az ügyfelekhez is. A rektor szerint az egységesen megszervezett és irányított képzések az egységes tudásanyaggal együtt azt eredményezik, hogy az ügyfelek az ország bármely pontján azonos színvonalú szolgáltatást kaphatnak a kormányablakokban. Patyi András szólt arról az NKE és a KSH által közösen készített reprezentatív felmérésről is, amely szerint az állampolgárok egyre elégedettebbek a járási kormányhivatalok és a kormányablakok tevékenységével. Elhangzott, hogy Magyarországon 40 éve működik önálló felsőfokú közigazgatási képzés és mára egyetlen kar szinte teljesen lefedi ezeket a tevékenységeket. Április 1-től az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) alap-, mester- és doktori képzéseket, valamint közigazgatási továbbképzéseket is folytat. Emellett a karhoz tartozik a teljes közigazgatási alapvizsga és szakvizsga rendszere, valamint az idén szeptembertől induló, doktori fokozatot adó államtudományi mesterképzés is.

„A magyar közigazgatás az elmúlt esztendőkben, amióta modern közigazgatás van, a legnagyobb átalakításán esik át” - mondta az oklevélátadó ünnepségen Dr. György István. Budapest Főváros Kormányhivatala kormánymegbízottja a járási hivatalok kialakítása mellett a fontosabb változások közé sorolta a kormányablakok létrehozását, amit egyfajta sikertörténetnek is nevezett. Szerinte a kormányablakok azért is fontosak a közigazgatás rendszerében, mert a legnagyobb felületen ezeken keresztül fogadja az állam az ügyfeleket, akik ma már gyors, hatékony, szakszerű ügyintézésben részesülnek. A kormánymegbízott elmondta, hogy a fővárosi kormányablakokban ügyfélmenedzserek is dolgoznak, akik segítenek az ügyfelek tájékozódásában és a minél gyorsabb ügyintézésben. Elhangzott, hogy ma már az interneten, például a Google Maps szolgáltatásban is egyre könnyebben elérhetőek a kormányablakok, de további online fejlesztések is várhatóak a fővárosban. „Ma már egyre kevesebb a panasz a kormányablakokkal kapcsolatban és ez nagyrészt az Önök munkájának köszönhető”- szólt az oklevelük átvétele előtt álló ügyintézőkhöz György István.

 „Minden ügyfélnek a saját ügye a legfontosabb, ezért döntött a kormány úgy 2010-ben, hogy az ügyintézés kultúráján is változtatni kell”- mondta beszédében Dr. Kovács Zoltán. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára hozzátette, hogy ennek szellemében alakultak meg a kormányablakok, amelyek kezdetben 29 településen 50 ügytípussal voltak elérhetőek, ma pedig 270 kormányablakban mintegy 1500 ügytípust tudnak intézni az állampolgárok. Az államtitkár elmondta, hogy a szervezeti rendszer átalakítása mellett a kormány nagy figyelmet fordított a humántőke reformjára is, azaz az ügyintézésben résztvevők tudásanyagának bővítésére és egységesítésére. Elhangzott, hogy a kormányablak ügyintézői képzések négy ütemben zajlanak, és 870-en már sikeresen el is végezték azt. „Ez egy biztonságot ad az Önök foglalkoztatásához, hiszen olyan tudás és képzettség birtokába kerülnek, amely nem könnyen pótolható a területi közigazgatásban” – fogalmazott az államtitkár.

Az ünnepségen a 112 Pest megyei és fővárosi állami tisztviselőnek Kovács Zoltán adta át a kormányablak ügyintézői végzettséget igazoló oklevelet. A rendezvényen Patyi András rektor és György István fővárosi kormánymegbízott mellett részt vett Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja is.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Biometrikus személyazonosítás

    • fokep
    •  dsc9239 2
    •  dsc9248 2
    •  dsc9251 2
    •  dsc9257 2
    •  dsc9266 2
  • Előző
  • Következő

„Biometrikus adatok a rendészeti célú személyazonosításban” címmel tartott előadást a Ludovika Szabadegyetemen Dr. Balla József PhD rendőr alezredes, rendőrségi főtanácsos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszék egyetemi docense. Az Európai Unió és a schengeni térség biztonságának megteremtése érdekében 2001-től számos szabályozás született, amelyek arra hivatottak, hogy garantálják az érintett térségbe utazó és az ott tartózkodó személyek biometrikus adataik alapján történő személyazonosítását. Balla József előadásában kitért a személyazonosítás történetére, a határrendészet nehézségeire, valamint a vonatkozó innovatív technológiai fejlesztésekre és a 21. század kihívásaira.

Balla József főiskolai tanulmányait a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Határőr szakán végezte, ahol 1997-ben határőrtiszt és mérnők tanár diplomát szerzett, majd tanulmányait a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen folytatta határrendészeti- és védelmi vezető szakon. Doktori végzettséget az NKE Hadtudományi doktori iskolájában szerezte „summa cum laude” minősítéssel. Számos határrendészeti gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, 10 évig dolgozott az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztályán mint osztályvezető. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének, az MTA IX. Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottság Rendészeti Albizottságának, a Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztályának, valamint a Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozatának. Folyamatosan publikál és elhivatott a határrendészeti szolgálati ág tisztjeinek képzésében.

