Szűkítés


Minden Címke 429


bejegyzések

Ostrakon napok harmadik alkalommal

    • Ostrakon napok
    • Ostrakon napok
    • Ostrakon napok
    • Ostrakon napok
    • Ostrakon napok
    • Ostrakon napok
  • Előző
  • Következő

„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen!” Ez a mottója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának Ostrakon Szakkollégiuma által szervezett szakmai és kulturális napok rendezvénysorozatának, amelyet immár harmadik alkalommal rendeznek meg február 24. és március 5. között.

Az eseményt dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyitotta meg, aki beszédében a többi között kiemelte, hogy 2010-ben már elkezdődött a közigazgatás teljes reformja, amelynek három fő momentuma volt, egyrészt az intézményrendszer átalakítása, másrészt a feladatmegosztás újradefiniálása, illetve a közigazgatás kultúrájának megteremtése, meghonosítása a magyar közigazgatásban. A miniszter hozzáfűzte, hogy a közigazgatásnak van jövője Magyarországon, de ehhez meg kell teremteni az új közigazgatás kultúráját, ezért olyan szakembereket kell úgymond kinevelni, akik meglátják a polgárban is az embert, akik értik a polgár gondjait és segíteni is akarnak rajta.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott arra, hogy ehhez olyan közigazgatási szakemberekre van szükség, akik a szaktudásukon kívül a szívüket is odateszik az ügyintézéshez és érzékenyek az egyéni problémákra, hiszen a minőségi közigazgatás nem pusztán tudás. Navracsics Tibor szerint az új közigazgatás kultúrája csak akkor valósítható meg és lehet működőképes, ha ott van mögötte az elkötelezettség, ha a szakember magáénak érzi az ügyet és mindez akkor válik teljessé, ha a polgárok a közigazgatás keretében a legjobb szolgáltatást kapják.  A közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője beszédében kitért arra, hogy az elsődleges cél az, hogy ne csak a jog ismeretéből álljon a közigazgatási tudás, hanem az állami működés álljon az oktatás középpontjában a közigazgatási szakemberek képzésében.

Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára előadásában a többi között elmondta, hogy megvalósult az a kormányzati célkitűzés, hogy a politika és a közigazgatási szakma szétválasztódjon és ezt jól példázza a közigazgatási államtitkári pozíció létrehozása, amely egyfajta hidat képez a politika és a szakma között.  Az államtitkár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejöttét történelmi jelentőségűnek nevezte. Biró Marcell szerint a közigazgatási szakemberek felsőfokú képzése akkor éri el majd az igazi célját, ha minél többen dolgoznak az itt végzettek közül a közigazgatásban és az általa betöltött posztra is egy itt végzett hallgató kerül majd.  

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-tudományi karának március 5-ig tartó rendezvényeinek célja a valódi értékek közvetítése valamint az igényes szórakozás.  A szakmai és kulturális napokon a színes kulturális programok mellett szakmai előadásokat is szerveznek. Többek között előadást tart Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója és Réz András filmesztéta.

A teljes program megtekinthető itt

    • NTP-SZKOLL-13-0041 pályázat

Egyetemünk újra a HVG Karrier Expón

    • HVG karrierexpó

Február 26-27-én, 10:00-18:00 között a SYMA Rendezvényközpontban ismét ott lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a HVG állásbörzéjén.

A kiállításon bemutatkozik a Közigazgatás-tudományi, a Hadtudományi és Honvédtisztképző, valamint a Rendészettudományi Kar, a Katasztrófavédelmi Intézet, a Nemzetközi Intézet és a Vezető- és Továbbképzési Intézet, illetve a Ludovika projekt. A tájékoztatóanyagokon és felvilágosításon kívül az érdeklődőket ajándéktárgyak is várják, amennyiben a helyszínen kitöltik a kérdőíveket.

A kiállításnak otthont adó rendezvényközpont címe: 1146 Budapest, Dózsa György út 1. (A 2-es metró és az 1-es villamos Stadion megállójánál.) Az egyetem standja a k5-ös.


Japán biztonságpolitikai kihívások

    • Japán biztonságpolitika
    • Japán biztonságpolitika
    • Japán biztonságpolitika
    • Japán biztonságpolitika
  • Előző
  • Következő

A japán Research Institute for Peace and Security biztonságpolitikai kutatóközpont szervezésében három kutató tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói, oktatói és hallgatói számára február 21-én, a Nemzetközi Intézet szervezésében. A távol-keleti vendégeket Szalayné Sándor Erzsébet, a Nemzetközi Intézet igazgatója, Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója és P. Szabó Sándor, a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- Társadalomkutató Központ igazgatója fogadta, akik a kölcsönös bemutatkozáson túl a doktori képzésben és hallgatói csereprogramoknál felmerülő lehetőségekre is kitértek.

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vendégeként érkező Yasuhiro Matsuda (Institute for Advanced Studies on Asia), Koichiro Tanaka (Jime Center – Institute of Energy Economics) és Satoru Mori (Hosei University) Japán napjainkban meghatározó biztonság- és védelempolitikai kérdéseit értékelte az összességében közel két órás előadások során, átfogó képet alkotva Kelet-Ázsia térségében a hatalmi viszonyok átalakulásáról és a Japán által Kína felemelkedésére, a térség biztonsági problémáira adott válaszokról. Emellett kiemelt figyelmet szenteltek a 2011-es fukusimai erőműbaleset következtében gyökeresen átalakuló japán energiapolitikának, amely döntően befolyásolja az ország külpolitikáját nem csupán Kelet-Ázsia térségében, hanem a Közel-Kelet kőolaj- és földgázexportőr országaival is.

Yasuhiro Matsuda Rise of China and East Asian Security című előadásában a kínai hatalmi politikában 2008-tól tapasztalható hangsúlyváltozásra hívta fel a figyelmet. A pekingi olimpia, az ország gazdasági súlyának töretlen – és az Egyesült Államokhoz képest relatív fokozódó – növekedése magabiztosabb, kezdeményezőbb és korábban nem tapasztalható elemeket (politikai közeledés Tajvannal) magában foglaló kínai külpolitikát szült, amelyet a térség államai egyes provokatív, Kína stratégiai mozgásterét szélesíteni kívánó külpolitikai lépések alkalmával aggodalommal figyelnek. A kutató véleménye szerint Kína növekvő hatalmának tudatában az elmúlt években egyértelmű lépéseket tett az irányba, hogy csendes-óceáni szomszédjaival szemben növelje mozgásterét, valamint a területi vitás kérdésekben nagyobb nyomatékot adjon álláspontjának. Egy példát kiemelve: míg a vitatott hovatartozású Szenkaku-szigetek part menti vizeibe kínai (kereskedelmi) hajók 2008-ig nem is hajóztak be, 2012-ben már 50 fölé emelkedett az ilyen incidensek száma, jelezve ezzel Kína érdekeltségét a jelenlétben. Hasonló jellegű kínai aktivitást lehetett megfigyelni a Kelet-kínai-tenger és a Dél-kínai-tenger vonatkozásában is az elmúlt években, ami Japán, Tajvan és Dél-Korea számára is ellensúlyozó lépéseket tett szükségessé.

Ahogy Satoru Mori Japan’s Security Challenges című előadásában bemutatta, Észak-Korea és Kína jelentenek védelempolitikai szempontból is fontos tényezőket Japán számára, aktivitásuknak egyben meghatározó következményei is vannak a szigetországra nézve. Saturo Mori értékelése szerint az egyre ambiciózusabb ballisztikus rakéta-fejlesztési törekvések és Észak-Korea harmadik nukleáris kísérleti robbantása egyértelműen olyan fenyegetést jelentenek, amelyre Japánnak is reagálnia kell. Eközben a 2011 decemberében hatalomra került Kim Dzsongun megszilárdítva belpolitikai hatalmát távolodik Kínától, az elhidegülés pedig az utolsó korlátozó tényezőt is meggyengítette a diktátor ambíciói tekintetében, egyértelműen kiszámíthatatlanabbá téve Észak-Korea külpolitikai és katonai lépéseit. Ehhez képest Kínára nem kell közvetlen katonai fenyegetésként tekinteni a térségben, azonban több olyan vitatott kérdés van a térség államai (így Japán) és a felemelkedő nagyhatalom viszonyában, amelyek konfliktus-potenciállal bírnak. A Yasuhiro Matsuda által is említett területi viták, valamint Japán kiemelkedően nagyarányú függése a tengeri kereskedelemtől (például az energiahordozók és nyersanyagok importja terén) megkövetelik, hogy a kelet-ázsiai térség tengeri kijárataihoz, átjáróihoz és sziget-vitáihoz kapcsolódó valamennyi kérdésben hatékonyan képviselni tudja érdekeit – sőt szükség esetén meg is tudja védeni azokat. Ennek megfelelően a Japán Önvédelmi Erők és a japán védelempolitika 2013-ban fontos fordulóponthoz érkezett, amit az ország első Nemzeti Biztonsági Stratégiájának és Nemzeti Védelmi Program Irányelveinek elfogadása (2013. december 17.), valamint a Nemzetbiztonsági Tanács felállítása (2014. január 7.) is látványosan jelez. A kutatók kiemelték, hogy miközben Japán külpolitikája a nemzetközi béke fenntartását célzó együttműködésen és proaktív részvételen nyugszik, a régió stratégiai erőegyensúlyának változására tekintettel Japán dinamikus képességekkel rendelkező védelmi erők létrehozását tűzte ki célul. Ennek célja az önvédelemhez való jog maradéktalan gyakorlásához szükséges képességek kifejlesztése, tekintettel arra, hogy a japán nemzeti terültek mellett a nemzeti érdekeket is meg kell védeniük – például a vitatott hovatartozású tengeri területek esetében. A fejlesztések határa – az önkorlátozó japán védelempolitikai hagyománnyal összhangban – olyan képességeket alakítanak ki, amelyek képesek az érdekvédelemre, de amelyekkel nagyméretű támadó hadműveleteket nem lehet végrehajtani, hiszen az országnak ilyen politikai céljai nincsenek.

