Szűkítés


Minden Címke 526


bejegyzések

Határrendészeti válaszok az illegális migrációra

    • Szabadegyetem
    • dsc 0299 2
    • dsc 0296 2
    • dsc 0329 2
    • dsc 0318 2
    • dsc 0315 2
  • Előző
  • Következő

A jelenlegi határrendészeti eljárások kialakulásáról, a legjellemzőbb határőrizeti és határforgalom ellenőrzési módszerekről és a megélhetési bevándorlás megfékezéséről is beszélt a koszovói illegális migrációs hullám kapcsán előadásában Dr. Kovács Gábor rendőr dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese a Ludovika Szabadegyetemen.

Kovács Gábor megfogalmazása szerint a migráció nem más, mint a lakosság vándorlása a jobb megélhetés reményében. Hozzáfűzte, hogy a migráció nem új jelenség: már a 16. században az afrikai emberek gyapotültetvényekre való elhurcolása is ennek számított.

A rektorhelyettes a magyar határőrizet történetére is kitért előadásában, amely egészen a vándorlások koráig nyúlik vissza. Akkor a határőrizetet a népcsoportok egymás ellen fordulása, területekre való betörése hívta életre. A középkorban a határőrizeti rendszer alapját a végvárak jelentették. A dualista államrendszerben figyelhető meg fejlődés, amikor létrejött a Belügyminisztérium és 1906-ban törvényt adtak ki a határőrizetről. A két világháború között a Magyar Királyi Vámőrség látta el a határőrizeti feladatokat, a második világháborúban pedig a határvadász csapatok biztosították a határvédelmet. Ezt követően egészen a rendszerváltásig úgynevezett totális határőrizeti rendszer volt, amelyet szovjet mintára alakítottak ki. Az uniós csatlakozás időszakában szervezték át a határőrséget, amely így teljesen hivatásos állományú lett. Újabb mérföldkő volt Magyarország 2007-es schengeni csatlakozása, amikor létrejöttek a schengeni külső és belső határok, amely teljesen új dimenzióba helyezte a határőrizetet.

Az utóbbi időben egyre több bevándorló érkezik Magyarországra, sokan un. kibocsátó országokból, például Pakisztánból, Afganisztánból, Szíriából, de Afrikából is egyre több migráns jön hozzánk. Koszovót is növekvő számban hagyják hátra azok, akik a helyzetüket kilátástalannak látják, mert az országban nincs munkalehetőség. Az embercsempészek szervezett keretek között, buszokkal szállítják Szerbiába a koszovóiakat, majd innen a hazánkkal szomszédos területekre, ahol pár napig parkoltatják őket, majd egy alkalmas időpontban átszöknek Magyarországra. A menekülthullámra válaszként nemrégiben megállapodás született Magyarország és Szerbia közötti az un. szárazföldi folyosó kiépítéséről, vagyis autóbuszokkal viszik vissza a határsértőket Koszovóba. Ennek köszönhetően az illegális bevándorlók száma jelentősen csökkent az utóbbi időben. Mindezek ellenére az illegális migráció komoly veszélyeket hordoz magában, ami kezelnie kell a rendőrségnek, mondta Kovács Gábor. Tavaly több mint 62 ezren lépték át engedély nélkül a magyar határt.

Cimkék: Szabadegyetem

Épül az NKE új kollégiuma

    • Épül a KTK kollégiuma
    • Épül a KTK kollégiuma
    • Épül a KTK kollégiuma
    • Épül a KTK kollégiuma
    • Épül a KTK kollégiuma
  • Előző
  • Következő

Megkezdődtek a belső munkálatok az Nemzeti Közszolgálati Egyetem új egyetemi kollégiumának szerkezetkész épületén, amely 2015 szeptemberétől elsősorban a Közigazgatás-tudományi Kar hallgatóinak lesz az otthona.

A Ludovika Campus beruházás részeként, a Finta és Társai Építész Stúdió tervei alapján megvalósuló létesítmény 13 ezer négyzetméteren hatszáz hallgatónak fog elhelyezést biztosítani. A kollégiumban kétágyas szobákat alakítanak ki fürdőszobával, valamint két speciális szobát a mozgáskorlátozott hallgatók számára. Minden emeleten tévével és nappali bútorral felszerelt közösségi helyiség segíti a tanulók kikapcsolódását. Az épületben helyet biztosítanak majd hallgatói szervezeteknek és szakkollégiumoknak is, lesz büfé és a földszinten mosókonyha. Ugyan a város egyik legforgalmasabb csomópontjánál áll majd az épület, semmi nem fogja zavarni a kollégisták pihenését: a kivitelezők korszerű hang-és hőszigetelésű nyílászárókat építenek be. A kollégiumban hallgatói kérésre biciklitároló is épül, amely a sikerrel futó Uni-Bike program bázisaként fog szolgálni.

A Nagyvárad tér és Üllői út sarkán épülő kollégium a Ludovika Campus beruházás második eleme. Mint ismert a kormány 2012 májusában döntött a Ludovika történelmi épületegyüttesének újjáépítéséről, valamint az Orczy-kert megújításáról, hogy méltó egységes elhelyezést biztosítson a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. A Ludovika épületegyüttesének és az Orczy kert, egyetemi campusként történő hasznosításával megvalósul a terület rehabilitációja, megújul a kulturális örökség részét képező történeti kert. Az első ütemben 2014 márciusára elkészült a Ludovika főépületének műemléki rekonstrukciója. A létesítmény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központjaként szolgál, itt kapott illetve kap elhelyezést a többi között a Rektori Hivatal, az egyetemi központi könyvtár, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar és a Gazdasági Igazgatóság is.

Hamarosan elkezdődhet az új oktatási épület kivitelezése. A tervek szerint ezzel egyidejűleg elkészül az új sportközpont, egy 1300 fős nézőtérrel rendelkező sportcsarnokkal, egy 200 fős tornacsarnokkal, fedett uszodával, lőtérrel és futókörrel. A Közigazgatás-tudományi Kar mellett a Rendészettudományi Kar is új kollégiumot és speciális képzési központot kap, továbbá egy Hallgatói Központot is kialakítanak meglévő épület felújításával. Az Orczy Park megújításának részeként felújításra kerül az egykori Lovarda is. 


Az informatika kék madara

    • Ludovika Szabadegyetem - Munk Sándor
    • Ludovika Szabadegyetem - Munk Sándor
    • Ludovika Szabadegyetem - Munk Sándor
  • Előző
  • Következő

A hazai és az európai uniós közigazgatás megszervezéséhez is szükség van az egyes szervezetek és technikák közötti együttműködési képességre. Az úgynevezett interoperabilitás fejlődésének történetéről és alkalmazásának buktatóiról is szólt a Ludovika Szabadegyetem tegnapi előadásán Prof. Dr. Munk Sándor, az NKE HHK tanára.

Minden embernek és szervezetnek információkra van szüksége ahhoz, hogy meg tudjon élni, fent tudjon maradni, céljait meg tudja valósítani. Az információkat nem elég megszerezni, hanem tárolni és adott esetben továbbítani is kell - ezekkel a gondolatokkal vezette fel előadását Munk Sándor, aki elsősorban az informatikai eszközök közötti együttműködési képességről fejtette ki gondolatait. A professzor szólt arról, hogy kezdetben az információszerzés érzékszervekkel, a tárolás és feldolgozás pedig az emberi memóriában történt. Később, a középkortól kezdve különböző eszközök segítették ezeket a folyamatokat. Ezek az eszközök az elmúlt évszázadokban, de különösen az utóbbi évtizedekben jelentősen korszerűsödtek. Munk Sándor szerint az informatika ma már mindenütt jelen van az életünkben, elég csak a mai telefonokra vagy például egy mosógépre gondolni. Az informatikai képességek lassan minden technikai eszközbe beépülnek, így válnak azok egyre okosabbakká. Ráadásul ezek az eszközök az internet révén képessé válnak az összekapcsolódásra is.

