Szűkítés


Minden Címke 489


bejegyzések

Egyre népszerűbb az Erasmus

    • erasmus

Az Európai Bizottság közleménye szerint újra rekordévet zárt az Erasmus, amely Magyarországon is a legnépszerűbb mobilitási program. 1997-es hazai indulása óta 45.000 hallgató és 11.500 felsőoktatási munkatárs külföldi tapasztalatszerzését tette lehetővé. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is egyre többen veszik igénybe ezt a lehetőséget, de a beutazó hallgatók száma is a duplájára növekedett az előző tanévhez képest.


Az Erasmus program koordinálását végző Tempus Közalapítvány adatai szerint egyensúlyba került a ki- és beutazók aránya: az előző tanévben 4400 magyar hallgató utazott a program keretében Európa különböző országaiba, míg 4300 Erasmus hallgató érkezett Magyarországra. Mostanra Törökországból és Németországból fogadjuk a legtöbb fiatalt, akik felsőfokú tanulmányok folytatása, illetve szakmai gyakorlat céljából utaznak hazánkba. A magyar kiutazók elsősorban német, francia és spanyol egyetemekre és vállalkozásokhoz mennek. A szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók részvételét kiemelten támogatja a közalapítvány, így a 2014/15-ös tanévtől kezdve évente több mint 500 fiatal részesül majd megemelt ösztöndíjban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói között a 2012/2013 tanévben Belgium, Németország, Franciaország és Lengyelország volt a legnépszerűbb célpont tanulmányi mobilitás esetén, szakmai gyakorlatra viszont az Egyesült Királyságba és Németországba utaztak a legtöbben. Tanulmányi mobilitási programban majdnem kétszer annyian vettek részt, mint szakmai gyakorlaton, az előbbi esetén 30 fő, az utóbbi esetén pedig 17 hallgató utazhatott külföldre. A számok azt bizonyítják, hogy megnőtt a kiutazók létszáma, annak ellenére, hogy intézményünk ebben az évben nem rendelkezett szakmai gyakorlatra fordítható támogatással.

A beutazó hallgatók száma a korábbi tanévhez képest a duplájára növekedett, legtöbben Lengyelországból, Törökországból és az Egyesült Királyságból érkeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.

A következő tanévben az NKE igyekszik tovább növelni az Erasmus+ programban résztvevő hallgatók számát. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy ismét lehetőség lesz szakmai gyakorlat támogatására is.


Tanulmánykötet jelent meg Werbőczyről

    • Tanulmánykötet jelent meg Werbőczyről
    • Tanulmánykötet jelent meg Werbőczyről
    • Tanulmánykötet jelent meg Werbőczyről
    • Tanulmánykötet jelent meg Werbőczyről
    • Tanulmánykötet jelent meg Werbőczyről
    • Tanulmánykötet jelent meg Werbőczyről
  • Előző
  • Következő
Werbőczy Istvánt kora kiemelkedő jogtudósának, államférfijának és diplomatájának nevezte Trócsányi László igazságügyi miniszter  "A  Magyar Jog fejlődésének fél évezrede: Werbőczy és a Hármaskönyv 500 esztendő múltán” elnevezésű márciusi tudományos emlékülésen elhangzott előadások, azonos címmel megjelent szerkesztett tanulmánykötetének bemutatóján.
 
Az igazságügyi tárca vezetője hozzáfűzte, hogy Werbőczy főművének kiemelkedő jog- és kultúrtörténeti hatása vitathatatlan, ugyanis a Hármaskönyv fenntartotta a magyar jog uralmát és egységes gyakorlatát a török hódoltság, majd a Habsburg-abszolutizmus idején és bizonyos rendelkezései a második világháború végéig érvényben maradtak.
 
Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora beszédében emlékeztetett arra, hogy Werbőczy Tripartitumának kiemelkedő szerepe van abban, hogy ma itt magyarul, magyar jogról beszélhetünk. 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Dísztermében megrendezett eseményen Stipta István, a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar intézetigazgató egyetemi tanára a kiadványt bemutató előadásában kiemelte, hogy a tanulmánykötet hiánypótló, hiszen Werbőczyről keveset írtak és érdemben eddig nem sokat foglalkoztak vele. 
 
Kukorelli István, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanára zárszavában a többi között elmondta, hogy a márciusi Werbőczy konferenciának az volt az elsődleges célja, hogy szélsőségek nélkül, kritikai alapokon beszéljenek a híres jogtudós munkásságáról.
 
A most bemutatott tanulmánykötet a Magyar Tudományos Akadémián 2014 márciusában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az MTA IX. osztály Állam- és Jogtudományi Bizottsága szervezésében megrendezett konferencia előadásainak szerkesztett változata. Az előadók között olyan szaktekintélyek szerepeltek, mint Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának professzora, korábbi alkotmánybíró, Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Vékás Lajos akadémikus, a Polgári Törvénykönyv kodifikációjának vezetője. 
 
A tudományos emlékülés alkalmából az NKE a Tripartitum facsimile (hasonmás) kiadásával emlékezett meg Werbőczy főművének 500. évfordulójáról. A Hármaskönyv hasonmás kiadásának borítójával azonos külsővel készült tanulmánykötet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában jelent meg. A márciusi konferencián elhangzott előadások alapján készült tanulmányokat, valamint az előadások angol és német nyelvű összefoglalóját is tartalmazó kötet szerkesztője Máthé Gábor, az NKE Közigazgatás-tudományi Karának professor emeritusa. 

A Werbőczy könyv az ÁROP 2.2.21 terhére került kiadásra.
 
Cimkék: Werbőczy, július, 2014

Diplomaosztó a KTK-n

    • KTK Diplomaátadó
    • KTK Diplomaátadó
    • KTK Diplomaátadó
    • KTK Diplomaátadó
    • KTK Diplomaátadó
    • KTK Diplomaátadó
  • Előző
  • Következő
"Rossz törvényekkel és jó hivatalnokokkal még mindig lehet kormányozni, de a rossz hivatalnokok esetén a jó törvények sem segítenek" - idézte a híres porosz, majd német birodalmi kancellár, Otto von Bismarck szavait Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a Közigazgatás-tudományi Kar diplomaosztó ünnepségén. Hozzáfűzte: egy tisztviselő, hivatalnok, mindenek előtt legyen független, hozzáértő és szakmája iránt elhivatott.  
 
A Budapest Kongresszusi Központban megrendezett eseményen Dr. Cserny Ákos, az NKE Közigazgatás-tudományi Karának dékánja köszöntőjében a következőket mondta: " Önök, akik jogelőd intézményeinkben kezdték meg tanulmányaikat, legyenek büszkék arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végeztek és azon, sok ezer fős közigazgatási szakember gárdát gyarapítják a mai naptól kezdve, akiket az egyetem és jogelődjei neveltek és bocsátották a köz szolgálatára."
 
Dr. Danku Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára ünnepi beszédében kiemelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása jelentős lépés volt a közigazgatás reformjában, hiszen ebben az intézményben olyan felsőfokú közszolgálati szakembereket képeznek, akik az új generációját adhatják annak a jó államnak, amelyen Magyarország Kormánya 2010 óta dolgozik.
 
