Szűkítés


Minden Címke 453


bejegyzések

Pályázati felhívás

    • dsc 6567 2

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rektora pályázatot hirdet megvédett doktori disszertációk átiratának monográfiaként történő megjelentetésére.

A pályázat benyújtására jogosult minden olyan természetes személy, aki doktori fokozatát 2014-ben vagy azt követően szerezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamely doktori iskolájában, vagy más felsőoktatási intézményben, de a pályázat benyújtásakor oktatói, kutatói vagy adminisztratív munkakörben, foglalkoztatási jogviszonyban áll a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel.

A pályázat benyújtása folyamatos.

A pályázattal kapcsolatos részletes információk az alábbi linken találhatók:

http://uni-nke.hu/egyetem/egyeb-palyazatok/doktori-disszertaciok-megjelentetese

Megosztás a Facebook-on


EU Karriernap a Ludovikán

    • fokep
    •  dsc5707 2
    •  dsc5724 2
    •  dsc5736 2
    •  dsc5741 2
    •  dsc5791 2
    •  dsc5800 2
    •  dsc5812 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar EU-s Karriernapot tartott a Ludovikán. Az érdeklődők az unió különböző intézményeit és felvételi rendszerét ismerhették meg. Az EU-s szerveknél szolgálatot teljesítő diplomaták tartottak előadást a hallgatók számára az uniós karrierútról, valamint a különböző diplomáciai életpályákról.

„Azt gondolom, hogy soha nem annyira aktuális az a kérdés, mint most, hogy szeretnénk-e Brüsszelben dolgozni!” – hívta fel a figyelmet Dr. habil. Koller Boglárka megnyitóbeszédében. A NETK dékánja kifejtette, hogy a kar igyekszik minden olyan lehetőséget megadni az NKE-s hallgatók számára, amely a lehető legjobban felkészíti őket a külügyi és nemzetközi területen végzendő szolgálatra. Kiemelte, hogy a NETK-n három különböző tanszéke, az Európa-tanulmányok Tanszék, az Európai Köz- és Magánjogi Tanszék, valamint a Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék is foglalkozik uniós közszolgálattal. „Mi a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon azt gondoljuk, hogy a magyar érdekeket úgy lehet a legjobban képviselni, hogyha felkészült, magasan képzett és akár más tagállamok tisztviselőinél is jobban képzett munkatársakat adunk az Európai Unió intézményeibe” – mondta Koller Boglárka.

Czeti András, aki Magyarország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének tanácsosa, valamint az EU intézményeknél dolgozó magyarok előmeneteléért és a nemzeti szakértők kihelyezéséért felelős diplomata előadásában egy rövid áttekintést adott az EU intézményeiről és a kint szolgálatot teljesítő magyarok helyzetéről. A diplomata kifejtette, hogy jelenleg közel 1300 magyar állampolgárt foglalkoztatnak uniós intézmények különböző foglalkoztatási típusokban, a határozatlan időre kinevezett tisztviselőtől egészen a pályakezdő gyakornokig. „Számos munkahely van, és van reális esély a bekerülésre is. Mivel nincsenek kvóták, nincs egy olyan keret, amit kimerített volna Magyarország, ezért minden remény megvan arra, hogy ha valaki megfelelő felkészüléssel, megfelelő háttértudással, megfelelő ambícióval jelentkezik, akkor be lehet kerülni az EU-s intézményrendszerbe” – mondta a Czeti András, aki részletesen ismertette a közismerten nehéz EPSO EU-s versenyvizsga rendszerét és az aktuális gyakornoki lehetőségeket.

2014 novembere óta dolgozik az Európai Bizottságnál Isola Anna, aki Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztos munkáját segíti. Jelenleg a Brüsszelben dolgozó akkreditált magyar újságírókkal tartja a kapcsolatot. Isola Anna kitért a karrierútjára, előadásában a „brüsszeli munka és élet” kihívásait és szépségeit mutatta be. Érdekes példaként megemlítette, hogy a magyar biztos kabinetjében sincsenek előre kiadott helyek, így az unió különböző nemzetiségeivel dolgozhatott együtt. „Munkanyelv az többnyire angol, viszont akik régóta Brüsszelben dolgoznak, azok egyfajta tolvajnyelvet használnak, ami a franciának és az angolnak a keveréke” – mondta. Kiemelte, hogy a kezdeti beilleszkedése az új munkahelyén viszonylag gyors volt, hamar bedobták a mélyvízbe, azonban a honvágyat és az időjárást nehéz volt megszoknia, viszont Brüsszel sokszínűsége egyedülálló.

Csorba Éva, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa jelenleg Görögországgal, Ciprussal, Máltával és Bulgáriával foglalkozik. 2015-2016-ban részt vett az Európai Külügyi Szolgálat diplomata-programjában, ezt követően pedig 3 hónapon át az EKSZ diplomatája volt. „Az Európai Külügyi Szolgálat az unió diplomáciai testülete, amely arra törekszik, hogy az EU külpolitikája még hatékonyabbá váljon. Feladata, hogy támogassa a főképviselő asszony, Federica Mogherini munkáját a kül- és biztonságpolitika kialakításában és végrehajtásában, valamint gondoskodik arról, hogy a nem uniós országokkal kialakított diplomáciai és stratégiai partnerség folytonos maradjon” – fejtette ki Csorba Éva, majd részletesen bemutatta az intézmény szervezeti felépítését, feladatait, továbbá szakmai gyakornoki lehetőségeit és a Junior Professionals in Delegation programot. „Úgy gondolom, hogy akár egy rövid, meghatározott időre is érdemes magunkat kipróbálni akár Brüsszelben, akár a delegációk egyikén. Ha a szerencse és a tudásunk is úgy hozza, akkor akár a versenyvizsgát is letehetjük, vagy más konstrukciókban is tovább foglalkoztathat minket az Európai Külügyi Szolgálat” -  osztotta meg jó tanácsait a hallgatósággal Csorba Éva.

Felix Bubenheimer az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtó- és médiarészlegét vezeti. A német származású diplomata közel 10 éven keresztül dolgozott és tanított Magyarországon, emellett az életpályáját kiegészítette egy finnországi Erasmus programmal, egy olaszországi munkalehetősséggel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál, továbbá részt vett az Európai Parlament luxemburgi kirendeltségének munkájában. „Bőven volt lehetőségem a saját bőrömön is tapasztalni, hogy mennyire fontos és hasznos az európai együttműködés. Ez erősen motivált arra, személyesen is részt vegyek ebben az együttműködésben és munkát keressek az Európai Uniónál” – mondta a diplomata, aki lépésről lépésre kifejtette az uniós karrierútját. „Nagyon élvezem ezt a pályát, mindenkinek ajánlani tudom, aki érdeklődik az unió iránt.” – osztotta meg zárógondolatait a hallgatósággal Felix Bubenheimer.

A témáról bővebben  az április Bonum Publicumban olvashatnak.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: EU karrier nap, 2017

ENSZ-missziót modelleznek a Fourlog 2017 gyakorlaton

    • fokep
    •  dsc5619 2
    •  dsc5636 2
    •  dsc5645 2
    •  dsc5649 2
    •  dsc5651 2
    •  dsc5669 2
    •  dsc5685 2
  • Előző
  • Következő
Ausztriában, Magyarországon és Csehországban folyik a Fourlog 2017 logisztikai kiképzési gyakorlat. A magyarországi szakasz március 20-án, hétfőn fejeződött be Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán.
 
A Fourlog képzés gyökerei 2000-ig nyúlnak vissza, amikor az intézményben felismerték: a magas színvonalú, magyar nyelvű harcászati feladatok mellett angol nyelvű gyakorlási lehetőséget is biztosítani kell a hallgatók számára – ez pedig akkor igazán hatékony, ha külföldi, más anyanyelvű résztvevőkkel is kommunikálni kell közben. E gondolat jegyében „csatlakozott rá” az akkor még önálló intézménynek számító Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, illetve a Cseh Hadsereg Szárazföldi Haderőnemi Egyeteme közötti 2001-es megállapodásra az akkori Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hadtáp- és pénzügyi tanszéke. A képzés fő célja az volt, hogy megtanítsák a hallgatókat a többnemzeti logisztikai munkacsoportban végzett tevékenység alapjaira, bemutassák számukra a munkát a hadműveleti területen, élen a helyi ellátási források értékelésével, illetve gyakoroltassák velük a szakfeladatok tábori körülmények közötti elvégzését.

A programban egy klasszikus, ENSZ-felhatalmazáson alapuló béketámogató műveletet modelleznek: a kontingens feladata a szemben álló felek szabadcsapatainak lefegyverzése, a fegyverek begyűjtése, a tűzszüneti megállapodás betartatása, illetve bármely külső fél fegyveres támogatásának megakadályozása. Később a magyar és cseh résztvevők mellett bekapcsolódott a programba az Osztrák Szövetségi Haderő Logisztikai Iskolája, illetve a Belgrádi Védelmi Egyetem is. 

Az idei Fourlog menetrendjének három fő szakasza van: az első március 12-16. között folyt le Bécsben, illetve Zwölfaxingban, a Bundesheer 33. Könnyű Lövészzászlóaljánál. Itt a kiképzésben részt vevő állomány gyakorlati felkészítésen vett részt a modellezett béketámogató művelet végrehajtására.

A budapesti etap március 21-éig tart: itt a forgatókönyvben szereplő, fiktív hadműveleti terület logisztikai szemrevételezése történt meg négy, főváros-közeli település – Érd, Veresegyház, Szentendre, Vecsés – önkormányzata, illetve az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis logisztikai szakállománya bevonásával. Emellett helyzetközléseken alapuló, logisztikai támogatással összefüggő gyakorlati szakfeladatokat dolgoztak ki tantermi körülmények között a hallgatók. Az ezekkel összefüggő jelentéseket március 20-án adták be elöljáróiknak az NKE HHK dísztermében, a Zrínyi Miklós laktanyában. Itt először dr. Venekei József alezredes, gyakorlatvezető ismertette a feladatok lényegét, majd dr. Pohl Árpád ezredes, a kar dékánja is köszöntötte a résztvevőket.

A folytatás március 25-ig tart majd a Brnói Védelmi Egyetemen, illetve a Cseh Haderő szárazföldi haderőnemének kiképzőbázisán, Vsykovban. 
 
