Szűkítés


Kiválasztott Címke

ÁKK

Minden Címke 452


Jelenleg 16 bejegyzés található ÁKK cimkével

A közös agrárpolitikánk: szankciók és arányosság

    • fokep
    •  dsc1349 2
    •  dsc1353 2
    •  dsc1391 2
    •  dsc1395 2
    •  dsc1413 2
    •  dsc1418 2
    •  dsc1424 2
    •  dsc1433 2
  • Előző
  • Következő

Közös agrárpolitikából származó kifizetésekről, az uniós joggyakorlatról, valamint a felmerülő szankcionálási és arányossági kérdésekről tartott pódiumbeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, amelyet az MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságával és a CEDR – Magyar Agrárjogi Egyesülettel közösen szervezett az intézmény. Az esemény célja az volt, hogy a szakmai és tudományos közösség interaktív beszélgetés keretein belül a közös agrárpolitikából származó kifizetésekkel kapcsolatos uniós ítélkezési gyakorlat, valamint az Európai Bizottsághoz címzett, írásbeli reagálást igénylő kérdésekre adott válaszok elemzésével választ keressen arra a kérdésre, hogy a magyar kifizető ügynökség szankciós gyakorlata rendszerszinten összhangban van-e az uniós joggal.

Cseh Tibor tolmácsolta Jakab István, az Országgyűlés alelnökének, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége elnökének üzenetét, a MAGOSZ érdemi és szakmai észrevételeit. Kifejtette, hogy bár Magyarország nettó pénzügyi haszonélvezője, kedvezményezettje az Európai Uniónak, tény, hogy a csatlakozással részlegesen megnyílt az ország piaca, majd a földmoratórium lejárta után teljes mértékben nyitottá vált a tagállamok számára. „A régi tagállamok gyakorlatilag döntő többségében ellátják az élelmiszeriparukat, így a valós pénzügyi mérleg alapján Magyarország a tagállamok viszonyában nem nettó kedvezményezett, hanem gyakorlatilag semleges, sok esetben negatív” – világított rá. A 2020 utáni uniós támogatási rendszerrel kapcsolatban kiemelte, hogy jelentős struktúraváltás várható, amely a közös agrárpolitikát is érinteni fogja. Így Magyarország hatalmas kihívások előtt áll: „A jelenleg még zubogó, ám lassan elzáródó uniós pénzcsapokat maximálisan le kell hívni azért, hogy a magyar agrárium hosszútávon is versenyképes pályára állhasson” – mondta, majd ismertette, hogy ehhez elengedhetetlen a támogatási rendszer optimalizálása, az intézményrendszer átalakítása, valamint komoly tanácsadói bázis rendszer kialakítása. Felhívta a figyelmet, hogy a Kamara égisze alatt jelenleg közel 600 fős falugazdász munkálkodik. Forrásmaximalizálás véleménye szerint csak úgy érhető el, ha a vonatkozó mezőgazdasági pályázatokat, mint például a fiatal gazda pályázatot leegyszerűsítik, a csalókat kizárják, földhasználati jogosultság adminisztrációját egyszerűsítik, valamint a támogatási lehívását ésszerűsítik.

Dr. habil. Budai Balázs, az ÁKK Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet vezetője ismertette, hogy a NKE-n az agrárpolitikával kapcsolatos oktatás és kutatás az intézet égisze alatt zajlik. Rávilágított, hogy az agrárigazgatást jelenleg választható tárgyként vehetik fel a hallgatók a karon, azonban reméli, hogy hamarosan sikerül beépíteni a kötelezően választóható tárgyak közé. Kifejtette, hogy jelenleg hatalmas nyomás van a szakmán a forráslehívások maximalizálását tekintve. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai felkészültség, így a hasonló konferenciák rendkívül hasznosak, hiszen teret biztosítanak a szakmai és tudományos egyeztetésnek.

„A közös agrárpolitika az egyik legjelentősebb politikája az Európai Uniónak. A költségvetés óriási része kerül ilyen formában felhasználásra: Magyarországra 12,3 milliárd euró, azaz közel 3700 milliárd forint érkezik. Ez hatalmas jelentőséggel bír mind az európai, mind a magyar mezőgazdaság számára” – hívta fel a figyelmet Győrfi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság a jelenlegi támogatások nélkül fenntarthatatlan lenne, így óriási felelősség a források hatékony és gyors lehívása. Mivel hatalmas összegekről beszélünk, ezért a közös uniós intézmények szigorúan ellenőrzik a pályáztatási rendszert, és ha kell, szankcionálnak. A magyar kifizető ügynökség így kettős szerepet vállal, mivel egyrészt cél, hogy minél több forrást minél hatékonyabban osszanak szét a magyar agrárium pályázóinak, azonban meg kell felelni a szigorú európai követelményeknek is, az esetleges csalókat meg kell szűrnie a rendszernek.

A konferencia pódiumbeszélgetése során különböző, a magyar agráriumot érintő témát jártak végig a megjelent tudományos és gyakorlati szakemberek. A pódiumbeszélgetés három főbb vitapontot, valamint a témához kapcsolódó uniós joggyakorlatot, konkrét ítéletet járt körbe, amelyet Dr. Olajos István, a Miskolci Egyetem egyetemi docense, valamint Dr. Korom Ágoston, az NKE ÁKK tanársegédje állított össze. Főbb témakör volt a magyar támogatási rendszer átalakításának lehetőségei az Európai Unió bírósági gyakorlata és az Európai Bizottság válaszai alapján, kiemelt pont volt az intézményi változások kérdése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tekintetében, valamint az a kérdés, hogy hogyan érvényesülhet az egyenlő elbánás elve az ökogazdálkodásban. A sokszor heves tudományos vitába átcsapó pódiumbeszélgetést Dr. habil. Szilágyi János Ede, a MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságának elnöke vezette le, amelyben rész vett Olajos István és Korom Ágoston mellett Dr. Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, továbbá Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár Közvetlen Támogatások Igazgatóságának főosztályvezetője is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A magyar közigazgatás Európában

    • fokep
    •  dsc0730 2
    •  dsc0738 2
    •  dsc0743 2
    •  dsc0753 2
    •  dsc0790 2
    •  dsc0813 2
  • Előző
  • Következő

A magyar közigazgatás és az európai közszolgálat kapcsolatrendszerét elemezték azon a konferencián, amelyet a XX. század államtudósa, Magyary Zoltán születésének évfordulója kapcsán tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Tegnap a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szervezésében Tatán tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést.

„A magyar közigazgatásnak a 90-es évek elején sem volt szégyenkezni valója az európai közigazgatással összehasonlítva”- hangsúlyozta egy személyes élményt is felidézve Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint hazánk uniós csatlakozása újabb lehetőségeket biztosított a hazai közigazgatás fejlesztésére. „Az emberi tényező szerepét is figyelembe véve a magyar közigazgatás nagyon hosszú ideje európai színvonalú, ezt a tudást azonban állandóan szinten kell tartani ”- tette hozzá a rektor. Magyary Zoltán munkásságával kapcsolatban megjegyezte, hogy a közigazgatás-tudományban évtizedekkel megelőzte a korát, hiszen olyan tudást, olyan ismereteket adott a tudománynak, amelyek addig ismeretlenek voltak. „Talán éppen emiatt sem volt egy kellemes ember a kortársak szemében”- tette hozzá Patyi András. Elhangzott, hogy kormánybiztosi tevékenységét nem lehet sikerként elkönyvelni, egyetlen reformjavaslatát sem fogadták el az akkori állami, kormányzati szereplők. A rektor felidézte Bibó István gondolatait is, aki szerint a közigazgatást három nagy tényező határozza meg: a Hatalom, a Hivatal és az Élet. Patyi András szerint Magyary életműve arra példa, hogy hogyan lehet külön-külön és egymáshoz viszonyítva szintézisben látni ezeket a tényezőket, magatartásformákat.

A magyar közigazgatás történetét és az európai közigazgatáshoz való viszonyát elemezte előadásban Prof. Dr. Kiss György akadémikus. Az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője szerint a kezdetben kialakuló közigazgatásban különösen nagy szerepe volt a vármegyéknek, majd a létrejövő hívatásos elitrétegnek, a hivatalnokoknak. Feladataik közé tartozott például az ingatlan-nyilvántartás, az adórendszer fenntartása, és a jogalkalmazás egyfajta szűrői is voltak. Kiss György szerint a magyar közigazgatás történetének egyik legizgalmasabb korszaka a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszak volt. Ezekben az évtizedekben olyan fontos törvények születtek, mint például az 1870-es törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről. Emellett ezt a korszakot olyan elkötelezett tudósok fémjelezték, mint például Récsi Emil, Keleti Ferenc, Lechner Ágoston, Kmety Károly vagy Choncha Győző. A professzor hangsúlyozta azt is, hogy 1886-ban jött létre a magyar állami tisztviselők országos egyesülete. Az első világháború után az útkeresés időszaka következett, a közjog tudományának meghatározó tudósaival, mint például Magyary Zoltánnal, Egyed Istvánnal és Csekey Istvánnal.

