Szűkítés


Kiválasztott Címke

évforduló

Minden Címke 375


Jelenleg 2 bejegyzés található évforduló cimkével

Ötéves az NKE, kétéves a NETK

    •  dsc0612 2
    •  dsc0530 2
    •  dsc0542 2
    •  dsc0544 2
    •  dsc0549 2
    •  dsc0559 2
    •  dsc0571 2
    •  dsc0597 2
    •  dsc0602 2
    •  dsc0609 2
    •  dsc0624 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január elsején kezdte meg a működését, amelyről az intézmény minden kara önálló rendezvény keretében emlékezik meg. A karok közül a NETK külön évfordulót is ünnepelhet, hiszen az egyetem negyedik karaként jött létre 2015 februárjában.

„Öt év általában nem olyan hosszú idő egy intézmény életében, mi mégis annak érezzük, hiszen rengeteg dolog történt velünk az elmúlt években, amikor gyorsan és sűrűn zajlottak az események”- fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese hozzátette, hogy nemcsak az egyetemen, de annak falain kívül is mozgalmas volt ez az időszak, hiszen a magyar belpolitikában és a gazdaságban, valamint a nemzetközi térben is jelentős ütemben zajlottak az események. Kis Norbert az elmúlt időszak kiemelkedő eredményének tartja a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar létrehozását, amelyet már egyértelműen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indított útjára, úgymond az NKE saját gyermekének tekinthető. A rektorhelyettes elmondta, hogy a NETK-nak az egykori Nemzetközi Intézet alapjain való létrehozásához – az egyetem alapításához hasonlóan – végig kellett járni a bizalomépítés útját is, amelynek fontos része volt az intézmény fenntartóinak és az akkori Külügyminisztériumnak a támogatása is. Kis Norbert szerint viszonylag rövid idő alatt sikerült felépíteni egy olyan rendszert a karon belül, amely hatékonyan segíti az egyetem nemzetköziesítésének folyamatát. Az eredményeket sorolva a többi között szólt a NETK-n elindított angol nyelvű mesterszakról, amelyen egyre több hallgató szeretne tanulni. A jövőt illetően megjegyezte, hogy egyre nagyobb kutatási versenyben kell helyt állnia a karnak, amelyben segítség lehet a NETK tevékenységéhez kapcsolódó doktori iskola tervezett létrehozása. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel egy olyan felsőoktatási modellt sikerült kiépítenünk, amely azzal kecsegtet, hogy időtálló lesz”- hangsúlyozta Kis Norbert.

„Mi két évet tudunk ünnepelni az egyetem 5 éves történetében, de ha az elődintézmények és a társkarok tevékenységét is nézzük, akkor már a NETK esetében sem lehet óvodás korról beszélni” – fogalmazott köszöntőjében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja szerint a kar „csapata” elég heterogén, hiszen vannak közöttük jogászok, közgazdászok, történészek és politológusok is, akik más-más aspektusból közelítik meg a témákat. A dékán elmondta, hogy céljuk és feladatuk a közigazgatási szervek diplomáciai és nemzetközi feladataihoz, megfelelő szakmai felkészültségű utánpótlást biztosítani. „A NETK-ra ráragadt a diplomataképző kifejezés, de mi nem csak azokat várjuk a képzéseinkre, akik diplomaták szeretnének lenni, mert nagyon színes a képzési kínálatunk” – tette hozzá Koller Boglárka, aki szerint a multidiszciplináris sokszínűség az egyik legnagyobb előnyük. Koller Boglárka elmondta, hogy fontos változások történtek a kar életében az utóbbi időben is: újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot és a szeptembertől induló államtudományi mesterszakképzésben is két modullal vesznek részt. Hozzátette, hogy szeretnék növelni a közgazdasági tárgyú tantárgyak szerepét és aktívabban részt vesznek a továbbképzésekben is. A dékán szerint jól állnak a minőségi oktatók arányát és a publikációk számát tekintve is és sokat léptek előre a tehetséggondozásban. „Terveik között szerepel a hallgatói létszám növelése és az Európai uniós-képzések erősítése, amelyben fontos partner a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkársága” – mondta el Koller Boglárka.

