Szűkítés


Minden Címke 500


bejegyzések

Karcolatok a könyvtárból 2.RÉSZ

    •  dsc6540
    •  dsc6572
    •  dsc6506
  • Előző
  • Következő

Prof. Dr. Mueller Othmár robbantástechnikai különgyűjteménye

Közép-Európa legnagyobb robbantástechnikai gyűjteményét gondozza az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Kari Könyvtára. A több mint 26 ezer dokumentumból álló gyűjteményt Prof. Dr. Mueller Othmár végakaratában hagyta az NKE jogelőd intézményére, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre.

Prof. Dr. Mueller Othmár a hadtudomány kandidátusa, az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet nyugalmazott igazgatója, az Építéstudományi Egyesület Robbantástechnikai Szakosztályának alapítója és haláláig vezetője. 1932. március 15-én született Budapesten. 1954-ben kapott okleveles építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1959–1965 között gazdasági szakmérnöki, majd munkavédelmi szakmérnöki okleveleket szerzett, 1965-ben a Műszaki Egyetemen a doktori címet is elnyerte. 1965 és 1974 között ösztöndíjas tanulmányokat folytatott az NSZK-ban, Hollandiában, Norvégiában, Dániában, Svédországban, illetve az akkori NDK-ban robbantástechnikai képzésen vett részt. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián disszertációjának sikeres megvédését követően, 1995-ben kandidátusi oklevelet vehetett át.

Tanulmányait munka mellett végezte. Dolgozott többek között a Komárom megyei Tatarozó és Építő Vállalat főépítésvezetőjeként, a Fővárosi Tanács Városrendezési és Építészeti Főosztályán először mérnökként, majd főmérnökként. 1996-os nyugdíjba vonulásáig az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet igazgatója volt.

Életét végigkísérte a tudományos közéletben folytatott aktív tevékenység. 1955 óta tagja volt az Építéstudományi Egyesületnek, ahol az építéstudomány műveléséért 1980-ban Alpár Ignác-érem, 1992-ben Egyesületi Érdemérem, 2002-ben ÉTE-díj kitüntetésekben részesült. Az Egyesület Robbantástechnikai Szakosztályának a vezetője, motorja, éltetője volt egészen haláláig. 1961-től sikeres nemzetközi robbantástechnikai kollokviumokat szervezett.

Két alkalommal is megkapta az Osztrák Robbantástechnikusok „Dynamit pro pace” kitüntetését (arany és ezüst fokozat). Tiszteletbeli tagja volt a Német Robbantástechnikai Egyesületnek és az Amerikai Nemzetközi Robbantómérnök Egyesületnek. Közreműködött továbbá a Magyar Hadtudományi Társaság Műszaki Szakosztályának munkájában, és tagként vett részt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Robbantástechnikai Szakosztályának tevékenységében is.

Számos intézményben oktatott, többek között a Munkavédelmi Képző- és Továbbképző Intézetben, a Budapesti Műszaki Egyetem igazságügyi szakértői szakmérnöki tanfolyamain és a Mérnöktovábbképző Intézetben, a győri Széchenyi István Műszaki Főiskolán, a budapesti Rendőrtiszti Főiskolán, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté (Bolyai János) Katonai Műszaki Főiskolán és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Tudását önzetlenül osztotta meg a szakma iránt érdeklődőkkel, hallgatói között nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvendett.

Tudományos munkássága is rendkívül gazdag volt: 8 könyv, és több mint 500 szakcikk szerzője, amelyek belföldön és külföldön egyaránt megjelentek. Emellett a világ számos pontján tartott előadást, többek között: Dél-Afrikában, Kanadában, Tajvanon, az NSZK-ban, Szlovákiában, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Ausztriában és Svédországban. A hazai robbantástechnika úttörőjeként fontosnak tartotta a szakterület képviselőinek összefogását, mivel úgy gondolta, hogy eredményeket csak közösen lehet elérni.

1969-től kezdődően, minden anyagi támogatás nélkül, kitartó gyűjtőmunkával, kiépített kapcsolatrendszere segítségével, valamint szakmai körökben történő folyamatos „jelenlétével” fokozatosan alakította ki robbantástechnikai szakkönyvtárát, amelyet végakarata szerint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre hagyott. A gyűjtemény több mint 26 ezer dokumentumot foglal magában. Egyedülállósága abból fakad, hogy a világon 1860 óta megjelent robbantástechnikai, valamint robbanóanyagokkal (például katona és ipari), robbantási sérülésekkel, terrorista robbantásokkal foglalkozó könyveket és egyedi kiadványokat tartalmazza. Ez a 15 nyelven íródott könyv- és iratanyag-gyűjtemény a professzor gyűjtőszenvedélyének, hihetetlenül kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerének, széles körű levelezésének és dokumentumcseréjének eredményeképpen jött létre.

Prof. Dr. Mueller Othmár élete második felében az addigra már jelentős gyűjteményét rendszerezni, valamint katalogizálni kívánta. A cél érdekében elvégzett egy középfokú könyvtárosi tanfolyamot, ahol elsajátította a bibliográfiai leírás tudományát. A könyvtár 54 doboz katalóguscédulát örökölt a gyűjteménnyel együtt, amelyeket saját kezűleg készített el a professzor. Ez is azt bizonyítja, tudatosan készült arra, hogy szisztematikus gyűjtőmunkájának eredményét szakszerűen feltárva hagyja az utókorra, a robbantással foglalkozó szakemberek új generációjára.

A HHK műszaki képzéssel, oktatással foglalkozó munkatársai, hallgatói, a Magyar Honvédség és a rendőrség tűzszerész alakulatainak tagjai, műszaki képzéssel foglalkozó egyetemek oktatói és hallgatói használják rendszeresen ezt az unikális gyűjteményt, amelynek dokumentumai a könyvtár Hungária körúti olvasótermében helyben olvashatóak.

Analysis of Explosives

A könyv első kiadás 1981-ből, Oxfordból. A mű a robbanóanyagok különböző elemzési módszereit tárgyalja, valamint a robbanásveszélyes maradványok és rejtett robbanóanyagok kimutatásához és azonosításához nyújt segítséget. Foglalkozik az iparban használatos robbanóanyagokkal és ezek tárolásával, illetve a robbanóanyagok környezeti és orvosbiológiai hatásaival.

Blasters' Handbook: Describing Practical Methods of Using Explosives for Various Purposes

A művet 1925-ben adta ki a kanadai E. I. Du Pont de Nemours & Co. nevű cég. A robbanóanyagok különféle célokra történő használatáról szól, fekete-fehér illusztrációkkal kiegészítve a leírást. Tájékoztatást nyújt a robbanóanyagok típusairól, hatótávolságairól, szerkezeti felépítéséről. A gyakorlati alkalmazások közül leginkább a bányászatot (szén- és ércbányászat) és kőfejtést érinti.

A gyakorlati robbantó technika kézikönyve

Első és egyetlen kiadás 1903-ból. Szerzője Schaffer Antal királyi főmérnök. Több mint kétszáz fekete-fehér ábra található a könyvben, valamint különböző, kihajtható táblázatok (például a különféle vastagságú vaslemezek robbantásához szükséges töltés súlyára vonatkozóan). A mű részletesen ismerteti a robbantóanyagokat, a gyújtószereket és -eszközöket, illetve az ezek hatásfokát mérő műszereket, valamint a bányászati robbantásokat és az anyagtermelést írja le, építmények és tárgyak robbantásáról szól.


Szöveg: EKKL

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Véget ért a XVIII. Euroatlanti Nyári Egyetem

    • csoportkep kicsi
    • csutortok 2
    • hetfo 2
    • kedd 1
    • kedd 3
    • kedd 4
  • Előző
  • Következő

„A civil-katonai együttműködés tovább csiszolása és a hivatásrendi együttműködés jellemezte a ma véget érő XVIII. Euroatlanti Nyári Egyetemet, amelyen a Magyar Honvédség tisztjei, tisztjelöltjei, számos minisztérium munkatársai, önkormányzati és közigazgatási dolgozók, rendőrök, egyetemi hallgatók, valamint a Katonasuli program tanárai és diákjai vettek részt – összegezte az elmúlt hét tapasztalatait Dr. Tálas Péter, a nyári egyetem vezetője. 20 előadás, 5 panelbeszélgetés és 4 szeminárium, sportprogramok, „Harcosok filmklubja”, „Biztonságpolitikai dühöngő” és az egész héten át zajló csapatverseny tette tartalmassá és színessé a 80 résztvevő számára a programot.”

Az ünnepélyes záró ebéden, egyúttal az Emberi Erőforrások Minisztériuma által is akkreditált képzés diplomaosztóján részt vett Takács Attila dandártábornok, az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnoka, Drót László ezredes, az MH Béketámogató Kiképzőközpont parancsnoka, Dr. Koller József ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis bázisparancsnoka, Sándor Tamás ezredes, az MH vitéz Bertalan Árpád 2. Különleges Rendeltetésű Ezred parancsnoka, Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnok-helyettese, Dr. Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója, Prof. Dr. Szenes Zoltán, ny. vezérezredes, az NKE NETK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék oktatója.

A szolnoki helyőrségek mind logisztikai, mind szakmai támogatásukkal segítették a rendezvényt, amely a Magyar Honvédség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésében, az Európai Unió anyagi támogatásával valósulhatott meg a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” c. projekt, ezen belül az NKE SVKK „Kormányzati döntéshozatalt elősegítő stratégiai kutatások a magyar kül- és biztonságpolitika meghatározó területein” c. pályázata keretében.

Az ötnapos program során a nyári egyetem szervezői minden napon más-más témát helyeztek az előadások és gyakorlati foglalkozások középpontjába. Ennek eredményeként a hétfői nap a poszt-truth korszak jellemzőire, a hibrid háború sikeres megvívásának feltételeire és napjaink kiberbiztonsági fenyegetéseire; a keddi program a nyugati, míg a szerdai program a keleti stratégiai irány kihívásaira, konfliktusaira fókuszált. A résztvevők előadásokat és panelbeszélgetéseket hallhattak az európai politikai populizmus hátteréről, az Egyesült Államok külpolitikájának átalakulásáról, Európa – és az Európai Unió – jövőjéről, az európai védelempolitika kilátásairól; Oroszországról, Ukrajnáról, Törökországról, az Iszlám Államról; valamint az Európát érintő migrációs folyamatokról és a modern kori terrorizmus jellemzőiről. A pénteki zárónapon az előadók a változó biztonsági környezet kihívásaira adott magyar válaszokat, a magyar NATO-szerepvállalást, illetve a Magyar Honvédség társadalmi kapcsolatainak fejlesztési lehetőségeit értékelték.

A nyári egyetem zárásakor Dr. Tálas Péter hangsúlyozta, hogy reméli: az együtt töltött egy hét szakmai programjai nyomán mindenki olyan ismeretekkel gazdagodott, amelyeket mindenki a saját munkahelyén, közvetlen környezetében is hasznosítani tud. A nyári egyetem vezetője végül köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a program szervezésében és lebonyolításában. A MH Béketámogató Kiképző Központ teljes állományának, hogy immár ötödik alkalommal is befogadták a nyári egyetemet és az elmúlt napokban igyekeztek minden sajátos, a katonai élet mindennapjaiba nem feltétlenül illeszkedő igényünket kielégíteni. A MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Protokoll, Rekreációs és Kulturális Igazgatóság Kulturális Alosztálya munkatársainak, hogy több hónapnyi szervező és előkésztő munkával lehetővé tették, hogy idén is létrejöjjön ez a minden tekintetben színvonalas rendezvény. Tálas Péter köszönetét fejezte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársainak, valamint azoknak a fiataloknak is, akik a háttérben végig a programok zökkenőmentes lebonyolításán, valamint a rendezvény promócióján dolgoztak.

Szöveg: Csiki Tamás

Megosztás a Facebook-on


Egyre fontosabb a kiberbiztonság

    • krasznay csaba
    •  dsc1795
  • Előző
  • Következő

Dollármilliárdokban mérhető az a járulékos kár, amit a május közepén egy internetes zsarolóvírus okozott a világban. Ma már egyre többen ismerik fel azt Magyarországon is, hogy a kibertérben is szükség van a védekezésre és a megelőzésre. Az ehhez szükséges oktatási-kutatási munka a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is folyik, a tevékenységek összehangolását pedig a Kiberbiztonsági Akadémia végzi. A szervezet programigazgatójával, Krasznay Csabával beszélgettünk.

Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb „durranása” a kibertérben az a zsarolóvírus volt, ami tömegeket érintett a világban és rávilágított arra is, hogy mekkora gondot okoz, ha a kormányzatok nem foglalkoznak a sebezhetőségek kiküszöbölésével. Ha a világ egyik legnagyobb biztonsági szervezetétől, az amerikai NSA-tól ilyen „könnyen” lehet lopni, akkor mondhatjuk, hogy senki sincs manapság biztonságban?

Krasznay Csaba: Ma közel 4 milliárd ember internetezik a Földön és gyakorlatilag nincsen olyan vállalkozás, amely számítógép nélkül tudna működni. Ez a technológiai forradalom viszont gyorsabban ment végbe, mint ahogy fel tudtunk volna készülni az árnyoldalakra. Mostanában komoly felfutása van a kiberbiztonsági fenyegetéseknek, viszont ezzel párhuzamosan a kormányzati és felhasználói tudatosság is nő. Jelenleg tehát bárkit érhet negatív élmény az interneten, de idővel biztosan megtanulunk együtt élni ezzel – ahogy ezt tettük más technológiákkal is a történelem során.

Miért és hogyan került ennyire előtérbe az utóbbi években a kiberbiztonság kérdése?

K. Cs. Az utóbbi időben Magyarországon is megtörtént az áttörés a társadalom szemléletében, hiszen ma már az átlagpolgár is láthatja, hogy mennyire ki vagyunk téve a különböző információs technikáknak. Mondhatjuk, hogy az otthonokban is megjelent a kiberbiztonsági fenyegetés. Ilyen volt például a Kék Bálna nevű közösségi internetes játék, amelynek a média szerint áldozatai is vannak, miközben egyáltalán nem biztos, hogy ez a jelenség egyáltalán létezik. A szülők és a pedagógusok viszont megijedtek tőle. Az ilyen és ehhez hasonló jelenségek az emberek szubjektív biztonságérzetet rombolják. Tenni kell tehát valamit, amiben az államnak kiemelt felelőssége van.

Manapság egy átlagembernek mennyire kell tisztában lenni a kiberbiztonsági ismeretekkel ahhoz, hogy ha kell, megvédje magát, vagy megelőzze a bajt?

K. Cs. Ma a magyar emberek 78%-a rendszeresen használja az internetet; az internet-felhasználók 83%-a aktívan használja a közösségi hálózatokat. Ebből gyakorlatilag senki se maradhat ki. Olyan ez, mint a védőoltás: minél inkább immunizálunk, annál nagyobb lesz az ellenállás. Meg kell tehát kezdenünk ezt a fajta immunizálást, mert minél többen tudnak ezekről a veszélyekről, annál inkább tudunk hatékonyan reagálni ezekre a problémákra.

Az állam kiemelt felelősségét említette az előbb. Mit tesz Magyarország és mennyire számíthat ebben az európai közösségre?