A beszédek után az ünnepség kitüntetések, elismerések átadásával, majd a jelöltek eskütételével folytatódott. A július 12-i ünnepségen igazgatásszervező, nemzetközi igazgatási alapszakon, valamint európai és nemzetközi igazgatás, illetve közigazgatási mester szakon idén összesen 400 hallgató vehette át diplomáját. 
Cimkék: KTK, július, 2014

Diplomaosztó a Hungária körúti kampuszon

    • HHK diplomaosztó
    • HHK diplomaosztó
    • HHK diplomaosztó
    • HHK diplomaosztó
    • HHK diplomaosztó
    • HHK diplomaosztó
  • Előző
  • Következő

A most végző az utolsó olyan évfolyam, amely még az elődintézménynél kezdte meg tanulmányait - emlékeztetett Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora az intézmény Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának diplomaosztóján, július 11-én. Az ünnepségen a kar alap- és mesterképzésen végzett hallgatóin kívül okleveleket kaptak a Katonai Felsőfokú Vezetőképző Tanfolyam, valamint a Nemzetközi Intézet és a Katasztrófavédelmi Intézet volt diákjai is.

Ezzel kapcsolatban a rektor hangsúlyozta: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sokszínűségét bizonyítja a megannyi karon, szakon diplomázó hallgató. Patyi András arra kérte a végzősöket, ne feledjék: a tanulás élethosszig tart. Azok számára is, akik most elhagyják az iskolapadot és a köz- vagy a magánszféra szolgálatába lépnek. 

"Tisztességesen élni, mást nem bántani, kinek-kinek megadni a magáét" - idézett a rektor a végzősöknek, útravalóul Werbőczy István országbírói ítélőmester, később nádor Tripartitumából.

A végzősök nevében búcsúbeszédet mondó Ádám Barnabás ezredes társaihoz is szólva felhívta rá a figyelmet, hogy a szervezet, amiben most szolgálatukat megkezdik, olyan közösség, ahol nem számít a bőrszín, nem számít a vallás. Csak a teljesítmény számít. A köz szolgálata a valós tudáson, a hazaszereteten, a haza iránti hűségen nyugszik - mondta még. A friss diplomások feladata lesz, hogy valamit ők is újjáépítsenek a hazán - fejezte be beszédét az ezredes.

Az ünnepségen az egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának, Katasztrófavédelmi Intézetének és Nemzetközi Intézetének összesen 262 hallgatója kapott oklevelet.

Cimkék: HHK, július, 2014

Dr. Vastag Gyula lett az első Magyary Chair

    • Magyary Chair

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által létrehozott Chairship program lényege, hogy az intézmény a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően elismerje azoknak az egyetemi tanárainak és kutatóprofesszorainak a munkáját, akik tudományterületük nemzetközileg is elismert szaktekintélyei, illetve szakmájukat a legmagasabb szinten, az egyetem érdekében művelik. A több elemből álló programban a Magyary Zoltán Chair a közigazgatás-tudományi, a Hunyadi János Chair a hadtudományi, míg az Andrássy Gyula Chair a rendészettudományi eredményeket népszerűsíti és fejleszti. 

A Chair program első lépéseként az NKE rektora a Magyary Chair cím elnyerésére hirdetett pályázatot.  A program célja a névadó közigazgatás-tudomány terén elért eredményeinek ápolása, népszerűsítése és a Magyary Zoltán által teremtett tudományos iskola szellemi hagyatékának gondozása, továbbfejlesztése. A pályázati feltételek között szerepelt, hogy a pályázó kutatóként, egyetemi oktatóként segítse elő az egyetem presztizsének növelését.

A Magyary Chair címet Prof. Dr. Vastag Gyula nyerte el, akit 2014. július elsejétől nevezett ki a program élére Prof. Dr. Patyi András rektor. Az erről szóló okiratot július 9-én vette át Vastag professzor úr, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatainak és nemzetközi ismertségének, illetve nemzetközi elismertségének növelését nevezte meg fő célkitűzésként. A neves tudós az MTA doktora, az NKE Közigazgatás-tudományi Kara Közszervezési és Szakigazgatási Intézetének új vezetője.

Prof. Dr. Vastag Gyula kinevezése alkalmából a következőket nyilatkozta honlapunknak: "Nagy megtiszteltetés számomra ez a pozíció, hiszen az én szemszögemből Magyary Zoltán nemcsak a közigazgatási reform egyik legkiemelkedőbb alakja volt Magyarországon, hanem a vezetéstudomány és a szervezés területén is kiemelkedőt alkotott. Nagy tisztelettel tekintett a szervezéstudományokra, amely számomra nem idegen, hiszen korábban főként ezen a területen tevékenykedtem." Dr. Vastag Gyula hozzáfűzte: munkája során nagy hangsúlyt fektet majd az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak erősítésére, főként angolszász vonalon, ezen belül együttműködési megállapodások, közös programok kidolgozása, tanár és diákcsere programok megvalósítása szerepel a tervben.

Prof. Dr. Vastag Gyula a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjén végzett népgazdasági tervező-elemző matematika szakon. Egyetemi évei alatt a hazai és nemzetközi tudományos diákköri konferenciákon négy díjnyertes tanulmánynak volt szerzője, illetve társszerzője. 1990-től 2006-ig az Egyesült Államok vezető gazdálkodástudományi iskoláiban dolgozott. Hazatérése után több egyemen oktatott, illetve töltött be vezető pozíciókat. A Budapesti Corvinus Egyetemen habilitált, MTA doktori címét a szervezeti versenyképesség témakörében az „Operations and Supply Chain Management” területén folytatott kutatásaiból írta.  Számos folyóirat és kiadó felkért bírálója, valamint a többi között a Decision Sciences Institute Végrehajtó Bizottságának tagja.

A Prof. Dr. Vastag Gyulával készült nagyobb terjedelmű interjút a Bonum Publicum következő számában olvashatják majd.

Cimkék: Magyary, július, 2014

Rendőrtiszteket avattak a Várban

    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
  • Előző
  • Következő

A korábbi évek hagyományainak folytatásaként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara idén is a Budai Várban tartotta tisztavató ünnepségét. A 166 végzett hallgató a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter és a tábornoki kar jelenlétében tette le a tiszti esküt.

Nehéz, komoly felelősséggel járó, de szép hivatást választottak. Az egyenruha tiszteletet parancsol, a rendőr a törvény hangja, minden szavával és tettével a törvényt kell képviselnie, példát kell mutatnia. Olyan tisztekre van szükség, akik szeretik a hazájukat és szolgálatukat elkötelezetten, a legjobb tudásuk szerint látják el. Az országnak és a nemzetnek szüksége van Önökre- hangsúlyozta ünnepi beszédében Orbán Viktor.

A miniszterelnök beszédében szólt a 2010 utáni rendvédelmi reformról, amelynek kapcsán megjegyezte: az emberek egyik fő elvárása az volt, hogy a rendőrség véletlenül se kelthessen olyan benyomást, hogy nem az áldozatok, hanem az elkövetők oldalán áll, vagy esetleg egyes tagjai a bűnelkövetők táborához tartoznak. Az is elvárás volt, hogy az ország legkiesőbb településein is érezhető legyen a rendőri jelenlét. Ehhez szükség volt 3500 új rendőrre – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet a rendvédelmi szervek közötti kiváló kapcsolatra, arra, hogy az elmúlt években bebizonyították: ipari katasztrófa, egész Európát megtépázó váratlan havazás vagy akár árvíz esetén is lehet rájuk számítani. Erről a rendről álmodtunk 25 évvel ezelőtt - tette hozzá a kormányfő, aki kiemelten fontos feladatnak tartja a rendvédelmi életpálya kialakítását, hogy tervezhetőbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és stabilabb legyen az ágazatban dolgozók munkája.  