Dr. Molnár Balázs Péter szerint az EU az a terep, ahol a magyar érdekeket képviselni és megvédeni szükséges, hiszen az uniós ügyek belügyek. A Miniszterelnökség Európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára úgy véli, hogy mindehhez felkészült szakemberekre van szükség. „Olyanokra, akik ki tudnak állni saját magukért és a társaikért, akik érvényesíteni tudják a haza érdekeit a visegrádi együttműködésben vagy a 27 uniós tagállam vonatkozásában is”- tette hozzá. Molnár Balázs Péter elmondta, hogy olyan rendszert szeretne a kormány kidolgozni, amelyben egyszerre tudják biztosítani a tárcák szakemberigényét és azt is, hogy az EU-s intézményekben a felkészült magyar szakemberek kulcspozícióba kerüljenek. „Mindebben nagyon fontos partner az egyetem és a kar is” -hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A magyar haderő új alapokra helyezett tartalékos rendszeréről és az idén létrejött Honvédelmi Sportszövetség céljairól beszélt előadásában Kun Szabó István vezérőrnagy. A Honvédelmi Minisztérium miniszteri biztosa szerint a megváltozott nemzetközi biztonsági környezet is arra késztette a szaktárcát, hogy egyfajta paradigmaváltás történjen a társadalom és a honvédelem kapcsolatában. A rendszerváltás óta- különösen a kötelező sorkatonaság felfüggesztésének köszönhetően – jelentősen csökkent a Magyar Honvédség létszáma, ami ma már 30 ezer alatt van. A vezérőrnagy beszélt a nemrég meghirdetett, „Zrínyi 2026” elnevezésű honvédelmi- és haderő-fejlesztési reformról. A tíz évre szóló program része az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése területi elven, amelyhez az év elején létrejött Honvédelmi Sportszövetség is nagyban hozzájárulhat tevékenységével.  A szervezet célja a honvédelemhez kapcsolódó sportágak felkarolása, a honvédelmi nevelés megerősítése, amelyhez az egyetemek is jó partnerek lehetnek a vezérőrnagy szerint. „Minél több fiatal szeretnénk a sporton keresztül a honvédelem ügye mellé állítani, nem titkolva azt a szándékot, hogy sokan közülük önkéntes vagy aktív katonai szolgálatot vállalnak majd”- tette hozzá Kun Szabó István.

A rendezvényen szakmai kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amelynek a kar oktatói és hallgatói vettek részt.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, NKE, évforduló, 2017

15 éves a Magyary Szakkollégium

    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • 15 éves a Magyary Szakkollégium
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
    • Magyary szakkoli kerekasztal
  • Előző
  • Következő

Az elmúlt időszak fontosabb pillanatait bemutató kiállítással és szakmai műhelybeszélgetésekkel ünnepli 15 éves fennállást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyary Zoltán Szakkollégiuma. A szakmai műhely tagjai egyre jobb eredményeket érnek el az országos tudományos versenyeken, a szervezet tavaly pedig a legmagasabb, három évre szóló minősített szakkollégiumi címet is megkapta.


A Magyary Zoltán Szakkollégium a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán működő, a közigazgatási értelmiség képzésére hivatott szellemi és közösségi műhely. A szakkollégium munkájában résztvevő mintegy 30 hallgató több szakmai műhelyben is végezhet tudományos tevékenységet, amelynek eredményeként tavaly már 11 TDK-dolgozat született és az OTDK-n is eredményesen szerepeltek a fiatalok. „A szakkollégiumi tevékenység az egyetem lényegéhez tartozik: a hallgatók itt többet vagy máshogy tanulhatnak, mint az egyetemi előadásokon, szemináriumokon. Ehhez azonban az is kell, hogy a hallgatóban megfelelő késztetés legyen a többlettudás elsajátítására”- fogalmazott az évfordulóra szervezett fogadáson Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora komoly teljesítménynek nevezte azt, hogy a szakkollégium 15 év elteltével is működik, ráadásul a magyar közigazgatás-tudomány zsenijének a nevét viselve végzi munkáját. Utalt rá, hogy a szakkollégiumok ma már a jogszabályokban is elismert formái a tehetséggondozásnak, sőt az egyetemi kiválóság egyik mérőeszközének is számítanak. A rektor Magyary Zoltán életútja kapcsán arra kérte a hallgatókat, hogy tanuljanak idegen nyelveket, kutatásaik során ne restelljenek elemezni és lehetőleg ne másod- vagy harmadkézből kapott információkból dolgozzanak.