A japán külpolitikai békés, a nemzetközi politikai, gazdasági folyamatokba mélyen beágyazott és kölcsönös függőségek által meghatározott jellegét emelte ki Koichiro Tanaka is The Middle East Turmoil and Japan’s Oil című előadásában. Tekintettel arra, hogy Japán a 2011-es fukusimai erőműbaleset következtében az országban működő összes (50) atomerőművet leállíttatta, energiaellátását pedig a döntően (99,7%-ban) importforrásokból biztosított kőolaj és (96%-ban) földgáz felhasználásával kénytelen biztosítani, az energiaellátás biztonságának és gazdaságosságának fenntartása elsődlegessé vált az ország életében. Mivel meghatározó importpartnerei a Közel-Kelet államai, Japán az „arab tavasz” eseményeit és következményeit is kénytelen közelről követni és mindent megtenni a helyzet a normalizálódása érdekében. Kiemelt jelentőséggel bír a tengeri szállítási útvonalak biztonságának és használhatóságának fenntartása olyan stratégiai pontokon, mint a Hormuzi- és a Malaka-szoros. Éppen ezért Japán az utóbbi időben igyekszik még szorosabbá fűzni kapcsolatait az érintett országokkal (például az Öböl menti Együttműködési Tanács hat tagjával), hogy importfüggőségét elmélyített technológia-transzfer, pénzügyi segítségnyújtás, befektetések révén ellensúlyozni tudja partnereivel és a közös érdekek mentén kölcsönös kötődéseket, függőségeket alakítson ki, ezáltal téve kiegyensúlyozottabbá a kapcsolatokat.

Az oktatók, kutatók számára is informatív, nyílt hangvételű előadásokat követően a vendégek a Magyar Külügyi Intézetben folytatták látogatásukat.







Korrupció elleni küzdelem felsőfokon

    • Integritás továbbképzés
    • Integritás továbbképzés
    • Integritás továbbképzés
    • Integritás továbbképzés
    • Integritás továbbképzés
  • Előző
  • Következő

A korrupció elleni fellépés az egyik fő célja annak a szakirányú továbbképzésnek, amelyben idén januárban 47 kormánytisztviselő tett sikeres záróvizsgát, szerzett” integritás tanácsadó” szakképesítést, s vált az elsők között Magyarországon ilyen szakemberré. A továbbképzést sikeresen teljesítő közszolgálati tisztségviselők oklevelüket február 21-én vehették át Budapesten.

Az oklevélátadó ünnepségen Dr. Kis Norbert a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese beszédében kiemelte, az integritás képzés pozitív nemzetközi visszhangra talált, ugyanis az Európai Bizottság néhány hete megjelent anti-korrupciós jelentése   említést tesz a képzésről, mint jelentős lépésről a korrupció elleni küzdelemben Magyarországon. A rektorhelyettes hozzáfűzte, hogy a képzés folytatódik, ugyanis már elindult a második évfolyam. 

Dr. Biró Marcell a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára beszédében utalt arra, hogy a képzés egyik fő célja a köztisztviselői és kormánytisztviselői munka becsületének helyreállítása Magyarországon, illetve hogy visszaálljon a bizalom a közigazgatás iránt és az integritás tanácsadó képzésnek köszönhetően maradéktalanul megvalósulhat a kultúraváltás a közigazgatásban.

Dr. Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az eseményen elmondta, hogy olyan képzés megvalósításának lehettek a részesei, amire korábban nem volt példa Magyarországon, amely egyben fontos mérföldkő a korrupció elleni harcban és ez a fajta képzés minden nemzetközi jelentésben pozitív visszhangra talált. Rétvári Bence kihangsúlyozta, hogy fontos feladat vár a frissen végzett integritás tanácsadókra, akik szemléletformáló erővel bírhatnak majd a magyar közigazgatás rendszerében.


Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke beszédében kiemelte: a 2011-es év jelentette a fordulópontot a korrupció elleni küzdelemben. Ebben az évben született meg ugyanis az állami szervek korrupció elleni küzdelemben való együttműködéséről szóló szándéknyilatkozat, ekkor kötelezte el tehát végérvényesen magát az állam az integritás alapú közigazgatási kultúra megszilárdításának ügye iránt. Domokos László, a képzés fővédnökeként arra is felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ nyomon követi majd a frissen végzett hallgatók tevékenységének eredményeit és hasznosulását, ugyanis a számvevőszéki ellenőrzések, valamint a minden évben elvégzett Integritás-felmérés során értékeli a közintézmények integritását, korrupció elleni védettségét.

A rendezvényen Dr. Jávor András a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke is köszöntötte az oklevelet szerző integritás tanácsadókat.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igényei alapján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében megvalósuló továbbképzés elősegíti, hogy a közszolgálatban dolgozók képesek legyenek a korrupciós jelenségek időben történő felismerésére, a szabálytalanságok és visszaélések kivizsgálására, valamint megismerjék az etikus kapcsolattartás szabályait.

A „Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése” című ÁROP-1.1.21 számú projekt keretében, 2013. február 22-én indult el – közel 50 fő részvételével – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kifejlesztett „Integritás tanácsadó” szakirányú továbbképzés, amelynek fővédnöke az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László.

A képzéshez kapcsolódó tananyag illeszkedik a kormány korrupcióellenes stratégiájához és törekvéseihez, valamint a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési koncepcióhoz is.

A hiánypótló, nemzetközi jelentőségű képzési fejlesztés egyszerre szélesíti a közigazgatási, a rendészeti, és a közigazgatási képzési területeken az ágazati jellegű szakirányú továbbképzések skáláját.

A szakirányú továbbképzés célja olyan közigazgatási szakértők képzése, akik stratégiai szemlélettel rendelkeznek, ismerik a közigazgatási szervek működési-gazdálkodási rendszerét, a szükséges jogi, szociológiai és pszichológiai tudás birtokában képesek a korrupció és a visszaélések kockázatának csökkentésére, megelőzésére, arra, hogy a közigazgatási szervezetben támogassák az integrált irányítási rendszer erősödését.

A két féléves képzésre olyan felsőfokú végzettségű kormánytisztviselők nyerhettek felvételt, akik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által felügyelt kiválasztási eljáráson megfeleltek.

A képzés hallgatói elméleti és gyakorlati ismeretekre tehettek szert a korrupció elleni fellépés, az integritás, a szervezeti kockázatelemzés és a közszolgálati etika témában.


A Benes-dekrétumok uniós jogot érintő hatásai

    • Az Európai Parlament

Az uniós jogot is sérthetik a Benes-dekrétumok utóhatásai - ismerte el az Európai Unió Bizottságának alelnöke, Viviane Reding egy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán működő, a területet kutató munkacsoportnak írott levelében - tudtuk meg Dr. Korom Ágoston tanársegédtől.

A csehszlovák államiságot megalapozó, 1945-ben kiadott 149 elnöki rendeletet szokás Benes-dekrétumokként emlegetni. A rendeletek közül 13 foglalkozott kifejezetten a magyar és a német nemzetiségű lakosok kollektív bűnösségével. A dekrétumoknak köszönhetően fosztották meg a Csehszlovákiában élő magyarokat állampolgárságuktól, ami számukra a nyugdíj elvesztésével, a közhivatalokból való elbocsátással is járt. Több tízezer magyar nemzetiségű embert deportáltak Csehszlovákián belül más lakóhelyre és a II. világháború utáni években került sor az úgynevezett lakosságcserére is.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Dr. Korom Ágoston kutatásai kifejezetten arra fókuszálnak, van-e az Európai Unió jogát sértő hatása a Benes-dekrétumoknak.

Jelenleg is az Európai Parlament előtt van egy olyan petíció, mely a Benes-dekrétumok hatálytalanítását célozza, a tavaly nyári közmeghallgatáson Dr. Korom Ágoston is tájékoztatta a képviselőket. A Benes-dekrétumok uniós jog általi érintettségének bebizonyítása nem egyszerű feladat - mondja a kutató -, hiszen az EU jogának időbeli hatálya jelentős korlátozó tényező. Az elsősorban egyébként is a gazdasági együttműködést szabályozó szerződések előtt keletkezett jogi aktusokra -fő szabály szerint- nem terjed ki az uniós joganyag hatálya. Ha ez nem így lenne, akár a Vesztfáliai békét is felül lehetne vizsgáltatni az Európai Unió Bíróságával - említ egy példát Dr. Korom Ágoston.

A gazdasági szabadságjogok, így a tőke szabad áramlása azok az EU-s jogterületek, melyeket a Benes-dekrétumokat követő, a kisajátított ingatlanok státuszát rendező kárpótlási eljárások érinthetnek. Az uniós jogot ugyanis alkalmazni kell a tagállamoknak a közösséghez történő csatlakozásuk előtt született jogszabályaik alapján a csatlakozás után foganatosított jogi aktusok tekintetében is - válaszolta meg európai parlamenti képviselőknek az NKE-n működő kutatócsoport segítségével megfogalmazott, írásbeli kérdését José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke néhány hónapja. Ha egy jogszabály nyelvtani értelmezése szerint nem ellentétes az Unió jogával, de a közigazgatási és a bírói gyakorlat az Unió joganyagát sértő helyzetet eredményez, a jogalkotónak olyan változtatást kell eszközölni, amely a jövőben kizár minden olyan jogi aktust, ami sértené a közösség jogát - ismerte el szintén a Bizottság elnöke.

Bizakodásra ad okot - véli Dr. Korom Ágoston -, hogy az Európai Parlament illetékes szakbizottsága a napokban kimondta, a Benes-dekrétumoknak máig ható hatásai vannak és az uniós joggal való összeegyeztethetőségükkel kapcsolatban további vizsgálatokra van szükség. A tagállamokban a csatlakozás előtt kisajátított vagy méltánytalan körülmények között elvett ingatlanokkal, termőföldekkel kapcsolatos kárpótlási eljárások a tőke szabad áramlását szabályozó uniós joganyaghoz tartoznak - ezt is a brüsszeli bizottság állapította meg egy kérdésre válaszolva. Az efféle kárpótlásoknál a Bizottság szerint figyelemmel kell lenni az Európai Unió Alapjogi Chartájának a diszkriminációt tiltó rendelkezéseire is.

A Dr. Habil  Horváth Attila intézetvezető egyetemi docens, a KTK oktatója által vezetett kutatócsoport munkatársai átfésülték Szlovákia joganyagát és arra jutottak, hogy egy a kisajátított termőföldekkel kapcsolatos kárpótlási igények benyújtásával foglalkozó törvény a fentiek alapján sérti az uniós jogot, mivel az a kárpótlásból kizárta a nem szlovák állampolgársággal rendelkező uniós polgárokat és a nem szlovák állandó lakhellyel rendelkező személyeket.