A karról idén 120 tiszt kerül a rendőrséghez, akik bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi és határrendészeti szakirányokon végeztek. A többi végzős hallgató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Büntetés-végrehajtási Szervezet és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztje lesz. Idén először avattak a közrendvédelmi és a közlekedésrendészeti szakirányon 2007 óta nappali munkarendben diplomát szerzett rendőrtiszteket.

A tisztavatást megelőző napokban a Rendészettudományi Karon Prof. Dr. Patyi András rektor, Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, dékán és a rendvédelmi szervek képviselői adták át az okleveleket és a kinevezési okiratokat a végzős hallgatóknak. Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány az ORFK Teve utcai épületének auditóriumában ünnepélyes keretek között fogadta a végzős, rendőri szakos hallgatókat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az ORFK vezetői, valamint a megyei és a budapesti  rendőrfőkapitányok jelenlétében.

Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszéde teljes egészében megtekinthető a következő linken: http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/az-egyenruha-tobbe-nem-felelmet-ebreszt-hanem-tiszteletet-parancsol

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: RTK, Tisztavatás, 2014

Emlékoszlopot avattak a Ludovikán

    • Ludovika emléktábla
    • Ludovika emléktábla
    • Ludovika emléktábla
    • Ludovika emléktábla
    • Ludovika emléktábla
    • Ludovika emléktábla
  • Előző
  • Következő

A Ludovika Főépület történelmi emlékhellyé nyilvánítása alkalmából emlékoszlopot avatott június 24-én Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Hende Csaba, honvédelmi miniszter. A tárcavezető beszédében hangsúlyozta: a Ludovika mindig egyet jelentett a minőséggel.

Az épület a Magyar Állam újjászervezését, az államban való gondolkodás újjászületését jelképezi. Sem egyetemek, sem katonai akadémiák nem jönnek létre betonból, téglából és malterból. Egy egyetem több mint a folyosók, ahol az egyetemi polgárok közlekednek. Az egyetemet az a szellemiség kell, hogy teremtse és fenntartsa, mely mögött magasztos eszmék és érzelmek állnak – mondta köszöntőjében Patyi András rektor, aki hozzátette: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem azoknak az értékeknek a megújításával is szolgálni kívánja a hazát, amelyek egykor a Ludovika Akadémiát jelentették.  

A Ludovika fogantatása, születése, bölcsője, serdülő és felnőtt kora maga Józsefváros - értékelt az ünnepségen Kocsis Máté, a VIII. kerület polgármestere. Emlékeztetett: az épületet a népnyelv politikai rendszerektől függetlenül mindig Ludovikának hívta. Ludovika volt, van és lesz. Józsefváros megújulásának szikla szilárd alapzata a Ludovika Akadémia és annak szellemisége – mondta. A polgármester megjegyezte: a Ludovika szó mindenkiben a rend, fegyelem, becsület, hit, és erkölcs fogalmakat idézi fel.

A Ludovika a magyar honvédtisztek alma matere volt - kezdte ünnepi beszédét Hende Csaba honvédelmi miniszter. Azoké, akik a nemzet védelmében járták a XIX. és XX. század csatatereit. Hűek voltak a zászlóhoz, a szabadság ügyéhez, a mindenkori magyar alkotmány szelleméhez és betűjéhez. Harcoltak a legnehezebb háborúkban, melyeket megvívni valaha magyar katonának megadatott. Vezették embereiket, megtették mindazt, amit a katona szakma szabályai szerint meg kellett tenniük - tekintett vissza a miniszter a Ludovikában nevelkedett tisztek életére.

Esküjük szerint becsülettel éltek és haltak, ezzel vívtak ki semmivel sem összemérhető rangot annak a fogalomnak, hogy ludovikás tiszt - tette hozzá.

Ez a nemzet nagyon sokkal tartozik nektek - szólt a miniszter az ünnepi rendezvényen megjelent egykori ludovikásokhoz.

Az egyetem mostani hallgatóiról pedig azt mondta Hende Csaba: célunk, hogy ezek a fiatalok képesek legyenek megnyerni a jövőt a nemzet és a közjó számára. A kormány mindent megtesz, hogy a jövőben is a minőség legyen a közszolgálat legfőbb ismérve.  

A miniszter Patyi Andrásnak, az egyetem épületéről szóló szavaihoz is kapcsolódva leszögezte: az igazi emlékművek az emberi szívekben vannak. Annyira él egy emlékmű, amennyire ismerjük mindazt, aminek elmondására létrehozták és amennyire igyekszünk hűségesek lenni ehhez – mondta Hende Csaba.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kezdeményezésére, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján a Kormány a 104/2014-es számú rendeletével nyilvánította történelmi emlékhellyé a Ludovika Akadémia egykori épületét, amely ma már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új főépülete. Az ebből az alkalomból, az épület előtt felállított emlékoszlopot Patyi András rektor és Hende Csaba honvédelmi miniszter avatta fel.

Az emlékoszlop avatása után a Kápolnában lemezbemutató koncertet adott a Magyar Légierő Zenekar. A Fegyvernemi Dalok és Katonadalok című korong anyagából Katona János alezredes, zenekarvezető vezénylete mellett kaphattak ízelítőt a rendezvény résztvevői.

A rendezvény a Díszteremben adott fogadással zárult, ahol Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar Főnöke mondott pohárköszöntőt.

Cimkék: 2014

Magyary Napok 2014 – Tata–Budapest

    • Magyary konferencia
    • Magyary konferencia
    • Magyary konferencia
    • Magyary konferencia
    • Magyary konferencia
    • Magyary konferencia
    • Magyar konferencia
    • Magyar konferencia
    • Magyar konferencia
  • Előző
  • Következő

Koszorúzással és a közigazgatás időszerű kérdéseiről rendezett konferenciákkal emlékeztek meg az elmúlt napokban Magyary Zoltánról, a hazai közigazgatás-tudomány egyik legnagyobb személyiségéről Tatán és Budapesten.

A 126 éve született iskolateremtő tudós a nemzeti gondolatot sikeresen ötvözve az európai értékrenddel nemzetközivé tette a magyar közigazgatás hírnevét. A három napos rendezvénysorozat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyary Zoltán Szakkollégium, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, Tata Város Önkormányzata és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal szervezésében valósult meg.

Magyary Zoltán volt az, aki a XX. század adott időszakában elsőként nyúlt komplex módon a közigazgatás kérdésköréhez – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Ludovika Campus Dísztermében tartott,” Az önkormányzati és a területi államigazgatási rendszer átalakulása” című konferencián. A rektor kiemelte, hogy Magyary Zoltán nem egyszerűen elhivatott tudósa volt a magyar közigazgatás- tudománynak, hanem ő volt az, aki a meglévő viszonyokat világosan látva megteremtette a reformok alapjait.

