Szűkítés


Minden Címke 453


bejegyzések

Együttműködési megállapodásokat kötött az NKE

    • Együttműködés a Semmelweis Egyetemmel
    • Együttműködés a Semmelweis Egyetemmel
    • Együttműködés a Semmelweis Egyetemmel
    • Együttműködési megállapodásokat kötött az NKE
    • Együttműködési megállapodásokat kötött az NKE
    • Együttműködési megállapodásokat kötött az NKE
  • Előző
  • Következő

A Semmelweis Egyetemmel és a Magyar Külügyi Intézettel kötött együttműködési megállapodást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem március 28.-án.  

A Semmelweis Egyetemmel való együttműködésről a két intézmény rektora, Prof. Dr. Patyi András és Prof. Dr. Szél Ágoston írt alá megállapodást. A kontraktus alapján a két felsőoktatási intézmény az oktatás-képzés, a tudományos kutatás és ismeretterjesztés területein működik együtt.

A gyakorlatban- a többi között – közös kurzusok, tehetséggondozó és PhD programok indulhatnak, melyekhez az egyetemek egymás számára vendégelőadókat biztosítanak. Az oktatók részt vehetnek a másik egyetem hallgatói szakdolgozatainak, diplomamunkáinak elbírálásában, vagy konzulensek lehetnek ezeknél. Várhatóak közös kutatások, együttesen szervezett tudományos konferenciák, közös kiadványok is. A megállapodó egyetemek munkatársai használhatják egymás könyvtárait, tudományos adatbázisait. A két intézmény a megállapodás alapján a jövőben közösen írhat ki pályázatokat vagy vehet részt pályázatokon.

Dr. Patyi András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a megállapodás aláírása kapcsán elmondta, hogy a több mint 2 éve működő intézmény folyamatosan bővíti kapcsolatait a hazai és nemzetközi egyetemekkel. Ezek közül is kiemelkedik a Semmelweis Egyetemmel kötött megállapodás, hiszen a SE köztudottan az ország egyik legjobb felsőoktatási intézménye. Célunk az, hogy tudásunkat gyarapítsuk, ehhez pedig jó lehetőséget jelent számunkra a Semmelweis Egyetemmel való együttműködés - tette hozzá Dr. Patyi András.

Dr. Szél Ágoston a Semmelweis Egyetem rektora szerint megtiszteltetés, hogy aláírhatta a megállapodást, amelyet az intézmény Szenátusa egyhangúlag támogatott. A rektor úgy véli, hogy a magányos egyetemek kora lejárt, reméli, hogy tartalmas és szoros lesz az együttműködés a két intézmény között. Külön öröm számunkra, hogy ezen a napon, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Napja írhattuk alá a megállapodást- mondta Dr. Szél Ágoston.

Szintén március 28-án írt alá megállapodást Patyi András rektor és Király András igazgató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet együttműködéséről.

A Magyar Külügyi Intézetet a külpolitikai stratégiai tervezés tudományos hátterének erősítésére hívták életre. Alapító okirata szerint az intézet tudományos háttértámogatást hivatott nyújtani a Külügyminisztérium és valamennyi kormányzati szerv számára.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet közötti együttműködés célja, hogy elősegítse a hazai közigazgatást, a hon- és rendvédelmet érintő, a tágabb értelemben vett közszolgálati tevékenységet végző szakemberek képzését. Az együttműködés a többi között közös oktatási, képzési, kutatási kezdeményezésekre, közös pályázatok benyújtására vonatkozik, valamint lehetőség lesz az NKE hallgatói számára szakmai gyakorlat eltöltésére a Magyar Külügyi Intézetnél. A kontraktus alapján az intézet munkatársai konzultációval segítik az egyetemi hallgatók szakdolgozatának elkészítését, a két intézmény közösen szervezhet konferenciákat, szakmai rendezvényeket.

Kiemelt közös kutatási területnek számítanak majd a magyar-kínai kapcsolatok, Magyarország  és a Balkán országainak kapcsolatrendszere, a visegrádi országok (V4) kapcsolatrendszere, valamint az európai integráció jelenségeinek vizsgálata.

Az együttműködési megállapodás aláírásakor Patyi András rektor és Király András igazgató is azt hangsúlyozta, hogy az eddig is meglévő személyes munkakapcsolatokon túl egy új fejezet kezdődik a két intézmény együttműködésében.




Werbőczy konferencia az MTA-n

    • Werbőczy
    • Werbőczy- konferencia a Magyar Tudományos Akadémián
    • Werbőczy- konferencia a Magyar Tudományos Akadémián
    • Werbőczy- konferencia a Magyar Tudományos Akadémián
    • Werbőczy- konferencia a Magyar Tudományos Akadémián
    • Werbőczy- konferencia a Magyar Tudományos Akadémián
  • Előző
  • Következő

„Werbőczy és a Hármaskönyv 500 esztendő múltán” címmel rendeznek konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében. A neves előadókat felsorakoztató kétnapos rendezvény egyik aktualitását az adja, hogy a napokban, március 15-én lépett hatályba Magyarország új Polgári Törvénykönyve. 

A konferencián Vékás Lajos akadémikus, az új Ptk. megalkotására alakult kodifikációs bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Werbőczy István korának egyik legkiválóbb jogásza volt, egyben kiváló szónok is, aki a diplomáciai feladatait is sikerrel látta el. A professzor hozzáfűzte, hogy Werbőczy meghatározó műve, a Hármaskönyv - amely a XIV.-XV. századi jogi viszonyokat foglalta össze-, évszázadokon keresztül központi eleme volt a magánjognak.  Vékás Lajos, az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának elnökségi tagja honlapunk érdeklődésére elmondta, hogy akik Werbőczyt a régi világ szimbólumaként tüntették fel, ők torzították el alakját és szerinte ezt korrigálni kell, a többi között ezt a célt szolgálja az előadássorozat.

A konferencia megnyitóján részt vett Prof. Dr. Patyi András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, aki levezető elnökként is közreműködik a Magyar Tudományos Akadémiával közös rendezvényen.   

A magyar jog fejlődésének fél évezredét felölelő eseményen az előadók között olyan szaktekintélyek kaptak helyet, mint Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter a Kúria elnöke, Zilinszky János a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának professzora, valamint Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke. A konferencia fővédnökei Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az ÁROP-projekt keretében, uniós forrásból  megvalósuló  konferencia szerdán folytatódik, az előadók Werbőczy István munkásságának a jogfejlődésre gyakorolt hatásáról szólnak majd.

A rendezvény

Vékás Lajos akadémikussal, az új Ptk. hatálybalépése kapcsán készített interjúnkat a Bonum Publicum egyetemi magazin április számában olvashatják. 


Doktori avatások az Egyetem Napján

    • Doktoravatás az Egyetem Napján

Tizenhárom PhD doktori fokozatot adnak át március 28-án, az Egyetem Napján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusának ünnepi ülésén. A doktori disszertációk között akad, amely a vasúti infrastruktúra biztonságáról szól, egy másik a honvédség számára végzett víztisztítást vizsgálja. Egy újabb a honvédségi pályára készülők motiváltságát veszi górcső alá, s akad, amelyik a katonák kábítószer-fogyasztását, a mák élettani hatásait tette vizsgálata tárgyává. A doktori avatásokra készülve néhány dolgozat szerzőjével beszélgettünk röviden.

Dr. Papula Lászlóné Sallai Éva őrnagy, a Hadtudományi Doktori Iskola hallgatója azt kutatta, mik a katonai pályára lépők motivációit befolyásoló tényezők. Hogyan hatnak a tisztjelöltekre az egyetemi évek, az oktatás színvonala. A doktorandusz a hallgatók véleményét kérdőívekkel vizsgálta. Megnézte, a honvéd tisztjelölteknek mi a véleményük a katonai pályáról elsős korukban és ez hogyan változik a negyedik évfolyam befejezésének idejére. A doktori disszertációban javaslatokat ad arra, hogyan lehetne hatékonyabban motiválni a hallgatókat, miként lehetne a katonai pályát vonzóbbá tenni.

A szintén a Hadtudományi Doktori Iskola doktoranduszaként végző Kállai Ernő őrnagy, a víztisztító század alapító parancsnoka arról ír doktori disszertációjában, miként lehet a leghatékonyabban biztosítani az ivóvizet a honvédségnek hadműveletek idején. Hogyan lehet a nagyteljesítményű tábori víztisztító állomás hatékonyságát fokozni, milyen szabályokat kell hozni, mely vizsgálatokat érdemes elvégezni a víztisztítás során, hogyan lehet azt elérni, hogy a már megtisztított víz ne fertőződjön vissza - az őrnagy ezekre a kérdésekre is kereste a választ.  Kállai Ernő tudományos vizsgálódásai során felderítette a víztisztító berendezés használatának kritikus pontjait, ezzel is növelve a használat biztonságát. Mivel ezeket a berendezéseket a Honvédség katasztrófa idején is használja, a kutatás eredményei tulajdonképpen a civil lakosság számára is hasznosulnak. 