Cikk: honvedelem.hu
Fotó: Szilágyi Dénes
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: fourlog, 2017

Újabb egyetemi tanárok az NKE-n

    • tanarok

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem három oktatóját is egyetemi tanárrá nevezte ki Áder János. Dr. Fantoly Zsanettet, Dr. Kóródi Gyulát és Dr. Horváth Attilát az emberi erőforrások minisztere javaslatára március 20. napjával nevezte ki egyetemi tanárrá a köztársasági elnök.

Fantoly Zsanett jelenleg a Rendészettudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete büntetőeljárásjogi tanszékének vezetője. Korábban a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán oktatott és ügyvédként is dolgozott. Tudományos szakterülete a büntetőjog és a büntető eljárásjog, amelynek keretében részletesebben is foglakozik például a büntetőeljárás hatékonyságával, a jogi személy büntetőjogi felelősségével és a halálbüntetés kérdésével is.  Pályája során számos külföldi kutatóúton vett részt, például Hollandiában, az Egyesült Államokban és Portugáliában. Több szakmai szervezetnek a tagja.

Kóródi Gyula tűzoltó alezredes, üzemorvos, neurológus.  Az NKE Hadtudományi Doktori Iskola és a Rendészettudományi Doktori Iskola oktatója, a Katonai Műszaki Doktori Iskola témavezetője. A hadtudományok tudományágban szerzett doktori fokozatot 2005-ben, majd habilitált 2012-ben, már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójaként. Szűkebb kutatási területe a katasztrófa orvostan. Számos tudományos publikáció szerzője.

Horváth Attila az NKE Állam és Jogtörténeti Intézetnek vezetője, alkotmánybíró. Kutatási területei közé tartozik a többi között a magyar történeti alkotmány és a magyar magánjog története, vagy például az 1945 utáni alkotmány- és jogfejlődés. Számos tanulmányában foglalkozott az 1956-os forradalom jog- és alkotmánytörténeti aspektusaival, illetve a forradalmat követő megtorlásokkal. Tagja az 1956-os Emlékbizottság történész munkacsoportjának is. Eddigi munkáját már több rangos kitüntetés is fémjelzi, így például megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetését vagy a Széchenyi Társaság Széchenyi-díját is. Tagja több civil szervezetnek, így a többi között a Széchenyi Társaságnak, a Független Jogász Fórumnak vagy a Magyar Katolikus Jogászok Egyesülete elnökségének is. Tavaly év végén választotta meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává. 

Megosztás a Facebook-on


A legsikeresebb program a magyar közigazgatásban

    • kiss norbert3

A kormányablak-rendszer felállítása és az ügyintézési kultúra bevezetése a magyar közigazgatás fejlesztésének legsikeresebb és legemblematikusabb programja a rendszerváltás óta - fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem  nemzetközi és továbbképzési rektorhelyettese pénteken Veszprémben, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében megvalósított kormányablak ügyintézői képzés ünnepélyes oklevélátadóján. 

Mindez ugyanakkor csak eszköz, és nem cél –  fogalmazott Prof. Dr. Kis Norbert. A cél az, hogy az ügyintézés minél gördülékenyebb és hatékonyabb legyen, a vállalkozók valós gazdasági tevékenységre fordíthassák idejüket, ne pedig az ügyintézéssel kelljen hosszú perceket eltölteniük. Ezáltal hosszú távon Magyarország versenyképességét is lehet növelni. A 2015 végén az egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal által végzett országos közvélemény-kutatás eredményeiről szólva a rektorhelyettes elmondta: az emberek számára a legfontosabb az ügyintézés minősége és az arra fordított idő csökkentése. A megkérdezettek tízes skálán nyolcasra értékelték a közigazgatással való általános elégedettségüket. Hozzátette: bár az online ügyintézések száma növekvőben van, tízből még mindig hat ember a személyes ügyintézést preferálja. Kis Norbert kiemelte: az eredmények javuló tendenciát mutatnak, ami a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézésnek köszönhető, és visszaigazolja, hogy a tisztviselők képzése meghozza eredményeit. Hozzátette, a következő két évben pedig további jelentős források állnak rendelkezésre a képzésekhez.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a tudós Magyary Zoltánt idézve úgy fogalmazott: minden országos ügy egyének ügyeként jelenik meg a hivatalban. Ezért a 2020-ig tartó közigazgatási és közszolgáltatási stratégia legfontosabb kitétele a szervezeti megújítás mellett a humánerőforrás képzése. A közigazgatásban végzett munka ugyanis, mint mondta, élethosszig tartó tanulást is jelent. Az államtitkár arról is beszélt: jelenleg 270 kormányablak működik országosan, és a jövőben több vasútállomáson is nyílnak újabbak. Kovács Zoltán hangsúlyozta, ma Magyarországon 23 millió ügyből 15 millió már a kormányablakban indul el. Takács Szabolcs, Veszprém megye kormánymegbízottja azt mondta: a kormányablak a kormányhivatal zászlóshajója, ezért kiemelten fontos, hogy jól képzett szakemberként, ügyfélbarát módon fogadják az ügyfeleket az ott dolgozók.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az elmúlt 6 hónapban közel 800 kormányablak ügyintéző felkészítésében működött közre. A statisztikai hivatal eredményei is azt mutatják, hogy a tisztviselők négy éve tartó folyamatos továbbképzése meghozta első eredményeit. A további javuláshoz rendszeres, a tisztviselő egyéni fejlesztési igényeire szabott képzésekre van szükség. Ezt tartalmazza az NKE 2019-ig tartó, minden tisztviselőt érintő továbbképzési programja. Fontos a vezetők képzése is, amely két államtudományi programra épül: az állami tisztviselő vezetők számára kötelező kormányzati tanulmányok képzésre és az államtudományi doktorátust adó mesterszakra, amely 2017 szeptemberében indul először. A tisztviselői képzések és a vezetőképzés felelőse az Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, együttműködésben a kormányhivatalokkal és hazai társegyetemekkel.


Forrás: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az ország védelme össztársadalmi feladat

    • fokep
    •  dsc5375 2
    •  dsc5383 2
    •  dsc5387 2
    •  dsc5398 2
  • Előző
  • Következő

Az ország közlekedési rendszerének felépítéséről és védelmi kihívásairól tartott előadást a Ludovika Szabadegyetemen Dr. Szászi Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánhelyettese. Az előadásból kiderült, hogy hazánk geostratégiai adottságaiból, valamint az utóbbi 150 év alatt kialakult közlekedési infrastruktúra jellegéből eredően a közlekedési rendszer megbízható működőképességének fenntartása meglehetősen összetett feladat. Különösen az a minősített helyzetekben, elsősorban különleges jogrend időszakában, például árvíz idején, vagy külső támadás esetén. Az ilyenkor fellépő katonai és össztársadalmi védelmi feladatokat csak az egész közlekedési rendszer kellő időben történő felkészítésével lehet megvalósítani.

Szászi Gábor 1986-ban, a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán diplomázott közlekedésmérnökként, majd katonai szakmai végzettséget szerzett a Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Kar logisztikai szakán 2001-ben. Több mint 25 év oktatói pályafutás áll mögötte. 2004-ben kinevezték a MH Közlekedési Szolgálatfőnökség főmérnökévé. Jelenleg az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar oktatási dékánhelyettese. Kutatási területe a közlekedési rendszer védelmi felkészítésének elemzése, illetve a létfontosságú közlekedési rendszerelemek védelmi lehetőségeinek vizsgálata hazai és nemzetközi összehasonlításban.

Szászi Gábor az ország közlekedési rendszeréről szóló előadását kettősség jellemezte, elemzésében egyaránt érintette a katonai és a civil polgári területet. A közlekedési rendszert egy bonyolult kapcsolati hálóként írta le, amely működését számos külső tényező befolyásolja. „Amikor Széchenyiék kidolgozták az első magyar közlekedésfejlesztési koncepciót, akkor teljesen más területi elhelyezkedésű Magyarországra gondolták a hálózati struktúrát. A Budapest-centrikusság akkor nem azt jelentette, mint ma, hiszen megvoltak a pókháló-rendszerű összekötő elemek. Ezeket az elemeket elcsatolták Magyarországtól a trianoni békeszerződés következtében” – emelte ki a történeti, politikai viszonylatot Szászi Gábor. Közlekedési infrastruktúra fejlődése során érdekességként megemlítette, hogy míg manapság az ország nyugati fele a fejlettebb, addig a szocializmus alatt a keleti országrész közlekedési hálózata volt frekventáltabb. „Ha a mai kor aktualitását megnézzük, akkor tagjai vagyunk az Európai Uniónak, amely jelentősen meghatározza, hogy Magyarország milyen jellegű közlekedés hálózati fejlesztési célokat tűz ki maga elé” – mondta a HHK dékánhelyettese.

„A katonai közlekedési rendszer igényei vonatkoznak a polgári kapacitásokra és bizonyos mértékben a Magyar Honvédség saját maga által létrehozott kapacitásokra, feltételekre, lehetőségekre” – fejtette ki Szászi Gábor. Az ezredes rávilágított, hogy a megfelelő honvédelemhez, katasztrófavédelemhez össztársadalmi összefogás kell a közszolgálat, a gazdaság szereplői, valamint a civil társadalom között. „2013. március 15-én szembesülhetett mindenki azzal, hogy egy egyszerű egynapos havazás milyen közlekedési rendszerbénulásokat képes előidézni” – emelte ki a HHK dékánhelyettese, majd ismertette az ilyenkor gyakran felmerülő társadalmi elvárást, hogy miért nem lehet készülni az ilyen váratlan helyzetekre és gyors megoldásukra. „Mindig az a kérdés, hogy mekkora szintre emeljük azt a tartalék, vagy készenléti kapacitást, amely egy viszonylag nehezen meghatározható hatás esetén az ellene történő tevékenységeket képes lesz majd lefedni” – mutatta be Szászi Gábor azt a társadalom és a fegyveres testületek közti konfliktust, hogy békeidőben miért és mennyivel kell támogatni a védelmi erőket. Az ezredes kifejtette, hogy a társadalom elvárásait igyekszik a honvédség ellátni, azonban ehhez megfelelő társadalmi támogatás és költségvetés szükséges.