A kormánytisztviselők elkötelezettségéről, a hivatásetikai normák betartásáról is beszélt előadásában Dr. Dargay Eszter. A Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) elnöki jogkörben eljáró alelnöke szerint a végrehajtó hatalom működésén nagymértékben múlik a kormányzás teljesítménye. A közigazgatással szembeni követelmények közé sorolta a többi között a jogszerűséget, eredményességet, a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot is. Elhangzott, hogy a közigazgatási célok nem érhetők el az úgynevezett végrehajtó tisztviselő nélkül, akinek szerepe egyénként és a közösség tagjaként is meghatározó. Dargay Eszter előadásában beszélt az érdekvédelemről és az érdekképviseletről, valamint az MKK szerepéről. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy fontos feladatuk a hivatásetikai szabályok megalkotása, valamint az etikai eljárások lefolytatása.

A magyar közigazgatás rendszerváltás utáni történetét és az európai integrációval való kapcsolatát elemezte előadásában Czékmann Zsolt. A Miskolci Egyetem tanársegédje szerint a rendszerváltás jelentős változást hozott a magyar közigazgatásban: átalakult az államszervezet és a jogrendszer, megnőtt a kormány és a kormányfő szerepe és létrejöttek az önkormányzatok is. Az előadó szólt az európai integráció lépcsőiről és a főbb állomásait jelentő alap-szerződésekről, kiemelve a lisszaboni szerződés jelentőségét. Czékmann Zsolt hat tézisben foglalta össze a tagállami közigazgatás és az EU közötti kapcsolatot. Elhangzott, hogy az EU a nemzetközi jog önálló alanya, önálló jogi személy és saját intézményrendszerrel rendelkezik. Csekély kivételtől eltekintve az EU-nak csak elvárásai vannak a tagállamok közigazgatásával szemben. Bár minden tagállamnak saját, egyedi közigazgatása van, de érvényesül a tagállami közigazgatások egyfajta konvergenciája. Czékmann Zsolt elmondta, hogy az EU közigazgatása megosztott, a tagállamok és az uniós intézmények egyetlen egységet alkotva gondoskodnak az uniós jog végrehajtásáról és érvényesítéséről.

A magyar és az európai közigazgatás jövőjéről beszélt záró gondolataiban Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) dékánja szerint ma sokkal nehezebb megjósolni azt, hogy mi fog történni 15-20 év múlva a közigazgatásban. Az azonban a professzor szerint már most is látszik, hogy egyre kevésbé az ember, sokkal inkább az adat, az adatáramlás áll a fejlesztések középpontjában. „Egyfajta paradigmaváltás történik napjainkban”- hangsúlyozta Kis Norbert.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Új feladatok és vezető az ÁKK-n

    • akk honlapra

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) részeként működik tovább április 1-jétől a közigazgatási továbbképzések, szakirányú képzések és előmeneteli vizsgák rendszere. A korábban központi intézetként működő Vezető- és Továbbképzési Intézet (VTKI) az ÁKK szervezetében folytatja munkáját. A Kar dékánja április 1-jétől Prof. Dr. Kis Norbert, az Egyetem korábbi rektorhelyettese. Prof. Dr. Kiss  György dékáni megbízatásának megszűnésével is folytatja tanári munkáját a Karon és vezeti a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolát.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ÁKK, új vezető, 2017

A tudomány megújításához új gondolkodásmódra van szükség

    • fokep
    •  dsc2812 2
    •  dsc2816 2
    •  dsc2832 2
    •  dsc2843 2
    •  dsc2853 2
  • Előző
  • Következő

A tudomány szépsége abban rejlik, hogy új dolgokat ott fedezünk fel, ahol a legkevésbé várjuk – mondta el az NKE Közpénzügyi Akadémia legutóbbi, teltházas előadásán Prof. Dr. Kroó Norbert akadémikus. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóprofesszora szerint a hagyományos technológiák kimerülőben vannak, új ötletekre és friss gondolkodásmódra van szükség.

Az NKE ÁKK Közpénzügyi és Államháztartási Intézete és a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége által szervezett programsorozat évnyitó rendezvényének vendégelőadóját Prof. Dr. Lentner Csaba intézetigazgató mutatta be. Elmondta, hogy Kroó Norbert az MTA rendes tagja, aki korábban főtitkára és alelnöke is volt a tudományos társaságnak. Az akadémikusnak több mint 1000 publikációja jelent meg külföldön, munkáját a többi között Prima Primissima-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetéssel is elismerték.

„Mind a természet-, mind pedig a társadalomtudományokban egészen páratlan, kvantumszerű ugráshoz hasonlítható fejlődés tapasztalható, ami a fiatal kutatók számára különösen nagy esélyt ad tehetségük kibontakoztatására”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Kiss György akadémikus. Az ÁKK dékánja szerint ma már a jogtudomány sem kötött csak országokhoz, a határok itt is megszűntek.

Kroó Norbert előadásában bemutatta az elmúlt évtizedek technológiai fejlődését, és felvázolta a közeljövőben várható trendeket is. Az akadémikus szólt azokról a felfedezésekről, amelyek gyökeresen megváltoztatták az életünket, így például szó esett a gravitációról, az elektromágneses sugárzásról, és a kvantumvilágról. A professzor szerint a technológiai fejlődésével kapcsolatos korábbi „jóslások” sokszor pesszimistábbaknak bizonyultak a megvalósulásnál. Példaként említette a Microsoft alapítójának, Bill Gatesnek egy 1992-es mondatát, amely szerint a 640 kilobyte memória bárki számára elég lesz majd a jövőben.

Az akadémikus a technológiai fejlődés kapcsán példaértékűnek nevezte az Egyesült Államok hozzáállását, amelynek révén az USA-ban a második világháborút követően a világon elsőként jött létre tudáslapú gazdaság. „Ebben jelentős szerepet játszott a tudásimport is, hiszen jelenleg is mintegy háromezer magyar kutató dolgozik Amerikában” – tette hozzá Kroó Norbert. A professzor szerint ma a hasznosítható tudás századát éljük, amelyben kiemelt szerepe van a tudománynak és a tehetségeknek. Utóbbiakból egyre többre van szükség a világban, így az oktatásnak is nagy szerepe lehet majd a tehetségek kibontakoztatásában. Elhangzott, hogy amíg korábban a szellemi tőke vonult oda, ahol az anyagi lehetőségek megvannak, ma már éppen fordított folyamat zajlik. Kroó Norbert előadásában rávilágított arra is, hogy még a huszadik században is elsősorban azt tudtuk gyártani, amit meg tudtunk mérni, ma már azt, amit ki tudunk számolni.

A kutatóprofesszor szerint ez a század a nanotechnológia és a kvantumtechnológia forradalma lesz, amelyben olyan jelentős mérföldkövek lesznek, mint például az autonóm járművek elterjedése, a sokféle tulajdonságot ötvöző anyag, a grafén megjelenése, a személyre szabott gyógyszeres terápia vagy például a teljesen virtuális pénz. Emellett olyan „csemegékre” is számítani lehet a következő évtizedekben, mint például az „energiatermelő” akkumulátor, a testhűtő ruha, a fúziós reaktor vagy a teljesen tervezhető géntechnológia. Új anyagokat tudunk majd létrehozni például atomok „manipulálásával”, egyre gyakoribbá válik a nanorobotok használata a gyógyításban, és tovább fejlődnek majd a mesterséges intelligenciával kapcsolatos eszközök. Az akadémikus szerint mindezek már nem az álom kategóriájába tartoznak, például amerikai klinikákon már használják a nanotechnológiát a rákterápiában. Kroó Norbert elmondta, hogy az USA fölénye továbbra is jelentős a tudományos technológiák területén. Ez szerinte három dolognak köszönhető, amiben a tengerentúliak jobbak, mint az európai társaik: mobilizáció, a kockázatvállalás képessége és a gyors döntéshozatal.

A Közpénzügyi Akadémia rendszeresen szervez olyan előadásokat, ahol az NKE hallgatói a legújabb tudományos ismeretekről a tudományterületek neves képviselőitől, első kézből szerezhetnek információkat. Korábban volt már vendég Matolcsy György jegybankelnök és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Bemutatkoztak az államtudományi és közigazgatási képzések

    • f ek ep
    •  dsc7506 2
    •  dsc7515 2
    •  dsc7533 2
    •  dsc7536 2
    •  dsc7551 2
    •  dsc7554 2
    •  dsc7577 2
    •  dsc7621 2
    •  dsc7632 2
    •  dsc7641 2
    •  dsc7672 2
    •  dsc7676 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem második nyílt napját az Államtudományi és Közigazgatási Kar tartotta, hagyományteremtő módon a Ludovika Campus falai között. A kar meglévő képzései mellett bemutatkozott az új államtudományi osztatlan mesterképzés is. A nyílt nap során az érdeklődő végzősök megismerkedhettek a kar képzési struktúrájával, jövőbeli fejlesztéseivel és hallgatói életével.