„Hogyan tudjuk a biometrikus adatokat a mindennapi rendészeti munkában az előnyünkre fordítani és segítségül hívni a személyazonosítás során?” – tette fel a kérdést Balla József az előadás bevezetőjében. Az NKE egyetemi docense kifejtette, hogy a biometria, azaz a különböző külső személyiségjegyek alapján történő azonosítás átszövi a rendészet ellenőrzési tevékenységét. Manapság a témával kiemelten foglalkoznak a jogszabályalkotók, külön szabályozás vonatkozik az Európai Uniós, valamint a schengeni határrendészeti biometrikus azonosításra. Balla József kifejtette, hogy a biometrikus személyazonosítás nem is olyan bonyolult, erre alkalmas lehet az okmányainkban szereplő fénykép, vagy ujjlenyomat, azonban a terület hatalmas fejlődés alatt áll a technológiai vívmányok beépítésével.

Balla József kitért a személyazonosítás fejlődésére, az ókori görög kereskedők cserép-adminisztrációjától egészen az 1913-as első magyar biometrikus személyazonosító okmányig. Az NKE egyetemi docense rávilágított, hogy a személyazonosítás célja mindig is az volt, hogy megállapítsa, hogy az adott okmányt felmutató személy azonos-e azzal, akinek a részére kiállították az okmányt. Kiemelte, hogy a manapság használt magyar magánútlevél már jóval nagyobb védelmet biztosít a hamisítás ellen, világszínvonalú lézergravírozási eljárással készítik el. Azonban Balla József felhívta a figyelmet, hogy a személyazonosítás egy szubjektív, gondolati tevékenység, amely az anatómiai jellemzők összehasonlítása során az eltérések keresésén alapszik. „Azért szubjektív gondolati tevékenység, mert az ellenőrzés sikere az ellenőrzést végző személyen múlik”- mondta. Az NKE egyetemi docense összegezte az intézkedő tiszt általános igazoltatási, személyazonosítási tevékenységét: személyes adatok alapján azonosít, figyeli a közlési módot, továbbá a külső és belső jellegzetességet. „Azonban a valóságban azzal kell számolnunk, hogy két személy a megtévesztésig hasonló lehet egymáshoz!” – mondta Balla József, aki határrendészeti játékkal is készült a hallgatóság számára. Egymásra rendkívül hasonlító személyes és igazolványképeket kellett összehasonlítani a Ludovika Szabadegyetem diákjainak, majd eldönteni, hogy az adott személy azonos-e, vagy sem. „Ha a biztonsági szempontokat figyelembe vesszük, nem megengedhető, hogy tévesszünk a személyazonosításnál” – hívta fel a figyelmet az alezredes a határrendészet nehézségeire.

Balla József rávilágított, hogy a személyazonosítást számos objektív és szubjektív tényező befolyásolja: a határrendésznek a külső környezeti tényezők kizárása mellett rendkívül rövid idő alatt kell eldönteni, hogy az úti okmány megegyezik-e a valóssággal. „Másodpercekben mérhető, hogy mennyi időnk van az ellenőrzésre” – fejtette ki Balla József, aki kiemelte, hogy pont emiatt van hatalmas szükség a biometrikus személyazonosítás fejlesztésére, a technikai vívmányok beépítésére a gyakorlatba.

A rendészeti célú személyazonosítás főbb kritériumairól Balla József elmondta, hogy az azonosítást egyből az ellenőrzés helyszínén kell végrehajtani, az ellenőrzés folyamatába építve, azonnali válaszadással kell lefolytatni úgy, hogy ez az eljárás ne igényeljen speciális szakképzettséget vagy technikai feltételeket. Az NKE docense hozzátette, hogy a biometriai szempontok alkalmazását számos személyazonosítási eljárásba be lehet építeni, amelyek közül jelenleg legelterjedtebb az arcfelismerés és az ujjnyomat vétel, valamint újdonságnak számít az íriszletapogatás, valamint az ujj- és kézérhálózat alapján történő azonosítás. Módszer-specifikus szempont azonban a biometriai azonosításnál az egyetemesség, a helyszínfüggetlenség, az érintésnélküliség, továbbá, hogy elfogadott legyen a módszer, valamint, hogy a lehető legrövidebb időn belül lefolytassák az azonosítást. „Nagyon sok megoldandó kérdés van még és vitákat vált ki folyamatosan, hogy melyik biometrikus azonosítót, milyen eljárással alkalmazzuk. Ha az eszköz- és módszerspecifikus követelményeket figyelembe vesszük, akkor leginkább a kézérhálózatos ellenőrzés az, ami legjobban megfelel a kritériumoknak” – mondta Balla József az NKE egyetemi docense.

A Ludovika Szabadegyetem következő programjára április 11-én kerül sor, amelyen Dr. Regényi Kund Miklós ezredes tart előadást „Korszerű lövészfegyverek alkalmazása a modern hadviselésben” címmel, amelyre minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.


Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration


További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


NKE: új nemzetközi rektorhelyettes

    •  dsc7490 2

Dr. Nagy Judit egyetemi docens, rendőr ezredes láthatja el április 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi rektorhelyettesi feladatait. A négy évre szóló kinevezést Prof. Dr. Patyi András rektor adta át az NKE egyetem napi ünnepségén.

Az NKE-n az intézmény alapítása óta Prof. Dr. Kis Norbert töltötte be a továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettesi pozíciót, amely március 31-ével megszűnt. A közigazgatási továbbképzések, szakirányú képzések és előmeneteli vizsgák rendszere az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) részeként működik tovább, amelynek április 1-jétől Kis Norbert a dékánja. A nemzetközi ügyeket egyetemi vezetői szinten pedig Nagy Judit viszi tovább rektorhelyettesként.

