Szűkítés


Minden Címke 380


bejegyzések

Integritás holland szemmel

    • fokep
    •  dsc5079 2
    •  dsc5173 2
    •  dsc5188 2
    •  dsc5202 2
    •  dsc5209 2
  • Előző
  • Következő

Hollandiában különösen figyelnek az integritás rendszerek hatékony működtetésére, talán ennek is köszönhető, hogy a világ egyik legkevésbé korrupt országáról beszélhetünk - hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett nemzetközi tudományos konferencián, amelyen az ntegritásfejlesztés holland modelljét ismerhették meg a résztvevők.

Gajus Scheltema, Hollandia magyarországi nagykövete elmondta, hogy náluk jelenleg is integritás hetet tartanak a Belügyminisztérium szervezésében. Szerinte bármennyire evidensnek tűnik országukban az integritás jelensége, mégis folyamatosan beszélni kell róla. A korrupció elleni küzdelem a 90-es évek elején kapott új lendületet Hollandiában, amikor a szervezett bűnözés egyre inkább próbálta a politikai, kormányzati szférát is befolyása alá vonni. Ekkortól vált szállóigévé az akkori belügyminiszter mondata, miszerint „vagy van integritás, vagy nincs”, azaz nem lehet középút. A nagykövet szerint azóta sokat fejlődött a holland integritási modell, amely más országok számára is követendő út lehet.

A két ország közötti jó tapasztalatok megosztását remélte a konferenciától Dr. Koller Boglárka, a NETK dékánja, aki röviden szólt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működéséről és az integritással kapcsolatos feladatairól.

„A 90-es évek elején a holland rendőrség volt az első közhatóság, amely kiállt az integritásért és hatékonyan lépett fel a szervezeten belüli korrupció ellen. Akár egy 20 éve szolgálatban álló rendőrt is azonnal elbocsájtottak, ha kiderült róla, hogy valamifajta visszaélést követett el” – mondta előadásában Terry Lamboo. A holland belügyminisztérium munkatársa szerint ma már Hollandiában szinte mindenki elfogadhatatlannak tartja a korrupciót, tehát az integritás mozgalomnak van egy nagyon jó társadalmi háttere is. Elhangzott, hogy Hollandiában mindössze a lakosok 2 százaléka vélekedik úgy, hogy korrupt országban él, ez világviszonylatban is nagyon jó eredménynek számít. „Ettől függetlenül mindig ébernek kell lenni, védőgátakat kell építeni, harcolni kell a korrupció ellen”- hangsúlyozta a holland szakember. Terry Lamboo hozzátette, hogy náluk minden esetben nagyon komoly következményei vannak a politikai szférában annak is, ha valakire a korrupció árnyéka vetül, hiszen mindezt azonnali lemondás vagy visszalépés követ.

Hollandiában a kormányon kívül számos szervezet segíti az integráció előmozdítását, és a megelőzést tartják a legfontosabb feladatuknak. Ebben a kérdésben az ország mintegy 400 önkormányzata teljes autonómiát élvez, és a munkahelyek is saját integritásuk kialakításáért felelősek. Az országban működik egy Nemzeti Integritási Hivatal, amely képzésekkel, tréningekkel is segíti az integritás erősítését.

„Hollandiában nagyon erősek az integritással kapcsolatos kulturális, politikai, társadalmi alapok. Az emberek tudják, hogy mi helyes, és mi nem” – mondta előadásában Prof. dr Johan Wempe. Az amszterdami egyetem üzleti etika professzora szólt arról is, hogy például az ő országukban fel sem merül az, hogy a beteg hálapénzt adna az orvosának. Mindez hosszú évtizedek alatt kialakult társadalmi beidegződés, amit már gyerekként látnak és megtanulnak a hollandok. Ennek ellenére Hollandiában is vannak problémák az integritás terén, elsősorban a politikai pártok finanszírozása kapcsán. „Működik nálunk az úgynevezett Közérdekű Bejelentők Háza, amelyhez bárki fordulhat észrevételével, panaszával és a hatóságok adott esetben ki is vizsgálják azt” –fogalmazott a szakember, aki elmondta azt is, hogy Hollandiában a központi és a helyi szervek mellett a civil szféra és a média is segíti a korrupció elleni küzdelmet.

A rendezvényen Pallai Katalin, az NKE egyetemi docensének moderálásával hazai és külföldi szakemberek osztották meg tapasztalataikat egymással.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Tovább bővül a közép-európai biztonságpolitikai kutatók hálózata

    • fokep
    •  dsc4534 2
    •  dsc4542 2
    •  dsc4560 2
    •  dsc4568 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja 2016. december 7-én rendezte meg a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat fejlesztés” projekt keretében megvalósuló „Kormányzati döntéshozatalt elősegítő stratégiai kutatások a magyar kül- és biztonságpolitika meghatározó területein” című projektjének előkészítő eseményét az NKE Orczy úti Kollégiumának Multimédiás termében.


„Komplex kutatást készítünk elő a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség Közép-Európára fókuszáló munkájának támogatására. A kül- és biztonságpolitikai kérdések kutatása térségünkben nem csupán Magyarország természetes szükséglete környezetünk minél alaposabb megismerésére, hanem a hatékony együttműködés alapvető eszköze, mely által azonosíthatóak a közös érdekek, és könnyebben kezelhetőek az érdekkonfliktusok. Miközben „közös integrációs térben élünk”, számos kérdés van, aminek olvasata az egyes közép-európai országokban is lehet más és más, mint például az európai integráció jövője, az Oroszországhoz fűződő viszony, vagy az európai menekültpolitika, ezeket pedig a szakpolitikai döntések előkészítésekor fontos ismerni, amihez a tervezett kutatás hozzásegíthet” – foglalta össze a megbeszélés fő motivációját Dr. Tálas Péter, az SVKK igazgatója.


A projekt előkészítési szakaszának részeként megrendezett találkozó célja az volt, hogy a kelet-közép-európai térség tíz országából érkező szakértők megvitassák a következő két évre tervezett kutatási együttműködés részleteit, amelynek eredményeként az 1989-2016 közötti időszak legfontosabb trendjeit, eseményeit, átalakulási folyamatait vizsgáló komparatív ország- és szakterület-specifikus tanulmányok készülnek. Az egyetem és a kutatóközpont munkájának bemutatását, valamint a projekt kereteinek és feltételrendszerének ismertetését követően a tervezett szakértői anyagok szakmai tartalmi és technikai részleteit vitatták meg a résztvevők. Az érintett államok szakértői által megjelenített, sajátos nézőpontok nagy mértékben hozzájárultak a találkozó eredményességéhez, ami végeredményét tekintve lehetővé teszi, hogy magas színvonalú és a szaktárcák igényeit is kiszolgáló elemzések, háttéranyagok szülessenek majd. A kutatók december 8-án és 9-én tovább folytatják a munkát egy szakmai workshop, egy kerekasztal-beszélgetés és egy szeminárium keretében.


Szöveg: Pénzváltó Nikolett

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: SVKK, 2016

Együttműködési lehetőségek az orosz RANEPA-val

    • fokep
    •  dsc4289 2
    •  dsc4303 2
    •  dsc4312 2
  • Előző
  • Következő

A szentpétervári RANEPA (Nemzetgazdasági és Államigazgatási Orosz Elnöki Akadémia) egyetem delegációja tett látogatást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen december 6-8 között. A küldöttség tagjaival Prof. Dr. Kis Norbert rektorhelyettes,  Peres Zsuzsa, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánhelyettese, valamint Halász Iván és Tózsa István intézetvezetők folytattak megbeszéléseket a szakmai programok során.

Az orosz akadémiát Sergey Tsypliaev, a Jogi Kar dékánja, Alexey Balashov, a Közigazgatási Kar dékánja, Evgenia Chernyavskaya, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék helyettes vezetője, illetve Anna Smirnova és Jaroslav Antonov professzorok képviselték.

A három napos látogatás során először workshop keretében vitatták meg a résztvevők Közép-Európa és a Független Államok Közösségének alkotmányossági kérdéseit. Az egyeztetések a lehetséges kutatási együttműködési területekről folytak, amely során konkrét célokat is sikerült kilátásba helyezni. A közös kutatások egy alapköve az NKE által kidolgozott Jó Állam Jelentés, amelyet Kis Norbert rektorhelyettes prezentált a vendégeknek. A jelentés készítési módszertana válhat egy közös kutatási platformmá. A tervek szerint létrejöhet egy közös kutatócsoport, amelyben az NKE által végzett munka szolgálhat jó gyakorlatként. További cél az állami hatékonyság regionális helyi szinteken való kutatása, amelyben egyik félnek sincsenek korábbi tapasztalatai, így közös kutatási eredmények kidolgozása a cél. A közös kutatócsoport felállítása mellett az személyközi kutatások elősegítése is megfogalmazódott. Felmerült továbbá, hogy az NKE tervezi egy a Jó Állam Jelentést bemutató konferencia megrendezését 2017 áprilisában, amelyre a delegáció tagjai által a RANEPA is külön meghívást kapott. A közös kutatások keretrendszerével kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a KÖFOP-program biztosítani tudja a szükséges feltételeket, hosszú távon azonban közös projektek megvalósítása a cél.

Az egyeztetések során szó volt az oktatás területén együttműködési lehetőségekről. Legfőbb célkitűzés egy kettős diplomát adó képzési program kidolgozása, amelyhez az NKE részéről a közigazgatási mesterképzési program, illetve az angol nyelvű nemzetközi közszolgálati kapcsolatok MA program, a RANEPA részéről pedig az utóbbihoz hasonló, illetve világpolitika témában működő képzési program szolgálhat közös pontként. Mivel egy kettős diplomaprogram kidolgozása időigényes folyamat, így ez idő alatt is megkezdődnek a csereprogramok a két intézmény között a jövő tanévtől. Ezek alapjául az Erasmus+ nyújt megfelelő keret, illetve támogatást az intézmények, így a hallgatók számára is. A mobilitási programok kölcsönösen fognak működni az egyetemek között. Szintén az Erasmus+ program ad lehetőséget az oktatók és kutatók cseréjére is, amely a kutatási együttműködést erősíti.

Kis Norbert rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy az orosz kapcsolatok kiemelt hangsúlyt kapnak az NKE nemzetközi együttműködéseiben, sőt az oktatási és kutatási területekben is. A megemlítette, hogy tervezés alatt van egy Eurázsiával foglalkozó intézet kialakítása a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon, amelynek létrejötte a következő év tavaszán várható.

Szöveg: Hervai Laura

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RANEPA, 2016

A reformkori büntetőjog fejlődése

    •  dsc4326 2
    •  dsc4330 2
    •  dsc4333 2
    •  dsc4338 2
  • Előző
  • Következő

„Széchenyi, ha nem is közvetlenül, de hihetetlen befolyást gyakorolt a magyar büntetőjog fejlődésére […] a gróf a büntetőjogi reformokról való gondolkodás megindítója volt, egy közvetítő, aki az európai reformok és modernizáció, valamint a magyar helyzet között közvetített” - mondta Prof. Dr. Kerezsi Klára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett Ludovika Szabadegyetem előadásán.