A professzor előadásában hangsúlyozta, hogy fontos erősíteni a kompatibilitást, hiszen az eszközök együttműködésének még mindig vannak akadályai. Példaként hozta fel a különböző szabványú telefontöltőket, valamint a különböző formátumú fotókat és videókat, amelyeknél a mai napig problémát okozhat azok megjelenítése, lejátszása.

Munk Sándor úgy véli, hogy a technikai jellegű problémák nagyrészt megoldhatóak, hiszen ha tudunk szabványosítani, akkor meg tudjuk találni a közös nyelvet is. Az információk tartalmi jelentésének megértése, maga a jelentés értelmezése azonban sokszor ütközik már-már leküzdhetetlen akadályokba. Ezért az információcsere szinte sosem lehet tökéletes, így arra kell törekedni, hogy legalább az adott helyzetnek megfelelő mértékben tudjuk átadni az információkat.

A professzor szerint a szabványok próbálnak lépést tartani a fejlődéssel, de érezhetően mindig 4-5 éves lemaradásban vagyunk a valósághoz képest. Pedig nagy szükség van rájuk például a nemzetközi katonai műveletekben, ahol általában nagyon heterogén módon állnak össze az egyes tagállamok együttműködő egységei.  De a közigazgatásban is egyre nagyobb az igény egy komplex szolgáltatást nyújtó rendszerre, amellyel kapcsolatban - az egyablakos ügyintézés, a kormányablakok megjelenésével - Magyarországon is történt előrelépés.  Előadása végén Munk Sándor megemlítette az Európai Unió azon törekvését, amely célul tűzte ki, hogy az EU tagállami és uniós közigazgatási szervei egymással hatékony módon tudjanak információt cserélni. 


Szomália a nomád klán-állam

    • Szomália a nomád klán-állam
    • Szomália a nomád klán-állam
    • Szomália a nomád klán-állam
    • Szomália a nomád klán-állam
  • Előző
  • Következő

Szomália bukott államiságának negyed évszázados múltjáról beszélt tegnap Dr. Marsai Viktor, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatója a Ludovika Szabadegyetemen.

„Szomália – Konstruktivizmus és nomád klán-állam Afrika szarván” című előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben több erőfeszítés is történt az afrikai ország talpra állítására, amelyek sorra kudarcba fulladtak és végül csak 2012-re született említésre méltó eredmény ezen a téren. Hozzáfűzte, hogy Szomália a többi afrikai országtól abban különbözik, hogy itt nincsenek törzsek, etnikumok, de vannak klánok, amelyek széttagolják a szomáliai társadalmat és ma is döntően meghatározzák a szomáliai belpolitikát. Szomália alapvetően egy nomád társadalom, ezért nincsen itt hagyománya a klasszikus állami berendezkedésnek. Az iszlám szerepe, befolyása is megfigyelhető az afrikai klán-államban, de zömében nem a radikális iszlám csoportok a meghatározók.

Szomália 1960-ban vált függetlenné és mindössze 1969-ig sikerült a demokráciát fenntartani. 1969 októberében meggyilkolták a köztársasági elnököt, majd a katonaság és a rendőrség puccsal magához ragadta a hatalmat Sziad Barre tábornok vezetésével, aki diktatúrát épített. Az országot az elmúlt negyven évben éhínség, véres háborúk, polgárháborúk folyamatosan sújtották.

„1991 és 2014 között összesen tizennégy nemzeti megbékélési konferenciát tartottak Szomáliában, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a belpolitikai szereplőknek nem érdeke a megállapodás. 2012 óta két éven belül két miniszterelnöke is volt Szomáliának. A politikai elitre a korrupció a jellemző, hiányzik a közigazgatás, a haderő bevethetősége minimális.” – fogalmazott Marsai Viktor.

Az előadó kiemelte, hogy az eddigi ideológiák nem váltak be Szomáliában, vagyis a demokrácia, a nacionalizmus, a szocializmus, a szabad piac, illetve a klánizmus, így az iszlám az, ami közös szervező erővé vált. Az iszlám azért terjedt el, mert ez ad jövőképet az itt élőknek. Ezt jól mutatja, hogy 2005-ben megszületik az al-Shabab iszlamista mozgalom, amely elsősorban a fiatalokra épít. A mérsékelt iszlamisták megszervezik az oktatást, a mindennapi életet, míg a radikális szárny képviselői rendfenntartó szerepkört látnak el.

Marsai Viktor előadásában Szomália jövőjével kapcsolatban elmondta, hogy 2016-ban lesznek a választások és a fő kérdés az, hogy a szomáli elit önzése lesz-e a meghatározó, vagy önmérsékletet tanúsítanak és sikerül-e 2016-ban konszenzussal új kormányt alakítani Afrika szarván.


Cimkék: Szabadegyetem

Oklevelet kaptak a kormányablak ügyintézők

    • Oklevelet kaptak a kormányablak ügyintézők
    • Oklevelet kaptak a kormányablak ügyintézők
    • Oklevelet kaptak a kormányablak ügyintézők
    • Oklevelet kaptak a kormányablak ügyintézők
    • Oklevelet kaptak a kormányablak ügyintézők
    • Oklevelet kaptak a kormányablak ügyintézők
  • Előző
  • Következő

Mintegy 150 kormányablak ügyintéző kapott oklevelet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a kormányablak ügyintézők képzésének projektzáró rendezvényén. A tavaly őszi évfolyam, több mint 500 hallgatója közül a budapestiek és a pest megyeiek vehették kézhez a felsőfokú szakirányú továbbképzés sikeres elvégzését igazoló dokumentumot az NKE Ludovika Főépületében. Az eseményen elhangzott: év végére a jelenlegi 100-ról 280-ra szeretnék bővíteni a kormányablakok számát az országban.

 Prof. Dr. Patyi András arról beszélt, a végzettek számára a közigazgatás nem csak kihívást, nehéz munkát, hanem szolgálatot is jelent. Azok, akik ma átvehetik az oklevelüket, nehézségeivel együtt is szeretik a közigazgatási munkát- tette hozzá. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányablak ügyintézők feladata a több millió magyar állampolgár, vállalkozás jogainak, érdekeinek érvényesítése, kiszolgálása lesz, tehát munkájukkal a magyar államot működtetik.

Dr. Baltay Tímea, a Miniszterelnökség kormányablakokért felelős helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy a kormányablakokban dolgozó munkatársak nagyban befolyásolják az embereknek a közigazgatásról kialakított véleményét, ezért is fontos, hogy jól képzett, színvonalas szolgáltatást nyújtó szakemberek végezzék ezt a munkát. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy 2016 júniusától indul a közigazgatási-közszolgálati-kormányzati életpályamodell, amely legalább 30-40 százalékos béremelést jelent majd az ezen a területeken dolgozók számára. Baltay Tímea elmondta, hogy a jelenlegi 100-ról év végéig 280-ra szeretnék növelni a kormányablakok számát és bővíteni szeretnék az azokban intézhető ügytípusok körét is. Ezzel párhuzamosan az elektronikus ügyintézés elterjesztése is fontos célja az államnak, ennek érdekében egyre több háztartásban válik majd elérhetővé a szélessávú internet.