Az előadásokat Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg beszédével, amelyet a magyar katonai és közszolgálati képzés történeti áttekintésével kezdett, ismertetve a Ludovika Akadémia építését, a magyar nyelvű katonatiszti képzés elindítását, a NKE létrejöttét, valamint államtudományi egyetemmé válását. Előadásából kiderült, hogy az NKE képzései főként a végrehajtó hatalmi ágat érintik, amelynek központi része a kormányzás, a katonai védelem és tevékenység, valamint a közigazgatás, azon belül is a civil és rendészeti igazgatási terület. A rektor kifejtette, hogy az ÁKK munkássága felöleli a történeti, államfejlődési kérdéseket, kormányzástani és igazgatási ismereteket, a közigazgatási jogot és alkotmányjogot, különböző közigazgatási és szakigazgatási területeket, folyamatszervezési feladatokat, az emberi erőforrás és személyi állomány vizsgálatát, magánjogot és civilisztikát, közpénzügyeket, valamint az elektronikus közigazgatási ismereteket. „Egyetemünk egy rendkívül komoly központi fejlesztés haszonélvezője és megvalósítója. Azonban nem ez az egyetlen magyarországi felsőoktatási intézmény, amely komoly fejlesztési forrásokat kap, de ez az egyetlen egyetem, ahol 30 éves lemaradást kell bepótolni.” – mondta Patyi András az NKE idő- és szükségszerű infrastrukturális fejlesztéséről, amely során felépül a Ludovika Campus és megújul a közszolgálati képzés.

 „Mire készít fel ez az egyetem?” – tette fel a kérdést Prof. Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, majd meg is válaszolta: „Az állam szolgálatára”. A rektorhelyettes felhívta a figyelmet, hogy az egyetem különleges felsőoktatási képzési portfóliója nem mindenki számára ajánlott, elengedhetetlen hozzá, hogy a jelentkező megfelelő tudással és tehetséggel, valamint a haza iránt alázattal, becsülettel és tisztelettel rendelkezzen. Kifejtette, hogy az itt végzettek feladata a későbbi munkájuk során a problémamegoldás lesz. „Jogot tanulnak, de nem lesznek jogászok. Gazdaságtant tanulnak, de nem lesznek közgazdászok. Olyan szakember lesz Önökből, aki nagyon sok mindenhez ért, ennek megfelelően nagyon sok féle probléma megoldására alkalmas és képes.” – mondta. Kiss Norbert kiemelte, hogy az NKE a magyar felsőoktatás egyik legdinamikusabban és leggyorsabban fejlődő egyeteme, amelyet a tavalyi év során a HVG országos felsőoktatási rangsora a 3. legjobb magyar egyetemnek választott.

Az Orczy-kert területén, közel 33 hektáron jelenleg is zajló Ludovika Campus beruházási projektet Dr. Horváth József, az NKE főtitkára mutatta be egy interaktív előadás keretében. Kiemelte, hogy az NKE-n jelenleg is dinamikus campusfejlesztés folyik, amely a 21. század egyik legnagyobb egyetemfejlesztése is egyben. A tervek szerint 2017-ben az ÁKK már az új oktatási épületben kezdheti meg az őszi szemesztert, emellett jelenleg építés alatt áll az NKE sportkomplexuma, lovardája, lőtere, szárnyépülete, multifunkcionális rendezvényterme, valamint a rendészeti képzés speciális oktatási épülete és kollégiuma is.

Prof. Dr. Kiss György, az ÁKK dékánja az előadásában kifejtette, hogy nem könnyű behatárolni azt, hogy pontosan milyen területen tanul egy államigazgatási, közigazgatási szakember. Véleménye szerint ez egy komplex irányítási, vezetési, szervezési rendszer, amelyet Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány atyja is az egyik legbonyolultabb emberi tevékenységnek nevezett. Kiss György kiemelte, hogy a professzionális közigazgatáshoz elengedhetetlen egy olyan személyi állomány, közhivatalnoki kar képzése, amely versenyképes mind a nemzetközi és a versenyszférával szemben. A karon folyó képzések célját a következő gondolatban összegezte: „Ha innen kikerül valaki, bárhol helyezkedik el a közigazgatásban, bármelyik területre megy, azokat az alapokat megszerzi, amire a gyakorlati tapasztalatok megszerezhetők. Nyilvánvaló, hogy a részletek, a gyakorlati munka során, a gyakorlatba lesznek elsajátíthatók, ugyanakkor az alapokat itt kell, itt szükséges megteremteni.”

Dr. Budai Balázs, az ÁKK mb. oktatási dékánhelyettese a karon induló szakokat és szakirányokat ismertette. 2017 szeptemberétől a közigazgatás-szervező alapképzés a meglévő szakirányok mellett adóigazgatási szakiránnyal bővült. Az alapképzés során megszerzett ismereteket továbbra is a közigazgatási mesterképzési szakon bővíthetik a hallgatók. Az újdonságnak számító államtudományi 5 éves osztatlan, doktori címet adó mesterképzés is bemutatásra került, amely hatalmas érdeklődésnek örvendett a megjelent diákok körében. Budai Balázs továbbá ismertette a tervezett oktatásfejlesztési terveket és a diplomás hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit.

Dr. Peres Zsuzsanna tudományos és nemzetközi dékánhelyettes a hallgatói tehetséggondozásról és mobilitási lehetőségekről tartott előadást. Az ÁKK-n rengeteg módon ki tud teljesedni a hallgató az előadások és szemináriumok mellett a tudományos életbe, hiszen két kari szakkollégium és számos tudományos diákkör várja az aktív egyetemi polgárokat. Nemzetközi kapcsolat és mobilitási lehetőségek terén is igen sokszínű a kar, amelyet az egyetemi képzés során érdemes minél jobban kihasználni minden hallgatónak.

Az utolsó előadásban Böszörményi Balázs, az NKE ÁKK Hallgatói Önkormányzatának elnöke köszöntötte a megjelent végzős diákokat és vezette be őket az igencsak aktív kari hallgatói életbe.

Az előadások után bemutató tanórák következtek, ahol az érdeklődő diákok megismerkedhettek az ÁKK-n oktatott államtudományi és közigazgatási kurzusokkal. Kiss György dékán „Az értékektől az alapjogokig” címmel tartott interaktív előadást, Prof. Dr. Halász Iván intézetvezető pedig „Az államformák dilemmái a modern korban” című szemináriumával vezette be a hallgatóságot az alkotmányjog rejtelmeibe. A bemutató tanórák mellett workshopokkal is készült a kar, tájékoztató standokkal várták a zsibongóban a végzősöket és a szülőket, ahol a dékáni hivataltól és a tanulmányi osztálytól, valamint a hallgatói önkormányzattól és a szakkollégiumoktól szerezhettek értékes információkat az ÁKK-s egyetemi életről. A kar dolgozói és hallgató ismertették a felvételi menetét, a szakmai gyakorlati rendszert, külföldi mobilitási pályázatokat és ösztöndíj lehetőségeket, emellett bemutatták a hallgatók érdekképviseleti és szakkollégiumi struktúráját, valamint igyekeztek megválaszolni minden felmerülő kérdést. A rendezvény zárásaként az érdeklődők felfedező túrára indulhattak a Ludovika Campuson, ahol kis csoportokban mutatták be az ÁKK-s hallgatók a Ludovika Akadémiát és az újonnan épített 600 fős Orczy-úti Kollégiumot.

További információ a felvételiről és az NKE által nyújtott képzésekről: http://felveteli.uni-nke.hu


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: nyílt nap, ÁKK, 2017

Nyílt nap a HHK-n és az ÁKK-n

    • nyilt hhk akk

Már csak pár napot kell aludni, és kitárja kapuit az NKE az érdeklődők előtt.  Január 13-án a honvédtisztjelöltek napi életével ismerkedhetnek meg mindazok, akik részt vesznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) által szervezett nyílt napon az egyetem Hungária körúti campusán, másnap, 14-én pedig a Ludovikán várja az Államtudományi és Közigazgatás Kar (ÁKK) a látogatókat. 

A HHK-n  bemutatkoznak a többi között a kar intézetei, tanszékei és az Egyetemi Központi Könyvtár, de a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium egyes szervezetei is megjelennek majd a rendezvényen.  A résztvevők élőben is megtekinthetnek számos harci eszközt, így például egy BTR 90/A páncélozott szállító harcjárművet, egy D-20 ágyútarackot, vagy egy 82 mm. aknavetőt. Emellett sor kerül a JetFly szimulátor bemutatójára is, valamint lesz katonai testnevelési és alaki bemutató is. A rendezvényen megismerkedhetnek az MH Ludovika Zászlóalj és a honvédtisztjelöltek napi életével és egy katonai körletet is láthatnak az érdeklődők. Az eseményen programjai között szerepel a lézerpuska lövészet, makett kiállítás valamint könyv- és térképárusítás is, de egészségügyi alkalmassági tanácsadásra is sor kerül majd. 