Czuniyné Dr. Bertalan Judit köznevelési államtitkár köszöntőjében a többi között elmondta, hogy a Magyary Program jól tükrözi azt a fajta államigazgatási szemléletet, amelyet Magyary Zoltán képviselt és a kormányprogramban nem csak a szavak szintjén, hanem a gyakorlatban is ez a szellemiség a mérvadó. Az államtitkár asszony hozzáfűzte, hogy a közigazgatás stratégiai ágazat, amely ha nem tud haladni és nem tudja felvenni a versenyt azzal a világgal, amelynek a szolgálatát el kell látnia, akkor nem alkalmas feladatának a végrehajtására.    

Dr. Pálné Kovács Ilona, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora "Útfüggőség és területi reformok Magyarországon" című előadásában hangsúlyozta: „Ma már nem lehet úgy végrehajtani közigazgatási reformokat, hogy egy adott ország kormányzata teljesen hátat fordítson a főbb nemzetközi trendeknek és értékeknek.”

A konferencián előadások hangzottak el a magyar területi államigazgatás fejlődését meghatározó koncepciókról, a területi államigazgatás integrációjáról, illetve arról, hogy milyen tudatosuló etikai követelmények alakítják az új közigazgatást.

A rendezvénysorozat az ÁROP-2.2.21-2013-2013-0001 TUDÁSALAPÚ KÖZSZOLGÁLATI ELŐMENETEL című projekt keretében valósult meg.




Épülhet az új KTK kollégium

    • Kollégiumi kinevezés főkép
    • Kollégiumi kinevezés 2
    • Kollégiumi kinevezés 4
    • Kollégiumi kinevezés 3
  • Előző
  • Következő

Már augusztus közepén elkezdődhet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara kollégiumának építése a Ludovika Campus területén. A 600 fős létesítmény tervezéséről és kivitelezéséről a napokban írtak alá megállapodást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a kivitelezést végző konzorcium képviselői.

A kormány tavaly decemberben döntött a Ludovika Campus állami beruházás kibővítéséről, amely mintegy 6.1 milliárd forintos kormányzati támogatással valósul meg. A kivitelezői szerződéskötés kapcsán Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora elmondta, hogy a kollégium építése egy teljesen új eleme az egyetemen tervezett beruházásoknak, hiszen az eredeti tervek között nem szerepelt az, hogy a Campus területén épül majd egy új kollégium a Közigazgatás-tudományi Kar hallgatóinak.

A konzorcium részéről Paár Attila ügyvezető igazgató elmondta, hogy előreláthatólag augusztus közepére elkészülnek az engedélyezési és kivitelezési tervek. A munkálatok ezt követően kezdődhetnek el és jövő év szeptember 15-ig kell befejezniük azt a kivitelezőknek. 

A kollégium az Orczy park területén belül, az új oktatási épülettel egy időben épül meg, így a kar működésével kapcsolatos valamennyi tevékenység itt folytatódhat.

Cimkék: 2014

Az új köznevelési államtitkár az NKE-n

    • új köznevelési államtitkár az NKE-n

Czunyiné Dr. Bertalan Judit is tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett "Az önkormányzati és a területi államigazgatási rendszer átalakulása elnevezésű konferencián. Az új köznevelési államtitkár terveiről is beszélt honlapunknak.   

„A hivatal átvétele után először meg kell néznem azt, hogy a háttérintézmények hogyan működnek és melyek azok a problémás területek, amelyeken esetleg változtatni kell. A köznevelési rendszer átalakításának célja az, hogy az iskolarendszert megerősítsük és a gyermekek nevelésére, oktatására fordított tevékenység legyen az elsődleges. Az elmúlt időszakban történt intézményi átszervezés, fenntartóváltás kereteit úgy kell formálnunk a jövőben, hogy ezek a működési folyamatok biztos hátteret nyújtsanak mind a pedagógusoknak, mind pedig az iskolában tanuló gyermekeknek.”- összegezte fontosabb céljait Czunyiné Dr. Bertalan Judit.

    


Digitalizált belügyi parancsok

    • Belügyi iratok digitalizálása 9
    • Belügyi iratok digitalizálása 1
    • Belügyi iratok digitalizálása 2
    • Belügyi iratok digitalizálása 3
    • Belügyi iratok digitalizálása 5
    • Belügyi iratok digitalizálása 7
    • Belügyi iratok digitalizálása 4
    • Belügyi iratok digitalizálása 6
    • Belügyi iratok digitalizálása 8
  • Előző
  • Következő

Kinevezéseket, fenyítéseket, átszervezéseket, belső utasításokat és a rendszerváltás előtti időszak számos más fontos belügyi dokumentumát digitalizálták a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) munkatársai.

Az uniós forrásból megvalósuló projekt első szakaszában az 1945. és 1958. között keletkezett iratokat dolgozták fel a szakemberek, de a tervek szerint hamarosan megkezdődhet az 1958. és 1989. közötti időszak dokumentumainak digitalizálása is. A projekt eddigi eredményeit a Magyar Nemzeti Levéltárban tartott rendezvényen mutatták be az érdeklődőknek. Az eseményen Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora elmondta, hogy a több, mint harmincezer oldalas iratanyag kutatói szempontból olyan kincset jelent, amely nem csak a belügyi és a rendészeti tevékenység, hanem a magyar társadalom és politika történetének új területeit nyitja meg. Patyi András a feldolgozott anyag részletességével kapcsolatban megjegyezte, hogy az iratokban az internálótáborokkal összefüggő, de még a szolgálati kutyák kiképzéséről szóló utasítások is szerepelnek.

Dr. Mikó Zsuzsanna, az MNL főigazgatója kiemelte, hogy ez volt az első közös projektjük a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és reméli, hogy ennek lesz folytatása is: "A levéltárosok biztosították azt a szakmai hátteret, amely az iratanyag adatbázisba való szerkesztéséhez kellett, de ehhez szükség volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárainak a munkájára is, hogy ezeket a dokumentumokat feldolgozzák és tudományos publikációkban hozzáférhetővé tegyék".

A rendezvényen elhangzott, hogy bár „csak” 13 év parancsait dolgozták fel a mostani projekt keretében, a kutatások szempontjából azonban ez az egyik legizgalmasabb időszak: a rendvédelmi szervek II. világháború utáni újjászervezése, a Rákosi-rendszer, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc és az azt követő megtorlások is ekkor történtek. A projekt keretében mintegy 30000 oldalnyi dokumentum restaurálását követően több, mint 40000 felvétel készült az iratanyagról.

A szakemberek az iratok feldolgozását és digitalizálását 1958-ig végezték el, de a tervek szerint a munka a későbbiekben folytatódhat, így egészen a rendszerváltásig meglévő dokumentumok is elérhetőek lesznek majd digitális formában. Az eddig elkészült iratanyagot júliustól a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján tekinthetik meg az érdeklődők.


Heti gondolat - Démokritosz

    • akropolisz
Démokrritosz

„Az államügyeket kell legfontosabbnak tartani minden egyéb között, hogy jól intéztessenek (…) Hiszen a jól kormányzott állam a legnagyobb mentsvár, s ebben minden benne van: ha ez egészséges, akkor minden egészséges – ha viszont ez tönkremegy, minden tönkremegy.”

Forrás: Görög gondolkodók 2: Empedoklésztől Démokritoszig, Kossuth, 1992, 78. old.

 

Kedves Olvasó!

