Szűkítés


Minden Címke 380


bejegyzések

Oklevelet kaptak a rendvédelmi szóvivők

    • fokep
    •  dsc0954 2
    •  dsc0973 2
    •  dsc0981 2
    •  dsc1095 2
    •  dsc1097 2
    •  dsc1101 2
    •  dsc1117 2
  • Előző
  • Következő

Oklevelet vehettek át a rendvédelmi szóvivő szakirányú továbbképzési szak hallgatói a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. „Önök nagyon fontos szereplői a rendvédelmi szektornak. Önök jelenítenek meg minket, adnak számot a rendvédelemről a nagyközönség érdeklődésére számon tartott eseményekről. Ezért az Önök megjelenése, hitelessége és meggyőző ereje rendkívül fontos számunkra” – mondta Dr. Janza Frigyes, nyá. r. vezérőrnagy az NKE Fenntartó Testületének tagja a végzett hallgatóknak.

Az NKE Vezető-és Továbbképzési Intézete (VTKI) szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt indította útjára a rendvédelmi szóvivő képzés első évfolyamát, amely intenzív, médiakurzusokon túlmutató, minőségjavulást eredményező felkészítést biztosít a rendvédelmi szóvivők számára. A szak fő célja, hogy a rendvédelmi területen dolgozók olyan felkészítést kapjanak, amellyel lehetővé válik az elmúlt évtizedekben átalakult hazai hírszolgáltatáshoz, a rendvédelmi szervezetek belső és külső nyilvánosságigényéhez, a média nyelvéhez alkalmazkodni képes, szakszerű és minőségi közszolgálati információközlés. Az egyéni fejlesztési igényeket figyelembe vevő képzés a hallgatókat alkalmassá teszi a szervezeten belüli és azon kívüli szóvivői feladatok magas színvonalú ellátására, a hagyományos és az új médiafelületek párhuzamos használatára. A két féléves kurzuson nagy hangsúllyal jelenik a hallgatók kiscsoportos médiakommunikációs hatékonyság-fejlesztése és személyes kompetenciafejlesztése.

Janza Frigyes az első ünnepi beszédében megemlítette, hogy direkt kérvényezte azt, hogy a továbbképzési szak vizsgabizottságának tagja lehessen, ahol a hallgatók sikeres záróvizsgát teljesítettek. Külön megköszönte a hallgatói észrevételeket, amelyet a képzésfejlesztéssel kapcsolatban adtak. Végül köszönetet mondott a képzés támogató oktatóknak, szakfelelősöknek, majd a hallgatókhoz fordult: „Kívánom Önöknek, hogy legyenek sikeresek a pályájukon, hogy tudják biztosítani a rendvédelmi szervek számára azt, hogy továbbra is jól dolgozzunk. Ebben segítsenek minket, hogy minél eredményesebb legyen a bűnmegelőzés.”

Prof. Dr. Kis Norbert egy évvel ezelőtt is már köszönthette a hallgatókat, amikor a kurzus elindult.  Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese mérlegelte az elmúlt évet. Véleménye szerint a rendvédelmi szervek kommunikációja egyre fontosabb lesz a jövőben, amely döntően azzal magyarázható, hogy a személyi biztonság kérdése folyamatosan felértékelődik. Kis Norbert kiemelte, hogy ez ma a politikában, valamint a médiában is egyre nagyobb szerepet kap. „Ebben a világban rendkívül fontos, hogy a rendvédelmi szervek kommunikációja korrekt legyen, hogy a szükségesnél jobban ne erősítse a félelmeket és az óvatosságot. Fontos, hogy próbálja meg egészséges szintre beállítani a biztonságérzetet, továbbá világos és közérthető legyen. Bízom abban, hogy ez a képzés hozzájárult ahhoz, hogy ezt a munkát így végezzék” – mondta.

Az ünnepségen 22 fő vehette át az oklevelét Kis Norbert rektorhelyettestől, amellyel közszolgálati életpályájukat rendvédelmi szóvivőként folytathatják.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, oklevélátadó, 2017

Befogadta karai közé a Víztudományi Kart az NKE

    • fokep
    •  dsc0688 2
    •  dsc0734 2
    •  dsc0754 2
    •  dsc0773 2
    •  dsc0775 2
    •  dsc0824 2
    •  dsc0859 2
    •  dsc0871 2
    •  dsc00872 2
    •  dsc0881 2
    •  dsc0888 2
    •  dsc0904 2
  • Előző
  • Következő

Ünnepélyes keretek között fogadta karai sorába a február elsején létrejött Víztudományi Kart (VTK) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Baján tartott ünnepi szenátusi ülésen dr. Bíró Tibor, a kar dékánja átvette a dékáni jelképeket és a kari zászlót. 

„A vízügyi ágazatban tapasztalható diplomás szakemberhiány miatt, az ágazat globális és nemzetgazdasági jelentőségére tekintettel a belügyminiszter kezdeményezte a vízügyi szakemberképzés kialakítását a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen”- mondta el a rendezvényen a Szenátus elnöke. Prof. Dr. Patyi András rektor hangsúlyozta, hogy a Víztudományi Kar az Emberi Erőforrások Minisztériumának, az NKE Szenátusának és Fenntartói Testületének támogatásával és jóváhagyásával az Eötvös József Főiskola (EJF) Vízellátási és Környezetmérnöki Intézetének, valamint Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének az NKE-be történő beolvadásával jött létre február elsején. Hozzátette, hogy minderről egy külön fenntartói megállapodás is született tavaly decemberben, amelyet Balogh Zoltán, az EMMI minisztere és Janza Frigyes, az NKE Fenntartói Testület (FT) akkori ügyvivője látott el kézjegyével. Ennek végrehajtása érdekében idén egy minden részletre kiterjedő intézményi megállapodás megkötésére is sor került az NKE és az Eötvös József Főiskola között.

„A Fenntartói Testület összetétele jelzi azt a kormányzati szándékot, hogy a vízügy jövőjét a magyar kormány az eddigieknél is komolyabban kívánja kezelni, amelynek fontos része a minőségi szakember-utánpótlás képzése” – mondta ünnepi beszédében Dr. Janza Frigyes nyá. r. vezérőrnagy. Az FT tagja szerint a vízügy és az azt megalapozó képzés terén nem lehet kisebb a cél, mint a világszínvonal elérése. Hangsúlyozta, hogy mindebben nagy szerepet kap majd a továbbra is Baján zajló, eddig sokszor hányatott sorsú, de mostantól egyetemi szintű vízügyi képzés. „Minőségi előrelépés történt, a Víztudományi Kar létrehozásával Baja egyetemi város lett”- fogalmazott Janza Frigyes, aki szerint az egyetemi rang kötelezettséget is jelent, amihez a Fenntartói Testület minden segítséget megad majd az egyetemnek és a karnak is. „Bajának nem zárványa, hanem szerves része szeretnénk lenni” – fogalmazott a vezérőrnagy. Janza Frigyes hozzátette azt is, hogy az NKE az oktatás és a kutatás mellett nagy figyelmet fordít a nevelésre is, amely szemléletet szeretnének az új karon is meghonosítani. „Ettől nem kell megijedni, ez a feszesség egyfajta következetességet, a vállalt feladatok betartását és etikus magatartást jelent hűen az egyetem jelszavához, a haza szolgálatában” – mondta Janza Frigyes.   

„Megtisztelő, de egyben nagy felelősség is a Víztudományi Kar első dékánjának lenni – fogalmazott székfoglalójában Bíró Tibor. A VTK első embere elmondta, hogy a helynek szelleme van: Baja a vízügyi oktatás egyik szent helye. Az intézmény azonban új korszakba lép, hiszen a vízügyi képzéseket felkaroló Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek nem titkolt szándéka, hogy a vízügyi ágazatot szakemberekkel lássa el. „A hagyományokat meg kell tartani, de új perspektívákat is kell keresni a vízügyi képzésnek, immáron az egyetemi kar keretein belül”- hangsúlyozta Bíró Tibor. A dékán úgy fogalmazott, hogy az NKE stabilitást és jövőképet is ad a képzésekben résztvevő hallgatóknak, oktatóknak, kutatóknak egyaránt. Elhangzott, hogy hazánkban is egyre inkább felértékelődik majd a vízgazdálkodás jelentősége, amelyben mindenkinek nagy a felelőssége és sok a teendő is. „A gyors változások miatt nehéz megmondani, hogy milyen szakmákra lesz szükség a világban pár évtized múlva, de a vízgazdálkodási szakemberek ezek között lesznek majd”- hangsúlyozta Bíró Tibor.

„Mérföldkőhöz érkezett a magyar vízügyi ágazat a Víztudományi Kar létrehozásával”- mondta beszédében Hoffmann Imre. A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára szerint a víz olyan mértékben vált stratégiai elemmé, hogy rossz esetben akár még háború is kitörhet országok között az édesvizek birtoklásáért. Elmondta, hogy a víz szinte minden tudományterülettel kapcsolatban van, ezért az nemcsak környezeti elem, hanem erőforrás, a gazdasági fejlődés hajtóereje is egyben. Elhangzott, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a vízügyben dolgozók száma és a korösszetételük is kedvezőtlen a jövőre nézve. „Átfogó tudással és egyedi szakmai preferenciákkal rendelkező szakemberekre van szükségünk, amire hosszabb távon a minőségi, gyakorlatorientált képzés jelenthet megoldást.  A helyettes államtitkár elmondta, hogy létrehozták a Vízügyi Oktatási Tanácsot, amelynek feladata a teljes vízügyi ágazat oktatási-képzési igényeinek felmérése és az ezzel kapcsolatos javaslatok megfogalmazása.

„Ma méltó külsőségek között ünnepelünk, de ezzel az ünneppel is szolgálunk”- fogalmazott Patyi András. A rektor elmondta, hogy az NKE megérkezett Bajára, és az egyetem számára az új karon folyó munka legalább olyan fontos, mint a többi négy kar tevékenysége. A Szenátus elnöke hozzátette, hogy a műszaki képzések területén is van már tapasztalata az egyetemnek, példaként hozta fel a Katonai Műszaki Doktori Iskolában és a Katasztrófavédelmi Intézetben végzett munkát. „Nem kevesebbre vállalkozhatunk, minthogy az általunk művelt tudomány egészével a magyar vízügy, a magyar vizek szolgálatába állunk. Legyen jelszavunk az, hogy Tudománnyal a magyar vízügyért!” – fogalmazott az NKE rektora.

Az ünnepi szenátusi ülést követő állófogadáson Fercsák Róbert mondott pohárköszöntőt. Baja polgármestere örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy városukban egyetemi képzés indul.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Aszimmetrikus csimpánzháború

    •  dsc0644 2
    •  dsc0630 2
    •  dsc0637 2
    •  dsc0639 2
    •  dsc0652 2
    •  dsc0658 2
  • Előző
  • Következő

Új szemeszter, újra Ludovika Szabadegyetem. A 2017-es tanév tantárgyi repertoárjából sem maradhatott ki az egyetem ismeretterjesztő kurzusa, ahol az NKE civil és hivatásos hallgatói mellett külsős érdeklődők hétről hétre betekintést nyerhetnek a közszolgálat különböző tudományterületéről származó különleges előadásokba. A szezonnyitó kurzust Dr. Jobbágy Zoltán ezredes tartotta „Háború és aszimmetria: a majmok bolygója másképp” címmel a Ludovikán.