A Katonai Műszaki Doktori Iskola doktorandusza, Erdeiné Dr. Mátyus Mária orvos ezredes disszertációjából megtudható: a droghasználat problémája megjelent a Magyar Honvédségnél is, a katonák érintettségét a 2000-es évek elején nagyszabású vizsgálattal igyekeztek felderíteni. A szűrés eredményes volt, a droghasználat jelentősen csökkent, ugyanakkor a szakemberek azt tapasztalták, hogy a mák fogyasztásának hatására bizonyos tesztek pozitív eredményt adnak. A doktorandusz megvizsgálta, milyen mennyiségű mákos ételt kell ahhoz elfogyasztani, hogy az ópiátteszt pozitív eredményt adjon, illetve milyen fiziológiai elváltozásokat okoz a mákfogyasztás.

A kutatás kiderítette, ha valaki karácsonykor nagy mennyiségű mákos bejglit eszik, annak már pszichés következményei is lehetnek: aluszékonyabbá válik, javul a monotónia-tűrése. Tehát az ópiátok egyes vonatkozásokban rontják, másokban viszont javítják a teljesítőképességet. A katonák által is látogatott menzán pontosan ezért ritka a mákos étel - mondja az orvos ezredes. Persze a civileknek nincs félnivalójuk a mákos tésztától vagy a mákos kalácstól, nem kiélezett helyzetben ezek nem okozhatnak problémát.

A szintén a Katonai Műszaki Doktori Iskola doktorandusz hallgatójaként kutató Szászi Gábor alezredes a közlekedési rendszerek védelmi felkészítését, ezen belül különösen a vasúti hálózat sajátosságait vizsgálta. Disszertációja azt elemzi, a klasszikus fegyveres konfliktusok, a terrorizmus vagy a klímaváltozás által előidézett veszélyhelyzetek hogyan hatnak a vasúti hálózatra. Az alezredes például egy-egy sérült infrastruktúra-elem kiváltására keresett lehetőséget kutatásai során. Szászi Gábor alezredes elmondta: mivel a hadviselés formái a II. világháború óta alaposan megváltoztak, ma már más a szerepe a vasúti hálózatnak ebből a szempontból-

Napjainkban a békefenntartási, békekikényszerítési hadműveletek jellemzően hazánktól messze zajlanak, az oda való eljutásban inkább a tengeri és a légi szállítás dominál. Igaz, ha előbbiről van szó, a kikötők elérésében továbbra is szerephez jut a vasút. A vasúti rendszer működésének biztonságossága szempontjából arányaiban sokkal fontosabb tényező a terrorizmus vagy a környezeti katasztrófák elleni védelem. Az alezredes emlékeztetett: a tavaly nyári nagy árvíz idején az 1-es számú vasúti fővonal egy időre használhatatlanná vált, ami európai szinten is zavarokat okozott.  


A PhD doktorok avatása mellett az egyetem kitüntető címeit és elismeréseit is a Szenátus ünnepi ülésén adják át.

            


Első világháborús relikviákat vár az egyetem

    • Első világháborús relikviák

Első világháborús emléktárgyakat vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ahhoz a kiállításhoz, melyet a százéves évforduló tiszteletére rendez a felsőoktatási intézmény a Ludovika Campuson, idén szeptember és december között. Olyan családi ereklyékre számít az intézmény az egyetem polgáraitól és családtagjaiktól, amelyeket az érintettek szívesen megmutatnának a nagyközönségnek is egy tárlat keretében. A kiállítás zárását követően minden emléktárgyat visszajuttatunk a tulajdonosának.

A bemutatásra szánt tárgyakat 2014. június 30-ig kérjük a következő címre eljuttatni:

Prof. Dr. Padányi József

stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes

Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Bővebb információ Gönczi Gabriellától kérhető a +36 1 432 9139/29758 telefonszámon, vagy a gonczi.gabriella@uni-nke.hu


Jogfejlődés a Tripartitumtól mostanáig

    • Tripartitum

A magyar jog fejlődésének fél évezrede - Werbőczy és a Hármaskönyv 500 esztendő múltán címmel rendez kétnapos konferenciát március 25-26-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia. A konferencián az érdeklődők előadásokat hallhatnak a többi között a Tripartitum anyanyelvi fordításairól, Werbőczy Istvánról, a koraújkori kodifikációról, a XVI. századi erdélyi központi bíráskodásról, a polgári kori magánjog kialakulásáról vagy Werbőczy szerződéses elméletéről.

A konferencia fővédnökei: Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Pálinkás József, az MTA elnöke. Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója és Kukorelli István, az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának elnöke mellett a rendezvény egyik levezető elnöke lesz Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. A konferencia nyitó előadását Vékás Lajos akadémikus tartja, aki a múlt héten hatályba lépett új  Polgári Törvénykönyv megalkotására létrejött kodifikációs bizottság elnöke volt. Az előadók között olyan további szaktekintélyek is helyet kaptak, mint Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának professzora valamint Mezey Barna, az ELTE rektora, az MRK elnöke. 

A konferenciát egy, a hazai közszolgálatban dolgozó szakemberek tudását, valamint a közszolgálati életpályák átjárhatóságát fejlesztő ÁROP-projekt keretében rendezik meg.




Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások

    • Kritikus
    • Kritikus infrastruktúra
    • Kritikus infrastruktúra
    • Kritikus infrastruktúra
    • Kritikus infrastruktúra
  • Előző
  • Következő

A kritikus infrastruktúra védelme az állam működése szempontjából alapvető kötelesség - mondta Dr. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Óbudai Egyetem partnerségében megvalósított, a Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások című TÁMOP-projekt március 19-i zárórendezvényén. Az államtitkár emlékeztetet rá, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a program indulásával egy időben jött létre és az eltelt mintegy 27 hónapban ez volt a felsőoktatási intézmény legjelentősebb pályázati projektje. A megvalósítás jól jellemzi a civil és az állami infrastruktúra együttműködésének perspektíváit - értékelt az államtitkár.

Dr. Janza Frigyes nyugállományú rendőr vezérőrnagy, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartó Testületének tagja a konferencián kiemelte: ritka alkalom az, amikor nemcsak kutat egy felsőoktatási intézmény, hanem az állami igényeket olyan tempóban tudja megvalósítani, hogy a jogi és a tudományos környezet, valamint a feltárt tudás találkozhatnak egymással. A most záruló program tipikus példája volt ennek.

Kiemelkedően fontos, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen ne csak jó minőségű képzés, de magas színvonalú kutatói munka is legyen - mondta a projektzáró rendezvényen Prof. Dr. Padányi József mérnök dandártábornok, az NKE stratégiai és intézményfejlesztési, valamint megbízott tudományos rektorhelyettese, aki kutatóként maga is részt vett a megvalósításban. A kutatás, mint alkotó munka, azon hallgatóknak is a hasznára válik, akik közvetlenül nem vesznek részt bennük - tette hozzá.

A projekt vállalt indikátorait minden tekintetben sikerült teljesíteni, sőt, olykor túlteljesíteni - derült ki Dr. Babos Tibor projektmenedzser szavaiból. Összesen 313 tudományos cikk és 11 könyv jelent meg, 4 szabadalmi oltalom iránti igényt nyújtottak be valamint 201 kutatót és oktatót sikerült bevonni a megvalósításba.

A pályázatot az Óbudai Egyetem még az NKE egyik elődintézményével, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel nyújtotta be 2011-ben, a projektre a két pályázó összesen 989 millió forintot nyert el. A kritikus infrastruktúra védelme nem elszigetelt feladatkör, a modern gazdaságok, társadalmak mindennapi működése is jelentősen függ az infrastruktúra-rendszerek megbízható üzemelésétől. Ezért a projekt az Új Széchenyi Terv céljaihoz kapcsolódóan hozzájárul hazánk versenyképességének megőrzéséhez, növeléséhez, különösen az olyan „húzóágazatok” vonatkozásában, mint a közúti informatika, a geoinformatika, a logisztika valamint az infokommunikációs technológiák.

A projekt fő kutatási területei a következők voltak: a nagy megbízhatóságú, hibatűrő, ún. „öngyógyító” infrastrukturális alrendszerek, az egyes alrendszerekből származó adatok integrált kezelése, az alrendszerekben történő elosztott számítások és az alrendszerek közötti biztonságos kommunikáció, illetve a biztonsági szint állami intézményrendszer, üzemeltetők és tulajdonosok, állampolgárok együttműködése révén történő fenntartható növelése.


FOURLOG 2014

    • fourlog
    • fourlog2
    • fourlog3
    • fourlog4
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Osztrák Szövetségi Haderő Logisztikai Iskolája valamint a brno-i Védelmi Egyetem 11. alkalommal rendezi meg a FOURLOG Nemzetközi Logisztikai Kiképzést. A különböző helyszíneken megvalósuló nemzetközi programban 14 magyar, 11 osztrák, 12 cseh tisztjelölt és első alkalommal a belgrádi Védelmi Egyetem 5 hallgatója is részt vesz.

A különböző helyszíneken folytatott kiképzés 2014. március 10-én, Bécsben kezdődött, ahol a tisztjelöltek egy béketámogató művelet logisztikai szakfeladatainak elvégzése mellett általános missziós felkészítésben részesültek. A program szakmai elismertségét jelzi, hogy az osztrák megnyitón a szakterület számos képviselője vett részt, köztük Karl Pronhagl dandártábornok, kiképzési csoportfőnök, Robert Brieger dandártábornok, logisztikai osztályvezető, Kurt Wagner dandártábornok, Bécs Tartományi Katonai Parancsnokság parancsnoka és Dieter Jocham dandártábornok, a Logisztikai Iskola parancsnoka. A megnyitón hazánkat és egyetemünket Dr. Boldizsár Gábor, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja képviselte.

