Szűkítés


Kiválasztott Címke

2014

Minden Címke 500


Jelenleg 66 bejegyzés található 2014 cimkével

Karácsonyi ünnepség a Ludovikán

    • Karácsonyi ünnepség a Ludovikán
    • Karácsonyi ünnepség a Ludovikán
    • Karácsonyi ünnepség a Ludovikán
    • Karácsonyi ünnepség a Ludovikán
    • Karácsonyi ünnepség a Ludovikán
    • Karácsonyi ünnepség a Ludovikán
  • Előző
  • Következő

Bensőséges hangulatú rendezvényen búcsúztatták a hamarosan véget érő 2014-es évet a meghívott vendégek és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai a Ludovika Főépület kápolnájában.

A december 22-i karácsonyi ünnepség alaphangulatát Ó. Szabó István, Jászai Mari-díjas színművész adta meg, aki Nyírő József: Most már jöhetsz, Jézuska című novelláját adta elő. Ezt követően Prof. Dr. Patyi András köszöntötte a jelenlévőket. Az NKE rektora hangsúlyozta, hogy ez az első karácsonyi ünnepség a március végén átadott, egykori Ludovika Akadémia épületében, amelynek szellemisége jelen van a mindennapokban is. Patyi András megköszönte a jelenlévők egész éves munkáját, amellyel hozzájárultak az NKE fejlődéséhez.

A rendezvény ezután a szentegyházi gyermekfilharmónia közel egy órás karácsonyi műsorával folytatódott. A Haáz Sándor karmester által vezetett 140 fős székelyruhás gyermek énekkar és fúvós-vonós zenekar a székelyföldi Szentegyháza város büszkesége. A Magyar Örökség – díjas együttesnek nem ez volt az első magyarországi fellépése, hiszen többször szerepeltek már a magyar Parlamentben és Magyarország legszebb székesegyházaiban is, valamint egyre gyakrabban kapnak felkérést külföldi fellépésre is.

Műsorukkal a Ludovikán is nagy sikert arattak, az előadás végén a jelenlévők percekig tartó tapssal köszönték meg a gyermekeknek és karmesterüknek a nagyszerű előadást. A rendezvény ezt követően a Díszteremben folytatódott, ahol Dr. Janza Frigyes nyugalmazott vezérőrnagy, az egyetem Fenntartói Testületének ügyvivője mondott pohárköszöntőt. 

Cimkék: december, 2014

Ifj. Gróf Andrássy Gyula és az I. világháború

    • Ifj. Gróf Andrássy Gyula és az I. világháború
    • Ifj. Gróf Andrássy Gyula és az I. világháború
    • Ifj. Gróf Andrássy Gyula és az I. világháború
    • Ifj. Gróf Andrássy Gyula és az I. világháború
    • Ifj. Gróf Andrássy Gyula és az I. világháború
  • Előző
  • Következő

„Az alapítvány életében nagyon fontos a mai tudományos ülés, ahol az első nagy világégésre emlékezünk, illetve fontosnak tartjuk azt is, hogy méltóak legyünk az alapítvány névadójához, Ifj. Gróf Andrássy Gyulához. Alapítványunk elsődleges célja az, hogy létrehozza a Budapest központú, független, posztgraduális nemzetközi diplomata és politikusképző akadémiáját.” – mondta  köszöntőjében Dr. Szeiler Erika ügyvéd, az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány alapító-kurátora az „Ifj. Gróf Andrássy Gyula és az I. világháború” című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület Kápolnájában. Az esemény fővédnöke Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke volt.      

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a Nagy Háború kitörése óta eltelt száz év elegendő lehet ahhoz, hogy okosabbnak higgyük magunkat és részletekbe menően is megemlékezzünk az I. világháború történéseiről. Hozzáfűzte, hogy a nagy összefüggések ismerete segíthet a részletek megismerésében és ez a konferencia nagyban hozzájárul ahhoz, hogy még jobban megismerjük a száz évvel ezelőtti események folyamatait, motivációit, részleteit.