Jobbágy Zoltán katonatiszti pályafutását 1990-ben kezdte hadnagyként. Az elmúlt két és fél évtizedben lehetősége volt mind itthon, mind külföldön különböző parancsnoki/vezetői, illetve törzsbeosztásokban szolgálni. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola befejezése után egyetemi tanulmányokat folytatott Németországban a Bundeswehr Hamburgban található Helmut Schmidt Egyetemén, valamint a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen, továbbá lehetősége nyílt kutatásokban való részvételre a TNO Alkalmazott Tudományos Kutatások Intézetében és a Clingendael Stratégiai Tanulmányok Központba a hollandiai Leideni Egyetemen. Társadalom- és magatartástudományi doktori fokozatát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hadtudományi doktoriként honosította. Kutatási területe a szövetségi összhaderőnemi műveletek elmélete és gyakorlata, amelyben előszeretettel ötvözi a hadtudomány hagyományos elméleteit más tudományterületek elméleteivel. Ilyen például az összetett alkalmazkodó rendszerek elmélete, az oksági összefüggések elmélete, a populáció genetika – populáció ökológia elméletei, valamint különböző antropológiai elméletek.

Az előadást Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese nyitotta meg, aki ismertette a hallgatókkal a félév koncepcióját és a tanulmányi kötelezettségeket. Az idei Ludovika Szabadegyetem előadás-sorozat a tavalyitól eltérően minden héten új témát fog feldolgozni.

„Célunk azoknak a különböző határterületeknek a feltérképezése, amelyek lehetővé teszik a katonák számára, hogy új megközelítéssel, új szempontrendszer szerint tárgyalják a háborút és a hadviselést, így nyerve új ismereteket” – vezette be előadását Jobbágy Zoltán. Az ezredes kifejtette, hogy korunk aszimmetrikus fegyveres konfliktusai – amikor a harcoló felek közt egyértelmű erőfölény figyelhető meg – egyértelművé tették, hogy a háború hagyományos értelemben vett hadtudományi megközelítése csak szűk mozgásteret biztosít. Kiemelte, hogy az iraki és az afganisztáni katonai szerepvállalás arra mutatott rá, hogy érdemes a háborúval és a hadműveletekkel antropológiai megközelítésben foglalkozni.

A HHK kutatója rávilágított, hogy a hadtudomány a mai napig nehezen tudja kezelni az aszimmetrikus katonai konfliktusok kérdését. Az elmúlt 200 év háborúit vizsgálva megállapítható, hogy küzdelmek aszimmetrikusak voltak, azonban az elmúlt 20-25 év során az erőfölényét az erősebb fél már egyre kevésbé tudta érvényesíteni. Jobbágy Zoltán ennek a problémának a megértéséhez használja fel antropológia ismereteit. Az előadásából kiderült, hogy a szemben álló felek stratégiai elemzése elkerülhetetlen tényező. Nagy Sándor hadvezér fennmaradt írásaiból is kiderül, hogy a háború során tisztelni kell a másik nép kultúráját, meg kell érteni a szokásait, valamint ki kell használni a másságban rejlő lehetőségeket.

Az UNESCO 1986-os Sevillai Nyilatkozatában a világ számos tudósa kiállt amellett, hogy a tudomány eredményeit nem szabad a háború és az erőszak igazolására használni, Jobbágy Zoltán szerint háborúk megértéséhez elengedhetetlen más tudományterületek becsatornázása. A háborúkban tapasztalható emberi viselkedést Clausewitz és Konrad Lorenz elméletein keresztül mutatta be. Jobbágy Zoltán kifejtette, hogy antropológiai kutatások egyértelműsítették, hogy napjaink fegyveres konfliktusai számos vonásban hasonlítanak a történelem előtti idők primitív háborúihoz, valamint az állatvilágban folyó háborúkra is. A csimpánzok egyes csoportjai közt dúló territoriális háborúk hasonlóságai jellemzőek az emberi katonai konfliktusokra egyaránt. A csimpánzok gyakran alkalmaznak a területükön őrjáratokat, információt gyűjtenek az ellenségről, élnek a megfélemlítés és a meglepetésszerű támadás eszközével, amennyiben az adott csoport túlerőben van. A csimpánzok közti erőszakra is jellemző az alacsony intenzitás, az elhúzódó háború, az irreguralitás, valamint az aszimmetria. Területük megvédése mellett területszerzési ösztönei is vannak az csimpánz csoportoknak, amelyet Jobbágy Zoltán példával is illusztrált: egy kísérlet során megfigyelt csimpánz populáció 10 év alatt közel 20%-al növelte a területét az ellenséges csoportok kárára, ezzel is elősegítve a nőstények szaporodóképességének növekedését, valamint a bőségesebb táplálékforrás elérését.

„Az emberiség a háborúk megvívására vonatkozó hajlamát valószínűleg az állati őseitől örökölte” – összegezte gondolatait Jobbágy Zoltán. Hozzátette: „Az emberré válás során, a kiválasztásban szerepet játszott az erőszakos viselkedés, még ha az nem is volt mindig meghatározó. Az embereknek a jelleme nem erőszakmentes, így a múltja, jelene, jövője sem lesz az.”

A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017.február 14.-én kerül megrendezésre, ahol Dr. Kátai-Urbán Lajos tű. ezredes tart előadást „Ipari kockázatelemzés Magyarországon” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves az NKE, kétéves a NETK

    •  dsc0612 2
    •  dsc0530 2
    •  dsc0542 2
    •  dsc0544 2
    •  dsc0549 2
    •  dsc0559 2
    •  dsc0571 2
    •  dsc0597 2
    •  dsc0602 2
    •  dsc0609 2
    •  dsc0624 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január elsején kezdte meg a működését, amelyről az intézmény minden kara önálló rendezvény keretében emlékezik meg. A karok közül a NETK külön évfordulót is ünnepelhet, hiszen az egyetem negyedik karaként jött létre 2015 februárjában.

„Öt év általában nem olyan hosszú idő egy intézmény életében, mi mégis annak érezzük, hiszen rengeteg dolog történt velünk az elmúlt években, amikor gyorsan és sűrűn zajlottak az események”- fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese hozzátette, hogy nemcsak az egyetemen, de annak falain kívül is mozgalmas volt ez az időszak, hiszen a magyar belpolitikában és a gazdaságban, valamint a nemzetközi térben is jelentős ütemben zajlottak az események. Kis Norbert az elmúlt időszak kiemelkedő eredményének tartja a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar létrehozását, amelyet már egyértelműen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indított útjára, úgymond az NKE saját gyermekének tekinthető. A rektorhelyettes elmondta, hogy a NETK-nak az egykori Nemzetközi Intézet alapjain való létrehozásához – az egyetem alapításához hasonlóan – végig kellett járni a bizalomépítés útját is, amelynek fontos része volt az intézmény fenntartóinak és az akkori Külügyminisztériumnak a támogatása is. Kis Norbert szerint viszonylag rövid idő alatt sikerült felépíteni egy olyan rendszert a karon belül, amely hatékonyan segíti az egyetem nemzetköziesítésének folyamatát. Az eredményeket sorolva a többi között szólt a NETK-n elindított angol nyelvű mesterszakról, amelyen egyre több hallgató szeretne tanulni. A jövőt illetően megjegyezte, hogy egyre nagyobb kutatási versenyben kell helyt állnia a karnak, amelyben segítség lehet a NETK tevékenységéhez kapcsolódó doktori iskola tervezett létrehozása. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel egy olyan felsőoktatási modellt sikerült kiépítenünk, amely azzal kecsegtet, hogy időtálló lesz”- hangsúlyozta Kis Norbert.

„Mi két évet tudunk ünnepelni az egyetem 5 éves történetében, de ha az elődintézmények és a társkarok tevékenységét is nézzük, akkor már a NETK esetében sem lehet óvodás korról beszélni” – fogalmazott köszöntőjében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja szerint a kar „csapata” elég heterogén, hiszen vannak közöttük jogászok, közgazdászok, történészek és politológusok is, akik más-más aspektusból közelítik meg a témákat. A dékán elmondta, hogy céljuk és feladatuk a közigazgatási szervek diplomáciai és nemzetközi feladataihoz, megfelelő szakmai felkészültségű utánpótlást biztosítani. „A NETK-ra ráragadt a diplomataképző kifejezés, de mi nem csak azokat várjuk a képzéseinkre, akik diplomaták szeretnének lenni, mert nagyon színes a képzési kínálatunk” – tette hozzá Koller Boglárka, aki szerint a multidiszciplináris sokszínűség az egyik legnagyobb előnyük. Koller Boglárka elmondta, hogy fontos változások történtek a kar életében az utóbbi időben is: újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot és a szeptembertől induló államtudományi mesterszakképzésben is két modullal vesznek részt. Hozzátette, hogy szeretnék növelni a közgazdasági tárgyú tantárgyak szerepét és aktívabban részt vesznek a továbbképzésekben is. A dékán szerint jól állnak a minőségi oktatók arányát és a publikációk számát tekintve is és sokat léptek előre a tehetséggondozásban. „Terveik között szerepel a hallgatói létszám növelése és az Európai uniós-képzések erősítése, amelyben fontos partner a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkársága” – mondta el Koller Boglárka.

Dr. Molnár Balázs Péter szerint az EU az a terep, ahol a magyar érdekeket képviselni és megvédeni szükséges, hiszen az uniós ügyek belügyek. A Miniszterelnökség Európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára úgy véli, hogy mindehhez felkészült szakemberekre van szükség. „Olyanokra, akik ki tudnak állni saját magukért és a társaikért, akik érvényesíteni tudják a haza érdekeit a visegrádi együttműködésben vagy a 27 uniós tagállam vonatkozásában is”- tette hozzá. Molnár Balázs Péter elmondta, hogy olyan rendszert szeretne a kormány kidolgozni, amelyben egyszerre tudják biztosítani a tárcák szakemberigényét és azt is, hogy az EU-s intézményekben a felkészült magyar szakemberek kulcspozícióba kerüljenek. „Mindebben nagyon fontos partner az egyetem és a kar is” -hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A magyar haderő új alapokra helyezett tartalékos rendszeréről és az idén létrejött Honvédelmi Sportszövetség céljairól beszélt előadásában Kun Szabó István vezérőrnagy. A Honvédelmi Minisztérium miniszteri biztosa szerint a megváltozott nemzetközi biztonsági környezet is arra késztette a szaktárcát, hogy egyfajta paradigmaváltás történjen a társadalom és a honvédelem kapcsolatában. A rendszerváltás óta- különösen a kötelező sorkatonaság felfüggesztésének köszönhetően – jelentősen csökkent a Magyar Honvédség létszáma, ami ma már 30 ezer alatt van. A vezérőrnagy beszélt a nemrég meghirdetett, „Zrínyi 2026” elnevezésű honvédelmi- és haderő-fejlesztési reformról. A tíz évre szóló program része az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése területi elven, amelyhez az év elején létrejött Honvédelmi Sportszövetség is nagyban hozzájárulhat tevékenységével.  A szervezet célja a honvédelemhez kapcsolódó sportágak felkarolása, a honvédelmi nevelés megerősítése, amelyhez az egyetemek is jó partnerek lehetnek a vezérőrnagy szerint. „Minél több fiatal szeretnénk a sporton keresztül a honvédelem ügye mellé állítani, nem titkolva azt a szándékot, hogy sokan közülük önkéntes vagy aktív katonai szolgálatot vállalnak majd”- tette hozzá Kun Szabó István.

A rendezvényen szakmai kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amelynek a kar oktatói és hallgatói vettek részt.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, NKE, évforduló, 2017

Diplomaosztó ünnepség a NETK-n

    • fokep
    •  dsc9946 2
    •  dsc9953 2
    •  dsc9961 2
    •  dsc9973 2
    •  dsc9976 2
    •  dsc9979 2
    •  dsc9992 2
    •  dsc9995 2
  • Előző
  • Következő

Ünnepélyes keretek közt tartotta meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar a 2016/2017. tanév keresztféléves oklevélátadóját a Ludovika főépület falai között. A rendezvényen diplomát vehettek át a kar Biztonság- és védelempolitikai alap- és mesterszakos, Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakos és International Public Service Relations mesterképzési szakos hallgatói. Mivel a kar képzésein magyar és külföldi hallgatók egyaránt részt vesznek, ezért az egyetemen formabontóan, a NETK magyar és angol nyelven tartotta meg az ünnepségét.