A képzés második ütemének a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont. A széleskörű hazai együttműködést jelzi, hogy a március 13-án megkezdett, logisztikai felderítésre összpontosító kiképzés a Pest Megyei Védelmi Bizottság, az önkormányzatok, a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ, valamint az MH Összhaderőnemi Parancsnokság támogatását is élvezte. A képzés következő állomása a csehországi Brno, ahol a tisztjelöltek további logisztikai feladatokat hajtanak végre, újabb szerepkörben.

Dr. Boldizsár Gábor ezredes értékelése szerint egyetemünk tisztjelöltjei a program ausztriai és magyarországi helyszínein is tanúbizonyságot tettek logisztikai elméleti és gyakorlati ismereteikről. A több nemzet képviselőiből álló munkacsoportokban elvégzett feladatok egyúttal kiváló lehetőséget adtak arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói bebizonyítsák: nemzetközi környezetben, angol nyelven is képesek szakfeladataik eredményes ellátására.


Kiállítás az ejtőernyőzésről

    • A magyar katonai ejtőernyőzés története

Az ejtőernyőzés hazai történetéről nyílt kiállítás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti kampuszán, az A épület földszinti aulájában.

1918. március 23-án, 2000 méteres magasságból hajtotta végre az első magyar ejtőernyős ugrást Boksay Antal főhadnagy, ezért ez a nap a magyar ejtőernyőzés napja - mondta Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja a kiállítás megnyitójának apropójáról.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége együttműködésében elkészített, tizenkét tablóból álló tárlat a kezdetektől mutatja be a hazai katonai ejtőernyőzés történetét. A fotókon a II. világháborús harcok legendás hazai ejtőernyős parancsnokai is láthatóak, csakúgy, mint a jelenleg is működő Szolnoki MH Különleges Műveleti Zászlóalj katonái.

A honvédtiszt-képzésben, a felderítő szakon tanuló hallgatók a 3-4. évfolyamon manapság is részt vesznek ejtőernyős kiképzésben. A tanulmányaikat egyéb szakirányon folytató tisztjelöltek fakultatív képzés keretei között hajthatnak végre ejtőernyős ugrást.

Az ejtőernyősök klasszikus, légideszantos hadműveletekben való alkalmazása, amilyenre például a normandiai partraszállásnál került sor, ma már nem jellemző - mondta az ezredes. A modern helikopterek alkalmazásának köszönhetően egyre gyakrabban nyílik lehetőség leszálló deszantos hadműveletre. Az ejtőernyőzés mindazonáltal a különleges műveleti erőknek továbbra is kijuttató eszköze. Az ilyen csapatok akár 100 kilométert is megtehetnek az egyszerűbb radarok számára észlelhetetlen siklóernyőkkel.

Az ejtőernyőzést a kiképzésben önmagán túlmutató módon is használhatják, hisz az ugrás afféle bátorságpróbaként szolgálhat. Segít felkészíteni a katonákat arra, hogy éles helyzetben, amikor akár emberélet múlhat a lélekjelenlétükön, képesek legyenek felelős döntést hozni. A személyiségfejlesztést szolgáló ejtőernyős kiképzés anyagi feltételeit ráadásul viszonylag egyszerűbb megteremteni, hiszen ez nem igényel különleges technikát.

Míg néhány évtizede komoly, több hónapon át tartó kiképzés, orvosi vizsgálat előzte meg az első ejtőernyős ugrást, ma úgyszólván bárki, akinek pénze van, megtapasztalhatja ezt az élményt. A technika fejlődése is lehetővé tette - véli az ezredes -, hogy manapság néhány napos kiképzést követően, oktatói segítséggel bárki kiugorhasson egy repülőgépből. A fizetőképes kereslet megjelenésével, az extrém sportok népszerűségének növekedésével a tandemugrás egyre inkább részévé válik a szabadidős tevékenységeknek.

A dékán maga is Szolnokon szolgált 1989 és 1996 között az akkor még MH Bercsényi László névre hallgató Mélységi Felderítő Zászlóaljnál. Nemrég számoltunk be arról az egyetem honlapján, hogy Dr. Boldizsár Gábor ezredest választották meg a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének elnökéül.


15 év - 15 hang

    • NATO SVKK

Folytatjuk a Magyarország NATO-hoz való csatlakozásának 15. évfordulója kapcsán készült interjúsorozat bemutatását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja kezdeményezésére a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberekkel készülő interjúk sorában ezúttal a Martonyi János, Magyarország külügyminiszterével készült beszélgetést olvashatják. 

1. Mit tekint Magyarország 15 éves NATO-tagsága legfontosabb eredményeinek?

Új tagállamból 15 év alatt a NATO „rendes tagjává” váltunk, emancipálódtunk. Hatalmas felelősség nyugodott rajtunk 1999-ben: Csehországgal és Lengyelországgal együtt bizonyítanunk kellett a bővítéssel kapcsolatos előzetes félelmek megalapozatlanságát. Mi mindig tudtuk, hogy közös értékeink alapján a „transzatlanti családhoz” tartozunk, de tettekkel kellett demonstrálnunk, hogy vagyunk olyan jók, mint az alapító vagy később csatlakozott NATO-tagok; érdemesek vagyunk a bizalomra és érdemben hozzá tudunk járulni a közös erőfeszítésekhez, legyenek azok politikai vagy katonai természetűek. Igazolnunk kellett az 1995-ös bővítési tanulmányban foglaltak érvényességét, vagyis azt, hogy a NATO bővítése a demokrácia, a stabilitás és a biztonság kiterjesztését eredményezi, és hozzájárul nem csupán az európai kontinens, de az egész transzatlanti térség biztonságához, összességben pedig az egységes, szabad Európa eszméjének megvalósulásához.

Sikerünket igazolja, hogy az 1997-99-es bővítési kört 2004-ben és 2009-ben két további bővítési hullám követte, azaz 1999 óta összesen 12 szövetségessel erősödött a NATO. A három ország NATO-beli sikere közvetve hozzájárult az EU-integrációhoz is. Összességében az elmúlt 15 évben nem csupán a külső elvárásoknak feleltünk meg, de saját stratégiai jövőképünk megvalósulásához – azaz minél több szomszédunk teljesítse a feltételeket és váljék NATO/EU-taggá vagy ezek szoros partnerévé – is sikerült közelebb kerülnünk.

2. Véleménye szerint mi volt a legjelentősebb probléma, mellyel Magyarország szembesült NATO-tagsága kapcsán?

Jóllehet a taggá válás egyszeri jogi aktus, a tagság maga folyamat. Ez egyaránt igaz a taggá váló országra és a szervezetre. Minden tagállam szembesül azzal a problémával, hogy meg kell határoznia saját ambíciószintjét: mit szeretne elérni a NATO-ban, mire szeretné felhasználni tagságát, milyen nemzeti prioritásai vannak, és azokat miként kívánja képviselni, érvényre juttatni. Ne feledjük, hogy a taggá válást követő 12. napon kezdődött meg a NATO koszovói légi akciója, amely azonnali kihívás elé állította Magyarországot, és amelyet sikerrel vettünk.

A NATO maga is „mozgó célpont”, a Szövetség politikai és katonai szervezet, amely 1949-es megalakulása óta folyamatosan átalakul és alkalmazkodik – méghozzá a jelek szerint sikeresen – a gyakran gyorsan változó nemzetközi biztonsági környezethez. Politikai oldalon tisztában kell lennünk saját stratégiai céljainkkal, lehetőségeinkkel és korlátainkkal. Ezt a kihívást sikerrel vettük: sokat tanultunk, leküzdöttük a „gyerekbetegségeinket”, magabiztos, érett tagok vagyunk. A döntéshozatal, a magyar biztonságpolitikai gondolkodás és kultúra jelentősen fejlődött a taggá válás óta. A Szövetség katonai átalakulásának követése – miközben ne felejtkezzünk meg az afganisztáni és balkáni műveleti lekötöttségről – még a komoly erőforrásokkal rendelkező tagállamoknak is jelentős kihívást jelent, de különlegesen nehéz feladat a védelmi szektor egészének átalakításával küzdő tagállamnak. A magyar védelmi teljesítmény, műveleti részvétel folyamatos szinten tartása volt talán a legjelentősebb kihívás – különösen a legutóbbi évek gazdasági válsága közepette.

3. Véleménye szerint milyen területeken tudta Magyarország a legnagyobb hatást gyakorolni a Szövetségben?

Magyarország taggá válása napjától aktívan hozzájárult a Szövetségen belüli konszenzusépítéshez és közös gondolkodáshoz. Tudatosan törekedtünk arra, hogy az esetlegesen felmerülő vitás kérdésekben – és mondhatni volt jó néhány az elmúlt 15 évben – mindig konstruktívan és kiegyensúlyozó szerepben nyilvánuljunk meg, hozzájárulva azok megoldásához és ezzel is erősítve a belső kohéziót. Mindezt természetesen nemzeti érdekeink képviseletével összhangban kellett megtenni. A taggá válást megelőzően voltak aggódó hangok, amelyek a Szövetség egységét és működőképességét féltették a bővítéstől, az újaktól. Ezeket sikerült látványosan megcáfolni: az új tagok hozzáadott értéket jelentenek a NATO-nak. Magyarország különösen a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos sajátos ismeretanyagával járult hozzá, illetve befolyásolta sikeresen a Szövetségen belüli gondolkodást.