K. Cs. Hogy mennyire globális szintű problémáról van szó, mi sem mutatja jobban, minthogy az Európai Unió európai szintű direktívát hozott létre annak érdekében, hogy a létfontosságú rendszerelemeket a kibertérben is megvédjük. Együtt kell működni az országoknak: információt kell megosztani és egységes szintű védelmi szintet kell felépíteni. De Magyarországnak, a magyar államnak is cselekednie kell, hiszen informatika nélkül ma már nem működnek olyan fontos ágazatok sem, mint például az áramszolgáltatás, viziközmű-szolgáltatás vagy éppen a közigazgatás. Ha bármilyen szándékos vagy véletlen hiba miatt ezek az információs rendszerek leállnak, az érezhető, komoly problémát okoz a gazdaságunknak és alapvetően az állam működésében is. Ezt a magyar kormányzat is felismerte, így például 2013 óta van nemzeti kiberbiztonsági stratégiánk, információbiztonsággal foglalkozó törvényünk, 2015-től pedig a Nemzeti Kibervédelmi Intézet formájában kiemelt szervezet is foglalkozik a közigazgatást érő támadásokkal.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen létrejött Kiberbiztonsági Akadémiának milyen szerepe lehet ebben?

K. Cs. Az akadémia azért jött létre, hogy az egyetemen eddig is meglévő, a kiberbiztonsággal kapcsolatos oktatási-kutatási potenciált és tevékenységeket optimálisan hangolja össze. Emellett egyfajta kapcsolattartó szerepünk is lehet az egyetem és a külső partnerek között a tudástranszfer biztosításában.

Mit nyújt jelenleg az egyetem a kiberbiztonság területén az oktatásban és a kutatásban?

K. Cs. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon (HHK) és az Államtudományi és Közigazgatási Karon (ÁKK) évek, sőt évtizedek óta nagyon komoly munka folyik ilyen téren. Ezáltal a kiberbiztonság megjelenik a reguláris képzésben és a szakirányú továbbképzések területén is. A Rendészettudományi Karon (RTK) is régóta felmerülő igény van erre, a fenntartók különösen szeretnék, ha ez minél jobban kiteljesedne. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) esetében nagyon ígéretes lehetőségek vannak, de ne feledkezzünk meg az intézmény új karáról, a Víztudományi Karról sem. Utóbbinál olyan jellegű mérnökképzés folyik, ami a kiberbiztonság egy nagyon erőforrás-hiányos területére mutat rá.

Melyek azok a kiberbiztonsági alapismeretek, amelyeket ma már minden közszolgának illene elsajátítania?

K. Cs. Az a célunk, hogy mindenki, aki az egyetemen végez, az általános informatikai tudás mellett kapjon egy nagyon mély információbiztonsági tudatossági képzést. Fontos, hogy aki az egyetemről kikerül, tisztában legyen azzal, hogy a munkahelyén milyen jellegű információbiztonsági, kiberbiztonsági képességekkel kell rendelkeznie. Tehát ne ők legyenek a leggyengébb láncszemek, amin keresztül támadni lehet a közigazgatást. Itt nemcsak a reguláris képzésről van szó, hanem a teljes közigazgatási képzés vertikumáról, hiszen a szakirányú képzéseken, az e-learning képzéseken, a ProBono rendszeren keresztül a közigazgatás teljes spektrumát el tudjuk érni. Emellett nagyon nagy igény van a szakértők képzésére is, úgyhogy emellett arra is hangsúlyt kell fektetnünk, hogy az egyes hivatásrendekre vonatkozó szakértelmet a lehető legmagasabb szintre fejlesszük. A nemzetközi kapcsolatainkat felhasználva szeretnénk minél több olyan tudást is „behozni” az oktatásba, amivel elérhetjük azt, hogy egy olyan kiválósági központ lehessünk ezen a területen, amelyre méltán lehetünk majd büszkék.

Egy közszolga, mondjuk egy minisztériumi tisztviselő, mit tud tenni azért, hogy minél kisebb kár érje az intézményt egy kibertámadás során? Mire kell megtanítani őket?

K. Cs. Elsősorban arra, hogy magát a veszélyt minél hamarabb észrevegye. Nagyon fontos megtanítani azokat a viselkedési normákat, amelyek az informatika felhasználásához kapcsolódnak, legyen szó egy hagyományos számítógép, egy mobiltelefon vagy egy hordozható eszköz megfelelő használatáról. Emellett képesnek kell lenniük a veszélyt jelző jelek felismerésére, hiszen így nagyobb az esély arra, hogy a megfelelő elhárítással foglalkozó szervek egy komolyabb támadást is ki tudjanak védeni.

Ma már azt látjuk, hogy a hagyományos hadviselés helyett vagy mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a kibertámadások is. Egy modern háború ma már el is képzelhetetlen enélkül?

K. Cs. A 2016-os varsói NATO csúcson a résztvevők megállapították, hogy a kibertér az ötödik hadviselési színtér. Ezzel gyakorlatilag kimondták azt hivatalosan is, ami már régóta közismert volt a szakemberek előtt. Ma már nem képzelhető el olyan fegyveres konfliktus, amit ne kísérne valamilyen támogató művelet a kibertérben. Éppen ezért fontos, hogy a mi honvédelmi képzésünkben is tudatosan megjelenjen, hogy hogyan kell kezelni ezeket a kihívásokat.  

A háborúknak inkább a bevezető szakasza lehet a kiberhadviselés?

K. Cs. Ez folyamatosan jelen van a hadműveletekben az információs hadviseléstől, a gondolatok átalakításától kezdve az információszerzésen át egészen az egyes hadműveleteket támogató információs rendszerek tönkretételéig. Információk tömege kell a sikeres hadviseléshez, egyben ezeknek az információt megszerző és feldolgozó rendszereknek az ellehetetlenítése kell a sikeres taktikai cél eléréséhez


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az esélyek egyenlősége ma nem társadalmi valóság

    • borbas

A női jogegyenlőségért a gazdasági döntéshozatal terén címmel került sor Dr. Borbás Beatrix Felelős társaságirányítás és női participáció a gazdasági döntéshozatalban Európában és Magyarországon, elméletben és gyakorlatban című tanulmányának szakmai vitájára az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete szervezésében márciusban. A konferencia után az NKE adjunktusa beszélt lapunknak a szakmai vita eredményéről, a női jogegyenlőség hazai és nemzetközi helyzetéről, valamint a téma jelentőségéről.

A workshopon az elméleti vonalat képviselő oktatók és a női jogérvényesítés praxisát a mindennapi gyakorlatból jól ismerő, az érdekvédelemért síkra szálló szakemberek vettek részt, és nyilvánították ki a témához kapcsolódó véleményüket. Hogyan értékeli a szakmai beszélgetés eredményét? Miről szólt érdemben a vita?

Borbás Beatrix: Nagyon örültem, hogy ez a szakmai vita megvalósult, régóta terveztük, hogy a témában írt tanulmányomról az egyetem keretein belül, kollégák körében nyitunk szakmai fórumot. Külön öröm volt, hogy az eseményre számos férfi oktató kollégám is eljött, hiszen fontos, hogy a női jogegyenlőséget nem csak a nők ügyének, hanem az egész társadalmat érintő ügynek tekintsük. A vita eredményét nézve azt gondolom, fontos érvek és ellenérvek hangzottak el, de abban mindenki egyetértett, hogy a női egyenjogúság témája jó ideje kívánatos jogszabályi cél, amely ma korántsem társadalmi valóság. Rengeteg tennivaló van ez ügyben, de a legfontosabb számomra az volt, hogy egy újabb alkalom adódott arra, hogy szakmai diskurzuson tisztázzuk a témával kapcsolatos tipikus tévedéseket, tévesztéseket.

Milyen tévedésekre gondol?

B. B. A jogegyenlőség témáját számos félreértés kíséri. Jogászi nézőpontból szemlélve a társadalmi egyenlőség kérdését, a jog megkülönböztet védendő társadalmi csoportokat, az egyik ilyen a nők csoportja. Az egyik tévedés ezzel kapcsolatban az, hogy a nőket érintő kérdések a nők ügye. Az ENSZ He for she kampányának alapítója ezt mondta: „Gender equality is not a women’s issue, it’s human issue – it affects us all.” Azaz a témakör nem egy nőknek szóló női téma, hanem az egész társadalmat érintő ügy, és nagyon fontos, hogy így kezeljük ezt a kérdést. A másik kedvezőtlen tévedésre Carlos Moedas, a European Women Rectors Association kutatási biztosa mutatott rá. Alig egy éve a szervezet éves ülésén emelte ki, hogy a feminizmus szenvedi minden „izmus” hátrányát: ha ezt meghallják az emberek, úgy gondolják, vagy nagyon hinni kell benne, és csatlakozni hozzá, vagy tagadni kell, de valahogy viszonyulni kell hozzá. Éppen ezzel összefüggésben sok ember a feministákat dogmatikusnak, veszélyesnek titulálja, egyébként ebben az az irónia – mutatott rá Moedas –, hogy az antifeministák kezdettől fogva éppen ezt akarják elérni, hogy az emberek így lássák a feministákat. A jogegyenlőségi mozgalmak nem azt várják el, hogy előnyöket élvezzenek a nők, hanem azt, hogy hátrányt ne szenvedjenek. A kutatási biztos mondatával mélyen egyetértek, miszerint „a valódi feminizmus egyszerűen csak az egyenlőségért való kiállást jelenti”. A nők hosszú utat jártak be az elmúlt száz év alatt, és sikeres egyenjogúsági mozgalmaik révén a férfiakkal való teljes jogi egyenlőségük ma már jogi tény, a jogérvényesítés gyakorlata azonban diszfunkcionális, így az esélyek egyenlősége ma egyelőre nem társadalmi valóság.

A női esélyegyenlőség témája igencsak szerteágazó tudományterületeket érint. Egy jogász kutató számára mit jelent a jogegyenlőségi téma elsősorban?

B. B. A női esélyegyenlőség témája kutatási területként valóban szélsőségesen interdiszciplináris. Történelmileg az antropológiához és a történelmi tanszékekhez vezethető vissza, eredetileg már a gender tudományos fogalma is ezeken a tanszékeken formálódott az USA-ban az 1970-es években. Később a szociológia tudományága volt az a legalapvetőbb terület, amely a társadalmi sztereotípiákkal, állandóan ismétlődő, előítéletet közvetítő jelenségekkel foglalkozott. A szociológia és a filozófia tudományága kéz a kézben fektette le az alapokat. A társadalmi nemek egyenlőségének elve innen ered, úgy is, mint annak igénye, hogy ne nyerjenek teret olyan magatartások és szerepek, amelyeket a társadalom vár el az egyéntől a biológiai neme alapján, de azok a biológiai eltérésekből nem vezethetők le. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek a társadalmi mozgalmaknak a fő célja nem a biológiai szerepek negligálása, hanem az azokhoz társított diszkriminatív elvárások háttérbe szorítása volt, és ez máig nem változott. A nők esélyegyenlőségének közpolitikai kérdésként való kezelésével kezdett el foglalkozni a politológia, s nemsokára megszületett a gender mainstreaming elve, amely a nemek dimenziójának beépítését jelenti a döntéshozatal minden szintjébe. A témával foglalkozik továbbá a kommunikáció, és a nyelvészet is – ki ne hallott volna az „asszonybeszéd” vagy „férfimunka”, a „legény a talpán” kifejezésekről, de beszélhetünk az angol „Be a man!” vagy a francia „Cherchez la Femme! kifejezésekről is. A női és férfi beszédek elemzése kapcsán arra jutottak, hogy a szintaktikában nincs szignifikáns eltérés, tehát nincsenek a retorikában kifejezetten férfiakra vagy nőkre jellemző szerkezetek. A média- és kommunikációs tudományokban azt vizsgálják az USA-tól Európáig mindenfelé, hogy milyen arányban vesznek részt a nők a médiában? A jogtudomány pedig a jogegyenlőségi tétel kodifikálására, a jogérvényesítés gyakorlatára koncentrál. Az 1990-es években a legfontosabb jogi dokumentumokat hazánkban elfogadták, mégis rohamtempójú jogalkotásnak lehetünk tanúi az esélyegyenlőség körében az utóbbi évtizedekben Európában, mind uniós, mind tagállami szinten.

Önnek mi a személyes tapasztalata a munka terén? Érte Önt hátrány amiatt, hogy nőként foglalkozik jogi munkával?

B. B. Volt rossz tapasztalatom a munkám során, de az interjút nem arra szeretném használni, hogy a személyes történeteimről beszéljek, hanem inkább magának a női esélyegyenlőségi ügynek szeretnék terepet adni. A női érdekérvényesítés gyakorlatában eltöltött 13 év alatt azt láttam, hogy minden nőnek, aki a női vagy anyai szerepét megpróbálja a hivatásával összeegyeztetni, ugyanazokkal a problémákkal kell megküzdenie. Azonos típusú nehézségekről számol be minden nő, aki karriert épít, nincs köztünk szférához, szinthez vagy konkrét munkakörhöz köthető különbség, mindannyian ugyanúgy próbálunk egyensúlyt teremteni a család és a karrier között.

Ügyvédként, oktatóként nagy tapasztalattal rendelkezik a jogegyenlőség érdekének képviselésében, de miért éppen ezt a kutatási irányt választotta?

B. B. 15 éve dolgozom ügyvédként, ahol ugyanúgy helyt kell állni, akár női, akár férfi ügyvéd az illető. Elég korán megtapasztaltam, hogy a női szerepeket kemény munka összeegyeztetni egy ilyen kompetitív szakmával, illetve azt, hogyan lehet nőként talpon maradni, és milyen nehézségekkel kell megküzdeni nap mint nap. Mindig is érdekelt az ügyvédi közélet, ezért is vállaltam szerepet a budapesti és az országos ügyvédi kamara vezető testületeiben is. Mára az ügyvédeknek majdnem a fele nő, ehhez képest mégis a nők alulreprezentáltsága figyelhető meg a kamarai vezetésben. Éppen ezért csatlakoztam azokhoz, akik ezen tényezők megváltoztatását kívánták. 2004-ben azért alapítottuk meg két tucat ügyvédnővel a Magyar Ügyvédnők Egyesületét, hogy a kamarán belül jöjjön létre egy kifejezetten a női érdekek képviseletét ellátó szervezett fórum. Mindemellett a jelenlegi tudományos érdeklődésem felé az is vezetett, hogy egyetemi oktatóként foglalkozom az alapvető jogok elméleti oldalával is, amely magában foglalja a jogegyenlőségi tételt is. Női jogi aktivistaként a női érdekképviseletben eltöltött több mint 13 év alatt a szakmai érdeklődésem folyamatosan a női esélyegyenlőség jogi praxisára és a női egyenlőségi jogok érvényesülésére irányult az egyes döntéshozatali mechanizmusokat vizsgálva. Ennek során számos ellentmondást tapasztaltam a gazdasági és üzleti szférában, a szabályozásban testet öltő elméletek és azok gyakorlati megvalósulása között.

Ön jelenleg a Magyar Ügyvédnők Egyesületének egyik alelnöke. Tudna mesélni a MÜE tevékenységéről, arról, hogy mivel foglalkozik a budapesti és a Magyar Ügyvéd Kamarán belül?