„Nagy örömmel tartok beszédet, azonban az örömbe egy kis szomorúság is vegyül, mivel elveszítjük Önöket, mint hallgatókat” – szólította meg a friss diplomásokat Dr. Koller Boglárka. A NETK dékánja két tanáccsal szolgált útravalóként számukra: „Ugyanolyan szorgalommal folytassák a munkájukat, mint ahogy a karon elvártuk Önöktől, emellett megfelelő alázat legyen a munkájukhoz. Kérdezzék meg saját maguktól, hogy mindent megtettek-e ahhoz, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsák”. Koller Boglárka gratulált és sok sikert kívánt a hallgatóinak, majd a diplomák átadására került sor.

Az ünnepségen 9 fő végzett hallgató vehette át az oklevelét, mondta el ünnepi esküjét a Ludovikán:

Biztonság- és védelempolitikai alapszakon végzett hallgatók:

  • Takács Bence
  • Váradi Gréta Vanessza

Biztonság- és védelempolitikai mesterképzési szakon végzett hallgató:

  • Barkóczy Dávid Tamás

Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakon végzett hallgatók:

  • Ajtai Ferenc
  • Dr. Bokros Attila
  • Boskov Marina
  • Máté Dóra
  • Pácz Laura

International Public Service Relations mesterképzési szakon végzett hallgatók:

  • Frederick Omoyoma Odorige

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, diplomaosztó, 2017

A Hazáért mindhalálig!

    • fokep
    •  dsc9326 2
    •  dsc9343 2
    •  dsc9462 2
    •  dsc9473 2
    •  dsc9475 2
    •  dsc9483 2
    •  dsc9538 2
    •  dsc9553 2
    •  dsc9696 2
    •  dsc9709 2
    •  dsc9715 2
  • Előző
  • Következő

„A Hazáért gondolkodunk, a Hazáért szolgálunk, a Hazáért tanulunk, a Hazáért élünk. A kar jelmondata magába foglalja mindazt, amiért az NKE létrejött és működik” – emlékezett meg Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar jelmondatáról az NKE és a kar megalakulásának 5. évfordulója alkalmából tartott ünnepi állománygyűlésen. A Zrínyi Miklós laktanyában rendezett eseményen ünnepélyesen kinevezésre került a HHK új dékánja, Dr. Pohl Árpád ezredes.

Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese nosztalgikus élményekkel emlékezett vissza az honvédtisztképzés fejlődésére. A rektorhelyettes kifejtette, hogy a HHK integrációja zökkenőmentesen történt az új környezetbe, mivel már az NKE létrejötte előtt megtörtént a szervezeti és oktatási portfólió átalakítása, mindez úgy, hogy a kar megőrizte működőképességét és az oktatás minőségét. „Karunk az integráció egyik motorja, fontos forrása volt” – mondta Padányi József. Fejlesztések területén kiemelte, hogy nagyobb hangsúlyt kell fordítani a humánerőforrásra, hiszen a jogelőd intézmények megszűnésével több olyan minősített oktató is nyugdíjba vonult, akiknek a pótlását csak egy igen lassú folyamat keretében lehet megoldani. A rektorhelyettes rávilágított, hogy több olyan terület van, amelyben a kar lehetőségei bővültek. Ilyen például a forrásokhoz való hozzáférés: az egyetem keretében jelenleg is számos külföldi tudományos kutatásban és pályázatban vesz részt a HHK. Padányi József összegzésében értékelte a kar jelenlegi helyzetét, amely stabilnak mondható és lehetőséget ad az építkezésre. Két területet emelt ki, amely nagy kihívást jelent majd a közeljövőben a kar számára: az egyik a történelmi hagyományokkal rendelkező magyar honvédtisztképzés visszahelyezése a Ludovika Akadémiára, a másik az oktatásfejlesztés szempontjából a kar légjármű vezető, műszaki és gazdasági képzéseinek korszerűsítése. Gondolatait Zrínyi szavaival zárta: „Kapitány, azért adták kezedbe a hadat, hogy gondot viselj rá!”

„Nem véletlen, hogy a kar címerében is írt jelmondata A Hazáért mindhalálig egyezik az egykori Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia jelmondatával!” - mondta Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora megjegyezte, hogy ezt a jelmondatot a megújított hagyomány szerint a honvédtisztjelöltek tiszti eskütételük során is megfogadják. Patyi András kifejtette, nincs még egy olyan állami szervezet, amely olyan komplex módon kell, hogy szolgálja az alkotmányos és demokratikus államot, mint a hadsereg, így az ehhez kapcsolódó tudás– és ismeretanyagot szükséges, hogy kutassa, tanítsa, hagyományait ápolja, őrizze és gyarapítsa a HHK. A rektor kiemelte, hogy az 5 éves egyetemnek egyik alapköve a HHK, ahogy az államnak is alapköve a jól szervezett haderő, így reméli, hogy a haderő fejlesztése tovább folytatódik, amely irányát a kar is követni fogja. Patyi András biztosította a megjelenteket, hogy az NKE megad minden lehetséges forrást a kar fejlődéséhez és működéséhez, azonban ehhez elengedhetetlen a Magyar Honvédség szervezete, hiszen az NKE nem tudja ellátni a honvédtiszképzés feladatát egyedül. Végezetül a rektor köszönetet mondott a kar vezetőinek és „nem vezetőinek”, honvédtisztjeinek és tisztjelöltjeinek, volt és jelenlegi oktatóinak és hallgatóinak, hogy teljes konszenzusban részt vesznek a kar és az egyetem életében, döntéshozásában, fejlesztésében. „Sokáig éljen a Hadtudományi és honvédtisztképző Kar. A Hazáért mindhalálig!” – fejezte be a jelmondattal beszédjét Patyi András.

A rendezvényen sor került az új dékán hivatalos kinevezésére. Az NKE rektora felkérte, a Honvéd Vezérkar főnöke vezényelte Dr. Pohl Árpád ezredest az NKE HKK dékáni feladatainak 3 éves ellátására. Az ünnepélyes kinevezés után Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a kar korábbi dékánja átadta a kar zászlóját az új vezetőnek. Pohl Árpád beszédében megköszönte a bizalmat a minisztériumnak, a Honvéd Vezérkarnak, valamint az egyetem vezetésének. Ígéretet tett, hogy bár a dékáni feladatok megfeszített munkát követelnek, ő helyt fog állni. Hangsúlyozta:„A honvédtisztképzés értékrendje évszázadok alatt alakult ki. Ezek azok az értékek, amelyek bennünk összetartanak, és amiket a hallgatók felé közvetítünk. Ha ezt nem tévesztjük szem elől, akkor az eredmény nem marad el.”

Dr. Földvári Gábor István, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára pohárköszöntőjében Huntingtont idézte, aki szerint a hivatás három összetevőből áll: szaktudás, felelősségtudat és testületi szellem. „Kívánom mindannyijuknak, hogy ez a kar az egyetem részeként mindháromnak eleget tudjon tenni!” – mondta a helyettes államtitkár.

Az ünnepség keretében kinevezték a kar új vezetését, valamint díjak és elismerések kerültek átadásra. A hagyományokat követve az egyetem vezetősége és a meghívott hazai és nemzetközi díszvendégek megkoszorúzták Zrínyi Miklós szobrát. A program során a résztvevők megtekinthették a kar 5 éves fennállásáról készült fotókiállítást, emellett a Magyar Honvédség Légierő Zenekar biztosította az ünnepi hangulatot Toldi Miklós százados vezényletével.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, kari nap, 2017

Nyílt napot tartott az NKE Víztudományi Kara

    • fokep
    •  dsc9220 2
    •  dsc9223 2
    •  dsc9229 2
    •  dsc9253 2
    •  dsc9258 2
    •  dsc9276 2
    •  dsc9284 2
  • Előző
  • Következő

A bajai Eötvös József Főiskola (EJF) által meghirdetett képzésekre jelentkezők szeptembertől már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán tanulnak majd – hangzott el a két intézmény közös nyílt napján, Baján. A rendezvényen az érdeklődők információkat kaphattak a megújuló építőmérnöki és környezetmérnöki alapképzésekről, valamint megtekinthették az intézményben található víztechnológiai oktatóbázist is.

Elsőként az EJF rektora köszöntötte a résztvevőket. Dr. Melicz Zoltán elmondta, hogy a főiskola vízügyi képzéseit átvette az NKE, de azokat idén még az EJF hirdette meg a felvételi tájékoztatóban és a képzések helyszíne Baja marad. A rektor szólt a főiskola történetéről, kiemelve, hogy 1962 óta szerveznek az intézményben vízügyi képzéseket.

Dr. Bíró Tibor, az NKE Víztudományi Kar megbízott dékánja elmondta, hogy akik most jelentkeznek a vízügyi képzésekre, szeptembertől már egyetemi polgárok lesznek. Szerinte fontos, hogy a képzések továbbra is Baján történnek, hiszen nagy hagyománya és megbecsültsége is van az itt folyó szakmai munkának. „Mély szakmai gyökerekkel rendelkeznek szakirányú képzéseink, a vízügyi mérnökök legalább 80 százaléka Baján végzett”- hangsúlyozta a dékán. Bíró Tibor szerint mindehhez kiváló oktatási infrastruktúrával rendelkeznek, például víztechnológiai oktatóbázis és számos mérőtelep is szolgálja a hallgatók tudásának bővítését. A szakember szólt a két vízügyi alapszak (építőmérnöki, környezetmérnöki) sajátosságairól, és hangsúlyozta azok szerepét a modern közigazgatásban.  „Magyarországon ez az első tiszta profilú víztudományi egyetemi kar” – mondta beszédében a dékán, aki szerint a vízgazdálkodás szerepe egyre inkább felértékelődik hazánkban is. Bíró Tibor szerint a kormányzat prioritásként kezeli ezt a területet és várhatóan minden támogatást megad majd a képzések fejlesztéséhez, a vízügyi szakember utánpótlás biztosításához. „Aki biztos életpályát szeretne magának, az jó helyen jár”- szólt a pályaválasztás előtt álló diákokhoz a dékán. 

A felvételi eljárás sajátosságairól Dr. Diószegi Péter tájékoztatta a jelenlévőket. Az NKE Központi Tanulmányi Iroda vezetője elmondta, hogy a hallgatói jogviszony megkezdésének a sikeres felvételi mellett olyan feltételei is vannak, mint a büntetlen előélet és a hallgatói fogadalom letétele. Elhangzott, hogy az NKE-n, a többi állami egyetemtől eltérően a civil hallgatók közszolgálati ösztöndíjas formában tanulhatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: VTK, nyílt nap, 2017

A víz szolgálatában

    • sugovica ahogy en latom

Megkezdte működését az NKE legújabb szervezeti egysége, a Víztudományi Kar Baján, amely az Eötvös József Főiskola (EJF) Vízellátási és Környezetmérnöki Intézetének, valamint Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe történő beolvadásával jött létre. A kart megbízott dékánként hazánk elismert területi vízgazdálkodási szakembere, az MTA víztudományi elnöki bizottságnak állandó tagja, dr. Bíró Tibor vezeti.

A bajai vízügyi képzés országos hírű és jelentőségű, az ágazat egyik legfontosabb utánpótlási bázisa. A kar jogelődjeinek köszönhetően több mint 50 éves múltra tekint vissza. A Bács-kiskun megyei város vízügyi mérnökképzés alapját a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum megalapítása jelentette. A felsőfokú technikumokat érintő átszervezések eredményeképpen az intézmény az 1970/1971-es tanévet a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karaként kezdte meg, majd 1979 januárjától a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szervezeti egységeként működött. Az intézmény 1994 júliusától a PMMF Vízgazdálkodási Tagozata lett, így jogállása is megváltozott. A képzés rövid ideig a Janus Pannonius Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Vízgazdálkodási Tagozatának égisze alatt zajlott, egészen az Eötvös József Főiskola 1996. évi megalakulásáig.