 Dr. György István Budapest Főváros Kormányhivatalának kormánymegbízottja a közigazgatási reform egyik zászlóshajójának nevezte a kormányablakok létrehozását, üzemeltetését és a hozzájuk kapcsolódó továbbképzési rendszert. A kormánymegbízott elmondta, hogy Budapesten is tovább gyarapodik a kormányablakok száma.

 Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese szerint a mai oklevélátadóval lezárult a magyar közigazgatás legnagyobb léptékű továbbképzési projektje. Összesen mintegy 7300 tisztviselő vett részt a képzésben, húsz helyszínen, 500 fejlesztő-oktató tréner közreműködésével. Kis Norbert szerint a közigazgatás-fejlesztés elmúlt 4 évének minden eredményét és nehézségét visszatükrözte ez a projekt. A rektorhelyettes szerint a továbbképzési program legnagyobb vívmánya, hogy a készségfejlesztő tréningek révén több mint hétezer tisztviselőnek sikerült segíteni abban, hogy az ügyfelek iráni empátiájuk, a konfliktuskezelésük jobb és hatékonyabb legyen.  Talán jobb tisztviselőkké és jobb emberekké is váltak ezzel- tette hozzá. Kis Norbert reméli, hogy az eddigi tapasztalatokat is figyelem bevéve folytatódik majd az ügyintézők felkészítése.


A projektről

 A képzés az ÁROP-2.2.20 A két „Kormányablakok munkatársainak képzése” című kiemelt projekt keretében valósult meg. Célja az volt, hogy a kibővült feladat – és hatáskörrel megnyíló kormányablakokban dolgozók a 21. századnak megfelelő, színvonalas közigazgatási szolgáltatásokat nyújtsanak, gyorsan és eredményesen tudják az egyablakos ügyintézés során az ügyfeleket kiszolgálni. A kormányablak ügyintéző felsőfokú szakirányú továbbképzésen a hallgatók amellett, hogy közigazgatási alapismeretekkel és eljárásokkal, az elektronikus közigazgatás alapjaival ismerkedtek meg, a modulárisan felépülő oktatási program a jogszabályi változások nyomán bekövetkezett legfontosabb átalakításokra is felhívta a figyelmet. A képzés során olyan kommunikációs elemeket is gyakoroltak a hallgatók, mint például a konfliktuskezelés, empátiagyakorlatok vagy éppen a meggyőzés technikái.

A Kormányablak ügyintéző szakirányú továbbképzési szak következő évfolyama várhatóan 2015 szeptemberében kezdheti meg a tanulmányait.


Milyen a magyar?

    • Szabadegyetem - Dr. Kis Norbert
    • Szabadegyetem - Dr. Kis Norbert
    • Szabadegyetem - Dr. Kis Norbert
    • Szabadegyetem - Dr. Kis Norbert
    • Szabadegyetem - Dr. Kis Norbert
    • Szabadegyetem - Dr. Kis Norbert
  • Előző
  • Következő

Teltház volt a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásán is, ahol Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes tartott előadást „Milyen a magyar? – országképünk a nagyvilágban” címmel.  

Előadása fő céljaként azt fogalmazta meg, hogy nagyon fontos az, hogy nekünk, magyaroknak helyes önképünk legyen és ezzel az önbecsülésünk is erősödjön. Beszélt arról is, hogy milyen az a magyar kép, amit mi magunkról gondolunk. A témával kapcsolatban az identitás kérdését hangsúlyozta, megemlítette, hogy a magyar érzékenyebb, mint más népek, már-már identitás komplexusról beszélhetünk. Felmerül a kérdés, hogy az eltelt évszázadok sodrában mi maradt a magyarból a számos etnikai keveredés miatt.

Kiemelte, hogy ezzel a kérdéssel számos nagyságunk foglalkozott, többek között Szerb Antal vagy Babits Mihály. Mindketten állandóan keveredő, más etnikumokat asszimiláló, magába olvasztó népként látják a magyart. Babits Mihály arra a következtetésre jutott, hogy ebben a keveredésben a magyarság már nem egy fizikai, hanem inkább szellemi jelenséggé vált. A rektorhelyettes Márai Sándor gondolatát idézte: „Magyarnak lenni feladat és vállalás kérdése.”

Kis Norbert előadásában kitért a világ egyik legismertebb magyar írójára, Arthur Koestlerre, aki sokat írt a magyarságról és több megközelítésben foglalkozott ezzel a témával. Koestler úgy látta, hogy van egy kollektív neurózis a magyarságunkkal, az identitásunkkal kapcsolatban, ez alatt azt a kivételes magányosság érzést, izoláltságot értette, ami a magyarokat jellemzi Európában. Szerinte ez okoz neurotikus tüneteket.

„A magyar tehetséget próbáljuk meg önképünkbe minél erősebben beépíteni, és a nagyvilágot is emlékeztessük arra, ha erre van módunk.” – fogalmazott Kis Norbert. Meglátása szerint az aktuálpolitikai megítélésünk jelentősen romlott a világban. Az Európai Unióban kíméletlen politikai harc folyik az úgynevezett „nagypolitikai családok” között, akik minden eszközzel azon dolgoznak, hogy aktuálpolitikai megfontolásból egymást lejárassák.

 A történelmi képünkkel kapcsolatban az ismert sztereotípiát, a szabadságért évszázadokon át küzdő és sokat szenvedő nép képét emelte ki. Ennek kapcsán Victor Hugo gondolatait idézte: „A magyar a hősök nemzete, a magyarság a bátorság megtestesülése.” 


Cimkék: Szabadegyetem

Mezőföldi ritmusok a Fölszállott a páván

    • Fölszállott a páva - Mezőség
    • Fölszállott a páva - Mezőség
    • Fölszállott a páva - Mezőség
    • Fölszállott a páva - Mezőség
    • Fölszállott a páva - Mezőség
    • Fölszállott a páva - Mezőség
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az MTVA együttműködésében megvalósuló Fölszállott a páva  programsorozat idei első rendezvényén Mezőföld gazdag népzenei és néptánc kultúráját ismerhették meg az érdeklődők Diószegi László történész-koreográfus jóvoltából, Morvai Noémi, az MTVA munkatársa közreműködésével.

A rendezvényen a Galiba zenekar zenészei kísérték az 1949-ben alakult Alba Regia Táncegyüttest, akik a juhait kereső pásztor történetét táncolták el, amely egy dramatikus tánc. Része az úgynevezett „Sudidrom”, vagyis a kendős ügyességi tánc,  amely csak a Mezőföldre jellemző. Lényege, hogy a táncos ne ejtse le a kendőt tánc közben. Az Alba Regia Táncegyüttes ízelítőt adott a közönségnek a somogyi kanásztáncból, az üveges és seprű táncból, de bemutatták azt is, hogy milyen az igazi, hamisítatlan somogyi párosugrós.

A Fejér megyében máig is elevenen élő, farsangvégi, húshagyókeddi szokás is megelevenedett a székesfehérvári táncosok jóvoltából, akik megmutatták, hogy mi is az a „Mohai tikverőzés”. Ennek a mezőföldi tájegységre jellemző népszokásnak a lényege az, hogy a fiatalok csapatokba verődnek, álarcokat vesznek fel, hogy ne ismerjék fel őket a falubeliek, ugyanis bekormoznak mindenkit, aki az útjukba kerül. Ezt követően berontanak a házba és a füstölőből elviszik a kolbászt, majd az udvaron a tikok, vagyis a tyúkok fenekét megverdesik egy pálcával, hogy sok tojást tojjanak, innen ered a tikverőzés kifejezés.