Prof. Dr. Mezey Barna, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora a „Kivételes hatalomról szóló, 1912. évi LXIII. törvénycikkről” tartott előadást. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekre vonatkozó törvényről Mezey Barna elmondta, hogy alapvetően arról szól, hogy hogyan lehet szolgálni kivételes állapotban a nemzeti érdekeket, a katonai érdekeket és a közrend érdekeit úgy, hogy a lehető legkevesebb sérelem érje az emberi jogokat. Az ELTE rektora szerint a kivételes hatalomról szóló törvénynek az óriási jelentősége abban áll, hogy annak bevezetése ellenére sem sérültek az alkotmány rendelkezései. Hozzáfűzte, hogy a szóban forgó törvény hihetetlenül nagy terhet rakott úgymond a közigazgatási apparátusra, a rendvédelmi és rendészeti szervekre.

 Patyi Gergely, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára az I. világháború idején felvetődő közjogi kérdésekről beszélt. Elmondta, hogy a Nagy Háború alatt megszülettek a választójogi reformelképzelések, de ezek nem emelkedtek törvényerőre, vagy ha igen, a háború miatt már nem vezették be azokat. Az államtitkár hozzáfűzte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország nem volt önálló nemzetközi jogalany, és felmerül a kérdés, hogy vajon megmenthető lett volna-e ez a többnemzetiségű államalakulat, ha nem következik be a háború. Talán a jól időzített, átgondolt reformokkal igen.  

A konferencián előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők a többi között a háború és a béke kérdéseiről Ifj. Gróf Andrássy Gyula gondolkodásának szemszögéből, az I. világháború idejére jellemző sajtópolitikájáról, gazdasági helyzetről, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának okairól.

Dr. Holló József, nyugalmazott altábornagy, az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kuratóriumának tagja zárszavában a következőket mondta: „Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula foglalkozott a társadalom problémáival, a gazdasággal, a történelemmel, a hadügyi és művészeti kérdésekkel, vagyis személyében egyidejűleg volt kül-, bel-, társadalom- és gazdaságpolitikus, történész, kicsit hadtudós, heraldikus, jogfilozófus és a kultúra támogatója.”     

A rendezvényen közreműködött a Magyar Honvédség Légierő zenekara Veszprém, akik az I. világháború katonadalaiból és népi énekeiből adtak ízelítőt a résztvevőknek. A konferencia részeként  a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum „Négy év vérben és vasban” című vándorkiállítását tekinthették meg az érdeklődők.  

Cimkék: december, 2014

Mezőségi táncok a Fölszállott a Páván

    • Fölszállott a Páva
    • Fölszállott a Páva
    • Fölszállott a Páva
    • Fölszállott a Páva
    • Fölszállott a Páva
  • Előző
  • Következő

Harmadik alkalommal rendezték meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zsibongójában a közmédia és az NKE közös szervezésében a Fölszállott a Páva című népzenei és néptánc programsorozatot. Ezúttal az erdélyi Mezőség mutatkozott be a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes és az Üver zenekar jóvoltából, akik a Fölszállott a Páva című televíziós tehetségkutató műsor második évadának döntősei és közönség kedvencei voltak. A műsor házigazdája ezúttal is a népzenei és néptánc tehetségkutató első évada szólótánc kategóriájának győztese, Berecz István volt.

Benő Barna, a Bekecs néptáncegyüttes vezetője mutatta be Erdély jellegzetes tájegységét, a Mezőséget az érdeklődőknek, amelynek néptánc kultúrája igen színes és változatos. Benő Barna elmondta, hogy a Mezőséget északon a Nagy-Szamos, északkeleten a Sajó patak, keleten és délen a Maros, délnyugaton az Aranyos folyó, nyugaton pedig a Kis-Szamos határolja, amely főként erdő nélküli dombság és mintegy háromszáz falu alkotja. Négy nagy tájegységre bontható, az Észak- Mezőségre, Belső-Mezőségre, Dél-Mezőségre és Kelet-Mezőségre. A tájegység jellegzetes táncairól a következőket mondta a néptáncegyüttes vezetője: „Az erdélyi táncok ezeréves tánckultúránkat őrzik, a középkortól egészen a modern korig, hiszen megtalálható itt a reneszánsz, az újkor verbunkja, sőt a XIX. század polgári, német eredetű táncok is.” 