„Önök valószínűleg többre vágynak, mint hogy „egyszerű” egyetemi hallgatók legyenek. Magasabb elméleti tudást, szakmai gyakorlatot kívánnak szerezni”- szólt beszédében a szakkollégium tagjaihoz Prof. Dr Kiss György. Az ÁKK dékánja felidézte egyetemi éveit, amikor szemináriumi csoportokba szerveződtek önkéntes alapon azok a hallgatók, akik szerettek volna „többet tudni” a világról, a szakmáról. Emberileg is fontos egy ilyen közösség a dékán szerint, hiszen például ők is segítik egymást mind a mai napig. Kiss György reméli azt, hogy a jelenlegi szakkollégiumi hallgatók közül minél többen választják majd a kar doktori képzéseit.

Keresztesi József, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság volt elnöke szerint a Magyary által képviselt szakmaiság őrzése és átadása csak akkor működhet jól, ha vannak olyan fiatalok, akik időben átveszik a stafétabotot. Ezért is törekednek minél szorosabb kapcsolatra a szakkollégiummal.

„Folyamatos inspirációt kell nyújtani a fiataloknak”- mondta Dr. Horváth Attila, a szakkollégium igazgatója, aki az elmúlt négy évben végzett munkáját oktatói pályafutása egyik legnehezebb, ugyanakkor legtöbb eredményt hozó részének tekinti. Az eredmények kapcsán szólt az OTDK-n elért sikerekről, a belföldi és külföldi tanulmányutakon való részvételről és a konferenciák szervezéséről is. Megemlítette, hogy a szakkollégium tagjai már egyetemi éveik alatt is tarthatnak idegen nyelven előadásokat, legközelebb például két hét múlva Krakkóban, egy hallgatói workshopon.

„Az elmúlt 15 évben nagyon sok segítséget kértünk és még többet kaptunk. Nemcsak oktattak, hanem neveltek is minket. Példaként szolgáltak számunkra, igazi mentorként támogattak minket”- köszönte meg egyetem és a kar jelenlegi, valamint korábbi vezetőinek segítségét Szakos Judit, a szakkollégium elnöke, aki oklevelet adott át a megjelenő mentoroknak.

A jövő közigazgatásának kihívásait mutatta be az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen olyan szervezetek képviselői vettek részt, mint a Budapest Dialog, a Design Terminál és a Lechner Tudásközpont. Az eseményen szó volt a főváros fejlődésében rejlő lehetőségekről, a versenyképes Budapestről alkotott jövőképről és az ezt támogató közigazgatási szakemberállománnyal szemben támasztott követelményekről. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövőorientált, intelligens városok adatokkal történő gazdálkodása kiemelkedő feladat a jövő szempontjából. Hangsúlyozták a helyi lakosokkal folytatott intenzív kommunikáció, a stratégiai gondolkodás és az önkormányzatok bevételtermelő képessége növelésének fontosságát.

A szakkollégium fennállásnak 15 éves évfordulója kapcsán az elmúlt időszak fotóiból és tárgyi emlékeiből rendeztek kiállítást, amelyet Boros Anita, az NGM vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkára, a szakkollégium első titkára nyitotta meg. A kétnapos rendezvény egy sporttal kapcsolatos kerekasztal-beszélgetéssel folytatódik, amelyen egykori  olimpiai és világbajnokok is részt vesznek.

A témáról további részleteket honlapunkon és a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában is olvashatnak. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on