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola között létrejött egy írásos megállapodás, amely az ingatlanhasználattól elkezdve a hallgatói jogviszonyokig rögzíti a két intézmény közötti együttműködés részleteit”- mondta Dr. Horváth József február elsején Baján, az ott dolgozók részére szervezett értekezleten. A főtitkár elmondta, hogy szeretnék, ha a kar az egyetem olyan regionális központja lenne, amely a vízügyi alapképzések mellett továbbképzéseknek és egyéb más feladatoknak is helyet ad a jövőben.  A rendezvényen Bíró Tibor, a Víztudományi Kar megbízott dékánja elmondta, hogy az átalakulás közel 40 oktatót és több mint háromszáz hallgatót érint. A szakember arra vállalkozott dékánként, hogy megújítsa a képzést. Mind mondta, az NKE új lehetőséget jelent mind a vízügyi képzés, mind Baja számára. Kiemelte, hogy olyan vízügyi iskolát - oktatói, kutatói bázist - kell létrehozni, amely biztosítja a szakma utánpótlását, amire nagy az igény. Olyan tudományos műhelynek kell létrejönnie, amire büszkék az ott dolgozók, megtalálják benne a számításukat.

Az új kar két új alapképzést és számos szakirányú továbbképzést vett át az EJF-től. A 2017 szeptemberétől induló környezetmérnöki és építőmérnöki alapképzéseket még az EJF hirdette meg, így a felvételi tájékoztatóban is a főiskolánál lehet a képzéseket megtalálni. Az egyetem hosszú távú céljai azonban túlmutatnak a mérnökképzésen: nemzetközi viszonylatban is meghatározó kutatási-oktatási központtá kíván válni a vízgazdálkodás terén. A vízügyi képzések továbbra is Baján folynak majd, de bekapcsolódnak abba az egyetem más egységei is, így például a Katasztrófavédelmi Intézet és az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet.

Az NKE immáron ötödik karának nyílt napját február 2-án tartják Baján, ahol a megújult képzésekről is tájékozódhatnak az érdeklődők. A tervek szerint február 9-én kerül sor a Bács-Kiskun megyei városban egy befogadó ünnepségre, ahol a két intézmény vezetői és a Fenntartói Testület tagjai is találkoznak majd egymással.

A Víztudományi Kar dékánjával a Bonum Publicum egyetemi magazin márciusi számában olvashatnak interjút.   

Megosztás a Facebook-on


Hat esztendős a Ludovika Zászlóalj

    • l132
    • l234
    • l334
    • l434
    • l534
  • Előző
  • Következő

Hat évvel ezelőtt alakult meg az MH Ludovika Zászlóalj. A csapatünnepen állománygyűlést tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hungária körúti campusán január 30-án, hétfőn.

A hazai katonai felsőoktatás és tisztképzés egyetemi oktatását kiegészítve, a gyakorlati felkészítés igényével hívták életre 2011. február 1-jén az MH Ludovika Zászlóaljat. A csapatünnep alkalmából rendezett ünnepi állománygyűlésen a jelenlegi állomány mellett idős, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián végzett egykori bajtársak is részt vettek. 

Az eseményen - amelyen részt vett Schmittné Makray Katalin zászlóanya, valamint Takács Attila dandártábornok, az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnoka is - Sári Szabolcs alezredes, parancsnokhelyettes, megbízott zászlóaljparancsnok mondott ünnepi beszédet.

Az alezredes köszöntőjében kiemelte: hat esztendővel ezelőtt új időszámítás kezdődött a honvéd tisztképzésben a Ludovika Zászlóalj megalakulásával. „Hat év nem hosszú idő, de számunkra közel 500 fiatal hadnagy pályakezdését jelenti, új feladatokat, új kihívásokat, új munkatársakat” – mondta az alakulat megbízott parancsnoka. Sári alezredes a múlt korszakváltását a jelenével hozta párhuzamba. Február 1-jétől ugyanis a Ludovika Zászlóalj az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság szolgálati alárendeltségében folytatja a munkát. „Ez lehetőséget jelent, amellyel továbbléphetünk a hat évvel ezelőtt számunkra kijelölt úton, hogy a tapasztalatokból építkezve a modern kor elvárásainak megfelelő tiszteket adhassunk a katonai szervezeteknek” – fejezte be beszédét Sári Szabolcs alezredes.

A hagyományoknak megfelelően az állománygyűlésen az első éves honvéd tisztjelöltek idén is átvehették a Zrínyi Kiadó gondozásában megjelent „A Ludovika” című könyvet. Az ünnepi állománygyűlést az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Központi Zenekarának műsora zárta.

Szöveg: honvedelem.hu

Fotó: Tóth László

Megosztás a Facebook-on


Nyitott szemmel a világra! Nyílt nap a NETK-n

    •  dsc9037 2
    •  dsc8981 2
    •  dsc8985 2
    •  dsc8992 2
    •  dsc9001 2
    •  dsc9004 2
    •  dsc9028 2
    •  dsc9032 2
    •  dsc9048 2
    •  dsc9060 2
  • Előző
  • Következő

Utolsó állomásához érkezett a Ludovikán tartandó nyílt napok sorozata, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar várta az érdeklődő felvételiző diákokat és szülőket. A rendezvényen bemutatkozott a kar vezetése, ismertették a 2017-es felvételi eljárásban induló szakokat. A karon működő kutatóközpontok interaktív előadással prezentálták kutatásaikat, a hallgatók és a tanulmányi előadók pedig az információs pultoknál igyekeztek megválaszolni a felmerülő kérdéseket.

Az eseményt, amelyre több száz érdeklődő látogatott el, az egyetem oktatási rektorhelyettese nyitotta meg. Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok előadásában kiemelte, hogy az NKE unikumnak számít a magyar felsőoktatásban, hiszen kiemelt szakmai kihívásoknak kell megfelelnie az egyetemnek: a rendőrségnek, honvédségnek és közigazgatásnak képeznek szakembereket. „Viszont egyetemünk a magyar felsőoktatási térben ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint bármelyik más egyetem” – mondta Kovács Gábor, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az NKE óriási fejlődésben van, fejlődés előtt áll, amelyet a 2012-es megalakulás óta igyekeznek megalapozni. A NETK-val kapcsolatban kitért arra, hogy nagyon erős a felkészítés az általános nemzetközi ügyek intézésére, valamint kiemelten hangsúlyos az idegen nyelvi oktatás is. „Az itt képzett szakemberek azokat a feladatokat fogják végrehajtani, amit a magyar államigazgatás a nemzetközi kapcsolatoktól elvár. Nagyon jól felkészült hallgatókat kell kibocsájtanunk, ezt az eredményt tudjuk is hozni” – hívta fel a figyelmet az NKE oktatási rektorhelyettese. Záró gondolataiban kitért arra, hogy az ide jelentkező hallgatóknak a kemény tanulás mellett kiváló lehetőségeik vannak a tudományos önképzésre, különböző sportok űzésére, valamint a budapesti egyetemista életforma megélésre, amelyben a Hallgatói Önkormányzat és a szakmai hallgatói szervezetek nyújtanak majd segítséget.

Dr. Koller Boglárka, az NETK dékánja előadását felvételi tanácsokkal kezdte a végzős diákok és szüleik számára. Kiemelte, hogy a döntésnek őszintének kell lenni a felsőoktatási jelentkezésnél, egyetemre csak úgy lehet járni, ha megvan a belső elsődleges motivációja a fiatalnak. A NETK képzési portfólióját egy olyan kis közösségnek írta le, amelynél magas a felvételi pontszám, továbbá a diploma megszerzése nem tömegképzéssel párosul. Kiemelten fontos a nyelvtudás, azonban a bekerült kari polgárokat szoros oktató-hallgató viszony várja, ahol a hallgatók egyéni fejlődését igyekszik az egyetem minél jobban támogatni. A kar jelmondata: Nyitott szemmel a világra. „Kicsit nyugtalan emberek vagyunk, szeretjük a változásokat és szenvedéllyel csináljuk, amit akarunk. Minket nagyon érdekel az, hogy mit történik a világban” – mondta Koller Boglárka. A dékán kifejtette, hogy az itt végzett hallgatók olyan hazai és nemzetközi szinten is versenyképes szakemberek lesznek, akik képesek eligazodni a világban, akik megértik például a Brexit folyamatait, világosan látják az USA külpolitikájának európai hatásait és az egzotikus térségekről megfelelő információval rendelkeznek ahhoz, hogy kormányzatok, minisztériumok, háttérintézmények, nemzetközi cégek vagy EU-s szervek számára szakpolitikai tanácsot tudjanak nyújtani. Koller Boglárka sokszínűnek írta le a kart, ahol nem csak az oktatók nemzetközi szakemberek, hanem egy multidiszciplináris megközelítés várja a hallgatókat.

A kar képzési struktúráját is ismertette a dékán. A NETK két alapképzéssel várja a felvételizőket, nemzetközi igazgatási, valamint nemzetközi biztonság- és védelempolitika alapszakra jelentkezhetnek a hallgatók. A kar mesterképzésében újdonságként megjelenik a társadalomtudományi felsőoktatási területen a nemzetközi tanulmányok szak, továbbá az államtudományi területen hallgatható a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szak, a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok szak, valamint az angol nyelvű International Public Service Relations szak.

A nyílt nap során bemutatkoztak a karhoz kötődő kutatóközpontok is, a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ, Stratégiai Védelmi Kutatóközpont és Amerika Tanulmányok Kutatóközpont is előadással készültek az érdeklődők számára. A nyílt napon különböző standokkal várták a felvételi kérdéseket a tanulmányi osztály és a nemzetközi kapcsolatok iroda munkatársai, valamint a karon működő hallgatói szervezetek. Az esemény zárásaként a megjelent végzős fiatalok és a kísérők hallgatói idegenvezetéssel körbejárhatták a történelmi múltú Ludovika Akadémia épületét, valamint betekinthettek az NKE 600 fős Orczy úti kollégiumába.


További információ a felvételiről és az NKE által nyújtott képzésekről: felveteli.uni-nke.hu


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, nyílt nap, 2017

Nagy volt az érdeklődés az RTK képzései iránt

    •  dsc8859 2
    •  dsc8819 2
    •  dsc8822 2
    •  dsc8823 2
    •  dsc8834 2
    •  dsc8882 2
    •  dsc8873 2
    •  dsc8900 2
    •  dsc8905 2
    •  dsc8922 2
    •  dsc8969 2
  • Előző
  • Következő

Ezernégyszázan voltak kíváncsiak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának nyílt napjára, amelyet az NKE Farkasvölgyi úti kampuszán tartottak - idén utoljára.

Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes a nyílt nap moderátoraként a kar földrajzi elhelyezkedésére is utalva az RTK-t Magyarország legmagasabb szintű felsőoktatási intézményének nevezte.

Az NKE Rendészettudományi Karának dékánja, Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy megnyitó gondolataiban reményét fejezte ki, hogy a következő tanév kezdetén, a rendészeti alapfelkészítésen együtt futhat majd több jelenlévő fiatallal.

Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora fontosnak tartja a Rendészettudományi Karon a gyakorlati és az elméleti ismeretek oktatásának, a szakmaközpontú és az elméleti felkészítésnek a megfelelő arányát. „A kiképzéshez ugyanis gyakorlati ismeretekre van szükség, az elméleti ismeretek megszerzéséhez pedig elengedhetetlen a tudomány művelése.” A rektor felidézte, hogy az NKE öt éve kezdte meg a működését. Utalt Montesquieure, a három hatalmi ág elválasztásának elvére. Elmondta, hogy az egyetem a végrehajtó hatalom tudásigényének a kielégítésével foglalkozik, amely hatalmi ág három területre bontható: kormányzás, honvédelem, közigazgatás. Ez utóbbihoz kapcsolódik a Rendészettudományi Kar képzési profilja. Patyi András felidézte, hogy a rendészeti tevékenység 1500-2000 évvel ezelőtt magát a közigazgatást jelentette, a közigazgatás ekkor maga volt a rendészet. „Mindig is a rend fenntartása volt a cél, annak szabályait, törvényszerűségeit, veszélyeit szükséges ismerni, a belső biztonságra leselkedő veszélyeket elhárítani”- hangsúlyozta a rektor, hozzátéve azt, hogy a rendőri hivatás magas szinten professzionalizált szakmává vált. A Rendészettudományi Kar munkájában résztvevő rendészeti szakemberek feladata, hogy megtanítsák a hallgatóknak, milyen technikai és jogi eszközökkel, milyen módszerekkel deríthetik föl a veszélyeket, és akadályozzák meg, hogy azok valódi veszéllyé váljanak. „A leendő rendvédelmi dolgozók majd azért felelnek, hogy az állampolgárok békében éljenek.” A rektor felhívta a figyelmet a jogi ismeretek fontosságára és arra, hogy ezek a képzések magas szintű elméleti tudást igényelnek. Végezetül az alapkiképzés nehézségeiről beszélt, majd hangsúlyozta, hogy az RTK-n pszichikai, jogi, igazgatási rendészeti komplex képzés folyik.

A rendezvényen az érdeklődők részletes tájékoztatást kaptak a 2017. évi felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról, az alkalmassági vizsgálatokról (fizikai-kondicionális felmérő, egészségügyi és pszichológiai alkalmassági), az alapkiképzésről és a rendészeti ösztöndíjas hallgatók jogállásáról. Szó volt a tisztjelölti jogállásról, a hat és a nyolc féléves alapképzés közötti legfőbb különbségekről. A pályaválasztás előtt álló fiatalok megismerkedhettek a kar képzéseivel, minden szakirányról felvilágosítást kaphattak.

Dr. Simon Attila r. ezredes, a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet vezetője az alapkiképzésről és a tisztjelölti jogállással kapcsolatos sajátosságokról tájékoztatta a jelenlévőket, valamint a Rendészettudományi Kar hallgatóival szemben támasztott sajátos, illetve speciális elvárásokról és követelményekről beszélt. „A hozzánk jelentkező hallgatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy nem szakmát, hanem hivatást választanak és életpályájuk során szolgálatot fognak ellátni. A hivatásra illetve a szolgálatra való felkészülés megköveteli, hogy hallgatóink elsajátítsák azokat a sajátos szolgálati- és életviszonyokat, melyek a rendvédelmet jellemzik”- hangsúlyozta az ezredes. Majd hozzátette: az RTK önálló szervezeti egysége a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet, melynek alapvető feladata a gyakorlati képzés, a rendészeti alapfelkészítés megszervezése és végrehajtása, a szervezeti kultúra megismertetése, a fizikai-kondicionális felkészítés, a rendőri intézkedések gyakorlati elsajátíttatása, az alaki képzés, a lövészeti kiképzés, az informatikai felkészítés.

Elmondta azt is, hogy a nappali munkarendes, rendészeti képzésben részt vevő hallgatók tisztjelölti jogállásban tanulnak. A szabályozás célja az volt, hogy a rendvédelmi tisztképzésben hivatásos pályára készülő hallgató már a képzési időszakban is szorosabb kapcsolatban álljon a foglalkoztatni kívánó rendvédelmi szervvel és már ekkor kialakuljon a hivatásos életpálya iránti elköteleződés, a hivatással együtt járó életviszonyok elfogadása, az azokkal való azonosulás.

Hoffmann Márk r. hadnagy, egykori RTK HÖK elnök, jelenleg baleseti vizsgáló a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályán. Tavaly végzett az RTK-n, ahol olyan tudást sajátított el, amelyet a gyakorlatban is tud hasznosítani.

A mogyoródi Hragyel Zsófia Gödöllőn tanul, minden vágya, hogy a hazáját szolgálja. A gazdaságvédelmi nyomozó szakirány iránt érdeklődik, amelyről az Educatio szakkiállításon tudott meg részletes információkat. Édesanyja egykoron szintén ebbe az intézménybe jelentkezett, de végül nem fejezte be a tanulmányait.

A szekszárdi Márk Péter bűnügyi nyomozó szeretne lenni. Fontosnak tartja a fizikai erőnlétet, ezért rendszeresen sportol. A bemutatók lenyűgözték és hasznos volt számára a hallgatókkal folytatott beszélgetés is, melynek során megosztották vele személyes tapasztalataikat az oktatásról és a hallgatói létről.

Dr. Gáspár Miklós r. alezredes elmondta, hogy a bűnügyi szakterület iránt érdeklődtek a nap folyamán a legtöbben, több száz diák számára adott tájékoztatást a képzésekről. Számos szakmai kérdést tettek föl a középiskolások, melyekre naprakész információkkal tudott szolgálni, ugyanis az RTK oktatói folyamatosan együttműködnek, kapcsolatot tartanak az ORFK bűnügyi szerveivel.

A nyílt nap résztvevői kipróbálhatták, hogy képesek-e teljesíteni az RTK által előírt fizikai követelményeket, valamint intézkedéstaktikai, alapkiképzést jellemző bemutatókat és rendőrségi eszközöket is megtekinthettek.     


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, nyílt nap, 2017

Nyílt nap az RTK-n és a NETK-n

    • rtk_netk

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet bemutató nyílt napok keretében január utolsó hétvégéjén a Rendészettudományi Kar (RTK) és a Katasztrófavédelmi Intézet (KVI), valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) is megnyitja kapuit az érdeklődők előtt.

A képzésekkel kapcsolatos információk megosztása mellett számos gyakorlati bemutatóra is sor kerül az RTK január 27-i (péntek) nyílt napján. Az érdeklődők megtekinthetnek egy tonfa- és egy intézkedéstaktikai bemutatót, valamint részt vehetnek egy fizikai-kondicionális felmérésen. Utóbbi azért is lehet fontos a továbbtanulás előtt állók számára, mert a karra való felvételizés része egy fizikai alkalmassági vizsga is. A leendő hallgatók a nyílt napon különböző rendőrségi eszközöket is megtekinthetnek, és információkat kaphatnak a sikeres felvételit követő alapkiképzésről is. A 11 órától kezdődő rendezvényre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Farkasvölgyi úti campusán kerül sor.

Ezen a hétvégén ismerkedhetnek meg részletesebben az érdeklődők az NKE nemzetközi képzéseivel is. A NETK január 28-i (szombat) nyílt napján külön előadásokon mutatkoznak be a kar szakjai, valamint a kutatóközpontok is. Az alap- és mesterképzések mellett így információkat kaphatnak a leendő hallgatók az Amerika Tanulmányok Kutatóközpontról, a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központról, valamint a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont működéséről. Az információs standokon találkozhatnak a karon működő szakkollégiumok és a hallgatói önkormányzat képviselőivel, valamint megtekinthetik a rendezvénynek helyszínt adó Ludovika Főépületet és az Orczy úti Kollégiumot is.

A részletes programok itt érhetőek el:

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, RTK, nylít nap, 2017

Fejezetek az állam- és közigazgatás-tudományból

    • fokep
    •  dsc8384 2
    •  dsc8390 2
    •  dsc8398 2
    •  dsc8404 2
    •  dsc8407 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 5 éves évfordulója alkalmából „Fejezetek az állam- és közigazgatás-tudományból” című szakmai műhelybeszélgetést tartott az Államtudományi és Közigazgatási Kar. Az ÁKK oktatói és hallgatói, a Magyary Zoltán Szakkollégium, az Ostrakon Szakkollégium és a kari Hallgatói Önkormányzat tagjai egyaránt részt vettek a rendezvényen. Az eseményt Prof. Dr. Kiss György, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja vezette le.

„A mai alkalom ne kötött konferencia legyen, hanem sokkal inkább egy kötetlen műhelybeszélgetés, ezért felkértem néhány nagyon tapasztalt kollegámat, akik hosszú ideje oktatnak ezen a karon, hogy tekintsük át együtt, mit gondolnak az elmúlt 40 évről” - mondta Prof. Dr. Kiss György köszöntő beszédében, majd hozzátette: „Minden kar igyekszik valamivel hozzájárulni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 5 éves fennállásához. Nekünk, az ÁKK-nak az ad különös aktualitást, hogy 40 éves a közigazgatási szakemberképzés - ha a Tanácsakadémia időszakát nem vesszük ide. Ez az alkalom, amikor végigjárhatjuk a stációkat és visszatekinthetünk”. A dékán kiemelte, hogy a műhelybeszélgetés alkalmával arra kívánnak visszatekinteni, hogyan fejlődött az 1970-es évek második felétől a közigazgatási szakemberek képzése, mi volt akkor a jogpolitikai cél és az korszakonként hogyan változott, valamint arra, hogyan változott az Államigazgatási Főiskola, annak oktatói, oktatási portfóliója. Hogyan csatlakozott hozzá később, mikor karrá vált, a posztgraduális képzés, a vezetőképzés és milyen jelentőséggel bír a 2017-es tanévben elinduló osztatlan államtudományi mesterképzés, amely kiszélesíti a tudományos, kulturális és oktatáspolitikai portfóliót az államtudományokkal. Ez nem csak mennyiségi, de minőségi változással is bír mind a kar, mind pedig az egyetem életében.

A dékáni köszöntőt követve Prof. Dr. Máthé Gábor kapott szót, aki felvázolta a közigazgatási szakemberek képzésének történeti hátterét: „Az 1883-as képesítési törvény a doktori diplomát képesítési erővel ruházta fel, valamint előre vetítette a közigazgatási vizsga bevezetésének szükségességét. 1900-ban a jogász és jegyzőképzés kétszintű szakképzést jelentett.1936-ban, 50 év után megszületett a közigazgatási gyakorlati vizsga.” Máthé Gábor ismertette azt is, hogy milyen út vezetett az Államigazgatási Főiskola Államtudományi és Közigazgatási Karrá válásához. 1977 és 2017 között sok minden történt, amelyet a György István, Imre Miklós és Tamás András által írt Államigazgatási Főiskola 20 éves jubileuma és 30 éves jubileuma című két kötet remekül bemutat. 2017-hez képest 5 éve, 1977-hez képest 40 éve működik ezen intézmény. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem zsenialitása, hogy a felsőoktatási törvény keretén belül önálló törvényi szabályozás vonatkozik rá, amely különleges erőt ad a képzés szempontjából. Ez az erő addig tart, míg a felsőoktatási törvényi szabályozás és az NKE törvényi szabályozása párhuzamban marad egymással. 2020-ban, az egyetem 10 éves jubileumán lesz majd igazán érdekes, mert akkor lehet az első szakmai levonást megejteni. Addig nem beszélni, csinálni kell!” - mondta a Professzor Emeritus.

Cs. Kiss. Lajos, aki 2014 óta van az NKE-n, az „államtan” felfogásáról, kutatásáról és oktatásáról elmélkedett. Két problémát fogalmazott meg előadásában: az egyik az egyetem, a tudomány és az állameszme összefüggése, a hivatás fogalma, a másik pedig az 1960-es évek során az államtudomány veszélyessége, politikai semlegessége. „Az államelmélet művelését veszélyesnek tartották. Az egyetem fejlődése során az önállóvá válás folyamata újra felidézte az államtudomány politikai ideológiai veszélyességét.

Akkor létezhet normális államelmélet, ha kidolgozzuk azt a határt, melyen belül a tudományt tudományként, a politikától elválasztva lehet művelni, bár minden elméletnek van politikai kontextusa” - fejtette ki az egyetem fejlesztési és kutatási intézetének munkatársa.

Prof. Dr. Tamás András kitért a közigazgatási szakemberek képzésének megbecsültségére, a jogi egyetemekkel való együttműködésre, illetve az általuk tanúsított ellenszenv okaira. Az Államigazgatási Főiskola rendelkezett a legtöbb tudással a közigazgatási jog terén, amelyet más egyetemek jogi karai is megirigyeltek. „Idővel a közigazgatás differenciálódott: Magyarországon a kutató tevékenység és a gyakorlati szakember összefonódva van jelen; 100 évre visszamenően már hagyomány, hogy a tudományt az elméleti és a gyakorlati tudás együtt alkotja.”