A Démokritosz görög filozófusnak tulajdonított fenti gondolatok azt üzenik a ma emberének, hogy jól kormányzott államra mindenkor nagy szükség van. A jó kormányzás, és a fogalmat tartalommal megtöltő jó közigazgatás eszméje napjainkban a közigazgatás reformját célzó irányelvvé vált.

Egyetemünkön a jó állam mérhetőségének kidolgozására létrehozott Jó Állam Kutatóműhely 2014 januárjában kezdte meg működését. A kutatóműhely munkatársai májusi konferenciájukon összegezték, és ismertették azokat az innovatív tudományos mérési módszereket és hatástanulmányokat, amelyek képesek vizsgálni az államnak a közjó elérésére irányuló tevékenységét.

  Az elmúlt héten megalakult Magyarország új Kormánya. Kívánom, hogy a kormányzat szakemberei az államügyek értékének és súlyának démokritoszi gondolatait szem előtt tartva végezzék munkájukat sikerrel.


                                                                                                                                                                          Prof. Dr. Patyi András

                                                                                                                                                                                        rektor

 

Démokritosz (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus. Leukipposszal együtt az atomelmélet megalapítója, az ókori materializmus legkövetkezetesebb képviselője. Foglalkozott a filozófia minden területével, etikával, esztétikával, csillagászattal, matematikával és történetfilozófiával is. Valószínűleg Szókratész kortársa volt, de őt magát a preszókratikusok közé sorolják.

  A Kr. e. V. században a filozófiai gondolkodás stílusa és problémaköre megváltozott. A természetfilozófiai kérdések tárgyalása eleinte megmaradt, de egyre inkább egy általános világmagyarázat jellegét öltötte magára. A preszókratikus filozófusok elvetették a világ és jelenségei hagyományos mitológiai magyarázatát egy racionálisabb magyarázat javára. Démokritosz is az anyag atomszerkezetére építette filozófiáját, legfontosabb tétele az, hogy a testek végső osztásának eredményei az oszthatatlan (atomosz), egységes részecskék, amik kötődnek egymáshoz, belőlük áll minden, ami érzékelhető, mozgásuk pedig örökkévaló és szükségszerű. Az atomok létezésével magyarázható a világ eredete és az ismeretek forrása. Az istenek képzeteit Démokritosz szerint az emberek alkották meg, a különféle földi jelenségek mintájára.

  A filozófus életéről nagyon kevés bizonyos dolog tudható. Thrákiából származott, Abdera egyik vagyonos polgára lehetett, és gyakran utazott keleten. Munkáinak számát 73-ra becsülik, de csak néhány száz töredék maradt fenn belőlük, főként az etikai értekezésekből. Démokritosz fizikai és kozmológiai tanításainak alapját valószínűleg mesterének, Leukipposznak átdolgozott és rendszerezett gondolatai adják.

 

Forrás

Ki kicsoda a történelemben? Laude Kiadó, 94. old.

http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=252&tip=0

http://www.britannica.com/EBchecked/topic/157313/Democritus

http://hu.wikipedia.org/wiki/Presz%C3%B3kratikus_filoz%C3%B3fia


NKE-s diákok, oktatók utazhatnak Kínába

    • NKE-s diákok, oktatók utazhatnak Kínába
    • NKE-s diákok, oktatók utazhatnak Kínába
    • NKE-s diákok, oktatók utazhatnak Kínába
    • NKE-s diákok, oktatók utazhatnak Kínába
    • NKE-s diákok, oktatók utazhatnak Kínába
    • NKE-s diákok, oktatók utazhatnak Kínába
  • Előző
  • Következő

Magyar diákok, hallgatók utazhatnak Kínába, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig kínai egyetemi polgárokat fogadhat annak a megállapodásnak köszönhetően, melyet az NKE és a Kelet-Kínai Politikatudományi és Jogi Egyetem vezetői írtak alá a napokban.

Az East China University of Political Science and Law a jogi, politikai és közigazgatási képzés területén a Kínai Népköztársaság legkiválóbb egyetemei közé tartozik. 1952-ben jött létre kilenc felsőoktatási intézmény jogi, politikatudományi és szociológiai tanszékeinek egyesítésével.  Egyik jogelődjét még amerikaiak alapították, 140 évvel ezelőtt. Az intézménynek több, mint 21.000 hallgatója, és mintegy 1.400 alkalmazottja van. 18 egyetemi karral rendelkezik, alap-, mester- és doktori képzést egyaránt folytat.

A két egyetem a jövőben az alábbi területeken tervezi az együttműködést: hallgatói, oktatói és dolgozói csereprogram, publikációk, szakmai tapasztalatok megosztása, közös kutatási projektek, szakmai programok és konferenciák. Az intézmények tanévenként 4-4 hallgatót fogadhatnak egymástól az alap- és a mesterképzésben, ezen felül, rövidebb időszakra, kutatási céllal, a PhD-képzésben részt vevők is elutazhatnak a társintézményhez. A megállapodást aláíró egyetemek nem kérnek tandíjat egymás hallgatóitól, minden más költséget azonban a hallgató vagy a küldő intézmény áll. A két egyetem arra is törekszik, hogy minden tanévben, maximum négyhetes időtartamra, egy-egy oktatót is fogadjon a másik egyetemről.

A két intézmény közötti megállapodással kapcsolatban Du Zhichun professzor, a Kelet-kínai politikatudományi és Jogi Egyetem doktori iskolájának elnöke honlapunknak elmondta: egyetemük Kelet-Kína meghatározó jelentőségű jogtudományi felsőoktatási intézménye. Magyarországi látogatása alapján az a véleménye, hogy a két, közigazgatás-tudománnyal is foglalkozó egyetem között számos hasonlóság található. Du Zhichun arra számít, az NKE és a kínai egyetem közös erővel kereshet megoldásokat a mindkét országban jelentkező kihívásokra.

A professzor az NKE-vel közösen lebonyolítandó diákcserékkel kapcsolatban elmondta: ez a módszer bevált gyakorlat a tudás megosztásában, amelyet Kínában is sikerrel alkalmaznak.


A Nemzeti Összetartozás Napja

    • Nemzeti Összetartozás Napja

„A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”- fogalmaz a magyar Országgyűlés a négy évvel ezelőtt elfogadott 2010. évi XLV. törvényben, amellyel a Parlament a trianoni békediktátum 90. évfordulójáról megemlékezve, a magyarság történetének e szomorú dátumát a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

A Trianoni békeszerződés valósággal sokkolta a magyar lakosságot. Ilyen méretű igazságtalanul kirótt veszteségekre nem számítottak, hiszen nem az etnikai határokat vették figyelembe, hanem a pillanatnyi politikai erőviszonyokat, érdekeket. Magyarország területe a Trianoni békeszerződés előtt Horváth-Szlavonországgal együtt 325.411 km2, anélkül 282.870 km2 volt. Ezt a területet a békeszerződés hét felé hasította: Románia kapott 103.093 km2-t, 5.257.467 lakossal, (ebből 1,7 millió magyar), Jugoszlávia kapott 63.92 km2-t, 4.131.249 lakossal, (ebből 465 ezer magyar), Csehszlovákia 61.633 km2-t 3.517.568 lakossal, (ebből 1 millió magyar), Ausztria 4.020 km2-t 261.618 lakossal, (ebből 26 ezer magyar), Lengyelország 589 km2-t 23.662 lakossal és Olaszország 21 km2-t 49.806 lakossal. Magyarországnak meghagytak 92.963 km2-t, (32,7%) 7.615.117 lakossal.