Az elmúlt években hatalmas társadalmi visszhangot vert, amikor a Magyar Honvédség kötelességét ellátva nyilvántartásba vette a polgári tulajdonú nagyobb terepjárókat, mikrobuszokat, mezőgazdasági járműveket, amelyeket meghatározott védelmi helyzet esetén használatba venne. „Az ország védelme össztársadalmi feladat. Nem csak a katonák védik meg az országot. Ők az elsők, akik ebben a feladatrendszerben részt vesznek, azonban ezt követően mindenkinek közre kell működnie” - világított rá Szászi Gábor, majd kiemelte.  „Óhatatlanul mozgósítást kell végrehajtani, fel kell duzzasztani a honvédség állományát olyankor, amikor olyan jellegű veszélyeztetettség éri az országot, amikor komoly fegyveres beavatkozásra van szükség.” A HHK dékánhelyettese elmondta, hogy a Honvédség teljesen jogosan nem rendelkezik akkora járműállománnyal, amekkora állomány ezeknek a feladatoknak az ellátására szükség lenne, emellett kimagasló költségekkel járna a fenntartásuk és a tárolásuk is. Szászi Gábor ismertette, hogy ez a gyakorlat nyugati szövetségeseinknél is bevett szokás.

Szászi Gábor előadásában kitért a magyar közlekedési hálózat jelenlegi állapotára is: autópálya sűrűség szempontjából Magyarország középmezőnybe tartozik az európai viszonylatban, míg a vasúthálózat sűrűsége kimagasló a kontinens országaihoz képest. Azonban az ezredes megemlítette, hogy a hálózatok sűrűségénél érdemes a minőségüket is vizsgálni, az országban aktuális védelmi követelmények megfelelő ellátásához burkolatfejlesztéseket kell végrehajtani, valamint sebességkorlátozás nélküli sínrendszereket kell kiépíteni. Az európai közlekedési rendszerbe Magyarország a Helsinki folyosó, úgynevezett páneurópai korridor tagja, az országot 4 folyosó is átmetszi, továbbá az Európai Uniós TEN-T hálózat tagja. „Magyarország európai szíve, de egy biztos, hogy közlekedési csomópontja” – összegezte Szászi Gábor.


A Ludovika Szabadegyetem következő programjára március 21-én kerül sor, amelyen Dr. Szabó Andrea ezredes tart előadást „Pénzügyőrök a mindennapokban (1867-től napjainkig)” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!


Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration


További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Március 15-e azoké, akik a történelmet írják

    • fokep
    •  dsc5222 2
    •  dsc5226 2
    •  dsc5253 2
    •  dsc5269 2
    •  dsc5283 2
    •  dsc5307 2
    •  dsc5330 2
    •  dsc5338 2
    •  dsc5347 2
    •  dsc5362 2
    •  dsc5363 2
  • Előző
  • Következő

Az egykori Ludovika Akadémia létrehozását anyagilag is támogatók neveit is tartalmazza az Adományozók Fala, amelyet a nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen avattak fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében.

Az egykori Ludovika Akadémia létrehozását anyagilag is támogatók neveit is tartalmazó Adományozók Fala a főépület első emeleti folyosóján kapott helyet. „Mi vagyunk azok, akik a Ludovika Akadémia örökségét tovább vihetjük”- mondta avató beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora emlékeztetett, hogy az Adományozók Falán olvasható, a Ludovika Akadémia létrehozásáról szóló 1808.évi VII. törvénycikkben mindazok nevei megtalálhatóak, akik pénzadománnyal járultak hozzá az akadémia létesítéséhez. „Nemcsak az arisztokrácia felső rétege járult hozzá mindehhez, hanem az alsóbb társadalmi osztályokban találhatók közül is többen, komoly összegekkel támogatták a nemes kezdeményezést”- fogalmazott a rektor. Patyi András szerint az Adományozók Falának létrehozásával nem a felajánlott pénzt, hanem magát a szándékot, a hazaszeretetet, a nemzet szeretetét ünnepeljük. Hozzátette azt is, hogy az adományozók számára annyira fontos volt a magyar nyelvű honvédtisztképzés ügye, hogy erre vagyonuk egy részét ajánlották fel úgy, hogy akkor még nem is lehettek biztosak az intézmény felépítésében. Erre aztán várni is kellett néhány évtizedet, mint ahogy maga az intézmény működése is csak a kiegyezést követően, 1872-ben kezdődhetett meg. Az NKE rektora azt is elmondta, hogy az akadémia létrehozására a törvényben felsorolt felajánlások mellett továbbiak is érkeztek, így például Gróf Buttler Jánosé, aki a legnagyobb adománytevő volt, de a vármegyék is egy emberként álltak a kezdeményezés mellé. Egy nemzetet egyesítő forradalmi átalakulás évfordulóján a nemzetet egyesítő eszmének állítunk emléket. Ma azért dolgozhatunk ebben az épületben, mert ezek az emberek adományoztak egy szent cél érdekében”- fogalmazott Patyi András.

„1867 után egyetlen kormány sem volt Magyarországon, amely ne tekintette volna sajátjának március 15-ét, ami így egyfajta nemzeti közös többszörössé vált, amelyhez mindannyian viszonyulhatunk”- mondta az egyetemi megemlékezésen tartott beszédében Németh Balázs. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanársegédje szerint a 12 pontban foglalt gondolatok nem március 15-én, hanem már jóval korábban megszülettek a magyar emberek szívében. De bizonyos részei megtalálhatóak voltak például a nemesi felkelés vagy a Kossuth által egy évvel korábban létrehozott ellenzéki párt programjaiban is. Németh Balázs elmondta, hogy a forradalom folyamatát közvetlenül Kossuth Lajos március 3-i alsóházi beszéde indította el, amely az ingadozókat is maga mellé tudta állítani. A magyarországi eseményeket aztán a bécsi forradalom híre gyorsította meg igazán. A tanársegéd szerint március 15-e vívmányai között nemcsak a sajtószabadságot érdemes kiemelni, hanem azt is, hogy a pestiek önszerveződésének köszönhetően létszámában és fegyveresen ellátmányában is megerősödött a polgárőrség. Ennek köszönhetően is fogadta el az uralkodó, V. Ferdinánd a forradalom követeléseit, amely a felelős magyar kormány kinevezéséhez és az áprilisi törvények megjelenéséhez vezetett. „Azért történhetett minden ilyen gyorsan, mert ezek a törvények már korábban is megvoltak az emberek szívében, csak ki kellett onnan írni azokat”- fogalmazott Németh Balázs. Szerinte március 15-e nem azoké az embereké, akik elmélkednek róla, vagy a történetét kutatják, hanem azoké, akik írják a történelmet. „Akik részt vesznek a haza sorsában, azok értékes életet élnek”- tette hozzá az ünnepség szónoka.

A nemzeti ünnep alkalmából tartott egyetemi rendezvényen kulturális műsorral is emlékeztek a forradalmi eseményekre. A Ludovika táncegyüttes produkciója mellett az egyetemi hallgatók ünnepi műsorát is megtekinthették, Koltay Gábor rendezésében. A rendezvényen közreműködött az MH Légierő Zenekar Veszprém, amely Katona János alezredes, karnagy vezetésével 48-as katonadalokat adott elő.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Állami kitüntetés az NKE főtitkárának

    • fokep
    •  dsc5071 2
    •  dsc5093 2
    •  dsc5040 2
    •  dsc5023 2
    •  dsc5030 2
    •  dsc5174 2
    •  dsc5176 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat állami kitüntetésben részesült nemzeti ünnepünk alkalmából Dr. Horváth József. Az elismerést Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át az NKE főtitkárának.

Az állami elismerés átadásakor elhangzott, hogy Horváth József sokrétű felsőoktatási tapasztalattal rendelkezik szabályozási, jogalkalmazói, intézményfejlesztési és vezetési területen egyaránt. Fontos szerepe volt az NKE létrehozásában, majd működtetésében, amellyel jelentősen hozzájárult a magyar felsőoktatás sajátos jellemzőkkel bíró, egyedülálló intézményi modelljének sikeréhez.

A jogász végzettségű Horváth József az NKE létrehozásának előkészítésekor fontos szerepet vállalt az állam számára kiemelt fontosságú jogelőd intézmények hatékony integrációjában, az ágazati (honvédelmi, rendvédelmi, közigazgatási) és hivatásrendi szempontoknak az egyetem érdekeivel és a kitűzött kormányzati célokkal való összehangolásában. Emellett az NKE Gazdasági Előkészítő Bizottságának elnökeként az egyetem gazdasági és költségvetési tervezését is irányította. Főtitkárként 2012 óta rendkívül széles feladat- és hatáskört lát el, így a többi között az intézmény általános működési rendjének szabályozása, végrehajtásának irányítása, valamint a jogi és közbeszerzési feladatok végrehajtásának irányítása és felügyelete is a feladatai közé tartozik. Horváth József felelős a Ludovika Projekt irányításáért és felügyeletéért is, jelentős érdeme van a Ludovika Campus fejlesztés eddigi eredményeiben is. Mindebben segítségére lehetett több évtizedes vezetői- és munkatapasztalata, melynek során országgyűlési és települési képviselőként, valamint alpolgármesterként is dolgozott. Emellett igazgatója volt a Magyar Államkincstár Komárom Esztergom Megyei Igazgatóságának, és a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságnak is és a szervezet költségvetési-főfelügyelője is volt. Horváth József sokrétű munkája mellett figyelmet fordít szakmai és tudományos fejlődésére is: 2008 óta közigazgatási alap és szakvizsga oktató és vizsgabiztos.

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Afrika és Magyarország, 2017-2027

    • 2333

Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja 2017. március 9-én rendezte meg Afrika és Magyarország 2017-2027 – lehetőségek, trendek és kihívások című workshopját a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében. A rendezvényen a magyar államapparátus releváns intézményeinek képviselői arról tartottak előadást, hogy az általuk gondozott területeken az említett időszakban milyen folyamatok, lehetőségek és kihívások várhatóak hazánk számára az afrikai kontinenssel kapcsolatban, elsősorban a gazdaság és a biztonság területén. A rendezvényen a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika Főosztálya, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Bevándorlásügyi és Migrációs Hivatal, illetve a Terrorelhárítási Központ képviseltette magát előadóval. A meghívott vendégek között helyet kaptak a Pécsi Afrika Kutatóközpont, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, a Migrációkutató Intézet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyi Intézet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Információs Hivatal, illetve az NKE NETK és SVKK munkatársai, valamint kisebb részben a Kodolányi János Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói.