B. B. Egyesületünk önkéntesen, demokratikus önkormányzat alapján működő, az alapítók személyes közreműködésével létrehozott civil szervezet, amely a nemzetközi, nem kormányzati, nonprofit jellegű European Women Lawyers Association (EWLA), az Európai Jogásznők Egyesületének céljaival azonosulva, annak hazai tagszervezeteként működik. Egyik célunk az, hogy elősegítsük a jogalkotás jobb megértését, különös tekintettel a nők jogegyenlőségére vonatkozó jogalkotás és jogalkalmazás területén. Másrészt erősíteni szeretnénk a szakmai kapcsolatokat a más nemzetek jogásznőivel, illetve nemzeti és nemzetközi szinten az ügyvédi kamarákkal, női közösségekkel, női szervezetekkel, jogi karokkal, oktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel vagy más hatóságokkal való kapcsolat kiépítése útján. Kutatásokat folytatunk, tanulmányokat készítünk, és képviseljük a nők érdekeit a közintézményekben, továbbá az EWLA révén az Európai Unió intézményeiben minden, a nőket érintő általános kérdéskörben. Nemrég zárult a legnagyobb, európai szintű a European Women Shareholders Demand Gender Equality (EWSDGE) elnevezésű kutatás, amelyben személyesen is részt vettem. A kutatási projekt koncepciója az volt, hogy ráirányítsa a közvélemény figyelmét a nők gazdasági döntéshozói testületekben való képviseletére és részvételére, valamint az ezt célzó stratégiákra és mérőszámokra. A projekt 11 EU-tagállamot fogott össze, a nemzetközi kutatás eredményeit tavaly hoztuk nyilvánosságra.

A nemrég publikált, kifejezetten csak a gazdasági döntéshozatalra koncentráló tanulmányból is kiderül, hogy Magyarországon nemcsak a gazdasági, de a politikai vagy más szakmai területű döntéshozó testület összetételét vizsgálva is arra a következtetésre juthatunk, hogy a nők részvétele messze elmarad mind az észak-amerikai, mind az európai átlagtól.

B. B. Európai összehasonlításban a magyar számok valóban elmaradnak az európai átlagoktól. Az EU-tagállamokban 1995 és 2015 között a nők aránya a törvényhozásban 12%-ról 22%-ra ugrott, a végrehajtó hatalom terén 12%-ról 19%-ra emelkedett, a bírói ágban 19%-ra a legfelsőbb bírósági elnökök számát tekintve, a nagyvállalatok CEO-i között pedig csupán 4% a nő. Magyarországon az arányszám meg sem közelíti ezt az átlagot. A The World Economic Forum minden évben kiadja a Global Gender Gap Indexet, amely egy olyan mutatószám, ami 144 vizsgált országot értékel négy szubindex, a politikai döntéshozatal, gazdasági döntéshozatal, oktatáshoz való hozzáférés, valamint az egészségi és túlélési index alapján. Magyarország 2016-ban a 101. volt a vizsgált országok között.

A gazdasági szférában milyen előnyökkel járhat a női részvételi arányok emelkedése a döntéshozatal terén?

B. B. Ha csak a nagyvállalatokat tekintjük, már egy évtized is eltelt azóta, hogy több tízezer vállalatra kiterjedő kutatásokon alapuló tanulmányok jelentek meg arról, hogy ha egy bizonyos százalékos arány feletti a nők jelenléte a vezető testületekben, akkor nő a profit. Az Európai Bizottság közreadott egy modellszabályozás bevezetésének hatásvizsgálatát leíró dokumentumot, amely szerint egy olyan jogi szabályozás előírásával, amely mindkét nem szempontjából 40%-os részvételt írna elő, 2,97%-os tőkearányos árbevétel-emelkedést lehetne elérni makroökonómiai szinten, ami hatalmas összeg. Mára bizonyított tény, hogy anyagi előnnyel jár, ha a nőket bevonják a gazdasági döntéshozatalba, ennek oka pedig sok összetevőből áll. A dokumentum a női alulreprezentáltságot kifejezetten elszalasztott lehetőségként minősíti az uniós humántőke kiaknázása szempontjából, ami miatt az egész gazdaságra kiható pozitív externáliák vesznek el. Akiket a szociális igazságosság nem győz meg, azoknak el kell ismerniük a számok meggyőző erejét.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Megosztás a Facebook-on


A tudomány kapujában: Koller Marco

    • koller

„Az NKE jelentette számomra a tudományos pályafutásom kezdetét. Úgy érzem, hogy itt megtaláltam a magam tudományos irányát” – nyilatkozta honlapunknak Koller Marco, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar végzett hallgatója, aki az idei OTDK-n Pro Scientia Aranyérmet szerzett. Az elismerés értéket növeli, hogy a tudományos megmérettetés had- és rendészettudományi szekciójában idén csak egy ilyen érmet osztottak ki.

Koller Marco az RTK rendészeti igazgatási migrációs szakirányán végzett civil hallgatóként. Az elmúlt éveit jelentősen meghatározta a szakkollégiumi tevékenysége, ennek is köszönhetően volt hallgatói igazgatója a Szent György Szakkollégiumnak. „Sokszor, amikor az ember belefásul az egyetemi kötelező tantárgyakba, felüdülést jelent számára a közösségi munka.” – mondta. Hallgatói tudományos tevékenysége során számos külföldi konferencián is részt vett, így például a hannoversch-mündeni nemzetközi rendészeti képzésen, vagy az erdélyi szakkollégiumi tanácskozásokon.

Dr. habil Hautzinger Zoltán tanszékvezető bíztatására már elsőévesként jelentkezett a kari ITDK-ra, ahol elsőre nem ért el helyezést. „Úgy sikerült, ahogy azt egy gólyától el lehet várni, aki nem foglalkozott tudománnyal. Kaptam egy erős építő jellegű kritikát, szóval nem lomboztam le magam.” – fejtette ki honlapunknak. Másodjára már több sikerrel járt: „A migráció nemzeti és nemzetbiztonsági kihívásai, kockázatai” című dolgozatát egy disszertáció továbbgondolására és aktualizálására építette fel, valamint a Póczik Szilveszter-féle nemzetközi migráció - nemzetközi kockázatok katalógusa alapján vizsgálta a 2015-ös válság hatásait. „Arra kerestem a választ, hogy mik azok a pontok, amelyek kihívásokat, kockázatokat, esetleges fenyegetéseket jelentenek és mennyiben változtak meg a válság hatására. Ilyen volt például az okmánybiztonság, a szélsőjobboldali radikalizáció, vagy a tranzitzónák nemzetbiztonsági kérdése.” A dolgozathoz számos interjút is készített migrációs szakemberekkel. A tanulmánnyal a kari ITDK-n második helyezést ért el 2015-ben, amikor a déli határon kiépítették a határzárat és felgyorsult a migrációs válság. „A nemzetközi helyzet egyre fokozódott” – mondta mosolyogva Marco, így a 2017-es OTDK-ra már kiegészítette dolgozatát és előadását az aktuális terrorcselekményekkel, eseményekkel, valamint az egyre elmélyülő etnikai különbségekkel, politikai fordulatokkal. A dolgozata első helyezést ért el a nemzetbiztonsági tagozatban. Elkészítésében Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, Dr. Zán Krisztina r. alezredes és Ludányi Ágnes felsőéves szaktársa segítette.

A had- és rendészettudományi szekcióban idén csak egy Pro Scientia Aranyérmet osztottak ki, amelyet Marco nyert el. „Először nem hittem el, hogy én kaptam. Volt még több esélyes is a mi szekciónk első helyezettjei között.” – ismerte el. Ez az érem nem csak a dolgozatot értékeli, hanem a hallgatói életpályát is díjazza. „Nagyon örültem neki és elismerésként éltem meg. Ezzel egy irányt mutattak, hogy merre haladjak tovább. Így erre nem a tudományos pályám zárásaként, hanem kezdeteként tekintek.”

Marco arra bíztatja a hallgatókat, hogy bátran vegyenek részt a tudományos életben, hiszen ez mindenképpen egy pluszt nyújt a „sima” tanulmányokhoz képest. Szerinte az így megszerzett speciális tudással könnyebb lesz majd elhelyezkedni a munkaerőpiacon a hallgatóknak, akik egy érdekes, magasan kvalifikált közösségnek is a tagjai lehetnek.

„Olyan témát kell keresni, ami érdekli őket. Nem szabad konzulens alapján témát választani, a témához kell megtalálni a megfelelő konzulenst. Meg kell keresni a saját érdeklődési kört, ehhez érdemes eljárni különböző érdekes előadásokra, mint például a Ludovika Szabadegyetem” – hívja fel a leendő TDK-s hallgatók figyelmét. Szerinte rá kell szánni az időt a kutatásra és érdemes előre rögzíteni a dolgozat felépítését, valamint lefektetni a kutatási módszereket és eszközöket. „Egy különleges kutatás, kísérlet nagyon sokat hozzá tud tenni a dolgozathoz, nem kell feltétlenül csak a hagyományos, már-már unalmas forráselemzésekre hagyatkozni”- véli. A dolgozatírás kapcsán elmondta, hogy érdemes a már kész fejezeteket hivatkozásrendszerrel külön elküldeni a konzulensnek. A kari ITDK és az országos OTDK versenyeken már a szóbeli kommunikáció számít igazán, hiszen így kell „megvédeni” a dolgozatot. „Érdemes figyelni, hogy a hallgató hogyan adja elő magát. 90%-ban ezen múlik a siker. Hiába volt nagyon jó a dolgozat, az előadásmód sokkal hangsúlyosabb” – mondta. Szerinte a katedrára nem szabad felvinni a teljes kutatási anyagot, maximum pár kiegészítő adat, vagy 1-1 dia leírása legyen a hallgatónál.

Marco friss diplomásként a Bevándorlás és Menekültügyi Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságánál helyezkedett el. Most még a betanulási időszaknál tart, jelenleg a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek meghosszabbításával foglalkozik. A munka mellett is folytatni szeretné tudományos pályáját, így jelentkezett az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar nemzetközi közszolgálati kapcsolatok levelezős képzésére. Emellett szeretne jogi diplomát is szerezni, valamint részt venni az NKE doktori képzésében. Tudományos pályafutásában számára Bezsenyi Tamás r. őrnagy, szakkollégiumi vezető oktató a példakép, de sokat köszönhet Bányász Péter útmutatásának is. Mindenképpen a migrációval szeretne foglalkozni, de nagy érdeklődést mutat a radikalizáció, valamint a kiberbiztonság témák iránt is. „A végcél, hogy kutató-oktató legyek!”- mondja Marco.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Már lehet jelentkezni pótfelvételire!

    • nke potfelveteli web

Több szakon is pótfelvételit hirdet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Akiket nem vettek fel, vagy nem is felvételiztek, de érdeklődnek a rendészet, a honvédelem, a katasztrófavédelem, a nemzetközi kapcsolatok, a biztonságpolitika vagy a vízügyi mérnöki munka iránt, augusztus 7-ig jelentkezhetnek az NKE képzéseire.

Alapképzésekre a Rendészettudományi Kar és a Víztudományi Kar egyes szakjai esetében lehet még bejutni a pótfelvételin. A nappali munkarendű rendészeti igazgatási szak, biztonság szakirányán még államilag támogatott és önköltséges férőhelyek is vannak. Az itt végzettek elsősorban a civil személy- és vagyonvédelmi vállalkozások keretében, a természetvédelmi őrség szervezeteinél, a fegyveres biztonsági őrség, illetve a közterület-felügyelet egyes beosztásaiban helyezkedhetnek el. Önköltséges férőhelyekre lehet még jelentkezni a levelező munkarendű katasztrófavédelem szak, katasztrófavédelmi műveleti szakirányára. Az itt tanuló hallgatók a többi között megismerik a katasztrófák elleni védekezés szervezeti és irányítási rendszerét, az ezt meghatározó szabályozásokat és gyakorlati megoldásokat, a katasztrófa-megelőzés, a védekezés és a helyreállítás feladatrendszerének összekapcsolódásait.

Az idén alakult Víztudományi Kar még valamennyi képzésére vár jelentkezőket a pótfelvételi keretében. A kar vízügyi szakjai a XXI. század legnagyobb környezeti és társadalmi kihívására: a vízhiány és a vízgazdálkodás problémáinak kezelésére képeznek szakembereket. A környezetmérnöki és az építőmérnöki alapképzési szakokon olyan vízügyi specializációkat (területi vízgazdálkodás, vízellátás-csatornázás, vízgazdálkodás, valamint víztisztítás-szennyvíztisztítás) lehet választani, amelyek oktatása egyedülálló az országban.

A biztonság- és védelempolitika ma már elengedhetetlen egy ország stabil működéséhez. Ehhez kapcsolódóan kínál mesterképzést a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. A négy féléves, nappali és levelező rendszerű képzések célja az, hogy olyan megalapozott és elmélyített elméleti tudással rendelkező szakembereket képezzenek, akik ismereteik birtokában képesek Magyarország biztonsági és védelmi politikájának megtervezésére és megalkotására. A kar emellett a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok és a nemzetközi tanulmányok mesterképzésekre is vár még hallgatókat.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyik civil mesterképzésére is jelentkezhetnek még az érdeklődők a pótfelvételi keretében. A négy féléves, önköltséges védelmi vezetéstechnikai rendszertervező mesterképzési szakon olyan szakembereket képeznek levelező munkarendben, akik a többi között alkalmasak lesznek a tágabb értelemben vett védelmi szféra – kiemelten a NATO-rendszerekkel együttműködő – vezetéstechnikai rendszerek biztonságos működtetésének tervezésére, szervezésére, irányítására, felügyeletére és ellenőrzésére, valamint az ilyen rendszerek közötti együttműködés feltételeinek biztosítására.

A pótfelvételin meghirdetett képzésekről további részletek itt találhatóak:

http://felveteli.uni-nke.hu/blog/2017/07/26/potfelveteli-2017/

https://www.felvi.hu

A pótfelvételire augusztus 7-ig lehet jelentkezni, továbbra is az E-felvételi rendszerében. A képzésekre csak azok jelentkezhetnek, akiket az általános felvételi eljárásban nem vettek fel, vagy nem is jelentkeztek, illetve a felvételi során csupán egyetlen képzést lehet megjelölni. További részletek hamarosan, az NKE honlapján.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: pótfelvételi, 2017

Felvételi 2017

    •  dsc1135

Több képzésre is csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) - derült ki a felsőoktatási felvételi ponthatárok szerda esti kihirdetésekor. Az intézmény öt karára idén több mint 5300-an adták be jelentkezésüket, közülük mintegy 4000-en jelölték meg első helyen az egyetem valamely képzését. Az idei általános felsőoktatási felvételi eljárás eredményeképpen több mint 2000-en kezdhetik meg az NKE-n a következő tanévet.

Az NKE képzései közül idén a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) két államilag támogatott, nappali munkarendű alapképzési szakjára volt a legnehezebb bejutni. Legalább 428 pontra volt szükség a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, és 414 pontra a nemzetközi igazgatási szakon a tanulmányok megkezdéséhez. A NETK felvételi követelményeit összesen 282-en teljesítették. A kar mesterképzései közül néhány esetében még van szabad férőhely, ezekre pótfelvételit hirdet az intézmény.

Népszerű volt a felvételizők körében a most induló államtudományi mesterképzés is. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) által indított, ötéves osztatlan mesterképzés támogatott formájára nappali munkarendben 360, levelező tagozaton pedig 398 pont volt a bejutási határ. Az alapképzések közül a közigazgatás-szervező szakra is sokan jelentkeztek, de itt csak azok kezdhetik meg a tanulmányukat, akik legalább 335 pontot értek el a felvételin. A 741 felvett hallgatóból 576-an államilag támogatott, míg 165-en önköltséges formában kezdhetik meg a következő tanévet.