Nagy Judit az NKE létrehozása óta az intézmény oktatója. 2012. október elsejétől egyetemi docens, majd 2013 júliusától mintegy három éven át, először megbízott, majd kinevezett tanszékvezetője a Rendészettudományi Karon (RTK) működő közigazgatási büntetőjogi tanszéknek, tavaly augusztus óta pedig a rendészeti jogi és igazgatási tanszék megbízott vezetője. Közben az RTK tudományos és nemzetközi dékánhelyetteseként is dolgozott egészen a nemzetközi rektorhelyettesi kinevezéséig. Olyan tantárgyak oktatásában vett részt, mint például a nemzetközi és európai közjog, a rendészeti szervek nemzetközi együttműködése vagy a szabálysértési jog. Nagy Judit jogi diplomáját 2002-ben vehette kézhez a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Doktori Iskoláját elvégezve szerzett tudományos fokozatot 2011 júliusában. Pályafutása alatt számos hazai és nemzetközi tudományos projektben vett részt. Kutatási területe az európai büntetőjog, valamint a nemzetközi rendőrségi és igazságügyi együttműködés. Nagy Judit a Rendészettudományi Doktori Iskola oktatója.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Új feladatok és vezető az ÁKK-n

    • akk honlapra

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) részeként működik tovább április 1-jétől a közigazgatási továbbképzések, szakirányú képzések és előmeneteli vizsgák rendszere. A korábban központi intézetként működő Vezető- és Továbbképzési Intézet (VTKI) az ÁKK szervezetében folytatja munkáját. A Kar dékánja április 1-jétől Prof. Dr. Kis Norbert, az Egyetem korábbi rektorhelyettese. Prof. Dr. Kiss  György dékáni megbízatásának megszűnésével is folytatja tanári munkáját a Karon és vezeti a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolát.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ÁKK, új vezető, 2017

Címzetes egyetemi tanári címet kapott Szemerkényi Réka

    •  dsc8852 2

Az NKE Szenátusa címzetes egyetemi tanári címet adományozott Dr. Szemerkényi Rékának 2016 novemberében. Hazánk Washingtonba akkreditált nagykövete elfoglaltságai miatt ma vette át elismerését Prof. Dr. Patyi Andrástól.

Dr. Szemerkényi Réka pályája során számos hazai és külföldi felsőoktatási és tudományos intézményben dolgozott oktatóként, kutatóként. Meghatározó szerepe van a magyar külpolitikai és biztonságpolitikai gondolkodás, valamint a kiberbiztonság fejlődésében. Mindemellett aktívan támogatja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem amerikai tudományos kapcsolatainak fejlesztését. Közreműködése segített abban is, hogy tavaly az intézmény együttműködési megállapodást kötött az egyesült államokbeli Marymount Universityvel, amelynek keretében lehetőség nyílik az oktatók és kutatók mobilitására, közös kutatásokban és szakmai programokban való részvételre, elsősorban a kriminalisztika és a kibervédelem területén Az aláírási ceremónián elmondott köszöntőjében kiemelte: „A most megkötött egyetemi megállapodás a két ország akadémiai kapcsolatait is erősíti, amivel csak nyerni tudnak az együttműködő felek”.

Megosztás a Facebook-on


Névadó ünnepség és szentmise a kápolnában

    • f ek ep
    •  dsc8367 2
    •  dsc8377 2
    •  dsc8392 2
    •  dsc8429 2
    •  dsc8433 2
    •  dsc8454 2
    •  dsc8466 2
    •  dsc8563 2
    •  dsc8601 2
  • Előző
  • Következő

Mostantól a Szent László nevet viseli az NKE Ludovika Főépület kápolnája – hangzott el a Szent László-emlékév kapcsán rendezett, az egyetem napi rendezvénysorozat részeként tartott ünnepségen.

A magyar kormány a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából hirdette meg a Szent-László emlékévet. Ehhez kapcsolódott egyetem napi rendezvényével az NKE is, amelynek kápolnája ebből az alkalomból felvette a Szent László nevet. A lovagkirály személyét a Ludovika Akadémia építtetői is fontosnak tartották, hiszen a kápolna ólomüveg ablakán az ő alakját is megjelenítették.

 „Szent Lászlóra, a királyra, a hadvezérre és hadfira emlékezünk ma, aki nemcsak vezette és csatába küldte harcosait, hanem maga is harcolt, a nehéz kardot és csatabárdot forgatva” – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora hozzátette, hogy a lovagkirály uralkodásának, katonai erényeinek köszönhetjük azt is, hogy 150 évig idegen sereg nem lépett az ország területére. Szent László uralkodása egyfajta aranykora volt a magyar történelemnek: az ország nagyhatalmi jelleget nyert, sokat fejlődött és gyarapodott. „Legendává váltak tettei, vitéz cselekedeteket tulajdonítottak neki”- fogalmazott Patyi András. A rektor Arany János 1853-ban írt balladájának gondolatait idézte, miszerint Szent László feltámad sírjából és beavatkozik a tatárok ellen vívott csatába, majd megfutamítja az ellenséget, akik a fejüket a kereszt alá tartják. Patyi András szólt arról is, hogy Szent László a magyar katonák és a határőrök védőszentje. „Kérjük, mint a honvédtisztképző egyetem polgárai, hogy mint szent király, legyen nekünk is mindörökké védelmezőnk. Vigyázzon ránk a boldogságos Szűz Mária is. Isten éltesse a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és Önöket is! ”- fogalmazott a rektor.