Viviane Reding megállapította, hogy a tagállamokat az uniós jog alapján kárpótlási kötelezettség ugyan nem terheli, -ha pedig a kárpótlás mellett döntenek, ezt a saját kritériumaik alapján valósíthatják meg-, de az ingatlanokra, termőföldekre vonatkozóan a tőke szabad áramlására vonatkozó uniós joganyag rendelkezéseit be kell tartani, különös tekintettel a diszkrimináció tilalmára.

Dr. Korom Ágoston felhívta a figyelmet, az Európai Parlament előtt lévő petíció és Reding nyilatkozata két különböző dolog. A petíció inkább a kollektív bűnösség elvét kritizálja, sikere elsősorban politikai döntéstől függ. A kárpótlással kapcsolatos jogsértések azonban szigorúan jogi szempontból vizsgálandóak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő kutatócsoport folytatja munkáját ezek feltárása érdekében.

Az uniós jog megsértése miatt a tagállamok bíróságai előtt lehet fellépni.



I love Erasmus – orientációs nap az NKE-n

    • Erasmus
    • Erasmus
    • Erasmus
    • Erasmus
    • Erasmus
    • Erasmus
  • Előző
  • Következő

8 ország 12 egyeteméről összesen 35 hallgató érkezett februárban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, hogy megkezdje résztanulmányait a 2013/2014-es tanév tavaszi szemeszterében. A Nemzetközi Kapcsolatok Iroda orientációs napot szervezett köszöntésükre február 14-én, Valentin napon.

Egyetemünkre a  legtöbb hallgató Lengyelországból és Romániából jött, de Bulgária, Törökország, Szlovákia, Csehország, Franciaország és az Egyesült Királyság is képviselteti magát. A karok közül a rendészettudományi bizonyult idén a legnépszerűbbnek, 16 hallgatót fogadtak ebben a félévben. Habár az Erasmus programra egyénileg lehet jelentkezni, a hallgatók mégsem maradnak magukra a félév során, hiszen a multinacionális csapat mindennapjait kari koordinátorok, mentorok és a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda is segíti.

Az intézmény életében először tettünk kíséretet arra, hogy mindhárom kar beérkező hallgatóit egy orientációs program ernyője alá vonjuk. Hasonló újítás, hogy először indul mentor program, melynek keretében vállalkozó szellemű hallgatók segítik a beérkezőket eligazodni a magyar viszonyok között.

Az orientációs napon a diákokat először Tózsa Réka, a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda vezetője fogadta, majd dr. Kovács László mk. ezredes és dr. Sallai János tudományos és nemzetközi dékánhelyettesek és Kowalik Tamás, a KTK dékáni hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa tartottak prezentációt az egyetemi karokról, képzési programokról és egyéb lehetőségekről.

A külföldi diákok ezek után csapatépítésen vettek részt, aminek során jobban megismerhették egymást, játékos formában fedezhették fel a magyar nyelvet, és a mindennapi életben való eligazodáshoz is kaptak fontos információkat. A délután során a kari mentorok budapesti városnézésre vitték a hallgatókat, a nap zárásaként pedig vacsorán is részt vehettek az erasmusosok, ahol tradicionális magyar ételeket is megkóstolhattak, és felfedezhették a méltán híres nyüzsgő budapesti életet is. A beérkező külföldi hallgatóknak nagy segítség, ha már megérkezésükkor segítséget kapnak a mentoroktól, és megismerhetik Erasmusos társaikat, így az NKI a jövőben egy mindhárom kart átfogó mentorprogram, és egy Erasmus hallgatói hálózat kialakítását is tervezi.

A nemzetközi csapat tovább dolgozik azon, hogy az egyetem Erasmus kapcsolatai bővüljenek, valamint egyre vonzóbb célország legyünk a külföldi partnerintézményeink szemében. Hiszen annyi mindent tanulhatunk a beérkezőktől.


KAB-képzés: újabb 700 tisztviselő!

    • KAB évnyitó
    • KAB évnyitó
    • KAB évnyitó
    • KAB évnyitó
    • KAB évnyitó
    • KAB évnyitó
  • Előző
  • Következő

Évnyitó ünnepséggel indult útnak a kormányablak ügyintéző szakirányú továbbképzés második évfolyama február 13-án, csütörtökön. A kormányhivatalok 700 kormánytisztviselőt választottak ki és iskoláztak be egyetemünk képzési programjába. „A kormányablakok a közigazgatás megújulásának jelképei, az ügyfélszolgálatok a közszolgálat hatékonyságának és minőségének mérőpontjai”- mondta köszöntőjében Kis Norbert, a továbbképzésekért is felelős rektorhelyettes. Kiemelte, hogy a képzés jelentősen megújult, a további fejlesztésekhez pedig az intézmény számít a képzésben résztvevő tisztviselők észrevételeire, visszajelzéseire.

A hallgatókat köszöntötte Bordás Gábor, a közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár (KIM), aki a kormányablak ügyintézők kiemelt szerepét hangsúlyozta az állam és a polgárok közötti kapcsolatban. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal részéről Imre Miklós elnök-helyettes a kormányablakok fejlesztésének folyamatáról és a kormányablak ügyintézők felelősségéről szólt köszöntőjében. A képzést az NKE Vezető – és Továbbképzési Intézet az Államreform Operatív Program keretében szervezi. A képzés 2014. novemberében fejeződik be. 

Fotó: Szilágyi Dénes


Ludovika és kávézás 2014-ben is

    • Ludovika Kávézó
    • Ludovika Kávézó
  • Előző
  • Következő

Új év, de a régi hangulat, a megszokott kávéillat, a baráti arcok, az érdekes előadások. Ezeket tapasztaljuk most is, a 2014. év első rendezvényén. A „Ludovika Kávézó” továbbra is őrzi a hagyományokat, és a tagok közül az új esztendőben sem mondana le senki arról, hogy a hónap utolsó csütörtök délutánját együtt töltse bajtársaival és a fiatalokkal.

Van ezeknek a csütörtöki találkozóknak egy kiegyensúlyozottan működő belső rendező elve. Minden alkalommal sor kerül egyfelől egy szakmai programra, amely legtöbbször személyes is, hiszen a jelenlévők sokszor érintettek; akár olyan esetben is, amikor a téma éppen nem a hon védelme. Másfelől minden esetben van személyes része az együttlétnek – az összetartók, az összetartozók közösen megemlékeznek a „családi” eseményekről: köszöntik az éppen születésnapjukat ünneplőket, elbúcsúztatják azokat, akik már az örök vadászmezőkről figyelik a rájuk emlékezőket; majd a volt ludovikások együtt beszélgetnek a honvédtisztjelöltekkel.

A szakmai program 2014. január 30-án Babucs Zoltán előadásával indult. A székely határőrök történetét is már régebb óta kutató hadtörténész „Erdélyi hadműveletek” címmel részletesen és izgalmasan mesélt a magyar csapatok 1944 késő nyarától kora őszéig zajló harcairól. Az előadó beszélt a második bécsi döntést követő, 1940 őszén történt előzményekről, valamint számtalan korabeli fotó vetítésével tette még színesebbé és ember közelibbé az elhangzottakat.

Ezt követően a Ludovika Kávézó tagjai és az NKE Alumni közössége közötti kapcsolat további erősítése érdekében Varga Mariann, az egyetem alumni koordinátora üdvözölte a jelenlévőket, és beszélt arról, hogy miért és hogyan szeretné az intézmény szorosabbra fűzni a szálakat az egykori ludovikás tisztekkel.

A rendezvényen két kiváló embertől búcsúztunk. Dr. Goschy Béla (1921-2013) nemcsak katonaként, hanem mérnökként is beírta magát a történelembe és a tudomány világába. Pályatársa, Dr. Palágyi Tivadar búcsúztató beszéde jóvoltából nemcsak a katona Goschy Béla életútját ismerhettük meg, hanem a földrengés-biztonsági koncepciókkal, valamint irodalmi tevékenységgel foglalkozó mérnökét is.

Damó Elemér (1918-2013) személyes példája és a fiatal generációk katonai és emberi nevelésére fordított figyelme a mai napig hat. Ezért nem véletlen, hogy róla több generáció képviselője is megemlékezett. Először Szabó Gergő honvédtisztjelölt, majd Siposné prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes asszony ismertette életútját, méltatta érdemeit és azt az önzetlen szolgálatot, amelyet az ifjúság nevelése terén kifejtett.

A közös emlékezést követően Molnár Zsolt ezredes, a Ludovika Zászlóalj parancsnoka üdvözölte a jelenlévőket, azokat külön is köszöntve, akik születésnapjukat ünnepelték.

A találkozó a megszokott kötetlen formában folytatódott, a jó közérzetről végig gondoskodó honvédtisztjelöltek és a szervező Takács Eszter hadnagy is már fesztelenül beszélgethetett a ludovikás nagy öregekkel. És önfeledten is, hiszen csaknem este 6 óra volt, mire mindenki felkerekedett. Természetesen úgy elköszönve egymástól, hogy„ a jövő hónapban, Veletek, ugyanitt”. Így legyen.

Fotó: Rada Péter, Zsákai Marietta


KATICA, a nagy teljesítményű számítógép

    • KATICA a szuperszámítógép

Minden jelentős hazai egyetemnek van szuperszámítógépe, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen zajló informatika oktatásban miért ne használnának ilyet? - ezzel az alapgondolattal vágott neki Tibenszkyné Dr. Fórika Krisztina százados, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi docense a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj Nemzeti Kiválóság Program keretében elnyert nagy tudású gép megépítésének. "A munkában először mindig azt csináltam, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy szinte lehetetlen dolgokat csinálok" - vall életfilozófiájáról Fórika Krisztina saját honlapján (www.forika.hu).

Amellett, hogy az egyetemen dolgozó tudósoknak az eszközzel lehetőségük nyílt az erre alkalmas problémákat nagy számítási teljesítményt igénylő computeren megoldani, a szuperszámítógép arra is használható, hogy tesztelje a szerverek ellenálló képességét egy esetleges túlterheléses támadással szemben - mesél a már működő KATICA-ról (KAtonai Tudományos Ismeretbővítő Célú klAszter) a százados.