A Rendészettudományi Kar (RTK) nappali, három éves alapképzései közül a bűnügyi igazgatási szak bűnügyi nyomozó szakirányára volt a legnehezebb bekerülni, ehhez 407 pontra volt szükség. Ennél a képzésnél még a levelező tagozatra való jelentkezéshez is jól kellett teljesíteni, hiszen 384 pont kellett a bejutáshoz. Magas pontszám kellett a rendészeti igazgatási levelezős képzésekhez is, például a közrendvédelmi szakirányra is csak legalább 384 ponttal lehetett felvételt nyerni. A felvételizők körében népszerűek voltak az újonnan indított 4 éves képzések is.  Az RTK alap- és mesterképzéseire az általános felvételi eljárás keretében 773-an jutottak be idén. A kar a nappali munkarendű támogatott és önköltséges rendészeti igazgatás szak biztonsági szakirányra, valamint a levelező munkarendű önköltséges katasztrófavédelem szak katasztrófavédelmi műveleti szakirányra vár még jelentkezőket a pótfelvételi keretében.

A korábbi évekhez hasonlóan magas pontszámra volt szükség egyes katonai alapképzési szakokra való bekerüléshez is. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) képzései közül a katonai vezetői szakon legalább 354 pontot kellett elérni a felvételizőknek, de 335 pontra volt szüksége azoknak is, akik a katonai logisztika szakra szerettek volna bejutni. Összesen 171-en teljesítették a felvételi követelményeket a HHK alap- és mesterképzéseire.

Idén alakult meg az egyetem ötödik karaként a Víztudományi Kar, amely a bajai Eötvös József Főiskola mérnöki képzéseit vette át. A nappali képzések közül a környezetmérnöki szakra lehetett a legnehezebben bejutni, ide 322 pontra volt szükség. Az intézmény az építőmérnöki és környezetmérnöki alapképzési szakokhoz vízgazdálkodási specializációkat (területi vízgazdálkodás, vízellátás-csatornázás, vízgazdálkodás, valamint víztisztítás-szennyvíztisztítás) kínál. A kar minden képzésére vár még jelentkezőket a pótfelvételi keretében.


A felvételi ponthatárokról bővebben itt olvashat:

www.felvi.hu

A pótfelvételivel kapcsolatban az alábbi linken érhetők el információk:

http://felveteli.uni-nke.hu/blog/2017/07/26/potfelveteli-2017/

A felvett hallgatók az augusztus 7-10-i, tatai gólyatáborban találkozhatnak majd egymással először. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által szervezett rendezvényen a hallgatók számos hasznos információt is szerezhetnek az egyetemi élettel kapcsolatban. A négy nap alatt közös szórakoztató játékok, sportprogramok, csapatépítők, nyereményjátékok, esténként pedig ismert előadók gondoskodnak a fiatalok kikapcsolódásáról. A rendezvénynek idén a Tata Esély Közalapítvány Tábor ad otthont.

További részletek:

https://www.facebook.com/events/1927721944152948/?ref=ts&fref=ts

http://ehok.uni-nke.hu/hallgatoi-onkormanyzat/golyaknak



 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Felvételi, 2017

A hét hallgatója

    • ludanyi

Sorozatunk következő részében Ludányi Dávidot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt közigazgatási mesterszakos hallgatóját mutatjuk be. Dávid az elmúlt öt évben az Államtudományi és Közigazgatási Karon folytatta tanulmányait, amelynek részeként jelentős szerepet vállalt a tudományos diákköri tevékenységekben. Az idei OTDK állam- és jogtudományi szekciójában első helyezést ért el. Tanulmányait az NKE Közigazgatási Doktori Iskolájában folytatja.

Megosztás a Facebook-on


Az államnak jelentős szerepe van a digitalizációban

    •  dsc8407

A digitalizációval kapcsolatos, a közszolgálat modernizálását is érintő kérdésekben indult el szakmai együttműködés a Digitális Jólét Program és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértői között. Erről is beszélt a Bonum Publicumnak adott interjújában Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos. Az Európai Parlamenti képviselőként is dolgozó politikus szerint mindenki számára lehetővé kell tenni a szélessávú internethasználatot, amelynek érdekében jövőre már csak 5 százalékos ÁFA terheli majd a szolgáltatást.

Úgy tűnik, hogy a Digitális Jólét Program kezd egyre összetettebbé válni. Milyen eredményeket sikerült eddig elérniük?

Deutsch Tamás: A digitális fejlesztések alapvetően három nagy területre fókuszálnak: az infrastruktúra kialakításán túl, a gazdaság digitalizálására, az állam által nyújtott digitális szolgáltatások fejlesztésére és a digitális kompetenciák fejlesztésére. A fizikai feltételek megteremtése mellett fontos szempont a megfizethető szolgáltatás és a digitális kompetenciák megfelelő ismerete is. Ezek ma már a gazdaság fejlesztésében is nélkülözhetetlenek és fontos feltételek egy ország versenyképességének növelésében. De nem szabad megfeledkeznünk az állam által nyújtott szolgáltatások digitális alapokra helyezéséről sem. Így alakul ki egy olyan rendszer, amelyben az egyes tényezők szorosan kapcsolódnak egymáshoz és együttesen tudnak igazán nagy lendületet adni a változásokhoz. Ma már nem kell külön hangsúlyozni azt, hogy az internethasználat milyen előnyökkel jár az átlagfelhasználó számára és mennyire alakítja át mindennapjainkat. Ezért is fontos, hogy lehetőleg mindenki számára megadjuk a lehetőséget arra, hogy elérhetővé váljon számára az online világ. A kormány azt vállalta, hogy 2018 végéig minden településen elérhetővé teszi a szupergyors internethasználatot.

Mennyire tartható ez a vállalás?

D. T. Egy katonabölcsesség szerint az a biztos kimenő, amiről visszajött az ember. De ha időarányosan nézzük, akkor kifejezetten jól állunk ezen a téren. Az Európai Unió 2020 végére tűzte ki azt a célt, hogy minden európai polgár számára elérhetővé váljon a szélessávú, legalább 30Mb/sec sebességű internet. Ha minden jól alakul, ezt mi két évvel hamarabb teljesíteni fogjuk. A vezetékes mellett, jelentős fejlődést tapasztalhatunk a mobilinternettel kapcsolatban is. Évek óta a világ egyik legfejlettebb 4G-s szolgáltatása érhető el hazánkban. De nemsokára megérkezhet a nagyon jelentős előrelépést jelentő 5G-hálózat is, amely az adatátvitel gyorsaságát, mintegy 100 szorosára bővíti majd. De jelentősen fejlődik az állam működéshez szükséges online rendszer is. Itt kapacitásbővítésről, a sebesség növeléséről és a megfelelő biztonság megteremtéséről beszélhetünk.

Ha már felmerült a biztonság kérdése, az államnak milyen szerepe van a kibervédelemben? Azt láthatjuk, hogy manapság akár napi szinten követnek el „merényleteket” az online térben is.

D. T. Számtalan kibertámadást láthatunk és tapasztalhatunk az utóbbi években, tehát érdemes nagyon komolyan venni a témát.  Ez nem egy csillagháborús vízió, hanem maga a napi valóság. Ennek a kiépítésében az államnak különösen nagy szerepe van, hiszen saját információit is védeni kell. Elmondhatjuk, hogy nálunk, az állami digitális hálózatfejlesztés a világon az egyik legmagasabb biztonsági szintű fizikai és informatikai biztonsági rendszerrel van védve. Tehát hazánkban nem történhetne meg az például, mint ami Észtországban előfordult, hogy egy vélhetően orosz kibertámadás következtében szinte teljesen lebénult az állami szolgáltatások rendszere és szinte minden állami-közigazgatási adatot elloptak. Amit emellett az állam tehet és tesz is, az a témával kapcsolatos felvilágosítás, tájékoztatás és képzés.

Utóbbiban pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek is szerepe lehet, hiszen alapfeladata mellett a közszolgálatban dolgozók továbbképzését is végzi az intézmény.

D. T. Ez is egy kiemelt feladat, hiszen a tapasztalatok alapján a közszolgálatban dolgozóknak sincsenek meg azok az alapismeretek, amelyek például szükségesek a már előbb említett kibertámadások kivédéséhez vagy megelőzéséhez. Olyan elemi információkról is szó van, mint például hogy kapcsoljuk ki a számítógépünket, ha befejeztük a munkát. A megfelelő képzésre és az ehhez szükséges kutatói munkára tehát ezen a területen is szükség van, Ezt segíti az az együttműködés, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kezdtünk el és manapság a KÖFOP-projekt keretében is vannak közös feladataink. Öt témában zajlik a szakmai együttműködés, amelyek a már említett kibervédelem mellett olyan területekkel kapcsolatos kutatásokra is fókuszálnak, mint például az okos város programok, a digitális ökoszisztémában zajló közteherviselés, az e-kereskedelem és a közigazgatási stratégiaalkotás digitális szempontjai. Ezekkel a kutatásokkal már a jövőre is gondolunk.

Milyen területeken érdemes egy kicsit előre gondolkoznunk?

D. T. Itt van például a közlekedés várható átalakulásának kérdése. Azt látjuk, hogy akár már néhány éven belül tömegesen is megjelenhetnek az önvezető járművek a közlekedésben, vagy például az áruszállításban. Felmerül a kérdés, hogy a közlekedési jogszabályokat hogyan kell majd „átírnunk” ahhoz, hogy ne legyen jogbizonytalanság ezen a területen. Például ki lesz majd a felelős, ha egy önvezető járművel történik baleset? De maga a digitalizált közigazgatás működése is számos kérdést vet fel szabályozási és szervezetirányítási szempontból. Például itt van a távmunka kérdése, ami előbb-utóbb valószínűleg a közszférában is elterjed majd.  Egy klasszikus hatósági ügyintézés esetében szükséges-e, hogy egy kormánytisztviselő a munkahelyén lássa el a feladatát, vagy ezt otthonról is megteheti a megfelelően kiépített és biztonságos informatikai rendszer segítségével? Ez például számos munkajogi kérdést is felvet, amire majd válaszokat kell találnunk. Ilyen kérdésekkel is foglalkozunk majd az egyetemmel való együttműködésben.

A Digitális Jólét Programban megvalósuló infrastrukturális fejlesztés a vezetékes hálózatokra fókuszál. Közben azonban egyre elterjedtebbeké váltak a mobiltechnológiák is. Kérdés, hogy ezek után szükség lesz-e a hagyományosabb megoldásra?

D. T. Korábban úgy tűnt, hogy teljesen átvehetik a vezetékes hálózatok szerepét, de ma a szakemberek inkább azt mondják, hogy mindkettőre szükség lesz a jövőben is. Már csak azért is, mert a mobilrendszerek is vezetékes technológiára épülnek. A két rendszer adatátvitel szempontjából úgymond egymásra van utalva. A dolgok internete is arról szól, hogy a gépek hogyan kommunikálnak egymással, és ez már a mai napok valósága is. Eszközeink, adataink és az internet kapcsolódik össze, amely forradalmi változást hoz hamarosan. Jó példa erre a távdiagnosztika, ami már ma is működik.

Kétségtelenül nagyok a lehetőségek az internet használatával, ugyanakkor az is fontos, hogy megfizethető legyen a szolgáltatás. Ma állítólag 1.5 millió ember van Magyarországon, akik eddig még egyáltalán nem használták a világhálót. Nekik bizonyára az ár meghatározó szempont lehet.

D. T. Ez így van és éppen emiatt döntött a kormány az internet áfacsökkentése mellett, aminek első lépése már idén megtörtént, 27-ről 18 százalékra mérséklődésével. Jövő év elejétől pedig már csak 5 százalék lesz az internethasználat áfatartalma. Emellett hamarosan, várhatóan már júniusban elindul a szolgáltatóknál a Digitális Jólét Alapcsomag is, ami azoknak szól, akik még eddig egyáltalán nem használták a netet, főleg az ára miatt. Ez a jelenlegi legolcsóbb előfizetéshez képest is legalább 15 százalékos csökkenést jelent majd. Ezekkel az intézkedésekkel összesen 30-40 százalékkal lesz olcsóbb a világháló használata a jövő évtől Magyarországon. Az a tendencia érzékelhető, hogy a szolgáltatókat is „felbátorították” a digitalizációval kapcsolatos állami intézkedések és ez további versenyre késztette vagy majd készteti őket. Mind a három nagy szolgáltató vadonatúj csomagokkal állt elő a napokban, tehát ők maguk is igyekeznek csökkenteni a szolgáltatások árát. Ma már 4-5 ezer forintért is lehet egy komolyabb előfizetést vásárolni, ez a kormányzati intézkedések miatt jövőre tovább csökken majd.

Öntől az utóbbi időben sokszor idéztek a sajtóban, elsősorban a twitteren tett bejegyzései miatt. De gondolom már csak a munkája miatt is sokat használja az internetet.

D. T. Mondhatjuk, hogy az életem a nap minden szakában az internethez kapcsolódik. Európai parlamenti képviselőként és miniszterelnöki biztosként nem is nagyon tehetnék mást, hiszen például az Európai Parlamentben a módosító javaslatokat elektronikusan kell beadni. Egyre inkább mobileszközöket használok a munkahelyemen és otthon egyaránt. Én mindig a hírek szerelmese voltam, így nem csoda hogy erre is használom az internetet és egyre kevesebbet tájékozódom a nyomtatott sajtóból. Már régóta nincsenek előfizetéseim napi, heti vagy havilapokra, de néha repülés előtt megveszek egy-egy újságot.  Ugyanakkor, ha előadást vagy beszédet tartok, akkor az előre megírt szöveget vagy annak vázlatát mindig kinyomtatom, mert abban utólag még mindig könnyebb belejavítani, mint a mobileszközökön található szövegbe. De így vagyok sokszor a különböző jegyzetekkel és előterjesztésekkel is. A digitalizáció nem vet véget a Gutenberg-galaxisnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Nagykorúvá vált az Euroatlanti Nyári Egyetem

    • euatlanti

A posztigazság korszak biztonságpolitikai kihívásainak vizsgálata áll a fókuszban a 18. Euroatlanti Nyári Egyetemen, amelynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégia Védelmi Kutatóközpont az egyik szervezője.

A posztigazság fogalma tavaly robbant be a nemzetközi és a magyar közéletbe az Egyesült Államokban zajló választási kampány és a Brexitről szóló népszavazás kapcsán. A fogalom olyan helyzetet vagy körülményeket ír le, amikor az objektív tények kevésbé hatnak a közvélemény formálását illetően, mint az érzelmek és a személyes meggyőződések. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által akkreditált, július 28-ig tartó nyári egyetem első napján Dr. Tálas Péter, az NKE SVKK igazgatója tekintette át, hogy a 21. században hogyan alakul a biztonság objektív és szubjektív percepciója. Etl Alex, az NKE HDI doktorandusza szintén a posztigazság korszak kihívásainak tükrében vizsgálta a biztonságiasítás, mint hatalomtechnikai gyakorlat működését. A hibrid háború működését és korlátait tekintette át előadásában Dr. Rácz András, az NKE SVKK kutatója, szintén kiemelt figyelmet fordítva az információs hadviselés szerepére. Dr. Krasznay Csaba, az NKE Kiberbiztonsági Akadémia vezetője a 2017-es zsarolóvírus-támadásokat vizsgálva mutatta be a kiberbiztonság jelenkori kihívásait. A négy előadó közös panelbeszélgetés keretében vizsgálta a posztigazság-korszak kihívásait a saját területén.

A rendezvény megnyitóján részt vett Rolkó Zoltán ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis bázisparancsnok-helyettese, Drót László ezredes, az MH Béketámogató Kiképzőközpont parancsnoka, valamint a társszervező MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális és Rekreációs Igazgatóság igazgató-helyettese, Gőcze Béla alezredes. A nyári egyetem a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” c. projekt támogatásával valósulhatott meg az NKE SVKK „Kormányzati döntéshozatalt elősegítő stratégiai kutatások a magyar kül- és biztonságpolitika meghatározó területein” c. pályázata keretében.