Kerezsi Klára a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az NKE Rendészettudományi Karának Rendészetelméleti Tanszékének egyetemi tanára, valamint a Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője. 1986 óta tanít a felsőoktatásban kriminológiát, viktimológiát, kutatásmódszertant, illetve a pártfogó felügyelettel és kriminálpolitikával kapcsolatos ismereteket. Az elmúlt 30 évben a bűnmegelőzés, a sértetté válás, a pártfogó felügyelet, a bűnözéskontroll és a helyreállító igazságszolgáltatás témakörében végzett kutatásokat. 1996-ban részt vett az első hazai bűnmegelőzési koncepció kidolgozásában, 2002-ben pedig egyik kidolgozója volt az Országos Bűnmegelőzési Stratégiának. 2003-ban a hazai pártfogó szolgálat reformjának kidolgozásában vett részt. Az Országos Kriminológiai Intézet tudományos tanácsadója, tudományos főmunkatársa, 2006 és 2012 között pedig igazgatóhelyettese. Az említett időszakban tagja volt a Nemzetközi Kriminológiai Társaság Tudományos Bizottságának, és jelenleg is a tudományos kapcsolattartója az EU Bűnmegelőzési hálózatának. Három nemzetközi és két hazai folyóirat szakmai munkájában vesz részt. Az egyik szerkesztője a 2013 szeptemberében a The Routledge Handbook on European Criminology c. kötetnek. 2011-ben tiszteletbeli tudományos főmunkatársi kinevezést kapott a Kenti Egyetemen. Alapító tagja és elnökhelyettese a Magyar Kriminológiai Társaságnak. 

Kerezsi Klára történeti áttekintéssel kezdte előadását, ahol a középkori viszonyokból vezette végig a reformkori polgári átalakulás menetét a büntetőjog szempontjából: „Büntetőjog nem mindig, azonban bűn mindig volt!” – hívta fel a figyelmet. A középkori viszonyokról elmondta, hogy az európai társadalom spirituális felfogással állt a bűnhöz, a jó és a rossz küzdelmének eszközeként vizionálták, ahol a bűncselekmény elkövetőjét a „gonosz” szállta meg. Az ilyenkor felmerülő érdekellentéteket az esetek többségében magánügyként kezelték, amikor a családok a problémákat, gyakran párharccal, istenítélettel vagy eskütétellel oldották meg. A 18. század Európájában új érdekérvényesítési formák jelentek meg, megváltozott a büntető igazságszolgáltatás rendszere, amely kevésbé lett személyhez kötött. A királyi hatalom helyébe új intézményrendszer került, a parlament. A kor nagy filozófusai és írói „egy dologban hittek, az észben”. Műveik alapját képezte a racionalizmus és empíria gondolata. Ilyen volt John Locke, Voltaire, Rousseau, Montesquieu vagy Diderot. A középkori joggyakorlaton túllépve, ahol a büntetőjog az állam elleni, egyház elleni és korona elleni bűncselekményekre korlátozódott, megalapult a klasszikus büntetőjogi iskola. Kerezsi Klára ismertette a felvilágosodás büntetőjogi reformereinek munkásságát: Cesare Beccaria és Jeremy Bentham voltak azok, akik lefektették az elméleti alapokat. Az előadásból kiderült, hogy társadalmi átalakulás csomópontja a büntetőjog, a büntető perjog-eljárásjog, valamint a börtönviszonyok átalakulása is volt.

A 18. század magyar társadalmáról Kerezsi Klára elmondta, hogy bár a napóleoni háború után egy fellendülés következett be, azonban még mindig meghatározta a feudális jellegű berendezkedés, emellett a gazdaság fejletlennek volt mondható. Magyarország agrárország volt, ahol a társadalom 90%-át képző jobbágyság jogilag és gazdaságilag is kiszolgáltatott helyzetben volt. A jog szempontjából még mindig érvényesültek a nemesi kiváltságok, úriszékek, egyházi bíráskodás. „Magyarországot még mindig a minden egységet nélkülöző merő önkény jellemzi” – idézte. A magyar felvilágosodás megkésve érkezett meg, hívei a köznemességből kerültek ki, akik a kiváltságaikról nehezen kívántak lemondani. A magyar felvilágosodás célja a kulturális elmaradottság leküzdése, a magyar nyelv fejlesztése és a polgáriasodás volt.

A Habsburg udvar nyitása az 1825-ös országgyűléssel kezdődik meg, ezt tekinthetjük a magyar reformkor első mérföldkövének. Ekkor tör be gróf Széchenyi István a közéletbe, az akadémia megalapításával, valamint a Hitel című művének kiadásával lesz a magyar felvilágosodás vezéralakja és irányadója. A gróf utóhatása meghatározó volt a büntetőjog fejlődésében, formálta a büntetőjogi gondolkodást. Széchenyi joggal kapcsolatos reform tervei inkább a magánjogi területre vonatkoztak, azonban az ő tevékenysége és gondolkodása generalista módon akarta megújítani a magyar jogrendszert, jogi alapokat. Ahogy a Stádiumban is írta: „Mindenki egyenlően áll a törvény oltalma és súlya alatt.” A felgyorsuló események során napirendre került a büntetőjog modernizálása is, erre tesz javaslatot Deák Ferenc az 1839-40. évi kompromisszumos országgyűlésen. Ezek a büntetőjog javaslatok túlmutatnak a jogág határán, általános társadalmi átalakulási igényt fogalmaznak meg. Széchenyi szerepe a büntetőjog fejlődésében közvetítő volt, ő a gazdasági elképzeléseivel radikális változásokat akart, a társadalmi programjában mérsékelt átalakítást kívánt elérni, politikai programja pedig a status quo volt.

A hazai büntetőjogi reform követelések a következők voltak: nullum crimen sine lege-nulla poena sine lege, humanitás elve, arányosság elve, törvényesség elve és a prevenció elve. Kiemelkedő alakjai voltak Balla Károly, Eötvös József, Csacskó Imre, Szemere Bertalan, Sárváry Jakab. „Ők azok akik megteremtették a hazai büntetőjogi tudományos gondolkodás feltételeit” – mondta Kerezsi Klára. A büntetőjog fejlődésének következő lépcsőfokai Deák 1843. évi törvényjavaslata, amelybe már beépítette a reformköveteléseket, majd az 1878—as Csemegei- Kódex volt, amely a klasszikus első kodifikált magyar büntető törvénykönyv, amelybe a kódex már beépítette a friss európai hagyományokat tudományos elméleti háttérre támaszkodva, így kapocs volt az elmélet és a gyakorlat közt. De ehhez mi köze volt Széchenyi Istvánnak? „Széchenyi eszméinek hatását jogrendszerünknek a jog egész területén többé vagy kevésbé megtaláljuk. Azonban e hatás értékével vetekszik annak a befolyásnak értéke, amelyet ő a jogtudomány fejlődésére gyakorolt. Amint erre már Vécsey rámutatott, Széchenyi fellépése és három fő-művében kifejtett eszméi voltak a jogi kritika és a tudományos irodalom megindítói” – zárta előadását Kerezsi Klára.

A Ludovika Szabadegyetem idei szemeszterének utolsó állomása Dr. Csorba László előadása, amely 2016. december 13-án kerül megrendezésre „Széchenyi és a döblingi évek” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-i_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Szabadegyetem, 2016

Közös fellépéssel a radikalizálódás ellen

    • fokep
    •  dsc4433 2
    •  dsc4440 2
    •  dsc4445 2
    •  dsc4455 2
    •  dsc4487 2
    •  dsc4494 2
  • Előző
  • Következő

A radikalizálódás megelőzése és visszaszorítása érdekében - a témában elsőként - kutatócsoport és szakemberi hálózat alakult Magyarországon - hangzott el azon a kétnapos tudományos konferencián, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete és a Migrációkutató Intézet szervezett a Ludovika Campuson.

„A megalakult szakemberi hálózatban minden hivatásrend, így a honvédség, a rendvédelem, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás, valamint civil szervezetek is képviseltetik magukat”- mondta köszöntőjében Dr. habil. Resperger István ezredes. Az NKE Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója elmondta, hogy a hálózat tagjai közül 15-en már egy uniós képzésen is részt vettek és az így megszerzett tudást aktualizálni szeretnék a magyarországi viszonyokra. „A hazai tudásanyag átadásában a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelt feladata lesz”- tette hozzá az ezredes. Az intézetigazgató szerint azért időszerű a radikalizmussal tudományos értelemben is foglalkozni, mert a szélsőségessé válás erőszakhoz vezethet, amelynek számos példáját láthattunk az elmúlt években, Európában is. „A konferencia jó lehetőség arra, hogy a hazai és nemzetközi szakemberek kicseréljék tapasztalataikat a témához kapcsolódó összes szakterületen” – mondta Resperger István.

„Magyarország jelenleg kevésbé van kitéve a radikalizálódás veszélyének, mint a nyugat-európai országok többsége. Ez azonban nem szerencse kérdése, ezért megdolgoztunk” – mondta előadásában Dr. Orbán Balázs. A Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint a jelenlegi kedvező helyzet fenntartásában a tudományos és szakmai együttműködéseknek nagy szerepük lehet. Elhangzott, hogy a radikalizmusnak kaméleon természete van, azaz sokáig rejtőzködő marad, és aránylag gyorsan változik az ideológiai háttere is. Ezért a megelőzést és visszaszorítást végző tudományos munkának is folyamatosan figyelemmel kell követnie a változó körülményeket. A szakember példának hozta a tömeges migráció által az Európai Unió országaiba érkező bevándorlókat, akik a befogadó államoktól valószínűleg nem teljesen azt kapták, amit szerettek volna, ezért frusztrálttá válhatnak. „Ez pedig könnyen elvezethet esetükben a radikalizációhoz”- fogalmazott Orbán Balázs. A főigazgató szerint ez a konferencia számukra is az év egyik kiemelkedő szakmai rendezvénye, mert nem a múltról és a jelenről, hanem a jövőről és a megoldásokról szól.

Az Európai Bizottságnak a szélsőséges radikalizálódás megelőzése érdekében tett intézkedéseiről beszélt előadásában Dr. Zupkó Gábor. Az uniós testület magyarországi képviseletének vezetője szerint sokáig azt gondoltuk, hogy Európa a béke szigete, de ez az érzés néhány évvel ezelőtt alapvetően megszűnt. Elhangzott, hogy a jelentősebb európai terrorcselekményeinek többségét régóta a kontinensen élő szélsőségesek követték el és az Iszlám Államhoz is sok európai születésű ember csatlakozott az elmúlt években. A radikalizálódás elleni fellépést elsősorban tagállami feladatnak nevezte, de mivel a jelenség nem ismer határokat, így szükség van a széleskörű nemzetközi együttműködésre is. Mindezt az Európai Bizottság is szorgalmazza, illetve támogatja különböző programokon keresztül. A testület által még idén nyáron megfogalmazott intézkedéscsomag egyik fő elemét az oktatás jelenti, de szó van benne az erőszakra buzdító illegális médiatartalmak szűréséről, a börtönökben zajló radikalizálódás megelőzéséről, és a nemzetközi együttműködés megerősítéséről is. Elhangzott, hogy az Európai Bizottság által még évekkel ezelőtt elindított radikalizálódás-tudatossági hálózat (RAN) célja, hogy felvegye a küzdelmet az erőszakos szélsőségekkel. A kezdeményezés támogatja a tagállamoknak az erőszakos radikalizálódás és a terrorista tevékenységek céljából történő toborzás megelőzésére irányuló erőfeszítéseit. A hálózat EU-szerte összeköttetést teremt a radikalizálódás elleni küzdelemben kulcsszerepet betöltő szereplők – például szociális munkások, vallási és ifjúsági vezetők, rendőrök és kutatók között. A szakember szerint ezen a területen is van jelentősége az uniós fellépésnek és elsősorban a tapasztalatcsere, valamint a szakemberképzés kapcsán várhatunk jelentősebb eredményeket.