 A Bekecs Néptáncegyüttes műsorában szerepeltek mezőmadarasi, mezőszopori, válaszúti táncok, amelyeket úgy válogattak össze az előadók, hogy néhány mezőségi falu jellegzetes táncából adjanak ízelítőt a közönségnek. A tájegységre jellemző táncok közül Benő Barna felsorolt néhányat a közönségnek a teljesség igénye nélkül. Ezek a vonulós táncok, a lassú forgatós, a lassú cigánytánc, a szökő, a csárdás, a gyors csárdás, a korcsos, a négyes,a sűrű, a ritka és a lassú legényes, valamint a verbunk.  

Dénes Károly, az Üver zenekar nagybőgőse, a mezőségi zene sajátosságairól beszélt a résztvevőknek. Elmondta: igazából a zene nyersessége az, ami megfogja az embert, például az, amikor a bőgő úgymond „recseg”. Hozzáfűzte, hogy a zenekar hegedűből, brácsából és nagybőgőből áll, amelyet az „erdélyi trió” elnevezéssel illetnek, azért, mert az előbb említett három hangszer adja a zenekar alapját. Ezek néha kiegészülnek a cimbalommal a székely Mezőségben, például Boncidán.  

A hagyományokhoz híven a táncbemutatót követően a közönség is kipróbálhatta a mezőségi tánclépéseket. A Fölszállott a Páva jövőre folytatódik tovább, ahol újabb tájegységek népzenei és néptánc kultúráját ismerhetik meg a műfaj szerelmesei. 


A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van

    • A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van
    • A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van
    • A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van
    • A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van
    • A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van
    • A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van
  • Előző
  • Következő

Az idei év utolsó Ludovika Szabadegyetem előadásán Dr. Budaházi Árpád százados, az NKE RTK Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőeljárásjogi Tanszékének adjunktusa beszélt a poligráfos vizsgálattal kapcsolatos hitekről és tévhitekről. Budaházi Árpád hangsúlyozta, hogy vannak, akik a poligráfban, vagy ahogy a köznyelvben hívják, a hazugságvizsgáló gépben a csodaszert látják, mások viszont kételkednek benne, és óva intenek az alkalmazásától. Érdemes megvizsgálni, hogy van-e alapjuk a műszerrel kapcsolatban elterjedt hiteknek és tévhiteknek.

A poligráfos vizsgálat történetéről az előadó elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államok a poligráf szülőhazája, amelynek végleges formája Leonarde Keeler nevéhez fűződik. Magyarországon az 1970-es évek végén a titkosszolgálat kezdte el alkalmazni a poligráfot, majd az 1980-as évek elejétől már a nyílt büntetőeljárásban is igénybe vették. Hazánkban a nyomozó hatóság kezdetben emberölési ügyekben vette igénybe a poligráfot. A vizsgálattal érintett bűncselekmények köre mára már kiszélesedett, szinte minden ügytípusnál alkalmazható. A poligráfot elsősorban arra a célra használják, hogy azonosítsák az elkövetőt, vagyis azt vizsgálják, hogy a gyanúsított őszintén tagadja-e a bűncselekmény elkövetését. A vizsgálat gyakran olyan tárgyi bizonyítékokhoz is elvezetheti a hatóságot, amelyeknek a létéről nem volt tudomása.

Az előadáson elhangzott, hogy a poligráf alkalmazása a lelepleződés következményeitől való félelem által kiváltott reakciókra, testi változásokra épít. A közhiedelemmel ellentétben a műszer önmagában nem alkalmas arra, hogy mérje a vizsgált személy válaszainak őszinteségét. Ezt ugyanis a szaktanácsadó állapítja meg azokból a poligráfos adatokból, amelyek a feltett kérdések által kiváltott élettani változásokat jelzik.