Nekünk, magyaroknak különösen érzékenyeknek kell lennünk a történelmünkre. Meggyőződésem, hogy a jövő csak a múlt szikláira építhető, amihez hazánk történelme szilárd alapot szolgáltat”- mondta ünnepi beszédében Dr. Lomnici Zoltán. A Szent László-emlékév Tanácsadó Testület tagja szerint a lovagkirály életműve például szolgál mindenki számára. „Akinek méltó példaképe van, soha nem marad magában a harcban, még akkor sem, ha már egyedül kell küzdenie”- fogalmazott az Emberi Méltóság Tanács elnöke. Hozzátette, hogy Szent László élete és halála szimbolikus jelentőséggel bír a szomszéd népek számára is: Lengyelországban született, Nagyváradon és Zágrábban püspökséget alapított és a felvidéki Nyitrán hunyt el. „Ő volt az a királyunk, aki rendet és biztonságot teremtett a térségben”- tette hozzá Lomnici Zoltán. Katonaként megértette, hogy a béke szavatolásához nem elég csupán a jóakarat, hanem erős, kardforgató kezekre is szükség van. „Hitünket és nemzeti történelmünk tiszteletét nem vehetik el tőlünk, hacsak mi magunk nem mondunk le róla. Ha kellő elszántsággal ragaszkodunk hozzá, akkor ez lehet a jövőnk záloga”- fogalmazott a Szent László-emlékév Tanácsadó Testület tagja.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében felidézte a lovagkirály életének néhány fontosabb momentumát. „Szent László herceg a pogány Vazul unokájaként erős akaratú, hajthatatlan jellemű, komoly férfivá, kitűnő hadvezérré és bölcs államférfivá fejlődött”- mondta a miniszterhelyettes. Vargha Tamás szerint Szent László azzal teljesítette be küldetését, hogy az országot Szent István nyomdokain haladva a nyugati kultúrkörhöz kapcsolta. Szigorú törvények megalkotója, de egyben a szegény sorsú emberek támogatója és vigasztalója is volt. Érdemei között említette az államtitkár a többi között a vármegyei és határvidéki szervezet kiépítését, az egyház igazgatási szervezetének létrehozását. A Szent László emlékév kapcsán a miniszterhelyettes megjegyezte, hogy ez egy jó alkalom a lovagkirály életének és művének széleskörű megismertetésére és a Kárpát-medencei népek párbeszédének elmélyítésére.

A rendezvényen elhangzott, hogy a Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Szent László-emlékév Tanácsadó Testületének közös szándéka alapján a Ludovika Akadémia főépületének kápolnája felveszi a Szent László nevet. Az erről szóló nyilatkozatot Vargha Tamás államtitkár adta át Patyi András rektornak.

A Szent László Kápolnában az ünnepi rendezvénysorozat záróakkordjaként katolikus szentmisére került sor, amelyet a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori püspökség vezetője, Bíró László püspök celebrált. A rendezvényen és a szentmisén közreműködött a HM Veszprém Légierő Zenekar Katona János alezredes, karnagy vezetésével.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Ünnepi szenátusi ülést tartott az NKE

    • fokep
    •  dsc7607 2
    •  dsc7645 2
    •  dsc7650 2
    •  dsc7659 2
    •  dsc7675 2
    •  dsc7800 2
    •  dsc7818 2 2
    •  dsc7932 2
    •  dsc8120 2
    •  dsc8124 2
  • Előző
  • Következő

Phd és habilitált doktorok tehették le esküjüket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepi szenátusi ülésén. Az egyetem napja ötéves jubileumának rendezvénysorozatába illeszkedő ülés során a fogadalomtétel és címek átadása mellett elismerő okleveleket adott át Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora.

Patyi András az egyetemi szenátus elnökeként köszöntötte a habilitáló, PhD doktori címet, valamint egyetemi elismeréseket átvenni készülő kutatókat, szakembereket, egyetemi munkatársakat. „Ez az ünnepi ülés alapvetően a tudományról szól” – emelte ki az NKE rektora, majd kifejtette, hogy ezek a tudományok nem állnak messze a gyakorlattól, hiszen számos közszolgálati vezető vehetett már át oklevelet. Magyary Zoltánt idézve Patyi András kifejtette, hogy a tudomány művelése az egyetemi oktatóknak és kutatóknak a legszemélyesebb tevékenysége kell, hogy legyen, amelyhez elengedhetetlen a tudományos közösség. Az NKE ötéves fennállásával kapcsolatban kiemelte: „A mi szívünket, a mi gondolatainkat igencsak kikerekíti ez az öt év. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek büszkeség, hogy vagyunk, gyarapodunk és ma is gyarapodni fogunk! – mondta Patyi András az oklevelet átvevő kollégáinak.

Az ünnepi szenátusi ülés alkalmával egyetemi elismeréseket vehettek át azok az oktatók és munkatársak, akik munkásságukkal gyarapították az NKE hírnevét. Az egyetem rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét vette át Prof. Dr. Kiss György akadémikus, az Államtudományi és Közigazgatási Kar leköszönő dékánja. Az NKE Szenátus döntésével magántanári címet kapott Prof. Em. Dr. Szlávik Lajos, címzetes egyetemi tanári címet Sándorné Dr. Kriszt Éva, továbbá címzetes egyetemi docensi címet adományozott a szenátus Dr. Balla Tibor ezredes, Budai Béla Dénes, Dávid Károly r. dandártábornok, Dr. Fialka György, Hazai Lászlóné dr. ny. nb. dandártábornok, Kalotay Balázs, Keszthelyi Ilona, valamint Dr. Sors László számára. Rektori döntés alapján Rektori Kitüntető Oklevelet vehetett át Bálintné Bagladi Zsuzsanna. Az NKE Szenátusa az Egyetem Kiváló Oktatója posztumusz címet adományozott a néhai Dr. Back Andrásnak, oklevelét özvegye, Dr. Gondos Katalin vette át.

A kitüntetések mellett sor került a habilitált doktori címek átadására és a PhD doktorok avatására. Prof. Dr. Munk Sándor, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke bemutatta az NKE újdonsült habilitált doktorait: Dr. Budai Balázs Benjámin, az ÁKK oktatási dékánhelyettese, Dr. Hautzinger Zoltán Gyula, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese,  Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, valamint Dr. Wührl Tibor tette le habilitációs esküjét az ünnepi szenátusi ülésen.