Az ÁKK nyílt napján a pályaválasztás előtt álló fiatalok az egyetemi hallgatói élet fontosabb pillanataiba is betekinthetnek, valamint részletes tájékoztatást kaphatnak az új államtudományi mesterképzésről is. Az NKE Ludovika Főépületében tartandó eseményen az egyetem és a kar vezetői tájékoztatják a középiskolásokat az intézmény képzéseiről és az egyetemi campus fejlesztéséről. Az előadások mellett bemutatkoznak majd az egyetemi szakkollégiumok, a doktori iskolák és a hallgatói önkormányzatok is. A résztvevők a felvételi információk mellett tájékoztatást kapnak a többi között a szakmai gyakorlati és a nemzetközi lehetőségekről, valamint a diákhitelről is. A leendő hallgatók bemutató órákon vehetnek részt, majd bejárhatják a történelmi hagyományokkal rendelkező Ludovika Főépületet és megtekinthetik az Orczy Úti Kollégiumot is.

A képzésekről részletes információ elérhető a felveteli.uni-nke.hu oldalon.

Részletes programok:

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, nyílt nap, ÁKK, 2017

Akadémiai székfoglalót tartott az ÁKK dékánja

    • fokep
    •  dsc7202 2
    •  dsc7211 2
    •  dsc7217 2
    •  dsc7241 2
    •  dsc7266 2
    •  dsc7283 2
    •  dsc7311 2
  • Előző
  • Következő

A foglalkoztatás rugalmasságáról és a munkavállalói jogállás védelméről tartott akadémiai székfoglaló előadást Prof. Dr. Kiss György. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánját májusban választotta meg az MTA közgyűlése a testület levelező tagjává.

A Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott tudományos ülés elején Kiss György szakmai életútját ismerhették meg a jelenlévők. Elhangzott, hogy a professzor 1977-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem állam és jogtudományi karán, summa cum laude minősítéssel. Évtizedeken keresztül itt dolgozott, 1998-ban lett egyetemi tanár, majd később tanszékvezető. Több éven át volt főosztályvezető a Munkaügyi Minisztériumban, ahol az európai uniós jogrendszer munkajogi vonatkozásainak a magyar jogrendbe való átültetésén dolgozott. 2008-ban lett az MTA doktora, 2011-ben a doktori tanács tagjává választották. Még ebben az évben kapott Akadémiai Díjat az „Alapjogok kollíziója a munkajogban” című munkájáért. Mintegy 20 külföldi egyetemen és kutatóintézetben volt meghívott előadó. Számos tudományos publikáció és kiadvány szerzője és szerkesztője, így például a nevéhez fűződik a 2000-ben megjelent „Munkajog” című könyv és a 2002-es kiadású, „Az Európai Unió munkajoga” című kiadvány is. A professzor tagja a ’European Labour Law Network’ –nek és elnöke a Magyar Munkajogi Társaságnak. Kiss György részt vett a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyv szakmai előkészítésében is. 2015 óta pedig az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja.

Az akadémikus előadásában a munkaviszony tartalmának vizsgálatához szükséges új megközelítésekről beszélt. Elmondta, hogy a 2000-es évek elején kezdték Európában is felismerni, hogy új technikákra van szükség a foglalkoztatáspolitikában. Az EU által 2006-ban kiadott dokumentum, az úgynevezett Zöld Könyv is foglalkozott a munkajog korszerűsítésével, amelyben nagyobb rugalmasságot, de egyben a biztonság maximalizálását (flexicurity) tűzte ki célul. Kiss György előadásában negatív példaként említette a munkaerő kölcsönzés szerepét, amely esetében a foglalkoztató és a munkavállaló között semmilyen jogviszony nem áll fenn. A professzor a foglalkoztatás legújabb tendenciái között szólt Marc Freedland munkásságáról. Az Oxfordi Egyetem professzora szerint a munkaszerződésnek két szintje van, amelyek közül az egyik a jövőre vonatkozik, hogy a munkáltató foglalkoztatni fogja a munkavállalót. Freedland úgy látja, hogy csak ezzel a mögöttes ígérettel biztosítható a munkaviszony stabilitása. Kiss György szerint ez a fajta foglalkoztatási kötelezettség napjainkban a felmondásvédelemben jelenik meg, amelynek intézménye nagyon erősen jelen van az EU legtöbb tagállamában. Németországban például azt vallják, hogy ha szociálisan nem indokolható egy felmondás, akkor az nem is alkalmazható a munkavállalóval szemben. Elhangzott, hogy a magyar Alkotmánybíróság hivatkozott határozata nem a foglalkoztatási kötelezettségből, hanem a munkaszerződésből indul ki és kimondja, hogy mind a munkáltatót, mind a munkavállalót egyaránt megilleti a szabad felmondás joga. A magyar jogban Kiss György szerint szinte indoklás nélkül fel lehet mondani gazdasági okokra hivatkozva. Kiss György előadásában beszélt az úgynevezett relational contract szerződésekről, amelyek általában többszereplősek és keretjellegűek, így kialakul a felek között az együttműködés kényszere, de a munkáltatónak továbbra is megvan az irányítási joga. Ez a megállapodás folyamatos kommunikációt, tervezést és újratervezést igényel. Az akadémikus szerint a kétségek ellenére is van esély arra, hogy ez az újfajta munkajogi forma előbb-utóbb elterjedjen a kontinensen, így Magyarországon is. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: dékán, ÁKK, 2016

A jövő közigazgatási szakemberei diplomáztak

    • dsc 4884 2
    • dsc 4248 2
    • dsc 4269 2
    • dsc 4282 2
    • dsc 4286 2
    • dsc 4306 2
    • dsc 4326 2
    • dsc 4341 2
    • dsc 4423 2
    • dsc 4502 2
    • dsc 4516 2
    • dsc 4571 2
    • dsc 4581 2
    • dsc 4656 2
    • dsc 4670 2
    • dsc 4716 2
    • dsc 4784 2
    • dsc 4812 2
    • dsc 4844 2
  • Előző
  • Következő

Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) több mint 700 hallgatója vehette át diplomáját a kar hétvégi oklevélátadó ünnepségén. Délelőtt a nappali, délután a levelező munkarendű hallgatók jutottak hozzá a végzettségüket igazoló dokumentumokhoz.

Először szereztek diplomát hallgatók a nemrégiben átalakult Államtudományi és Közigazgatási Karon. Az ÁKK-n igazgatásszervező és nemzetközi igazgatási alapképzésen, valamint európai és nemzetközi igazgatási és közigazgatási mesterképzéseken tanulhattak a most oklevélhez jutók.  „Egy nagyon nehéz munka kezdődik az Önök számára”- szólt a most végzettekhez Prof. Dr. Kiss György. Az ÁKK dékánja elmondta, hogy a friss diplomások nem egyszerűen munkavállalók lesznek, hanem a köz érdekében fognak dolgozni. „Ez a munka nagyon összetett és sok képességet kíván Önöktől, mint például a tisztességet, a kitartást, az alázatot”- fogalmazott Kiss György. A dékán Széchenyi István gondolatait idézte, miszerint „lehetséges, hogy az útra, amelyen járunk, kövek gördülnek. Ugyanakkor gondoljunk arra, hogy ezekből a kövekből lépcsőt lehet csinálni, hogy továbbhaladhassunk”.

„A végzett hallgatók számára a valódi munka, az igazi szolgálat csak most kezdődik” – fogalmazott ünnepi beszédében Dr. Vidoven Árpád. A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára elmondta, hogy a magyar kormány 2010-ben döntött úgy, hogy teljesen új alapokra helyezi a közigazgatást. Ennek első mérföldköve volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása azzal a céllal, hogy a közszolgálat legfontosabb területeire egységes rendszerben lehessen képezni szakembereket. „Az egyetem falai közül kikerültek  adhatják az új generációját azon köztisztviselőknek, akik elősegítik a jó állam létrejöttét, amelyen megalakulása óta dolgozik a kormány” – mondta Vidoven Árpád. Az államtitkár azt is megfogalmazta, hogy a közigazgatás megújítása alapvetően az emberen, a köztisztviselőn múlik. Szólt a Ludovika Campus fejlesztéséről is, aminek köszönhetően a 21. század meghatározó tudásközpontjává válhat az egyetem. Vidoven Árpád kifejtette azt is, hogy a jó állammal kapcsolatban megfogalmazott célokhoz és elvárásokhoz a köztisztviselők esetben megfelelő életpályamodellre és ehhez társuló bérezésre is szükség van. A kormány megtette az első lépéseket, amelyeket hamarosan újabbak követnek- tudtuk meg. „A megújuló képzési rendszerben az NKE-nek meghatározó szerepe van, amivel nagyban hozzájárulhat a közszolgálati pálya vonzóbbá válásához”- fogalmazott az államtitkár. Magyary Zoltánt idézve felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatásban ma is nagy szerepe kell, hogy legyen a személyzeti politikának. Egyrészt össze kell egyeztetni a közigazgatásban résztvevők érdekeit, másrészt pedig a lehető legmagasabb színvonalon dolgozókat kell alkalmazni. „Legyenek büszkék arra, hogy itt végeztek és azt a sok ezer fős közigazgatási szakembergárdát gyarapítják,akiket az egyetem és jogelődjei neveltek ki a köz szolgálatára”  - mondta Vidoven Árpád.

Ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András szólt arról, hogy a kar idén februártól viseli az Államtudományi és Közigazgatási Kar nevet. Az NKE rektora hozzátette, hogy hosszú előkészítő munka vezetett idáig, hogy az államtudomány szó megjelenjen a kar nevében. „Ez pedig azt jelenti, hogy oktató-kutatói tevékenysége középpontjában az államiság áll”- fogalmazott Patyi András. A rektor beszédében szólt a rendszerváltás előtti évtizedekről, amelyekben „eltiltani, eltüntetni igyekeztek az 1945 előtti korszak maradandót alkotó tudósait”. Ilyen volt például Magyary Zoltán vagy a rektor által az ünnepségen részletesebben is méltatott Egyed István. Az 50 éve elhunyt jogtudós, egyetemi tanár szerint a közigazgatás nem tekinthető egyértelműen a törvényhozói hatalom alárendeltjének. „Ha a közigazgatás nem lenne figyelemmel a helyenként és egyénenként eltérő életviszonyokra, teljesen célját tévesztené”- idézte Egyed Istvánt a rektor. Patyi András szerint Egyed István már saját idejében előrelátó módon határozta meg a jó, emberközpontú közigazgatás fogalmát. Egyed István ezt nemcsak az egyén, hanem a nagyobb közösségek szintjén is megfogalmazta, amikor azt írta, hogy „nem kevésbé szabad elhanyagolni a közigazgatás felépítésénél a nemzet egyéniségét, azaz lelki alkatát, jellegét”.  Patyi András a végzett hallgatókhoz szólva elmondta, hogy legyenek jó hivatalnokai, vezetői, közszolgálati tisztviselői a jó magyar közigazgatásnak.

A rendezvényen elismerések átadására is sor került. Prof. Dr. Kiss György dékán Pro Publico Bono elismerést adott át Dr. Imre Miklós egyetemi docensnek, a Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet oktatójának és Szakács Gábor egyetemi docensnek, az Emberi Erőforrás Intézet oktatójának. Dékáni dicsérő oklevelet vehetett át Dr. Orbán Anna egyetemi adjunktus, az Elektronikus Közszolgálati Intézet oktatója és Martonné Csepregi Anikó, a Tanulmányi Osztály előadója. Kari Tanácsi Dicsérő Oklevélben részesült Böszörményi Balázs igazgatásszervező alapképzési szakos hallgató, az ÁKK HÖK Kollégiumi Ügyekért felelős alelnöke. A Kar Kiváló Oktatója Dr. Gregóczki Etelka egyetemi docens, a Közpénzügyi és Államháztartási Intézet oktatója lett. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság által alapított hallgatói díjat idén Szakos Judit közigazgatási mesterképzési szakos hallgató, a Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke érdemelte ki.

Kosztrihán Dávid az EHÖK elnöke hallgatói díjakat adott át az ünnepségen. A Pro Juventute-díjat Mósa Tamás igazgatásszervező alapképzési szakos hallgató, az ÁKK Hallgatói Önkormányzatának elnöke kapta meg. Az Egyetemi Szakmai Díjat Szabó Mátyás igazgatásszervező alapképzési szakos hallgató, az Ostrakon Szakkollégium elnökhelyettese vehette át. Az Egyetemi Közösségi Díjat Lukács Dávid közigazgatási mesterképzési szakos hallgató érdemelte ki. A hallgatók szavazatai alapján az év tanárának Dr. Méhes Tamás adjunktust, a Civilisztikai Intézet oktatóját választották meg. A Közigazgatás-tudományi Egyesület, a Kollégiumi Bizottság és a Hallgatói Önkormányzat által alapított Józsi-Tóth Gergő Kollégiumi Közösségi Díjat Fazekas Gergő igazgatásszervező alapképzési szakos hallgató vehette át.

A diplomaosztó délutáni részében több mint 250 levelező munkarendben végzett hallgató vehetett át oklevelet. Az ünnepség szónokai ezúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy a munka mellett végzett sikeres tanulmányok még nagyobb tiszteletet és megbecsülést érdemelnek.

    • dsc 4913 2
    • dsc 4923 2
    • dsc 4933 2
    • dsc 4947 2
    • dsc 4967 2
    • dsc 4994 2
    • dsc 5031 2
    • dsc 5046 2
    • dsc 5057 2
    • dsc 5116 2
    • dsc 5123 2
    • dsc 5170 2
    • dsc 5173 2
    • dsc 5181 2
    • dsc 5196 2
    • dsc 5225 2
    • dsc 5265 2
    • dsc 5295 2
    • dsc 5307 2
    • dsc 5310 2
    • dsc 5350 2
  • Előző
  • Következő
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: diplomaosztó, ÁKK, 2016

Magyarország: 1000 év Európában

    • fokep
    • dsc 1315 2
    • dsc 1326 2
    • dsc 1330 2
    • dsc 1354 2
  • Előző
  • Következő

Róma után Budapesten is bemutatatták azt a kötetet, amely a magyar-olasz gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokkal foglalkozik és több szerzője is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Az olasz parlament alsó házában május 31-én ismerhették meg az érdeklődők a Quaderno di Geopolitica (Geopolitikai füzetek) különszámaként megjelent kiadványt, amely a római Alti Studi in Geopolitica e Scienze Ausiliarie (IsAG) kutatóközpont és a Külügyi és Külgazdasági Intézet közös gondozásában jelent meg. A rendezvényen a szerkesztők mellett részt vett prof. dr. Paczolay Péter, Magyarország római nagykövete, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora is. A budapesti bemutatóra június 7-én kerül sor, ekkor Maria Assunta Accili Sabbatini, Olaszország budapesti nagykövete, Prof. Paczolay Péter, Magyarország római nagykövete, Dr. Dario Citati az ISAG vezető munkatársa és Dr. Mandák Fanni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, a kötet egyik szerkesztője szólt a kiadványról.

Az „Ungheria: 1000 anni in Europa” címmel, olasz nyelven megjelent, Magyarországgal és a magyar-olasz gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokkal foglalkozó kötet 21 (11 magyar és 10 olasz) szerző publikációját tartalmazza. A kiadványban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem több munkatársának írását is olvasni lehet, így Mandák Fanni mellett Dr. Sasvári Péter az Államtudományi és Közigazgatási Kar, valamint Dr. Molnár Anna, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatója is publikált a kötetben.   

Megosztás a Facebook-on


NKE-s tanárok az MTA új tagjai között

    • magyar tudomanyos akademia 2011
kiss gyorgy 200 303 s

Az Akadémikusok Gyűlése hétfői zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A 187. közgyűlésen megválasztott akadémikusok között van az NKE két egyetemi tanára: Prof.Dr. Kiss György és Prof. Dr. Halmai Péter is, akiket a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya levelező tagjaivá választott a testület.

Kiss György az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja. Tudományos pályája során behatóan elemezte a munkajog alapintézményeit. Tudományos tevékenységének területei között szerepel többek között a munkajogi konfliktusok jogi természetének feltárása, feloldási módozataik meghatározása, a magánautonómia érvényesülése a munkajogban, a munkajog struktúrájának feltárása, az individuális és a kollektív munkajog korrelációjának bizonyítása. Kiss György iskolateremtő hatása a magyar munkajogi gondolkodás átalakulásán mérhető le. Számos követője van, téziseit alapul véve több fiatal kutató szerzett tudományos fokozatot. Hagyományokat követve jelentősen hozzájárult, hogy a nemzetközi tudományos élet figyelme ráirányuljon a magyar munkajogtudományra.

halmai peter ng1

Halmai Péter az NKE Nemzetközi és Európa Tanulmányok  Kar tanszékvezető egyetemi tanára, a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan és az agrár-közgazdaságtan művelője.  Az európai integráció makroökonómiájában kiemelkedő eredményeket ért el a potenciális növekedés irányzatai, az európai növekedési és felzárkózási modell sajátosságai, a pénzügyi és gazdasági válság növekedési hatásai, továbbá a strukturális reformok hatásmechanizmusai feltárása terén. Az európai konvergenciafolyamatok vizsgálatában elsőként alkalmazta a potenciális növekedés megközelítését, valamint kidolgozta a konvergenciakrízis hipotézisét. Kidolgozta az EU Közös Agrárpolitika reformfolyamatainak átfogó közgazdasági elméletét. Eredményesen vizsgálta az agrárgazdaság EU-adaptációja témakörét. Az átalakulás gazdaságtana területén az elsők között bizonyította a korábbi hazai agrármodell fenntarthatatlanságát. Részletesen vizsgálta a transzformációs krízis agrárgazdasági vonatkozásait. Hallgatói közül tízen szerezték meg a PhD címet, hárman habilitáltak. 2010-től az MTA GMB alelnöke.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: MTA, NETK, kinevezés, ÁKK, 2016

15 éves a Magyary Szakkollégium

    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
  • Előző
  • Következő

Az elmúlt időszak fontosabb pillanatait bemutató kiállítással és szakmai műhelybeszélgetésekkel ünnepli 15 éves fennállást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyary Zoltán Szakkollégiuma. A szakmai műhely tagjai egyre jobb eredményeket érnek el az országos tudományos versenyeken, a szervezet tavaly pedig a legmagasabb, három évre szóló minősített szakkollégiumi címet is megkapta.