Azzal kapcsolatban, hogy manipulálható-e a poligráfos vizsgálat, Budaházi Árpád elmondta, hogy a műszer megbízhatóságát csökkenthetik az olyan technikák, amelyek a poligráfos vizsgáló félrevezetésére irányulnak. A „nemmel” válaszoló alany azt próbálja elérni, hogy feleletét annak ellenére „nemnek” vélje a szaktanácsadó, hogy az valójában „igen”. A manipuláció felismerése, leleplezése, illetve kivédése olyan feladat, amelyre a szaktanácsadók képzése során is nagy hangsúlyt helyeznek. Akadnak azonban olyanok, akik képesek észrevétlenül manipulálni a poligráfos vizsgálat eredményét. Számos olyan technika terjedt el, amely alkalmas lehet arra, hogy megtévessze a szaktanácsadót. Ilyen például a nyelv megharapása, a végbél záróizmának erőteljes összeszorítása, a cipőbe helyezett rajzszöggel fájdalom okozása, a lélegzet visszatartása, valamint a színtelen körömlakk alkalmazása az ujjhegyen, amely csökkenti a bőr elektromos feszültségét. A poligráfos vizsgálatokat végző hazai szaktanácsadók szerint a mai korszerű műszerekkel ezek a technikák könnyen felismerhetőek, kivédhetőek.

 Budaházi Árpád kiemelte, hogy hazánkban a poligráfos vizsgálat az elmúlt több mint három évtized alatt számos ügyben hozott gyors eredményt, de ennek ellenére nem csodaszer, és a poligráfos vizsgálatot végző szaktanácsadó sem tévedhetetlen. Éppen ezért jónak mondható az a bírósági gyakorlat, amely önmagában a poligráfos vizsgálat eredményének nem tulajdonít nagy jelentőséget, és úgy tekint rá, mint egy bizonyítékra a sok közül. A poligráfos vizsgálat beleegyezéshez kötött, ha valaki nem vállalja, az nem jelent terhelő bizonyítékot rá nézve. A poligráf előnye, hogy segít meghatározni a nyomozás irányait, és a bíróságra is megnyugtató hatással van, ha a poligráfos vizsgálat eredménye egy újabb érv lehet a bűnösség megállapítása mellett vagy ellen.

Budaházi Árpád előadásával véget ért a Ludovika Szabadegyetem idei programsorozata. Az előadásokat alkalmanként több mint százan hallgatták meg. Az Egyetem elismerő oklevelekkel díjazta mindazokat a résztvevőket, akik szorgalmasan látogatták a rendezvényeket és jó eredménnyel töltötték ki az előadások témáiban összeállított teszteket. Az okleveleket Prof. Dr. Padányi József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettese, megbízott tudományos rektorhelyettes adta át. Akik nem tudtak részt venni a programsorozaton, az előadásokról készített videó felvételeket megtekinthetik az egyetem honlapján, ahol az előadók diasorai, illetve a tesztek megoldásai is megtalálhatóak. http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/szabadegyetem


Autonómia törekvések Skóciától Erdélyig

    • Ludovika Szabadegyetem
    • Ludovika Szabadegyetem
  • Előző
  • Következő

Dr. Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi és Európai Jogi Tanszékének egyetemi docense az európai autonómia dilemmákról tartott előadást a Ludovika Szabadegyetemen. Az előadó kiemelte, hogy azok az autonómia problémák, amelyek Skóciától Erdélyig megfigyelhetők, egyértelműen a nemzetállamok kialakulásához köthetők.