Fontos eredmény, hogy az afganisztáni szerepvállalás és a NATO globális nyitása mellett a Nyugat-Balkánt sikerült továbbra is a NATO stratégiai fókuszában tartanunk; a bővítés – mint téma – felmerülésekor pedig minden szem azonnal a magyar képviselőre szegeződik. Ezek „magyar témává” váltak, amelyekben véleményünk mindig markáns és előremutató. De semmiképpen sem vagyunk egysíkúak: Magyarország számos más témában és területen is aktívan megnyilvánul. Ki kell emelnem a NATO megújulásához és modernizációjához (transzformációjához) tett hozzájárulásunkat, amelynek konkrét példája a pápai C-17-es stratégiai légiszállítási projekt. Az új típusú kihívások témakörei közül a kiberbiztonságban játszunk komoly szerepet. Kiváló magyar karrierdiplomaták dolgoznak a NATO nemzetközi titkárságán – ez elismerés a magyar diplomáciának – és a nemzetközi katonai törzsben is.

4. Véleménye szerint melyik volt / melyek voltak az(ok) a terület(ek), ahol Magyarország változást remélt NATO-tagsága révén, de az nem, vagy nem teljes mértékben vált valóra?

A NATO sikerének egyfajta „hátulütője”, hogy Magyarországon – de szinte minden európai országban – a társadalom többsége adottnak, magától értetődőnek veszi a biztonságot. Ez egyrészt igen fontos eredménynek és sikernek tekintendő: békében élünk. Ugyanakkor éppen emiatt egyre kevesebb figyelmet kapnak a biztonság- és védelempolitikai megfontolások, amelyeknek egyenes következménye a védelmi költségvetések (a gazdasági válság hatásain túlmutató) csökkenő tendenciája. Sokan megfeledkeznek arról, hogy a biztonság fenntartása folyamatos befektetést igényel és a történelem „nem ért véget”. Mint azt a közvetlen régiónkban zajló események is jelzik, a biztonság és védelem kérdését nem szabad elhanyagolni, és ezt a NATO-tagság teremtette „biztonság és kényelem” mellett tudatosítani kell a társadalomban. Ezért is köszönöm a megszólalási lehetőséget e fórumon.

5. Mit tekint a következő évek legnagyobb kihívásának Magyarország NATO-tagsága szempontjából?

Magyarország számára kiemelt érdek a transzatlanti kapcsolat megerősítése, az Európa iránti amerikai elkötelezettség, és ennek fontos részeként az Egyesült Államok európai katonai jelenlétének fenntartása. Mindez csak úgy biztosítható, hogy ha az európai tagállamok, köztük Magyarország Washington megbízható partnerei maradnak – ellenkező esetben a térség tartósan háttérbe szorul az Egyesült Államok napirendjén. Mindez megköveteli az egyenlőbb teherviselést, a markánsabb európai szerepvállalást, a NATO és az EU szorosabb együttműködését. Mivel Magyarországnak – saját tapasztalatai alapján is – kiemelt érdeke a Szövetség további bővítése a velünk szomszédos vagy hozzánk közeli térségek országaival, komoly kihívást jelent a NATO-tagállamok jelentős részében tapasztalható bővítési fásultság ellensúlyozása, a kérdés iránt szkeptikus, kevésbé empatikus szövetségesek meggyőzése a további bővítés szükségességéről. Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a Szövetség globális szerepvállalásával, partnerségi körének bővülése közepette sem feledkezzen meg a vele szomszédos, értékeit osztó partnerországokról, amelyek bizonyították elkötelezettségüket a NATO által képviselt értékek iránt. A Szövetség hitelességének, hatékonyságának fenntartása megköveteli tagállamaiktól képességeik fejlesztését, annak érdekében, hogy a jövőben is megőrizhesse relevanciáját.

6. Személyesen Önnek mi a legmeghatározóbb élménye, emléke Magyarország NATO-tagságával kapcsolatosan?

Nagyon szívesen emlékszem vissza arra a pillanatra, amikor 15 évvel ezelőtt, 1999. március 12-én a Missouri állambeli Independence város Truman elnökről elnevezett könyvtárában Jan Kavan cseh és Bronisław Geremek lengyel külügyminiszterrel együtt letétbe helyeztük a három ország NATO csatlakozási okiratát, beteljesítve a taggá váláshoz szükséges jogi procedúrát. Albright amerikai külügyminiszter asszony – akinek közismerten erős közép-európai gyökerei vannak – beszédében így emlékeztetett a pillanat történelmi voltára: „Igazi szövetségesekké váltatok: hazaérkeztetek.”


Új könyv a pilóta nélküli repülésről

    • UAV repülés közben
    • Pilóta nélküli repülés
  • Előző
  • Következő

Nemcsak profiknak szól az a napokban megjelenő kötet, mely a pilóta nélküli repülésről tartalmaz szakszerű, de közérthető tanulmányokat.

A pilóta nélküli légi járművek fejlődése az utóbbi évtizedekben viharos tempóra gyorsult. Napjainkra léteznek már közöttük is merev-, forgó- sőt, csapkodó szárnyas, kis, illetve a hang sebességét is meghaladó tempóval szálló, néhány grammos és több tonnás felszálló tömeggel a levegőbe emelkedő, bázisuktól alig száz méternyire eltávolodni képes, valamint kontinensek közötti távolságok átszelésére alkalmas konstrukciók. Repülhetnek saját betáplált programjuk szerint, ember által távirányítással vezérelve, esetleg e kettőt kombinálva is, dugattyús- vagy villanymotorral, esetleg gázturbinás hajtóművel meghajtva. Valamennyi felsorolt konstrukciós megoldás, irányítási változat közös sajátossága az emberi tényező nélkülözhetetlensége a tervezés, a megépítés, valamint a légi és földi üzemeltetés teljes életciklust átfogó folyamatában. A légijármű-kategóriába tartozó gépek megalkotásába, gyártásába kicsi, és nem különösebben gazdag nemzetek képviselői is érdemben, eredményesen, ráadásul „hazai pályán” bekapcsolódhatnak.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Repülő Tanszékének oktatóiból, kutatóiból álló szerzők mellett olvashatók a kötetben a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Óbudai Egyetem avatott szakembereinek, a témában járatos repülőorvosoknak az írásai is.

A pilóta nélküli repülést bemutató könyv már számos nyelven jelent meg, magyarul azonban ez az első, melynek külön érdeme, hogy lényegesen többet nyújt, mint az ebben a kategóriában, hazánkban hozzáférhető, többségében különböző részletességű típusismertetők.

A Pilóta nélküli repülés profiknak és amatőröknek című kiadvány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Óbudai Egyetem konzorciumban megvalósított, ”Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” című TÁMOP-pályázat „Adatintegráció” alprogramjának köszönhetően születhetett meg.

A pályázati program zárásaként Szolnokon, a Magyar Honvédség 86. Helikopterbázisának Intézményi Művelődési Otthonában rendezett konferencián a kutatók arról is beszámoltak, hogy sikerült megalkotni egy kiválasztási és képzési rendszert a távirányítású repülőgépeket kezelő személyzet számára. A programnak hála, rendelkezésre áll egy szimulátor berendezés, melyhez a kutatók kézikönyvet is készítettek. A tanácskozást szervező és a témát a konferencián bemutató Dr. Palik Mátyás, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Repülő Tanszék tanszékvezetőjének előadásából az is kiderült, hogy a távirányítású repülőgépeket irányító személyzet megfelelő képzése mindenekelőtt biztonsági kérdés, hiszen a légteret egyre inkább megosztottan használják ezek az eszközök és a hagyományos repülőgépek.

A Dr. Bottyán Zsolt vezette kutatócsoport a pilóta nélküli repülőgépek irányítását támogató, webalapú szoftvert tervezett, munkájuk során a Bonn Hungary Kft. különféle szenzorokkal ellátott repülőgépét használták tesztelésre.

A projekt keretei között a kutatók ajánlásokat fogalmaztak meg a pilóta nélküli repülőgépek üzemeltetését szabályozó hazai jogi környezet megalkotására.

A projekttel kapcsolatos minden információ itt olvasható. http://www.szrfk.hu/rtk/UAV_handbook/index.html


Vendégek a Thaiföldi Királyságból

    • Thaiföldi látogatók
    • Thaiföldi látogatók
    • Thaiföldi látogatók
    • Thaiföldi látogatók
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzései és nemzetközi profilja iránt érdeklődtek azok a thaiföldi látogatók, akiket március 10-én látott vendégül az intézmény.

A Chaisinn Yardee RTN ellentengernagy által vezetett, összesen 67 fős delegáció látogatásán az egyetemet a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, a Felsőfokú Vezető Képző Tanfolyam, a Nemzetközi Intézet valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda képviselte. A Joint Staff College hallgatói és oktatói azért látogattak Budapestre, hogy megismerjék a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tevékenységét és képzési portfólióját.

Az angol nyelvű rendezvényen Prof. Dr. Kovács László ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese átfogó képet adott az egyetem feladatáról és különleges szerepéről, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar nyújtotta képzésekről. Előadásában kiemelte a közszolgálat különböző területeinek együttműködését, amely a gyakorlatban rendkívül hasznosnak bizonyul olyan esetekben, mint például az árvízi védekezés.