KATICA-t mintegy másfél millió forintból, Fórika Krisztina saját ösztöndíjából sikerült felépíteni. A százados ugyan megpróbálta kiaknázni kapcsolati hálóját, ám, ahogy fogalmaz, csak „verbális” segítséget kapott, anyagi vagy eszközbeli támogatást nem. A legtöbb segítséget a projekt a HUMANSOFT Kft-től kapta: a cégtől az egyetem nemcsak az alkatrészeket vásárolta meg, a vételárban háromnapos tanfolyam is szerepelt, amit a vállalat munkatársa az új CLUSTER laborban tartott arról, hogyan kell használni KATICA-t.

-          Az internetes elérhetőséggel rendelkező szuperszámítógép nem csupán a pályázatban eredeti célként megjelölt katonai kutatásokra alkalmas, hanem képes lehet például hálózatok fenntartható gazdaságos működése biztosításának vizsgálatára, továbbá a virtuális hálózatok kialakítását célzó tanfolyamok lebonyolítására is, a szerverek és felhő megoldások segítségével.

KATICA a Zrínyi Laktanya 41-es épületének egyik tantermében „lakik”, egy sűrű dróthálós ajtajú szekrényben. A gép folyamatosan üzemel. Három fő egységből áll: két szerverből és egy úgynevezett storage-ből, azaz adattárolóból. A számítógép üzemelését Windows Server 2012 biztosítja, de emellett KATICA képes akár több, párhuzamosan működő operációs rendszer futtatására is, ha ilyen feladatra akarják kihasználni kapacitásait. A Fórika Krisztina által saját kezűleg berendezett, a szuperszámítógépnek otthont adó helyiség tulajdonképpen labor, ahol egyszerre harminckét diák csatlakozhat és sajátíthatja el a cluster működtetését. A hat processzort és négy merevlemezt tartalmazó KATICA használatát oktatják az alap- és mesterképzésben tanuló hallgatóknak, de dolgozhatnak rajta doktoranduszok is. A szuperszámítógép a docens szerint segítheti az egyetemen és a Puskás Ferenc Műszaki Szakkollégiumban működő tudományos diákkörök működését is.

Jelenleg két doktorandusz hallgató egy katonai beszerzési információs rendszert tesztel KATICA segítségével, egy Tudományos Diákköri Konferenciára készülő társuk pedig a szerveren elhelyezett dokumentumhalmazok folyamatos elérhetőségének biztosítását vizsgálja.

A szakember azt szeretné, ha az NKE szuperszámítógépét alkalom adtán csatlakoztatni lehetne a többi hasonló szuperszámítógéphez is.

A Magyary Zoltán Ösztöndíjnak köszönhetően a százados két könyvet is megjelentetett, az egyik a „Felhők alapja - A számítógép cluster”, a másik  a „ WEBSZERKESZTÉS ALAPJAI – A Microsoft SharePoint Designer használatával” címre hallgat.

KATICA saját bloggal is rendelkezik, mely a http://katicacluster.wordpress.com/  címen érhető el.


Kerekasztal-beszélgetés az Ukrán válságról

    • Az Ukrajnai válság

Nem áttekinthetők, ellentmondásosak a törésvonalak jelenleg Ukrajnában, ezért nehezen meghatározható, valójában mi is történik az országban - állapították meg szakértők egy Ukrajnáról tartott kerekasztal-beszélgetésen a Nemzeti Közszolgálat Egyetemen.

Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja (SVKK) által szervezett eseményen Póti László Ukrajna-szakértő kiemelte: az biztos, hogy ami most történik Ukrajnában, az nem forradalom, mivel a tüntető tömeg nem politikai és gazdasági rendszerváltást akar elérni. Nem is a 2004-es narancsos forradalom folytatásáról van szó, mert akkor az ukránok egy elcsalt választás utáni illegitim vezetéssel fordultak szembe, a mostani tiltakozások pedig egy legitim módon megválasztott elnökkel és parlamenttel szemben kezdődtek - emlékeztetett.

A szakértő szerint ez nem is puccs, mert nem a felső szinteken folyik hatalomváltás, hanem nagy tömegeket mozgatnak meg az események. Nem is polgárháború, abban ugyanis nagy társadalmi csoportok lépnek fel erőszakosan, tartósan egymással szemben. Ukrajnában azonban nem a társadalmon belül vannak ellentétek, hanem a hatalmon lévő elit és a társadalom egy része között.

Nem is szabadságharc vagy a Nyugat által finanszírozott ellenzéki megmozdulás, illetve etnikai törésvonal mentén kibontakozó konfliktus vagy az EU és az Oroszország közötti érdekharc, ami Ukrajnában történik - sorolta tovább Póti László. Véleménye szerint azok a törésvonalak, ellentétek, amelyek meghatározzák a jelenlegi helyzetet, nem átláthatók.

Rácz András, a posztszovjet térség szakértője azt mondta, a tüntetőknek nincs okuk arra, hogy megkérdőjelezzék a fennálló politikai rendszert, eredetileg az ellen tiltakoztak, hogy a kormány nem írta alá az Európai Unióval a társulási megállapodást.   Úgy látja, bár a társulási megállapodás nem az EU-tagságról szól, és eddig az unió Ukrajna-politikájában nem volt napirenden a csatlakozás, az átlagos ukrán tüntető azt gondolta, hogy a tét az uniós tagság, és a megmozdulások egyfajta értékválasztást jeleznek.

Rácz András arra is kitért, hogy nem a kijevi események igazán aggasztók, hanem az, hogy az ország több nyugati megyéjében lényegében megszűnt az állam központi hatalma. Ez még messze van az állam felbomlásától, de aggodalomra ad okot, mivel nem sokat tudni arról, hogy valójában mi történik ezeken a helyeken, így kérdés, hogy egy esetleges kijevi megoldást elfogad-e majd a vidék - mondta.

Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő arról beszélt, hogy Ukrajna rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, a politikai vezetők pedig felébresztettek és fenntartottak egy olyan képzetet, hogy a társulási megállapodás azonnali megoldást hoz. Ez szavai szerint "elementáris hazugság" volt, de ezért okozott akkora csalódást a társulási megállapodás elutasítása.

Kiemelte: a közeledés az EU-hoz az egyetlen kérdés volt, amelyben tartós konszenzus alakult ki Ukrajnában. Bárki állhatott az ország élén, ha konszolidálni akarta a gazdasági helyzetet, és tartós modernizációs pályára állítani Ukrajnát, támogatnia kellett a közeledést az unióhoz, világossá téve, hogy a folyamat óriási áldozattal jár. Ez fegyelmezett, elfogadott program lehetett volna, amelynek révén az ország nem lett volna kiszolgáltatva Oroszországnak és FÁK térségének - magyarázta, hozzátéve: ennek a lehetőségét azonban már eljátszották.

Az 1991-ben létrejött Független Államok Közössége a balti államok kivételével a volt Szovjetunió tagköztársaságait tömörítette, Grúzia a 2008-as grúz-orosz háború után kilépett, így a FÁK-nak 10 tagja maradt: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Ukrajna és Üzbegisztán. Türkmenisztán társult tag. Sz. Bíró Zoltán szerint amikor az ukrán tüntetők Európáért kiáltanak, valójában egy nem korrupt, hatékonyan irányított országot akarnak. 

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, az SVKK igazgatója hangsúlyozta: Ukrajnában gyakorlatilag a függetlenség elnyerése óta senkinek nem volt akkora hatalma, mint Viktor Janukovics elnöknek. Nagy népszerűséget eredményezett, amikor 2010-ben megerősítette az elnöki pozíciót, mert az emberek azt gondolták, hogy a reformokhoz erős elnök kell. Janukovics ráadásul kiszorította az oligarchákat a hatalomból - jegyezte meg.
Véleménye szerint az ukrán társadalom jelentős része mára az egész a politikai elittel elégedetlen, nemcsak az elnökkel, és nem kedveli az ellenzéket sem. Megjelent egy új generáció, amelynek még nincs szervezete, intézménye, a függetlenség kikiáltása után született, tanult, és jól használja a modern kommunikációs eszközöket - mondta.

A szakértő kitért arra is, hogy a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépés mind több embert hozott ki a kijevi Majdanra, ma már olyanok is tiltakoznak, akik korábban a kormány támogatói közé tartoztak. Az ellenzéki pártok azonban nem tudták megszerezni a Majdan irányítását - állapította meg az elemző.

Forrás: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes


Kibocsátó ünnepség az NKE-n

    • Kibocsátó

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán valamint a Nemzetközi Intézetben 2014-ben végzett hallgatók oklevél átadó ünnepségét február 7-én tartották a Hungária körúti Campus Dísztermében.  

Az okleveleket  Dr. Kovács Gábor  r. dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese, Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja és Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet a Nemzetközi Intézet igazgatója adták át a végzősöknek.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon illetve a Nemzetközi Intézetnél alap- és mesterképzésben 81 fő sikeresen teljesítette a képzés időszakára előírt követelményeket.

További információ és fotók a HHK honlapján

Cimkék: HHK, 2014

A honvédség képes példát mutatni

    • MH Ludovika Zászlóalj
    • MH Ludovika Zászlóalj
    • MH Ludovika Zászlóalj
    • MH Ludovika Zászlóalj
    • MH Ludovika Zászlóalj
  • Előző
  • Következő

A honvédség ma egy olyan pozitív jeleket sugárzó sziget a magyar társadalomban, amely a hazaszereteten és a honvédelmi értékeken túl, az emberekhez méltó egészséges életmódban is képes példát mutatni – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter az MH Ludovika Zászlóalj megalapításának harmadik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen február 7-én, a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson.

A miniszter elmondta: az elmúlt években Magyarország és benne a honvédelem rendszerének megújításáért is nagyon sokat dolgoztak, óriási erőfeszítéseket tettek a tisztképzés megújításáért is. Erre azért volt szükség, hogy a hallgatók méltó körülmények között tudjanak felkészülni hivatásuk teljesítésére, illetve azért, hogy a közszolgálati életpályamodellnek köszönhetően a leszerelés után is tovább szolgálhassák a hazát a tapasztalataiknak megfelelően. Ez az értelme a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös képzési rendszerének és annak, hogy szinte akadálytalan az átjárhatóság a rendőrök, a köztisztviselők és katonák között. „Azt akartuk, hogy létrejöjjön az átjárhatóság, az átképzés lehetősége a katonai karrier befejezése után, tehát senkit nem hagyunk az út szélén, és a magyar állam mindenkinek méltó megélhetést biztosít majd” – hangsúlyozta.