„A Magyar Honvédség külföldön szerzett missziós tapasztalatai is segíthetnek a radikalizmus elleni küzdelemben, annak kezelésében” – hangsúlyozta előadásában Dr. Földváry Gábor. A Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a magyar katonák például a balkáni missziókban szembesülhettek a radikalizmus különböző fajtáival és annak kezelésében jelentős tapasztalatokat is szerezhettek. Az államtitkár szólt a Honvédelmi Minisztérium törvényelőkészítő munkájáról is, amelynek eredményeként a megváltozott biztonsági környezettel összhangban került sor a honvédelmi törvény és a menedékjogi törvény módosítására is. „Fontos azonban tudatosítani az állampolgárokban, hogy a migrációs válsághelyzet kezelésben a Magyar Honvédség nem alkalmazva van, hanem csak közreműködik és segíti a rendőrség munkáját a határ rendjének megőrzésében” – tette hozzá Földváry Gábor.

„A rendészeti szervek is jelentős feladatot vállalnak az európai partnerekkel együttműködve a radikalizáció elleni küzdelemben” – mondta előadásában Dr. Tóthi Gábor.  A Belügyminisztérium Európai Együttműködés Főosztály munkatársa szerint Magyarország alapvetően biztonságos országnak számít, nem tartozik a kiemelt terrorista célpontok közé, de nálunk sem lehet teljesen kizárni az ilyen jellegű támadások lehetőségét. A szakember úgy véli, hogy Magyarországra nem elsősorban a külföldi terrorista csoportok, szervezetek jelenléte jelent veszélyt, hanem a jelentős tranzitforgalom. 

A kétnapos tudományos konferencián olyan témákról hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők, mint például a magányos merénylők szerepe a terrorizmusban, az erőszak és a humánbiztonság kérdése a kibertérben, vagy a mediáció lehetősége a megelőző munkában.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Továbbra is sportos az NKE

    • 20161124 mefsevsportolo acd610 7860 sm1200
    • 20161124 mefsevsportolo acd610 7844 sm1200
  • Előző
  • Következő

A Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS) évzáró eseményén idén is díjazásra kerültek a 2015/16-os tanév magyar egyetemi-főiskolai országos bajnokságai intézményi pontversenyének legjobbjai. Az országos megmérettetésben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az előkelő harmadik helyen végzett az első helyezett Wekerle Sándor Üzleti Főiskola és a második helyezett Testnevelési Egyetem mögött.

Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára a MEFS rendezvényén a sport fontosságát hangsúlyozva kiemelte: a fizikai és a szellemi fejlődés nagyon fontos záloga a sikeres élet megalapozásának, valamint, hogy a mozgás megteremti az eredményes tanulás minden főbb elemét. Emlékeztetett mindenkit arra, hogy minden ország olyan lesz, amilyen a fiatalsága, így a sportvezetés legfontosabb céljainak egyike a diák- és hallgatói sport támogatása által az utánpótlás bázis megerősítése, bővítése.

Az eseményen díjazták az év legeredményesebb egyetemista és főiskolás sportolóit is. A nekik járó elismeréseket azok vehették át, akik ebben az évben felnőtt világbajnokságon aranyérmet szereztek, a Rio de Janeiró-i olimpiáról, illetve paralimpiáról éremmel tértek haza, illetve az egyetemi világbajnokságokon és az Európai Egyetemi Játékokon az első három hely valamelyikén végeztek.

A rendezvényen a harmadik helyezett egyetemnek járó kupát dr. Kiss Ádám MEFS elnök úrtól Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, NKE SE elnöke vette át.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendkívül aktív sportélet zajlik, köszönhetően a testnevelőknek és az Egyetem Sportegyesületének. Az egyesület jelenleg 24 szakosztállyal működik, taglétszáma 940 fő.

Egyetemünk hallgatói kiváló eredményeket érnek el a különböző hazai és nemzetközi versenyeken, egyetemi bajnokságokon. Sportolóink a versenyek mellett különböző hazai és külföldi bemutatókon, szemináriumokon, edzőtáborokban is részt vesznek, hozzájárulva Egyetemünk és Sportegyesületünk népszerűsítéséhez is.


Amerika és a világ 2017-től

    • fokep
    •  dsc4055 2
    •  dsc4064 2
    •  dsc4066 2
    •  dsc4085 2
    •  dsc4102 2
    •  dsc4110 2
    •  dsc4117 2
  • Előző
  • Következő

A 2016-os amerikai elnökválasztás eredményéről és következményeiről tartott kerekasztal beszélgetést Jeffrey D. Gordon, a Pentagon korábbi szóvivője, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Elizabeth Wahl újságíró a Ludovika főépület Széchenyi Dísztermében december 1-én az Antall József Tudásközpont szervezésében.

Dr. Bóka János, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatási dékánhelyettese az idei amerikai elnökválasztás bel- és külpolitikai aspektusaival egyaránt foglalkozó kerekasztal beszélgetést megnyitó beszédében kiemelte, hogy e politikai esemény különösen fontos, hiszen rávilágít az amerikai társadalom megosztottságára, illetve előrevetíti a következő amerikai kormány politikáját. Ennek megfelelően a kerekasztal beszélgetés résztvevői a politikai spektrum különböző részeiről fejtették ki nézeteiket.

A résztvevők teljes egyetértésben voltak a tekintetben, hogy Donald J. Trump választási győzelme meglepetésszerű volt. Németh Zsolt elmondta, hogy a meglepettség érzését később a potenciális lehetőségek gondolata követte. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint a „Tusványosi gyorsvonat” megérkezett az Amerikai Egyesült Államok fővárosába: a választási eredmény abban a politikai korrektséggel fémjelzett ideológiai megközelítésben okozott egy törést, mely egyes kérdésekben – például az alaptörvény vagy a történelmi egyházak szerepét illetően – igazságtalanul stigmatizálta Magyarországot.

Jeffrey D. Gordon – aki Donald J. Trump nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozott az amerikai elnökválasztási kampány során – elmondta, hogy a republikánus elnökjelölt győzelme ugyan meglepte, de nem sokkolta, tekintettel Trump népszerűségben mért sikerére. Bár Elizabeth Wahl megerősítette, hogy Washingtonban csak nagyon kevesen számítottak Donald J. Trump győzelmére és a közvélemény kutatások is teljesen rossz nyomon voltak, hozzátette, hogy sokak számára a végeredmény valóban sokként hatott.

Az elnökválasztás kapcsán az újságíró kiemelte a főáramú média két hibáját: egyfelől a hírekben túl nagy figyelmet szenteltek Donald J. Trumpnak, aki kampányát az érzelmekre építette, másfelől nem figyeltek eléggé az egyes térségekben élő szavazók valódi sérelmeire, problémáira. Utóbbi vonatkozásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy egy politikus meghallgatja e csoportokat, illetve kezét nyújtja feléjük, és aközött, hogy haragjukat becsatornázza.

A beszélgetés résztvevői külön kitértek a kampány során felmerült egyes megdöbbentő és megosztó kijelentésekre, köztük Donald J. Trump muszlimokra vonatkozó megjegyzésére. Ez utóbbi kapcsán Jeffrey D. Gordon emlékeztetett, hogy a kijelentés az Európában elkövetett terrortámadások idején hangzott el, és hogy az Egyesült Államokban komolyan felvetődött az a gondolat, hogy sürgős teendők vannak a bevándorlás kérdését illetően. Hangsúlyozta, hogy végső elemzésben a radikális iszlám mint ideológia megállítását kell elérni, mellyel szerinte Donald J. Trump tisztában van.

Javaslatok az új elnöknek

A választások kelet-közép-európai és magyar vonatkozásait tekintve Németh Zsolt megjegyezte, hogy a „biztonság” kifejezés határozottabban lesz jelen az amerikai külpolitikában. Emlékeztetett, hogy Szíria és Ukrajna révén tágabb szomszédságunkban két komoly konfliktus van, melyek kialakulásához az elmúlt évek amerikai külpolitikája is hozzájárult. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint ez jogos kritika, ahogy a George W. Bush demokrácia-export politikáját – és az azt támogató országokat – is jogos kritika illet.

Németh Zsolt rámutatott, hogy Amerika abban a kellemetlen helyzetben van, hogy adott esetben beavatkozásáért, máskor annak elmaradásáért is kritika éri. Megjegyezte, arra számít, hogy a Trump-adminisztráció jobban megválogatja, mely esetekben alkalmaz intervenciót, és melyekben nem. Emlékeztetett továbbá, hogy néhány éve Magyarország egy hosszú listát kapott az amerikai külügyminisztériumtól, melyben Washington felsorolta mindazt, amit Budapest a jobb amerikai-magyar kapcsolatokért tehet. Németh Zsolt reményét fejezte ki a tekintetben, hogy az ilyenek helyett Washington olyan intervenciók felé fordul, melyek megakadályozzák Ukrajnában a vérontást.

Ukrajna kapcsán a magyar politikus kiemelte, különösen kínosnak tartja, hogy az ukránok most hasonló helyzetben vannak, mint a magyarok 1956-ban: ahogy az utcán harcoló magyar forradalmárok magukra hagyatva érezték magukat, úgy Európának az ukránok mögé sem sikerült beállnia. Jeffrey D. Gordon hozzátette, hogy Európának valószínűleg Trump olvasatában is nagyobb szerepet kell játszania Ukrajna ügyében, mely utóbbi Oroszország számára létfontosságú kérdés, míg az Egyesült Államok számára már kevésbé.

Németh Zsolt egyetértett azzal, hogy európai országok nem élvezhetik tovább potyautasként az Egyesült Államok védelmét, mely amerikai üzenetet Magyarország megértette. Jeffrey D. Gordon elmondta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO kollektív védelméről szóló 5. cikk mellett, ugyanakkor emlékeztetett, hogy az európaiak védelmi teljesítményének amerikai kritikája korántsem új jelenség.

Kommunikáció

A Pentagon volt szóvivője nyomatékosította, hogy Donald J. Trump a nemzetközi ügyekben kemény amerikai fellépést tesz majd, és hogy több tiszteletet kíván. Ezzel szemben Elizabeth Wahl megjegyezte, hogy szerinte a megválasztott elnök ezen szavait nem irányította kifejezetten Vlagyimir Putyin orosz elnök felé. Bár Jeffrey D. Gordon szerint e kijelentésbe az oroszokat is beleértette Trump, jobban együtt kell működni Oroszországgal, a NATO tagállamai számára pedig a legnagyobb fenyegetést a radikális iszlám és egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán jelentik.