Balogh Péter ezredes, a 23. Felsőfokú Vezető Képző Tanfolyam parancsnoka ismertette a vezérkari tanfolyam képzését. Előadásában hangsúlyozta, hogy a 11 hónapos tanfolyam minél átfogóbb képet kíván adni a hallgatók számára, akik két nagyobb külföldi tanulmányút mellett ellátogatnak többek közt a Külügyminisztériumba, hogy első kézből kapjanak tájékoztatást a magyar külpolitika aktuális kihívásairól és feladatairól.

A thaiföldi delegáció tagjai elsősorban a képzések nemzetközi aspektusa, így a képzéseken résztvevő nemzetközi hallgatók illetve az ösztöndíjak iránt érdeklődtek. Az NKE részéről elhangzott, hogy a kar illetve a vezérkari tanfolyam képzésein egyaránt vannak külföldi hallgatók, többek közt Németországból, Olaszországból és Kínából.

Az egyetem tevékenységének nemzetközi aspektusáról Dr. Lattmann Tamás egyetemi docens tartott előadást. A Nemzetközi Intézet munkatársa felhívta a figyelmet a tervezett angol nyelvű MA képzésre (MA in International Public Service), valamint a Nemzetközi Intézet közreműködésével folytatott katonai vonatkozású képzésekre. 


15 év - 15 hang

    • NATO SVKK
Folytatjuk a Magyarország NATO-hoz való csatlakozásának 15. évfordulója kapcsán készült interjúsorozat bemutatását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja kezdeményezésére a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberekkel készülő interjúk sorában ezúttal a Hende Csaba honvédelmi miniszterrel készült beszélgetést olvashatják. 
 
  • Mit tekint Magyarország 15 éves NATO-tagsága legfontosabb eredményeinek?

A NATO-hoz történt csatlakozásunk történelmi léptékkel mérve is rendkívüli fontosságú esemény. A tagság elnyerésével a világ legerősebb katonai szövetségéhez csatlakoztunk, valamint ismételten elfoglalhattuk helyünket a fejlett nyugati demokráciák között. NATO-tagságunk az újra szabaddá vált Magyarország komoly elismerése volt. Óriási sikerként könyvelhetjük el, hogy helyünk van az asztalnál, Magyarország jelen van és befolyással bír a nemzetközi közösség legfontosabb politikai és védelmi szövetségének döntéshozatalára.

Ami a csatlakozás óta eltelt eredményeinket illeti, szerencsére hosszú a lista. Sikerült a magyar kül- és biztonságpolitika egyik prioritásaként kezelt nyugat-balkáni régió stabilitását megerősíteni. Ebben fontos szerepet játszottak a NATO műveletei és a Szövetség Nyitott Ajtók politikája. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt tizenöt év alatt olyan stratégiai jelentőségű programok települtek Magyarországon, mint a Pápán C-17-es óriásgépek formájában települő Stratégiai Légiszállító Képesség. Említhetném továbbá a NATO Egészségügyi Kiválósági Központját Budapesten, mely szintén a Szövetség számára fontos területen tud hozzáadott értéket biztosítani. Ki kell emeljem az Afganisztánban, illetve a többi műveletben megszerzett interoperabilitást, a különleges műveleti képesség kialakítását, valamint a szlovén légtér védelméhez történő magyar hozzájárulást.

  • Véleménye szerint mi volt a legjelentősebb probléma, mellyel Magyarország szembesült NATO-tagsága kapcsán?

A legjelentősebb kihívásnak a NATO tagsághoz szükséges mentalitásnak a Magyar Honvédségen belül történt meghonosítását tekintem, melynek megvalósításához hosszú éveknek kellett eltelnie. A folyamatot számottevően felgyorsította, hogy az elmúlt tizenöt esztendőben a Magyar Honvédség állományának jelentős hányada vett részt NATO-műveletekben, valamint teljesített szolgálatot a NATO különböző parancsnokságain. Sokat segített emellett, hogy részt vehettünk a NATO, illetve a Szövetségesek által felajánlott tanfolyamokon, képzéseken. A probléma leküzdésének egyik látványos példája, hogy magyar katonák vezetnek egy amerikaiakból is álló különleges műveleti csoportot Afganisztánban.

  • Véleménye szerint milyen területeken tudta Magyarország a legnagyobb hatást gyakorolni a Szövetségben?

Másfél évtized aktív magyar szerepvállalása és Magyarország érdekérvényesítésének talán legnagyobb sikere, hogy a Szövetség máig elkötelezett maradt és jelentős részt vállal a Balkán stabilizációjában. Történt ez annak ellenére, hogy a 2001. szeptember 11-i merényletekkel jelentős hangsúlyeltolódás következett be a NATO politikájában. Az elmúlt évtizedben a Szövetség globális kitekintésűvé vált, és erőfeszítésének fókusza Afganisztánra helyeződött. Az afganisztáni szerepvállalás mellett a NATO csapatok továbbra is Koszovóban állomásoznak, és a Szövetség bővítése is tovább folytatódott. A Balkán stabilitását számottevően erősítette két nyugat-balkáni állam (Horvátország, Albánia) felvétele a Szövetségbe. Ki kell továbbá emelni Szerbia 2006-os csatlakozását a NATO Partnerség a Békéért programjához, melynek megvalósításában Magyarország szintén aktív szerepet vállalt.

  • Véleménye szerint melyik volt / melyek voltak az(ok) a terület(ek), ahol Magyarország változást remélt NATO-tagsága révén, de az nem, vagy nem teljes mértékben vált valóra?

Nem tudok olyan területet megnevezni, ahol nem váltak valóra a NATO tagságunkkal kapcsolatos elvárásaink. Ez egyértelmű jele annak, hogy csatlakozási stratégiánkat helyes prioritások alapján határoztuk meg, és a realitások figyelembe vételével készültünk fel NATO-tagságunkra.

  • Mit tekint a következő évek legnagyobb kihívásának Magyarország NATO-tagsága szempontjából?

Magyarország biztonságának sarokköve NATO-tagságunk. Legnagyobb kihívásnak azt tartom, hogy a transzatlanti kapcsolat továbbra is olyan szoros maradjon, mint a korábbi években. Az Egyesült Államok figyelme egyre kevésbé irányul Európa felé, és a védelmi kiadások jelentős csökkenése felszínre hozta a Szövetségen belüli feszültségeket. Nyilvánvalóvá vált, hogy Európának többet kell tennie biztonságáért. Az európai szövetségeseknek meg kell állítania, majd emelnie kell a védelemre fordított kiadásokat, valamint erősítenie kell a regionális együttműködéseket. Ha ez nem valósul meg, akkor fennáll annak veszélye, hogy a transzatlanti kapcsolat meggyengül és a NATO hatékonysága csökken. A jelenlegi és a várható biztonsági környezet figyelembevételével alapvető érdekünk, hogy ez ne következzen be.

  • Személyesen Önnek mi a legmeghatározóbb élménye, emléke Magyarország NATO-tagságával kapcsolatosan?

Máig meghatározó emlék, hogy igazságügyi államtitkárként a NATO tagságunkkal kapcsolatban szükségessé vált alkotmánymódosításról szóló hatpárti tárgyalásokat vezethettem 1998-ban. Ezért az akkori honvédelmi miniszter a „NATO Csatlakozásért Emlékérem” kitüntetésben részesített, egyúttal tartalékos honvéd ezredessé léptetett elő.


Ökumenikus imaszoba az RTK-n

    • Imaszoba az RTK-n
    • Imaszoba az RTK-n
    • Imaszoba az RTK-n
    • Imaszoba az RTK-n
  • Előző
  • Következő

„Karunk életében ez az összejövetel arra ad lehetőséget, hogy értő, hitüket gyakorló és hitüket megosztó komoly szakemberek jelenlétében feldolgozhatunk egy témát, és a viszonylag régóta formálódó imaszobát megnyithatjuk” – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Rendészettudományi Kar dékánja az ökumenikus imaszoba megáldása alkalmából szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Az imaszoba lehetőséget nyújt arra, hogy a nagyfokú szellemi, illetve fizikai igénybevétel után az egyetem hallgatói, oktatói, dolgozói egy kicsit megálljanak, egy kicsit megpihenjenek – tette hozzá a kar dékánja. A világ megismerésének több szintje van: a hétköznapi tapasztalat, a tudomány, a hit, az intuíció - mondta Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének tagja, majd hangsúlyozta: „Azt kell megérteni, hogy ezek nem egymást kizáró, hanem összefüggő fogalmak”.

A „Rendőr és keresztény? Rendészeti hivatás a keresztény értékek tükrében” című kerekasztal-beszélgetésen felvezető előadást tartott a rendezvény két szervezője, Dr. Tihanyi Miklós r. őrnagy, a Közbiztonsági Tanszék tanársegédje és Dr. Budaházi Árpád r. százados, a Büntetőeljárásjogi Tanszék adjunktusa. A kerekasztal-beszélgetéshez hozzászólt mások mellett Bíró László katolikus tábori püspök, Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök, Dr. Gömbös Sándor r. ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Hivatala hivatalvezetője, valamint Prof. Dr. Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanára.