A tárcavezető szerint nem volt könnyű az indulás: négy évvel ezelőtt az intézménynek számos problémája volt, de az átalakítások után már betöltötte azt a szerepet, amelyre hivatott. „A mögöttünk álló évek után azt kell mondanom, hogy a Magyar Honvédség kifogástalanul, 100 százalékosan teljesítette a feladatát, és ebben a tisztjelöltek is benne voltak” – fűzte hozzá. A hallgatókhoz fordulva Hende Csaba emlékeztetett: arra vállalkoztak, hogy olyan embereket vezessenek, akik hajlandóak alárendelni magukat a nemzet védelmének, ezért vállalják mindannyian a veszélyt, vagy a szeretteitektől való távollétet. „Jó parancsnokként a honvédekről mindig gondoskodnotok kell, és értük mindig felelősséget kell vállalnotok” – fűzte hozzá.

Molnár Zsolt ezredes, a zászlóalj parancsnoka elmondta: minden résztvevőnek igazi kihívás volt az elmúlt három év, hiszen egy új rendszerben, megújult feladattal kellett megküzdeni. „Jelentem, nem töltöttük hiába ezt a három évet, a csapat összekovácsolódott” – fogalmazott, és hozzátette: mára nemcsak elfoglalták, de meg is szilárdították helyüket a honvédség rendszerében. A tisztjelöltekhez szólva Molnár Zsolt emlékeztetett, hogy mindössze három fontos dolgot várt el tőlük három éve: tiszteletet, fegyelmet és alázatot. „Ez a három szó, ez a hármas elvárás azóta sem változott, hiszen önök azok, akik a jövőben a Magyar Honvédség vezetői lesznek, emberek sorsáról, életéről kell döntéseket hozniuk – hangsúlyozta.

Az ünnepségen a legidősebb és a legfiatalabb ludovikás szelte fel a születésnapi tortát: a kardot, amellyel szeleteltek, a 99 éves vitéz békei Koós Ottó és a 19 éves Kozáry Péter tartotta. A honvédtiszt-jelöltek megkapták A Ludovika című kötetet is.

Forrás: Honvédelem.hu

Fotó: Szilágyi Dénes


Emléktáblát avattak Tanárky Sándornak

    • Tanárky Sándor őrnagy
    • Tanárky Sándor őrnagy
  • Előző
  • Következő

Emléktáblát avatott a Magyar Hadtudományi Társaság a 230 éve született Tanárky Sándor őrnagynak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Központi Könyvtárának bejáratánál február 6-án.

A Hadtudományi Társaság 1992-ben Tanárky Sándorról nevezte el legrangosabb tudományos díját. A mostani, közadakozásból megvalósult emléktábla-avatás azért is jelentős, mert az 1784 és 1839 között élt egykori hadtudós sírhelye elveszett, így eddig nem volt lehetőség a méltó megemlékezésre.

Tanárky Sándor a maga erejéből lett hadtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - idézte fel Szenes Zoltán tábornok a megemlékezésen. Polgári rendű református lelkész fiaként született, őrnagyi rangig vitte. Hadtudományi írásokat publikált és hadtörténelmet tanított, bár nem volt történész. Bátor csapattisztként számos hadjáratban tanúsított hősies magatartást, ám igazán jól a tudományos munkában érezte magát. Munkáit német és magyar nyelven írta, megszállott tudósként egyedül kísérelte meg létrehozni a magyar hadtudományi szótárat - mondta a tábornok Tanárky Sándorról. Utóbbi minőségében nyelvújítóként is jelentős teljesítmény fűződik nevéhez. Tanárky Sándor 1838-ban mondta el akadémiai székfoglalóját. Ő volt a Magyar Tudós Társaság első hadtudományi rendes tagja.

Ötvenöt éves korában, betegségben hunyt el.

A megemlékezésen imát mondott Jákob János református tábori püspök.

Az emléktáblát megkoszorúzta a Magyar Hadtudományi Társaság, Tarjáni István, Biatorbágy község polgármestere - tudniillik Tanárky Sándor Bián született, valamint a Honvédelmi Minisztérium nevében Papp Ferenc ezredes.




Cimkék: HHK, 2014

Képzésekkel a korrupció ellen

    • EP ülés

Magyarország integritás- és megelőzés-orientált megközelítést alkalmaz a magyar közigazgatáson belül - írja az Európai Bizottság hazánkról szóló, a napokban megjelent antikorrupciós jelentésében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem különféle képzésekkel és programokkal veszi ki a részét a korrupcióellenes harcban.

"Magyarország megerősítette az integritás oktatásának rendszerét, 2012 óta a nemzeti alaptantervbe beemelt korrupcióellenes kérdéseket is. 2013-ban a köztisztviselők számára az integritási kérdésekre összpontosító posztgraduális képzéseket indított, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tantervében is szerepelnek integritás programok. Ezek a programok és képzési tantervek innovatív tanulási folyamatokat segítenek elő, és közszolgálati célcsoportokon, kormányzati szakértőkkel, a civil szférával, a magánszektorral és egyetemi szakértőkkel szoros együttműködésben tesztelték őket. A programok 2013. szeptemberi megindítása óta körülbelül 2000 köztisztviselő és civil társadalmi képviselő vett részt ilyen képzésen" - áll a jelentésben.

A magyar kormány 2012-ben elfogadott, a magyar közigazgatást érintő Korrupciómegelőzési Programjához illeszkedően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem három különböző képzés elindítását vállalta. Kormánytisztviselők számára szól az „Integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés”, amelyet tavaly februárban indított el az intézmény Vezető- és Továbbképzési Intézetének szervezésében. A keresztféléves képzésen idén május 31-ig mintegy 122 fő végez majd. A szakirányú továbbképzés tananyagfejlesztéséhez az egyetem a szakmai ágazatok elismert, és szerteágazó tapasztalattal rendelkező szakértőit kérte fel, akik magát az oktatást is elvállalták. A képzéseken részt vevők a többi között a költségvetési gazdálkodásról, közpénzügyekről és a korrupció kriminológiájáról is szerezhetnek bővebb ismereteket.

A „Közszolgálati etika és integritás” címmel szervezett minitréningek keretében 8550 fő kormánytisztviselőnek tartanak 1 napos, a hivatáskultúrát áttörő egyszeri képzést. Ez a program 2013 szeptemberében indult, s a tréningek legnagyobb része az év végéig már be is fejeződött.

A felsőoktatási intézmény szintén 2013. szeptember elején indította el az „Integritásmenedzsment” című, 2,5 napos tréningeket, melyeken idén január 31-ig összesen 751 fő vezető beosztású kormánytisztviselő vett részt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a korrupcióellenes harcban vállalt elkötelezettségét az is jelzi, hogy tavaly év végén az intézményen belül létrejött az Integritás Tudásközpont, amelynek célja a közszféra integritással és korrupció-megelőzéssel kapcsolatos ismeretanyagának összegyűjtése, elemzése, terjesztése. Ennek keretében olyan eszközöket, módszereket, komplex képzési programokat fejlesztenek és terjesztenek a közszférában, amelyek a személyi állomány és a szervezetek integritásának erősítését és a társadalmi közbizalom növelését szolgálják. A Tudásközpont kutatja, továbbfejleszti és terjeszti az integritást támogató hazai és nemzetközi kezdeményezéseket és jó gyakorlatokat; közszolgálati integritással kapcsolatos elemző és tanácsadó tevékenységet végez.


Cimkék: 2014

Út az európai típusú közigazgatásig

    • I. Péter

I. Pétertől a posztszovjet időszakig tekinti át Oroszország és a Szovjetunió utódállamainak közigazgatás-fejlődését most megjelent könyvében Dr. Halász Iván, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának egyetemi tanára.

A könyv három történelmi korszak köré csoportosítva beszél az orosz közigazgatás és alkotmányos berendezkedés sajátosságairól: ezek az 1917 előtti, polgárosuló és modernizálódó Orosz Birodalom, a szovjet korszak és végül az 1991 utáni posztszovjet fejlődés.

I. Péter, Nagy Katalin, I, és II. Sándor azok az uralkodók, akiknek a nevéhez köthető Oroszországban az európaiakhoz hasonló intézmények kialakulása - mondta Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország szakértő, az MTA Bölcsészettudományi Központjának munkatársa “Az orosz és posztszovjet államépítés és közigazgatás-fejlődés sajátosságai” című könyv bemutatóján.  I. Sándor uralkodása idején, 1802-ben a kormányzás átáll a miniszteriális rendszerre, bár olyan felelős miniszterelnök még nincsen, aki összefogná a kormányzati munkát. 1812-ben feláll az Államtanács, a későbbi népképviseleti szerv előfutára. Ekkor alakul ki az uralkodó kancelláriája is, amely különböző ügyosztályokból áll.

Ezek a jogalkotási munkától kezdődően a titkosszolgálati ügyeken keresztül egészen az állami vagyonkezelésig bezárólag számos területtel foglalkoztak. Ide tartozik a III. Ügyosztály, azaz a titkosrendőrség is. Szintén ekkor kezd elkülönülni az uralkodó magánvagyona az államétól. A II. Sándorhoz köthető, 1861-es jobbágyfelszabadítást sokan ismerik, de hasonlóan fontos az 1864-es úgynevezett zemsztvo reform is, amikor az uralkodó önigazgatási lehetőséget adott a helyi közösségeknek, választott intézményekkel. Az átfogó bírósági és hadseregreform szintén II. Sándor cár uralkodásának idején történt. A korszakban Oroszországban is a képzettségre kezd áttevődni a hangsúly a közigazgatásban a származás helyett.

Dr. Halász Iván könyvének második részében a szovjet korszakközjogi berendezkedéséről ír. A szerző külön figyelmet szentel az állami és pártszervek összekapcsolódásának, valamint a szovjet, azaz tanácsi rendszernek. Fokozatosan kezd kihalni az a nemzedék, amely még emlékeket őriz a tanácsrendszerből. Egy olyan berendezkedésből, ahol bizonyos mértékig egybeolvadt a normaalkotó és a végrehajtó hatalom. Nagyon fontos, hogy erről a korszakról megbízható információkat tartalmazó szöveg álljon rendelkezésre - méltatta Sz. Bíró Zoltán Halász Iván munkáját.