Vizi Balázs szerint az „egy nyelv, egy nemzet, egy ország” hármasa alkotja a modern nemzetállamokat, melyek kialakulása a XIX. században válik igazán hangsúlyossá. Amikor 1865-ben létrejött Olaszország, az állam első miniszterelnöke a következőket mondta: „Megcsináltuk Olaszországot, már csak az olaszokat kell megteremteni hozzá.” Ezek az államok, mint például Olaszország, hiába fogalmazták meg magukat nemzeti alapon, mégis nagy különbségek voltak a lakosság nyelvében, szokásaiban, regionális identitásában.

Vizi Balázs Bibó István gondolatait idézte: „Lehet, hogy az I. világháború előtti század igazságtalan volt, és az Osztrák-Magyar Monarchia nem biztosította a népek szabadságát, de nem is ígérte azt. Az I. világháború utáni hatalom viszont azt hirdette, hogy megadja minden nemzetnek az önrendelkezés szabadságát, de ezt az ígéretét nem teljesítette.” Ezért alakult ki később az a helyzet, hogy a II. világháborúhoz vezető út az etnikai és területi revízióval van kikövezve: ezt jól példázza a náci Németország, amely terjeszkedésének első fázisa lényegében arról szól, hogy a németek lakta területeket visszacsatolják. Az I. világháború után tehát hiába tartották az „egy nyelv, egy nemzet, egy ország” elvet követendő példának a nemzetállamok megalakításánál, ezt a gyakorlatban nem tudták megvalósítani és ennek máig ható súlyos következményei vannak.

Az előadáson elhangzott, hogy Skócia és Anglia egyesülése egy olyan közjogi keretben jött létre az 1700-as évek elején, ahol létezett a skót identitás, hiszen volt saját jogrendjük, oktatási rendszerük, egyházuk és ezeket a brit birodalomban tiszteletben tartották.  A skót nemzeti mozgalom az 1920-as években öltött politikai jelleget, de kezdetben nem volt meghatározó szerepe. A skót identitás ugyanis másodlagos volt a brithez képest, mert a skótok elsősorban brit birodalmi polgárnak tekintették magukat.

Nagy-Britannia világhatalmi pozíciójának megszűnésével párhuzamosan megerősödtek a skót nemzeti identitási törekvések. Az igazi nagy lökést a skót nemzeti mozgalmaknak Margaret Thatcher miniszterelnök asszony adta meg, aki intézkedéseivel megnyirbálta a skót érdekképviseletet, és a liberális kapitalizmus támogatásával főként a nehézipari körzeteket sújtotta, amely a skót központoknak számító Glasgow és Edinburgh környékén élőket érintette. A konzervatív kormány bukása után a munkáspárti Tony Blair lett a miniszterelnök Angliában, ekkor szavazta meg a parlament a devolúciós törvényt, a központi hatalmat helyi szintre ruházva át. Tehát létrejött a skót parlament, önálló hatáskörökkel, saját kormánnyal.    

Vizi Balázs az erdélyi autonómia törekvésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a román alkotmány világosan fogalmaz: Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam, az államnyelv pedig a román. A magyar kisebbség autonómia igénye 1990 óta folyamatosan napirenden van, és elsősorban a Székelyföldre koncentrálódik. A román politikai elit esetében bármi, ami az autonómia törekvésekhez kapcsolódik, elszakadást, háborút és elsősorban biztonságpolitikai kérdést jelent. Vizi Balázs szerint a román politikai elit semmilyen teret nem akar adni a székelyek területi autonómia igényének.       

A Ludovika Szabadegyetem következő előadása 2014. december 9-én, 18.00 órától lesz a Ludovika Főépületben, ahol Dr. Budaházi Árpád a poligráfos vizsgálat körüli hitekről és tévhitekről beszél az érdeklődőknek.



Konferencia a fogyasztók védelmében

    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
  • Előző
  • Következő

Fogyasztóvédelmi szempontból mérföldkőnek számít az az esemény, amelynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara adott otthont, ugyanis Magyarországon először rendeztek nemzeti fogyasztóvédelmi konferenciát, "Új irányok, lehetőségek a fogyasztóvédelem területén“ címmel. A szakmai rendezvényt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az NKE Közigazgatás-tudományi Kara és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közösen szervezte. Az eseményen Dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter elismerő oklevelet adott át Prof. Dr. Patyi Andrásnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának a konferencia megszervezéséért.