A Magyary Zoltán Szakkollégium a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán működő, a közigazgatási értelmiség képzésére hivatott szellemi és közösségi műhely. A szakkollégium munkájában résztvevő mintegy 30 hallgató több szakmai műhelyben is végezhet tudományos tevékenységet, amelynek eredményeként tavaly már 11 TDK-dolgozat született és az OTDK-n is eredményesen szerepeltek a fiatalok. „A szakkollégiumi tevékenység az egyetem lényegéhez tartozik: a hallgatók itt többet vagy máshogy tanulhatnak, mint az egyetemi előadásokon, szemináriumokon. Ehhez azonban az is kell, hogy a hallgatóban megfelelő késztetés legyen a többlettudás elsajátítására”- fogalmazott az évfordulóra szervezett fogadáson Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora komoly teljesítménynek nevezte azt, hogy a szakkollégium 15 év elteltével is működik, ráadásul a magyar közigazgatás-tudomány zsenijének a nevét viselve végzi munkáját. Utalt rá, hogy a szakkollégiumok ma már a jogszabályokban is elismert formái a tehetséggondozásnak, sőt az egyetemi kiválóság egyik mérőeszközének is számítanak. A rektor Magyary Zoltán életútja kapcsán arra kérte a hallgatókat, hogy tanuljanak idegen nyelveket, kutatásaik során ne restelljenek elemezni és lehetőleg ne másod- vagy harmadkézből kapott információkból dolgozzanak.

„Önök valószínűleg többre vágynak, mint hogy „egyszerű” egyetemi hallgatók legyenek. Magasabb elméleti tudást, szakmai gyakorlatot kívánnak szerezni”- szólt beszédében a szakkollégium tagjaihoz Prof. Dr Kiss György. Az ÁKK dékánja felidézte egyetemi éveit, amikor szemináriumi csoportokba szerveződtek önkéntes alapon azok a hallgatók, akik szerettek volna „többet tudni” a világról, a szakmáról. Emberileg is fontos egy ilyen közösség a dékán szerint, hiszen például ők is segítik egymást mind a mai napig. Kiss György reméli azt, hogy a jelenlegi szakkollégiumi hallgatók közül minél többen választják majd a kar doktori képzéseit.

Keresztesi József, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság volt elnöke szerint a Magyary által képviselt szakmaiság őrzése és átadása csak akkor működhet jól, ha vannak olyan fiatalok, akik időben átveszik a stafétabotot. Ezért is törekednek minél szorosabb kapcsolatra a szakkollégiummal.

„Folyamatos inspirációt kell nyújtani a fiataloknak”- mondta Dr. Horváth Attila, a szakkollégium igazgatója, aki az elmúlt négy évben végzett munkáját oktatói pályafutása egyik legnehezebb, ugyanakkor legtöbb eredményt hozó részének tekinti. Az eredmények kapcsán szólt az OTDK-n elért sikerekről, a belföldi és külföldi tanulmányutakon való részvételről és a konferenciák szervezéséről is. Megemlítette, hogy a szakkollégium tagjai már egyetemi éveik alatt is tarthatnak idegen nyelven előadásokat, legközelebb például két hét múlva Krakkóban, egy hallgatói workshopon.

„Az elmúlt 15 évben nagyon sok segítséget kértünk és még többet kaptunk. Nemcsak oktattak, hanem neveltek is minket. Példaként szolgáltak számunkra, igazi mentorként támogattak minket”- köszönte meg egyetem és a kar jelenlegi, valamint korábbi vezetőinek segítségét Szakos Judit, a szakkollégium elnöke, aki oklevelet adott át a megjelenő mentoroknak.

A jövő közigazgatásának kihívásait mutatta be az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen olyan szervezetek képviselői vettek részt, mint a Budapest Dialog, a Design Terminál és a Lechner Tudásközpont. Az eseményen szó volt a főváros fejlődésében rejlő lehetőségekről, a versenyképes Budapestről alkotott jövőképről és az ezt támogató közigazgatási szakemberállománnyal szemben támasztott követelményekről. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövőorientált, intelligens városok adatokkal történő gazdálkodása kiemelkedő feladat a jövő szempontjából. Hangsúlyozták a helyi lakosokkal folytatott intenzív kommunikáció, a stratégiai gondolkodás és az önkormányzatok bevételtermelő képessége növelésének fontosságát.

A szakkollégium fennállásnak 15 éves évfordulója kapcsán az elmúlt időszak fotóiból és tárgyi emlékeiből rendeztek kiállítást, amelyet Boros Anita, az NGM vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkára, a szakkollégium első titkára nyitotta meg. A kétnapos rendezvény egy sporttal kapcsolatos kerekasztal-beszélgetéssel folytatódik, amelyen egykori  olimpiai és világbajnokok is részt vesznek.

A témáról további részleteket honlapunkon és a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában is olvashatnak. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Állami elismerés az ÁKK dékánjának

    • kiss gyorgy

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Magyary Zoltán-díjat adományozott Prof. Dr. Kiss György dékánnak, az MTA doktorának.  Az elismerést az új államtudományi képzések kifejlesztése és bevezetése érdekében kifejtett tevékenysége, valamint a közszolgálati jog kutatása és oktatása terén végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként kapta meg az NKE dékánja.  A hagyományoknak megfelelően a díjat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója kapcsán adták át, ezúttal a Várkert Bazárban.

Magyary Zoltán-díjat azok a szakemberek kaphatják meg, akik  a Miniszterelnökség feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületeken, elsősorban a közigazgatás területén kiemelkedő színvonalú szakmai tevékenységet végeznek.


A kitüntetéséhez gratulálunk!

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kitüntetés, ÁKK, 2016

Az iskolateremtő tudósra emlékeztek

    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
    • lorincz lajos emlekkonferencia
  • Előző
  • Következő

Szakmai konferenciával folytatódott az a programsorozat, amely a néhány évvel ezelőtt elhunyt Lőrincz Lajosnak, a közigazgatás-tudomány neves kutatójának állít emléket. Az NKE egyik jogelőd intézményének, az Államigazgatási Főiskola volt főigazgatójáról egykori kollégák és barátok is megemlékeztek.


“Ma egy iskolateremtő tudósra, egy kivételes személyiségre emlékezünk, és egyben egyfajta képet adunk a magyar közigazgatás-tudomány mai állapotáról is” –fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora a rendezvény egyik ötletgazdájaként elmondta: a konferencia jó alkalmat ad a rendkívül szerteágazó közigazgatás egyes szegmenseinek tudományos vizsgálatára. Hozzátette: jövőre lesz 40 éve, hogy megalapították az egykori Államigazgatási Főiskolát. “Ez a négy évtized elegendő idő arra, hogy az intézmény múltjára visszatekintsünk és leverjük azokat a hagyományteremtő cölöpöket, amelyek szilárdabban tartják majd a jelenlegi építményt. A hagyományok tisztelete és megbecsülése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet erősíti”- fogalmazott Patyi András. 

„Lőrincz Lajos egy generáció, egy közösség meghatározó tagja volt, akitől személy szerint én is sokat tanultam” - emlékezett az egykori tudósra Prof. Dr. Kiss György. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint Lőrincz Lajos munkáiban nagyon sok az időtálló gondolat, amelyek arra is vannak, hogy írásain keresztül tanítsák a jelenlegi hallgatókat, oktatókat, kutatókat. 