A Szovjetunió felbomlását követő idők sajátossága, hogy Oroszországnak nem volt könnyű megtalálni a helyét az új világban. Az új állam hosszasan kereste bürokráciáját és annak étoszát is. Ez a folyamat különösen jellemző volt a posztszovjet utódállamokra, ahol az állami vezetés még az oroszországinál is nagyobb gondokkal küszködött. Oroszország sokáig nem találta meg azt a formát, hogyan is tudna kapcsolatot tartani azokkal az önállóvá vált országokkal, melyek a szovjet időszakban még vele egybetartoztak - emlékeztetett Sz. Bíró Zoltán a könyvbemutatón. Időbe telt, mire a volt szovjet utódállamokkal, az úgynevezett "közel külfölddel" való kapcsolattartás az orosz külügyminisztériumnál talált helyet magának. Vagyis ott, ahol szuverén államokkal és nem függő tartományokkal vagy félszuverén vazallusokkal szoktak foglalkozni.

Dr. Halász Iván összehasonlító alkotmányjogi, közigazgatás-történeti témájú munkája nagyszerűen mutat be három, egymástól igen nagymértékben különböző korszakot - summázta véleményét Sz. Bíró Zoltán.

A Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó gondozásában 2013 végén napvilágot látott kötet, melyet a szerző "olvasmányos tananyag"-ként aposztrofált, a Közigazgatás-tudományi Kar jegyzetboltjában kapható.

Kép forrása: wikipédia

Cimkék: 2014

„Kell egy csapat” - interjú Kun Szabó Istvánnal

    • Kun Szabó István

Nagyjából két méter magas, szálfa alakján úgy áll az egyenruha, hogy róla mintázhatnánk a katona prototípusát. Kedves mosolya, udvarias gesztusai mögött azonban egy konzekvens, szigorú, kemény vezér képe rajzolódik ki, akinek a főváros összes katonája összecsapja a bokáját. Kun Szabó István dandártábornokkal, a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest helyőrség dandár parancsnokával a Pro Urbe Budapest díj kapcsán  beszélgettünk a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában.

-          Gratulálunk a Pro Urbe díjhoz. Mivel indokolta a városvezetés, hogy Önre esett a választásuk?

K.Sz.I.  A hivatalos indoklás szerint a katonai vezetés, a logisztikai támogatás és harmadsorban az árvíz kezelésében és annak elhárításának irányításában való vezető szerepem miatt kaptam. Azonban úgy gondolom, hogy ez kicsit komplexebb. Nyilván nem tisztem értékelni, miért gondolták azt az adományozók, hogy erre a díjra érdemesnek tartanak, de egy három éves munka kezd beérni. A főváros azt a katonai jelenlétet, azt a katonai szerepvállalást díjazta ezzel, aminek vannak jól látható jelei: a Koronaőrség, a Palotaőrség, maga a vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár kialakítása. Formai része a munkánknak a budaörsi laktanya megjelenése, azok a katonai iskolai programban kötött együttműködések, részvételek, amelyek elősegítik az ifjúság nevelését, továbbá a helyőrségi és a laktanya történeti kutatások. Tavaly sikerült aláírni egy együttműködési megállapodást a fővárossal, ami  konkrét feladatokra vonatkozik. Ebben szerettem volna jelezni, hogy a fővárosban több ezer katona van, akik képesek arra, hogy segítsenek, amikor szükség van az összehangolt, felkészült segítőkre. Az árvízkor beigazolódott, hogy ezek nemcsak a szavak szintjén jelennek meg, tehát képesek voltunk arra, hogy rövid időn belül, nagyon nagy erőkkel a főváros védelmét megvalósítsuk.

-          Az Ön karrierjében ez a díj milyen szerepet tölt be?

K.Sz.I.  Rendkívül nagy elismerésnek gondolom, amelynek értékét az is növeli, hogy kívülről jött. A katonai szervezeteken belül vannak különböző elismerési szintek, de ez független azoktól.  Nem udvariasságból mondom, de ezt egyedül nem lehetett volna elérni, hiszen a szervezet mögött mindig emberek vannak.

-          Ráadásul 2011-től él csak Budapesten.

K.Sz.I.  Már budapestinek vallom magam és a családom is ide költözött. Persze, kezdetben nem ment olyan könnyen ez a „budapestiség”, mert első a feladat és a munka volt, utána szerveződött meg az életünk, de jelenleg büszkén mondhatom, hogy budapesti lakos vagyok. Természetesen nem elfelejtve, hogy Szolnokról érkeztem.

-          Első feladata a Koronaőrség megalakítása volt.

K.Sz.I.  2011 januárjában kezdtem el szervezni a csapatot, szinte a nulláról, de nagyon nagy segítségekkel. Mind az akkori dandár, mind a Honvédelmi Minisztérium nagyon nagy áldozatot vállalt át. A nemzet szempontjából egy fontos projekt volt, ez eredményezhette ezt a komoly összefogást, aminek eredményeként május 30-án a Parlamentben átvehettük a koronának az őrzését. Hatvanhat év után visszakerült normál kerékvágásba a dolog, tehát katonák őrzik, védik, és ha kell, menekítik a Szent Koronát.

-          Milyen a kapcsolata a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel? Ha jók az információink, akkor ott doktorált?

K.Sz.I.  Bárcsak múlt időben beszélhetnénk róla, de még folyamatban van. Az abszolutóriumot már megszereztem, így „már csak” a disszertáció megírása van, ami hihetetlenül nagy feladat. A tanulmányaimat az egyetemen végeztem, mind a kiegészítő egyetemi képzést, mind a vezérkari akadémiát. Nekem szívügyem az intézmény, nagyon fontosnak tartom egy katonai felsőoktatás létjogosultságát, a kiművelt katonafőknek a sokaságát.

-          Mi a doktori témája, ha nem titok?

K.Sz.I.  A Hadtudományi Karon írom, a tűzcsapásokkal, különösen  a fedélzeti helikopterek tűzcsapásaival foglalkozom. Eredendően repülőmérnök vagyok, helikopterbázisnál szolgáltam, azóta kicsit távolabb kerültem a szakmától, de a kutatástól nem.

-          Tanít is az egyetemen?

K.Sz.I.  Az egyetemen nem, de nagyon remélem, hogy lesz lehetőségem ott is megmutatni az előadói képességeimet.

-          Említette, mennyire fontosak a kiművelt katonák. Hivatásos katonaként, hogy élték meg a sorkatonaság megszüntetését?

K.Sz.I.  Összetett a dolog, hiszen ez egy társadalmi-politikai döntés, amit mi katonák parancs alapján végrehajtunk. Most egy másfajta szellemben végezzük a munkánkat, szerződéses katonákkal.

-          Ez jobb minőséget jelent?

K.Sz.I.  Alapvetően igen, mert egyszer, egy feladatrendszerre kell kiképezni a katonát és utána kvázi az ő szaktudását tudjuk ciklikus rendszerben alkalmazni, fejleszteni.  De én is a társadalomban élek nekem is megfogalmazzák azt, hogy nem volt rossz az, amikor egy fiatalember egy szocializációs folyamaton mehetett keresztül, megtanulhatott bizonyos alá- és fölérendeltségeket. Ez nem kifejezetten katonaszakmai kérdés, ez elsősorban politikai kérdés. Amit a politika megszab a haderőnek, azt a honvédség köteles végrehajtani. Mindkettő mellett vannak pro és kontra vélemények, és nemzetközi kitekintésben is rengeteg példa van.

-          Ha Önnek kellene dönteni, akkor visszaállítaná?

K.Sz.I.  Nagyon könnyen tudok erre válaszolni: sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom. Nem az én hatásköröm. Természetesen, ha leveszem az egyenruhám, akkor meg van a véleményem, de most nem veszem le.

-          Milyen a magánéletben egy ilyen magas beosztású katona?

K.Sz.I.  Az ember megpróbál ugyanolyan lenni, mintha civil lenne, de nem egyszerű. A beosztásom, de maga a katona beosztás is 24 órás, ami egy 2500 fős dandárnál egyáltalán nem túlzó megállapítás. Ilyen feladatrendszerrel, ilyen létszámmal szinte mindig történik valami, illetve a helyőrség parancsnoki feladatokból adódóan nagyon sok szabadidőbe átnyúló tevékenységem is van. Többek között ennek is hozadéka, hogy ide költöztünk  Szolnokról, hiszen a családunknak együtt kell lennie. Igaz, hogy csak három fős, de nagyon szoros a családi kötelék. Nagyon nagy támaszom a feleségem, de a lányom is, aki a szemem fénye. Jelenleg az ELTE szociológia szakára jár, és természetesen nagyon büszke vagyok rá.

-          Ön az első szűrő az udvarlóknál?

K.Sz.I.  Nem, a feleségem, és csak aztán jövök én. Többször mondtam már, hogy nagyon szerencsések vagyunk mi katonák, mert szemtől-szemben látjuk az ellenséget, szembenézhetünk vele, nem úgy, mint más szakmákban, ahol elölről-hátulról jöhetnek támadások. Ha én becsülettel elmondom a kezdet kezdetén, hogy én erről hogyan gondolkodom, akkor onnantól kezdve van az igazodási pont. Megmondom őszintén, itt a honvédség berkein belül ki tudom élni a szigorúságot, a fegyelmet, otthon próbálok egy kicsit lazítani. Én vagyok a gyengébb láncszem, szerencsére a feleségem sokkal racionálisabb, sokkal jobban át tudja tekinteni a helyzetet. Nekem elég a lányomtól két-három pillantás, és végem. Ez a gyengém, de csak a lányomtól, itt benn a dandárban már nem lehet ezzel visszaélni.

-          Akkor nincs olyan kollégája, aki ezt el tudná érni?

K.Sz.I.  Megpróbálhatja, de nem fog sikerülni neki, soha az életben. Ezt csak egy személy tudja elérni: a lányom. Senki más!

-          Mivel foglalkozna, ha lerakná az egyenruhát?

K.Sz.I.  Lerakni nincs szándékomban, harminc évet áldoztam rá az életemből, amit egy pillanatig sem bánok. Tehát, ha újra kezdeném, akkor is ugyanezt az utat járnám be. Lehet, hogy egy kicsit más módszerekkel, más helyekre kerülhetne az ember, de én semmit nem bántam meg, nem szeretném ezt abbahagyni. Ameddig az elöljáróim úgy gondolják, hogy megfelelő szinten tudom végezni a feladataimat, akkor ezt nagyon sokáig szeretném csinálni.