A rendezvény végén a közönségnek is lehetősége nyílt arra, hogy kipróbálja a mezőségi táncokat, táncházba hívták a vállalkozó kedvű érdeklődőket a Fölszállott a páva szervezői. A Kárpát-medence egy-egy jellegzetes tájegységének népzenei és néptánc kultúráját bemutató rendezvénysorozat következő eseményén Gyimes és Moldva lesz majd a főszereplő március 12-én, a Ludovika Főépület Zsibongójában.


Navracsics Tibor az NKE díszpolgára

    • Díszpolgári cím átadása
    • Díszpolgári cím átadása
    • Díszpolgári cím átadása
  • Előző
  • Következő

Díszpolgári címet kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusától Navracsics Tibor uniós biztos. Az NKE alapításában is meghatározó szerepet játszó egykori miniszterelnök-helyettes az elismerést az intézmény rendkívüli ünnepi szenátusi ülésén vette át, február 12-én, az intézmény Ludovika főépületében.

Navracsics Tibor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egykori vezetőjeként kiemelkedő szerepet vállalt az Egyetem létrehozásában, működtetésében és fejlesztésében. Emberi és szakmai támogatását mindig is érezhettünk magunk mögött, ez is kellett ahhoz, hogy sikeresen legyünk túl az NKE első három évén – mondta el köszöntőjében Prof. Dr Patyi András, az intézmény rektora, aki személyesen nyújtotta át az elismerést igazoló oklevelet az NKE új díszpolgárának.

Azt mindig jó látni, ha egy álom megvalósul- ezzel kezdte ünnepi gondolatait Navracsics Tibor, aki szerint az NKE létrehozásával, a közszolgálati életpályák átjárhatóságának megteremtésével Magyary Zoltán elképzelései is kiteljesedhettek, valóra válhattak. Oktatásért is felelős uniós biztosként azzal szembesültem az elmúlt hónapokban, hogy azok a célok, amit az EU az európai felsőoktatás jövőbeni irányainak kitűzött, - a képzés komplexitása, gyakorlatorientáltsága, a nemzetközi nyitottság - azok nagy vonalakban megegyeznek azzal, amit kicsiben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megvalósítanak. Nagyon örülök, hogy mostantól már formálisan is tagja lehetnek ennek a közösségnek.  - tette hozzá Navracsics Tibor.

Navracsics Tibor a KIM vezetőjeként részt vett a NKE létrehozásával kapcsolatos kormányzati előkészítő folyamatokban, majd miniszterként ő nyújtotta be a Parlamentnek az Egyetem létesítéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet 2011. március 28-án hirdettek ki. Szintén Navracsics Tibor nevéhez fűződik az a törvény is, amely alapvetően határozza meg a NKE működését, a Fenntartó Testület szerepét és az intézmény sajátos helyzetét a magyar felsőoktatásban. 2014 júniusáig, az egyetem egyik fenntartó minisztereként aláírója volt az Egyetem alapító okiratának is.

Navracsics Tibor nevéhez fűződik a jó állam fejlesztési koncepció és a Magyary Program is, amelyek révén elindult a közigazgatás reformja és a közszolgálati életpályák átjárhatóságának megteremtése. A kormányzati előkészítő folyamat meghatározó alakjaként kiemelt szerepe volt a Ludovika Campus-projekt kialakításában, így az egykori Ludovika Akadémia épületének felújításában is.  


Érdemes pályázni EU-tisztviselőnek

    • EU Karrier Nap
    • EU Karrier Nap
    • EU Karrier Nap
    • EU Karrier Nap
    • EU Karrier Nap
    • EU Karrier Nap
    • EU Karrier Nap
  • Előző
  • Következő

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal egy ezeréves álom valósult meg Magyarország számára, mivel uniós tagállamként mi is alakíthatjuk, formálhatjuk Európa jövőjét.  – mondta Navracsics Tibor uniós biztos a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott EU-karriernapon. A volt miniszterelnök-helyettes szerint az EU szervezeteinél dolgozva nem kell elfelejteni magyarnak lenni, hanem a szakmai tudásunk mellett okosan kell használni az olyan erősségeinket is, mint például a leleményesség, a találékonyság vagy a rugalmasság.

A rendezvényen Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektor köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-hoz nemrégiben csatlakozott közép-európai államok, köztük hazánk értékei, hagyományai legalább annyira építik és tartják fenn az Európai Uniót, mint a tőlünk nyugatabbra elhelyezkedő tagállamok hozzájárulásai a közös európai eszméhez.  

Navracsics Tibor beszédében hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nem egy nyelvüket és hagyományaikat vesztett tagállamokból álló homogén szervezet, hanem egy európai sorsközösség, amely fejlődésének egyik hajtóerejét a nemzeti, politikai és kulturális sokszínűség adja.  

Az uniós biztos szerint megnyílik a világ és a lehetőségek sora azok előtt, akik az Európai Unió intézményrendszerében tisztviselőként dolgoznak, ezért arra biztatta a jelenlévő hallgatókat, hogy a szigorú követelmények ellenére is érdemes jelentkezni az úgynevezett uniós versenyvizsgára, amely sikerese teljesítése megnyitja a kaput a munkavállalás előtt. Fontos a folyamatos utánpótlás, ehhez viszont minél több fiatal jelentkezésére van szükség.

Az Európai Unió intézményrendszerében jelenleg összesen 47 ezer tisztviselő dolgozik, közülük mintegy 1500-an magyarok – erről már Czeti András, a brüsszeli EU Állandó Képviselet munkatársa beszélt. A HR tanácsos diplomata szerint valós karrierlehetőség áll a magyarok előtt, amit az is bizonyít, hogy a versenyvizsgákon hagyományosan jól teljesítenek a hazánkból jelentkezők.

Czeti András előadásából megtudtuk azt is, hogy a sikeres versenyvizsga után a jelentkezők egy tartalék listára kerülnek, ahonnan a megüresedő tisztviselői munkahelyekre lehet majd pályázni.  A tájékoztatóból kiderült az is, hogy a vizsgákon elsősorban nem a tudást, hanem az olyan kompetenciákat mérik, mint a motivációs, az együttműködési és tanulási képességek.

A rendezvényen Nagy Rita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa az Európai Külügyi Szolgálatnál (EKSZ) meglévő karrierlehetőségekről beszélt. Az EU legfiatalabb intézményénél jelenleg mintegy négyezren dolgoznak, egyharmaduk tagállami diplomataként vesz részt a szervezet munkájában. Nagy Rita szerint elsősorban azoknak érdemes jelentkezni az EKSZ-hez, akik az EU-n kívüli külpolitika iránt érdeklődnek és különösen jól beszélnek idegen nyelveket.

Az EU-karrierről szóló előadás-sorozat több budapesti és vidéki egyetemre ellátogat a közeljövőben a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében. Az előadások célja, hogy a hallgatók átfogó képet és gyakorlati segítséget kapjanak az uniós karrierlehetőségekkel és az uniós intézményekben történő munkavállalás praktikus kérdéseivel kapcsolatban.


A befejezetlen béke

    • Ludovika Szabadegyetem - Fülöp Mihály
    • Ludovika Szabadegyetem - Fülöp Mihály
    • Ludovika Szabadegyetem - Fülöp Mihály
    • Ludovika Szabadegyetem - Fülöp Mihály
    • Ludovika Szabadegyetem - Fülöp Mihály
  • Előző
  • Következő

Nagy volt az érdeklődés a Ludovika Szabadegyetem második évadának első előadásán, amelyet Dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese nyitott meg.  Az eseményen Dr. Fülöp Mihály, az NKE kutatóprofesszora „A befejezetlen béke. Az európai rend és a párizsi magyar békeszerződés 1947” címmel tartott előadást.

