Szűkítés


Kiválasztott Címke

Átfogó Védelmi Index

Minden Címke 489


Jelenleg 1 bejegyzés található Átfogó Védelmi Index cimkével

Átfogó Védelmi Index készül

    • Átfogó Védelmi Index
    • Átfogó Védelmi Index
    • Átfogó Védelmi Index
    • Átfogó Védelmi Index
    • Átfogó Védelmi Index
    • Átfogó Védelmi Index
  • Előző
  • Következő

A honvédelem mérésének lehetséges megoldásairól, a készülő Átfogó Védelmi Indexről tartottak konferenciát november 19-én, csütörtökön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán. Az előadásokat Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a kar dékánja vezette fel. Megnyitójában elmondta, a Védelmi Index elkészítésének első fázisa zajlik, amelyben a hangsúly a humánerőforrásokkal kapcsolatos kérdéseken van. Az első előadás során Dr. Kaiser Tamás, az egyetem Államtudományi Intézetének tudományos igazgatója a Jó Állam koncepciójáról, mint a védelem egyik aspektusáról beszélt. Kiemelte: a Jó Állam kiépítése akkor lesz hatékony, ha a kormányzás állam-centrikus, valamint amennyiben a társadalom kellőképpen bízik az állam és a védelmi szektor munkájában. A vezetés azonban komplex problémákkal szembesült az utóbbi években. Elemzésükhöz sok szervezet készít adatbázisokat, ezek szubjektivitása azonban kétséges, számos alkalommal pedig nem a legfrissebb adatokból dolgoznak. Szükség van tehát egy olyan nemzeti értékelési keretrendszerre, amely szubjektív indikátorok révén ad számszerűsíthető, könnyen értelmezhető adatokat. Az Átfogó Védelmi Indexet ilyen módszerrel készítik el. Az értékelés megbízható, naprakész saját adatbázist hoz létre, amely nemcsak a jelenlegi helyzet leírásában, hanem a védelem továbbfejlesztésében is hasznos lesz.

Az előadás után Boldizsár Gábor ezredes hozzátette: a Védelmi Index folyamatos egyeztetés és véleményezés során tökéletesedik. Legfőbb cél a haderő helyzetének bemutatása, valamint a honvédelem helyzetének hiteles, megbízható leírása, mérhetővé tétele. A felmérés alapgondolata, hogy a szándék (politikai akarat) és a képesség (anyagi- és humánerőforrások) együttesen érhetik el a cselekvést, így ezt a három tényezőt együttesen kell vizsgálni a védelem sikerességének elemzésekor.
 
Előadása után Dr. Forgács Balázs százados Carl von Clausewitz, a haderő és állam kapcsolatáról alkotott elméletével mutatta be a hadügyek politikai determináltságát, amely továbbvitte azt a gondolatot, hogy politikai akarat nélkül nincs cselekvés sem. Ezt követően Dr. Kaló József „Célok és feladatok az állam, a társadalom és a haderő vonatkozásában” címmel történeti vonatkozásokban mutatta be, hogy bár a „haderő nem állít elő közvetlen javakat”, a politika a társadalom és a haderő egyensúlya igen nagy jelentőséggel bír egy állam életében. Ha ez az egyensúly megborul, vagy a párbeszéd nem folyamatos a szereplők között, a rendszerben hibák alakulnak ki.
 
Ezt követően Sztankai Krisztián százados a köznevelés interoperabilitásáról tartott előadást, majd Dr. Ujházy László alezredes „Híd a haderő és a társadalom között: tartalékosok és tartalékos szövetségek szerepe napjainkban” címmel a tartalékos rendszer fontosságáról és a tartalékosok szaktudásának hasznosítási lehetőségeiről beszélt a honvédségen belül. Dr. Jobbágy Zoltán alezredes és Stummer Judit a humánerőforrás utánpótlásáról, a KatonaSuli programról és a honvédelmi alapismeretek tantárgy eredményeiről beszéltek. Elmondták, hogy bár a felsőoktatásban megnyílt lehetőségek a tartalékos rendszer felé is terelhetnék a diákokat, legtöbbször nem motiválja őket a tartalékos vagy szerződéses jogviszony kialakítására. Kiss Dávid doktorandusz a nemzetgazdaság és a haderő viszonyáról adott elő, amelyben kifejezte, a nemzetgazdaság honvédelmi kiadásai érzékeny információk minden állam számára, így azokat nehéz nyílt elemzésben felhasználni. Záróelőadásként Bokros Tünde Ibolya arra a kérdésre adott választ, hogy milyen katonára van szüksége a Magyar Honvédségnek. A humánerőforrás jelentőségét kiemelve a katonák képzési lehetőségeit, a szaktudás és a tapasztalatszerzés fontosságát mutatta be. Előadásában felhívta a figyelmet a nyelvtudás és a szakmai továbbképzések szükségére is.
 
A konferencia vendégei között volt Prof Dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, Dr. Tálas Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja, Dr. Gulyás Géza alezredes, a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségének tüzér referense, Deme Balázs alezredes, a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökségének Központi Előmeneteli és Humánerőforrás Fejlesztési Osztály vezetője, Kovács József ezredes, a Magyar Honvédség Kiképzési és Doktrinális Központ Kiképzési Osztályának vezetője, Szabó Zoltán alezredes, a Magyar Honvédség Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály kiemelt főtisztje, Vanyur Tibor ezredes, Gáspár M. Levente alezredes, Nagymihály Zsolt alezredes, és Nagy Zsolt őrnagy a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokságáról, Domán László százados a Honvéd Vezérkar Logisztikai Csoportfőnökségéről,  és Asztalos Sándor főtörzszászlós, a vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárának vezénylő zászlósa.
Megosztás a Facebook-on