A workshop célja az volt, hogy az érintett szereplők megoszthassák egymással tapasztalataikat, percepciójukat, párbeszéd alakulhasson ki közöttük, és ezáltal irányokat vázolhassanak fel a következő évtized feladataira, kutatási területeire vonatkozóan. A szakértők szerint a kontinensen – hasonlóan az 1990-es évek Kelet-Közép-Európájához – jelenleg a piacok újraosztása zajlik, a kormányzat által meghirdetett „Déli Nyitás” politikája ezért is kecsegtet eredményekkel. Ezen a téren már látszanak pozitív példák, de alapvetően még csak a folyamat elején vagyunk, a komoly sikerekért még sokat kell dolgozni. A földrész kapcsán felmerült a migráció témája, amely a rendelkezésre álló számadatok alapján egyelőre alig érinti hazánkat, és érdekes módon megdőlni látszik az a kép, hogy Észak-Afrika főleg áteresztő szerepet játszik benne. A térségben működő radikális szervezetekről elhangzott legfontosabb megállapítás az, hogy ezek működése, a szervezetek retorikája ellenére egyelőre legfeljebb regionális dimenzióval bír. A gyenge központi igazgatás, a túlnépesedés és a gazdasági instabilitás egyes országok esetében azonban komoly aggodalomra adhat okot.

Szöveg: Dr. Marsai Viktor

Megosztás a Facebook-on


A megerősített uniós együttműködésnek nyitva kell állnia minden tagállam számára

    • nevtelen 1

A több sebességű integráció már ma is realitás az unióban, és akár még bővülhet is a szerepe. A megerősített együttműködésnek azonban nyitva kell állnia a többi tagállam számára is, ez ugyanis a döntő feltétele annak, hogy ne alakuljon ki első-, másod- és harmadosztály az uniós tagságban - mondta Halmai Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja az MTI-nek.

 A differenciált (vagy több sebességű) integráció már ma is realitás. A jövőben szerepe bővülhet, ez nagymértékben összefügg azzal, hogy milyen mértékű integrációra vállalkoznak a tagállamok. Ha meghatározott területen valamennyien vállalják a mélyebb integrációt, akkor nem lesz szükség differenciált konstrukcióra. Ha pedig valamely területen eltér a tagállamok álláspontja e tekintetben, eltérő tagállami integrációs modellek alakulhatnak ki - magyarázta Halmai Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig sem volt ismeretlen a "több sebességes Európa" fogalma.

A Gazdasági és Monetáris Unió rendszerében definíciószerűen most is lehetséges a több sebességű integráció. Ugyanakkor lényeges követelmény, hogy az európai integráció fejlettebb államai, az úgynevezett magországok és a kevésbé fejlett tagállamok között ne jöjjenek létre áthidalhatatlan különbségek - fejtette ki. A professzor emlékeztetett: a szabály most is az, hogy a  konvergencia kritériumokat nem teljesítő tagállamok tartósan kimaradnak az euróövezetből. A kimaradási (opt out) klauzula révén pedig az Egyesült Királyság és Dánia önállóan dönthetnek az egységes valutához történő csatlakozásról.  Elmondta: a Római Szerződés aláírásának közelgő hatvanadik évfordulója egyúttal alkalmat nyújt az európai integráció soron lévő feladatai és jövőbeni működési módja áttekintésére. Arra a kérdésre kell választ adni, hogy a Brexit után milyen változások előtt áll Európa a következő évtizedben, választ kell adni arra, hogy az új technológiák milyen hatást gyakorolnak a társadalomra és munkahelyekre, foglalkozni kell a globalizáció, a biztonságpolitika kérdéseivel és a populizmus térnyerésével.

Halmai Péter kifejtette: az Európai Bizottság Fehér Könyvet adott ki Európa jövőjéről, amiben öt forgatókönyvet vázolt fel, amelyek megmutathatják, milyen lehet az Európai Unió 2025-ben. A felvázolt forgatókönyvek közül az első (Minden megy tovább) az eddig elindított reformok folytatását tartalmazza, e folyamat minden korlátjával és ellentmondásával együtt. A második (Csakis az egységes piac), illetve a negyedik (Kevesebbet hatékonyabban) csak meghatározott, kiválasztott szakpolitikai területeken nyújt módot az integráció mélyítésére. Igazi előrelépést valójában a harmadik (Aki többet akar, többet tesz), illetve az ötödik (Sokkal többet együtt) forgatókönyv ígérhet. Az Európai Bizottság pozíciójából is adódóan mindeddig leginkább a legutóbbit szorgalmazta - húzta alá a professzor.

A "Sokkal többet együtt" forgatókönyvben a tagállamok minden területen több hatáskört és erőforrást osztanak meg, és kiterjesztik a közös döntéshozatalt. Jelenleg valószínűleg nagyobb lehet a megvalósíthatósága az "Aki többet akar, többet tesz" forgatókönyvének. Ez utóbbi esetében a 27 tagú EU a mai módon halad tovább, de az arra kész országok számára fennáll a lehetőség: meghatározott területeken (gazdasági és monetáris unió, védelem, belső biztonság vagy szociális kérdések) további eredményeket érjenek el. Célirányos koalíciók jöhetnek létre a tagállamok között - mutatott rá.

Kiemelte: március 6-án a nagy tagállamok (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) Versailles-i csúcstalálkozóján ugyanez a gondolat merült fel, Francois Hollande francia elnök differenciált együttműködéseknek nevezte a különböző kiterjedésű kooperációkat.

 A francia elnök szerint "néhány ország gyorsabban és messzebb haladhatna előre" olyan területeken, mint a védelmi politika, a gazdasági és a monetáris unió elmélyítése az eurózónában, az adóügyi és szociális harmonizáció. Angela Merkel német kancellár szerint is az európaiaknak venniük kell "a bátorságot elfogadni, hogy egyes országok gyorsabban haladnak, mint mások", anélkül, hogy "a késedelmet szenvedettek előtt bezárnák" a lehetőségeket. Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök pedig az EU-n belüli különböző integrációs szintekről beszélt.

A 2008 őszén kitört pénzügyi és gazdasági válság meggyőzően bizonyította a tagállamok nagyfokú egymásra utaltságát, 2010-ben a tagállamok támogatását célzó ideiglenes mechanizmust hoztak létre, amelyet 2013-tól az állandó európai stabilitási mechanizmus váltott fel. A válságkezelést szolgáló intézkedéseken túl rendszerszintű reformok is megkezdődtek, így például 2011 tavaszán elfogadták az Euró Plusz Paktumot is. A versenyképességi megállapodásban a részt vevő tagállamok kötelezettséget vállaltak kulcsfontosságú, nemzeti hatáskörbe tartozó területeken a gazdaságpolitikai koordináció magasabb szintre emelésére a versenyképesség növelése és a makrogazdasági stabilitás megőrzése érdekében.

Kifejtette: a nagy magországok felvetik a differenciált integráció további lehetőségét. A Brexit után is 27, igen differenciált helyzettel, s eltérő preferenciákkal jellemezhető tagállam alkotja az Európai Uniót. A több sebességű konstrukció nem igényli az Alapszerződések módosítását. Egységes marad a 27 tagú EU, miközben azok a tagállamok, amelyek többet szeretnének, lehetőséget kapnak együttműködésük elmélyítésére. A szorosabb integrációból kimaradó tagállamok azonban fenntartásokat fogalmazhatnak meg - mondta végezetül Halmai Péter.


Szöveg: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Halmai Péter, 2017

Milyen a jó cégnév?

    • fokep
    •  dsc4345 2
    •  dsc4354 2
    •  dsc4356 2
  • Előző
  • Következő

„Nomen est omen – a név kötelez” címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Prof. Dr. Papp Tekla, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar civilisztikai intézetének vezetője. Vállalati környezetben, különböző jogtanácsos cégektől igencsak borsos áron hallgathattak volna meg egy hasonló polgárjogi előadást a jelenlévők, azonban a Ludovika Szabadegyetemen az NKE hallgatói akkreditált kurzus keretében, külsős érdeklődők pedig ingyenes regisztrációval vehettek részt a cégnév választás rejtelmeit bemutató magánjogi előadáson. 

Papp Tekla jogi szakvizsgáját 1995-ben szerezte meg, majd elvégezte az Európai Jogakadémia európai társasági jogi és európai magánjogi kurzusait is. Vendégoktató a Budapesti Gazdasági Egyetemen, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemen. 16 magyar és 5 külföldi tudományos testület és szerkesztőbizottság tagja, ezek közül a Societas – Central and Eastern European Company Law Research Network elnökhelyettese és a Magánjogot Oktatók Egyesületének elnökségi tagja. Emellett a Jogi Szakvizsga Bizottság cenzora és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos jegyzékben szereplő választott bírája.

Általában magától értetődik, hogy a természetes személyek a saját nevükön vesznek részt különböző jogcselekményekben, tesznek és fogadnak el jognyilatkozatokat. „De mi a helyzet az emberek által létrehozott szervezetekkel?” – teszi fel a kérdést Papp Tekla – „Az nem kérdés, hogy a magánszemélyek szerveződései fikciók. Még soha senki nem liftezett együtt egy egyesülettel, nem ivott kávét egy szövetkezettel, vagy nem kötött házasságot egy részvénytársasággal.” Az ÁKK intézetvezetője kifejtette, hogy ezek a szervezetek emberekből állnak, fizikai valóságukban nem léteznek, mégis valahogy meg kell őket jeleníteni. „Ezt a funkciót szolgálja az adott szervezet elnevezése” – világított rá a cégnév fontosságára Papp Tekla.