A professzor  előadásában hangsúlyozta, hogy a párizsi békeszerződés a második világháború győztes nagyhatalmainak diktált békéje, hiszen a legyőzött államokkal nem tárgyalták meg a békeszerződéseket. Ez abból ered, hogy 1943 januárjában a casablancai konferencián a feltétel nélküli megadás elvét fogadták el és ennek alapján jöttek létre a fegyverszünetek, tehát ez azt jelentette, hogy győztes, legyőzöttel nem tárgyalt.

Fülöp Mihály kitért arra is, hogy a párizsi békeszerződés büntető jellegű béke is volt egyben, ugyanis a legyőzött államoknak jóvátételt kellett fizetniük és a területi rendelkezések is ezt mutatták. „Érdekes módon attól befejezetlen a béke, hogy a főbűnössel,a náci Németországgal soha nem kötöttek békeszerződést, ugyanis a német csatlós államokkal kezdték a győztesek a békeszerződések sorát, vagyis Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal és Finnországgal.” – jelentette ki a kutatóprofesszor.

Fülöp Mihály kiemelte, hogy Magyarország 1947. február 10-én írta alá a párizsi békeszerződést, amelynek értelmében a trianoni határokhoz képest elvesztette a pozsonyi hídfőt, mert a béketárgyalásokon a csehszlovák delegáció azt vetette föl, hogy a magyarok ellen honvédelmi okokból szükség van a pozsonyi hídfő kibővítésére. Ezzel újabb 62 négyzetkilométert csatoltak el hazánktól.

Az előadó a békeszerződés kapcsán érdekességként említette Bulgáriát, az egyetlen olyan náci csatlós államot, amely nem területi veszteséggel, hanem területi nyereséggel került ki a háborúból, ugyanis visszakapta Dél-Dobrudzsát.  

A Ludovika Szabadegyetem programsorozatot az NKE hagyományteremtő céllal indította el tavaly októberben. A rendezvényei szinte minden alkalommal telt ház előtt zajlottak. A tudományos témákat közérthető formában feldolgozó előadásokat az idén is a megszokott időpontban és helyen tartják az egyetem oktatói: keddenként, 18 órától a Ludovika Campus főépületének II. előadójában. Újdonság, hogy az NKE hallgatói már szabadon választható kurzusként is látogathatják az előadásokat.  

Cimkék: Szabadegyetem

Diplomaosztó a Ludovikán

    • Diplomaátadó a Ludovikán
    • Diplomaátadó a Ludovikán
    • Diplomaátadó a Ludovikán
    • Diplomaátadó a Ludovikán
    • Diplomaátadó a Ludovikán
    • Diplomaátadó a Ludovikán
  • Előző
  • Következő

„Azt kívánom, hogy az életben legyenek legalább olyan sikeresek és még sikeresebbek, mint a tanulmányaik során voltak. Használják és fejlesszék folyamatosan az itt szerzett tudásukat és legyenek büszkék arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerezték diplomájukat. Sok sikert, erőt, egészséget, bölcsességet és kitartást kívánok az élethez és köszönöm, hogy itt tanultak.”- ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja az idén végzett hallgatókat a Ludovika Főépület Kápolnájában megrendezett oklevélátadó ünnepségen.

Az eseményen részt vett Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, illetve Prof. Dr. Kiss György, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar dékánja.

A végzősök nevében a had- és biztonságtechnikai mérnök szakon jeles tanulmányi eredménnyel végzett Varga Magdolna válaszbeszédében a következőket mondta: „Tanáraink nélkül ma nem lehetnének itt, akik legjobb tudásuk szerint igyekeztek minket felkészíteni az életre és a nehézségek hatékony leküzdésére. Az egyetemen olyan tudásra tehettünk szert, amelyet az élet számos területén felhasználhatunk.”

Az ünnepségen az okleveleket Dr. Boldizsár Gábor ezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja és Dr. Tálas Péter, az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja adta át a 2015-ben végzett hallgatóknak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézetében végzett hallgatók közül MsC biztonság és védelempolitikai szakon ketten, BsC biztonság és védelempolitikai szakon négyen vethették át oklevelüket. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán, had –  és biztonságtechnikai mérnöki szakon nappali alapképzésben huszonketten, míg had- és biztonságtechnikai mérnöki szakon levelező alapképzésben tizenegyen,közlekedésmérnöki szakon alapképzésben pedig ketten vehettek át oklevelet.


Új kar indult az NKE-n

    • Karalapító Szenátusi Ülés
    • Karalapító Szenátusi Ülés
    • Karalapító Szenátusi Ülés
    • Karalapító Szenátusi Ülés
    • Karalapító Szenátusi Ülés
    • Karalapító Szenátusi Ülés
    • Karalapító Szenátusi Ülés
    • NETK Nyílt Nap 2015
    • NETK Nyílt Nap 2015
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen február elsejétől kezdi meg működését a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, amelynek létesítéséről tavaly októberben hozott döntést az NKE Szenátusa és Fenntartói Testülete. Az NKE ünnepi szenátusi ülésén került sor a karalapításra a Ludovika Főépület Kápolnájában.

Az eseményen Dr. Vidoven Árpád, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára mondott beszédet, aki hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2015. február elsejétől elinduló Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, az egyetem legfiatalabb kara, amelynek rendeltetése a közigazgatási szervek diplomáciai és egyéb nemzetközi feladatainak ellátásához szükséges utánpótlás biztosítása.

Az előbbiek mellett a külképviseleti, valamint az uniós intézményekben dolgozó szakemberek felsőfokú képzése, szakirányú át-, illetve továbbképzése is szerepel majd az új kar feladatai között. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelkedő szerepe lesz a következő évtizedekben a magyar felsőoktatásban, hiszen az egyetem adja a tudást, a szellemi bázist a jövő államigazgatási elitjének. Magyarországnak szüksége van kiváló, jól képzett, megalapozott tudással és őszinte hazaszeretettel rendelkező vezetőkre, ezt pedig az Önök egyeteme biztosítani fogja.”- fűzte hozzá a Miniszterelnökség államtitkára.       

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora az ünnepi szenátusi ülésen kiemelte, hogy minden egyetem kötelessége megadni a kipróbált, értelmezett és rendszerezett tudást, mert felelősséggel tartozunk azokért a hallgatókért, akiket ránk bíznak és akik innen kikerülve tudásukkal, munkájukkal az egyetem igazi értékét mutathatják meg. Az NKE rektora hozzáfűzte: „A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kiemelkedő feladata az, hogy utánpótlást képezzen, européer szemléletet és hozzáértést adjon és az itt végzett hallgatók legyenek képesek döntéshozó vezetőként és ügyintézőként is arra, hogy az emberiség közös céljait szolgálják.”

Prof. Dr. Patyi András ünnepi beszédét követően az ünnepi szenátusi ülésen átadta az új kar dékánjának, Dr. Tálas Péternek a dékáni láncot és oklevelet, így jelképesen is befogadta az új kart az egyetem szervezetébe.

Dr. Tálas Péter, az Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja székfoglaló beszédében elmondta, hogy az új kar működésében elengedhetetlen a magas szintű szakmai felkészültség, hiszen a nemzetközi környezetünkben zajló folyamatokat a külkapcsolati területen dolgozók közvetítik a magyar állam és a magyar közigazgatás felé. Tálas Péter szerint különösen nagy felelősséget ró az új karra és oktatóira az a tény, hogy az itt képzettek munkája szorosan kötődik a magyar állam érdekeinek sikeres és eredményes nemzetközi érvényesítéséhez.  

A Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kar alap- és mesterképzésben nemzetközi igazgatási, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon, illetve nemzetközi közszolgálati mesterképzési szakon indít képzéseket, a szakmai továbbképzések mellett.