Az NKE rektora köszöntőjében elmondta, hogy a fogyasztóvédelmi rendszer egy olyan közigazgatási, államigazgatási szakágazat, amelynek a jelentőségét nem szabad lebecsülni. „Egy olyan fejlett ipari társadalomban élünk, ahol a fogyasztók és a fogyasztási cikkeket előállítók között egyre nagyobb a távolság. Ez egyre nagyobb felelősséget ró minden olyan állami és nem állami intézményre, amelynek az a feladata, hogy amit fogyasztóként kapunk, annak a minősége ne csak állandó, hanem egyre jobb legyen, és ne tartalmazzon veszélyes faktort. A fogyasztóvédelem alapvető feladata tehát az, hogy elhárítson bizonyos gazdasági, társadalmi jelenségekben rejlő veszélyeket.”  – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a konferenciát Prof. Dr. Patyi András.

Dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter nyitóelőadásában kiemelte, hogy a fogyasztók magas szintű védelme akkor valósulhat meg, ha a jogalkotó, a hatósági szereplők, a tudomány, az oktatás képviselői, a civil szervezetek, a fogyasztók és a vállalkozások közösen hoznak létre egy jó gyakorlatot a fogyasztóvédelemben. Seszták Miklós hozzáfűzte, hogy a fogyasztóvédelemben gyökeres szemléletváltozás következett be, hiszen az alaptörvény állami feladatként fogalmazza meg fogyasztói jogok védelmét, és a kormány partneri szemlélettel fordul a terület szereplői felé. A nemzeti fejlesztési tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a hatékony panaszkelést biztosító békéltető testületek szerepének erősítéséhez a 2015. évi költségvetésben biztosítják az anyagi forrást.

Koszorús László, az NFM fogyasztóvédelemért felelős a helyettes államtitkára „A fogyasztóvédelmi politika hazai célrendszere” című előadásában a többi között elmondta: a legfőbb feladatuknak azt tekinti, hogy az állam szorosabbra fűzze a fogyasztók és a gazdasági élet szereplői közötti kapcsolatot, erősítse a fogyasztóvédelmi hatósági fellépést, illetve segítse a békéltető testületek munkáját. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a fogyasztóvédelem területén munkacsoportokat hoztak létre a közigazgatási szabályok egyszerűsítésére, nagy hangsúlyt fektetnek az árubemutatók szabályozására, az elektronikus kereskedelemre, a belső folyamatok optimalizálására, az informatikai eszközök elterjesztésére, és a hatósági jogosultságokat igazoló dokumentumok biztosítására. Koszorús László felhívta a figyelmet a tárca új kezdeményezésére, a Fogyasztóbarát település elismerő címre.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tevékenységeiről és eredményeiről dr. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megbízott főigazgatója tartott előadást a résztvevőknek.


Fölszállott a páva szatmári módra

    • Páva
    • dsc 4894 2
    • dsc 4930 2
    • dsc 5003 2
    • dsc 5006 2
    • dsc 5095 2
    • dsc 5112 2
    • dsc 5221 2
    • dsc 5270 2
    • dsc 5283 2
    • dsc 5364 2
  • Előző
  • Következő

Tovább folytatódott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a közmédia közös népzenei és néptánc programsorozata a Ludovika Főépület Zsibongójában. A nagy sikert aratott nyitó rendezvény után - amely a kalotaszegi hagyományokból adott ízelítőt - ezúttal a szatmári tájegység mutatkozott be.

Az eseményen Diószegi László történész-koreográfus, a Fölszállott a Páva tehetségkutató műsor zsűritagja a szatmári térség gazdag népzenei és néptánc jellegzetességeit mutatta be a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes és zenekara közreműködésével.