Szöveg: Dr. Rácz András

Fotó: Bauer Kristóf

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: SVKK, nyári egyetem, 2017

Karcolatok a könyvtárból 1. RÉSZ

    • webre
    • a magyar nemzet tortenete 5
    • russian school
    • zmne konyvadomany szabo miklossal
  • Előző
  • Következő

A Király Béla- gyűjtemény

1998-ban több mint 4000 történelem és politikatudomány, valamint hadtudomány tárgyú, 14 nyelven íródott kötetet adományozott a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtárának Király Béla vezérezredes hadtörténész és politikus, aki tudományos és politikai tevékenységével a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakjává vált.

A Király Béla-gyűjtemény a mai napig is változatlan formában nyilvános a nagyközönség számára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának könyvtárában. Király Béla vezérezredes katonaként számos helyre eljutott; utazásai alkalmával pedig folyamatosan bővítette könyvgyűjteményét, amelyet az NKE jogelőd intézményének ajándékozott.

Király Béla 1912-ben Kaposváron született. 1935-ben a Ludovika Akadémián végzett; még ezen év augusztus 20-án pedig hadnaggyá avatták. A katonai szolgálatát Kaposváron a magyar királyi Nagy Lajos Király 6. honvéd gyalogezredben kezdte. 1940 szeptemberétől 1942 decemberéig a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémián folytatott tanulmányokat, közben nyáron három hónapig a Don mellett a 2. magyar hadseregben teljesített frontszolgálatot. 1943 januárja és 1945 márciusa között századosként az elvi alosztály vezetője volt a Honvédelmi Minisztérium Szervezési Osztályán, 1947 májusától 1948 novemberéig pedig a Kiképzési Osztályt vezette. 1949. május 1-én vezérkari ezredessé, majd októberben a gyalogság parancsnokává nevezték ki. 1950-től először a Magasabb Parancsnoki Tanfolyam parancsnoka, később a Honvéd Akadémia alapító parancsnoka volt. Az ÁVH 1951 augusztusában letartóztatta, majd koncepciós per keretében 1952. január 15-én kötél általi halálra ítélték, amit január 29-én életfogytig tartó börtönbüntetésre változtattak, végül 1956. szeptember 7-én ideiglenesen szabadlábra helyezték. A forradalom kitörése után rehabilitálták. Ezt követően az október végén megalakuló Forradalmi Karhatalmi Bizottság, valamint a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány elnöke lett. Nagy Imre Budapest katonai parancsnokává nevezte ki, valamint a Nemzetőrség főparancsnokává. A forradalom leverése után nyugatra menekült, 1957 januárjától Strasbourgban a Magyar Forradalmi Tanács egyik alelnöke volt, január végén New Yorkban az ENSZ Ötös Bizottsága előtt tanúvallomást tett a forradalom eseményeiről, ezek után az Amerikai Egyesült Államokban kezdett új életet: 1958 őszén beiratkozott a New York-i Columbia Egyetemre, ahol történelemtanári diplomát szerzett, majd 1966-ban megszerezte a történelemtudományi doktorátust is. Több évtizeden át volt a New York-i Városi Egyetem Brooklyn College oktatója, ahol Kelet-Közép-Európa újkori történelmét és hadtörténetét tanította; a hallgatók 1967-ben titkos szavazással az év tanárának is választották. 1977-ben indította el az Atlantic Studies on Society in Change című könyvsorozatot, amely a világ szakmai közvéleménye számára, magyar történészek által a magyar és a kelet-európai történelem különböző problémáiról íródott, angol nyelven. A kiadványok terjesztése, népszerűsítése érdekében megszervezte, hogy a sorozat kötetei a világ minden nagy könyvtárába eljuthassanak. A rendszerváltásig a sorozatnak több mint 50 kötete jelent meg, de ezután is, egészen 2004-ig, a Columbia Egyetemmel együttműködve folytatta a sorozat kiadását. A sorozat főszerkesztői teendőit később Romsics Ignác látta el, akit a megjelenés és a kiadás gazdasági hátterét biztosító alapítvány igazgatótanácsának elnökévé választottak. A sorozatból összesen 140 kötet látott napvilágot. A kiadványsorozatot ma hungarikának nevezhetjük. Dr. Veszprémy László közreműködésével a teljes magyar hadtörténetet magába foglaló angol nyelvű könyvsorozatot indított útjára Millennium of Hungarian Military History címmel. Hazatérve 1989-ben beszédet mondott Nagy Imre és vértanú társai újratemetésén. Még abban az évben a Legfelsőbb Bíróság felmentette az ellene hozott vádak alól, így visszakaphatta vezérőrnagyi rendfokozatát, majd pedig vezérezredessé léptették elő. Az első szabad országgyűlési választásokon Kaposváron egyéni képviselőként mandátumot szerzett. 1991-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tiszteletbeli doktorává avatta. 1999 és 2001 között Orbán Viktor miniszterelnök személyes megbízottjaként részt vett a haderőreform munkálataiban, 2002. augusztus 20-án pedig katonai tagozatban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének nagykeresztjével tűntették ki. 2004 márciusában a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta, október 23-án pedig a Nagy Imre Érdemrenddel tűntették ki.

Király Bélát gyerekkorában édesapja könyvei közül magával ragadták az akkori történelmi könyvek, többek között Hóman - Szekfű-féle Magyar Történetet vagy a Révai Nagy Lexikona kötetei. Hadiakadémista korában már komoly könyvgyűjteménnyel rendelkezett, ez azonban Budapest ostroma alatt elpusztult. A negyvenes évek végétől ismét sikerült jelentős gyűjteményre szert tennie, amit 1956 után az országgal együtt elhagyni kényszerült. 1960 és 1982 között tudatosan beszerzett minden hadtudománnyal foglalkozó publikációt; könyvei száma 1990-re elérte a 6000 kötetet. Az USA-ban felértékelték a könyvtárát: az akkori becsült értéke kb. 180.000 USA Dollár volt, azonban Király Bélának esze ágában sem volt idegenben értékesíteni a könyveit, mert akkor már tudta, hogy jelentős részét a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem számára fogja adományozni. 1993-ban 1300 könyvet a József Attila Tudományegyetem (ma Szegedi Tudományegyetem) Klebelsberg Könyvtárának adott, létrehozva így a mai napig is gyarapodó Hadtörténeti Gyűjteményt. Körülbelül 1000 kötetet tartott meg saját magának, majd a többit adományozó levél kíséretében végül átadta a ZMNE Egyetemi Központi Könyvtára számára. Olyan ritkaságok is megtalálhatóak a könyvek között, mint Churchill: Az első világháború történetének első kiadása. Király Béla kiváló kapcsolatokat ápolt magyar és külföldi tudósokkal és szépírókkal is, így a kötetekben számos szerzői dedikációt találhatunk a kor jeles alkotóitól. Király Béla büszke volt könyvgyűjteményére; többször meglátogatta a gyűjteményét befogadó könyvtárat, hol egy kis beszélgetésre, hol a hallgatókkal való találkozás céljából. Bakos Klára, a NKE EKKL korábbi főigazgatója az alábbi sorokkal emlékszik vissza az adományozó Király Bélára:

„Király Béla magas, egyenes testtartású, fegyelmezett ember volt. Látszott rajta a „Ludovikás neveltetés”. Szigorú napirend szerint élt, aminek középpontjában a munka állt. Béla bácsival, mert kérte, hogy részemről ez legyen a megszólítás, gyűjteménye könyvtári elhelyezésének megbeszélésekor találkoztam először. Alapvetően önmaga is klasszikus könyvtárhasználó volt, aki a könyvtári térben ülve szívesen veszi kézbe magát a dokumentumot, jegyzetel és csöndben elmélkedik. Gyűjteményének minden egyes darabját ismerte, és bármelyik esetében vissza tudott emlékezni beszerzési módjára. Kiváltképp igaz ez a hadtudományi művekre, amelyeknek értékét, hasznosságát mindenkor helyén kezelte. Fontos volt számára az adományozott könyvek láthatósága, a fizikai hozzáférhetőség biztosítása. Alaposan átnézte a szóba jöhető helyszíneket és eközben szemügyre vette a könyvtár szabadpolcos állományát is. Mindjárt hangot is adott elégedetlenségnek, kevesellte a szabadpolcon fellelhető ’56-os műveket. Látogatását követő két hét elteltével az ötvenhatos események feldolgozásával kapcsolatos irodalmat küldött, hozzátéve: tegyük a hallgatók számára mindenképpen elérhetővé ezeket a műveket. Ismerte az elektronikus katalógusok világát és rendkívül büszke volt, amikor megmutattuk neki a Király Béla-különgyűjtemény könyveinek jelenlétét, rekordjait saját elektronikus katalógusunkban. Egy pillanatig sem hagyta cserben könyvtárát, könyvtárunkat. Rendszeresen érdeklődött, hogy megkaptuk-e az általa legújabban szerkesztett, vagy írt műveket, és elég-e a példányszám. Időközönként eljött megtudni, rendben mennek-e dolgaink. Érdekelte őt az is, hogy a honvédségi könyvtárak vezető könyvtáraként mik a gondjaink és eredményeink. Egyik televíziós interjújának helyszínéül is az Egyetem könyvtárát választotta. Mint mondta: itt érzi igazán otthon magát, ez az ő lényegi közege. Nagyra becsülte a tudást. Ennek megszerzési módját a folyamatos olvasásban, tanulásban látta. Fegyelem, tudás, erkölcsi tisztaság mindenekelőtt, amire törekedni kell, és örömteli élet, mert e nélkül minden értelmét veszti - mondta a hallgatóknak egy beszélgetés alkalmával. Arra törekedett, hogy a hadtudomány ifjú hallgatóinak a lehető leghasznosabb muníciót adja; az írásban rögzített tudás megismerését, a mindennapi helytállás tükrében, a haza szeretetét.” 

Russian Schools and Universities in the World War

Ezen mű első és egyetlen kiadása 1929-ben látott napvilágot a Yale Egyetem és az Oxford Egyetem gondozásában; más nyelvre való lefordítása ismert, arra azonban nincs adat, hogy ki is adták volna. Az Economic and Social History of the World War sorozat köteteként jelent meg, az előszót pedig nem más írta, mint Oroszország korábbi oktatási minisztere, Pavel Nikolayevich Ignatiev. A mű két fő részből tevődik össze: az első rész az általános - és középiskolákról szól (szerzője Dimitry M. Odinetz, szentpétervári iskolaigazgató), a második rész pedig a felsőoktatási intézményeket mutatja be Pavel Novgorodtsev által, aki a moszkvai egyetem oktatója volt. A mű élethűen ábrázolja, milyen hatással volt és hogyan befolyásolta az első világháború az oroszországi oktatást, a könyv végén pedig az 1917-es orosz forradalom részleteire is kitér. Becsült értéke 40 000 forint körülire tehető.

Fényes Elek: Magyarország statistikája

Fényes Elek 1937-től a Magyar Tudományos Akadémia első tagja, statisztikus. Magyarország statistikája című művét 1842-ben adták ki Pesten, első kiadásként; a három kötetet egybekötötték. A későbbiekben ezt a művet már nem adták ki, viszont hatására többen is foglalkozni kezdtek a statisztikával, különféle témakörökben (például szőlészet, vízügy stb.). Az írás nem specializálódik egy szakterületre, hanem foglalkozik az ország gazdaságával, népességével, természeti adottságaival, iparával és kereskedésével, mindezeket összeveti a külföldi helyzettel. Leírásai néprajzi forrásként is szolgálnak a kutatók számára. Az adott könyv védőlapján Schneider Gusztáv aláírása szerepel. Becsült értéke 14 000 forint.

Winston S. Churchill: The Unknown War: The Eastern Front

Ez a könyv a későbbi angol miniszterelnök első világháborúról szóló, öt kötetes munkájából az ötödik kötet első, amerikai kiadása 1932-ből, angol nyelven. Magyar nyelvű kiadása nem ismert. Ebben a műben a keleti front eseményeibe nyerhetünk betekintést; az 1914 és 1917 közötti történésekről olvashatunk. Középpontjába az orosz és osztrák-német ellentétet állítja. Mindvégig szem előtt kell tartani, hogy brit szemszögből íródott – erre maga a szerző is felhívja a olvasó figyelmét már az előszóban is. Fekete-fehér fényképekkel illusztrált, ezen felül pedig a csatákról is találhatunk benne térképeket. Mindenképpen jelentős munka, nem csak történeti szempontból; többek között ennek az írásnak is köszönheti Churchill, hogy irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki 1953-ban. Megszületését követően több alkalommal is kiadták a teljes sorozatot, legutóbb 2015-ben. Az adott kötet becsült értéke 27 000 forint körül mozog.

A magyar nemzet története

A millenniumi ünnepség alkalmából készült, 10 kötetből álló történelmi írás első kiadása Szilágyi Sándor szerkesztésével jelent meg 1895 és 1898 között. Szerzői olyan neves történészek, akik a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak, mint például Fraknói Vilmos, Fröhlich Róbert, Acsády Ignácz és Pór Antal. Bevezetőjét Vaszary Kolos, utószavát Jókai Mór készítette el. A szóban forgó mű már a második, változatlan kiadás, amely szintén ugyanabban az időintervallumban jelent meg a nagy keresletre való tekintettel. A későbbi évtizedekben nem adták ki ismét; egészen 1994-ig váratott magára a reprint változat. A magyar történelmet a honfoglalástól 1896-ig nyomon követi, sőt, a honfoglalás előtt itt élt népekkel (főleg a rómaiakkal, hunokkal) és régészeti leletekkel is megismertet. Számos gyönyörű színes és annál is több fekete-fehér illusztrációt tartalmaz, kihajtható mellékleteket, például Traianus katonai elbocsátó levelét latin nyelven, magyar fordítással. A 10 kötet becsült értéke együttesen körülbelül 120 000 forint.

Source Records of the Great War

Hét kötetből álló forrásgyűjtemény, amely kormányzati és egyéb levéltárakból közöl dokumentumokat az első világháború idejéből. Első kiadás 1923-ból, az amerikai National Alumni kiadásában, későbbi kiadása nem ismert. Kizárólag számozott és az Amerikai Légió Vezérkara által regisztrált példányok kerültek ki. A jelenlegi kötet a 813. példány és Anthony Joseph Drexel Biddle, Jr. nevében regisztrálták, aki az Amerikai Egyesült Államok nagykövete volt és mindkét világháborúban teljesített katonai szolgálatot. A kötetek különböző színűek és stílusúak, a versailles-i békeszerződés hivatalos másolat kötéseinek hasonmásai, az első kötet a francia változaté, a második a belga másolaté és így tovább. Fekete-fehér, korabeli karikatúrákkal, plakátokkal illusztrált. A teljes mű becsült értéke hozzávetőleg 48 000 forint.

Király Béla 2009. július 4-én, életének kilencvenhetedik évében hunyt el. Önéletrajzi könyve 2004-ben jelent meg Amire nincs ige címmel. Utolsó két sora így hangzik: „Úgy hiszem, megtettem, amit a hazámért megteendőnek és megtehetőnek éreztem. A gondviselés és embertársaim mindenért bőkezűen megjutalmaztak."