A magyar lakosság egyharmada kiszolgáltatott kisebbségi sorba jutott, miközben a Felvidék déli sávjában és a Székelyföldön több, mint 90% volt az arányuk. Közel 400 ezren menekültek az anyaországba és laktak különböző szükséglakásokban. Szinte nem volt olyan család, amelyiket ne szakítottak szét a mesterségesen kialakított határok. Az ún. utódállamok pedig, hogy az etnikai arányokat megváltoztassák, mindjárt az impériumváltás után erőszakos asszimilációs politikát kezdeményeztek.

Az 1920 óta mesterségesen elválasztott területek között újra meg kell teremteni a gazdasági és kulturális kapcsolatokat, ehhez nagyban hozzájárul az Európa Unión belül a határok átjárhatósága és a régiók fejlesztésének lehetősége. A területi revízió kérdésének felvetése ma már idejét múlta és nincsen semmilyen politikai realitása. Az utóbbi fél évszázadban radikálisan megváltozott a Kárpát-medencében élő népek etnikai aránya. Az Európa Unió keretein belül, ahol a határok sok tekintetben már nem elválasztó vonalak, sőt, egyes régiók több ország területét is összefoghatják, már csupán a nemzetiségi jogok, illetve esetleg a nemzetiségi autonómia felvetésének van realitása. Minden egyéb felvetés csak árthat a határon túli magyar kisebbségnek és gyengíti az anyaország „védőállami” pozícióját.

A határon túli magyarok támogatásának azonban megvannak a keretei és lehetőségei: A magyar Alkotmány 6. § 3-ik bekezdése kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.”

A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án szinte teljes egységben fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást, közkeletű nevén a kettős állampolgárságot. Ez a törvény lehetőséget ad a Kárpát-medencében élő magyarok számára, hogy megszerezhessék a magyar állampolgárságot. A magyar kormány támogatja a különböző nemzetiségi szervezeteket és a magyar nyelven folyó oktatást. A választójogi törvény módosításával pedig az idei évtől már a nem Magyarországon élő, azonban magyar állampolgársággal rendelkező, határon túli magyarok is szavazhatnak a parlamenti választásokon, ezzel pedig közvetlenül is befolyásolhatják a nemzet sorsának alakulását.

A most megalakult új Parlament tehát a Nemzet Országgyűlése is egyben.

Dr. Horváth Attila

egyetemi docens, a KTK Állam- és Társadalomelméleti Intézet vezetője

A kép illusztráció, forrás: hirado.hu


Az etikus tisztviselő a kötelességekre fókuszál

    • Integritás diplomaátadó
    • Integritás diplomaátadó
    • Integritás diplomaátadó
    • Integritás diplomaátadó
    • Integritás diplomaátadó
  • Előző
  • Következő

Amikor integritás menedzsmentről beszélünk, tulajdonképpen egyszerű dolgokról van szó: élethelyzetek modellezésén és ismeretek átadásán keresztül megpróbálunk embereket felkészíteni arra, hogyan tartsák be a közszolgálatra és az e mögött meghúzódó általános emberi magatartásokra vonatkozó etikai normákat - ezekkel a szavakkal szólt Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora május 30-án azokhoz a volt hallgatókhoz, akik most végeztek az intézmény integritás tanácsadó szakirányú továbbképzésén. A második évfolyam 73 végzőse közül 64 fő vette át személyesen oklevelét az egyetem központi épületében, a Ludovikán.

Az etikus közszolgálati magatartás lényege, hogy a kötelességekre fókuszál - folytatta a rektor, aki szerint a legfontosabb kötelességek: a hűség, a hivatásnak szentelés kötelessége, a törvények megtartása, engedelmesség az utasításoknak, szakmai megközelíthetetlenség, hivatali titok, álláshoz méltó magánélet. Ezekről a passzív és aktív magatartásokról szól az a kurzus, ami most véget ért.

Patyi András elmondta: az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés nemcsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik innovációs terméke, de az Államreform Operatív Programokon belül is újfajta kurzusként jelent meg. A képzés tartalmának kifejlesztésében az OECD is részt vett.

A korrupció egy állam esetében végzetes következményekkel járhat - mondta az oklevélátadón Dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Az állam 1989 és 2010 között kiszolgáltatottá vált egyes magánérdekeknek. Mindent, ami nyereséges volt, magánosítottak, mindent, ami veszteséges volt, államosítottak - értékelt a politikus. Rétvári Bence úgy véli, aki a korrupcióban részt vesz, lehet, hogy 15 egységnyi haszonra szert tesz, de a közösségnek 100 egységnyi kárt okoz. Az utóbbi években szakmai és kormányzati szempontból is sikeres területnek számít a korrupció elleni küzdelem - zárta szavait az államtitkár az oklevélátadón.

Magyary Zoltán gondolata a "többembernek lenni", "többemberség" - emlékeztetett Dr. Kis Norbert, az egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese. Erényekben, hivatástudatban elől járni, példaként szolgálni, együttműködni abban, hogy erős értékközösség jöjjön létre a közszolgálatban - magyarázta a rektorhelyettes Magyary Zoltán gondolatait. Kis Norbert hozzátette: nagy a most végzettek felelőssége abban, hogy milyen kép alakul ki a közszolgálatban erről a munkakörről. Ezért is fontos, hogy a frissen végzett tanácsadók visszajelzést küldjenek a munkájuk során begyűjtött gyakorlati tapasztalatokról, ezzel is segítve a kurzus továbbfejlesztését. A rektorhelyettes az elmúlt időszak eredményei kapcsán beszámolt arról, hogy fél éve alakult meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Integritás Tudásközpont, és létrejött a Jó Állam Kutatóműhely is, mely megkísérli az integritást mérhetővé tenni. 

A képzés a "Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése (ÁROP 1.1.21)" projekt keretén belül valósult meg.


Partnerségben a közmédiával

    • dsc 4347
    • dsc 4285
    • dsc 4463
    • dsc 4309
    • dsc 4330
    • dsc 4395
  • Előző
  • Következő

A közszolgálati média szakértő utánpótlásának a megteremtése az egyik célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), a Magyar Távirati Iroda (MTI) és a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány vezetői kötöttek május 30-án, a Ludovika Campuson.


A megállapodást Patyi András, az egyetem rektora, Szabó László Zsolt, az MTVA megbízott vezérigazgatója, Gazsó L. Ferenc, az MTI Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és Sára Sándor, az alapítvány kuratóriumának elnöke látta el kézjegyével. A négy évre szóló együttműködés kiterjed a többi között a közszolgálati média és kommunikáció működését és kultúráját megismertető egyetemi kurzusok fejlesztésére, oktatására, valamint a közszolgálati tisztviselők kommunikációs képességeinek fejlesztésére.

A megállapodás értelmében a partnerek a jövőben együttműködnek a közszolgálati média és kommunikáció fejlesztését célzó tudományos kutatások, publikációk, rendezvények tervezésében és megvalósításában, valamint kiemelt figyelmet szentelnek a külhoni magyar oktatási, tudományos és médiaműhelyekkel történő együttműködésnek is.