Németh Zsolt kiemelte, hogy valamit tenni kell a Nyugat Oroszországgal szembeni kommunikációjával. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a varsói NATO-csúcson a tagállamok Oroszországgal szemben az elrettentés és a párbeszéd kettős politikáját fogadták el. Szerinte ezek közül előbbit sikeresen és helyesen teljesítették, ám utóbbi terén nem sikerült igazi eredményeket elérni, és kritikus kérdés lesz, hogy vajon a Trump-adminisztráció megtalálja-e a politikai párbeszéd megfelelő módját.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Egyetemi gólyabál

    • fokep
    •  dsc3593 2
    •  dsc3620 2
    •  dsc3695 2
    •  dsc3703 2
    •  dsc3711 2
    •  dsc3723 2
    •  dsc3774 2
    •  dsc3884 2
    •  dsc3892 2
  • Előző
  • Következő

A belvárosi Akvárium Klub adott otthont az idén harmadik alkalommal megrendezett Egyetemi Gólyabálnak. A félév legnívósabb hallgatói rendezvényén több mint ezer fiatal szórakozhatott önfeledten.

A bálozni vágyókat Prof. Dr. Patyi András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Kosztrihán Dávid az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke köszöntötte a helyszínen. Idén az NKE négy karáról tizenkét elsőéves pár vállakozott arra, hogy az esemény fénypontjának számító keringővel kápráztassa el a közönséget. Az est hátralévő részében olyan sztárfellépők szórakoztatták a hallgatókat, mint Newik, Metzker Viktória vagy az idei EFOTT-himnuszból ismert Jumodaddy.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Gólyabál, 2016

Nagyon kevés vízzel tudunk gazdálkodni

    • fokep
    •  dsc3234 2
    •  dsc3238 2
    •  dsc3245 2
    •  dsc3251 2
  • Előző
  • Következő

A magyarországi vízszabályozás történetéről és aktuális kérdéseiről szólt a Ludovika Szabadegyetem heti előadása, amelyen Prof. Dr. Padányi József tudományos rektorhelyettes mondta el gondolatait a témában.

„Magyarországon, a Kárpát-medencében együtt kell élnünk azzal a kérdéssel, hogy mit jelent számunkra a víz”- mondta előadása bevezetőjében Padányi József, aki szerint a Kárpát-medence olyan, mint egy lavór, aminek az alján hazánk van. Elhangzott, hogy a 19. század elején, még az árvízi szabályozás előtt a mai Magyarország jelentős részét víz borította, ami például védelmi szempontból előnyökkel is járt, hiszen sokszor elég volt a mocsaras, árvízi területek átjáróit őrizni a katonáknak. Már a 17. században felmerült a gondolat a Tisza folyó völgyének szabályozásáról, amikor II. Mátyás egy dekrétumot adott ki arról, hogy szükség esetén töltéseket kell emelni a folyó mentén. Padányi József fontos lépésnek nevezte azt, amikor 1831-ben letelepítették az első vízmércét a Tiszán, hiszen ezzel megkezdődött vízállások szisztematikus mérése, amely nem függött a talajviszonyok változásaitól. 1840-ben, a reformkor hajnalán már törvényt is alkotott az országgyűlés a folyók szabályozásáról és Vásárhelyi Pál vízépítő mérnök vezetésével elkezdődött a folyók szabályozási terveinek elkészítése. „Magyarországon - a Mura kivételével- megvalósult a vízrendezés, töltések szorítják össze a folyók vizét” – hangsúlyozta Padányi József, aki szerint a legnagyobb erőfeszítéseket a Tisza völgyében végezték a szakemberek. Itt ugyanis különösen szükség volt a termőterületekre és fontos volt a Tisza hajózhatóvá tétele is. Elhangzott, hogy a folyók töltéseit évszázadok alatt mindig próbálták emelni, de ez a rektorhelyettes szerint végtelenségig nem folytatható. Olyan megoldásokon kellett gondolkodni, amivel például töltések között átfolyási keresztmetszetet lehet növelni. Padányi József szólt az Új Vásárhelyi Tervről is, amely víztározók építésével próbálja hatékonyabbá tenni a vízgazdálkodást. Ezeknek a tározóknak előnyük, hogy gravitációs elven működnek és ezért kevés energiát használnak fel.  Ráadásul a víztározók megtöltése esetenként 10-15 centiméterrel is csökkentheti az árvízi csúcsot. „De például mezőgazdasági vagy turisztikai célra is lehet hasznosítani a víztározókban felhalmozott vizet”- tette hozzá az előadó.

A rektorhelyettes szólt az éghajlatváltozásról is, amelynek vannak látható jelei is. Szerinte ilyen például a rendkívüli árvizek kimagasló száma, vagy az egyre sűrűbben előforduló aszály jelensége is. Padányi József szólt arról is, hogy az árvízi védekezésben a magyar honvédség is fontos szerepet játszik a vízügyi és a katasztrófavédelmi szakemberek mellett. Erre hozta fel példaként a 2002 óta működő Tisza zászlóaljat, amely ukrán, szlovák román és magyar együttműködésben jött létre.

Az előadáson elhangzott az is, hogy hazánk kevés vízzel gazdálkodhat, mivel szinte minden folyó csak átmegy Magyarországon. Padányi József szerint mindez egy kicsit árnyalja azt a képet, amely hazánk víz nagyhatalmi státuszáról szól.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Szabadegyetem, 2016

NKE a Víz Világtalálkozón

    • fokep
    •  dsc3464 2
    •  dsc3472 2
    •  dsc3488 2
    •  dsc3515 2
    •  dsc3562 2
    •  dsc3589 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE részvételével zajlottak a ma záródó Víz Világtalálkozó 2016 budapesti eseményei. A Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet (FFTK) nem csak standot állított a találkozó helyszínén, hanem munkatársai kulcsszerepet játszottak a világtalálkozó szakmai és politikai előkészítésében: Prof. Dr. Szőllösi-Nagy András, az egyetem professzora a Világtalálkozó nemzetközi programbizottságának elnökeként, Heincz Balázs a Külügyminisztérium víz koordinátoraként, Dr. Baranyai Gábor pedig a szűkebb szervezői kör tagjaként. A nagyszabású esemény megerősítette hazánk nemzetközi vízdiplomáciai helyét, illetve vissza nem térő bemutatkozási lehetőséget biztosított a magyar vízipar és oktatás számára.

Baranyai Gábor az eseményt megelőzően nyilatkozott a Bonum Publicumnak. Mint mondta az NKE megjelenését a rendezvényen sokrétűen tervezték. Többek között saját pavilont állított az intézmény, külön side eventtel készült a víz es a szegénység regionális aspektusairól. A találkozóhoz kapcsolódóan írt alá együttműködési megállapodást a nigériai vízügyi minisztériummal az egyetem.

Dr. Baranya Gábor véleménye szerint az esemény ismét a világpolitikai agenda csúcsára emeli a vízkérdést, de nagyban segít abban is, hogy jövő ősszel az NKE elindíthassa a világon egyedülálló és hiánypótló nemzetközi vízpolitikai mesterképzését. Mint mondta, különösen fontos, hogy az előkészítés alatt álló nemzetközi vízügyi programjaival jelen lehet a fórum az egyetem.

Fotó: Szilágyi Dénes 


Részletek a Bonum Publicum novemberi számában olvashatók: 

http://uni-nke.hu/uploads/media_items/bonum-publicum_november.original.pdf


Megosztás a Facebook-on


A 21. század könyvtára

    • fokep
    •  dsc3037 2
    •  dsc3049 2
    •  dsc3061 2
    •  dsc3070 2
    •  dsc3073 2
    •  dsc3089 2
    •  dsc2976 2
    •  dsc2985 2
    •  dsc3002 2
    •  dsc3013 2
    •  dsc3023 2
    •  dsc3031 2
  • Előző
  • Következő

Hagyományteremtő jelleggel tartottak „Oknyomozó Tudomány – Tudományfeltáró Könyvtár” című konferenciát Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár szervezésében a Ludovika Széchenyi Dísztermében. Az országos konferencia során a résztvevők betekintés nyerhettek a tudományos kutatások feltételeinek, eszközeinek, támogatásának több szempont szerinti megközelítésébe a kutatók, jogászok, könyvtárosok és fejlesztők szemszögéből.

A rendezvényt Prof. Dr. Padányi József dandártábornok nyitotta meg: „A konferencia egy jó alkalom arra, hogy egyrészt lássák, hogyan működik az egyetem, illetve azt, hogy az egyetemünknek mennyire fontos a tudás és információ átadása és hogyan teszi ezt, amelyben a könyvtárnak meghatározó szerepe van.” Az NKE tudományos rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy az egyetem szervezetébe kiemelt szerep jut a könyvtárnak. Ahogy az elmúlt évek során a humánerőforrás támogatásával, úgy a jövőben is igyekeznek anyagi és fejlesztési támogatással hozzájárulni a könyvtár innovatív működéséhez. „A 21. században hogyan adható át a tudás és az információ?” – tette fel a kérdést Padányi József, majd válaszában kifejtette: egyetemi hallgatók közt készített felmérésből kiderült, hogy a mai hallgatók már nem feltétlen csak a hagyományos könyveket és könyvtárakat használják, hanem különböző okos eszközök és applikációk segítségével „menet közben” sajátítják el a tudást, online tananyagokon, könyveken, jegyzeteken keresztül. Az eredmény a rektorhelyettes számára bebizonyította, hogy ezt az irányt kell követni, ilyen irányba kell fejleszteni az egyetem könyvtári rendszerét.

Az első előadást Prof. Dr. Kroó Norbert akadémikus tartotta „Tudomány és könyvtár a 21. században” címmel, aki elmondta, hogyan változott a tudomány és épült be a gazdaság rendszerébe, így az átlagember számára is láthatóvá vált. Az innovatív ötletekkel a tudomány a gazdaság hajtóereje lett, tudomány úttörő továbblépésével fejlődik a gazdaság. „Aki nem így tesz, az lemarad.” – mondta Kroó Norbert. Az MTA akadémikusa előadásában kitért arra, hogy a gazdasági fejlődésnek mindenképp értékalapúnak és társadalomközpontúnak kell lennie, szerinte az új felértékelődő technológiai területek a nanotechnológia, biotechnológia és az információtechnológia lesz. Hogyan felelhetnek meg a könyvtárak a tudomány kihívásainak? Az előadó véleménye alapján a könyvtáraknak és a könyvtárosoknak igazodniuk kell a tudomány fejlődéséhez. Az új feladatokra kell 21. századi válaszokat adniuk, mint például az adatok minőségi szelekciója, beszerzése, felhasználása, gyűjtése és megbízható továbbítása. „A könyvtárak a Tudományok szolgálójává szegődnek” – zárta szavait Kroó Norbert.

A következő előadást Dr. Kerényi Katalin az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási tanácsadója tartotta, aki hatalmas szakmai tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a könyvtárakat érintő jogszabályok és szerzői jogi kérdések területén. Kerényi Katalin elmondásából kiderült, a szerzők és a könyvtárak körében a cél ugyanaz: a közzététel. Azonban számos, az egyensúlyt elbillentő tényező van a mai szerzői jogi rendszerben, ami megnehezíti a könyvtárasok munkáját. Kerényi Katalin szerint a megoldás a hozzáférési kölcsönzés folyamatok lerövidítésében rejlik, hogy a kölcsönző, felhasználó 1-2 kattintással elérhesse a jogszerű kölcsönzést, szerzői engedélyt és a díjbefizetést.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szakmai tanácsadója, Dr. Legeza Dénes az európai uniós szerzői jog aktuális kérdéseit és válaszait ismertette a hallgatóság számára. Prezentációjában kifejtette, hogy a könyvtáraknak számos elvárásnak kell megfelelnie: az olvasó azonnal mindent tudni akar, a fenntartó elvárja a kellő látogatószámot, szolgáltatást és teljesítmény biztosítását, a technikai fejlődés megköveteli a gépparkok korszerűsítését és a tartalom sokrétű közzétételét, valamint a szerzői jogok elvárják a megfelelő biztonságot és felhasználási lehetőségeket. Az SZTNH szakmai tanácsadója kitért az aktuális haszonkölcsönzési gyakorlatra, valamint egy nemzetközi jogi vitára, ahol a holland könyvtári egyesület és a közös jogkezelő digitális kölcsönzéssel kapcsolatos perében döntött az Európai Bíróság.