Szöveg: EKKL, Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A tanulók figyelméért versenyzünk minden pillanatban

    • shutterstock 269439293

Az elmúlt 10 évben drasztikusan megváltozott minden az információszerzés és a kommunikáció világában. Az oktatók, tananyagfejlesztők versenyben vannak mindenkivel, aki az emberek figyelmét szeretné megszerezni. A világ vezető egyetemei, képző vállalkozásai számára nyilvánvalóvá vált ez a helyzet, és megkezdődött egy paradigmaváltás az oktatásban. A technológiai innovációk és az agyműködés kutatási eredményeinek kombinációjával létrehozott újfajta képzés újszerű tanulási élményekkel és jobb tanulási eredményességgel kecsegtet. Az NKE élen jár ebben az oktatási innovációs rendszerben. Az oktatástechnológiai fejlesztésekre a KÖFOP-projektek adnak lehetőséget.

Óriási mennyiségű információval bombáznak minket nap mint nap. Az előadások, a tankönyvek, tananyagok akkor lehetnek sikeresek, ha meg tudjuk szerezni a tanulók figyelmét, és percről percre meg is tudjuk azt tartani. A világ vezető technológiai cégei – a Google, a Facebook vagy a Youtube – épp azon dolgoznak, hogy valahogy mégiscsak elcsábítsák a figyelmüket egy rövid időre. Mert bár jogosan feltételezzük, hogy a tanulók a saját jól felfogott érdekükben igyekeznek koncentrálni a tanulnivalókra, mégis óriási kihívás felkelteni az érdeklődésüket a tanulás iránt.

A technológia nagyon sokféle szerepet tölt be a tanulásban és a tanításban. Információhordozóként funkcionál például az e-tankönyvek tekintetében, ugyanakkor kommunikációs csatornát biztosít, hogy választ kapjon a tanuló a kérdéseire, továbbá az értékelést is segíti, például az online tesztek esetében, de abban is segíthet, hogy a képesség sok-sok gyakorlással készséggé, rutinná formálódjon, például a repülőgép-pilótáknál. A technológia alkalmazásának a képzésben két történeti kiindulópontja van: az egyik a távoktatás (distance learning), amelynek a célja az volt, hogy a fizikailag távol lévő személyek közötti oktatást tegye lehetővé, a másik pedig a számítógép által lehetséges algoritmikus, multimédiás képességeknek a tanulás szolgálatába állítása (computer based learning). Manapság a kettő tulajdonképpen teljesen összefonódott, hála az internetnek és az elképesztő sebességgel fejlődő IT-technológiáknak.

Ha azonban a kérdést külön-külön vizsgáljuk a tanuló és az oktató szemszögéből, mindjárt izgalmasabb a téma. A tanuló szempontjából egyszerűbb az ügy, hiszen ők nem szeretnének semmivel sem többet, mint amit a Mátrix című sci-fi-klasszikusban megismerhettünk, amikor Neo agyába egy perc alatt betöltötték a kívánt tudást és képességet, azaz szeretnének egyszerűen, gyorsan, bármit, bármikor, bárhol megtanulni. A rossz hír az, hogy – bár sok neurobiológus és agykutató dolgozik az ügyön – még nem tudunk áttörésről, úgyhogy egyelőre marad az, hogy a tanulás sok munka és jó móka (learning is hard fun). És itt jön az oktatók nézőpontja: az oktató akkor lenne a legboldogabb, ha a fejében lévő tudást és tapasztalatot egy gép át tudná szivattyúzni valahogy a tanulók fejébe. Sajnos erre sincs egyszerű megoldás, ám van sokféle technológia, ami segíthet a tanításban. Ilyenek az e-tananyagok, amelyekben a tudás egy jelentős részét rögzíteni lehet, az online fórumok, ahol a tanulók kérdéseire válaszolva tudásbázist lehet építeni, hogy ne kelljen ötszázadszorra is ugyanarra a kérdésre válaszolni, vagy a szimulációk, amelyek segítségével biztonságos környezetben lehet gyakorolni új képességek használatát. Az oktatók nézőpontjából a technológia a lehetőségek tárháza, amellyel megragadhatják és megtarthatják a tanulóik figyelmét, tarthatják velük a kapcsolatot, és segíthetnek, ha szükséges. Ehhez azonban nyitottság és kíváncsiság kell részükről, és ez talán a legnehezebb része a világon mindenhol az oktatást érő változásoknak.

A technológia gyakorlatilag mindent megváltoztat a tanítás és tanulás folyamatában. A tanítás algoritmizálódik, a tanulás egyéniesedik. Pont az ellentéte annak, amit most ismerünk. A tanítás algoritmizálása nem más, mint sztenderd tanítási eljárások kialakítása. Ezek ma is jelen vannak már, úgy hívjuk: e-tananyag. Egy jó e-tananyag tartalmazza egy adott téma előre meghatározott tudástartalmát és a lehetséges tanítási mechanizmusokat. Ezért működhet önállóan, oktató nélkül is. Rögzített tudásra épül, tehát csak akkor működik, ha rendelkezésre áll jó minőségű rögzített tudás. Az internet elképesztő mennyiségben tartalmaz rögzített tudást, csak a hitelesítése és strukturálása jelent gondot. A technológia ezen a területen nem lesz kíméletes: gyors ütemben váltja fel az oktatókat a rögzített tudáshoz juttatásban. Az oktatók számára a lehetőség abban rejlik, hogyan tudják a tudást élményszerűen, kreatívan átadni. Itt segít a multimédia, a videó, az animációk az infografikák, az interaktív elemek, amelyek az oktatói kreativitásból születhetnek meg. Tehát a tényszerű tudás helyére egyre inkább a kreatív oktatási minőség lép. Másrészt az oktatók a tudást elosztó szerepből a tanulást segítő szerep felé mozdulnak el a technológiai fejlődés miatt, mondhatni személyi edzőkké válnak.

A munka mellett tanuló tisztviselők és a nappali tagozatos egyetemi hallgatók képzése között technológiai szempontból csak az idő jelent különbséget. A munka mellett továbbképzésen részt vevő tisztviselőnek nagyon kevés ideje van elmélyedni egy-egy területen, ők elsődlegesen dolgoznak, a tanulás akkor értékes számukra, ha segítségével jobban, gyorsabban tudják ellátni a feladataikat. Mivel gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkeznek, nekik a valódi segítséget a szakterület fogalmi készletének elsajátítása (beszélt szakmai nyelv) és a feladataikhoz kapcsolódó problémák megoldásához nyújtott gyors, megbízható segítség jelent értéket. Itt a technológia abban jelenthet segítséget, hogy a munkavégzést és a tanulást úgy integrálja, hogy a tisztviselő könnyen tudjon átváltani egy feladat elvégzése közben is tanulásra, ha segítségre van szüksége. Továbbá a számítógépén egy kattintással fel tudjon tenni egy kérdést az online szakmai közösség tagjainak, vagy egy gyors kereséssel a tudástárban találjon egy hasonló esetet, amit alapul véve megold egy ügyet. Ilyen és ehhez hasonló megoldásokkal válik nagyon hasznossá a tanulási lehetőség számukra, mindamellett, hogy az új ismereteket az e-tananyagok segítségével önállóan, oktatói támogatás mellett tudják elsajátítani.

Ezzel szemben a nappalis hallgatók kvázi főállású tanulók, számukra nem a gyorsaság és a tapasztalatok kiegészítése, megértése, hanem egy-egy tudományterület átfogó megismerése, megértése, felfedezése jelenti az értéket. Számukra a technológia a végtelen sok, validált tudáshoz való egyszerű hozzáférést jelenti elsődlegesen. Azonban fontos eszközt ad a kezükbe, amikor fizikailag távoli emberekkel szeretnének kapcsolatba lépni (pl. egy nemzetközi hírű oktató vendégelőadását meghallgatni internetes közvetítéssel), vagy közösen dolgozni egy-egy projektmunkán, kutatáson. 

Az NKE lépést tart a világban zajló oktatástechnológiai forradalommal. Már a KÖFOP-projektek tervezésekor, 2015-ben megfogalmazódott az az alapelv, hogy nagyon erős hangsúlyt kapjanak a komplex oktatástechnológiai és felnőttoktatás-módszertani innovációk a megvalósíthatósági tanulmányokban. Fontos volt azonban az is, hogy ne az akkor általánosan elterjedt megoldásokkal tervezzünk csak, hanem olyan elemekkel is foglalkozzunk, amelyek a projekt utáni években válnak sztenderddé az oktatás világában. Magyarul fussunk előre, amennyire csak lehet. Ennek érdekében a világ vezető HR- és képzésfejlesztési tanácsadó cégeinek, egyetemeinek tudásbázisait és szakértőinek anyagait felhasználva nagyon sok kutatómunkát és elemzést végeztünk el. Ezeket felhasználva terveztünk egy komplex digitális tanulási és oktatási ökoszisztémát, amit a projektben lépésről lépésre igyekszünk megvalósítani. Ennek a modulárisan felépülő rendszernek része egy, a közszolgálati képzések során megszerezhető kompetenciákat tároló kompetenciabank és ezek mérését lehetővé tévő online kompetenciamérő tesztrendszer. Továbbá a képzések tananyagainak elérését biztosító digitális tananyagtár is hozzáférhető, a tanulók számára pedig rendelkezésre állnak különféle online csoportok és közösségek, kérdés-válasz rendszer, az online térben használható virtuális osztályteremrendszer és az online előadásokat közvetíteni képes webinárium. Rendelkezésükre áll továbbá több olyan háttértámogató kulcsrendszer, ami a digitális tananyagok, a képzési programok fejlesztését és nyilvántartását, az ügyfélszolgálati ügyintézést vagy a képzési tervek elkészítését segíti. Mindemellett készül egy közszolgálati tudástár, ami az egyetem legfontosabb, legértékesebb eszközévé válik azzal, hogy az itt előállított vagy hozzáférhetővé tett teljes közszolgálati tudásanyag elérését biztosítja majd a hallgatók, oktatók, kutatók, tisztviselők és a nagyvilág számára. Persze a különböző technológiai megoldások kifejlesztését mindig megelőzi az oktatásmódszertani keretek kialakítása, és mindig beválásvizsgálatokkal, kutatásokkal zárulnak ezek a fejlesztések, hiszen nem csak elkészíteni kell, hanem folyamatosan fejleszteni, finomhangolni is ezeket a megoldásokat. Ezekhez a vizsgálatokhoz adatokra van szükségünk, amelyeket a rendszerek biztosítanak számunkra. Így egy tanulási big data rendszert is építünk, amivel elemezzük, hogyan használják a tanulók az eszközöket, milyen hatékonysággal segítik ezek a tanulást.

Ezeket a fejlesztéseket az NKE saját maga végzi el. Az oktatástechnológiai és módszertani fejlesztések szinte teljesen az egyetem keretein belül valósulnak meg, ami stratégiailag és a fenntartható finanszírozás, üzemeltetés szempontjából is kritikus fontosságú. A fejlesztések központját az egyetem saját fejlesztő cége, az Apertus Nonprofit Kft. munkatársai, az ott dolgozó informatikai fejlesztőcsapat és oktatásmódszertani szakértői csapat jelenti. Emellett az Államtudományi és Közigazgatási Kar Vezető- és Továbbképzési Központja, az Informatikai Igazgatóság, az egyetemi könyvtár és a projektekben dolgozó szakmai vezetők, szakértők mind alapvető fontosságú részesei a fejlesztéseknek, közösen dolgozzuk ki a megoldásokat, és ők lesznek az elsők, akik használatba is veszik az elkészült technológiát, know-how-t.

Az egyetemi polgárok is hamarosan találkozhatnak ezekkel az innovációkkal. A KÖFOP-projektek lassan egy éve zajlanak, és a fejlesztések közül néhány már meg is valósult, de a többségük esetében most járunk a tervezési fázis végén, a fejlesztések első szakaszában. A tervek szerint ez év őszétől folyamatosan jelennek meg a fejlesztések a képzésekben, így jó eséllyel a következő tanév során már mindenki találkozhat majd ezekkel az újításokkal. Reméljük, hogy mind a továbbképzésben részt vevő tisztviselők, mind az egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók számára örömmel használható és hasznos eszközöket tudunk nyújtani a tanuláshoz, tanításhoz és a kutatói munkához.


Szöveg: Koltányi Gergely, az Apertus Nonprofit Kft. ügyvezetője

Fotó: internet

Megosztás a Facebook-on


Új stratégia, jelentős fejlesztések az egyetemi informatikában

    • digitalis_strategia

Fontos mérföldkövéhez érkezett az NKE digitális átállása: az egyetem Intézményfejlesztési Tervének (IFT) részeként elkészült az intézmény informatikai stratégiája és jelentős technikai fejlesztésekre is sor került az elmúlt időszakban. Utóbbinak köszönhetően egyre modernebb és biztonságosabb eszközök és hálózat áll az egyetemi polgárok rendelkezésére.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hatályos, 2015 – 2020 közötti időszakra vonatkozó IFT-jét 2015-ben fogadta el a Fenntartói Testület. A dokumentum egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az NKE 2020-ig az együttműködés egyetemévé és Magyarország legjobb és legvonzóbb egyetemévé szeretne válni. Az IFT azonosította, hogy ebben az egyetemi informatikának is jelentős szerepet kell vállalnia: a digitális technológiák és a digitális szolgáltatások elterjedése olyan mértékben hat az egyetem életére, a hallgatói és fenntartói által elvárt működésre és az igénybe vehető szolgáltatások minőségére, hogy a célok elérése érdekében az informatika központi kérdésévé kell emelni az egyetem digitális transzformációjának megvalósíthatóságát.

Ez hívta életre az Informatikai Stratégiát, így rendszerbe helyezve az egyetem életéhez kapcsolódó informatikai jellegű feladatokat, és kijelölve azokat a fejlesztési területeket illetve irányokat, amelyek segítségével az intézményi célok elérése hatékonyan támogatható.

A felsőoktatási palettán teljesen egyedülálló és kifejezetten az NKE igényeire szabott informatikai stratégia egységesen kezeli az egyetem életéhez kapcsolódó informatikai jellegű feladatokat, és kijelölte a legfontosabb fejlesztési területeket illetve irányokat. A tudásmenedzsment hatékony támogatását is szem előtt tartó Smart University koncepció részeként egy olyan informatikai rendszer épül, ami felhasználó központú, szolgáltatás centrikus, költséghatékony, fenntartható és magas szinten felel meg az adatvédelmi-adatbiztonsági követelményeknek is.

A dokumentum tehát nem kizárólag az informatikai alaprendszerek és szolgáltatások fejlesztését tartalmazza, hanem az egyetem digitális kultúra váltásának pillérei is kidolgozásra kerültek. Az így megfogalmazott célok kihatnak az egyetem egészére: az oktatás, kutatás, tananyagfejlesztésen túl hatással vannak az egyetem működtetését biztosító adminisztrációs területekre, kihatnak az NKE szervezeti kultúrájának változására is.

Az informatikai stratégiával az egyetemi polgárság és a tág értelembe vett környezete számára láthatóvá válik a digitális kultúra váltás iránya és módja.

Az egyetemi informatika tudatos fejlesztése már rövid távon is érezteti hatását, hiszen folyamatban van az egyetemi polgárok által használt informatikai-technikai eszközök minőségi cseréje. A KÖFOP 2.1.1 és 2.1.2 projektek keretében már mintegy ezer végfelhasználói eszközt cseréltek le új, modern számítógépekre, laptopokra, monitorokra. Ez a folyamat tovább halad majd a Ludovika Campus informatikai rendszerének átadását követően is, így középtávon elérhetővé válik, hogy minden egyetemi polgár a kor elvárásainak megfelelő informatikai eszközt használjon a munkájához.