Az ÁKK intézetvezetője kiemelte, hogy a cégnév különböző funkciókkal és tartalmi elemekkel rendelkezik. Funkció szempontjából az egyedi név megkülönbözteti a céget a többi szerveződéstől, támpontot ad, hogy mégis milyen szervezetről van szó, továbbá egy frappánsan megválasztott figyelemfelkeltő cégnévvel akár versenyelőnyt is szerezhetünk szervezetünknek a piacon. Az előadás során a hallgatóság megismerkedhetett a cégnév kötelező és fakultatív elemeivel. Kiderült, hogy a megalkotni kívánt cégnévben kötelező elem a vezérszó és a cégforma, választható a cég tevékenységére utaló elem, tehát hogy mire hozták létre, a cégjelző, vagyis hogy hogyan működik és milyen speciális tevékenységet folytat, valamint az üzleti jelző, amellyel különböző üzleti kapcsolatokra tehetünk utalást.

Az előadáson Papp Tekla ismertette a cégnévvel szemben támasztott követelményeket, szabályozó elveket is. A cégvalódiság elvénél, a cégbíróság a cégforma valódiságát, valamit a név megtévesztő, a valóságot nem tükröző jellegét vizsgálja a köznapi, az átlagos és az általános figyelem szempontjából. Példaként az intézetvezető asszony a külföldi márkához hasonló cégneveket, az „Adidos” és a „Püma” esetét hozta fel. A következő követelmény a cégszabatosság elve, amely a cégnév magyar nyelvtani helyességét, érthetőségét és jogszabályi megfelelősségét vizsgálja. Az utolsó kritérium a cégkizárólagosság elve: a cégnévnek különböznie kell az adott ország területén bejegyzett cégek, szervezetek, közigazgatási szervek nevétől. Ez alól is vannak azonban kivételek. Ilyen például, ha átalakulás során megörökli az új cég a jogelőd nevét, vagy ha a cég egy tagjának a nevét tartalmazza. „A jelenlegi cégnyilvántartásban összesen 658 cégnévben szerepel a Kovács, 735-ben a Szabó, 400-ban a Német és 247-ben a Balogh vezetéknév.” – világított rá a cégek közti megkülönböztetés nehézségeire Papp Tekla.

A cégnévvel kapcsolatban további tartalmi előírások is felmerülnek – mondta az ÁKK intézetvezetője. Ilyen, hogy mindenképp fel kell tüntetni benne a nonprofit jelleget, a közhasznú minősítést. A név nem tartalmazhatja az „állami”, „nemzeti” szavakat, itt kivétel, ha az állam valamilyen módon részt vesz benne. Földrajzi elnevezéseknél meg kell felelnie a cégvalódiságnak. Településnév, egyházi, vagy más szervezeti névhasználat esetén pedig felhatalmazás szükséges. A kiemelkedő történelmi személyiségnév használatakor mindig ki kell kérni a Magyar Tudományos Akadémia engedélyét. Végül cégünk névében nem szerepelhet olyan elem, amely köthető valamely XX. századi önkényuralmi politikai rendszerhez.

Az előadás során Papp Tekla összefoglalta a cégnevet érintő jogszabályi előírásokat, bírói gyakorlatokat. „Magyarországon alig van olyan cég, amely teljes cégnevet használ és valamennyi felsorolt szabályt betartana.” – összegezte az ÁKK intézetvezetője. A „nomen est omen - a név kötelez” címválasztással kapcsolatban Papp Tekla végül kiemelte, hogy a cégnév összefüggésben van a goodwillel, az üzleti jó hírnévvel. Ez három részből tevődik össze: a cég tevékenységéhez kapcsolódó kedvező megítéléssel, a cég üzleti partnerköréhez kapcsolódó kedvező megítéléssel, valamint a cégnévhez kapcsolódó kedvező megítéléssel. „A goodwill forgalomképes vagyoni értékű jog, apportálható más cégekbe. Másrészt, ha jól választjuk meg a cégünk nevét, és jól végezzük a tevékenységünket, akkor esélyünk van arra is, hogy goodwillje legyen a cégünknek… és akkor nomen est omen!” – zárta előadását Papp Tekla

A Ludovika Szabadegyetem következő programjára március 14-én kerül sor, amelyen Dr. Szászi Gábor ezredes tart előadást „Az ország közlekedési rendszere védelmi szempontú elemzésének aktuális kérdései” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A lengyel KSAP delegációjának látogatása az NKE-n

    • fokep
    •  dsc3697 2
  • Előző
  • Következő

A lengyel közszolgálati képzés egyik jeles intézménye, a Lech Kaczynski National School of Public Administration (KSAP) látogatott az NKE-re március elején Dr. Sylwia Ojdyma igazgatóhelyettes vezetésével. A delegációt Prof. Dr. Patyi András rektor fogadta. 

Az 1991-ben létrehozott intézmény feladata olyan köztisztviselők képzése és felkészítése, akik szakértelemmel, politikailag semleges, kompetens, hatékony és kiszámítható módon látják el a rájuk bízott feladatokat. Továbbá célja még olyan közigazgatási szakemberek képzése, akik felelősséggel intézik az ország ügyeit, érzékenyen reagálnak a polgárokat foglalkoztató ügyekre, szakmailag felkészültek és nemzetközi környezetben is tudnak dolgozni. Az intézmény végzett hallgatói automatikusan köztisztviselővé válnak, nem szükséges számukra a szokásos közszolgálati vizsgák letétele.

A delegáció tagjai azzal a céllal érkeztek az NKE-re, hogy megismerkedjenek azokkal a tapasztalatokkal, amelyek az NKE létrehozását indokolták, de a létrehozás óta eltelt időszak eredményeit is érdeklődéssel hallgatták. A magyar delegáció Prof. Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes vezetésével tájékoztatást adott az egyetemről, majd a vendégek is bemutatták az intézményüket. A megbeszélések során kirajzolódtak a magyar és lengyel továbbképzési modell, valamint – ebből fakadóan – az NKE és a KSAP különbözőségei. A lengyel közszolgálat decentralizált jellege miatt (a közigazgatási intézmények önálló költségvetéssel, saját hatáskörükben döntenek a köztisztviselők továbbképzéséről), a KSAP a piaci szereplőkkel versenyezve kínál közszolgálati továbbképzéseket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lengyel intézmény felépítésében, kapacitásában és volumenében nem követi az NKE közszolgálatban betöltött szerepét.

Az NKE karok képviselőivel folytatott beszélgetés során a delegáció tagjai megismerhették a karokon folyó képzéseket, a tudományos tevékenységet és a legújabb eredményeket. A lengyel fél élénken érdeklődött a közös modulokról, a közös közszolgálati gyakorlatról. Arra is kíváncsiak voltak, hogyan élték meg a korábbi független intézmények, hogy immár egy nagyobb intézmény karaivá váltak.

Az egynapos találkozó végén a felek megállapították, hogy számos lehetőség van a két intézmény közötti együttműködésre. Prof. Dr. Kis Norbert rektorhelyettes javaslatot tett egy magyar-lengyel workshop megtartására közszolgálati etika vagy kiberbiztonsági témakörben. Az NKE Leadership Development Program keretében várják a lengyel kollégákat is. Az NKE a közép- és kelet-európai közszolgálati összehasonlító kutatásokról kíván egy könyvet kiadni, melynek szerkesztő bizottságába egy lengyel kollégát is meg kíván hívni. Felmerült továbbá egy közös MPA program indítása is. A lengyel fél örömmel fogadta a javaslatokat és jó lehetőséget lát arra, hogy ezek megvalósítása a közeljövőben elkezdődjön.


Szöveg: Veres Erzsébet

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


"Segíteni másokon, legfőbb kötelességünk”

    • dsc 1559
    • dsc 1540
    • dsc 1576
    • dsc 1631
    • dsc 1638
  • Előző
  • Következő

Hagyományoknak megfelelően idén is az ország több helyszínén emlékeztek meg a Polgári Védelem Világnapjáról. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság március 1-jén rendezett ünnepségének keretében emlékezett meg katasztrófák elleni küzdelem társadalmi fontosságáráról. Az ünnepségen az NKE hallgatói is fogadalmat tettek.

Szabó János tűzoltó ezredes, Budapest Főváros Védelmi Bizottság titkár - helyettese mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy nem múlik úgy el egy esztendő, hogy a híradásokban ne tudósítanának súlyos természeti csapásokról. Ezeknél a káreseményeknél kutyás mentőalakulatok, önkéntesek, alpinisták, karitatív szervezetek tagjai együttesen dolgoznak és fontos szereplőként jelennek meg. Beszédében visszaemlékezett a polgári védelem kialakulására, történelmére. Mint mondta, a polgárok oltalmazása reális eszme, ami évtizedek óta fennáll. Magatartás és jellem, ezzel a két szóval jellemezte a szakterületet, amely az állampolgárok megóvása érdekében hatékony szervezési módszereket használ. Beszédét egy idézettel zárta, amelynek egyik jelmondata: „Segíteni másokon, legfőbb kötelességünk”.

Az ünnepi beszédet követően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Rendvédelmi Tagozat tisztjelölti hallgatói tették le az Önkéntes Katasztrófavédelmi Szolgálatra vonatkozó esküjüket, majd ezt követően a végzős diákok képviselője átadta a csapatzászlót az első éves hallgatóknak.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója elismeréseket adott át a katasztrófavédelem területén a fővárosban az elmúlt évben kiemelkedően teljesítőknek, a kormányhivatalok, kerületi önkormányzatok képviselőinek, mentőcsoportok vezetőinek és tagjainak,  továbbá Kónya József és Piros Zoltán hallgatóknak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet végzőseinek. A hallgatók mellett az NKE Önkéntes Katasztrófavédelmi Szolgálat feladataira történő felkészítésért elismerést kaptak a Katasztrófavédelmi Intézet oktatói Dr. Schweickhardt Gotthilf alezredes és Dr. Teknős László urak.

Az ünnepségen meghívottként részt vett Dr. habil Vass Gyula tűzoltó ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet igazgatója, Szarka Csaba ezredes, Budapest Főváros Védelmi Titkárság vezetője,  Dr. habil Endrődi István tűzoltó ezredes,  a Magyar Polgári Védelmi  Szövetség elnöke és Bakai Kristóf,  a  Budapest Mentőszervezet elnöke. Az ünnepség elöljárója Varga Ferenc tűzoltó dandártábornok, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója volt.