Budai Balázs az avatottak nevében fejtette ki gondolatait. „Minél magasabb lépcsőt ugrunk meg, annál nagyobb a megkönnyebbülés és a sikerélmény, azonban annál nagyobb a felelősség is” - mondta. Az ÁKK oktatási dékánhelyettese kitért a Phd és a habilitált doktorok, vezető értelmiség feladataira: „Felismeri, segíti, gondozza a tehetségeket, elgondolkodtat, tematizál és megosztja a gondolkodás örömét. Világosságot teremt a sötétben tapogatózóknak. Iskolateremtő is, ahogy mondják” – fejtette ki Budai Balázs. Rávilágított, hogy a tudományos életnek számos indikátorával lehet vizsgálni a tudományos kutatókat, de véleménye szerint a legfontosabb az, hogy az egyetemi katedra után hány hallgató tekint majd vissza az emberre, mint segítő mentorra. 

Az ünnepi szenátusi ülésen az egyetem új PhD doktorokat is avatott. Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese, valamint a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke ismertette a doktorjelöltek névsorát: Bali Tamás, Benedek Márta, Borszéki Judit Magdolna, Gerencsér Árpád József, Györffy Ágnes, Josef Andreas Karl Ernst, Kardos Sándor István, Kovács István, dr. Nyeste Péter, Rózsa Tibor és Vass György mondta el doktori fogadalmát.

A 10 évvel ezelőtt megkezdett osztrák katonai PhD-képzés részvevőinek nevében a most végzett Josef Andreas Karl Ernst ezredes mondott köszöntő beszédet, megható módon tört magyarsággal, de annál nagyobb lelkesedéssel. Köszönetet mondott a jelenlévő és a tudományos fejlődést támogató családtagoknak, szeretteiknek, kollégáknak és az alma maternek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.

Az ünnepi szenátusi ülés zárásaként Patyi András gratulációját fejezte ki a frissen doktorált és habilitált kollégáinak. „Sok sikert és egészséget kívánok a tudomány fejlődéséért és egyéni karrierútjuk előmozdításáért végzett munkásságukhoz” – mondta, majd egy kéréssel fordult hozzájuk: „Kérem, ne álljanak meg ebben a munkásságukban, ne álljanak meg az úton.”

A témáról bővebben az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves fennállását ünnepelte az NKE

    • fokep
    •  dsc7276 2
    •  dsc7294 2
    •  dsc7313 2
    •  dsc7359 2
    •  dsc7372 2
    •  dsc7402 2
    •  dsc7434 2 2
    •  dsc7442 2
    •  dsc7490 2
    •  dsc7512 2
    •  dsc7523 2
  • Előző
  • Következő

„Ludovikásnak lenni valaha komoly rangot jelentett Magyarországon: szaktudást, emberséget és hazafiasságot. Az akadémiára járók nemcsak egy iskola polgárai voltak, hanem különbek sokaknál” – mondta Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ötéves fennállásából szervezett ünnepségén. Reményét fejezte ki arra, hogy az NKE elmúlt öt éve azt a célt szolgálta, hogy méltó legyen a Ludovika Akadémia örökségére. A rendezvény alkalmával Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora rektorhelyettesi és dékáni kinevezéseket adott át, valamint felavatták gróf Buttler János szobrát a Ludovika aulájában.

Patyi András megnyitó beszédében tiszteletét fejezte ki minden parancsnok, közigazgatási vezető, a haza szolgálatáért tanuló hallgató, egyetemi oktató, kutató és dolgozó számára. „Engem 2011-ben az új egyetem élére választottak. Így már megélhettem, hogy látom a gyökeret eresztett facsemetét, melyen majd a munka gyümölcse beérik” – mondta az egyetem fejlődéséről Patyi András. Mint mondta, az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödtek össze. A rektor kiemelte, hogy az egyetem már tovább jutott, mint a jogelőd intézmények intézményi integrációja és költségvetési egyesítése. „A hadtudomány, a rendészettudomány, a megújított közigazgatás-tudomány, valamint az államiság legmagasabb szintű, átfogó jellegű vizsgálatára hivatott modern államtudomány művelésével nem csak kutatói kedvtelésünkként hódolunk, hanem szolgálatot teljesítünk” – világított rá Patyi András, aki felhívta a figyelmet, hogy az NKE nem elvenni szeretne a tudományból, hanem ahogy jelenleg is közel 20 egyetemmel és 30 más állami szervvel együttműködik, szeretné a tudományos közösséget gyarapítani. Az NKE rektora szerint ehhez egy „értő, együttműködő, de kritikus” közösségre van szükség. Emellett Patyi András kijelentette, hogy mint minden tudásközpont, az NKE célja a kormányzás tudományos támogatása, továbbá az is, hogy részt vegyenek az államot érintő védelmi feladatok ellátásában.