-          Mivel tölti legszívesebben az idejét a szolgálaton és a családon túl?

K.Sz.I.  Van egy új keletű hobbim, a vadászat. Erre  sokkal több időt kellene szánnom, hiszen a vadászat nem egy ilyen kiugrós-beugrós szórakozás, de nagyon érdekel, remélem el fog kísérni egész életemben. A másik szenvedélyem pedig a borászat. Szolnokon 2006-ban az Első Tiszti Kaszinó alapító elnöke voltam. Módomban állt formálni a működését, és elhatároztuk, hogy bejárjuk Magyarország történelmi borvidékeit Így kapcsolatba kerültem borászatokkal, kiműveltük magunkat, aminek lett is egy nehezítő hozadéka: onnantól kezdve már nem iszom meg mindazt, amit előtte megittam.

-          Ön is vallja, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz borokat igyunk?

K.Sz.I.  Egyetértek teljes mértékben. Engem nem a bor készítése, hanem a bor gasztronómiája érdekel igazán. Azt gondolom, hogy szerves része a mai kultúrának, a protokoll egyik irányítója és a diplomáciában is kiemelt szerepet tölt be.

-          Van kedvenc borvidéke?

K.Sz.I.  Nagyon jó kapcsolatba kerültünk Bock Józseffel, így Villány a szívem csücske lett, de nagyon szívesen fogyasztom a szekszárdi borokat is.

-          Ezek szerint inkább vörösboros?

K.Sz.I.  Igen, azzal kezdtem, de van egy mondás, hogy az ember, ahogy életútján halad előre, először édes vörös bort iszik, aztán elkezdi a száraz vörös borokat fogyasztani, majd áttér a fehér borra. Manapság szoktam fehérbort inni, ami jelez valamit az életkoromról is.

-          Említette, hogy mindent ugyanígy csinálna, ahogy eddig, de van-e esetleg olyan történelmi korszak, amiben kipróbálná magát?

K.Sz.I.  A két világháború közötti és az első világháborút megelőző időszak számomra nagyon vonzó. Főleg a letisztult, világos értékrendje, a hadsereggel szembeni viselkedése és a hadsereg kezelésének módja miatt. Az a presztízs, amit akkoriban a hadsereg és a tiszti kar ki tudott vívni magának az nem isten ajándéka volt, azért megdolgoztak rettenetesen. Nem véletlen, hogy a dandár, vitéz Szurmay Sándor nevét viseli, el is mondtam a szobra avatásakor, hogy nagyon sokat kell dolgoznunk ahhoz, hogy méltók legyünk a név viseléséhez. Persze, érdemes volna kipróbálnia magát az embernek abban a korszakban, amikor egy szál karddal, fizikai erőnléttel kellett helytállni. Néha eljátszom a gondolattal, hogy milyen lehetett, amikor csak az erőszak és a fegyver volt az igazi érvrendszer, mert ilyen volt a világ akkoriban. Hála istennek erre most mód és lehetőség nincsen, mert a katonának is az a megnyugtató, ha békés időszakok követik egymást.

-          Van esetleg különösen vonzó civil pálya?

K.Sz.I.  18 évesen leginkább a technikai fejlődés vonzott, ezért is kerültem a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol repülőkkel szerettem volna foglalkozni. Hamar rájöttem, amit ma is hitvallásomnak tartok, hogy amikor az ember egyenruhát és rendfokozatot húz és kap, akkor elsősorban katona, tehát katonaként kell viselkednie, és csak másodsorban szakember: mérnök, lövész, tüzér. Nagyon messze kerültem már én is a mérnöki pályától, a jelenlegi már a harmadik szakmám, ami folyamatos tanulással párosul. Természetesen eljátszik az ember a gondolattal, hogy a civil életben mire jutott volna, ezekkel a lehetőséggel, de őszintén megmondom, nem tudom. Szerencsére ezek csak fikciók és tényleg elégedett vagyok a jelenlegi helyzetemmel. Remélem, ezt fogom mondani 80 éves koromban is, amikor ülök a kandalló előtt és az unokák körbevesznek. A kihívásoktól nem szabad megrettenni, mert attól rosszabb rémálma nem lehet az embernek, hogy évek múltán azt mondja, hogy, „de miért nem tettem meg?”. Az egy dolog, hogy megpróbálom és nem sikerül, vagy nem vagyok rá alkalmas, vagy nem tartanak rá alkalmasnak, de legalább megpróbáltam.

-          Visszatérve a Pro Urbe díjra. Talán azért is eshetett Önre a választás, mert ugyanazt lehet elmondani a szervezetükről is mint a jó játékvezetőről: akkor teszik jól a dolgukat, ha nem önök a főszereplők.

K.Sz.I.  Teljes egészében ez így nem mondható el, mert az alakulatunknál van az az erőforrás, ami megtestesíti Budapesten a katonaságot. Az összes állami fogadáson, az összes koszorúzáson, az összes zászlófelvonáson az én katonáim vannak ott. Erre rendkívül büszke vagyok. Gondoljunk bele, megérkezik repülővel egy külföldi vendég, velünk találkozik először, hiszen a katonák sorfala előtt vonul el. Ezt követően pedig ismét  csak velünk találkozik, mert vagy a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök fogadja szintén katonai  tiszteletadással Vagyis az első két-három óra úgy telik el, hogy katonák között mozog, katonákat lát. Rendkívül fontos, milyen a megjelenés, mert sokszor előtérben vagyunk, így egy kicsit kirakatszakma is a miénk.

-          Pontosabban fogalmazok: nincs negatív relációjú hír Önökkel kapcsolatban, nincsenek botrányaik.

K.Sz.I.  Szerencsére. Feladatomnak érzem, hogy megmutassuk a hadsereget, mert egy helyőrség feladata az is, hogy egyfajta bizalmat ébresszen az emberekben. Mi itt vagyunk, számíthatnak ránk bármikor. Nyilván leginkább arra készülünk, hogy fegyveresen megvédjük a fővárost. de most nem ez a feladat, mert szerencsére nem ilyen a geopolitikai helyzet.

-          Sűrűn kapja meg katona ezt a díjat?

K.Sz.I.  Elég valószínű, hogy én vagyok első, aki katonaként kapta meg ezt a díjat. A vezérkari főnök és a miniszter úr is igen nagy elismeréssel fogadta ezt. De még egyszer szeretném kiemelni, hogy bár én vettem át, de e mögött szervezet van, a szervezetet pedig emberek alkotják. Ez nem az a sablonos szöveg: kell egy csapat, hogy működjön. Álszerény sem szeretnék lenni, mert nyilván jól esik a dicséret. Úgy gondolom, hogy az ember örömszerző lény. Ha elvégez egy munkát, akkor azért bizonyos szintű elismerést vár. Ennek különböző formái vannak, ez egy nagyon rangos elismerés, rendkívüli büszke vagyok rá.

Pethő Zoltán

Cimkék: 2014

Könyv az új földforgalmi szabályozásról

    • KTK konyvbemutato

Idén május 1-től kezdődően új kihívás elé kerül a hazai bíráskodás és közigazgatás, hiszen az uniós állampolgárok is szerezhetnek majd földtulajdont, így az esetleges jogvitáknak már ők is részesei lehetnek - emlékeztetett Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő “Az új magyar földforgalmi szabályozás az uniós jogban” című tanulmánykötet bemutatóján. A területet szabályozó, nem régiben elfogadott kódex alkalmazásáról a bíráknak és a közigazgatás érintett vezetőinek a közelmúltban konferenciákat tartottak, a Dr. Korom Ágoston által szerkesztett kötet ennek a tanácskozásnak az előadásai alapján készült.

A világban harc folyik a természeti erőforrások birtoklásáért - emlékeztetett Mikó Zoltán, a kötet egyik szerzője. Márpedig Magyarország a víz és a termőföld tekintetében igen kedvező helyzetben van. Érthető, hogy mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban jelentős erők csapnak össze a javak birtoklásáért. Az Alaptörvény vállaltan a helyben lakó, élethivatásszerűen a földből élő birtokosoknak akar kedvezni. Mikó Zoltán szerint ha az 500 millió uniós polgár mindenféle korlátozás nélkül rászabadulhatna Magyarország termőföldvagyonára, az igen súlyos következményekkel járna. A jogalkotónak Szkülla és Karübdisz között kellett navigálnia, hiszen a földforgalmi szabályozás nem lehet ellentétes az uniós joggal, ugyanakkor a hazai földhasználók érdekeit is szem előtt kellett tartani.

A könyvben nincsenek végleges igazságok: a szerzőgárda minden tagja a saját területén vizsgálta meg, mi fog történni a földforgalmi szabályozás megváltozását követően - jellemezte a tanulmányokat Font Sándor.

Prof. Dr. Tamás András, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a könyvbemutatón elmondta: a szerzők közül senki sincs, aki az Európai Unióból való kilépés mellett érvelt volna. Ugyanakkor minden tanulmányból kiolvasható az is, hogy a folyamatoknak lehetnek vesztesei.

A kötet írásai objektívek, tényszerűek, általában nem mennek túl a kérdések felvetésén - mondott véleményt a kötetről a professzor. az írások nélkülözik a radikalizmust, de a túlzott optimizmus sem jellemző rájuk - derült ki a könyvbemutatón.

A könyv a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiadásában jelent meg, kapható a Közigazgatás-Tudományi Kar jegyzetboltjában.

Cimkék: KTK, 2014

Emléktábla Ungvár Gyula altábornagy tiszteletére

    • HHK Kari napok 2014
    • HHK Kari napok 2014
    • HHK Kari napok 2014
    • HHK Kari nap 2014
    • HHK Kari napok 2014
    • HHK Kari napok 2014
    • HHK Kari napok 2014
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara, illetve jogelődei, 1994 óta minden évben megemlékeznek Zrínyi Miklós hadvezér és költőről, az első magyar hadtudósról. A kar emléknapja Zrínyi 1664-es híres téli hadjáratának döntő eseményéhez kötődik, amikor seregének február 2-án sikerült felégetni a hadászati fontosságú eszéki hidat. Az idén január 30-án rendezték az emléknapot, amely azért is különösen nagy jelentőségű, mert az esemény éppen 350 éve történt és a negyvennégy éves Zrínyi Miklós is ebben az évben szenvedett halálos vadászbalesetet.