Fotó: FKI 

Megosztás a Facebook-on


A határrendészeti tisztképzés negyedszázada

    • fokep
    •  dsc3585 2
    •  dsc3588 2
    •  dsc3618 2
    •  dsc3626 2
    •  dsc3644 2
    •  dsc3650 2
    •  dsc3654 2
    •  dsc3659 2
    •  dsc3666 2
  • Előző
  • Következő

"A határrendészet, a határőrizet időben és térben folyamatos" – hangzott el a Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszékének és az MRTT Határrendészeti Tagozatának a Közszolgálati képzés kihívásai a határrendészeti tisztképzés tükrében című konferencián.

Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a rendőrség 2016. évi eredményeit és a határrendészeti szolgálati ág legfontosabb feladatait vette számba előadásában. Elmondta, hogy az elmúlt évben is kiemelkedő volt az illegális migrációval kapcsolatos fellépés, az államhatár védelme. „A rendszert három pillér alkotja: az ideiglenes biztonsági határzár, amelynek műszaki-technikai színvonalát tovább fejlesztjük, az illegális bevándorlást befolyásoló jogszabályok, valamint mindezen feladatok ellátására felkészített állomány. A rendkívüli migrációs helyzet hatékony kezelése érdekében a Kormány 2016 augusztusában döntött a Rendőrség határvadász egységeinek 3000 fővel történő megerősítéséről" - hangsúlyozta a dandártábornok, majd hozzátette: "a megfeszített ütemű toborzómunka eredményeként jelenleg 985 fő, a tervezett létszám mintegy egyharmada már részt vesz a képzésben és május elején szolgálatba léphet az első ciklusban kiképzett több mint 500 fős határvadász állomány."

Pozsgai Zsolt megállapította: tovább csökkent a polgárok szubjektív közbiztonságérzetét alapjaiban befolyásoló 14 bűncselekménynek, illetve a közterületen elkövetett bűncselekményeknek a száma. Így csökkent többek között a testi sértések, a garázdaság, a lopások és betöréses lopások, a személygépkocsi lopások, a zárt gépjármű feltörések, a lakásbetörések, a rablások előfordulása, amely jelentős eredménynek tekinthető. Jó hírnek számít, hogy a közlekedésbiztonság területén az elmúlt két évben tapasztalt kedvezőtlen folyamatok megálltak, ismét csökkent a közlekedési balesetben meghalt személyek száma. Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma 430 607-ről, 36 517-re csökkent. Felidézte, hogy a hatékonyabb határőrizeti tevékenység ellátása érdekében az Országgyűlés 2016. július 05-ei hatállyal tovább szigorította a jogszabályi környezetet. Ennek keretében több tízezer illegális migráns Európai Unió területére történő belépését akadályozták meg a rendőrök és katonák, illetve a biztonsági határzáron átjutott, feltartóztatott migránsokat visszakísérték a határzárhoz és a tranzitzónához irányították.

Megtörtént az ideiglenes biztonsági határzár technikai megerősítése is. Pozsgai Zsolt kiemelte, hogy a rendőrség szolgálati tevékenységét az elmúlt időszakban is az eredményesség jellemezte. A Rendészettudományi Kar tisztjelölti állományról is beszélt, akik képesítésüknek megfelelő szolgálati feladatot is elláthatnak a jövőben. Elismerően szólt a Rendvédelmi Tagozat nevelő munkájáról. A migrációs válságok kezelésével összefüggő gyakorlati jártasságok elsajátítását rendkívül fontosnak tartja. Végezetül az országos rendőrfőkapitány-helyettes a Határrendészeti Tanszék oktatóinak az elmúlt huszonöt évben végzett munkájáért elismerését fejezte ki.

Dr. Virányi Gergely ny. határőr dandártábornok előadásában emlékeztetett: a határrendészeti tisztképzés a határőrképzésből alakult át, majd személyes élményét is megosztotta a jelenlévőkkel: 1992 februárjában tartott először előadást a díszteremben. "A migrációs hullámok hatékony kezelése, az idegenrendészeti feladatok szakszerű elvégzése mindig is a legfontosabb feladatatok között szerepelt" – jelentette ki a dandártábornok, aki az elmúlt 25 éves időszakra visszatekintve a legfontosabb eredményeket is számba vette: a délszláv válság példaértékű kezelése, a duális rendészeti és védelmi funkció, illetve határvédelmi feladatrendszer ellátása, a hazai és a nemzetközi együttműködés kiszélesítése, a logisztika teljes körű korszerűsítése. "Negyedévszázad alatt generációváltás történt, a határőrtisztképzésben pedig nagy léptékű fejlesztések történtek, miközben a határrendészeti tisztképzés szellemi centrumaként működik a tanszék" - hangsúlyozta Virányi Gergely, aki a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola határrendészeti szakiránya alapításának körülményeiről beszélt. Köszönetet mondott az egykori vezetőknek, megköszönte, hogy részese lehetett a határőrök képzésének.

A határrendészeti tisztképzés aktuális helyzetképét vázolta fel Dr. Varga János ny. határőr ezredes, tanszékvezető, főiskolai tanár. Elmondta, hogy a szakirányon 1163 hallgató kapott oklevelet az elmúlt 25 évben. Megállapította, hogy a határrendészeti tisztképzés harmonikusan illeszkedik a rendészeti tisztképzés rendszerébe.

Dr. Kiss Lajos PhD. r. alezredes, adjunktus a Frontex és a határőr tisztképzés kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a Frontex nem ismeri a tiszt kifejezést, csak a tisztviselőt. "A határőr mesterképzés elindítása egy új szakaszt nyitott meg a FRONTEX képzési tevékenységében, ugyanis a FRONTEX ennek segítségével saját képzésben részesítheti a jövő határőr vezetőinek egy részét”.

A kihívásokról beszélt Dr. Balla József r. alezredes, egyetemi docens. "Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a határrendészeti speciális szakmai ismeretekre szükség van" – fogalmazott az alezredes.

Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, egyetemi docens a rendészeti vezető mesterképzés legfontosabb ismeretköreit mutatta be a jelenlévők számára, majd beszélt a hallgatókkal szembeni elvárásokról is.

Szó volt még a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti helyzetéről, a fiatal tisztekkel szemben támasztott elvárásokról, beilleszkedésük tapasztalatairól, a „Szent László” Határigazgatási Tudományos Diákkör tevékenységéről.

A határrendészeti tisztek felkészültségének megfeleléséről, a közszolgálati képzés aktuális kihívásairól Markek Dávid, a határrendészeti szakirány végzős hallgatója, az RTK HÖK elnöke beszélgetett a Tanulmányi Vándordíj nyerteseivel. Takács Éva c. r. alezredes, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenység-irányítási Központjának vezetője, Kalmárné Dr. Pölöskei Anett c. r. alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság hivatalvezetője, Hegedűs Tamás r. őrnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Ügyeleti Osztály ügyeletvezetője, Vájlok László r. alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság, Határrendészeti Főosztály osztályvezetője, Hegedűs Dániel r. főhadnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Rendészeti Főosztály, Határrendészeti Osztály alosztályvezetője, Gáspár Gyula r. őrnagy, Készenléti Rendőrség, Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa és Dr. Zámbó Péter püőr. dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Bűnügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

A Határrendészeti Tanszék létrehozásának jubileumi évfordulója alkalmából megjelent a határrendészeti tisztképzés negyedszázadáról szóló könyvet Deák József r. alezredes mutatta be. A kötet felidézi az elmúlt évek eseményeit, a határőrség modernizációjának körülményeit és azt is bemutatja, hogy az egykori hallgatók hogyan hajtottak végre egy teljes szakmai generációváltást a társadalom szolgálatában.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, konferencia, 2017

Felrobbanó hajszárítók esete a Ludovikán

    • fokep
    •  dsc3539 2
    •  dsc3548 2
  • Előző
  • Következő

Fogyasztói jogok és a fogyasztók magánjogi védelméről tartott előadást Dr. Darázs Lénárd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előadás-sorozatán. A Ludovika Szabadegyetem keretében megtartott kurzuson az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar docense kitért a fogyasztóvédelem komplexitására, a magánjogi fogyasztóvédelem kereteire és dilemmáira, továbbá az egyes fogyasztóvédelmi magánjogi témákra, mindezt az életből vett reális példákkal illusztrálva.

Dr. Darázs Lénárd 1991-ben szerzett jogtudományi diplomát az ELTE Jogi Karán, ezt követően 4 évig tanult és kutatott a Heidelbergi Egyetemen, ahol LL.M. diplomát szerzett nemzetközi versenyjogból. PhD-fokozatát 2006-ban az ELTE-n szerezte meg. Habilitált egyetemi docens az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Civilisztikai Intézetében, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékén, valamint az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola témafelelőse. Számos szakmai szervezet tagja, 1997-től a Budapesti Ügyvédi Kamara, 2013-tól Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, továbbá az Academic Society of Competition Law és a European Law Institute munkáját segíti, valamint Magyar Franchise Szövetség Etikai és Jogi Bizottságának és a Magyar Jogász Egylet Versenyjogi és Fogyasztóvédelmi Szakosztályának elnöke.

Darázs Lénárd a fogyasztói jogok elhelyezésével és pozicionálásával kezdte előadását. Mint a legtöbb magyar jogeset áttekintésénél, itt is az Alaptörvénynél a kiindulópont. „Az Alaptörvény deklarálta azt, a korábban már elfogadott álláspontot, hogy a fogyasztók védelme alkotmányos államcélként jelenik meg. Ezzel, hogy már az Alaptörvény is rögzíti ezt, viszonylag úttörők vagyunk mi, magyarok” – mondta az ÁKK docense, majd hozzátette „a fogyasztók védelmére vonatkozóan ez nem alkotmányos jog vagy alapjog a fogyasztói jog tekintetében. Ez komplex állami feladatként jelentkezik.”