Az ünnepi szenátusi ülés után a Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kar nyílt nap keretében mutatkozott be az érdeklődőknek, ahol több száz résztvevő volt kíváncsi az új kar képzéseire.  

Fotó:

Szilágyi Dénes / NKE és Dévényi Veronika / Honvédelem.hu

Cimkék: NETK

Egyre tudatosabbak a pályaválasztók

    • Educatio 2015
    • Educatio 2015
    • Educatio 2015
    • Educatio 2015
    • Educatio 2015
    • Educatio 2015
  • Előző
  • Következő

Továbbra is nagy az érdeklődés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem standjánál, az Educatio kiállításon. Az eddigi tapasztalatok szerint a tavalyi évekhez képest felkészültebbek, tudatosabbak a pályaválasztás előtt állók, akik konkrét kérdéseket tesznek fel az NKE különböző képzéseivel kapcsolatban.  Talán nem véletlen, hogy most a februártól induló Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) kínálata érdekli leginkább a fiatalokat.

Mi itt jelenünk meg először a nyilvánosság előtt, ezért is kulcsfontosságú, hogy minél teljesebb tájékoztatást tudjunk adni az érdeklődőknek. Ma különösen fontos, hogy olyan képzést, szakmát, majd munkahelyet válasszanak a fiatalok, amit szeretni tudnak, amit igazán a magukénak éreznek. A mi általunk kínált képzések szerintem ilyenek - nyilatkozta honlapunknak Tálas Péter, a NETK leendő dékánja.

Egy ilyen rendezvény, mint az Educatio, nemcsak a leendő hallgatóknak, hanem az NKE oktatóinak, vezetőinek is fontos esemény, hiszen nagyon sok hasznos információt, visszajelzést kapunk mi is - tette hozzá Kiss György, aki január elsejétől áll a Közigazgatás-tudományi Kar élén.   

Örömteli érzés látni, hogy évről évre egyre nagyobb az érdeklődés a fiatalok körében a katonai pálya iránt - fogalmazta meg véleményét Orosz Zoltán altábornagy, aki az elmúlt években rendszeresen részt vett a szakkiállításon. A Honvéd Vezérkar főnök-helyettese szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem beváltotta a létrehozásához fűzött reményeket, azt a koncepciót, hogy a közszolgálatban egy közös alapról induljanak el azok, akik ezen a területen képzelik el a jövőjüket.

Az altábornagy szerint fontos eredmény az is, hogy a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon tanulók - a Ludovika Zászlóaljjal való szoros, napi együttműködés révén - hamarabb megkapják a katonai szocializációt, közelebb kerülnek a katonai szolgálathoz, mint a korábban működő rendszerben.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem F31-es standja január 24. (szombat) 17 óráig látogatható az Educatio kiállításon.


  

  


Kutatásban a világ élvonalában

    • NATO konferencia

A kormányzati kutatóközpontok körében a világ élvonalában szerepel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja. Mindez a Pennsylvania Egyetem által készített világméretű felmérésből derül ki, amely a 2014-es Global Go To Think Tanks Index, azaz azoknak a kutatóintézeteknek, „agytrösztöknek” a listája, amelyek mérvadónak számítanak a kormányzati és társadalmi politikaformálásban.

A think tankek a közpolitikai kutatás iránt elkötelezett szervezetek, melyek szakpolitika-orientált kutatásokat folytatnak, elemzéseket készítenek és tanácsokat adnak hazai és nemzetközi kérdésekben, lehetővé téve a politikai döntéshozók és a közvélemény számára, hogy megalapozott közpolitikai döntések születhessenek. A 2014-ben immár nyolcadik alkalommal megjelenő Global Go To Think Tank Index célja az, hogy feltárja a think tankek szerepét a kormányzatok és a civil társadalom működésében, valamint segítse a kutatóintézetek tevékenységének elismerését és működésük globális trendjeinek megismertetését.

Az Index készítői globálisan 6618 kutatóintézetet vizsgáltak, és tevékenységük értékelése során 20.000 politikus, szakértő, újságíró, kormányzati és magánszereplő, valamint donor véleményét is felmérték, így alakítva ki a funkcionálisan és földrajzi bontásban is vizsgált sorrendet. Magyarországon a védelmi szféra biztonság- és védelempolitikai döntéshozatalának háttérintézményeként működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) a 2014-es Indexben a kormányzati kutatóközpontok körében 41. helyen szerepel – olyan előkelő társaságban, mint a brit Royal United Services Institute (RUSI), a lengyel Polish Institute of International Affairs (PISM), vagy az Európai Unió biztonságpolitikai kutatóintézete, az EUISS.

Bár az SVKK fennállása óta számos átalakulást megélt, mindvégig képes volt megtartani azt a központi szerepet, amit széles tudásbázisa, komplex szakmai kapcsolatrendszere biztosít számára a védelmi szférán belül. 2012 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működünk, ami jelentős mértékben javította lehetőségeinket a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a közös kutatások, szakpolitikai konzultáció terén. Február 1-től az NKE új karaként felálló Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar részeként működünk tovább, ami lehetővé teszi, hogy kutatási eredményeink hatékonyan beépüljenek az oktatásba és a közigazgatási továbbképzésbe, valamint hozzájáruljunk az egyetem nemzetközi kapcsolatainak bővítéséhez, minőségi szemléletű kutatási tevékenységéhez” – értékelt Dr. Tálas Péter, az SVKK igazgatója, az új kar leendő dékánja.

Az Economist úgy jellemzi a „jó think tankeket”, mint olyan szervezeteket, amelyek képesek kombinálni az „intellektuális igényességet a politikai befolyással, a nyilvánossággal, a kényelmes környezettel és egy csipetnyi különcséggel.” – idézi az angol és magyar nyelven is elérhető jelentés. A fejlett és fejlődő országok kormányzatai és egyéni döntéshozói egyaránt szembesülnek azzal az általános problémával, amit a szakértői tudás szükségessége jelent a kormányzati döntéshozatalban, ezért van szükségük a politikai döntéshozóknak az általuk irányított társadalomra vonatkozó megbízható, elérhető és hasznos információkra. Azt is tudniuk kell, hogyan működnek a jelenlegi szakpolitikák, ismerniük kell a lehetséges alternatívákat és azok várható költségeit és következményeit.


Folytatódik a Ludovika Szabadegyetem

    • Ludovika Szabadegyetem 2015
    • Ludovika Szabadegyetem 2015
  • Előző
  • Következő

Milyen a magyar? - országképünk a nagyvilágban; Kiberhadviselés Magyarországon; Paks és a nukleáris biztonság kérdései;  A Muraköz pajzsa - Zrínyi-Újvár felfedése;  A Ludovika feltámadása – a többi között ezekről a témákról is szó lesz az ebben a félévben tovább folytatódó Ludovika Szabadegyetem előadásain.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hagyományteremtő céllal indította el tavaly ősszel a programsorozatot, amelynek rendezvényei szinte minden alkalommal telt ház előtt zajlottak. A tudományos témákat közérthető formában feldolgozó előadásokat idén is a megszokott időpontban és helyen tartják az egyetem oktatói: keddenként, 18.00 órától a Ludovika Campus Főépület II. előadójában várja az intézmény az érdeklődőket, akik ezúttal is megfogalmazhatják a témával kapcsolatos kérdéseiket, véleményüket.

Újdonság, hogy az NKE hallgatói már szabadon választható kurzusként is látogathatják az előadásokat. Az idei eseménysorozat nyitányaként, február 10-én Fülöp Mihály kutatóprofesszor az 1947-es párizsi magyar békeszerződésről beszél majd.   