Fotó: Új Ember katolikus hetilap, Dr. Budaházi Árpád és Szilágyi Dénes


Kodifikációs mesterkurzus a Parlamentben

    • Kodifikacios kepzes

Magyarországon egyedülálló képzési program indult közel 50 parlamenti köztisztviselőnek „Kodifikációs mesterkurzus” elnevezéssel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében. Prof. Dr. Patyi András az intézmény rektora a Parlamentben rendezett nyitó eseményen elmondta, hogy a mesterkurzus az Egyetem és az Országgyűlés Hivatala közötti együttműködésnek köszönhetően jöhetett létre és megtiszteltetés, hogy az Egyetem mentora lehet ennek a programnak.

A programról szóló megállapodást a nyitórendezvényen írta alá Such György az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója. A mesterkurzust nyitó szakmai fórumon részt vett prof. Dr. Varga Zs. András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog – és Államtudományi karának dékánja és a kar több oktatója. A kerekasztal beszélgetéseken részt vettek többek között dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva helyettes államtitkár (KIM), Gáva Krisztián és Czepek Gábor helyettes államtitkárok (KIM) és Fejes Zsuzsanna egyetemi docens (NKE). A mesterkurzusban március folyamán 6 napon kodifikációs tréningeken vesznek részt a parlament kodifikátorai az egyetem és több tárca szakembereinek vezetésével – erősítette meg Kis Norbert rektorhelyettes (NKE) és Bárány Tibor főigazgató-helyettes (OGY), a mesterkurzus felelősei. 


Hamarosan kész a Ludovika főépület

    • Ludovika főépület
    • Ludovika főépület
    • Ludovika főépület
    • Ludovika főépület
    • Ludovika főépület
    • Ludovika főépület
    • Ludovika főépület
    • Ludovika főépület
    • Ludovika főépület
    • Ludovika főépület
    • Ludovika főépület
    • Ludovika főépület
    • Ludovika főépület
  • Előző
  • Következő

A Ludovika Campus projekt részeként hamarosan ünnepélyes keretek között adják át a Ludovika történelmi főépületét. A műemléki rekonstrukciót követően még ebben a tanévben költözik az Egyetemi Központ, szeptembertől pedig megindul az oktatás is.

A teljes felújítás hamarosan a befejezéséhez érkezik, a beruházás műszaki ellenőrzése folyamatban van, a felújított főépület hivatalos műszaki átadására várhatóan március közepén kerül sor.

A beruházás az ütemterv szerint halad, a helyiségeken, berendezéseken a kivitelezők az utolsó simításokat végzik. Helyükre kerültek a Kápolna ólomüveg ablakai, lerakták a burkolatokat az irodákban, a tantermekben, a parkettát a Díszteremben. Folyik a kőlépcsők javítása, a festések véglegesítése, az új ablakok és nyílászárók helyükre kerültek. Megtörtént az épület gyengeáramú kábelezése, a rendszer próbája lapzártakor is tartott. A műszaki átadással egy időben zajlik az informatikai rendszer installációja, amelyet az egyetem végez. A végleges mobil és beépített bútorok szállítása folyamatosan történik.

A főépület előtti téren elkészültek az új útburkolatok, a zöld növényzet telepítése.  A főépület homlokzatára felkerült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felirat, működik a főhomlokzat díszkivilágítása is.

A Ludovika Campus-beruházás során nemcsak a főépület és az előtte lévő tér újul meg, hanem a következő ütemben az Orczy-park is, ahol sportközpont, új oktatási épületek, kollégiumok is épülnek. A parkban több mint egy hektárral nő a zöldfelület nagysága.

Fotó: Szilágyi Dénes, NKE


Szakértők vitáztak a kriminalisztika jövőjéről

    • Kriminalisztika
    • Kriminalisztika
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészettudományi kara minden segítséget megad a Kriminalisztika jövője munkacsoport célkitűzéseinek megvalósításához – mondta dékáni köszöntőjében Prof. Dr. Ruzsonyi Péter büntetés-végrehajtási dandártábornok a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) kerekasztal-beszélgetésén.

„A kriminalisztika multidiszciplináris tudományterület, amely ki van téve a tudomány és a technika örökös fejlődésének. A társadalmi viszonyok átalakulása, a bűnözés kihívásai a bűnüldözést is folytonos megújulásra és felzárkózásra késztetik, éppen ezért lényeges, hogy e tudományterület esetében – egzaktsága és természettudományos meghatározottsága miatt – különös hangsúlyt helyezzünk a tudományterületet fejlesztő tudományos munkára” – tette hozzá a kar dékánja, aki úgy vélte, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek zászlóshajóként kell felkarolni és képviselni a kriminalisztika oktatását és fejlesztését.

Dr. Gárdonyi Gergely rendőr alezredes, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) igazgatójának bűnügyi helyettese rámutatott: az MRTT „Kriminalisztika jövője munkacsoport” első ülésén, 2013 őszén a tagok megegyeztek abban, hogy a munkacsoport célja a tudományszervező tevékenység keretében a kriminalisztika iránt fogékony szakemberek felkutatása, megszólítása és mozgósítása. Elhatározták, hogy olyan tudományos fórumokat kívánnak szervezni, amellyel népszerűsítik a kriminalisztikát, és segítik az így megszólított egyetemi hallgatók, pályakezdők és szakemberek tudományos tevékenységét.

Vajon a hamisított videók és manipulált hangfelvételek elvezetnek-e valaha az ilyen típusú bizonyítékok elértéktelenedéséhez? - tette fel a kérdést Dr. Petrétei Dávid rendőr százados, a BSZKI Központi Technikai Osztály kiemelt főtechnikusa. Konkrét példákkal is alátámasztotta a felvetett problémát: a tengerentúlon például egy olyan videofelvétel jelent meg az interneten, amelyről a hatóságok sem gondolták, hogy valódi. Amikor az elkövető elkezdte postázni az áldozat testrészeit, akkor döbbentek rá, hogy a film egy valóban elkövetett bűncselekményt rögzített. Szó esett a helyszínelő robotról is, amely nem más, mint a ma is létező technikák gyűjteménye a mesterséges intelligenciával kombinálva, rendelkezik például 3D lézer-szkenner gömbpanoráma-fényképészettel, súrlófényes lábbelinyom-minta azonosítóval és lefényképező egységgel.

Dr. Bócz Endre szerint annak ellenére, hogy egyre jelentősebb a szerepe a tárgyi bizonyítékoknak, a jövőben sem fog csökkenni a személyi bizonyítékok jelentősége. A vallomások továbbra is fontos részei a bizonyításnak – hangsúlyozta a nyugalmazott fővárosi főügyész. Prof. Dr. PhD. Kovács Gábor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezető egyetemi docense rámutatott: a kriminalisztika nem tud egyszerre jó, gyors és olcsó lenni, folyamatos kompromisszumokra van szükség. Dr. Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes felsorolta a nyolc leggyakoribb kriminalisztikai hibát, amely a bizonyítékok ellehetetlenüléséhez és az eljárás meghiúsulásához vezethet. A krimináltaktika és az emberi tényező felületességét hangsúlyozta, kiemelte, hogy bármilyen magas szintű lehet a technika, az ügyeket emberek fogják megoldani, akik lelkiismeretesen vagy felületesen végzik a munkájukat.

Dr. Fenyvesi Csaba a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense az olyan kriminalisztikai nóvumokról beszélt, mint például a műorr. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kriminalisztikában fel kell tárni a fehér foltokat és ezekre pontos kutatást kell végezni. A kerekasztal-beszélgetés levezető elnöke, Dr. Janza Frigyes nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár, az MRTT főtitkára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének tagja a szagazonosítás kapcsán megjegyezte, hogy az eljárási cselekmény eredményességéhez elengedhetetlen az emberi tényező, vagyis a szagmintákat például megfelelően kell, hogy rögzítsék. Dr. Nagy Gábor, a BSZKI igazgatója hangsúlyozta, hogy mára jelentősen megváltozott a szakértői bizonyítás, már nem a kérdés minőségén és a szakértő teljesítményén múlik a jó eredmény, hanem a komplex összedolgozáson, mivel annyira összetetté és bonyolulttá vált a szakértői munka - ráadásul költséges is -, hogy nem szerteágazó és komplex döntéseket kíván, amihez nem elégséges egy tudományterület ismerete, így nem lehet a kérdést a korábbi sematikus verzióban kezelni.


Egy mondatban benne van maga a hadművészet

    • A háborúról című könyv bemutatója
    • A háborúról című könyv bemutatója
    • A háborúról című könyv bemutatója
    • A háborúról című könyv bemutatója
    • A háborúról című könyv bemutatója
    • A háborúról című könyv bemutatója
    • A háborúról című könyv bemutatója
    • A háborúról című könyv bemutatója
    • A háborúról című könyv bemutatója
  • Előző
  • Következő

A ma embere számára is tartogat tanulságokat Carl von Clausewitz eredetileg 1834-ben megjelent, A háborúról című klasszikusa, melynek legújabb magyar fordítását az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából készíttette el a Zrínyi Nonprofit Kft. A legújabb magyar fordítás Szabó Júlia munkája. A könyvet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti Campusán mutatták be március 4-én.

A már tizenöt évesen hadnagyi rangot nyert, 1780-ban született, a porosz és az orosz hadseregben is szolgált, 1831-ben elhunyt szerző munkája alapműnek számít a hadtudomány oktatásában. A napóleoni hadseregben tábornoki rangot elért Clausewitz saját harctéri tapasztalatait rendszerezte A háborúról című könyvben. Igaz, korai halála miatt nem tudta véglegesre csiszolni a mű anyagát, a könyvet örökösei adták ki - hangzott el a könyvbemutatón.