Prof. Dr. Verebélyi Imre, egykori közigazgatási államtitkár is jelen volt a műhelybeszélgetésen. Visszaemlékezésében kihangsúlyozta, milyen nagy érdem volt, hogy Kelemen Ferenc a Tanácsakadémián Lőrincz Lajost tette meg helyettesének, valamint az, hogy demonstrátorokat hoztak fel az Államigazgatási Főiskolára, biztosítva így a közigazgatás jogi tanszék minőségi utánpótlását. A képzés megbecsülése kapcsán is kifejtette a véleményét: „A budapesti jogi karokkal összehasonlítva az Államigazgatási Főiskola, majd jogutódja a közigazgatási jogot jobban és többet is tanítják, mint a jogi tanszékeken.”

Dr. Temesi István kiemelte az eddig elhangzott kulcsfogalmakat: jogtudomány, államtudomány, 100 éves múlt. „Az új államtudományi osztatlan mesterképzés kapcsán ki kell emelni Magyary Zoltán munkásságát, hiszen ez az intézmény a Magyary- iskola reinkarnációja. Magyary Zoltán a maga körében számkivetett volt a jogi karon. Ő mutatott rá arra, hogy a közigazgatás nem csak a jogból áll. Az új célkitűzések és képzések mellett az értékek megtartására is hangsúlyt kell fektetni. A mi intézményünk tudott újat mutatni, azonos szintű lett a közigazgatás a joggal, és az államtudomány fejlődése egyre meghatározóbbá válik – adott hangot véleményének az Általános Közigazgatási Jogi Intézet vezetője.

Prof. Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes gondolatai zárták a műhelybeszélgetést: „A változás és a változatlanság jó arányban van jelen az intézményben: a változatlanság a szakmai állandóságot jelenti, aminek évtizedes múltja van. Az elmúlt 5 évben és előtte is számos átalakuláson ment keresztül ez az intézmény. Ebből a beszélgetésből az derült ki, hogy a szakmai örökség folytonos, a hagyomány kontinuitással bír.”

Az NKE ötéves évfordulója alkalmából fotókiállítás is nyílt a Ménesi úti campuson.

A műhelybeszélgetés a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 számú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projektből valósult meg.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Elkezdődik az Orczy-park rekonstrukciója

    • dsc 7282

A Ludovika Campus fejlesztése elérkezett a jelenlegi utolsó beruházási elem megvalósításához, az Orczy-park környezetrendezéséhez és ehhez kapcsolódó Lovarda és létesítményei kivitelezéséhez. Emiatt a parkot munkaterületként a kivitelezést végző cég részére át kell adni. Mindez azzal jár, hogy az Orczy-kertet időszakosan és szakaszosan le kell zárni a látogatók elől.

A munkálatok során kicserélik a park teljes közműrendszerét, sor kerül a tó medertisztítására, a parti védművek újraépítésére, az úthálózat átfogó rekonstrukciójára, a növényzet teljes megújítására, valamint egy locsoló rendszer kiépítésére. A fejlesztés révén olyan új közösségi terek és létesítmények jönnek létre, mint például egy tóparti kávéház, futókör, játszótér, parki kondicionáló gépek, mosdók és ivó kutak.

A beruházás műszaki megvalósítása érdekében szükség van az Orczy-park egyes területeinek lezárására. A megújult területeket szakaszonként adjuk vissza az állampolgároknak. A felújítás nem érinti az Orczy út melletti sportpályákat, azok végig a sportolni vágyók rendelkezésére állnak. (lsd. térkép.) A felújítás idejére a kalandpark is bezár.

Az NKE Ludovika Főépületet várhatóan nyár közepéig csak az Üllői út és a Ludovika tér felől lehet majd megközelíteni. A beruházó Nemzeti Közszolgálati Egyetem a lakosság megértését kéri a változásokkal kapcsolatban, amelyekről folyamatosan tájékoztatja az érdeklődőket az intézmény honlapján.

Mint ismert a 2013-ban megkezdett, az egész Orczy-parkra kiterjedő Ludovika Campus projekt révén az ország egyik legmodernebb egyetemi campusa jön létre a Józsefváros szívében. Teljes egészében megújul a több évtizeden át elhanyagolt, ide nem illő funkciókkal csonkított és terhelt 26 hektáros park. A várhatóan 2018-ra befejeződő beruházás részeként korábban már átadták a teljes műemléki rekonstrukcióval megvalósult Ludovika Főépületet, valamint a park Nagyvárad téri felőli oldalán egy 600 férőhelyes egyetemi kollégiumot. Idén nyár végére készül el az egyetem új, Üllői úton épülő központi oktatási épülete, valamint a Diószeghy utcában található Rendészeti Speciális Oktatási Épület és Kollégium. Év végén újabb elemekkel bővül a campus, hiszen a tervek szerint ekkor adják át a sportcsarnokot, uszodát és kültéri sportpályákat is magába foglaló sportközpontot a park Diószeghy utcai oldalában.

Az Orczy-park kert történeti dokumentációjáról ide kattintva tájékozódhat bővebben.


Park-Lovarda beruházás területén a kivitelezést követő megnyitási ütemezés:  

    • park beruhazas
Megosztás a Facebook-on


Népszerű volt az NKE standja az Education

    • f ek ep
    •  dsc8174 2
    •  dsc8189 2
    •  dsc8198 2
    •  dsc8204 2
    •  dsc8226 2
    •  dsc8228 2
    •  dsc8254 2
    •  dsc8264 2
    •  dsc8273 2
    •  dsc8286 2
  • Előző
  • Következő

Folyamatosan nagy volt az érdeklődés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) képzései iránt a 17. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, amely idén a kiállítások történetének legnagyobb területén, a HUNGEXPO G. pavilonjában szombatig várta az érdeklődőket.

Bizonyos időszakokban még közlekedni sem volt egyszerű a mintegy 200 kiállító standja között, amelyek közül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemé volt az egyik leglátogatottabb.  A már hagyományosnak mondható rendészeti és katonai képzések és az ezekkel kapcsolatos kiállítási anyag a szokásoknak megfelelően ezúttal is sok érdeklődőt vonzott, de a középiskolásokat a civil képzések is legalább ennyire érdekelték.  Az egyetem standjánál a pályaválasztó fiatalok megismerkedhettek a Hadtudományi és Honvédtisztképző, az Államtudományi és Közigazgatási, a Rendészettudományi, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, valamint a Katasztrófavédelmi Intézet képzéseivel. Február elsejétől újabb karra bővül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem: a bajai Eötvös József Főiskola vízügyi képzéseit átvevő szervezeti egység információs pultja már most sok érdeklődőt vonzott. „Minden évben próbálunk tartalmilag és formailag is új elemeket felvonultatni a kiállításon, és tapasztalataim szerint idén sikerült még inkább vonzóvá tenni a standunkat”- mondta el honlapunk érdeklődésére Dr. Kovács Gábor dandártábornok. Az NKE oktatási rektorhelyettese hozzátette, hogy ebben az évben a nyílt napok és az Educatio kiállításon való részvétel mellett felvételi roadshow keretében is népszerűsítik az intézmény képzéseit. A 18 ország részvételével zajló nemzetközi szakkiállításon az NKE munkatársai az alap-és mesterképzések mellett a felvételi eljárással kapcsolatos, csak az intézményre jellemző speciális tudnivalókról is sok információval szolgáltak az érdeklődőknek, akik a sokszínű továbbképzési és nemzetközi lehetőségekről, az elérhető ösztöndíjakról, valamint a Ludovika Campus projektről is bővebb tájékoztatást kaphattak. A kiállítást a pénteki napon az egyetem, valamint a társintézmények vezetői is felkeresték, így a többi között Patyi András rektor, valamint a Magyar Honvédség Honvéd Vezérkar főnök-helyettese, Orosz Zoltán altábornagy is megtekintette az NKE standját.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a felvételi kampány keretében nyílt napokat szervez a karain. A Hadtudományi és a Honvédtisztképző Kar, valamint az Államtudományi és Közigazgatási Kar múlt héten mutatkozott be. Január 27-én a Rendészettudományi Kar, míg egy napra rá a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar nyitja meg kapuit. Február 2-án pedig a Víztudományi Kar várja az érdeklődőket Baján.

Bővebb információ: felveteli.uni-nke.hu


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Educatio, 2017

Elkezdődött az Educatio oktatási kiállítás

    •  dsc7855
    •  dsc7885 2
    •  dsc7892 2
    •  dsc7940 2
    •  dsc7974 2
    •  dsc7983 2
    •  dsc8022 2
    •  dsc8031 2
    •  dsc8063 2
    •  dsc8068 2
    •  dsc8072 2
    •  dsc8098 2
    •  dsc8112 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a teljes képzési kínálatával várja az érdeklődőket a 17. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, amely csütörtöktől szombatig fogadja a pályaválasztás előtt álló érdeklődőket a HUNGEXPO G. pavilonjában

Az idén tizennyolc országból mintegy kétszáz kiállító vesz részt az eseményen, amelyen a hagyományoknak megfelelően az NKE is képviselteti magát.

 Az egyetem standjánál már a nyitó nap délelőttjén nagyon sok pályaválasztó fiatal fordult meg, akik megismerkedhettek a Hadtudományi és Honvédtisztképző, az Államtudományi és Közigazgatási, a Rendészettudományi, valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar képzéseivel. A standon bemutatkozik az egyetem Katasztrófavédelmi Intézete is. A résztvevők emellett információkat kaphatnak a február 1-jétől működő Víztudományi Karról is, amely az intézmény új, a bajai Eötvös József Főiskola vízügyi képzéseit átvevő szervezeti egysége.

Az NKE standján az intézmény hallgatói és a tanulmányi osztály munkatársai minden nap 10:00-17:00 között várják az érdeklődőket, akik az alap-és mesterképzések mellett a felvételi eljárással kapcsolatos, csak az intézményre jellemző speciális tudnivalókról is sok információt megtudhatnak. Emellett azokaknak is érdemes felkeresni az egyetemi standot, akik a sokszínű továbbképzési lehetőségekről, az elérhető ösztöndíjakról, nemzetközi lehetőségeinkről, valamint a Ludovika Campus projektről is szeretnének bővebb tájékoztatást kapni. 

A háromnapos szakkiállítás célja, hogy a pályaválasztók minél jobban megismerjék a felsőoktatásban és továbbképzésben rejlő lehetőségeket: az intézményeket, az ösztöndíjakat, az egyes szakmákat, duális képzéseket, nyelviskolákat, valamint a hallgatói életet. Hungexpo G pavilonjában rendezett kiállításra ingyenes a belépés.

Az NKE képzéseiről és a felvételiről további információkat az egyetem honalapján találhatnak.

http://felveteli.uni-nke.hu/


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Február 1-től Víztudományi Kar az NKE-n

    •  dsc6630
    •  dsc6553 kicsi
  • Előző
  • Következő

Tovább bővül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési palettája, többek között februártól az NKE-hez kerülnek a bajai főiskola vízügyi képzései - mondta az egyetem rektora az MTI-nek adott interjújában. Patyi András kitért arra, hogy a Ludovika fejlesztéseinek nagy része is megvalósul az idén; nyáron az Államtudományi és Közigazgatási, valamint a Rendészettudományi Kar is a Ludovika Campusra költözik, és hamarosan megkezdődik az Orczy-park rekonstrukciója is.

Patyi András kiemelte: a vízügyi rendszer működtetése – benne a vízi közművek üzemeltetése, az árvíz- és belvízvédelmi, a környezetvédelmi, a fenntartható vízgazdálkodási, vízügyi közigazgatási feladatok végrehajtása - sokkal több szakembert igényel, mint amennyi napjainkban rendelkezésre áll.