Az előadásokról bővebb információkat a Ludovika Szabadegyetem aloldalán olvashatnak az érdeklődők.

A tervezett program:

február 10.  Prof. Dr. Fülöp Mihály :  A befejezetlen béke. Az európai rend és a párizsi magyar békeszerződés 1947

február 17.  Dr. Kis Norbert:  Milyen a magyar? – országképünk a nagyvilágban

február 24. Dr. Marsai Viktor: Szomália – Konstruktivizmus és nomád klánállam Afrika szarván

március 3. Prof. Dr. Munk Sándor:  Interoperabilitás az informatika kék madara – avagy hogyan értsenek szót a számítógépek

március 10. Dr. Kovács Gábor: Az illegális migráció – határrendészeti válaszok

március 17. Prof. Dr. Szenes Zoltán:  Új bor a régi palackban? – A kollektív védelem reneszánsza a NATO-ban

március 24. Prof. Dr. Kovács László: Kiberhadviselés Magyarországon

március 31. Prof. Dr. Csath Magdolna:  Emberarcú versenyképesség

április 14. Dr. P. Szabó Sándor:  Kifullad-e a kínai növekedés? – A kínai gazdaság aktuális helyzete és növekedésének fenntarthatósága

április 21. Szalay Tihamér: A Ludovika feltámadása

április 28. Dr. Pátzay György: Paks és a nukleáris biztonság kérdései

május 12. Prof. Dr. Padányi  József: A Muraköz pajzsa – Zrínyi-Újvár felfedezése

Cimkék: Szabadegyetem

Nyílt nap az RTK-n

    • RTK Nyílt Nap 2015
    • RTK Nyílt Nap 2015
    • RTK Nyílt Nap 2015
    • RTK Nyílt Nap 2015
    • RTK Nyílt Nap 2015
    • RTK Nyílt Nap 2015
    • RTK Nyílt Nap 2015
    • RTK Nyílt Nap 2015
    • RTK Nyílt Nap 2015
    • RTK Nyílt Nap 2015
  • Előző
  • Következő

Több mint ezren voltak kíváncsiak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának nyílt napjára, amelyet január 16-án tartottak az NKE Farkasvölgyi úti kampuszán. Az eseményt Prof. Dr. Patyi András, az intézmény rektora nyitotta meg, aki szerint a tudománnyal még az erőnél is hatékonyabban lehet harcolni. Így azok, akik a Rendészettudományi Karra jelentkeznek, elsajátítják azt s speciális elméleti anyagot, amely ehhez a rendvédelmi, egyenruhás, fegyveres életpályához, hivatáshoz feltétlenül szükséges. Az így megszerzett tudás a harcnál, a küzdelemnél, a nyers erőnél is többet ér. – tette hozzá a rektor.  

Prof. Dr. Ruzsonyi Péter büntetés-végrehajtási dandártábornok, az NKE Rendészettudományi Karának dékánja a Karon folyó képzésekről beszélt, valamint olyan távlati célokat is megfogalmazott, mint például a Kriminalisztikai és a Magatartástudományi Intézet létrehozása.

A rendezvényen az érdeklődők részletes tájékoztatást kaptak a 2015. évi felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról, az alkalmassági vizsgálatokról (fizikai-kondicionális felmérő, egészségügyi és pszichológiai alkalmassági), az alapkiképzésről és a rendészeti ösztöndíjas hallgató jogállásáról. Ezen kívül a pályaválasztás előtt álló fiatalok megismerkedhettek a kar képzéseivel, így a bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó, igazgatásrendészeti, határrendészeti, közlekedésrendészeti és közrendvédelmi, migrációs, biztonsági és katasztrófavédelem szakirányokról is felvilágosítást kaphattak.

A nyílt nap résztvevői kipróbálhatták, hogy képesek-e teljesíteni az RTK által előírt fizikai követelményeket, valamint intézkedéstaktikai, illetve tonfa bemutatót is megtekinthettek.     

Cimkék: RTK

Az új kar dékánjáról is döntött a Szenátus

    • Tálas Péter

Tálas Péter lehet február elsejétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja, miután pályázatát az Egyetem szenátusa január 15-i ülésén egyhangúlag támogatta. Kinevezéséhez még a Fenntartói Testület egyetértése is szükséges.

Tálas Péter jelenleg az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Központ vezetője, címzetes egyetemi tanár. Diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi karán szerezte, 1997-től a politikatudományok kandidátusa. Kutatási területe: a közép-európai biztonságpolitika és az új típusú biztonsági kihívások. Tálas Péter tudományos publikációi mellett, biztonságpolitikai szakértőként rendszeresen szerepel a sajtóban is.

Ahogy azt korábban megírtuk, a negyedik évét kezdő NKE három, alapítástól meglévő kara egy újabbal bővül: 2015. februártól megkezdi működését a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. A nemzetközi jellegű képzések és az ehhez kapcsolódó kutatási munkák színtere az eddigiekben a Nemzetközi Intézet volt, mely az új kar létrejöttével párhuzamosan megszűnik. Az új szervezeti egység elsősorban a nemzetközi karrierre készülő hallgatók képzését látja majd el, így az NKE a megújuló diplomataképzés egyik meghatározó központjává válhat. 

A kar honlapja a következő címen érhető el: http://netk.uni-nke.hu/


Új dékán a Közigazgatás-tudományi Karon

    • A KTK új dékánja

Prof. Dr. Kiss Györgyöt bízta meg 2015. január 1-től az NKE Közigazgatás-tudományi Kar (KTK) dékáni feladatainak ellátásával Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. A megbízott vezető honlapunknak elmondta, hogy egyik legfontosabb célja a Kar nemzetközi jelenlétének erősítése.

Ennek megfelelően egy európai, összehasonlító közszolgálati hálózat megszervezését, kialakítását tervezi, amelynek bázisa a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lesz. A dékán szerint további fontos feladat a KTK oktatási és tudományos munkájának javítása, fejlesztése, amihez szükség van a Kar struktúrájának áttekintésére.

„Az első feladatok egyike az, hogy meg kell határozni és markánssá kell tenni a Közigazgatás-tudományi Kar profilját. A KTK változó környezetben működik, az Államtudományi intézet megalakulásával ugyanis a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővülése közvetlenül is érinti a Közigazgatás-tudományi Kar munkáját, oktatói gárdáját és profilját is. Meggyőződésem azonban, hogy az Egyetem vezetésével hatékony megoldás születik.” - nyilatkozta honlapunknak a KTK megbízott dékánja.

Cimkék: KTK, január, 2015

Hároméves a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

    • Az egyetemi jelképek
 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem több, mint a jogelőd Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek és a Rendőrtiszti Főiskolának számszerű összege. Ezen a helyen a jó kormányzás, a jó állam alapját képező jó közszolgálathoz, a jó döntéshozáshoz szükséges tudományos igényesség és elhivatottság bázisintézményét kell megteremteni, mely képes lesz a változó világ kihívásaira válaszolni - indította útjára az új felsőoktatási intézményt Prof. Dr. Patyi András rektor 2012. január 11-én, a Parlament felsőházi termében tartott ünnepségen.
 
A hivatalosan 2012. január 1-ével működő egyetem alapító ünnepségén Orbán Viktor miniszterelnök így beszélt az egybegyűltekhez: a minőségi állam megteremtéséhez az emberi minőség fejlesztésébe szükséges befektetni, ezért történelmi jelentőségű lépés az, hogy a közszolgálat legfontosabb területeire mostantól kezdve egységes egyetemi rendszerben képeznek embereket.
 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem központja kezdetben a Hungária körúton, a Zrínyi laktanyában, a korábbi Nemzetvédelmi Egyetem ingatlanán működött. 2014. március 31-én azonban Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében ünnepélyes keretek között adták át az egykori Ludovika Akadémia felújított épületét, ahova május elejétől folyamatosan költöztek be az egyetem központi egységei.
 