Kiépült az informatikai rendszerek biztonságos üzemeltetéséhez, továbbá az alkalmazások gyors eléréséhez elengedhetetlenül fontos informatikai alapinfrastruktúra is. A KÖFOP- projektek lehetővé tették, hogy nagy tárkapacitás mellett, modern szervereket üzemeljenek be, amelyek révén új informatikai alkalmazásokat is lehet fejleszteni. Így épül például az új egyetemi WEB portál és digitális tartalom publikációs rendszer, zajlik az Egységes Személyügyi Nyilvántartó kifejlesztése és rövidesen átadják majd a Hallgatói Szolgáltatások Centrum portál felületét is.

A stratégia alapelveivel összhangban kiemelt szerepet kapnak a digitális tanítási-tanulási környezet jövőbemutató fejlesztései. Már a szeptemberi tanévre elkészül két digitális stúdió, melyben az oktatók akár élőben, vagy felvételről is átadhatja tudását a hallgatóságnak. Lehetőség lesz a nagyon népszerű streaming szolgáltatás elérésére is, aminek segítségével a videós anyagokat közvetlenül is megtekinthetik a hallgatók. A fejlesztés eredményeképpen megjelenik egy új oktatási forma, a webinárium, ahol az élőben sugárzott előadás közben a hallgatók chatfalon tehetnek fel kérdéseket az oktatónak, aki ezeket meg is válaszolhatja az óra keretében.

Ugyancsak a KÖFOP program keretén belül – az Informatikai Stratégia szellemében – számos új szoftver készült a közigazgatási továbbképzési rendszer fejlesztésének érdekében. Így például virtuális tanulópontok jöttek létre a Kormányhivatalokban és a Járási Hivatalokban, kialakult az állami tisztviselők számára indított szakirányú továbbképzéseket támogató informatikai keretrendszer, valamint megvalósult az online tutorálási felület, ahol az e-learning tananyag megtekintését követően a hallgatók közvetlenül is tudnak kommunikálni az oktatójukkal.

A kutatások szempontjából fontos fejlesztésnek tekinthető a Jó Állam rendszer Monitoring modul, ami a Jó Állam mutatóival kapcsolatos szakmai munka és monitoring feladatainak ellátását támogatja. Hasonlóan hasznosnak ígérkezik a Kutatás Finanszírozási Pályázati Rendszer (KFPR), amely a KÖFOP-2.1.2 projekt keretében megvalósuló kutatások pályázati anyagait, valamint a kutatási témák pályázati, döntési és nyilvántartási folyamatait kezeli.

Az Intézményfejlesztési Terv részét képező és a Fenntartói Testület által elfogadott Informatikai Stratégia ide kattintva érhető el:

http://uni-nke.hu/egyetem/intezmenyfejlesztesi-terv-2015-2020

Megosztás a Facebook-on


A hét hallgatója

    • simon annamaria
Simon Annamária, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar biztonság-és védelempolitika alapszakon végzett hallgatója, Megalakulásától kezdve két éven át töltötte be a NETK Hallgatói Önkormányzatának egykori elnöki posztját. Tanulmányait továbbra is az NKE-n tervezi a biztonság-és védelempolitika mesterszakon.
 

Megosztás a Facebook-on


Fókuszban a kisebbségi jogok

    • fokep
    •  dsc0034 2
    •  dsc0048 2
    •  dsc0105 2
    •  dsc0120 2
    •  dsc0129 2
    •  dsc0142 2
    •  dsc0245 2
  • Előző
  • Következő

Július 17-én vette kezdetét a töretlen népszerűségnek örvendő Global Minority Rights Summer School, amely idén ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Middlesex University és a Tom Lantos Intézet közös szervezésében. Az egy hetes intenzív kurzus során a meghívott neves professzorok, kutatók és gyakorlati szakemberek, valamint a résztvevő hallgatók arra keresik a választ, milyen szerepet tölt be a populizmus napjainkban a különféle sebezhető kisebbségek életében. Idén 26 hallgató érkezett 21 országból.

A nyári egyetem megnyitóján Bíró Anna-Mária, a Tom Lantos Intézet igazgatója, valamint Vizi Balázs, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetője köszöntötte a résztvevőket. Bíró Anna-Mária hangsúlyozta a téma fontosságát, és azzal kívánt sikeres és izgalmas hetet mindenkinek, hogy a hét folyamán sok kritikus, és nem feltétlenül könnyű kérdést fognak megvitatni egymással. Vizi Balázs örömét fejezte ki az iránt, hogy az NKE idén is részese lehet ennek az eseménynek, amely egy fontos találkozó pontja a témát kutató és az aziránt érdeklődő fiatal kutatóknak a világ minden tájáról.  

A megnyitót követően elkezdődtek a szakmai előadások. A hét folyamán nemzetközileg elismert professzorok olyan témákban tartanak előadásokat, mint a populizmus és liberális demokrácia; média a populizmus korában; fiatalok, a szegénység és a populista politika az Egyesült Királyságban; az emberi jogok és a kisebbségek viszonya; vagy az EU reakciója a populizmusra. Az egyik fő kerekasztal beszélgetés témája lesz a nemzeteket átölelő aktivizmus, illetve a kisebbségek és a többnemzetiségű államok. A hét második felében különböző országokat vizsgálnak meg esettanulmányként, így Indiát, Izraelt és Bosznia Hercegovinát.

Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: GMRSS, 2017

Elindult az első V4 nyári egyetem

    • fokep
    •  dsc0073 2
    •  dsc0082 2
    •  dsc0217 2
    •  dsc0225 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) szervezésében a V4 és az EU témakörével foglalkozó nyári egyetemmel vette kezdetét az NKE nyári egyetemi időszaka július 17-én.

Dr. habil. Koller Boglárka dékán megnyitó beszédében elmondta, bár a kar még csak 3 éves, de az interdiszciplináris, nemzetközi kapcsolatokat történelemmel, joggal és politológiával vegyítő szemlélet miatt már így is rengeteg elismert kutatás folyik a karon. Kiemelte, a NETK rendkívül népszerű a felvételiző hallgatók körében. „A nemzetközi tanulmányok területe a legjobb eredményekkel rendelkező, idegen nyelveket beszélő hallgatókat versenyezteti meg a bejutásért”-tette hozzá. A dékán szólt a meglévő az International Public Service Relation angol nyelvű mesterszakról is, valamint az új, kidolgozás alatt lévő, identitáspolitikával foglalkozó szintén angol nyelvű mesterképzésről is.

A V4 és EU nyári egyetem koncepcióját és a képzés végén elérendő célokat a kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese ismertette. Dr. Bóka János hangsúlyozta, az egy hétig tartó kurzus különösen aktuális, hiszen Magyarország tölti be a Visegrádi Együttműködés soros elnökségét, amelynek legfőbb témája a visegrádi országok és az EU együttműködése. „A V4-re nagy hangsúly helyeződik napjainkban, ami úgy tűnik megtalálta az együttműködés a szerepét az európai együttműködési hálóban”- mondta. Dr. Bóka János megemlítette, hogy a nyári egyetem előadásai és workshopjai remek alkalmat jelentenek a téma iránt érdeklődő hallgatóknak és kutatóknak egyaránt ahhoz, hogy a Visegrádi Együttműködés megnövekedett jelentőségét, illetve esetleges jövőbeni szerepét megvitassák.

A rendkívül aktuális témákat feldolgozó egy hetes képzést a szlovákiai Bél Mátyás Egyetem, és Páneurópai Egyetem, a cseh Metropolitan Egyetem, és Nyugat-Bohémiai Egyetem illetve a brit Új Biztonsági Kihívások Központjának közreműködésével valósítja meg a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. Az angolul zajló eseménynek az Orczy Kollégium ad otthont. Oktatási naponként egy-egy témát dolgoznak fel az előadók és a résztvevők is. Az egy hét során szó lesz többek között a többsebességes Európai Unió kérdéséről, az euroszkepticizmusról, az EU és Oroszország kapcsolatáról és a biztonsági kihívások kérdéseiről, valamint az európai együttműködések formáiról is.

Szöveg: Ondrék József

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Oklevelet szerzett az első állami tisztviselői évfolyam

    •  dsc9985 2
    •  dsc0004 2
    •  dsc9904 2
    •  dsc9947 2
    •  dsc9973 2
    •  dsc9912 2
    •  dsc9919 2
    •  dsc9930 2
  • Előző
  • Következő

Sikeresen zárta tanulmányait az a 353 állami tisztviselő, aki elsőként végezte el a közigazgatási tanulmányok képzést. Végzettséget igazoló okmányaikat ma vehették át a Kongresszusi Központban, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának oklevélátadó ünnepségén. Prof. Dr. Kis Norbert dékán elmondta, a kar feladata a magyar állam és a nemzet építése, amelyet az NKE ÁKK missziójának tekint a tisztviselők képzésében. Az eseményen az Államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés, az Elektronikus információbiztonsági vezető, a Közszolgálati protokoll, a Média- és közszolgálati kommunikáció és a Választási igazgatás szakirányú továbbképzési szak hallgatói is  kézhez kapták okleveleiket.

2017-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara felel a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséért és előmeneteli vizsgáiért, valamint az állami tisztviselők előmeneteli- és vezetőképzésével kapcsolatos országos feladatokért. Kis Norbert dékán köszöntőjében felidézte: tavaly lépett hatályba az állami tisztviselőkről szóló törvény, amely szerint az állami tisztviselői előmenetel feltétele az egyéves közigazgatási tanulmányok szakirányú szak elvégzése. „Önök, a kormányhivatalok és az egyetemünk közösen, az állami tisztviselői törvény gyors és professzionális végrehajtását abszolváltuk. Pont ahogy ennek a közigazgatásban lennie kell” – mondta a végzett állami tisztviselőknek. Kifejtette, hogy az egyetem és a kar missziójában kiemelt szerepet kap az államtudomány, így nem csupán csak az a célja, hogy a közigazgatást fejlessze, hanem hogy a magyar államot építse. „Az államtudomány az államépítés tudománya. Az államépítés végső célja a nemzetépítés, amely a nemzeti önállóságot és szuverenitást, a jó kormányzási képességet és a jó közigazgatást egyaránt jelenti” – foglalta össze. A dékán felhívta a figyelmet, hogy korunk kihívásaira csak a nemzetállamiság megerősítéseivel és védelmével tudunk felelni. Kis Norbert bízik abban, hogy a tanulmányok segítettek megtalálni a hallgatók számára a személyes missziójukat a közszolgálatban. Köszönetet mondott a tisztviselőknek, a támogató családoknak, kormányhivataloknak, közszolgálati szerveknek, oktatóknak és szakfelelősöknek, külön kiemelve Dr. Back Andrást, aki a közszolgálati protokoll szakirány alapítója volt és nemrég hunyt el.

Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára beszédében kiemelte, hogy az emberiség történelme során az állam feladat- és hatásköre sokszor változott, korunk jelenlegi kihívásai hatékony, erős és jó államot igényelnek. Véleménye szerint az elmúlt évtizedek során az ország működését és különösen a közigazgatást több negatívum és hiányosság jellemezte, túlburjánzott, bonyolult szervezettel működött, nem volt áttekinthető a szabályozás- és felelősségrendszere, adminisztrációs terhek sokasága nehezítette az emberek életét. Rávilágított: „A polgári kormány tartalmában és minőségében megreformálta a közigazgatási rendszert, az államigazgatásban és a kormányzati működésben az ügyfélközpontúság és a közcélok szolgálata valósul meg.” Az államtitkár hozzátette, hogy a járási, kerületi kormányhivatalok kiépítésével, megerősítésével, a hatósági feladatok és hatáskörök racionalizálásával az ügyintézést az állampolgárokhoz a lehető legközelebb kívánták telepíteni, a járási, kerületi hivatalba. Az így kialakított államigazgatási struktúra költséghatékonyabb, könnyebben elérhető, magasabb szintű szolgáltatást nyújt. Az államtitkár kitért az NKE létrehozásának jelentőségére is az államreformok szempontjából, amely a modern 21. századi államtudományi és közigazgatási képzés meghatározó momentuma. „Jó közszolgálati egyetem nélkül nincs jó államreform. Jó államreform nélkül nincs jó állam” – idézte Orbán Viktor miniszterelnök egyetemi lapunk, a Bonum Publicumnak adott interjúját. Kovács Zoltán azt kérte az oklevelüket átvevőktől, úgy dolgozzanak, hogy az ügyfelek a hivatali ügyfélpultot ne elválasztó, hanem összekötő elemnek érezzék.

Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora köszönetét fejezte ki a hallgatóknak, hogy az egyetemet választották, még akkor is, ha ehhez a döntéshez jogszabályi vagy munkáltatói döntés vezetett. „Parancsra tanulni nem lehet, a tudás megszerzése mindig önkéntes elhatározás” – mondta. A rektor kiemelte, hogy ez az oklevélátadó ünnepség a közigazgatás szeretetének ünnepe, hiszen az oklevelet szerzett tisztviselők mind a közigazgatásért dolgoznak. Felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény sok értéket és alkotmányos célt rögzít, amelyek az államra, a közigazgatásra irányulnak. Ezek az alkotmányos célok csak annyit érnek, amennyit meg tudnak belőle valósítani a való életben. Ha ezek nem történnek meg, csak utópiákról beszélhetünk. Példaként hozta fele a pártatlan és tisztességes ügyintézéshez való jogot, a kiegyensúlyozott és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét vagy az állam hatékonysága érdekében a tudomány eredményeinek felhasználását. „Ezek megvalósításában a magyar közigazgatásnak igazolnia kell azt, hogy ezek nem csak utópiák, a magyar nemzet nem gyenge” – mondta a rektor. Beszéde zárásaként azt kérte a végzett tisztviselőktől, hogy munkájuk során tartsák szem előtt, hogy a közigazgatásban válik valósággá az az érték és célgyűjtemény, amely együtt a magyar alkotmányt alkotja.

A szakirányú továbbképzés az alap- vagy mesterfokozatot követően a már megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. A szakirányú továbbképzési szakok többnyire két féléves, levelező munkarend szerint szervezett képzések, amelyet már közszolgálati munkaviszony mellett végeznek el a hallgatók. A 2016. július 1-jén hatályba lépett állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény új előmeneteli képzést vezetett be az állami szolgálati jogviszonyt létesítő tisztviselők számára, a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzési szakot. A képzés célja komplex és átfogó közszolgálati ismeretek és stratégiai szemlélet fejlesztésével olyan állami tisztviselők képzése, akik az állami feladatokat átfogó megközelítéssel, rendszerszemlélettel tudják kezelni, a közpolitikai stratégiai végrehajtásban ágazati, szakpolitikai, költségvetési-gazdasági szemlélettel vesznek részt. A végzett szakemberek ismerik az alapvető közjogi és közigazgatási jogi kereteket, és részleteiben átlátják az állami működést meghatározó és befolyásoló társadalmi, politikai és gazdasági tényezőket. A közigazgatási tanulmányok képzést az egyetem a fővárosi, megyei kormányhivatalokkal szoros együttműködésben valósította meg uniós forrásból az Államtudományi és Közigazgatási Karon.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: oklevélátadó, 2017

Tanévzáró elismerésekkel

    • f ak ep
    •  dsc9243 2
    •  dsc9250 2
    •  dsc9253 2
    •  dsc9264 2
    •  dsc9269 2
    •  dsc9274 2
    •  dsc9282 2
    •  dsc9291 2
    •  dsc9300 2
    •  dsc9307 2
    •  dsc9317 2
    •  dsc9322 2
    •  dsc9326 2
    •  dsc9332 2
    •  dsc9347 2
  • Előző
  • Következő

Nehéz, de eredményekben gazdag tanévet zárhat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelynek központi tanévzáró ünnepségén a legjobban teljesítő munkatársak külön elismerésben részesültek.