Lázár János ismertette a kormányzati törekvéseket, amelynek a célja, hogy ismét méltó képzőhellyé tegyék a Ludovikát, hogy minőséget képviseljen a diplomaszerzés a nagy múltú és remélhetőleg még ígéretesebb jövőjű intézményben. „A köz szolgálatában álló szakemberek új nemzedékére van szükség az állam minden szintjén, így a hivatalokban, a vízügyi területen, a rendőrségnél, a honvédségnél és a határvédelemben is” - szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kitért arra is, hogy a kormányzattal olyan Magyarországot szeretnének, ahol többé sem a párthűség, sem a hatalomvágy, sem a küldetéstudat nem lehet önmagában elég ahhoz, hogy valakiből vezető váljon. A pozícióhoz a szaktudást is meg fogják követelni - nyomatékosította, amelynek egyik lépcsőfoka a közszolgálati vezetők államtudományi képzése lesz. A miniszter kitért Magyarország versenyképességének javítására is, ahol szerinte elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése, megjegyezve – „a kevesebb szabály és bürokrata nem hátrány, hanem előny.” Az államreformokkal kapcsolatban kiemelte, hogy kettős céllal rendelkezik: a „hardver” – mint az egyetemi épület rekonstrukciója - és a „szoftver” – mint az NKE képzési struktúrájának a frissítése - egyidejű megújításával akarják elérni.

Az ünnepségen sor került rektorhelyettesi és dékáni kinevezések átadására is. Az NKE Szenátusának véleményező döntése, valamint a Fenntartói Testület egyetértő határozata alapján nemzetközi rektorhelyettesnek nevezte ki Patyi András Dr. Nagy Judit egyetemi docens, rendőr ezredest. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar élére Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanár került, aki átvette a dékáni láncot a rektortól. Víztudományi Kar dékánjának Dr. Bíró Tibor egyetemi docenst nevezte ki a rektor, aki a dékáni lánc mellett átvehette a VTK  kari címerét hordozó zászlót is.

Az ünnepség részeként Patyi András Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel a Ludovika aulájában avatta fel Gróf Buttler János szobrát, ezzel is tisztelegve a Ludovika Akadémia legnagyobb adományozója előtt. „Buttler János hatalmas vagyonából közel 126 ezer forintot adományozott az ügy érdekében” – ismertette Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok.  „Ez hatalmas pénz volt abban az időben, hiszen a névadó is 50 ezer forintot adományozott” – fejtette ki az intézmény tudományos rektorhelyettese, akinek a háttérkutatásaiból kiderült: 126 ezer forintból  közel háromezer jobbfajta puskát és több mint nyolcszáz lovat lehetett vásárolni akkoriban. „Óriási összeg tehát. Ez volt az a pont Buttler János életében, amikor megítélésem szerint beírta magát a történelembe és a Ludovika Akadémia történetébe” – fejezte ki tiszteletét Padányi József.

A témáról bővebben  az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Pillanatképek az NKE-n

    •  dsc7244 2
    •  dsc7132 2
    •  dsc7164 2
    •  dsc7182 2
    •  dsc7203 2
    •  dsc7209 2
    •  dsc7219 2
    •  dsc7249 2
    • fokep
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapításának ötéves évfordulója alkalmából fotópályázatot hirdetett az egyetem Kommunikációs és Marketing Osztálya az „Az én NKE-m” címmel a hallgatók körében. Az egyetem huszonéves fiataljainak, akik közösségi életük meghatározó részét már az online medián keresztül osztják meg társaikkal, a következő volt a feladatuk: olyan fotókat kellett feltölteniük és  beküldeniük, amelyek az egyetemhez kapcsolódó, számukra fontos pillanatokat, eseményeket, vagy helyszíneket mutatják be. Kiemelt szempont volt, hogy a képek kifejezzék, mit jelent számukra az NKE, illetve hogy milyen pezsgő hallgatói élet folyik az egyetem campusain.

Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese beszédjében kiemelte az egyetemi, főiskolai évek fontosságát, ahol anno ő is számos fotót készített. Rávilágított, hogy a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán tartott 30 éves jubileumon az ő képei segítségével emlékeztek vissza a bajtársak a főiskolán eltöltött diákévekre. „Arra szeretném Önöket ösztönözni, hogy minél több képet készítsenek! Örökítsék meg ezt a pillanatot, amikor hallgatók, élvezzék ki a hallgatói élet minden másodpercét! Így ha majd 30 év múlva újra előveszik a képeket, örömmel tudnak visszagondolni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre!” – mondta Kovács Gábor.

Az egyetem négy kategóriát hirdetett meg a fotópályázat során: selfie, csoportkép, életkép, valamint campus-fotó. Az egyetemisták közkedvelt közösségi médiafelületein sorra jelentek meg a jobbnál-jobb NKE-s képek, Facebook-ot és Instragram-ot ellepték az  #azénNKEm hashtaggel megjelölt fotók. A nagy érdeklődésre való tekintettel, meghosszabbított határidővel március 5-én zárták le a pályázatot, így összesen 65 hallgatótól 89 db pályamunka érkezett be:

A díjazott pályamunkát beküldő hallgatókat kreativitásukért értékes nyereményekkel jutalmazta az egyetem, NKE logós ajándéktárgyakat és oklevelet vehettek át az eredményhirdetés alkalmával. A zsűri által kiválasztott legötletesebb, legjobban megkomponált, valamint legkiválóbb minőségű fotókat beküldő egyetemisták pedig Sziget és Balaton Sound fesztivál páros napijegyet, illetve hetijegyet vehettek át Kovács Gábor rektorhelyettestől. A beküldött pályamunkákból kiállítást készített az egyetem, amely március 27-től megtekinthető a Ludovika Akadémia főépületének kiállítótermében. A NKE azonban újabb fotópályázatot hirdet „NKE a világ körül” címmel, amelyre őszig várják a külföldön készült képeket. A részletes pályázati felhívás hamarosan elérhető lesz az egyetem weboldalán.