Horváth Zoltánné a T-Systems könyvtári tanácsadója, szakértékesítési menedzsere a könyvtári discovery, a digitális adat- és információmenedzsmentről tartott előadást, amiből kiderült, hogy a könyvtárosoknak fel kell venni a just in time felfogást, hiszen az új felhasználói szokások felgyorsultak és ez a gyorsaság, mint minőségi tényező jelent meg. „Digitális fordulatról beszélhetünk, a digitális rendszerekben a könyvtár domináns modellé vált. 3000 éve ugyanazt csináljuk, csak más eszközökön gyűjtünk, tartalmilag feldolgozunk, strukturálunk, hozzáférést generálunk és a felhasználóinkkal ilyen módon kapcsolatokat teremtünk” – mondta Horváth Zoltánné.

Dr. Keveházi Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Klebesberg Könyvtárának vezetője az SZTE open access politikáját, valamint az egyetem könyvtári rendszerének struktúráját és gyakorlati feladatrendszerét mutatta be. Elmondta, hogy a jövő könyvtárosa nem tudják majd megvalósítani az open access politikáját, ha nincs megfelelő kontextus- és szemléletváltás. „A dokumentumalapú megközelítésről át kell állni a felhasználó alapú megközelítésre” - fejtette ki. Az előadás során megemlítette a SZTE könyvtárának feladatkörét, ahol az egyetem könyvtáraként, tartalomgazdaként felel az archiválásért, ellenőrzésért, disszeminációért, digitalizációért (évente kb. 3 millió oldal), valamint a repozitóriumok működtetéséért. A repozitóriumi feladatok közé tartoznak a doktori értekezések, diplomamunkák, egyetemi kiadványok, publikációk és folyóiratok feltöltése.

A következő előadást a könyvtárak történeti fejlődéséről tartotta Áts József, az NKE Rendészettudományi Kar Kari Könyvtárának igazgatója, aki már közel 30 éve dolgozik a felsőoktatás, az informatika és a könyvtárak működtetése területén. A történeti áttekintésből a konferencián résztvevők megismerhették a különböző korok könyvtárosi munkájának felfogását és megítélését. A könyvtárigazgató szerint bizonyos könyvtárosi kompetenciák nem változtak: el kell tudni igazodni a gyűjteményben, törekedni kell a hosszú távú megőrzésére, a könyvtári állomány egyes részeit és egyedi értékeit is ismerni kell.

Dr. Auer Ádám, az NKE adjunktusa és az Államkutatási és Szervezési Intézet szervezési igazgatója zárta a konferenciát. Előadásban szó esett az e-könyvtárak szerepéről, a print/digitális könyvekről. Mint mondta, az írott és a digitális könyveket tömörítő, un. hibrid könyvtárak megléte a 21. században elengedhetetlen. Auer Ádám kutatási területéről hozott példákat, hiszen az állam- és jogtudományok kutatása során létfontosságú az online elérhető hatályos jogszabályok, bírósági ítéletek gyűjteménye. Mégis a könyvtárak létező intézménye, valamint az írott, nyomtatott könyvek megléte sem elhanyagolható, hiszen a könyvtár rengeteget ad egy kutatónak: elhivatottságot, szakmai alázatot, megismerkedhet a gyűjtőkörökkel és a szakmai közélettel, információbőséget és szelekciót biztosít, valamint nevel és iránytűt ad a kutató számra. Az eseményt Sörény Edina, az NKE Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltárának igazgatója, a konferencia főszervezője és moderátora zárta a következő idézettel: „Az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ezért kell legszélesebb körben terjeszteni.”

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az NKE is segíti Nigériát vízügyi törekvéseiben

    • fokep
    •  dsc2767 2
    •  dsc2772 2
    •  dsc2784 2
    •  dsc2788 2
    •  dsc2793 2
    •  dsc2800 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE szakemberei tanácsadással és képzésekkel segíthetik a nigériai nemzetközi vízügyi igazgatási rendszer átvilágítását - többek között erről szól az az együttműködési megállapodás, amelyet ma írt alá a Nigériai Szövetségi Vízgazdálkodási Minisztériummal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A dokumentumot az NKE részéről Prof. Dr. Patyi András rektor, míg a nigériai fél részéről H.E. Suleiman H. Adamu vízügyi miniszter látta el kézjegyével.

Nigéria a rendszerváltásig hazánk kiemelt politikai, gazdasági partnere volt, amelynek részeként Magyarország vízügyi szakmai téren komoly segítséget nyújtott az afrikai országnak. A kétoldalú kapcsolatok két évvel ezelőtt kezdtek újra erősödni, elsősorban az oktatási együttműködések területén láttak erre lehetőséget mindkét országban. A Nigériai Szövetségi Vízgazdálkodási Minisztérium és az NKE között létrejött együttműködés keretében várhatóan számítani lehet a nigériai részvételre a magyar egyetem előkészítés alatt lévő nemzetközi vízpolitikai mesterképzésében. Ez utóbbit az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinete dolgozza ki, amelyet dr. Baranyai Gábor vezet, s amelyhez idén csatlakozott Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke. A tervek szerint a jövő ősszel induló program globális szinten is hiánypótló lenne, amely jövőbeni és gyakoroló közigazgatási szakemberek és döntéshozók számára nyújtana aktuális ismereteket a nemzetközi vízgazdálkodás hidrológiai, nemzetközi jogi és intézményi, valamint közgazdasági alapjairól. A három évre kötött együttműködési megállapodás várhatóan segíti az NKE-t a nemzetközi oktatási piacon való hatékonyabb megjelenésben, valamint erősítheti a magyarországi vízügyi szakember-utánpótlást is.

Az aláírási ceremónián Patyi András megtiszteltetésnek nevezte a miniszter látogatását. Mint mondta, az NKE nyitott egyetem, több mint 100 hazai és külföldi partnerintézménnyel van kapcsolatban, de ez az első, hogy egy másik ország minisztériumával ír alá együttműködési megállapodást. Az NKE rektora szólt az NKE fenntarthatósági kabinetéről, kiemelt szerepéről a vízügyi kormányzással kapcsolatban végzett kutatási és oktatási munkában. Az aláírt megállapodással kapcsolatban kiemelte: meggyőződése, hogy ezzel egy új fejezet nyílt a magyar és nigériai vízügyi oktatási kapcsolatokban.

H.E. Suleiman H. Adamu vízügyi miniszter elmondta, hogy a megállapodással széles körű együttműködési lehetőségek nyílnak meg, ebben hazájában a National Water Resources Institute lehet az NKE számára a legfőbb oktatási-kutatási partner. Mint mondta, Nigéria fejlődő gazdaságként számít a jó gyakorlatokra, többek között a vízellátás, a vízminőség és hidrológia terén.

Prof. Dr. Kis Norbert, továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi kapcsolatépítésben egyre nagyobb figyelemben részesülnek az afrikai országok, mely trend összhangban van a magyar kormány külpolitikai szándékaival. A rektorhelyettes hozzátette, az egyetem az elmúlt pár évben külön tanulmányi csoportokat fogadott a Nigériai Szövetségi Köztársaságból, köztük a nigériai Nemzetvédelmi Akadémia, valamint a Stratégiai Kutatások Intézetének képviselőit.  

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Jövőre indul az államtudományi mesterszak

    •  dsc2486 2

 „Az államtudományi mesterszaknak az NKE-n való beindítása egyetlen más egyetem kutatási-oktatási portfólióját nem érinti”- fogalmazott Patyi András a Mentorok Kollégiuma legutóbbi ülésén, amelyen tájékoztatást adott az egyetem jövő szeptemberben induló államtudományi mesterképzési szakáról a régi és új mentor kollégiumi tagoknak.

Az intézmény rektora elmondta, hogy a jövő szeptemberben induló, doktori címmel járó, osztatlan államtudományi mesterképzés bevezetését több éves előkészítő munka előzte meg. Patyi András visszatekintett az államtudományi képzés bevezetésének történelmi előzményeire. Ennek kapcsán elmondta, hogy a bolognai folyamat eredményeként 2005-ben létrejött felsőoktatási rendszerben a jogászképzés már államtudományi tartalom nélkül jelent meg. Ráadásul az akkori kormány jelentősen csökkentette az államilag finanszírozott jogász hallgatói helyek számát is. A rektor szerint annak idején valószínűleg azért nem tiltakoztak ez ellen a jogászképző intézmények, mert megnyílt előttük az a közigazgatási képzési terület, amelyet addig kizárólag az egykori Államigazgatási Főiskola, majd a Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara művelt. A képzési terület újradefiniálása a 2010-es kormányváltást követően kezdődött meg, egyben megkezdődött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elindulásának megszervezése is. A 2012-től működő intézményben a katonai és a rendészeti képzési területtel már összekapcsolva jelent meg az igazgatási képzési terület. 2014-ben egy tudományos szakértői bizottság vizsgálta meg annak lehetőségét, hogy az 1948-ig önálló államtudományi képzés újraéleszthető-e modernebb formában és tartalommal. A szakértői munka eredményeképpen az Országgyűlés 2015-ben az NKE-törvény és a felsőoktatási törvény módosításával újrateremtette az államtudományi képzési területet és az NKE megkezdhette az ezzel kapcsolatos képzési dokumentáció kidolgozását. A MAB idén egyhangúan fogadta el a képzés akkreditációját, így az jövő szeptemberben el is indulhat. A rektor a képzéssel kapcsolatos híresztelésekkel szemben határozottan állította, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem semmiképpen nem akarja kisajátítani magának az államtudományt és erre nincs is lehetősége. Mint mondta, az államtudományi mesterszak egyetlen más egyetem kutatási-oktatási portfólióját nem érinti. Szerinte ez a képzés arra készíti fel a hallgatókat, hogy az állam működésének minden területén legyenek otthon. Az 5 éves képzésben például fontos szerepet kap a digitális állam modul, amelynek kapcsán a hallgatók megismerkedhetnek a legújabb infokommunikációs ismeretekkel. „A képzést elvégzőknek a közigazgatásban jelenleg is használt informatikai rendszerekről rendszerszintű, alkalmazható tudásuk lesz” – hangsúlyozta a rektor. Patyi András előadásában szólt többek között az állam és közszolgálat, az állam és vagyongazdálkodás, valamint a közigazgatási modulról is.  Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy egy teljes éven keresztül ismerkedhetnek meg a hallgatók az önkormányzással kapcsolatos ismeretekkel. „Ez a képzés alapvetően az államigazgatási és az önkormányzati szférában, vezetői pozíciók betöltésére készíti fel a hallgatókat” – tette hozzá Patyi András. Az előadásból kiderült az is, hogy az államtudományi mesterképzési szak jövő szeptembertől nappali és levelező munkarendben is elindul, mindkettő esetében lesznek államilag támogatott férőhelyek is. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Bővült a Mentorok Kollégiuma

    •  dsc2495 2

Hét mentor-oktatóval bővült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Mentorok Kollégiuma. Az új tagoknak Prof. Dr. Patyi András rektor a testület csütörtöki ülésén adta át az adományozó okleveleket.  „Köszönöm, hogy segítik munkánkat”- gratulált az új mentoroknak Patyi András. A rektor elmondta, hogy olyan, szakmájukban tudással és tekintéllyel rendelkező személyiségeket hívnak az intézmény mentorai közé, akiktől arra számítanak, hogy tapasztalataikkal segítik az egyetem munkáját. Patyi András segítő, kritikai észrevételeket is vár a régi és az új mentorokról is, hiszen az intézménynek rendkívül gyorsan változó kihívásokra kell reagálnia, ehhez pedig szükség van a mentorok testületének munkájára is. „A mentorok a mi önkéntes segítőink” - fogalmazott a rektor, aki szerint mindez a tagok személyes lehetőségeinek függvényében történik. „A Mentorok Kollégiuma pedig a mentorok szakmai tudásának szervezett formában való megnyilvánulása az egyetem felé” - tette hozzá Patyi András.