Az együttműködés keretében az intézmények közös programfejlesztő bizottságot hoznak létre, amelyet Gazsó L. Ferenc vezérigazgató irányít majd.
 


Konferencia a Jó Állam mérhetőségéről

    • A Jó Állam mérhetősége konferencia
    • A Jó Állam mérhetősége konferencia
    • A Jó Állam mérhetősége konferencia
    • A Jó Állam mérhetősége konferencia
    • A Jó Állam mérhetősége konferencia
    • A Jó Állam mérhetősége konferencia
  • Előző
  • Következő

A Jó Állam Kutatóműhely létrehozásával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy úgynevezett kiválósági központot szeretne megteremteni, amelyhez nem csak a magyar felsőoktatási partnerintézmények és a magyarországi szakembergárda, hanem a téma iránt érdeklődő külföldi tudósok is kapcsolódhatnak- mondta "A jó állam mérhetősége" című konferenciát megnyitó beszédében Prof. Dr. Patyi András, az intézmény rektora.  

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó Állam Kutatóműhelye által szervezett rendezvényen Patyi András elmondta azt is, hogy konkretizálni kell a jó állam fogalmát, ami alapvetően olyan értékekre épít, mint a világszerte ismert jó kormányzás és jó közigazgatás. Az egyetem Ludovika Campusán megtartott rendezvényen Dr. Kaiser Tamás egyetemi docens, műhelyvezető hangsúlyozta, hogy a Jó Állam Kutatóműhely megalakításával az NKE karainak, intézeteinek, doktori iskoláinak együttműködésével létrejöhet egy olyan, kutatásra épülő tudásbázis, amely hozzájárul a modern állam és a hatékony közigazgatás működésének megteremtéséhez. Kaiser Tamás hozzáfűzte, hogy a műhely az állam működéséről szóló kutatásokat és méréseket végez a többi között a jó kormányzás és közigazgatás, a kormányzati hatékonyság mérhetősége, a jó állam és a jó közigazgatás jogállami alapelvei, illetve a hatékony jogvédelem és a jó közigazgatás európai értékrendjének átfogó kutatása témakörökben.

Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese „A Biztonság és bizalom a kormányzatban” elnevezésű munkacsoport kutatási eredményei kapcsán elmondta, hogy nem politikai természetű, hanem egy független, tudományos megalapozottságú, áttekinthető mérési és értékelési rendszer alapján működnek. Kis Norbert szerint a kormányzásba vetett bizalmat sok minden befolyásolja, így az életminőség, a közösségi jólét, a demokrácia, a szabadság érzete egy adott országban, de a legmeghatározóbb tényező a biztonságérzet. Ennek egyes elemeit, megnyilvánulásait próbálják mérni és értékelni.   

Az eseményen Dr. Lonti Zsuzsanna, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) osztályvezetője a kormányzati teljesítményről beszélt a nemzetközi dimenziók szemszögéből.

A konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó Állam Kutatóműhelyének munkacsoportjai ismertették az általuk vizsgált területek eddigi kutatási eredményeit a résztvevőkkel.

Dr. Padányi József stratégiai és intézményfejlesztési, megbízott tudományos rektorhelyettes zárszavában elmondta, hogy az egyetem megalakítását rendkívül nehéz és hosszú folyamat előzte meg és az integrációt jelképezi a Jó Állam Kutatóműhely megalakulása és működése is. "Számomra a jó állam azt jelenti, hogy minél gyorsabban, minél átláthatóbban, minél egyszerűbb módon oldódnak meg az állampolgárok problémái és bízom abban, hogy a Jó Állam Kutatóműhely előbb-utóbb eljut oda, hogy megfogalmazza az erre vonatkozó javaslatait" -tette hozzá Dr. Padányi József. 

A konferencián elhangzott az is, hogy a Jó Állam Kutatóműhely munkájáról, kutatási eredményeiről folyamatosan beszámolnak majd. 

Az esemény az ÁROP 2.2.21 „Tudásalapú közszolgálati előmenetel” című projekt keretében valósult meg.


Nemzetközi konferencia a közigazgatásról

    • NISPACee
    • NISPACee
    • NISPACee
    • NISPACee
    • NISPACee
  • Előző
  • Következő

Nagy sikerrel zárult a NISPAcee (Network of Institutes and Schools of Public Administration in Central and Eastern Europe - Közigazgatási Iskolák és Intézetek Hálózata Közép- és Kelet- Európában) éves nemzetközi konferenciája, amelynek május 22-24. között Budapest adott otthont. A huszonkettedik alkalommal megtartott rendezvényre 41 országból több, mint 350 résztvevő érkezett.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem közös rendezvényén a résztvevők 12 munkacsoportban és 11 specifikus panel keretében mutatták be a közigazgatással kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket.

A konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összesen 43 munkatársa vett részt a közszolgálati karrier és képzés, elektronikus kormányzás, jó kormányzás, urbanizáció, területi közigazgatás és államszervezet, valamint a belső biztonság kérdésköreivel foglalkozó munkacsoportokban és panelekben.

Az NKE és a Kínai Kormányzati Akadémia együttműködésének köszönhetően tartották meg azt a különleges panelt, mely a távol-kelet közigazgatási fejlesztéseibe nyújtott betekintést.

Az NKE kezdeményezésére mutatták be a konferencián az Erzsébet programot, a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj, valamint a Magyary Zoltán Egyszerűsítési programot, mint a régióra jellemző, innovatív közigazgatási gyakorlatokat.

Az egyik munkacsoport, az E-government Working Group Best paper díját Nemeslaki András egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója és PhD hallgatói (Aranyossy Márta, Fekó Adrienn) kapták meg. A díj több neves szakfolyóiratra való előfizetést tartalmaz.

Az NKE hamarosan felvételét kéri az EGPA- ba (European Group of Public Administration), az őszi, németországi konferenciára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előadóit is várják.

A V4 idén júliusban, Prágában rendezendő szabadegyetemén az NKE részéről két hallgató ingyen vehet részt - ez is a múlt heti nemzetközi konferencia eredménye.

A konferenciát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fővédnöksége alatt rendezték meg, az ÁROP 2.2.21. Tudásalapú közszolgálati előmenetel című uniós projekt keretében.


Nagy siker volt a Ludovika Fesztivál

    • Ludovika Fesztivál
    • Ludovika Fesztivál első kép főkep
    • Ludovika Fesztivál 13
    • Ludovika Fesztivál 16
    • Ludovika Fesztivál 12
    • Ludovika Fesztivál 3
    • Ludovika Fesztivál 7
    • Ludovika Fesztivál 4
    • Ludovika Fesztivál 6
    • Ludovika Fesztivál 8
    • Ludovika Fesztivál 5
    • Ludovika Fesztivál 9
    • Ludovika Fesztivál 10
    • Ludovika Fesztivál 14
    • Ludovika Fesztivál 17
    • Ludovika Fesztivál 24
    • Ludovika Fesztivál 18
    • Ludovika Fesztivál 20
    • Ludovika Fesztivál 26
    • Ludovika Fesztivál 21
    • Ludovika Fesztivál 22
    • Ludovika Fesztivál 23
    • Ludovika Fesztivál 15
    • Ludovika Fesztivál 2
    • Ludovika Fesztivál 11
    • Ludovika Fesztivál 1
    • Ludovika Fesztivál 19
    • Ludovika Fesztivál 25
    • Ludovika Fesztivál 27
  • Előző
  • Következő

Ötödik alkalommal rendezték meg a hétvégén a Ludovika Fesztivált. Az MH Ludovika Zászlóalj szervezésében megtartott rendezvénynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Orczy parkja és a felújított Ludovika Főépület adott otthont.