Az én NKE-m fotópályázat díjazottai:

Fődíj: Juhász Richárd RTK

Különdíj: Bóta Ádám RTK; Kiss Rebeka ÁKK; Szaló Roland RTK

Campus-fotó:

I. hely - Treszkai Aliz ÁKK;  II. hely - Gál Zoltán NETK; Rácz Réka NETK; III. hely - Varga Dóra NETK; Földi Luca ÁKK; Bánkuti Amanda ÁKK

Életkép:

I. hely - Soós Mihály HHK; II. hely - Matisz Dóra ÁKK ; Magyar Endre Balázs RTK ; III. hely - Rácz Dorina RTK ;


Csoportkép:

I. hely - Szalkai Fanni ÁKK ; II. hely - Treszkai Aliz ÁKK ; III. hely - Fecser Zsuzsanna ÁKK ;

Selfie:

I. hely - Zrínyi Anna ÁKK;  II. hely - Szabó Regina NETK;  III. hely Bóta Ádám RTK


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


40 éve állt helyre a spanyol-magyar diplomácia

    •  dsc6189 2
    • fokep
    •  dsc6204 2
    •  dsc6223 2
    •  dsc6233 2
    •  dsc6234 2
    •  dsc6277 2
    •  dsc6290 2
    •  dsc6301 2
    •  dsc6330 2
  • Előző
  • Következő

„Spanyolország a 21. században” címmel tartott előadást a Ludovika Nagyköveti Fórum márciusi rendezvényén Őexc. José Ángel Lopez Jorrin. A spanyol nagykövet köszönetet mondott, hogy lehetősége adódik országának egy másik arcát is bemutatni, mint ami az általános sztereotípiákból- szieszta, flamenco, a bikaviadalok világa és futball – ismert.

Idén ünnepeljük a spanyol-magyar diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 40. évfordulóját, ez külön apropót adott a márciusi Ludovika Nagyköveti Fórumnak. José Ángel Lopez Jorrin előadásban azt járta körül, hogy miért történelmi tapasztalaton alapuló sztereotípiák mentén ítélik meg az országok teljesítő képességét ahelyett, hogy valós tényekre alapozva tennék ezt. Elhangzott, hogy Spanyolország a 2008-as gazdasági világválságot követően felismerte az országimázs alakításának jelentőségét, mely széleskörűen meghatározza egy ország nemzetközi megítélését. A válság fokozatos erősödését követően 2012-ben a spanyol kormány új utat választott az újjászerveződésre, amelyben a spanyol értékek globális jelenlétét hangsúlyozta. Az országimázs erősítésére elindult az ún. Marca España (Spanyol Márka) projekt, amelynek kidolgozásában 2014-es Magyarországra történő akkreditációját megelőzően, maga Jorrin nagykövet is részt vett.

A diplomata elmondta, hogy a spanyolok szeretik élvezni az életet, de ugyanannyira keményen dolgoznak is. Spanyolország az eurozóna negyedik, az Európai Unió ötödik, a világ tizenharmadik legnagyobb gazdasága az országok GDP-je alapján. Emellett a világ tizenegyedik legnagyobb befektetője 650 milliárd dollárral, amely a világ befektetéseinek 3%-a.  A spanyolok különösen aktívak latin-Amerikában, ahol az Amerikai Egyesült Államok után a második legnagyobb befektetőnek számítanak: magas színvonalú infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, a többi között nagysebességű vasúthálózatot építenek.

A nagykövet szerint a spanyol egy gondoskodó, a családi értékeket szem előtt tartó nemzet, amit az is jól mutat, hogy a világon ott a legmagasabb az aránya a szervdonor adományozásnak.”Jelenleg 3000 spanyol katona teljesít szolgálatot különböző nemzetközi missziókban és képviseli hazáját”- tette hozzá José Ángel Lopez Jorrin.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen szó volt a 2009-2013 közötti munkanélküliségi ráta emelkedésének magas arányáról és ennek hátrányos következményeiről, a BREXIT lehetséges hatásairól és az Európát érintő migrációs válságról is. A beszélgetésnek Dr. Bóka János és Dr. Szente-Varga Mónika, a NETK dékánhelyettesei, valamint Dr. Inotai Edit, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy főmunkatársa voltak a résztvevői.  A beszélgetést követően a résztvevők egy vándorkiállítást is megtekinthettek, amely Ángel Sanz Briz volt spanyol nagykövetnek és munkatársainak állított emléket, a második világháború során tanúsított embermentő munkájuk előtt tisztelegve.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Pénzügyőrök mindennapjai

    • fokep
    •  dsc5821 3
    •  dsc5829 3
    •  dsc5830 3
    •  dsc5836 3
    •  dsc5839 3
  • Előző
  • Következő

Dr. Szabó Andrea ezredes, tanszékvezető egyetemi docens vezette be a pénzügyőrök mindennapjaiba a Ludovika Szabadegyetem hallgatóságát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előadás-sorozatán. A téma aktualitását az éppen 150 évvel ezelőtt alapított Magyar Királyi Pénzügyőrségre történő emlékezés adja. A Rendészettudományi Kar tanszékvezetője különböző történeti távlatokon átívelően nyújtott betekintést a pénzügyőrség történelmébe, fejlesztéseibe, átalakításaiba, valamint a pénzügyőri szakma évszázados hagyományaiba.

Dr. Szabó Andrea PhD pénzügyőr ezredes a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett diplomát bűnügyi tisztként. 1994-ben alapfokú vámkezelői, majd 1995-ben középfokú vámügyintézői szakmai végzettséget szerezett a Vám- és Pénzügyőri Iskolán, később a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán Európa-jogi szakjogász tanulmányokat kezdett, amit 2006-ban abszolutóriummal végzett. Az ÁJTK doktori iskolájában 2014-ben summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját. 1993-tól a Vám- és Pénzügyőrség (ma már Nemzeti Adó- és Vámhivatal) hivatásos állományú tagja. Az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének vezetője, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság, rendészettudományi kutatóműhely tagja.