A testületnek eddig 46 tagja volt, ez a szám az új tagokkal 53-ra nőtt.

A Mentorok Kollégiumának új tagjai:

Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala, Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság közgyűjteményi és közművelődési igazgatója (törvényelőkészítési és törvényalkotási szakterület)

Dr. Besenyő János ezredes, az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság, Tudományszervező Osztály osztályvezetője (tudományos együttműködés szakterület)

Dr. Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára (alkotmányjog szakterület)

Halászné Dr. Tóth Alexandra ezredes, a Honvédelmi Minisztérium, Állami Légügyi Főosztály főosztályvezetője (állami légiközlekedési képzés és kutatás szakterület)

Dr. Horváth József ny. r. vezérőrnagy, az ORFK volt titkárságvezetője (vezetés és szervezéselmélet szakterület)

Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mb. főigazgató-helyettese (polgári védelmi szakterület)

Dr. Zongor Gábor, a TÖOSZ korábbi főtitkára (közigazgatás-tudomány szakterület)


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A fenntarthatóság lehetőségei

    • fokep
    •  dsc2214 2
    •  dsc2233 2
    •  dsc2251 2
    •  dsc2255 2
    •  dsc2268 2
    •  dsc2273 2
    •  dsc2281 2
    •  dsc2296 2
    •  dsc2300 2
    •  dsc2308 2
  • Előző
  • Következő

Az éghajlatváltozás kapcsán tett angol, francia és német kormányzati intézkedéseket is megismerhették azok az érdeklődők, akik részt vettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett nemzetközi tudományos konferencián.  A rendezvényen elhangzott, hogy a klímaváltozásra az eddiginél komplexebb megoldásokat kell találni. 

Nyitó beszédében Dr. Baranyai Gábor szólt arról, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hogyan próbál hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Megjegyezte, hogy az intézményben működik egy fenntarthatósági kabinet, számos tantárgyat oktatnak a témával kapcsolatban és kutatások is folynak, például arról, hogy hogyan lehetne magát az egyetemet fenntarthatóbbá tenni. Az NKE Vezető-és Továbbképzési Intézet Fenntarthatósági Kabinet vezetője szerint megfelelő szakpolitikák alkalmazásával jó eredményeket lehet felmutatni a fenntarthatóság területén.

A világ vezetői 2015 szeptemberében New York-ban egy történelmi ENSZ-csúcstalálkozón kötelezték el magukat, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzdenek a klímaváltozással és harcolnak az igazságtalanság ellen. „A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer része lett az éghajlatváltozás elleni fellépés”- hangsúlyozta előadásában Dr. Zlinszky János. A Regionális Környezetvédelmi Központ főtanácsadója elmondta, hogy az éghajlatváltozást a globális felmelegedés hajtja, aminek fő oka az üvegház hatású gázok kibocsátásának növekedése. Az ez elleni küzdelemben az ENSZ programja 5 cselekvési területet határoz meg, amelyek szorgalmazzák az alkalmazkodási képességek megerősítését, a klímapolitikai intézkedések integrálását a különböző nemzeti politikákba és az azokkal kapcsolatos oktatás, tájékozottság javítását, intézményi kapacitások erősítését. Zlinszky János hozzátette, hogy az 5 feladat mellett még 24 olyan másik feladat is megfogalmazódott más célok kapcsán, amelyek szintén az éghajlatváltozás elleni fellépést segíthetik. Mindezek a célokat a párizsi klímacsúcs töltötte meg tartalommal. A főtanácsadó szerint a konferencia egy nagyon jó lehetőség arra, hogy az európai országok kicseréljék az éghajlatváltozás elleni küzdelemben szerzett tapasztalataikat és a jövőben terveiket.

A rendezvényen az érdeklődők az angol, a francia és a német törekvéseket ismerhették meg részletesebben. „A világban évente személyenként mintegy 7 tonna üvegházhatású gázt bocsátunk ki, ez szeretnénk 2050-re két tonnára mérsékelni” – mondta el előadásában Mike Thompson. A brit Éghajlatváltozási Bizottság munkatársa hangsúlyozta, hogy országukban még 2008-ban fogadta el a Parlament nagy politika és társadalmi konszenzussal az éghajlatváltozási törvényt. Ez a teendőket illetően rövid, közép és hosszú távú célokat fogalmaz meg 2050-ig. „Elérhető célokat tűztünk ki magunk elé és ehhez reális költségvetést is társítottunk”- fogalmazott a brit szakértő, aki az évről évre való fejlődésben hisz. A villamos energia előállítás mellett szerinte a dekarbonizációt ki kell terjeszteni például a közlekedés megújítására is. Nagy-Britanniában a gépjárműveknek jelenleg csupán egy százaléka elektromos meghajtású, ezt az arányt szeretnék 2030-ra 50 százalékra feltornázni. A szakértő arról is szólt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentése nemhogy visszavetné a gazdasági fejlődést, hanem éppen ellenkezőleg, pozitívan befolyásolja azt.

A francia főváros fenntartható fejlesztésének részleteiről beszélt előadásában Emmanuel Poussard. A Párizsi Éghajlatváltozási Ügynökség operatív igazgatója szólt a 2007-ben elfogadott klíma akciótervről, amelyben meghatározták a fejlesztés főbb irányvonalait 2050-ig. Ez az üvegházhatású gázok kibocsátásának 75 százalékos csökkentését, és a megújuló energiaforrások arányának 25 százalékra növelését jelenti. A szakértő szerint eddig jól haladnak a folyamatok, hiszen 2014-ig már 9.2 százalékos csökkenést tapasztalhattak, a megújuló energiák aránya pedig elérte a 15 százalékot. Emmanuel Poussard szólt előadásában a közlekedés fejlesztéséről is, amelynek kapcsán megjegyezte, hogy 2004 óta mintegy 800 kilométer kerékpárút épült a francia fővárosban. Emellett ma már fejlett közösségi kerékpáros rendszer is működik Párizsban, valamint egyre nagyobb az elektromos autók száma is. A lakások energiahatékonyságának növelése is fontos feladataik közé tartozik, az idén induló programjuk révén 1000 energiahatékony lakás építése és 300 épület felújítása válik lehetővé. Az előadásban szó volt arról is, hogy nagy figyelmet szentelnek a hulladékkezelésre is, azok mintegy 90 százalékát újrahasznosítják az energiatermelésben.

 „A német energiarendszer jövője a megújuló energiákon fog alapulni” – hangsúlyozta beszédében Dr. David Jacobs. A Nemzetközi Energia Átmenet Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2050-re 95 százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét. Grandiózus tervek vannak Németországban az épületek energiahatékonyságával kapcsolatban is, hiszen 2050-re minden épületet szeretnének ilyen formában felújítani. Mindezeket a változásokat a politikai pártok mellett a lakosság nagy része is támogatja, sőt olyanok is vannak, akik még hajlandóak többet is fizetni a zöld források használatáért. A német szakértő szerint ma már nem igaz az a tétel, hogy a megújuló energia sokkal drágább, mint a hagyományos. Németországban például a napenergiára épülő rendszerek és maga a napenergia is egyre olcsóbban vehető igénybe.

„A klímaváltozásnak számos hatása van, és ezek sokszor együttesen fejtik ki a hatásukat, amely jóval erősebb lehet, mintha ez egyenként történne meg”- mondta el előadásában Szöllősi-Nagy András. A Víz Világtanács kormányzótanácsának tagja szerint nagyon fontos lenne megtartani a párizsi klímacsúcson született megállapodást annak ellenére, hogy vannak ellenvélemények is. Az NKE fenntarthatósági kabinetjében is dolgozó szakember szerint a klímaváltozás egy 200 éves folyamat eredménye, így az ebből való kilábalás is hosszú időt fog igénybe venni. Az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséhez szerinte rövid távú stratégiákra is szükség van, például a vízfelhasználás területén is. A professzor szerint tartalékolnunk, tárolnunk kell vizeinket. Emellett továbbra is napirenden kell tartani a megújuló energiák használatának kérdését, és folyamatos adatgyűjtésre is szükség van, amiben a digitális technika nagy segítséget nyújthat. „Az adatgyűjtést a kevésbé fejlett országokra is ki kell terjeszteni és az adatokat megfelelően fel is kell dolgozni”- tette hozzá Szöllősi-Nagy András. A szakember szólt a jövő heti budapesti Víz világtalálkozóról is, amelyen lehetőség lesz a következő 15 év vízügyi kihívásairól és a megoldásokról megosztani a nemzetközi tapasztalatokat.

Szöveg: Szöőr Ádám

Szöveg: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Hitel és hitelesség

    •  dsc1392 2
    •  dsc1378 2
    •  dsc1389 2
    •  dsc1397 2
    •  dsc1403 2
  • Előző
  • Következő

Széchenyi műve, a Hitel korszakos jelentőségű, gazdasági reformot sürgető, egyidejűleg erkölcsnemesítő vitairat, amely teljes rendszerkritikát is megfogalmaz a feudális berendezkedéssel kapcsolatban – hangzott el Ludovika Szabadegyetem előadásán, amelyen ezúttal Prof. Dr. Halmai Péter akadémikus mondta el gondolatait.


Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tanszékvezetője előadásában a Hitel azon pontjaira próbált rávilágítani, amelyek a mai napig időszerű kérdéseket boncolgatnak. Széchenyi műve 1830-ban jelent meg, amely kor közhangulatát a várakozó feszültség jellemezte. A könyv megszületésének előzménye az volt, hogy Széchenyi gazdaságfejlesztési céllal egy bécsi banktól hitelt akart felvenni, amit fedezet hiányában megtagadtak tőle, mivel a földet a feudális jogszabályok miatt nem tekintették fedezetnek. Ez alkalmat szolgáltatott Széchenyi számára egy átfogó helyzetelemzés készítésére, de emellett a kornak szóló üzenet és a jövőkép is megtalálható ebben a munkában. Halmai Péter szerint a Hitel átfogó képet ad az egész magyar feudális rendszer válságáról, tehát nemcsak gazdaságtörténeti, hanem politikatörténeti és eszmetörténeti jelentőséggel is bír a könyv. A tanszékvezető elmondta, hogy erkölcsnemesítő vitairatról van szó, amely az ország polgári átalakulásának gazdasági-társadalmi programját foglalja össze. Széchényi művében hivatkozik a klasszikus angol közgazdaságtan képviselőire és felveti azt a kérdést, hogy miért gazdag valamely nemzet. Úgy látja, hogy mindehhez Magyarországon a feudalizmust meghaladó polgári gazdaságra és társadalomra, egy piaci alapú rendszerre van szükség. „Széchenyi zsenialitását mutatja, hogy a hitel (jelzáloghitel) problémakörén keresztül ragadja meg a rendszer gyengeségeit”- fogalmazott az akadémikus. Széchenyi a Hitel című művében személyes példáján keresztül utalt arra, hogy a modernizációhoz tőke is kell, de a feudális viszonyok nem tették lehetővé a föld fedezetként való elfogadását. Ez azt is eredményezte, hogy a magyar birtokos szegényebb volt, mint birtokához képest lennie kellett volna.