A történész a Felső-Tisza-vidékéről tartott rendhagyó néprajzórán elmondta, hogy ez a tájegység kívül esett a török hódoltsági területeken, ezért a népi kultúra itt nagyon változatos és gazdag, hiszen a törököknek így nem volt befolyása az itt élők kultúrájára. A koreográfus hozzáfűzte, hogy a kulturális sokszínűséghez hozzájárul az is, hogy sokféle etnikum él a területen: a magyaron kívül szlovák, ruszin és cigány. Az előadáson elhangzott az is, hogy a kuruc mozgalomnak és a reformkori nemességnek a gócpontja is volt ez a terület, innen ered az úgynevezett verbunk kultúra. Diószegi Lászlótól megtudhattuk, hogy a verbunk tánc neve a 18. század közepétől ismert úgynevezett táncos katonatoborzás német kifejezéséből, a werben, vagyis toborozni szóból ered. 

Az érdeklődők a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes jóvoltából ízelítőt kaphattak a nagyecsedi magyar verbunkból, a kiskállói oláhosból, és a XVIII-XIX. századi csárdákban, a parasztok által táncolt csárdásból. Utóbbiból Szatmárban három féle is van: a lassú, a csendes és a gyors csárdás. A pusztákon élő pásztorok tánckultúrájába is beavatták a résztvevőket a táncosok, akik úgynevezett botolót táncoltak, amely a középkorból eredő botos tánc.

A valódi cigánytánc is szerepet kapott az eseményen, ahol gitárral, kannával, kanállal, illetve a jellegzetes, eredeti szájbőgőzéssel kísérték a cigányzenészek a táncosokat.

A nagysikerű rendezvény házigazdája ezúttal is Berecz István volt, aki betartotta azt az ígéretét, hogy a tánc ezúttal nagyobb szerepet kap majd a műsorban. Az esemény végén táncházba invitálták a szervezők a jelenlévőket, akik elsajátíthattak néhány alaplépést a tájegység táncaiból.

 Az idei tanévben még öt alkalommal rendezik meg a Kárpát-medence egy-egy jellegzetes tájegységének kultúráját bemutató programsorozatot a Fölszállott a Páva című műsor ifjú tehetségeinek közreműködésével. Legközelebb december 11-én, csütörtökön fél héttől a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes és zenekaruk lesz a vendég, akik az erdélyi Mezőséget mutatják be az érdeklődőknek. 

Cimkék: november, program, 2014

Öt éves a budapesti NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ

    • Konferencia
    • Konferencia
    • Konferencia
    • Konferencia
    • Konferencia
    • Konferencia
  • Előző
  • Következő

„Magyarország tizenöt évvel ezelőtti csatlakozása óta komoly szerepet vállal a NATO kötelékében. Ezt jól bizonyítja az Észak-atlanti Tanács által 2009 októberében létrehozott budapesti NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ (NATO KEKK), amely fennállásának ötödik évfordulóját ünnepli. Ez az első nemzetközi katonai intézmény Magyarországon” – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület kápolnájában, az évforduló kapcsán megrendezett konferencián.

A honvédelmi tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy a szeptemberi walesi NATO-csúcson a tagállamok aláírtak egy deklarációt, amely meghatározza a védelempolitikát a következő évekre, és ennek részeként vállalták a védelmi kiadások növelését. Magyarország is elkötelezett e célok megvalósítása mellett, így már a jövő évi költségvetésben is több jut a honvédelemre. 

A miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország kiemelt jelentőséget tulajdonít a katona-egészségügyi ellátás fejlesztésének is. Az intézmény fennállásának ötödik évfordulója alkalmából Hende Csaba köszönetét fejezte ki az észak-atlanti szervezet tagállamainak a hozzájárulásukért, és megköszönte valamennyi együttműködő intézménynek, köztük a budapesti Semmelweis Egyetemnek  a munkáját is. 