Darázs Lénárd kifejtette, hogy az Amszterdami Szerződésben hasonló módon van beágyazva a fogyasztóvédelem, amelyben az EU-s tagállamok részben átruházták az európai közösségre a közösségi szabályozást. Darázs Lénárd kitért arra is, hogy az államcél megfogalmazás igen tág a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban. „Horizontális jogterületről beszélhetünk, amely a különböző főbb jogágakat keresztbe metszi”. Az előadás során a fogyasztóvédelem különböző szituációit is bemutatta az előadó. A fogyasztót védheti a fogyasztóvédelem személyében, mint piaci szereplő, mint szerződő fél, mint büntetőjogi tekintetben sértett, vagy mint különböző ágazati fogyasztóvédelmi szabályok alanya.

„Egyetlen egy olyan területe sincs a fogyasztóvédelmi jognak, amely annyi problémát jelentene, mint a fogyasztók magánjogi védelme” – világított rá fogyasztóvédelem nehézségeire Darázs Lénárd. Előadásából kiderült, ebben az esetben nyomás alá kerül a magánjog, hiszen elsősorban nem az a feladata, hogy a szerződő feleket védje, hanem mindenkiről azt feltételezi, hogy egymásnak mellérendelt viszonyban vannak. Az ÁKK docense azonban felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztó védelmének tekintetében megjelent a gyengébbik fél védelme, így ha aszimmetria lép fel a szerződő felek közt, azt a magánjogi szabályozás igyekszik kiegyenlíteni. De ki minősül fogyasztónak? „A polgárjogban egyetlen szituációt tudunk elképzelni védendőként, amikor egy természetes személy szaküzleti gazdasági tevékenységi körén kívül jár el. Ilyen esetben a személyt fogyasztóként, gyengébb félnek tekintjük” – vezette be a hallgatóságot Darázs Lénárd a fogyasztó fogalmába, a fogyasztóvédelem érintetti körébe, valamint a fogyasztó és a szerződő felek kapcsolatába.

A Ludovika Szabadegyetem hallgatóinak gyakorlati példán, egy hajszárító vásárlásán keresztül mutatta be Darázs Lénárd, hogy a polgárjog milyen szituációkban léphet fel a fogyasztók védelmében: szerződéskötés esetén, a szerződési feltételek tisztességtelensége kapcsán, szerződésszegés esetén, hibás teljesítés okán, az elektronikus kereskedelem vonatkozásában, valamint a termékfelelősség szemszögéből. Tisztességtelen szerződéskötés esetén fontos elem a rekonstruált védelmi igény, az általános szerződési feltétel, valamint a fennálló tisztességtelen gyakorlat. Hibás teljesítés esetén szerződésszegéssel szembesülhetünk, itt Darázs Lénárd kitért a kellékszavatosság, a jótállás és a termékszavatosság tartalmi elemeire a hajszárító kapcsán. Az elektronikus kereskedelemnél a távollévők közötti szerződéseket vizsgálja a polgárjog, például az online, az ország másik feléből rendelt hajszárító kapcsán. Utolsó pontként Darázs Lénárd a felrobbanó hajszárító példáját hozta, ahol a hibás termék kárt is okozott, ekkor a termékfelelősség oldaláról közelít a polgárjog. „Remélem ezzel a rövid kitekintéssel sikerült átfogó képet adnom, milyen fő területei vannak a fogyasztóvédelmi magánjognak és kicsit tisztába kerültek a fogyasztói jogaikkal, nem csak a hajszárító vásárlásnál, hanem általánosságban is!” – zárta előadását Darázs Lénárd.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. március 7-én kerül megrendezésre, ahol Prof. Dr. Papp Tekla tart előadást „Nomen est omen - milyen a jó cégnév?” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!


Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration


További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter

Megosztás a Facebook-on


Nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlaton az NKE hallgatói

    •  mg 2122
    •  mg 2037
    •  mg 2144
    •  mg 2146
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet három hallgatója is részt vesz–a HUSZÁR közepes kategóriájú városi kutató-mentő csapat tagjaként- az Észtországban, a napokban rendezett EU-MODEX nemzetközi gyakorlaton.

Az észtországi gyakorlat egy földrengés sújtotta országot modellez, ahol a szökőár következtében súlyos károk keletkeztek az infrastruktúrában. A nemzeti erők saját maguk nem képesek megbirkózni az eseményekkel, ezért nemzetközi segítséget kérnek. Erre válaszul küldte hazánk a HUSZÁR közepes kategóriájú csapatot, amelynek tagjai között az NKE három hallgatója is helyet kapott. Molnár Ferenc c. tű tzls, Lóczy Bertalan és Varga Mihály Sebestyén hallgatók megérkezésük után a mentési műveletek koordinációjába kapcsolódtak be. Ennek részeként támogatják a vezetési törzs munkáját és tolmácsolási feladatokat is kapnak.

Az önkéntes mentőszervezet az ENSZ Nemzetközi Kutatás és Mentési Tanácsadó Csoport irányelveinek és módszertanának megfelelően képes keresőkutyákkal, műszaki kereső berendezésekkel történő kutatásra, mentésre, vasbeton és acélszerkezetek bontására, kötelekkel végzett speciális műveletekre, valamint veszélyes anyagok kimutatására és elkülönítésére. A HUSZÁR kutató-mentő csapat a gyakorlaton önállóan, valamint az észt, cseh, osztrák és svéd egységekkel együttműködésben is tevékenykedik. Az egymásra épült mentési munkálatok folyamatos koordináció mellett, hat területen történnek. A magyar kontingenst a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgató-helyettese vezeti.

Fotó: Jóri András - BM OKF

Megosztás a Facebook-on


Gazdasági-pénzügyi képzések a közszolgálatban dolgozók részére

    • fokep
    •  dsc3344 2
  • Előző
  • Következő

Új gazdasági-pénzügyi képzéseket indít idén a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi intézmények dolgozói részére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Budapesti Gazdasági Egyetemmel (BGE) közösen szervezett pénzügyi-számviteli alapképzésről ma írtak alá megállapodást az intézmények vezetői.

Az együttműködés értelmében a BGE a következő tanévben „Ludovika pénzügyi-számviteli alapképzési évfolyamot” indít, amelyre 50 főt várnak a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi intézmények dolgozói közül. A közszolgálati továbbképzési rendszer részeként megvalósuló képzés rugalmas időrendben történik, azaz munka mellett is végezhető majd. A két intézmény megállapodása alapján a 3.- 6. félév oktatása az NKE Ludovika campusán történik, a képzés államháztartási specializációt is tartalmaz és az oktatásban, vizsgáztatásban az NKE oktatói is részt vesznek. A képzést sikeresen elvégző hallgató számára a BGE oklevelet, az NKE továbbképzési minősítő okiratot állít ki. Az önköltséges képzésre május 30-ig lehet, amelynek költségeit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem finanszírozza a KÖFOP-projektjeiből.

Az intézmények közötti megállapodás aláírásakor Prof. Dr. Patyi András reményének adott hangot, hogy az egyszerre fogja szolgálni a két egyetem, a képzésben érdekelt közszolgálati szervek és maguknak a képzés résztvevőinek az igényeit és érdekeit. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint a megállapodás jól példázza azt, hogy az NKE –egyik mottójához híven- az együttműködés egyeteme szeretne lenni a jövőben is.

„Képzéseinket a társadalmi igények, így például a közigazgatás kiszolgálása irányába is fejlesztjük, ennek egyik jó példája az NKE-vel kötött megállapodás”- mondta el Prof. Dr. Heidrich Balázs. A BGE rektora hozzátette, hogy egyetemüknek több évtizedes tapasztalata van a közigazgatási és államháztartási szakemberek képzésében. Szerinte sikeres lesz az NKE-vel kötött együttműködés, mert kölcsönös előnyök mentén indul és várhatóan egymástól is tanulnak majd, hogy hogyan lehet minél hatékonyabban végezni a közös munkát, leginkább a hallgatók előnyére.

A közös pénzügyi-számviteli alapképzés mellett az NKE önálló államháztartási mérlegképes könyvvelő képzést is indít, idén májustól. A 25 fős keretszámú, 320 órás képzésre azokat a központi államigazgatási szervnél dolgozó munkavállalókat várják, akik munkájuk során részt vesznek a költségvetés elkészítésében, a számviteli politika, könyvviteli rendszer kialakításában, valamint ezen rendszerek működéséhez szükséges belső és külső információk előállításában. A képzésre március 31-ig lehet jelentkezni, amelynek költségeit ebben az esetben is az NKE finanszírozza a KÖFOP-projektekből.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


A NAV 29 tisztjelöltje is letette az esküt

    • lm170015 tisztjelolti esku 680 453 s
    • lm170049 tisztjelolti esku 680 453 s
    • lm170068 tisztjelolti esku 680 453 s
    • lm170118 tisztjelolti esku 680 453 s
    • lm170144 tisztjelolti esku 680 453 s
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének I. éves nappali munkarendű rendészeti igazgatási alapképzési szak vám- és jövedéki igazgatási, valamint bűnügyi igazgatási alapképzési szak pénzügyi nyomozói szakirányainak 29 tisztjelölt hallgatója ünnepélyes esküt tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Intézetében.

A rendezvény elöljárója, Molnár Tamás helyettes államtitkár, a NAV vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős szakmai helyettese ünnepi gondolataiban felidézte azt a harminc évvel ezelőtti pillanatot, amikor katonai esküt tett és ezzel tisztjelöltté vált. Felhívta a figyelmet a hivatástudat, az együttműködés fontosságára és arra, hogy a hallgatóknak is rendszerszemléletben kell gondolkodniuk. „A tanév elején megkezdett tanulási folyamatot soha nem ér majd véget az életükben” – hangsúlyozta Molnár Tamás hozzátéve azt, hogy harminc év után ő maga is folyamatosan képzi magát.

Dr. Kovács Gábor rendőr dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese emlékeztetett arra, hogy éppen akkor tesznek esküt a tisztjelöltek, amikor a Magyar Királyi Pénzügyőrség megalakulásának 150. évfordulóját ünnepeljük. Kovács Gábor elismerően szólt a Vám- és Pénzügyőri Tanszék oktatóinak a munkájáról, akik színvonalas képzést biztosítanak a hallgatók számára, majd megköszönte a Rendvédelmi Tagozatnak azt a kiképző-nevelő munkát, amelyet végeznek.