Halmai Péter szerint Széchenyi a jelzáloghitel kérdésén túl további problémákat is azonosított, így például a feudális járulékokat, céhek rendszerét, amelyek tovább nehezítették a gazdaság átalakulását. Figyelmeztette arra is, hogy fejleszteni kellene a kereskedelmet is, ehhez azonban elsősorban a belső piacot kell erősíteni. Szerinte ugyanis a piaci fejlődés a társadalom fejlődését, felemelkedését is szolgálhatja. Széchenyi művében megjelenik az a gondolat is, hogy a tulajdon kötelességet is jelent: a tulajdonosnak kötelességei vannak a társadalommal szemben. Halmai Péter szerint ez akkoriban elég provokatív gondolatnak számított, hiszen a nemeseknek úgy voltak jogaik, hogy közben nem voltak kötelességeik. Szintén fontos gondolatként értékeli az akadémikus a Hitel című műben a haszonelvűség kérdését. Ezzel kapcsolatban Széchenyi kifejtette, hogy a haszon követése nem jelenti azt, hogy valaki rossz állampolgár, ha közben mindent megtesz a közösség boldogulásáért is. „A jó hazafi, egyszersmind jó gazda is lehet, s kell is lennie”- fogalmazott a szerző. Az előadáson szó volt arról is, hogy Széchenyi gondolatmenetében döntő jelentőségű volt a tudás bővítése, a társadalom felvilágosítása, de felhívta az olvasók figyelmét az így megszerzett tudást a haza fejlődésére kell fordítani. Ezzel kapcsolatban jegyzete meg az azóta híressé vált gondolatát:„a tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma”.

Halmai Péter szerint Széchenyi a hitelt nem csak, mint pénzügyi-gazdasági fogalmat értelmezte, hanem az emberek közti bizalom kérdéseként is. Személyiségének egyik meghatározó vonulata a patriotizmusa volt, amelyben azonban a hazafiság mellett a kritikai érzék is meghatározó szerepet játszott.  Arra intett, hogy ne bajlódjunk a múltba révedéssel: „Sokan azt gondolják, Magyarország volt, én azt szeretném hinni, lesz” – idézte Széchenyi gondolatát az akadémikus.

Művével Széchenyi az intézményi változások mellett az egész közgondolkozás megváltozását szerette volna elérni, így például kímélet gúnnyal bírálta a maradiságot. A mű megosztotta olvasóit: a nemesség egy része lelkesedett a gondolatokért, mások a maradás mellett érveltek a haladás helyett. Utóbbiak közé tartozott gróf Dessewffy József is, aki Taglalat című művében reagált Széchenyi gondolataira. Szerinte a rendi Magyarország megreformálható lett volna a rendi társadalom megszüntetése nélkül is. Széchenyit, az angliai tapasztalatait ötletszerűen átültető álmodozónak tartotta, aki a hazai viszonyokra alkalmazhatatlan teóriákat állított fel. Mindez vitára késztette Széchenyit és így született meg a Világ című műve, amelyben a kiváltságokra épülő alkotmány gyökeres átalakításának szükségességét hangsúlyozta.

Végül pedig a Stádium című könyvében foglalja össze a konkrét reformterveket.

Halmai Péter a művekben megjelenő gondolatok időszerűsége kapcsán elmondta, hogy a hitelességnek, a bizalomnak korunkban is óriási jelentősége van. Különösen a gazdaságpolitikában, ahol meg különböztetnünk a személyek közötti és a rendszerszintű bizalmat. Utóbbi azért is fontos, mert a jövő bizonytalanságát intézményi kiszámíthatósággal lehet csak igazán csökkenteni. „A rendszerszintű bizalom léte vagy hiánya kardinális jelentőségű egy ország működése szempontjából”- fogalmazott az akadémikus. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Szabadegyetem, 2016

Új irányok az adó- és vámügyi együttműködésben

    • fokep
    •  dsc1441 2
    •  dsc1444 2
    •  dsc1484 2
    •  dsc1503 2
    •  dsc1512 2
    •  dsc1519 2
    •  dsc1535 2
    •  dsc1555 2
    •  dsc1570 2
    •  dsc1588 2
  • Előző
  • Következő

Európa egyre több országában működik közös adó- és vámhatóság, amely így hatékonyabban tudja ellátni mindkét terület feladatait - derült ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett nemzetközi tudományos konferencián. A NAV és a Rendészettudományi Kar vám – és pénzügyőri tanszékének közös szervezésében megvalósuló kétnapos rendezvény a nemzetközi tapasztalatcserére is lehetőséget adott.


„A világ nemzetei folyamatos útkeresésben vannak, a különböző kihívásokra gyors, hatékony, de egyben fenntartható válaszokat kell adnia az egyes államoknak”- mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a modern állam nem képzelhető el sikeres gazdaságpolitika, valamint átgondolt vám- és adópolitika nélkül. Elmondta, hogy az adórendszer szorosan őrzi emberközeli jellegét, hiszen a fogyasztást és a forgalmat terhelő adók révén azok is részt vesznek a közterhek viselésében, akik nem fizetnek jövedelemadót. „Ezért is fontos, hogy az adó és vámrendszer mögött minőségi felsőoktatási-kutatási háttér álljon”- fogalmazott Patyi András. Az NKE ezen a területen is egyre modernebbé válik, ezt jelzi, hogy önálló vám- és pénzügyőr tanszék működik az intézményben, ahol pénzügyi nyomozókat is képeznek. A tervek között a rektor megemlítette, hogy hamarosan adóigazgatási szakirányt indít az egyetem és jövő szeptembertől - 70 év szünet után - államtudományi doktori képzésben is részt vehetnek a hallgatók, akik egy teljes államháztartási és állambevételi modult sajátíthatnak majd el tanulmányaik során. Patyi András szólt az NKE kutatóműhelyei által készített Jó Állam Jelentésről, amelynek része az adóbürokráciával kapcsolatos eredmények ismertetése is. „Az államok között éles verseny zajlik a hatékony adórendszerért, ezért kiemelten fontosak a komparatív nemzetközi kutatások”- hangsúlyozta a rektor, aki példaként említette, hogy legutóbb az NKE-n rendeztek meg egy lengyel-magyar adójogi konferenciát.

„A magyar gazdaságpolitika egyik súlyponti kérdése volt az elmúlt években a magyar adórendszer átalakítása, ami egy új adófilozófia mentén valósult meg”- mondta el beszédében Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a gazdaságpolitika látható eredményeiként értékelte a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság bővülését, valamint az adóbevételek növekedését is. A miniszter beszédében kiemelte a munkaerőpiacon történt fordulat fontosságát: a munkában állók száma 32 hónapja tartósan növekszik, a munkanélküliségi ráta pedig 5 százalék alá csökkent.  Varga Mihály szerint az új szemléletű gazdaságpolitika hatására a magyar gazdaság jelentősen elmozdult a 2008-as mélypontról, ma már 3 százalék körüli növekedésről beszélhetünk.  „Mindez lehetővé teszi azt, hogy a versenyképesség területén is előrébb lépjünk, növeljük a termelékenységet és a beruházások szintjét, valamint a kkv-k erősödését is segítsük” - tette hozzá a tárcavezető. Szerinte ezeket a terveket a megújított adórendszer és adófilozófia is segíti, így nagy hangsúlyt fektetnek továbbra is az élő munka terheinek csökkentésére és az adóelkerülés felszámolására. A lineáris adó- és járulékrendszer fókuszában a családok állnak, akik az egykulcsos szja bevezetését követően is kedvezményesen adózhatnak. Varga Mihály előadásában kiemelten foglalkozott a következő évekre szóló, a különböző érdekképviseltekkel kötött bérmegállapodásról. „Ennek köszönhetően a következő években egyszerre tudjuk csökkenteni az adó és járulékszintet, ugyanakkor pedig jelentősen növeljük a minimálbér és a garantált bérminimum összegét”- fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint mindez komoly érdemi lökést és ösztönzést adhat a magyar gazdaságnak.

Varga Mihály beszélt az adó és vámhatóság 2011-es szervezeti integrációjáról, amely szerinte egy nemzetközi tendencia. Ennek eredményeként értékelte az állami bevételek hatékonyabb beszedését, a csökkenő adminisztrációs költségeket, az adózói morál javulását és a nemzetközi együttműködés erősödését. Az adóelkerülés elleni küzdelemben jelentős előrelépést jelentett Varga Mihály szerint az online pénztárgépek, valamint az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer bevezetése. A NAV-al kapcsolatos elvárásként fogalmazta meg a hatóság szolgáltató jellegének erősítését, amelyben partnerként kell tekinteni az adózókra. Az új szemléletben különválik a megbízható és a kockázatos adózó fogalma, így az ellenőrzések szigorúságának mértéke is. A tárcavezető szólt a jövő évi tervek kapcsán a teljesen online szja-rendszer bevezetéséről és a támogató szemléletű eljárásokról, amelyben elsődlegesen nem a büntetés, hanem a figyelemfelhívás lesz a hatóság célja.

A nemzetközi konferencián felszólalt a Vám Világszervezet (VVSz) főtitkára, Kunio Mikuriya, aki szintén hangsúlyozta az adó- és a vámügyi terület együttműködésének fontosságát a feketegazdaság és az adóelkerülés elleni küzdelemben. Szerinte a két területnek úgy kell együttműködnie, hogy tiszteletben tartsák egymás misszióját is. Kunio Mikuriya elmondta, hogy a vámügyi tevékenységek elősegítik a kereskedelem fejlesztését és biztosítják egy normális üzleti környezet kialakítását „A határok elválasztanak, a vámügy pedig összeköt” - fogalmazott a főtitkár, aki szerint a vámhatóság munkája nem mérhető csupán fiskális pénzügyi szempontból. Munkájuk során egyre nagyobb szerepet kapnak a modern infokommunikációs technológiák, így például jövőre a VSZSz egy önálló, adatelemzéssel foglalkozó csoportot is létrehoz majd.

„A vámügynek egyre nagyobb szerepe van a terrorizmus elleni harcban is”- mondta előadásában Dr. Stelbaczky Tibor nagykövet. Az EU mellett működő állandó magyar képviselet helyettes vezetője szerint a vámunió az egyik legnagyobb vívmánya az európai közösségnek, hiszen az szinte minden tevékenységének fontos eleme. A nagykövet szerint a gyorsan változó és modernizálódó világunkban egyre nagyobb szerepet kell kapnia a vámrendszerben az ellenőrzéseknek, és szükség lenne a szankciók bizonyos fokú harmonizációjára is a tagállamok között. A vám és az adóügyi rendszerek együttműködéséről elmondta: egyre több tagállamban van szoros kapcsolat a két terület között, amelynek alapja a közös informatikai rendszerek létrehozása lehet. A szakember a jövő nagy kihívásai közzé sorolta az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos szabályozásokat, valamint a brexit teremtette új helyzet kezelését is.