A belügyminiszter a vízügy stratégiai jelentősége miatt kezdeményezte, hogy az NKE február elsejével vegye át a bajai főiskola vízügyi, vízgazdálkodási képzéseit. A főiskola két intézetéből Víztudományi Kart hoznak létre az NKE-n. Ezen a karon környezetmérnöki és építőmérnöki alapszakok, plusz szakmérnöki szakirányú továbbképzések (természetvédelmi vízgazdálkodási, vízügyi közgazdász, vízrajzi, vízellátás csatornázás, árvíz- és belvízvédelmi) lesznek. A kar székhelye ugyanakkor továbbra is Baján lesz, de a képzésbe a későbbiekben bekapcsolódnak majd az egyetem más egységei is, például a katasztrófavédelmi intézet és az NKE fenntartható fejlődés tanulmányok kabinete.

Emellett ez év szeptemberétől - Magyarországon több évtizedes szünet után - modern formában újraindítják az államtudományi képzést. Az új mesterszak - amely a jogászképzéshez hasonlóan nem ciklusokra bontott, hanem ötéves, doktori címmel záródó képzés lesz, egyetlen ilyenként az országban: közvetlen képesítést ad vezetői beosztásra az állami tisztviselői rendszerben. Mindemellett kriminalisztika mesterszakkal és a közigazgatás-szervező alapszakon adóigazgatási szakiránnyal, továbbá négyéves rendészeti képzéssel is bővül az egyetem képzési palettája.

Patyi András beszélt arról is, hogy 2017-ben a Ludovika Campus beruházás nagy része megvalósulhat. Befejezéséhez közeledik az Üllői úton épülő új, nagy oktatási épület, a sportközpont, valamint a rendészeti speciális oktatási épület és kollégiumának építése is. Mindennek nyomán a nyáron a Ludovika Campusra költözhet - a jelenleg még két, Budán működő kar - az Államtudományi és Közigazgatási Kar, valamint a RendészettudományiKar. A kiürített ingatlanok sorsáról a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, illetve a kormány dönt majd. A X. kerületben lévő Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Ludovika Campusra költöztetéséhez szükséges számításokat és terveket - egy a múlt év végén megjelent kormányhatározat nyomán – a kiemelt kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztosnak, Fürjes Balázsnak kell kidolgoznia.

Mindemellett rövidesen megkezdik az Orczy-park történeti helyreállítását, a kert újjáépítését is. A Campuson kap majd helyet a katasztrófavédelmi oktatási központ is - mondta Patyi András, kiemelve, hogy az épületek már meglévő, ipari ingatlanok helyén lesznek, tehát nem érintik a kert zöld felületeit, amelyek mérete a beruházás végére nőni fog a parkban. Az Orczy– kertben tervezett munkálatokról további részletes tájékoztatást fog adni az egyetem a két érintett kerület, a VIII. és IX. kerület önkormányzata és a lakosság számára.

A rektor elmondta továbbá, hogy az idén is folytatódnak az egyetemen a közigazgatási, közszolgálati tudásszint növelését célzó projektek. A mintegy 29 milliárd forintos keretből tudományos kutatásokat támogatnak, tananyag- és képzésfejlesztést és csaknem 80 ezer ember közszolgálati továbbképzését végzi el kormányhivatalokkal és több mint húsz egyetemmel, főiskolával együttműködésben az NKE.

Az egyetem vezetésével újabb három évre kinevezett rektor kitért arra is, hogy az NKE idén ünnepli fennállásának ötödik évét. Patyi András kiemelte: aki az egyetemhez csatlakozik oktatóként vagy hallgatóként, magas szintű elkötelezettségről tesz tanúbizonyságot, hiszen olyan szakma iránt érdeklődik, amely az első perctől az utolsóig szolgálatot jelent. Nem véletlen, hogy az egyetem jelmondata "A haza szolgálatában". A rektor reméli, hogy a jövőben még többen megértik az intézmény jelentőségét, azt, hogy az NKE valóban az együttműködés egyeteme, hiszen „nem tudnánk egy képzést sem megvalósítani a partnereink pl. a honvédség vagy a kormányhivatalok nélkül”. Fontos a nemzetközi együttműködő partnerek jelentősége is, hiszen ez a kooperáció segíti a tudásáramlást, és így a magyar közszolgálat fejlesztését- tette hozzá. Patyi András úgy látja, egyre többen bíznak a közszolgálati egyetem missziójában, hogy az ország szolgálata fontos dolog.

Szöveg: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Bemutatkoztak az államtudományi és közigazgatási képzések

    • f ek ep
    •  dsc7506 2
    •  dsc7515 2
    •  dsc7533 2
    •  dsc7536 2
    •  dsc7551 2
    •  dsc7554 2
    •  dsc7577 2
    •  dsc7621 2
    •  dsc7632 2
    •  dsc7641 2
    •  dsc7672 2
    •  dsc7676 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem második nyílt napját az Államtudományi és Közigazgatási Kar tartotta, hagyományteremtő módon a Ludovika Campus falai között. A kar meglévő képzései mellett bemutatkozott az új államtudományi osztatlan mesterképzés is. A nyílt nap során az érdeklődő végzősök megismerkedhettek a kar képzési struktúrájával, jövőbeli fejlesztéseivel és hallgatói életével.

Az előadásokat Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg beszédével, amelyet a magyar katonai és közszolgálati képzés történeti áttekintésével kezdett, ismertetve a Ludovika Akadémia építését, a magyar nyelvű katonatiszti képzés elindítását, a NKE létrejöttét, valamint államtudományi egyetemmé válását. Előadásából kiderült, hogy az NKE képzései főként a végrehajtó hatalmi ágat érintik, amelynek központi része a kormányzás, a katonai védelem és tevékenység, valamint a közigazgatás, azon belül is a civil és rendészeti igazgatási terület. A rektor kifejtette, hogy az ÁKK munkássága felöleli a történeti, államfejlődési kérdéseket, kormányzástani és igazgatási ismereteket, a közigazgatási jogot és alkotmányjogot, különböző közigazgatási és szakigazgatási területeket, folyamatszervezési feladatokat, az emberi erőforrás és személyi állomány vizsgálatát, magánjogot és civilisztikát, közpénzügyeket, valamint az elektronikus közigazgatási ismereteket. „Egyetemünk egy rendkívül komoly központi fejlesztés haszonélvezője és megvalósítója. Azonban nem ez az egyetlen magyarországi felsőoktatási intézmény, amely komoly fejlesztési forrásokat kap, de ez az egyetlen egyetem, ahol 30 éves lemaradást kell bepótolni.” – mondta Patyi András az NKE idő- és szükségszerű infrastrukturális fejlesztéséről, amely során felépül a Ludovika Campus és megújul a közszolgálati képzés.

 „Mire készít fel ez az egyetem?” – tette fel a kérdést Prof. Dr. Kiss Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, majd meg is válaszolta: „Az állam szolgálatára”. A rektorhelyettes felhívta a figyelmet, hogy az egyetem különleges felsőoktatási képzési portfóliója nem mindenki számára ajánlott, elengedhetetlen hozzá, hogy a jelentkező megfelelő tudással és tehetséggel, valamint a haza iránt alázattal, becsülettel és tisztelettel rendelkezzen. Kifejtette, hogy az itt végzettek feladata a későbbi munkájuk során a problémamegoldás lesz. „Jogot tanulnak, de nem lesznek jogászok. Gazdaságtant tanulnak, de nem lesznek közgazdászok. Olyan szakember lesz Önökből, aki nagyon sok mindenhez ért, ennek megfelelően nagyon sok féle probléma megoldására alkalmas és képes.” – mondta. Kiss Norbert kiemelte, hogy az NKE a magyar felsőoktatás egyik legdinamikusabban és leggyorsabban fejlődő egyeteme, amelyet a tavalyi év során a HVG országos felsőoktatási rangsora a 3. legjobb magyar egyetemnek választott.

Az Orczy-kert területén, közel 33 hektáron jelenleg is zajló Ludovika Campus beruházási projektet Dr. Horváth József, az NKE főtitkára mutatta be egy interaktív előadás keretében. Kiemelte, hogy az NKE-n jelenleg is dinamikus campusfejlesztés folyik, amely a 21. század egyik legnagyobb egyetemfejlesztése is egyben. A tervek szerint 2017-ben az ÁKK már az új oktatási épületben kezdheti meg az őszi szemesztert, emellett jelenleg építés alatt áll az NKE sportkomplexuma, lovardája, lőtere, szárnyépülete, multifunkcionális rendezvényterme, valamint a rendészeti képzés speciális oktatási épülete és kollégiuma is.

Prof. Dr. Kiss György, az ÁKK dékánja az előadásában kifejtette, hogy nem könnyű behatárolni azt, hogy pontosan milyen területen tanul egy államigazgatási, közigazgatási szakember. Véleménye szerint ez egy komplex irányítási, vezetési, szervezési rendszer, amelyet Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány atyja is az egyik legbonyolultabb emberi tevékenységnek nevezett. Kiss György kiemelte, hogy a professzionális közigazgatáshoz elengedhetetlen egy olyan személyi állomány, közhivatalnoki kar képzése, amely versenyképes mind a nemzetközi és a versenyszférával szemben. A karon folyó képzések célját a következő gondolatban összegezte: „Ha innen kikerül valaki, bárhol helyezkedik el a közigazgatásban, bármelyik területre megy, azokat az alapokat megszerzi, amire a gyakorlati tapasztalatok megszerezhetők. Nyilvánvaló, hogy a részletek, a gyakorlati munka során, a gyakorlatba lesznek elsajátíthatók, ugyanakkor az alapokat itt kell, itt szükséges megteremteni.”

Dr. Budai Balázs, az ÁKK mb. oktatási dékánhelyettese a karon induló szakokat és szakirányokat ismertette. 2017 szeptemberétől a közigazgatás-szervező alapképzés a meglévő szakirányok mellett adóigazgatási szakiránnyal bővült. Az alapképzés során megszerzett ismereteket továbbra is a közigazgatási mesterképzési szakon bővíthetik a hallgatók. Az újdonságnak számító államtudományi 5 éves osztatlan, doktori címet adó mesterképzés is bemutatásra került, amely hatalmas érdeklődésnek örvendett a megjelent diákok körében. Budai Balázs továbbá ismertette a tervezett oktatásfejlesztési terveket és a diplomás hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit.

Dr. Peres Zsuzsanna tudományos és nemzetközi dékánhelyettes a hallgatói tehetséggondozásról és mobilitási lehetőségekről tartott előadást. Az ÁKK-n rengeteg módon ki tud teljesedni a hallgató az előadások és szemináriumok mellett a tudományos életbe, hiszen két kari szakkollégium és számos tudományos diákkör várja az aktív egyetemi polgárokat. Nemzetközi kapcsolat és mobilitási lehetőségek terén is igen sokszínű a kar, amelyet az egyetemi képzés során érdemes minél jobban kihasználni minden hallgatónak.

Az utolsó előadásban Böszörményi Balázs, az NKE ÁKK Hallgatói Önkormányzatának elnöke köszöntötte a megjelent végzős diákokat és vezette be őket az igencsak aktív kari hallgatói életbe.

Az előadások után bemutató tanórák következtek, ahol az érdeklődő diákok megismerkedhettek az ÁKK-n oktatott államtudományi és közigazgatási kurzusokkal. Kiss György dékán „Az értékektől az alapjogokig” címmel tartott interaktív előadást, Prof. Dr. Halász Iván intézetvezető pedig „Az államformák dilemmái a modern korban” című szemináriumával vezette be a hallgatóságot az alkotmányjog rejtelmeibe. A bemutató tanórák mellett workshopokkal is készült a kar, tájékoztató standokkal várták a zsibongóban a végzősöket és a szülőket, ahol a dékáni hivataltól és a tanulmányi osztálytól, valamint a hallgatói önkormányzattól és a szakkollégiumoktól szerezhettek értékes információkat az ÁKK-s egyetemi életről. A kar dolgozói és hallgató ismertették a felvételi menetét, a szakmai gyakorlati rendszert, külföldi mobilitási pályázatokat és ösztöndíj lehetőségeket, emellett bemutatták a hallgatók érdekképviseleti és szakkollégiumi struktúráját, valamint igyekeztek megválaszolni minden felmerülő kérdést. A rendezvény zárásaként az érdeklődők felfedező túrára indulhattak a Ludovika Campuson, ahol kis csoportokban mutatták be az ÁKK-s hallgatók a Ludovika Akadémiát és az újonnan épített 600 fős Orczy-úti Kollégiumot.