A hallgatók 2016. augusztus 22-én tisztjelölti jogviszonyban kezdték meg tanulmányaikat. A tisztjelölti állomány a rendvédelmi szervek személyi állományának a része, elsődleges szolgálati kötelezettségük a rendvédelmi szervnél a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali munkarendű hallgatóinak tisztjelölti jogviszonyba helyezésének elsődleges célja az volt, hogy részükre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal garanciákat nyújtson és anyagilag is ösztönző módon támogassa őket. Fontos célként fogalmazódott meg az is, hogy a leendő tisztekben kialakítsa, megszilárdítsa a szervezethez való tartozás érzését, teret biztosítson a gyakorlatra nagyobb hangsúlyt fektető képzésnek, a személyes példák és a gyakorlati tevékenység során elősegítse a parancsnoki, vezetői attitűdök kialakítását. A tisztjelölti jogviszony, mint új jogintézmény megjelenésének célja, hogy a NAV-nál jól felkészített és nagyfokú hivatástudattal rendelkező szakemberek dolgozzanak, így az új életpályamodell részeként bevezetett tisztjelölti jogviszony ennek megfelelően magasabb követelményeket is támaszt a hallgatókkal szemben. Az új rendszer szerint a tisztjelöltek a felvételüket követő 6 hónapos próbaidő alatt rendészeti alapfelkészítésen vettek részt, majd tisztjelölt vizsgát és esküt tettek. A huszonkilenc I. éves hallgató az egyetemen már eredményesen abszolválta az első félévet.

Az eskütételt követő pillanatokat a NAV Pénzügyőr Zenekara Kodály Zoltán Toborzó című művének előadásával tette még ünnepélyesebbé. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős szakmai helyettese, dr. Sors László helyettes államtitkár is.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on


Történelmi pillanat a felsőfokú rendőrtisztképzésben

    • 1 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 2 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 3 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 4 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 5 orfk tisztjelolt esku 680 1020 s
    • 6 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 7 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
  • Előző
  • Következő

„A mai esemény különleges alkalom az első éves hallgatók életében és történelmi jelentőségű pillanat a felsőfokú rendőr tisztképzésben, hiszen első alkalommal létesült tisztjelölti jogviszony a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán tanuló hallgatókkal”- hangsúlyozta Dr. Pozsgai Zsolt rendőr dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes, a rendezvény elöljárója a 127 bűnügyi és rendészeti igazgatási szakirányú I. évfolyamos nappali tagozatos tisztjelölt ünnepélyes eskütételén a Rendőrségi Igazgatási Központ épületében.

A hallgatók az elmúlt hetekben sikeres tisztjelölti vizsgát tettek és ezzel rendőr szakmai képzettséget is szereztek. A tisztjelöltek elsődleges szolgálati kötelezettsége – a tanulmányi kötelezettségek teljesítése mellett - a tiszti beosztásba történő szolgálatteljesítésre való felkészülés.

Pozsgai Zsolt elmondta, hogy ez az új jogviszony hosszú ideje meglévő problémákra adott választ és jelentősen javítja a rendőrtisztképzés feltételeit. A tábornok úgy véli, hogy a tiszti állomány felkészültsége, hivatástudata meghatározza a rendőri szervek teljesítményét és eredményeit.

„Ezzel olyan tagjaivá váltak a rendőrségnek, akik képzettségüknek megfelelő szolgálati feladatokat is elláthatnak, illetve a szakmai gyakorlatukon is végrehajthatnak, továbbá jelentős erőt képeznek váratlan, nagyobb létszámot igénylő feladatok végrehajtásához”- hangsúlyozta a dandártábornok, majd felidézte, hogy a rendőrség az utóbbi évek során egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. A déli határokon megjelenő tömeges migráció jelentős erőösszpontosítást igényelt, amely nemcsak a meglévő állomány átcsoportosítását, hanem a rendőrség 3 000 fővel történő bővítését is igényelte. Az ősztől beindított toborzómunka eredményeként jelenleg 987 fő folytat tanulmányokat a határvadász képzés keretében és a felvételi eljárások tovább folytatódnak.

A személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes azt kérte a tisztjelöltektől, hogy kísérjék figyelemmel a közbiztonság terén bekövetkező változásokat és szakirányú tanulmányaik során sajátítsák el a tömeges migráció kezelésével összefüggésben újonnan megjelenő ismereteket is. Pozsgai Zsolt szerint a rendőri hivatás alázatot, a polgárok önzetlen szolgálatát is jelenti és elkötelezettséget követel a jogsértőkkel szembeni fellépés során.

„A testülethez tartozás azt is jelenti, hogy betartják a normákat, tisztelik a hagyományokat, szolidárisak az állománnyal és figyelemmel kísérik a rendőrség mindennapi tevékenységét”- fogalmazott a dandártábornok, majd felhívta a tisztjelöltek figyelmét arra, hogy olyan hivatásrend részei lehetnek, amelynek a tagjának lenni megtiszteltetés és büszkeség. „Legyenek hűek esküjükhöz és tartsák meg azt szolgálatuk során” – fejezte be ünnepi gondolatait az országos rendőrfőkapitány-helyettes.

Dr. Kovács Gábor rendőr dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese kiemelte a helytállás fontosságát, majd felsorolta a jó vezető ismérveit, ezek: szakmai hozzáértés, döntési képesség, jó munkaszervező készség. Végül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelmondatát idézte: „A haza szolgálatában”.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on


„A megújulók kiegészítői, nem alternatívái az atomenergiának”

    • fokep
    •  dsc3248 2
    •  dsc3264 2
    •  dsc3274 2
    •  dsc3280 2
    •  dsc3290 2
    •  dsc3335 2
  • Előző
  • Következő

A villamos energia ellátás biztonságához csökkenteni kell a jövőben az ország importfüggőségét – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencián és kerekasztal-beszélgetésen. A Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet által szervezett és az ágazat képviselői részvételével megtartott eseményen az atomenergia szükségessége kapcsán eltérő vélemények fogalmazódtak meg a szakemberek között. 

A rendezvényen két, nemrégiben megjelent tanulmányt ismertettek az előadók. Mindkét publikáció a villamos energia jövőjével foglalkozik, de eltérő javaslatokat fogalmaz meg. Az NKE szakemberei közreműködésével megszülető tanulmány három forgatókönyvvel számol 2035-ig. A publikáció egyik szerzője, Dr. Hetesi Zsolt, az egyetem tudományos főmunkatársa elmondta, hogy a jelenlegi ellátási rendszer a fosszilis források és az atomenergia túlsúlyára épül és ezen mindenképpen érdemes változtatni a jövőben. Jelenleg az ország napi energiafogyasztásának csak mintegy 10 százaléka származik megújuló forrásokból, ezt mindenképpen növelni kell, miközben magát a fogyasztást érdemes ésszerű keretek között csökkenteni. A tanulmányban felvázolt mindhárom forgatókönyv számol az atomenergia és a földgáz használatával, de nagy hangsúlyt kapnak benne a „megújulók” is, így például a nap-, a szél-, és a geotermikus energia, valamint a biomassza is. Hetesi Zsolt szólt a szivattyús-tározós erőművekről, amelyek alkalmasak az ingadozó megújuló energiaforrások kiegyensúlyozására. A szakember szerint a többségében megújuló energiák használatára modellezett forgatókönyv sem jelentene jelentős költségtöbbletet az alapvetően a hagyományosabb energiaforrásokra építő elképzelésekhez képest. Hetesi Zsolt elmondta, hogy az energiaszektornak három fontos alappillére van, amelyekre mindig figyelni kell: az ellátásbiztonság, a gazdaságosság és a fenntarthatóság. 

Az Energiaklub által készített tanulmány több forgatókönyve már egyáltalán nem számol az atomenergia használatával 2050-ben. Sáfián Fanni, szervezet kutatója elmondta, hogy a megújuló energiaforrások használatával szinte teljes mértékben ki lehet váltani az atomenergiát, így szerintük nincs szükség újabb atomerőmű építésére Pakson. Az Energiaklub szakemberei szerint a háztartások tömeges energetikai korszerűsítésével jelentősen lehetne csökkenteni az energiaigényt is.

„A villamos energia ellátásban a megújuló energiák nem alternatívái, hanem kiegészítő elemei lehetnek a jelenlegi energiaforrásoknak, mint például az atomenergiának”- mondta el Prof. Dr. Aszódi Attila. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint 25 éven belül nagyon sok erőmű fog kikerülni a jelenlegi rendszerből, így azokat valamilyen módon pótolni kell. A szakember hozzátette, hogy jelenlegi paksi blokkok 2035 körül fognak leállni, így ha meg akarjuk tartani a mostani kapacitást, mindenképpen szükség van egy új erőmű építésére. Aszódi Attila egy nemrégiben megjelent OECD-tanulmányt is idézett, amely szerint a fosszilis energiahordózók használatának visszaszorítása mellett az atomenergia kapacitást meg kell tartani és a fennmaradó részt kell megújuló forrásokkal kell kiváltani. „Ha nem építjük meg Paks2-t, akkor az importfüggőség szempontjából még inkább sérülékeny energiahordozókat kellene beszereznünk” –tette hozzá a szakember. Aszódi Attila elmondta, hogy atomenergiára szükség lesz továbbra is, de ez csak egy eleme lesz annak a várhatóan megújuló energiamixnek, amely évtizedek múlva a jelenleginél hatékonyabban tudja majd szolgálni hazánk villamos energia ellátását.

A kormánybiztoshoz hasonló megállapításokat fogalmazott meg Dr. Gács Iván is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) energetikai gépek és rendszerek tanszék docense szerint a villamos energia ellátás biztonságának fenntartásához mindenképpen csökkenteni kell az ország importfüggőségét. A jelenlegi rendszerben ugyanis a felhasznált energia mintegy harmadát külföldről szerezzük be. Ez most is komoly kockázatot jelent a szakember szerint. Gács Iván hozzátette, hogy a jövőben érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a vízenergia hasznosítására is. Erre Ausztriát hozta fel példaként, ahol az áramellátás nagyobb részét már a vízerőművekből nyert energiából fedezik.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői és a rendezvényen felszólalók között sem alakult ki végül konszenzus a villamos energia használatának jövőjét illetően, de abban mindenki egyetértett, hogy érdemes folytatni a most megkezdett párbeszédet a szakma, a kormányzat és a civil szféra között.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on