“Nem szabad a bürokráciára ellenségként tekintenie egyetlen reformprogramnak sem”- hangsúlyozta szakmai előadásában Patyi András. A közigazgatás reformjának részeként létrejött Államreform Bizottság elnökeként is tevékenykedő egyetemi tanár szerint ugyanis nehezen képzelhető el a bürokrácia nélküli közigazgatás. Úgy véli, hogy a közbeszédben gyakran keverednek a bürokrácia, a bürokratikus működés és a bürokratizmus fogalmak. Megítélése szerint a közigazgatási működés nem azonosítható a bürokráciával, hiszen a bürokrácia egy bizonyos fokú szervezettséget, működési formát jelent a közigazgatásban. Ezzel szemben a bürokratizmus az eltúlzott bürokratikus működére utal.” Mivel a magyar közigazgatás túlnyomórészt bürokratikusan szervezett, így a közigazgatás reformja értelemszerűen érinti a működés bürokratikus jellegét”- tette hozzá. Patyi András szerint nemcsak a központi, hanem a decentralizált szervek, például az önkormányzatok és az úgynevezett projektszerűen működő intézmények is kiépítik a maguk bürokratikus rendszerét, megmerevítve ezzel saját működésüket. Bár a magyar közigazgatás létszáma az elmúlt 30 évben mintegy duplájára nőtt, a professzor nem osztja azt a véleményt, miszerint a bürokratikus működés csökkentésének egyetlen módja a létszámcsökkentés lenne. Szerinte nagyon fontos, hogy a mai bürokráciacsökkentő reform középpontjában az emberi tényező áll. Egy adott közigazgatási területen ugyanis a szükséges létszámot csak az ellátandó feladatok tükrében lehet reálisan meghatározni.“ A közigazgatásra nehezedő feladatteher és az erőforrás csökkentését csak akkor lehet végrehajtani, ha a közigazgatás számára előírt működési mozzanatokat is csökkentjük”- fogalmazott Patyi András. Hozzátette, a közigazgatási eljárási szabályok átvizsgálása, racionalizálása jelenleg is folyamatban van, amely nem „megspórolható feladat”.

Az 1946. évi I. törvény, az úgynevezett ideiglenes alkotmányról beszélt előadásában Prof. Dr. Máthé Gábor. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar professor emeritusa a köztársasági államforma 70 éves jubileuma kapcsán elmondta: a törvény lezárt egy 25 éves ideiglenes közjogi interregnumot. Kodifikációs szempontból nagyon hasonlít ez az 1920. évi I. törvényhez, amely az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szól. Ez egy jogi konstrukció kezdete, amit a már említett 1946-os törvény zár majd le. “Az 1848-as és az 1945-ös törvények mellett ez utóbbi jelenti az egyik közjogi hivatkozási alapját az rendszerváltáskori alkotmányozásnak” – hangsúlyozta Máthé Gábor.

A Lőrincz Lajossal végzett közös munkájára emlékezett a rendezvényen Prof. Dr. Verebélyi Imre. A győri Szent István Tudományegyetem professor emeritusa hangsúlyozta, hogy már a 70-es években létezett a közigazgatás átalakításának komplex terve, amelyben a nyugati sikeres minták átvétele is hangsúlyos volt. “Nem mechanikusan másolni kell, hanem adaptálni a jó tapasztalatokat”- véli most is a professzor. Verebélyi Imre beszédében felidézet azt is, hogy Lőrincz Lajos rendszerkutató volt, de a közigazgatás személyi állományának kérdésével foglalkozott a legszívesebben.

Az 1945-46-os jogalkotási mechanizmusokról szólt előadásában Prof. Dr. Tamás András. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar professor emeritusa szerint erre az időszakra jellemző volt a miniszteri és minisztertanácsi rendeletekkel való kormányzás, amelyek gyakran emelkedtek törvényi erőre. 1945-ben 11, míg egy évvel rá már 29 törvény született Magyarországon. Ebben az időszakban az ideiglenes nemzetgyűlés alig működött, csak néha hívták össze. A közigazgatás működtetése sem volt egyszerű, hiszen a magyar ideiglenes kormány működése nem terjedt ki a teljes országra. A fegyverszüneti egyezmény kimondta, hogy a frontvonaltól 50, illetve 100 kilométerre lehetett magyar közigazgatás, a többi részén szovjet katonai igazgatás működött.

A Lőrincz Lajos emlékkonferencián szó volt még a többi között az európai integrációról, a közigazgatás és a szépirodalom kapcsolatáról, a területi államigazgatás reformjáról, és a személyzeti politikáról is.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: konferencia, ÁKK, 2016

Pénzügyi kormányzástant is oktatnak az NKE-n

    • dsc 0108 2
    • dsc 0118 2
    • dsc 0137 2
    • dsc 0143 2
    • dsc 0169 2
    • dsc 0173 2
  • Előző
  • Következő

Az idei tanév második szemeszterében elindult a pénzügyi kormányzástan oktatása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi és közigazgatási karán. A 12 részből álló kurzus a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak közreműködésével valósul meg. A nyitóelőadást Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartotta, február 9-én. A jegybankelnök az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikai változásai kapcsán felhívta a jelenlévő hallgatók figyelmét arra, hogy 2010-től a piac és az állam, valamint az egyensúly és a növekedés harmóniájára épülő gazdaságpolitika van érvényben.

„Az ország állampénzügyei, a monetáris és fiskális gazdaságpolitika nemcsak a politikusok és a szakma, hanem az egyetemi hallgatók körében is nagy érdeklődésre tartanak számot, ezt bizonyítja az a mintegy 200 érdeklődő, aki eljött az újonnan induló kurzus első előadására” – mondta a rendezvény elején Lentner Csaba. Az NKE közpénzügyi és államháztartási intézetének professzora Matolcsy György méltatása kapcsán szólt a jegybankelnök „Egyensúly és növekedés” című, tavaly megjelent könyvéről, amely az elmúlt évek gazdasági megújulásával kapcsolatos ismeretek egyfajta összefoglalója.

A piac és az állam harmonikus együttműködésében látja a gazdasági fejlődés egyik kulcsát Matolcsy György.  A jegybankelnök előadásában elmondta, hogy ennek a korábbi évtizedekhez képest újfajta szemléletnek is köszönhető az a látványos fejlődés, amit a magyar gazdaságpolitika elért az elmúlt években. „Az állam önmagában nem képes a fejlődést fenntartható módon biztosítani, ugyanakkor az állam szabályozó és válságmegelőző funkciói nélkül sem lehet hosszabb távon eredmény elérni” – mondta Matolcsy György. A jegybankelnök a növekedés és az egyensúly harmonikus együttműködését hangsúlyozta, szerinte mindkét tényezőre egyszerre van szükség a gazdaságpolitikában. Ez történt 2010 után, ezért is beszélhetünk teljes megújulásról, gazdaságpolitikai fordulatról- tette hozzá az MNB elnöke. 

A jegybankelnök részletesen is elemezte a 2002 és 2010 között regnáló kormányok szerinte elhibázott gazdaságpolitikáját, amely feláldozta az egyensúlyt a növekedés érdekében. A többi között nagy adóterheléssel, alacsony aktivitási rátával, növekvő államadóssággal jellemezte Matolcsy György ezt az időszakot. A jegybankelnök szerint tehát már a gazdasági világválság előtt rossz szerkezetben működött a gazdaság, a 2008-as események csak tovább mélyítették a gazdasági problémákat.  A 2010-es kormányváltás után az új kabinet első feladata egy fegyelmezett költségvetési politika kialakítása.” Ennek gyümölcsei hamar beértek, hiszen már több éve három százalék alatt tudjuk tartani a költségvetési hiányt”- tette hozzá Matolcsy György. A gazdaságpolitikai fordulat része a fokozatos adócsökkentés és a foglalkoztatás bővítése. A kormányzati gazdaságpolitikát segítette az MNB monetáris tevékenységei is, különösen 2013-tól.

„A fiskális és monetáris politika együttműködésének is az eredménye, hogy már három százalék körüli, fenntartható, egészséges szerkezetű növekedést produkál az ország” – fejtette ki az MNB első embere. Matolcsy György kitért előadásában arra is, hogy 2010-től, ha csak pár százalékkal is, de fokozatosan csökken az államadósság, és az ország néhány éve kikerült az uniós csatlakozás óta folyamatosan meglévő, túlzott deficit eljárás alól. A jegybankelnök szerint a gazdaságpolitika további célja a versenyképesség megerősítése, valamint a növekedés és egyensúly közötti harmónia megőrzése.

A pénzügyi kormányzástan kurzus következő előadásai is a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak bevonásával valósulnak meg. A kötelező tantárgy felelősei: Lentner Csaba egyetemi tanár (NKE) és Palotai Dániel vezető közgazdász (MNB). A Magyar Nemzeti Bank az egyetemi oktatómunkát tankönyvek és jegyzetek összeállításával is segíti.