A három kar, három képzési helyszín felállás egyelőre megmaradt, de a Ludovika Campus-beruházás hamarosan elkészülő újabb elemeinek köszönhetően, folyamatosan a VIII. kerületbe költözik majd a Közigazgatás-tudományi Kar, a Rendészettudományi Kar és az egyetemi vezetés tervei szerint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar jelentős része is. A vadonatúj kampuszon emellett kollégium, oktatási épület és sportközpont is épül. 
 
A jelenleg létező három egyetemi karhoz hamarosan csatlakozik a 2015. február 1-ével induló Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. Tulajdonképpen az eddig karközi intézetként működő Nemzetközi Intézet emelkedik ezzel magasabb rangra: az NKE arra készül, hogy a jövőben a hazai diplomataképzés bázisintézményévé váljon. 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egyre több tudományos területen van lehetőség arra, hogy a diplomával rendelkező hallgatók tovább folytassák tanulmányaikat.
 
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon működő két doktori iskola (hadtudományok és katonai műszaki tudományok) mellett 2013 szeptemberétől közigazgatás-tudományi doktori Iskola is működik az intézményben, amely Magyarországon egyedüliként biztosítja ezen a területen a tudományos fokozatszerzést.  
 
A 2010-ben hivatalba lépő kormány egyik fő célkitűzése volt, hogy egységesíti a közszolgálati képzéseket és életpályákat. Az NKE működésében több helyen felbukkant ez a törekvés. Ilyen például a röviden csak közös modulként emlegetett képzési egység, melynek lényege, hogy az egyetemen tanuló mindhárom hivatásrend hallgatói sajátítsák el a civil és a hivatásos közszolgálat alapvető ismeretanyagát. A közös modulhoz nem csupán teljesítendő kurzusok indultak, de egy sor, kifejezetten erre a célra írt tankönyv is megjelent.
 
A közszolgálatban dolgozó egyenruhás és civil hallgatók 2013-ban és 2014-ben úgynevezett közös közszolgálati gyakorlatokon készültek későbbi pályájukra. 2013 tavaszán a Vadvíz elnevezésű gyakorlat során egy elképzelt árvízhelyzetet kezeltek a karok hallgatói, tavaly pedig, Végvár címszó alatt, egy képzelt háborús konfliktust kíséreltek meg elhárítani.
 
2010 óta a kormány az állam működésének megújítása jegyében számos erőfeszítést tett. Ehhez kapcsolódik az a Jó Állam Kutatócsoport, melynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosít bázist és amely nagyjából egy éve kezdte meg munkáját. 2014 végén pedig létrejött az Államtudományi Intézet, amely az intézmény államtudományi egyetemmé fejlesztésének érdekében folytat háttérkutatásokat.
 
Az elmúlt három év sikerei közé tartozik: az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Had - és Rendészettudományi Szekcióját fogadta az NKE Hungária körúti komplexuma 2013. április 16. és 18. között. A megmérettetésen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számos hallgatója ért el szép eredményeket.
 
Szintén említésre méltó, hogy az egyetem Vezető és Továbbképzési Intézete bonyolítja hazánkban gyakorlatilag a teljes civil tisztviselői kar szakmai továbbképzését. Ezen belül kiemelt projekt volt a kormányablak-ügyintézők felkészítése.
 
A jelentkezési adatok alapján az NKE folyamatosan igen népszerű a tovább tanulni vágyók körében.
Se szeri, se száma azoknak a hazai szervezeteknek, magyar és külföldi felsőoktatási intézményeknek, akikkel az NKE indulása óta együttműködési megállapodást kötött. Ezek egyikének gyümölcse az a lehetőség is, melynek köszönhetően az egyetem hallgatói és oktatói tanulhatnak, illetve oktathatnak, vehetnek részt tanulmányi úton, például Kínában. 
 
Az egyetem szeretné népszerűsíteni a tudományokat, nemcsak polgárai körében. Ennek jegyében csatlakozik minden évben az NKE a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozathoz, de ide illeszkedik a tavaly ősszel indult Ludovika Szabadegyetem is. Utóbbi, ingyenesen látogatható, rendkívül népszerű rendezvénysorozat 2015-ben is folytatódik. 
 
2013 őszétől új honlapja van az intézménynek, több mint egy éve pedig napvilágot látott a Bonum Publicum egyetemi folyóirat első száma is. Az intézmény indulásától fogva "sportos egyetem" szeretne lenni: nem csupán tovább működnek az elődintézmények sportszakosztályai, de annak érdekében, hogy minden egyetemi polgár sportolási lehetőséghez jusson, 2013-ban megalakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sportegyesület is.
 
Cimkék: január, 2015

Nyílt Napok az NKE-n

    • Nyílt nap az NKE-n
    • Nyílt Nap 2015
  • Előző
  • Következő
Ismét megnyitja kapuit az érdeklődő diákok előtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely mind a négy kampuszán várja a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. Január 8-án a Közigazgatás-tudományi Kar (1118 Budapest, Ménesi út 5.), 9-én a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (1101 Budapest, Hungária körút 9-11.), 16-án pedig a Rendészettudományi Kar (1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12.) tart nyílt napot, míg a központi rendezvény (1083 Budapest, Ludovika tér 2.) január 30-án lesz, amikor bemutatkozik a február 1-én induló Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. 
 
Az NKE egyik fő törekvése, hogy államtudományi egyetemmé váljon, erről is beszél majd Prof. Dr. Patyi András rektor, a Közigazgatás-tudományi Kar január 8-i, 11:00-kor kezdődő nyílt napján. A Ménesi út 5. alatt található egyetemi kampuszon tartandó rendezvényen a diákok megismerkedhetnek a kar képzéseivel, a karrierlehetőségekkel, információt kaphatnak az ösztöndíjakról valamint bepillantást nyerhetnek a diákéletbe, bejárhatják az oktatásnak helyt adó épületet is.
 
A nyílt napok sora január 9-én, a Hungária körút 9-11. alatt található Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon (HHK) folytatódik. A katonai pálya iránt érdeklődők - a praktikus információkkal kapcsolatos tájékoztatáson kívül - láthatnak majd testnevelési és alaki bemutatót és részt vehetnek egészségügyi alkalmassági tanácsadáson. A rendezvényen a résztvevők élőben is megtekinthetnek egy beindított T72-es harckocsit és egy tűzszerész robotot, röpül majd többféle drón is és megnyitja kapuit az érdeklődők előtt a kar könyvtára, a szülők pedig külön nekik szóló tájékoztatón vehetnek részt és bemutatkozik a Katasztrófavédelmi Intézet is. Emellett érdekes programnak ígérkezik a lézerlövészet és a makettkiállítás is. A nyílt napon bemutatkoznak a HHK alap- és mesterképzési szakjai is. 
 
Fizikai, egészségügyi, pszichológiai alkalmassági felvételi követelményekről, pályaalkalmassági vizsgálatokkal, felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról is kaphatnak információkat a rendészeti képzések iránt érdeklődők, a Rendészettudományi Kar január 16-i nyílt napján. A Farkasvölgyi út 12. szám alatt található kampuszon rendőrségi eszközök, tonfa- és intézkedéstaktikai bemutató, fizikai alkalmassági gyakorlatok szabályos végrehajtásának megtekintésére, valamint kipróbálására is lehetőség nyílik. A résztvevők ezen a rendezvényen is megismerkedhetnek a Katasztrófavédelmi Intézet képzéseivel.