A nemzetközi együttműködést erősíti a 20 éve alapított Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA). Főtitkára, Miguel Silva Pinto előadásában elmondta: a tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztásán keresztül szeretnék előmozdítani az együttműködést az adóhatóságok között az európai régióban. Programjukban szerepel az adózói jogkövetés és az adóbeszedés fejlesztése, valamint az adózóknak nyújtott szolgáltatások erősítése. Elhangzott, hogy az IOTA konkrét szakmai segítséget is nyújt tagjainak adóigazgatási kérdésekben, de rendszeresen szerveznek nemzetközi konferenciákat is a tapasztalatok kicserélésére. Miguel Silva Pinto szerint az adóhatósági és a vámhatósági terület közös küldetése a gazdaság erősítése.

„Manapság, az információs technológia világában egyre nemzetközibbé válnak a csalások és a különböző pénzügyi visszaélések, amelyekkel szemben csak közösen lehet védekezni” – mondta előadásában Sun Xiangyang minisztertanácsos. Az EU mellett működő kínai képviselet vezetője szerint fontos lenne egy nemzetközi adó együttműködés létrehozása is. Hangsúlyozta, hogy Kína és Magyarország között egyre erősödik a kereskedelmi kapcsolat, így a hatóságok együttműködése is szorosabbá vált az elmúlt években.

A plenáris ülést követően a kétnapos nemzetközi konferencia több szekcióban folytatódott, amelyekben olyan témákról is tanácskoztak a résztvevők, mint például az uniós vámkódex, a jogkövető adózók támogatása és a virtuális fizetőeszközök.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Alkotmánybíró lett az NKE intézetvezetője

    •  dsc2484

A történeti alkotmány szerepének erősödését szeretné elérni alkotmánybíróként is Horváth Attila, akit három másik társával együtt ma választott meg a Parlament az Alkotmánybíróság (AB) tagjává. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar jogtörténész intézetvezetője december elsejétől 12 éven keresztül töltheti be a posztot az AB ismét 15 fősre növelt testületében.

A taláros testület tagjait az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával. Az AB létszáma idén tavasszal csökkent 11-re, a most megválasztott tagokkal azonban ismét teljes a grémium. Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes mellett az AB tagja lett Horváth Attila jogtörténész, az NKE intézetvetője is. A kormánypártok, valamint az LMP támogatásával megválasztott négy új tag mellett elnököt is kapott a testület Sulyok Tamás, az AB jelenlegi elnökhelyettese személyében, aki 2014 szeptembere óta tagja az Alkotmánybíróságnak.

Dr. habil. Horváth Attila az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett először történészi, majd jogi diplomát. 1986 óta tanít az ELTE-n, 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, míg 2012-től a megalakuló Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán. Az NKE-n az Állam és Jogtörténeti Intézetnek jelenleg is a vezetője. Kutatási területei közé tartozik a többi között a magyar történeti alkotmány és a magyar magánjog története, vagy például az 1945 utáni alkotmány- és jogfejlődés. Számos tanulmányában foglalkozott az 1956-os forradalom jog- és alkotmánytörténeti aspektusaival, illetve a forradalmat követő megtorlásokkal. Legutóbbi önálló kötete 2013-ban „A magyar sajtó története a szovjet típusú diktatúra idején” címmel jelent meg. Tagja az 1956-os Emlékbizottság történész munkacsoportjának is. Eddigi munkáját már több rangos kitüntetés is fémjelzi, így például megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetését vagy a Széchenyi Társaság Széchenyi-díját is. Tagja több civil szervezetnek, így a többi között a Széchenyi Társaságnak, a Független Jogász Fórumnak vagy a Magyar Katolikus Jogászok Egyesülete elnökségének is.

Megválasztása kapcsán az új alkotmánybíró honlapunk érdeklődésére elmondta, hogy elsősorban a történeti alkotmány kidolgozásával szeretné erősíteni a magyar alkotmányos életet, hiszen ezen a területen több évtizedes szakmai tapasztalata van. „Nagyon megtisztelő volt számomra, hogy jelöltek alkotmánybírónak és úgy gondolom, hogy számomra is ez a munka a jogászi szakma csúcsa”- fogalmazott Horváth Attila. A jogtörténész szakember még nem tudja pontosan, hogy oktatói-kutatói munkájára mennyi idő marad a jövőben, abban viszont biztos, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vállalt feladatainak továbbra is eleget fog tenni, így szeretné intézetvezetőként is folytatni munkáját. „Mivel nagyon szeretek tanítani, így minden szabadidőmet próbálom majd erre a területre fókuszálni a következő években is” – hangsúlyozta a frissen megválasztott alkotmánybíró.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tévedések: HVG Diploma 2017

    • dsc 9694

Szomorúan olvastuk a HVG Diploma 2017 különszámában azokat a téves állításokat, amelyek megtévesztik fiatalok és szülők ezreit a felsőoktatással, ezen belül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatban.

A HVG szerint az NKE-t „teljes egészében kivonták a hazai felsőoktatási szabályok alól”. Az állítás hamis, azaz tényszerűen nem igaz. Az NKE működését ugyanaz a nemzeti felsőoktatási törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák, mint más egyetemekét. Az NKE-re ezen felül számos további törvény is megállapít speciális kötelezettségeket, azaz más egyetemekhez képest többletfeladatokat, amelyekhez igazodóan szigorú működési és gazdálkodási szabályokat is rendel. Az NKE 5 éve működik, számos olyan képzési területért felel (honvédtisztképzés, rendészeti képzés, közszolgálati továbbképzés), amelyek nemzetstratégiai fontosságúak. Szomorú, hogy a HVG-nek ennyi idő sem volt elegendő, hogy az NKE működését megértse, a szabályozást elolvassa, és korrekt képet adjon az egyetemről. Mit várhatunk ezek után a HVG-től a felsőoktatás egészét illetően? Milyen hitelt adhatunk a HVG rangsornak, amelyhez a pártatlanság és a tényszerűség vélelme fűződik? A fiatalok, a hallgatók, szüleik és az egyetemi közösségek korrekt tájékoztatást igényelnek és érdemelnek a felsőoktatásról. A HVG Diploma 2017 ezzel adós maradt.

Cimkék: HVG rangsor

Közigazgatás-történeti pillanatképek

    • fokep
    •  dsc1285 2
    •  dsc1309 2
    •  dsc1330 2
    •  dsc1333 2
    •  dsc1339 2
    •  dsc1348 2
    •  dsc1358 2
    •  dsc1367 2
  • Előző
  • Következő

Különböző közigazgatás-történeti aspektusokon keresztül vizsgálták meg a magyar jogtudományi, államtudományi és társadalomtudományi kutatók az 1918-1946 közti Magyarországi időszakot. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában egy kétnapos közigazgatási konferencia jött létre. A nyitónapon Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora kifejtette, hogy a közigazgatási rendszerek megértéséhez elengedhetetlen az összehasonlító módszertan, ahol adott kor közigazgatását hasonlítjuk össze a jelennel: „Ez elképzelhetetlen anélkül, hogy pontos, részleteibe menő és a jelenkori paradigmák szerint is értelmezhető képünk legyen a közigazgatás nem csak történelmi korszakairól, hanem a korszakon belüli részletekről.”

Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója nyitóbeszédében elmondta, hogy a levéltárnak hagyományteremtő jelleggel ez már a negyedik hasonló tartalmú és volumenű konferenciája, így bízik abban, hogy ez az elkövetkezendő esztendőkben is így fog folytatódni. „Meggyőződésem, azzal hogy jogászok, történészek, levéltárosok és egyetemi oktatók tartanak ma és holnap előadásokat, nem csak a többféle szempont és megközelítés elve érvényesül majd, hanem tanulni is tudunk egymástól” – tette hozzá. Patyi András beszédében kiemelte, hogy a közigazgatás rendszere minden kor társadalmának lenyomata alapján alakul ki, így elengedhetetlen a vizsgált korszak központi közigazgatási szerveinek elemzése ahhoz, hogy megfelelő képet kapjunk az adott politikai, szociológiai, társadalmi helyzetről. Patyi András megköszönte a levéltár együttműködését, továbbá bizalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy partneri együttműködést alakítson ki a két intézmény.

A megnyitót plenáris ülés követte, amelynek Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese volt a levezető elnöke. A plenáris ülést Prof. Dr. Szabó István a PPKE JÁK dékánja és egyetemi tanára kezdte, ahol a „Koronázás és trónfosztás 1916-1921” című előadásában a Habsburg-ház trónhoz való jogának kérdését, magyar államfői lehetőségeket, közjogi aspektusokat fejtette ki. Az SZTE ÁJTK tanszékvezetője és egyetemi tanára Prof. Dr. Homoki Nagy Mária a trianoni békediktátum utáni alkotmányos jogfejlődést mutatta be a hallgatóság számára.  Dr. Simon Attila SJE TK egyetemi docense az első bécsi döntésben visszakapott Felvidéken kialakított önálló magyar közigazgatás bevezetésének ellentmondásaira tért ki előadásában.

A plenáris ülést szekcióülések követték. Az első ülés az államforma és államfői hatalom főbb kérdéseit járta körbe, ahol a szekcióelnök Prof. Dr. Mathé Gábor, az NKE ÁKK porfessor emeritusa. A szekció során az előadók vizsgálták Magyarország két világháború közti királykérdését, a 20. századi magyar államfői hatalmával, állam- és kormányformájával, valamint szentkoronatannal kapcsolatos gondolatokat osztottak meg, felvetették a kormányzói-helyettesi intézmény hátterét, valamint kifejtették az 1946-os demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi törvényről a véleményüket.

„Szakigazgatás a forradalmak korától a második világháborúig” címmel tartották meg a második szekcióülést, amelyet Gecsényi Lajos a levéltár nyugalmazott főigazgatója vezetett le. A szekcióban kitértek a kor magyar migrációs politikájának átalakulására, bemutatták a belügyminisztériumi személyügyi iratok alapján megállapítható alkalmazott közszolgálati életpályákat, megvizsgálták a Horthy-kori felsőház összetételét a vidéki törvényhatóságok küldötteinek szemszögéből, továbbá górcső alá vették a szociális igazgatás komplex aspektusait a két világháború közti Magyarországon.

Mind a plenáris ülést, mind a szekcióüléseket vita zárta, ahol a megjelent professzorok, kutatók, levéltárosok és hallgatók fejthették ki gondolataikat az elhangzott közigazgatás-történeti fejezetekről. A konferencia a NKE Államtudomány és Közigazgatási Kar Ménesi úti campusán folytatódik tovább 2016. november 23-án, ahol a plenáris ülés fő kérdései mellett a vármegyék és városok közigazgatási szerepéről, valamint az állam védelemének jogi hátteréről és gyakorlatáról lesz szó az előadások során.

A konferenciáról a decemberi Bonum Publicumban olvashatnak részletesen.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

 
Megosztás a Facebook-on