Az első magyar fordítás 1892-ben látott napvilágot, ezt 1961-ben egy újabb követte. A könyvet nagyon nehéz olvasni, tartalma sokszor filozofikus, mégis, tartalmaz olyan mondatokat, melyekben benne van az egész hadművészet - mondta Dr. Csikány Tamás ezredes, aki szerint a tanár dolga az, hogy ezekre a mondatokra a diákokat rávezessék.

Az ezredes arról is beszélt, hogy Clausewitz arra tanít, a katonának nem elég saját szakterületén jól képzettnek lennie, hanem a politikához is értenie kell. Az I. világháborúról született elemzések is kiderítették, az osztrák-magyar hadsereg hadvezetése igen jól képzett volt, ám megfelelő politikai ismeretek híján súlyos veszteségek keletkeztek az irányítása alatt álló hadseregben.

Dr. Gellén Márton az NKE Közigazgatás-tudományi Karának oktatója a könyvbemutatón elmondta: a közigazgatás-tudomány is sokat meríthet Clausewitz alapművéből. Ezt először az Egyesült Államokban fedezték fel, ahol a közhatalom jellemzően gyengébb, mint Európában, ezért szüksége van egyfajta támogató koalíció kialakítására. A 70-es évek válságából fakadó közigazgatási reformokkal kapcsolatban azután már az öreg kontinensen is előkerülnek Clausewitz gondolatai. A menedzsmenttudományban, a vezetők kiválasztásában és képzésében úgyszintén szerepet kaphatnak a clausewitzi tanulságok.

Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja számára Clausewitz művének egyik ma is érvényes tanítása, hogy a honvédelem nem csupán a katonák dolga: a nemzet minden tagjának részt kell vennie benne. Az ezredes szerint még a mai, modern információtovábbítás korában is felbukkan az, amit Clausewitz a háború ködének nevezett. Vagyis a hadműveletek vezetői nincsenek tisztában minden paraméterrel, ám egy idő után a további információszerzés már a kezdeményezési lehetőség elveszítésével jár, cselekedni kell.

Warketingnek nevezik azt a módszert, amikor a marketingtevékenység folyamatát próbálják leírni a hadtudományban használatos szakkifejezések segítségével - erről Dr. Bozsonyi Károly, a könyvet kiadó nonprofit kft ügyvezetője, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese beszélt a könyvbemutatón. Clausewitz alapművét ma már használják a marketing szakemberek oktatásában és az üzleti vezetők képzésében is.

A hadtudományban Clausewitznél jelenik meg először a valószínűség számítás, amit a vevők meghódításáért folytatott "hadműveletekben" a marketing szakember is sikerrel használhat. Az értékesítés is lehet csatatér, ahol ugyanúgy érvényes a túlerő szabálya, mint a valódi fegyveres összecsapásokban. Azaz a nagy cégek itt is legyőzik a kicsiket. A védelem fölénye újabb analógia: egy már leosztott piacra való betöréshez jelentős túlerő szükséges.

A rendezvényről videós összeállítás készült, amelyet alább tekinthet meg:


A jó állam odafigyel ügyfeleire

    • a Minőségirányítás aktuális kérdései a közigazgatásban
    • a Minőségirányítás aktuális kérdései a közigazgatásban
    • a Minőségirányítás aktuális kérdései a közigazgatásban
    • a Minőségirányítás aktuális kérdései a közigazgatásban
    • a Minőségirányítás aktuális kérdései a közigazgatásban
  • Előző
  • Következő

A Jó állam odafigyel ügyfeleire, a közigazgatásban az állam célja az elégedett ügyfél - mondta Papp Gergely Zoltán, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának munkatársa a Minőségirányítás aktuális kérdései a közigazgatásban című, a napokban tartott konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán.

Az osztályvezető hozzátette: bár az elégedettségmérést először a versenyszférában kezdték használni, a közigazgatásra jellemző sajátosságok figyelembevételével a módszer erre a területre is adaptálható. Mind a verseny-, mind a közszférában igaz - magyarázta -, hogy a legfontosabb tényező a működésben maga az ügyfél. Igaz, első pillantásra az üzleti vállalkozások esetében szolgáltatásról, míg a közigazgatásban eljárásokról beszélhetünk. Valójában azonban az eljárások is egyfajta szolgáltatások az állampolgár számára.

Komoly különbség viszont, hogy a versenyszférában a mérés célja a profitmaximalizáció, a közigazgatásban azonban az állam jó működése. Az osztályvezető megjegyezte: a közszférában végrehajtott elégedettségméréseknél nem árt tisztában lenni azzal, hogy az állampolgár szkeptikus. Megvannak a rossz tapasztalatai a bürokráciáról. Lehet, hogy egy kérdőív kitöltésével nemcsak az adott szervezetről mond véleményt. Sem írásban, sem telefonon nem érdemes négy-öt kérdésnél többet feltenni. Rendkívül fontos továbbá a visszacsatolás: kevés dolog gyakorol pozitívabb hatást az állampolgárra, mint amikor látja, a kérdőívben adott visszajelzését a hivatal megfogadta s alkalmazta működésében a tanulságokat.

Papp Gergely azt tanácsolja az ezzel a területtel foglalkozó kollégáinak, kvantitatív méréseket végezzenek. Ezeket könnyű kiértékelni, az adatbázis később is felhasználható. Általában gyorsítja, egyszerűsíti a felmérést, ha elektronikusan végzik. Ez nem feltétlen csak on-line kitöltést jelent, akár az is járható út, ha az okmányirodákban az ügyfelek kapnak egy tabletet, melyen néhány kérdést megválaszolhatnak a szolgáltatással kapcsolatban. Az okmányirodákban az eddig elvégzett elégedettségmérések alapján növelték az előre egyeztetett időpontban történő ügyintézések számát és vezették be a bankkártyás fizetési lehetőséget - említett példákat az egyetem Közszervezési és Szakigazgatási Intézetének Közigazgatás-szervezési Tanszéke által szervezett konferencián az osztályvezető az eddigi intézkedésekre.

Dr. Almásy Gyula, a Közigazgatás-szervezési Tanszék vezetője kiemelte: a minőségi közigazgatás megteremtése hazánk egyik legnagyobb kihívása, különösen amiatt, hogy még a hozzáértők közül is sokan küzdenek fogalmi zavarokkal. Többek között ezt volt hivatva rendezni ez a konferencia.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium koordinálja Magyarországon az úgynevezett CAF-modellt - mondta Fekete Letícia szakmai tanácsadó. A CAF-modellt (Common assesment framework - Közös értékelési keretrendszer) 2000-ben fejlesztették ki az európai országok közigazgatási rendszereinek értékelésére. A CAF önértékeléssel dolgozik, vagyis a szervezet maga végzi a vizsgálatot. A CAF azért keretrendszer, mert nem szigorú szabályokkal dolgozik, kreativitást hagy az alkalmazók számára - hangzott el az előadásban. A CAF-ot minden ország a maga képére formálhatja, ez Magyarországon is megtörtént.

Azon közigazgatási szervek, akik szeretnék használni, ingyenesen regisztrálhatnak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, jogosultságot kapnak a célszoftver használatára is. A tesztüzemben történő használathoz pedig még regisztráció sem kell. A keretrendszer a gyakorlatban egy 28 kérdésből álló, 9 témába csoportosított kérdőív. Az értékelésben 5-20 fős, a szervezet hierarchiájának minden szintjéből összeállított munkacsoportok vesznek részt. A CAF vizsgálja a vezetést, a stratégiát és tervezést, a belső erőforrásokat, a partnerkapcsolatokat, a folyamatokat, az eredményeket, a munkatársakat, a társadalmi felelősségvállalást és a kulcsteljesítményeket.

 A CAF megfelelő módszer a szervezet erősségeinek és fejlesztésre szolgáló tulajdonságainak felderítésére. Jelenleg is futnak pályázatok szervezetfejlesztési programok megalkotására. A CAF hazai weboldalán az érdeklődőket módszertani anyagok is segítik.

A 400 legsikeresebb önkormányzat közül, akik az utóbbi években különféle pályázatokon nyertek, 97%-nál használják a CAF-ot - mondta Kormány Tamás, a területen huszonöt éve működő Controll Holding Zrt. vezérigazgatója a konferencián. A szakember úgy véli, a politikusok általában akkor járnak el a legjobban, ha nem avatkoznak bele a menedzsment folyamatokba. Bár Debrecen, Győr vagy Veszprém kivételesen jól működő önkormányzat, a vezérigazgató szerint Magyarországon inkább az a gyakorlat, hogy a minőségirányítás terén megfigyelhető nekibuzdulásokat több-kevesebb idő után a projektek elhalása követi. "A közigazgatási gárda nem vész el, de soha nem hátrál" - osztotta meg az önkormányzatok számára nyújtott tanácsadói munkája során szerzett tapasztalatait a szakember a hallgatósággal.

A hazai rendszer egy másik kevéssé előnyös tulajdonsága, hogy a pályázatokat sokszor külső pályázatírók készítik az önkormányzatok számára, akiknek fogalmuk sincs valójában, mi folyik a hivatalban. A közbeszereztetést megint más, külső stáb csinálja, ők gyakorta a pályázatban elvégeztetni kívánt feladatot nem értik. A pályázatíró, a közbeszereztető és a jogász pedig nem kommunikál egymással, aminek szintén kedvezőtlen következményei vannak - véli Kormány Tamás.