További információ a felvételiről és az NKE által nyújtott képzésekről: http://felveteli.uni-nke.hu


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: nyílt nap, ÁKK, 2017

Megnyitotta kapuit az NKE-nyílt nap a HHK-n

    • fokep
    •  dsc7319 2
    •  dsc7320 2
    •  dsc7328 2
    •  dsc7330 2
    •  dsc7344 2
    •  dsc7377 2
    •  dsc7384 2
    •  dsc7399 2
    •  dsc7438 2
    •  dsc7454 2
    •  dsc7457 2
    •  dsc7468 2
    •  dsc7471 2
  • Előző
  • Következő

A szitáló havas eső sem tartotta vissza a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar iránt érdeklődőket, hiszen több száz fiatal vett részt a Zrínyi Miklós Laktanyában tartott HHK nyílt napján, amely elsőként nyitotta meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet népszerűsítő rendezvénysorozatot. A felvételizők megismerkedhettek az NKE HHK által kínált felsőoktatási lehetőségekkel, az MH Ludovika Zászlóalj által nyújtott katonai életpályával.

„Aki ezt a pályát választja és hozzánk jön tanulni, az egy életre szóló hivatást választ” – vezette be megnyitó beszédét Dr. Pohl Árpád ezredes. Az NKE HHK dékánja ismertette a kar és a hivatásrendek történelmi hátterét, oktatási rendszerét, közszolgálati honvédtisztképző szerepét. „Olyan csapattiszteket szeretnénk kibocsájtani és a Magyar Honvédség rendelkezésére bocsájtani, akiknek helyén van az eszük és a szívük, akik képesek az alegységüket a legbonyolultabb körülmények közt is hatékonyan vezetni itthon és külföldön egyaránt.” A dékán ismertette, hogy a felvételt nyert hallgatók az első szemeszter során alapkiképzésen vesznek részt Szentendrén, amelyet a honvédség minden egyes katonája teljesít. „A kiképzési feladatok nem egyszerűek, azonban mind el lehet végezni”- tette hozzá.

 A második szemeszter során közös modulos tárgyak következnek, ahol a különböző közszolgálati ismeretekre tehetnek majd szert, ezt követően alapozó tantárgyak, majd specializációs katonai szakmai tantárgyak várnak a honvédtisztjelöltekre, amelyek során elsajátíthatnak mindent, ami egy fiatal hadnagyra vár az alakulatánál.

Pohl Árpád kitért az NKE és a kar speciális képzési jellegére, ahol az oktató-, kiképző tisztek és a honvédtisztjelöltek szűk családias, bajtársias légkört teremtenek a campuson. Kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra: a hallgatóknak rengeteg lehetősége van részt venni a tudományos diákkörökben, konferenciákon, kutatásokban, nemzetközi programokban, emellett az egyedi képzés során számos érdekes és izgalmas bevetésen, valamint nemzetközi gyakorlaton vehet részt a hallgató. A honvédtiszti hivatásról elmondta, hogy egy hihetetlen bajtársi közösséggel jár, amelyet tervezhető életpálya, új kihívások és lehetőségek, folyamatos illetményemelések és társadalmi megbecsülés kísér. „Szívből kívánom Önöknek, hogy szeptemberben találkozzunk az altiszti akadémián az alapkiképzésen, majd 4 év múlva a Kossuth téren, a nemzet főterén, ahol majd leteszik a tiszti esküt” – zárta a szavait a HHK dékánja.

Sári Szabolcs alezredes az MH Ludovika Zászlóalj mb. parancsnoka is üdvözölte a leendő honvédtisztjelölteket, ismertette a zászlóalj feladatát és céljait. Kifejtette, hogy a zászlóaljat leginkább a múlt-jelen-jövő hármasa jellemzi. Fontos számukra a hagyományőrzés, számos rendezvényt és programot szerveznek, amellyel a Magyar Honvédség múltja előtt tisztelegnek. A jelen szempontjából a legfontosabb feladat, hogy általános katonai kiképzést és környezetet biztosítsanak a honvédtisztjelölteknek, amelyet kiegészítenek sportolási lehetőségekkel és nemzetközi programokkal. Jövőbeli cél, hogy a felvételt nyert diákok olyan katonatisztté váljanak, akik rendelkeznek mindazon kompetenciákkal, amelyekkel helytállnak hazai és multinacionális környezetben egyaránt. „ Az NKE felelős az oktatásért, a zászlóalj pedig az általános katonai kiképzésért és a szocializáció biztosításáért. Viszont a közös cél az, hogy Önöket minél jobban felkészítsük. Úgy vélem, ehhez minden feltétel adott” – összegezte a gondolatait Sári Szabolcs.

A megnyitót követően a tanulmányi osztály munkatársai tartottak felvilágosítást a felvételi menetéről. A felvételihez szükséges az egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmassági vizsga letétele, amely az április hónap során vár a jelentkezőkre. Amikor kiderültek a pontszámok és a középiskolás diák egyetemista lesz, az első állomás az NKE Gólyatábor augusztus elején az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat szervezésével. A hallgató a felvétel során vállalja a nemzetbiztonsági alkalmassági ellenőrzést, emellett erkölcsi bizonyítvánnyal is rendelkeznie kell. A beiratkozás és a bevonulás augusztus 25-26-án várható, ahol az NKE közszolgálati államilag támogatott ösztöndíjszerződés (+12 félév a „sima” államilag támogatott félévek mellett) és az MH Ludovika Zászlóalj ösztöndíjszerződés aláírása után megkezdődik a 3 hónapos alapkiképzés. A tájékoztatóból kiderült, hogy katonai vezetői alapképzési szakra 50 fő, míg katonai logisztika alapképzési szakra és katonai üzemeltetés alapképzési szakra 35-35 diák nyerhet felvételt.

A tájékoztatók után katonai testnevelési bemutatóval, alaki bemutatóval várták az érdeklődőket, akik fizikai állapotfelmérést és egészségügyi tanácsadást is kaphattak. A pályaválasztás előtt álló diákok olyan modern katonai eszközökkel is megismerkedhettek, mint a DJI Phantom 2 kvadrokopter, vagy az ANDROS F6-A típusú tűzszerész robot, emellett a kar oktatói, kiképzői és honvédtisztjelöltjei is végig jelen voltak a nyílt napon, így az érdeklődők első kézből kaphattak információkat a HHK-s életről.

További információ az felvételiről és az NKE által nyújtott képzésekről: http://felveteli.uni-nke.hu


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, nyílt nap, 2017

A doni hősökre emlékeztek

    • fokep
    •  dsc7027 2
    •  dsc7032 2
    •  dsc7052 2
    •  dsc7062 2
    •  dsc7063 2
    •  dsc7110 2
    •  dsc7118 2
    •  dsc7127 2
    •  dsc7153 2
    •  dsc7163 2
    •  dsc7190 2
    •  dsc7216 2
    •  dsc7118 2
    •  dsc7127 2
    •  dsc7153 2
    •  dsc7163 2
    •  dsc7190 2
    •  dsc7216 2
  • Előző
  • Következő

A II. Magyar Hadsereg doni katasztrófájának 74. évfordulójára emlékeztek ünnepi műsorral a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán. A főépület előtti II. világháborús emlékműnél az NKE, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK), a Ludovika Zászlóalj és a kerületi önkormányzat képviselői helyezték el az emlékezés virágait.

A HHK által szervezett ünnepi rendezvényen a tábori püspökségek emlékező imádságát követően Dr. Kaló József mondott beszédet. A HHK egyetemi adjunktusa elmondta, hogy napra pontosan 74 évvel ezelőtt vette kezdetüket a Don mentén folyamvédelmet ellátó II. Magyar Hadsereg elleni szovjet támadás, amely végül a doni katasztrófához, hadseregünk pusztuláshoz vezetett.  A magyar katonák kényszerből, a német követelés részeként kerültek a hadszíntérre és végig német parancsnokság alatt teljesítettek szolgálatot. „A hadsereg tagjai áldozatként tekinthettek önmagukra, hiszen ők váltották meg az ország részvételét a háborúban, az 1942-es esztendőben. Ők szenvedtek, hogy a hátországban maradtak továbbra is élhessék hellyel-közzel békés életüket”- fogalmazott Kaló József. Az adjunktus szerint a 207 ezer fős személyi állományú, magyar viszonylatban korszerűnek számító hadsereg nem volt összemérhető a szovjetek erejével, például élő erőben is 6-7-szeres fölényben voltak. „A magyar katonák többsége ilyen körülmények között is próbálta teljesíteni kötelességét, így a szovjetek is jelentős veszteségeket szenvedtek”- tette hozzá Kaló József.  Az adjunktus szerint a magyar katonák az erőn felül vállalt feladatokat a korszerűtlen fegyverzettel, a nem megfelelő felszereltséggel, az elégtelen ellátmánnyal végül nem teljesíthették. Mindezt fokozta a rendkívül kedvezőtlen időjárás, a -30 -35 fokos hideg, és a hófúvások miatt járhatatlan utak. Az akkori német jelentések a visszaözönlő fegyvertelen horda képét festették le a magyarokról, azonban arról nem szólt a fáma, hogy a hadsereg mögöttes területén gyülekeztetett felváltó csapatoknak még a kézifegyvereket sem osztották ki, amikor az ellenség támadása megindult. „Így nem is csoda, ha ők fejvesztve menekültek az első szovjet harckocsi megjelenésekor”- hangsúlyozta az adjunktus. A hatalmas veszteségek egyik fő oka azonban az volt, hogy a német hadvezetés által korábban megígért felszerelés és fegyverzet nagy része soha nem érkezett meg a magyar hadsereghez. „A haderő többsége azonban egységes volt abban, hogy katonaként akartak túlélni, és haza akartak jutni” - mondta Kaló József. Szerinte ehhez a kötelességtudó magatartásukhoz jelentősen hozzájárult neveltetésük, hivatástudatuk, a ludovikás szellemiség. A hadsereg parancsnoka, Jány Gusztáv vezérezredes is a Ludovika Akadémián tanult a századelőn, majd lett ennek az akadémiának a parancsnoka. Mellette ludovikás volt a hadsereg vezérkari főnöke, Kovács Gyula vezérőrnagy, valamint számos tábornok, főtiszt és tiszt a hadsereg állományából. „A hősi áldozatot meghozó, a rendkívüli viszonyok között is példaadóan kötelességét teljesítő, a rábízott embereket szó szoros értelmében vezető tisztek a tragédia napjaiban is a magyar katonaerények ragyogó példáit szolgáltatták”- fogalmazott Kaló József. Az adjunktus szerint így történhetett, hogy a saját szövetségese által is elárult, hazájától mintegy 1500 km távolságra küzdő, ellátatlan, rosszul felszerelt, katonái többsége által értelmetlennek tartott háborút vívó hadsereg mégis csodálatos fegyvertényt hajtott végre: minden fegyvertársához képest utolsóként hagyta el állásait, vált le a Donról, ezzel fedezve a szövetséges erők visszavonulását.

A rendezvényen Prof. Dr. Patyi András rektor, dr. Pohl Árpád dékán, Takács Tamás ezredes, Bodoróczki János őrnagy, valamint Sántha Péterné alpolgármester koszorúzott a II. világháborús emlékműnél, ahova a jelenlévő tisztek és honvédtisztjelöltek mécseseket helyeztek el. Az ünnepség végén a Ludovika Főépület a magyar zászló színeinek megfelelő díszkivilágítást kapott.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on