A tisztavatást száz nappal megelőző, ezért 100 napos ünnepségnek nevezett rendezvényen elismeréseket adtak át a legjobb negyedéves honvédtisztjelölteknek. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke ünnepi beszédében utalt arra, hogy rendkívül nagy felelősséget jelent ma hivatásos katonának lenni, akinek meg kell küzdeni a pályán maradásért. Ehhez becsületesen és szorgalmasan kell tanulni, mert csak így lehet karriert építeni a katonai pályán - tette hozzá Benkő Tibor.

Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere beszédében kiemelte, hogy a Ludovika Akadémia egykori épületében, a történelmi falak között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a hazáért szintén tenni vágyó, akaró és tudó hallgatói tanulhatnak.

Molnár Zsolt ezredes, az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka arra hívta fel a most végzős tisztjelöltek figyelmét, hogy ne feledjék el, kiknek köszönhetik a sikert, így gondoljanak elődeikre, akik példát mutattak, valamint tanáraikra, nevelőikre és természetesen családtagjaikra is.

A díszkard adományozás hagyománya 1992-ben éledt újra, mindig a legkiválóbb végzős hallgatók kaphatták meg az elismeréseket. Idén a Ludovika-emlékkardot Szőllősi Tibor István, a Bolyai-vándorkardot Takács Norbert, a Bolyai-dísztőrt Tungli Borbála, a repülős dísztőrt Horváth Dóra, a Kossuth-dísztőrt Bartha Judit, a Kvasz-dísztőrt Náczi Róbert, a Repülős-dísztőrt pedig a Repülésirányító-légiforgalmi irányító specializáció IV. évfolyamos tancsoportja képviseletében Palik Mátyás honvédtiszt-jelöltek vehették át.

A kétnapos rendezvényen olyan látványos programokra is sor került, mint az ejtőernyős ugrások, a tonfa intézkedéstaktikai bemutató valamint a korhű egyenruhákban és fegyverekkel megjelenített első világháborús csatajelenet. A rendezvényen népszerűek voltak a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltóautói, de sokan éltek a lehetőséggel és tekintették meg a Ludovika Főépület történelmi tereit is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói által koordinált épületvezetésen a két nap során több, mint 200-an vettek részt.

A rendezvényen első alkalommal állított a Hadtudományi és Honvédtisztképző -, valamint a Rendészettudományi Kar hallgatói részvételével díszőrséget az Egyetem. A rendezvény részeként szombaton Ludovika Estet tartottak a Főépület Dísztermében, ahol a honvédtiszt-jelölteknek rendeztek táncmulatsággal egybekötött ünnepséget.

„Felemelő érzés azon a helyen ünnepelni, ahol azok a bajtársak tanultak és hozzánk hasonlóan ünnepeltek, akik közül néhányan az avatásuk után adták életüket a hazáért.”- fogalmazott Szőllősi Tibor István IV. éves honvédtiszt-jelölt, immáron a Ludovika Emlékkard büszke tulajdonosa. A Ludovika Est kapcsán egy szintén végzős honvédtiszt-jelölt, Klárik Lejla is a tradíció őrzésének fontosságát és az ünnepélyes hangulatot emelte ki: „A fogadás és a sorfal hatalmas élmény volt! Először és éppen a múltunkat rejtő falak között éreztem úgy, hogy mi vagyunk a legnagyobbak és nemsokára tényleg tisztekké válunk.”

A száznapos ünnepség hagyományát viszi tovább a Ludovika Est is. Ahogyan Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora fogalmazott: „Most már nemcsak Ludovikás múltunk, de Ludovikás jelenünk és jövőnk is van.”

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: hírek, 2014

Tíz év az Európai Unióban

    • 10 év az EU-ban
    • 10 év az EU-ban
    • 10 év az EU-ban
    • 10 év az EU-ban
    • 10 év az EU-ban
    • 10 év az EU-ban
    • 10 év az EU-ban
    • 10 év az EU-ban
    • 10 év az EU-ban
  • Előző
  • Következő

Magyarország európai uniós csatlakozása több kérdést is felvet: az egyik ilyen, hogy az Európai Unió a hagyományokra támaszkodva képes-e véghezvinni azt a megújulást, amely a tagállamoknak, illetve azok polgárainak az EU-t ismét vonzóvá teszi, illetve képes-e azokat az értékeket folyamatosan közvetíteni a tagállamokat alkotó politikai nemzetek felé, amelyek az Európai Unió létrehozásának értelmet adtak - ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Prof. Dr. Patyi András rektor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán rendezett „10 év az Európai Unióban - tanulságok és új kihívások" című nemzetközi konferenciát.

Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter vitaindító előadásában Magyarország uniós tagságának történetét a nemzeti érdekérvényesítés lehetőségére való ráébredés történetének nevezte. A miniszterelnök-helyettes szerint a közelgő európai parlamenti választási kampányban elhangzó szlogenek két végpont köré csoportosíthatók: az egyik, hogy legyen egy európai egyesült államok, ahol a nemzeti érdekek oldódjanak fel egy nemzetek fölötti, európai érdekben, a másik, hogy lépjünk ki az a Európai Unióból, mert a nemzeti érdeket csak így lehet képviselni.

Mindkét jelszó ugyanabból a tévedésből fakad, nevezetesen, hogy az Európai Unió ellentétes a nemzeti érdekkel. Navracsics Tibor három fő kérdéskört emelt ki az EU működésével kapcsolatban: közös szabályrendszer alkotásáról van-e szó, vagy adaptációról, amikor az Európai Unió joganyagáról beszélünk, cél, vagy eszköz-e az uniós tagság, illetve azt, hogy a magyar uniós tagság egyedi, párját ritkító történet, vagy pedig egy csupán a többi 27 tagállamé közül.

A rendezvényen hazai és külföldi szakértők közreműködésével több panelbeszélgetésre is sor került, így szó volt az uniós tagságunk óta eltelt évtized intézményi és jogszabályi változásairól, a gazdasági vonatkozásokról és a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlődéséről.

A konferencián mutatták be Marján Attila, az NKE Nemzetközi Intézet Nemzetközi Jogi és Európai Jogi Tanszék tanszékvetőjének szerkesztésében készült „Magyarország az EU-ban 2004-2014" című könyvet, amelyről Győri Enikő EU ügyekért felelős államtitkár, Dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró és maga a szerkesztő beszélgettek.   

A nemzetközi konferenciát nagyköveti beszélgetés zárta, ahol a régióbeli országok, a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, Románia, Horvátország és Szlovénia budapesti nagykövetei cseréltek eszmét az uniós tagság előnyeiről és hátrányairól.

A Nemzetközi Intézet szervezésében megtartott rendezvény az ÁROP-2.2.21-2013-2013-0001 „Tudásalapú Közszolgálati Előmenetel” című projekt keretében valósult meg.

Fotó: Szilágyi Dénes