A szakember számára kérdés, tulajdonképpen mit jelent Magyarországon a jó állam? "Az angoloknál értem: ha késik a vonat tíz percet, az a rossz" - hozott fel egy példát. De nálunk mi a "jó"? Egyáltalán mit várunk el az államtól?

A vezérigazgató leszögezte: a CAF önmagában nem minőségirányítási rendszer. Ez csak arra jó, hogy "megkérdezzem a feleségemtől, mit akar". Minőségirányítási rendszer például az ISO, de ennek használatához határozott vezetői koncepció is szükséges. 

A szakember a konferencián felajánlotta, szívesen segít azoknak az egyetemi hallgatóknak, akik szakdolgozatuk témáját, kutatási területüket a minőségirányítás területéről választják.

A közigazgatás-tudományban a minőség kérdésköre jelenleg éppen paradigmaváltás időszakát éli - mondott véleményt a területről Prof. Dr. Bukovics István, a tavaly indult Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője a tanácskozáson.

 Dr. Koronváry Péter , a Közigazgatás-szervezési Tanszék egyetemi docense arról beszélt, hogy kétséges, egy ötven évvel ez előtt, Amerikában, nem a közigazgatás vizsgálatára, hanem az ipari termelés irányítására kifejlesztett rendszert egyáltalán érdemes-e használni a mai Magyarországon. A TQM, azaz Total Quality Management (Teljeskörű minőségirányítás) még a Taylorizmus gyökereire vezethető vissza, amit viszont jellemzően képzetlen munkásokat foglalkoztató üzemek munkájának menedzselésére alkottak meg. Magyarországra a 90-es évek elején érkezett meg a TQM - idézte fel a történész.

A TQM-szakirodalom területén alkotók munkáinak alapján az egyik fő jó tanács, hogy lassan. Vagyis változásokat csak megfelelő ütemben lehetséges megvalósítani. A TQM hívei szerint az ellenőrzés árt: legalábbis a munkatársak számonkérésszerű ellenőrzése. Ellenőrizni a feladatot kell, nem a munkatársat, s mindezt úgy, hogy az eljárás a munkát végző személyt ne demotiválhassa.

 A docens felidézte: míg száz éve a vezetők értették legjobban a szakmát, utasításokkal látták el beosztottjaikat, mit, hogyan csináljanak, míg később a mérnöki tudással rendelkező vezetők már megtanították a munkásokat, pontosan mit, miért, hogyan kell tenniük, addig ma a szervezet csúcsán álló személyek jellemzően nem értenek ahhoz a feladathoz, amit irányítanak. Azaz pl. a kormányablakban történő ügyintézésről döntést hozó felső vezető nem valószínű, hogy maga dolgozott volna ilyen munkakörben. Japánban - mondta a történész -, a döntéshozók maguk is kipróbálják azt, amiről határoznak.

Bármilyen minőségirányítási rendszerről legyen szó, hogy mi történik egy szervezetben, igazából attól függ, mit akar a vezető. ha változást akarnak valahol, a vezetőt kell lecserélni. Minőségi javulást Magyarországon valójában csak a kultúra változásától lehet várni - mondta a docens hozzátéve, maga nem szakértője a területnek, csupán bölcsészként, történészként fejtette ki gondolatait.

A Kormányablakok kialakítása, működtetése a közigazgatási hatósági ügyintézés területén is minőségi változást jelent - mondta Dr. Imre Miklós, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elnökhelyettese. A közigazgatás négy meghatározó eleme, azaz a pontos feladattérkép, a feladatkataszterhez illeszkedő szervezet, az elhivatott, képzett személyállomány és az egyszerű, áttekinthető eljárásrend ötvöződik a Kormányablak programban. A Kormányablak a közigazgatási hatósági tevékenység megújításának is tekinthető, hiszen ennek segítségével egyszerűbbé, gyorsabbá, ügyfélbarátabbá válik a hatósági ügyintézés.

Ancsin László, Budapest Főváros XVI. Kerületi Polgármesteri Hivatalának jegyzője beszámolt arról, hogy az önkormányzat 2000 óta rendelkezik kezdetben Minőségbiztosítási, majd 2003 óta Minőségirányítási rendszerrel. 

Szolgainé Soós Gabriella tűzoltó őrnagy, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője arról beszélt, hogy a Katasztrófavédelem – a rendvédelmi szervek közül elsőként és egyedülállóként - alkalmazni kezdte az egységes szakmai és minőségirányítási rendszert. Bemutatta a katasztrófavédelmen belüli felelősi rendet, a teljes szervezetrendszer MIR szabványtanúsításának fenntartásához szükséges okirat megújító eljárás folyamatát, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2013-as minőségpolitikáját.

A konferencia zárásaként Soós Hajnalka, a Vezető- és Továbbképzési Intézet szakreferense, a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola hallgatója kiemelte: elsősorban az állampolgár, tehát az ügyfél szemszögéből kell szemügyre venni a minőséget vagyis, hogy mennyire elégedett az ügyintézés gyorsaságával, szakmaiságával, hatékonyságával. Ez azonban - tekintettel az emberi tényező által okozott kiszámíthatatlanságra – rendkívül nehezen mérhető egzakt módon. Mindehhez a rendszer hatékony és gazdaságos működése is elengedhetetlen.  Ha sikerülne egy olyan szervezeti kultúrát kialakítani a bemutatott minőségirányítási rendszereknek a segítségével, amely alapvetően arra helyezi a hangsúlyt, hogy a közigazatás az egyes munkafolyamatokat minél precízebben végezze el, az már valamilyen szinten magában hordozná az ügyfelek elégedettségét is.




Új gazdasági főigazgató az egyetemen

    • Az egyetem épülete
Fülöp Lajos

Március 1-től Fülöp Lajos a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gazdasági főigazgatója. A Gulyásné Turóczi Margit távozásával megüresedett vezetői pozíció betöltésére benyújtott pályázatokat a Szenátus  január 29-i ülésén rangsorolta, majd a Fenntartói Testület ez alapján 2014. március 1-től három évre Fülöp Lajost bízta meg a gazdasági főigazgatói feladatok ellátásával.

Az újonnan választott főigazgató számára nem teljesen új a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hiszen kinevezését megelőzően egy éven keresztül az NKE Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatójaként járult hozzá az intézmény fejlődéséhez.

Fülöp Lajos korábban vezető pozíciókat töltött be olyan nagy múltú cégeknél, mint például a TEVA Zrt. vagy az FAG Magyarország, de volt a Debreceni Egyetem gazdasági főigazgatója is.

Az intézmény korábbi főigazgatója, Gulyásné Turóczi Margit szakmai tanácsadóként tevékenykedik tovább az egyetemen. 


Elnökváltás az ejtőernyősöknél

    • Attasé testület látogatása

Dr. Boldizsár Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánját választotta elnökének az 1990-es években alakult Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége a napokban rendezett tisztújító közgyűlésén. Az új elnök szerint egy ejtőernyősnél nem a bicepsz átmérője számít, hanem az, hogy a fejben rend legyen.

A nemrég megválasztott elnök 1985-ben kezdett el ejtőernyőzni, az akkori MHSZ-ben. Elmondása szerint egy repülőtér közelében laktak, ahol szinte minden héten rendeztek ejtőernyős tábort. Dr. Boldizsár Gábor alig várta, hogy 16 éves legyen és fejest ugorjon az ejtőernyőzés világába. Négy hónap felkészülés után ugorhatott először, bár szerinte az ejtőernyős ugrásoknál a negyedik az, amely igazán meghatározó, ahol feszegetik a határokat az ejtőernyősök. Az újdonsült elnök a tisztújítón a legfontosabb tervei között a minisztériumokkal, a civil-, társadalmi szervezetekkel és az ejtőernyős klubokkal való szorosabb kötelék kialakítását nevezte meg.

Az ezredes célul tűzte ki azt, hogy minél több fiatal csatlakozzon a szervezethez, ezért az ifjúság nevelését is kiemelkedő feladatnak tartja, amelyben a nagy tapasztalattal rendelkező ejtőernyősök szaktudását szeretné mozgósítani.  A jövő mellett a múltra is nagy hangsúlyt szeretne helyezni dr. Boldizsár Gábor ezredes, aki szerint a hagyományok ápolása nem pusztán anyagi kérdés, hanem erkölcsi és szakmai kötelesség is egyben, ugyanis ha nem tudjuk, hogy honnan jöttünk, akkor azt sem tudjuk, hogy hová tartunk, mi a célunk.

A szövetség gazdálkodásával kapcsolatban az újdonsült elnök elmondta, hogy 2014-re szolid költségvetést tervez. Az új vezető a tisztújító rendezvényen megköszönte az előző elnökségnek és a leköszönő elnöknek, dr. Boda József tábornoknak a szövetség élén végzett több mint egy évtizedes, kiemelkedő munkáját, aki az ejtőernyős díszjelvény arany fokozatát vehette át az eseményen. Dr. Boldizsár Gábor megköszönve a küldöttek bizalmát és támogatását, első elnöki beszédét a következő hitvallással zárta: „Annyi tisztességet adj másoknak, amennyit elvársz magadnak!”  

Boldizsár Gáborral interjú készült a Bonum Publicum egyetemi magazinba, a cikket a lap áprilisi számában olvashatják.