„Egy igen gazdag tanév van mögöttünk” - mondta ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora a fontosabb eredmények közé sorolta a Víztudományi Kar létrehozását, amely már három nagy intézettel működik Baján. Szólt arról is, hogy az idén több létesítmény is elkészült a Ludovika Campuson, mint például az új oktatási épület, az RTK speciális épülete, valamint a sportközpont nagyobb része. Folyamatosan újul meg az Orczy-park is, amelyben már megtalálható az a szoborkompozíció, amely korábban a Kossuth téren állt. Elhangzott az is, hogy az idei tanévben indult el az egyetem fejlesztése szempontjából fontos, két kiemelt KÖFOP-projekt. „A számos fejlesztés és többletfeladat végzése mellett is egyetemnek kell maradnunk és annak is kell látszanunk”- hangsúlyozta Patyi András. A rektor beszélt a 2013 óta működő továbbképzési rendszerről is, amelynek évente mintegy 100 ezer „ügyfele” van. „Egyetlen kar, az ÁKK kezében van a teljes magyar közigazgatási felsőoktatás”- emelte ki az egyetem első számú vezetője. Patyi András szólt azokról a politikai támadásokról is, amelyek ebben a tanévben érték az egyetemet. „Mivel az NKE az állam életében kiemelt fontosságú egyetem, ezért aki bennünket támad, az az államot támadja” - hangsúlyozta. Patyi András köszönetet mondott minden jelenlévőnek az elvégzett munkájáért és azért a türelemért, amit egész tanévben tanúsítottak. Szerinte fontos, hogy mindenki tartson ki önazonossága mellett, de maximális nyitottsággal álljon a többiek irányába. A rektor szerint ugyanis ezek nélkül nem tudna működni az egyetem. „Egy nemzeti egyetem, egy közszolgálati egyetem és egy egyetem polgárai vagyunk” - emelte ki beszéde végén Patyi András.

Kosztrihán Dávid beszédében elmondta, hogy a sok feladat és leterheltség ellenére példás egyetemi közösség épül az NKE-n. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke szerint hallgatóbarát intézmény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

A tanévzáró ünnepségen az idei tanévben legjobban teljesítő munkatársak külön elismerésben részesültek. Az ÁKK-n Dr. Auer Ádám, a HHK-n Szabó András Miklós főhadnagy, a NETK-n Tischler Zoltán, az RTK-n Bajcsy László, a Víztudományi Karon Dr. Mátrai Ildikó, az Államkutatási és Fejlesztési Intézetben Szabó József, a Nemzetbiztonsági Intézetben Pethő Noémi, míg a Katasztrófavédelmi Intézetben Ambrusz József tű. ezredes lett a tanév embere. Külön díjazták az egyetemi központban dolgozó munkatársakat. Közülük Albert Máté, a Kommunikációs és Marketing Osztály grafikusa és Feketéné Török Róza, a Gazdasági Hivatal munkatársa vehetett át elismerést.

A rendezvényen a egyetemi polgárok megtekinthették az elmúlt tanév legérdekesebb pillanatait megörökítő videó összeállítást, „Az én NKE-m” című fotópályázat fotói, valamint a Ludovika Campus fejlesztését bemutató fotó összeállítást.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: tanévzáró, 2017

Cél: a Haza szolgálata

    •  dsc9877 2
    •  dsc9363 2
    •  dsc9364 2
    •  dsc9384 2
    •  dsc9387 2
    •  dsc9388 2
    •  dsc9469 2
    •  dsc9503 2
    •  dsc9657 2
    •  dsc9677 2
    •  dsc9685 2
    •  dsc9699 2
    •  dsc9732 2
    •  dsc9757 2
    •  dsc9784 2
    •  dsc9866 2
  • Előző
  • Következő

„Önök szolgálni fogják a magyar hazát. Ahogy az egyetem jelmondata szól, a Haza szolgálatában jegyzik el magukat” – mondta Prof. Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudomány és Közigazgatási Kar dékánja a végzett hallgatóknak a kar oklevélátadó ünnepségén. A diplomaosztó alkalmával 414 hallgató vehette át az oklevelét közigazgatás-szervező, igazgatásszervező és nemzetközi igazgatási alapszakon, valamint közigazgatási mesterszakon.

Kis Norbert ünnepi beszédében kiemelte, hogy a hallgatók esküje három fontos tételen alapszik: megszerzett tudásukat és képességeiket a magyar állam és a közigazgatás szolgálatába állítják, továbbá, hogy közigazgatási hivatás gyakorlása során a törvényesség, a szakszerűség és az etikai előírások szerint végzik feladataikat. Ha ez a két tétel teljesül, akkor a harmadik és utolsó már meg is valósul, az Alma Mater, vagyis az NKE hírnevét öregbítik. Kiemelte, hogy az elmondott eskü és az átvett diploma egy személyes misszió megvallása. Márai Sándort idézve: „Az életnek értéket csak az a szolgálat adhat, amely az emberek ügye felé fordul. Ez az egyetlen igazság, amelyet minden következménnyel megismertem.” A dékán a hallgatóknak útravalóul azt kívánta, hogy tartsanak ki a választott úton, higgyenek magukban, legyenek szabadok és bátrak, valamint döntéseikkel merjék és akarják vezetni közösségüket. „Holnaptól kezdjenek egy olyan életet, amelyet nagy célok vezérelnek. Nagy célok…A Haza szolgálatában!” – zárta ünnepi gondolatait.

Dr. Trócsányi László kettős minőségben köszöntötte a végzős hallgatókat: egyrészt mint Magyarország igazságügyi minisztere, az egyetem egyik fenntartó minisztere, másrészt mint az NKE kutató professzora.  Kiemelte, az NKE egy olyan magas színvonalú egyetemi képzést nyújt, amely biztosítja, hogy elhivatott, érték alapú, hazájukat szerető hallgatók vehessék át okleveleiket, akik a munkaerő piacon bárhol megállják a helyüket. Azonban rávilágított, hogy a kormányzat az NKE-n végzettek többségét állami szerveknél szeretné látni, mivel kiemelten szükség van magasan kvalifikált, a közigazgatás- és az államtudományokat jól ismerő szakemberekre. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hazánk egyik legkorszerűbb felsőoktatási intézménye” –hívta fel a figyelmet. „Nomen est omen” – a név kötelezi az NKE-t, értékeket fogalmaz meg. Ismertette, hogy a nemzeti  jelzőt azért kapta az egyetem, mivel a nemzet nagyobb, mint az állam, emellett a nemzeti nem jogi, inkább kulturális kifejezés. „A nemzet egysége alkotmányos alapérték, államcél. Akkor értelmezzük helyesen, ha nem absztrakcióként gondolunk rá. Konkrét közösség, amely konkrét emberekből áll. Őket kell szolgálni” – hívta fel a figyelmet. A közszolgálat tekintetében rávilágított: a közt szolgálni annyi, mint a közjót, a közérdeket szolgálni. Az állam célja az, hogy a köz- és a magánérdeket egyaránt előmozdítsa, amelyben fontos megtalálni az egyensúlyt. Végül az egyetemmel kapcsolatban kifejtette, hogy az itt szerzett tudás egyetemes emberré tesz. „Olyan emberré, aki kész a megszerzett képességeit a közösség szolgálatába állítani.” Trócsányi László gratulált a hallgatóknak és megkérte őket, hogy ne hagyják abba a tanulást, munkásságuk során folyamatosan fejlesszék magukat választott szakmájukban, így segítve a közigazgatás-tudomány, az egyetem és a nemzet fejlődését.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora felhívta a figyelmet, hogy a diplomaosztó napja a tudás ünnepe. „ A közigazgatás műveléséhez szükséges tudást ünnepeljük. Közigazgatást művelni emberszeretet nélkül nem lehet. Így a mai diplomaosztó ünnepség az emberszeretet, a humanitás ünnepe is” – fejtette ki. Ismertette, hogy az NKE 5 éve kezdte meg működését, amely során kemény munkával rengeteget gyarapodott az egyetem. Sikerült kivívni a magyar felsőoktatási palettán, hogy újabb 5 évre akkreditálják az egyetem képzéseit, megfelelve ezzel a hazai és európai standardoknak. A közigazgatási felsőoktatás 40 évvel ezelőtt, 1977-ben jött létre, azóta is töretlenül képzi a közigazgatás személyi állományát. A rektor ismertette, hogy a közigazgatás fellegváraként nevezett Ménesi úti épületből a kar idén elköltözik, birtokba veszi új és impozáns székhelyét a Ludovika Campuson. Kifejtette, hogy nem csak új épületekkel, hanem évről évre végzett diplomásokkal is gyarapodik az egyetem: „Elismeréseket és okleveleket adunk át, de igazából nem adunk, hanem mi kapjuk Önöket, végzetteket, alumnuszokat. Mi kapjuk az Önök megtisztelő figyelmét.” Rávilágított, hogy az állam a kezdetek óta komoly dilemmával küszködik a közigazgatási képzéssel kapcsolatban, hogy a jogász képzést hogyan tudják kiegészíteni a közigazgatási tudományokkal. Azonban ez az útkeresés véget ért: 2017 őszétől megkezdődik a doktori címet adó, államtudományi osztatlan mesterképzés. „Remélem, hogy a közigazgatás minden vonása szóba került az Önök tanulmányai során. Akiben megvolt már a közigazgatási érzék, abban erősítették a kollégák, akiben pedig még nem volt meg, csak ott szunnyadt, abban fel tudták éleszteni ezt az érzéket. Ennek az érzéknek a megéléséhez és a közigazgatáshoz szükséges elengedhetetlen emberszeretethez kívánok Önöknek sok sikert!” – zárta gondolatait a rektor

Az oklevélátadó ünnepség alkalmával sor került az egyetem és kari díjak, elismerések átadására. Az ÁKK Kari Tanácsa Dr. Lapsányszky András részére Magyary Zoltán-emlékérmet adományozott közigazgatást újító munkásságáért, valamint Dr. Kaiser Tamás intézetvezető egyetemi docens számára a Jó Állam, jó kormányzás témakörében végzett kutatásaiért. A Kari Tanács Pro Publico Bono Kitüntetést adományozott Prof. Dr. Halász Iván intézetvezető tanár részére, emellett Dékáni Dicsérő oklevélben részesült Dr. Horváth Attila, a Magyar Zoltán Szakkollégium igazgatója és Dr. Pál Gábor, az Ostrakon szakkollégium igazgatója. Az Év Tanára Díjat és kari vándorserleget Kaczvinszky Noémi nyelvtanár kapta a hallgatói szavazatok alapján. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság hallgatói díját Károly Alexandra szakkollégista vehette át. Kari Tanácsi Dicsérő Oklevélben részesült Deák Veronika és Ludányi Dávid, OTDK nyertes végzős hallgató, emellett Dávid átvehette az Egyetemi Szakmai ösztöndíjat is. A Pro Juventute ösztöndíjat Falaty Tamásnak ítélte oda az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, az Egyetemi Közösségi Ösztöndíjat pedig Fenyősi Barbara vehette át. Józsi-Tóth Gergő Kollégiumi Közösségi Díjat 2017-ben Böszörményi Balázs HÖK elnök nyerte el. Az ünnepség végén a friss diplomások nevében Mudrity Dorka végzős hallgató mondott köszönőbeszédet.

A végzetteket most először az NKE által fejlesztett közigazgatási karrierportál kapcsolja össze a közigazgatási szervekkel, amelyek munkáltatóként a szükséges fiatal szakembereket ezen keresztül találhatják meg:

https://hszc.uni-nke.hu/karrier


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Megalakult a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet

    • fokep
    •  dsc2168 2
    •  dsc8751 2
  • Előző
  • Következő

A fenntartható fejlődés napjaink tudományának komplex, multidiszciplináris területe, így szinte elengedhetetlen, hogy Magyarország közszolgálati képzésekkel foglalkozó egyeteme ne vegye ki aktívan a részét a téma köré épülő globális tudományos összefogásból. Az intézményben komoly előzményei vannak a fenntartható fejlődés, vízbiztonság, valamint a klímaváltozás kutatásának, amellyel a közelmúltig a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet foglalkozott. Az NKE júliustól egy magasabb tudományos szintre emelte és strukturálta a témakörrel foglalkozó egyetemi intézményeket, és létrehozta a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézetet. Az NKE célja egy olyan kutatóintézet megvalósítása, amely átfogó módon terjed ki a sérülékeny erőforrások többségére, így például az ivóvíz ellátás biztonságra, a természeti környezet és éghajlatra vagy az élelmiszer-biztonságra.

A Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet karközi együttműködésben folytatja kutatómunkáját, kiemelten a Víztudományi Kar (VTK) és az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) stratégiai irányításával. Az intézet központja a Ludovika Campuson lesz, de a VTK bajai campusán is folynak majd kutatások. Tágabb küldetése, hogy oktatási tevékenységével, kutatási eredményeivel, valamint a társadalmi szemléletformálás útján hozzájáruljon Magyarország hosszú távú fenntartható fejlődéséhez. Működése során részt vesz az NKE alapfokú és mesterképzéseiben, doktori képzésben, valamint a kormányzati és önkormányzati tisztviselők továbbképzésében. Az intézet az ÁKK új államtudományi képzésében „az állam szerepe a fenntartható fejlődésben” témájú kurzussal, míg a Rendészettudományi Karon a „globális környezeti változások biztonságpolitikai hatásai, különös tekintettel a migrációra” témájú tanórával vesz részt. Emellett több szabadon választható szemináriummal és előadással is kiegészül az egyetem képzési palettája: környezetjog, nemzetközi vízpolitika, éghajlatpolitika, hulladékgazdálkodás, a fenntarthatóság társadalmi vonatkozásai, fenntartható településfejlesztés. Többek között folyamatban van egy nemzetközi vízpolitikával foglalkozó, interdiszciplináris angol nyelvű képzés létrehozása, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közös fenntartható településfejlesztés képzés, egy társadalmi vállalkozó, valamint egy környezeti konfliktus-kezelés képzés is.

Az intézet munkatársai jelenleg is számos kutatást végeznek, amelyek eredményei folyamatosan megjelennek hazai és nemzetközi folyóiratokban, illetve tudományos konferenciákon. Ilyen kutatási témakör például a Jó Állam Index fenntarthatóság hatásterülete, az európai vízügyi együttműködés, a magyar energiapolitika jövője, a fenntartható tájgazdálkodás a klímaváltozás tükrében, vagy a fenntarthatósági attitűdök vizsgálata a magyar közigazgatásban. Az intézeten belül jelenleg két kutatóműhely jött létre, amelyek a nemzetközi vízpolitika kérdéseivel és a fenntartható hulladékgazdálkodással foglalkoznak. Az egyetem dinamikusan bővíti a nemzetközi és hazai intézményközi kapcsolatait is az intézeten keresztül, így mára érdemi együttműködést tart fent az ENSZ EGB nemzetközi vízügyi egyezmény titkárságával, a Climate KIC-val, az OECD Water Governance Initiative-vel, számos hazai közigazgatási intézménnyel, valamint a Nigériai Szövetségi Vízügyi Minisztériummal. Az intézetet a Víztudományi Kar dékánja, Dr. Bíró Tibor, a karközi munkát irányító testületet elnökként és szervezési igazgatóként pedig a fenntarthatóság, a klíma- és globális vízpolitika nemzetközileg elismert szakemberei, Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András és Dr. Baranyai Gábor vezetik.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on