Az előadásról készült videó itt található: https://www.youtube.com/watch?v=4MhsvOWZSUY&feature=youtu.be


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


ÁKK - új név, új tartalom

    • dsc 9780 2
    • dsc 9628 2
    • dsc 9663 2
    • dsc 9680 2
    • dsc 9693 2
    • dsc 9708 2
    • dsc 9709 2
    • dsc 9721 2
    • dsc 9793 2
    • dsc 9819 2
    • dsc 9838 2
    • dsc 9844 2
    • dsc 9876 2
    • dsc 9882 2
    • dsc 9935 2
  • Előző
  • Következő

Új névvel és új tartalommal folytatja munkáját februártól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-tudományi kara. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) pénteki névadó és zászlóavató ünnepségét a mérföldkőnek nevezte az NKE történetében az ünnepi beszédet mondó Trócsányi László igazságügyi miniszter.

„Az államügyeket kell minden ügyek között a legfontosabbnak tartani, hogy jól intéztessenek. Mert a jól kormányzott állam a legnagyobb mentsvár. Ha ez tönkremegy, minden tönkremegy, ha ez egészséges, minden egészséges” – idézte a 2500 évvel ezelőtt élt görög filozófus, Démokritosz gondolatait ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a korábbi Közigazgatás-tudományi Karnak az új név mellett új jelképekre és újfajta figyelemre is szüksége van. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar létrehozásában meghatározó szerepe van annak a kormányzati szándéknak, amely határozat formájában rendelkezett az NKE államtudományi felsőoktatási intézménnyé fejlesztéséről. Patyi András elmondta, hogy az egyetem oktatói-kutatói –nevelő munkájára megalapítása óta jellemző az államközpontúság.

A korábbi Közigazgatás-tudományi Kar hosszú ideje olyan kutató és oktató munkát végez, ami több, mint ami a közigazgatás-tudomány műveléséhez szükséges. „Az ÁKK ezentúl a doktori címmel záruló államtudományi mesterképzés színtere lesz, de az itt dolgozó szakembereknek élen kell majd járniuk a mai államok probléma és jelenség együttesének tudományos vizsgálatában is” –fogalmazta meg elvárásait Patyi András. A rektor hozzátette, hogy nem akarnak mindenkire érvényes államtudomány meghatározást adni, de nem fogadhatják el azt sem, ha hatalmi szóval akarják megmondani az egyetemnek, hogy mi tekinthető államtudománynak.  Mint mondta, az állammal kapcsolatos, közvetlenül az államra irányuló egyetemi tevékenységek jelentős koncentrációja figyelhető meg az NKE-n, ami nem jelenti és nem is jelentette, hogy más intézmények nem foglalkoznak vagy foglalkozhatnak az államnak nevezett bonyolult, összetett jelenséghalmazzal. Patyi András szerint a kar nevében az államtudomány nevesítése ténymegállapítás, annak rögzítése, hogy a kar hosszú ideje kutat, és mást is nyújt, mint ami csak a közigazgatás megértéséhez szükséges. Ugyanakkor programot is jelent, nemcsak egy új, az államtudományi mesterszak "fészke" lesz a kar, de élen kell járnia a mai, egyesek szerint már posztmodern államok probléma- és jelenségegyüttesének tudományos vizsgálatában is. „Egy útnak az elején vagyunk, türelmes, tudatos fejlesztőmunkát kell végeznünk. Az a célunk, hogy a magyar és a nemzetközi államtudomány könyvtárát is maradandó, új értékekkel gazdagítsuk”- zárta gondolatait Patyi András.

A rendezvényen az új kari zászlót Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter adta át a kar dékánjának. Prof. Dr. Kiss György beszédében kiemelte, hogy a kar nemcsak nevében, jelképeiben és szerkezetében, hanem kutatási profiljában is átalakult. Szerinte soha nem látott lehetőségek előtt áll az ÁKK, amelynek azonban nagyon nehéz követelményeknek kell megfelelnie a jövőben.

Az NKE történetében mérföldkőnek nevezte a zászlóavatás napját Trócsányi László. Az igazságügyi miniszter elmondta, hogy az állam kevesebb, de több is, mint a közigazgatás. „Kevesebb, mert az állam van a közügyekért és nem fordítva, ugyanakkor az államtudományok tágabb diszciplínát jelentenek a közigazgatással kapcsolatos ismereteknél”- hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy az államról való elmélkedésnek ma már elsősorban a hatékony, bürokráciamentes működést kialakítását kell szolgálnia. A kormánynak mindehhez szüksége van arra a tudományos háttérre, amelynek biztosítása elsősorban az NKE feladata.

Az egyetem egyik fenntartó minisztériumának vezetője szólt arról is, hogy a kormány a megújított államtudományi képzés mellett tavaly döntött a jogászképzés rendszerszintű támogatásáról is. „A két fejlesztés ugyanis nem egymás konkurenciája, a két tudományterület kiegészíti egymást” – mondta Trócsányi László.



Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: névadó, ÁKK, 2016

KTK helyett ÁKK

    • akk zaszlo

Államtudományi és Közigazgatási Kar néven működik tovább a Közigazgatás-tudományi Kar 2016. február 1-jétől. Nem csak a név, hanem a kar szervezeti felépítése is változik: a korábbi tizenhét tanszék és egy kutatóközpont helyét tíz intézet, egy kutatóközpont és egy kutatóintézet veszi át. Ezzel lehetővé válik a felkészülés az államtudományi osztatlan mesterszak megfelelő elindítására, 2017 szeptemberére.

A kar új elnevezése a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi egyetemmé válásának egyik fontos mérföldköve. Az átalakítás nem öncélú, hanem igazodva az államreform program célkitűzéseihez, valamint a törvényi változásokhoz, az egyetem és a kar stratégiai léptékű célkitűzéseit szolgálja. Mint ismert, 2015-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a közigazgatási felsőoktatási területet az „államtudományi és közigazgatási” bővítéssel új fejlődési pályára állította.

Ehhez kapcsolódóan az NKE 2015-ben elfogadott öt évre szóló intézményfejlesztési terve is hangsúlyozza, hogy az egyetem a magyar közszolgálat fejlesztésének, a közszolgálati életpályának stabil oktatási és kutatási bázisa, a tudomány és a közszolgálat korszakos átalakulásának egyik innovatív színtere. Az ehhez kapcsolódó tudás új kerete az államtudomány. Ennek megfelelően az egyetem tudományos missziójának középpontjában az állam és a közszolgálat átfogó, multidiszciplináris, komparatív és egyben alkalmazott megközelítésekre is alkalmas államkutatások állnak.

Bár az NKE mind a négy kara foglalkozik az államtudományok valamely területével, átfogó módon azonban ez a Közigazgatás-tudományi Karhoz kapcsolódott. Az új elnevezés markánsan megkülönbözteti a két egymással összefüggő, de jelentős részben különböző irányultságú képzést. A hagyományos „közigazgatási” képzés nem csupán kiegészül „államtudományi” képzéssel, hanem az eredeti képzési lehetőségeket megtartva egy új minőségű és tartalmú képzéssel egészül ki. A névváltoztatás tudatosan kifejezi az államtudományok kiemelt és önállóan is értelmezendő tartalmát, szemben a jogtudományi karoknál alkalmazott kiegészítő jellegű államtudományi képzéssel.

Az államtudomány megerősítésének új képzési és kutatási feladatrendszere szükségessé tette a kari szervezet újragondolását és egyben annak koncentráltabb, az új képzési programokhoz jobban igazodó megszervezését.  Az Államtudományi és Közigazgatási Kar, jövőbeli feladatainak eredményes ellátása érdekében, két kutatóintézettel is bővül. 2016. február 1-től a karon fejti ki tevékenységét a Molnár Tamás Kutató Központ, amely eddig a tudományos rektorhelyettes irányítása alatt állt, valamint február 1-jén megkezdi működését az Önkormányzati Kutatóintézet. Az új kutatóintézet a helyi önkormányzás, a helyi demokrácia, és az önkormányzati típusú közhatalom gyakorlás szervezeti, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági kérdésköreit kutatja. Tudásgyarapító, hálózatépítő és tudományfejlesztő munkáját az egyetem más szervezeti egységeivel együttműködésben végzi.

A kar átnevezése nem befolyásolja a 2016/2017-es tanév képzési programját, a jelentkezni vágyók a felvi.hu-n megtalálható információk alapján adhatják be jelentkezésüket a közigazgatás-szervező alapképzési, valamint a közigazgatási mesterképzési szakra.

Az új intézetek és vezetőik:

Alkotmányjogi Intézet: Prof. Dr. Halász Iván
Államelméleti és Kormányzástani Intézet: Dr. Kaiser Tamás
Állam- és Jogtörténeti Intézet: Dr. Horváth Attila
Civilisztikai Intézet: Prof. Dr. Papp Tekla
Általános Közigazgatási Jogi Intézet: Dr. Temesi István
Elektronikus Közszolgálati Intézet: Prof. Dr. Nemeslaki András
Emberi Erőforrás Intézet: Dr. Hazafi Zoltán
Közszervezési és Közigazgatástani Intézet: Prof. Dr. Tózsa István
Közpénzügyi és Államháztartástani Intézet: Prof. Dr. Lentner Csaba
Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet: Dr. Budai Balázs
Megosztás a Facebook-on