A Kari Nap eseményei keretében Prof. Dr. Ungvár Gyula altábornagy tiszteletére tantermet neveztek el és emléktáblát állítottak a Hungária körúti campuson az egyetem és a kar vezetői. Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja felavatta és megkoszorúzta a professzor emlékét őrző márványtáblát.

Az ünnepségsorozat következő eseményeként a Zrínyi szobor koszorúzására került sor. Közös koszorút helyezett el Prof. Dr. Patyi András rektor, Farkas Anikó a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke, a Fenntartói Testület ügyvivője és Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a kar dékánja. Koszorúval emlékezett Kun Szabó István dandártábornok az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka és Molnár Zsolt ezredes, az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka is. Szigetvár város Önkormányzata nevében Piros Tamás képviselő koszorúzott.

A Díszteremben tartott ünnepi állománygyűlésen Prof. Dr. Patyi András rektor és Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, tanszékvezető tartottak ünnepi köszöntőt és megemlékezést.

A Honvéd Együttes színészkara erre az alkalomra válogatott Zrínyi szerelmi prózájából részleteket, melyhez a zenei aláfestést a Hegedős Együttes szolgáltatta.

Az ünnepség elismerések átadásával zárult. Az elismerésben részesültek névsora itt olvasható.

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: HHK, 2014

15 Év – 15 Hang

    • NATO SVKK

Idén ünnepeljük Magyarország NATO-hoz való csatlakozásának 15. évfordulóját. Ennek apropóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja kezdeményezésére a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberekkel készülnek interjúk. Elsőként Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Mit tekint Magyarország 15 éves NATO-tagsága legfontosabb eredményeinek?

15 éves NATO-tagságunk legfontosabb eredményének egyértelműen a szövetség misszióiban való sikeres magyar részvételt tartom, továbbá azt, hogy a magyar védelmi szféra szereplői – a szakterület vezetőitől egészen a Magyar Honvédség szerződéses állományáig – napjainkra elsajátítottak egy olyan nemzetközi együttműködési kultúrát, amely más politikai területek és intézményi alrendszerek számára is jó példa lehet. Úgy tapasztalom, hogy a védelmi szférában kialakult, és egyre inkább átveszi már a középszintű irányítást is egy olyan szakembergárda, amely már a szövetségi együttműködésben szocializálódott, s amely nemcsak nyitott a stratégiai szemléletre és gondolkodásra, de elkötelezett is annak magyarországi meghonosítására és érvényesítésére. S erre felettébb szükség van egy olyan korban és világban, amikor a politika perspektívája gyakran csak választástól választásig tart.   

Véleménye szerint mi volt a legjelentősebb probléma, mellyel Magyarország szembesült NATO-tagsága kapcsán?

A legnagyobb problémának azt tartottam és tartom ma is, hogy NATO-tagságunk nem oldotta meg a magyar védelmi szféra és Magyar Honvédség tartós alulfinanszírozottságának problémáját. A honvédelmi kiadások mértékének megszabásánál a hazai társadalom és a politikai elit egy jelentős része még ma is hajlamos a NATO-tagsággal egyszer és mindenkorra megoldottnak látni az ország biztonságát, a Magyar Honvédségre pedig úgy tekint, mint amelynek fenntartása és modernizációja a továbbiakban nem igényel különösebb pénzügyi erőfeszítéseket. Bár kutatóként tisztában vagyok azzal, hogy ez a szemlélet szorosan kapcsolódik a magyar társadalom gazdasági és szociális biztonságra fókuszáló biztonságfelfogásához és politikai elvárásaihoz – amit erőteljesen befolyásoltak az elmúlt több mint két évtized gazdasági válságai –, ez a tudás nem tud megértővé tenni az alulfinanszírozottság problémájával szemben.  

Véleménye szerint milyen területeken tudta Magyarország a legnagyobb hatást gyakorolni a szövetségben?

A nemzetközi kapcsolatokban nincsenek csodák: Magyarország kis ország, korlátozott védelemre fordítható forrásokkal, s alapvetően ennek megfelelő hatást tud kifejteni a szövetségen belül is. Egy Magyarország nagyságrendű ország elsősorban azzal képes hatást gyakorolni, hogy képviselői jelen vannak a világ legerősebb politikai és katonai szövetségének döntéshozói körében, s a tárgyalóasztalnál bármely más szövetséges országgal egyenrangúan jelenítheti meg érdekeit és a magyar álláspontot. Tény ugyanakkor, hogy a hatásgyakorlás a NATO-n belül is együtt jár a „láthatósággal” – s az látható, aki teljesít. Magyarország tehát miként eddig, a következő években is a komoly szövetségesi szerepvállalással tud hatást gyakorolni, legyen szó szükség esetén válságkezelő vagy kollektív védelmi műveletről, vagy a szövetség számára szükséges katonai képességek fejlesztésében vállalt szerepről. Azt gondolom ugyanakkor, hogy az olyan regionális, többnemzeti képességfejlesztési kezdeményezések, mint a visegrádi négyek, vagy a Közép-európai Védelmi Kezdeményezés (CEDI) felértékelheti hazánkat azon országokhoz képest, amelyek kizárólag a szövetség nagyhatalmaival való együttműködésre koncentrálnak.

Véleménye szerint melyik volt / melyek voltak az(ok) a terület(ek), ahol Magyarország változást remélt NATO-tagsága révén, de az nem, vagy nem teljes mértékben vált valóra?

Mivel nem vagyok politikus, nem tudom felmérni, hogy Magyarország mely területen találkozott be nem teljesült reményekkel. Kutatóként és szakértőként azonban több olyan dolgot is fel tudok sorolni, ahol magam komolyabb változásra számítottam, de csalatkoznom kellett. Egyrészt azt reméltem, hogy a magyar társadalomban erőteljesebben tudatosul, hogy a NATO-nak Magyarország lett a tagja, s nem csupán a Magyar Honvédség vagy a honvédelmi tárca. Azt gondoltam például, hogy az egyéb szaktárcák és a civil szféra – hasonlóan több európai állam gyakorlatához – sokkal jobban bevonódik a nemzetközi missziós tevékenységbe, hogy ez nem csupán „a katonák huncutsága” marad; hogy a politikai elit nagyobb érdeklődést tanúsít a biztonság- és védelempolitikai ismeretek iránt, már csak döntései megalapozottságának érdekében is. Nem így történt: a civil szaktárcák és civil szféra – néhány segélyszervezettől eltekintve – távol maradtak a Magyar Honvédség missziós tevékenységétől, a politikai elit tagjai pedig a védelmi szféra szakpolitikusaira delegálták a döntéseket. Ez is egy járható út, de így szerintem nehezebben válik társadalmi üggyé a honvédelem.    

Mit tekint a következő évek legnagyobb kihívásának Magyarország NATO-tagsága szempontjából?

Mivel az európai haderőkhöz hasonlóan a szövetség missziói a Magyar Honvédség számára is meghatározóak voltak modernizációja szempontjából, a legnagyobb kihívásnak azt tartom, hogy miként tudjuk feldolgozni és tartósan adaptálni az itt felhalmozott tapasztalatokat, miként tudjuk megőrizni a missziók során kialakított képességeket, illetve fenntartani a honvédség modernizációjának folyamatát a 2014 – vagyis a nagy és robosztus stabilizáló missziók lezárulása – utáni, tartósnak ígérkező időszakban. A modernizáció ugyanis az ilyen időszakokban döntően a nemzeti képességfejlesztés útján valósulhat csak meg, amelyet jól kiegészíthet a korábban jelzett többnemzeti együttműködés. Azonban mindkettőnek jól ismertek a problematikus pontjai. Míg a nemzeti képességfejlesztés szűk keresztmetszeti pontja – ahogy az elmúlt 25 évben is – a Magyar Honvédség számára szükséges modernizációs források biztosításának elmaradása lehet, a többnemzeti együttműködés előtt leginkább társadalmi-politikai nehézségeket látok.      

Személyesen Önnek mi a legmeghatározóbb élménye, emléke Magyarország NATO-tagságával kapcsolatosan?

Szakértőként természetesen egy szakmai élmény: 2009 szeptemberében a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet képviseletében Varga Gergely kollégámmal előadást tarthattunk és konzultációt folytathattunk a NATO Katonai Bizottságának tagjaival az új NATO-stratégia előkészítésének folyamata során. Mivel meggyőződésem, hogy az olyan kutatóközpontokat és kollektívákat, mint a miénk, a szakpolitikai vezetőknek „döntés-előkészítő” szerepre érdemes, sőt kell használniuk, az ilyen és ez ehhez hasonló alkalmak azok, amikor azt érezzük, hogy hatást tudunk gyakorolni a folyamatokra. A visszajelzések alapján persze tisztában vagyok azzal, hogy a szélesebb közvélemény érdekesebbnek tartja azt, amikor a médiában értelmezünk és értékelünk valamilyen biztonságpolitikai eseményt, de számunkra a valódi „élményt” és a sikert az jelenti, ha szakmai véleményünket a döntéshozatal korai fázisában is kikérik.

Kép: kormany.hu

Cimkék: NATO, SVKK, Tálas Péter, 2014

Afrikai állami és egyetemi vezetők az NKE-n

    • Kenyai látogatás

A szubszaharai térség 10 országából érkeztek állami és akadémiai vezetők hazánkba, hogy részt vegyenek a magyar közszolgálat reformjáról szóló konferencián.  A rendezvényen Algéria, Angola, Dél-afrikai Köztársaság, Etiópia, Ghána, Kenya, Nigéria, Tanzánia, Togo, Uganda miniszterei és államtitkárai közszolgálati továbbképzés, a kormányablakok rendszere, az  információbiztonság és az e-közigazgatás legújabb eredményeiről kaptak tájékoztatást az NKE oktatóitól.

A konferencia résztvevői január 29-én intézményünkben is látogatást tettek, a konzultáción a delegáció nagy érdeklődést mutatott az egyetemen folyó munka és az együttműködés lehetőségei iránt. Külön tárgyalások kezdődtek az etióp küldöttséggel, amelyben a közigazgatási, az igazságügyi miniszterek és az Etióp Közszolgálati Egyetem elnöke vettek részt.  A két egyetem között partnerség indul és első lépésként az NKE idén ősztől a „Diplomatic Studies” egy szemeszteres képzésére két etióp hallgatót fogad.

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: 2014