„Ebben az évben ünnepli a Magyar Királyi Pénzügyőrség, a Vám- és Pénzügyőrség jogelődje, a pénzügyi igazgatás megalkotásának és felállításának a 150. évfordulóját” – fejtette ki Szabó Andrea a 2017-es jubileumi évvel kapcsolatban, amely nem csak az intézményesített pénzügyőrség megalapításának a piros betűs ünnepe, hanem a Pénzügyőr Zenekar 75., valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzés Hivatal 30. születésnapja. Szabó Andrea kiemelte, hogy a Magyar Királyi Pénzügyőrség létrehozásáról csak a kiegyezés után lehetett szó, amikor 1867-ben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter I-es számú körrendeletében létrehozta a Magyar Királyi Pénzügyi Főfelügyelőséget. Ebben a rendeletben a pénzügyőrséget a főfelügyelőség egyik alárendelt szervezeteként említette meg Lónyay, mint a pénzügyi igazgatás egyik fontos egysége. „Legfontosabb feladatai és hatáskörei a csempészet, valamint a pénzügyi törvények és rendszabályok áthágásának megakadályozása, az elkövetők kézre kerítése volt” – mondta Szabó Andrea, aki rávilágított, hogy a pénzügyőrség ekkor már jól megszervezett szervezeti és képzési struktúrával rendelkezett, a szervezeti állománya 3097 fő volt tiszti és legénységi csoportban.

„A korabeli híradások szerint a legjellemzőbb feladat a járőrözés volt, amely során ellenőrizték a pénzügyi szabályok maradéktalan betartását, bárhol feltartóztathattak szállítmányokat. A szállító köteles volt felszólításra bemutatni az árut és az elszámolási okmányokat” – ismertette az RTK tanszékvezetője a kezdeti pénzügyőri feladatokat. A korban kezdődött meg a Vámpalota építkezése, amely 1871-74 között készült el Ybl Miklós tervei alapján, amely az egyik legkorszerűbb vámigazgatási intézménynek számított a korban. Szabó Andrea kifejtette, hogy az épület saját dunai zsilippel, valamint vasútrendszerrel rendelkezett. Az épületben kapott helyet a vámhivatal, a pesti pénzügyi igazgatóság, a központi árüzleti igazgatóság, valamint a bányatermék igazgatóság is, amely ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépületeként szolgál. Azt RTK tanszékvezetője kitért Lónyay Menyhért magyar pénzügyminiszter és miniszterelnök, valamint első közös birodalmi pénzügyminiszter  munkásságára is. Lónyay Menyhért volt az az államférfi, aki megalapozta a magyar vám- és adóigazgatást. Szabó Andrea előadásából kiderült, hogy pénzügyőri képzéseket eleinte a fővigyázók tartottak a legénység állományának mentorációs formában, majd 1909-ben létrejött a Magyar Királyi Pénzügyőri Újonciskola, ahol pénzügyőri elméleti és gyakorlati ismereteket oktattak.

A Trianoni békediktátum utáni időszakról Szabó Andrea elmondta, hogy nagyban korlátozták a pénzügyőrség tevékenységét, létszámát 3000 főben maximalizálták, valamint fegyverzetét 2250 db revolverben határozták meg. 1921-ben a pénzügyőrség feladatköre bővült, a határőrizeti tevékenységet átvette a csendőrségtől, így a magyar haderő álcázott részeként funkcionálhatott tovább.  „Akkoriban egyedülálló férfiember, vagy gyermektelen özvegy felvételére kerülhetett csak sor” – mondta Szabó Andrea a pénzügyőri kiválasztásról.

Szabó Andrea elmondta, hogy a második világháború után szovjet alapon szervezték át a magyar pénzügyőri igazgatást, 1966-ban létrejött a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Az időszak megváltoztatta a pénzügyőrség mindennapjait, hiszen az egyenjogúsági törvény rendelkezésével már nőket is felvehettek a pénzügyőrség állományába. Így már a női elvtársak is részt vehettek a Kőbányán létrehozott Pénzügyőri Iskola és Vámőri Iskola képzésein. Szabó Andrea rávilágított, hogy a 80-as évek nagy változást jelentettek a szervezet számára, hiszen a megnövekedett munkateher mellett a szervezetnek alkalmazkodnia kellett a modern kor vívmányaihoz.

A rendszerváltás utáni időszakról Szabó Andrea kifejtette, hogy megnövekedett az állomány létszáma, a pénzügyőrségnél minőségi és mennyiségi probléma jelentkezett. Ennek ellensúlyozására a kormányzat létrehozta a vám és pénzügyőri szaktanfolyamokat, ahol alap–, közép– és felsőfokú szinten tanulhattak a jelentkezők. A Rendőrtiszti Főiskolán (később az NKE-n) a Vám és Pénzügyőri Tanszék szárnyai alatt szerezhettek felsőfokú tiszti végzettséget a pénzügyőrök. Az EU-s csatlakozásról Szabó Andrea elmondta, hogy nagy változást jelentett a szakmának, hiszen határok szűntek meg, hivatalokat zártak be, átalakult a szervezet munkája. A szervezet változása napjainkban szilárdult meg, amikor 2011-ben létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az előadás végén az RTK tanszékvezetője röviden összefoglalta a pénzügyőri szervezet változásait, képzési struktúrájának sokszínűségét. „Ne feledjék, a jövedék örök” – zárta összefoglalóját Szabó Andrea.

A Ludovika Szabadegyetem következő programjára április 4-én kerül sor, amelyen Dr. Balla József r. alezredes tart előadást „Biometrikus adatok a rendészeti célú személyazonosításban” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on