Az eseményen Stefan Kowitz dandártábornok,  a NATO KEKK igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a katona-egészségügyi központ kiváló példája a NATO okos védelem elnevezésű képességének. 
A dandártábornok hozzáfűzte, hogy a szervezet képzésekkel, gyakorlatok szervezésével, az ismeretek és tapasztalatok cseréjével segíti a külföldön állomásozó katonai csapatok egészségügyi kockázatainak kivédését, az esetleges sérülések hatékony ellátását, és hozzájárul a tagállamok nemzeti egészségügyének fejlesztéséhez is.


A  rendezvényen elhangzott az is, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban működő Katona-egészségügyi Kiválósági Központ szakmai programjával támogatja a NATO katona-egészségügyi céljainak megvalósítását. A központ megalapítója Magyarország, amelyhez csatlakozott "szponzoráló nemzetként" a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország és Románia, az Egyesült Államok és folyamatban van Belgium csatlakozása is.

Fotó: Tóth László / honvedelem.hu


Zrínyi Miklósra emlékeznek

    • Zrínyi
    • dsc 3204 2
    • dsc 3228 2
    • dsc 3263 2
    • dsc 3313 2
    • dsc 3369 2
    • dsc 3425 2
    • dsc 3473 2
    • dsc 3546 2
    • dsc 3564 2
    • dsc 3587 2
    • dsc 3606 2
  • Előző
  • Következő

Amikor a múltról beszélünk, ne legyen felőle kétségünk, ezt mindig a jövő érdekében tesszük - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere annak a háromnapos konferenciának a megnyitóján, melyet a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum rendez Zrínyi Miklós halálának háromszázötvenedik évfordulója tiszteletére, Határok Fölött címmel. A november 18-i megnyitón a miniszter hozzátette: Zrínyi esetében egy, a XXI. század elején is időszerű egyéniségről, államférfiról van szó.

"Sok az egyben és egy a sokban" Talán ez az egyik mód, ahogyan Zrínyi röviden jellemezhető - vélte Balog Zoltán. Zrínyi Miklós nemcsak polihisztor volt, műveltségének köszönhetően nemcsak az élet számos területén ismerte ki magát, de nála mindez egy gyökérből táplálkozott és egy cél megvalósítását szolgálta. A miniszter szerint a Zrínyiek a nemzeti arisztokráciához tartoztak, a szó legnemesebb értelmében. Vagyis ez nem egy genetikai vagy vér szerinti dolgot jelent - magyarázta. A Zrínyiek neveltetésükben a világmércéhez igazodtak, de pontosan tudták, hogy ebből nemzeti teljesítménynek kell fakadnia. Nem volt jellemző rájuk az a meghunyászkodó nemzeti szervilizmus, ami mindig azt gondolja, hogy ami kinn van, az feltétlenül több, értékesebb, mint amire mi magunk vagyunk képesek. A Zrínyiek otthonosan mozogtak bármelyik európai udvarban, ugyanakkor képesek voltak idehozni mindazt, ami értékes volt - mondta Balog Zoltán, aki hozzátette: a Zrínyiek úgy vélték, az a különleges állapot, amibe beleszülettek, különleges kötelezettségeket is rótt rájuk. Mégpedig azt, hogy a nemzetüket szolgálják. A politikus szerint Zrínyi Miklós egy álló csillag a magyar történelem egén, akire nagy szükség van a XXI. században is.

Dr. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerint fontos, hogy a szakmai eredmények számbavétele mellett a szélesebb közvéleményhez is közelebb kerüljön ez a bonyolult korszak. A szakemberek szeretnék szintézisben egyesíteni azokat a különféle tudományos kutatásokat, melyek Zrínyi Miklós személyével foglalkoznak. A legújabb történettudományi kutatások például segítenek megérteni Zrínyi Miklós kettős, magyar és horvát identitását - beszélt a főigazgató a megnyitón a konferencia egyik témájáról. Összességében olyan katonát és politikust látunk, akinek álmai és ambíciói messze túlterjeszkedtek a korabeli realitások határán - summázott a szakember Zrínyi Miklóssal kapcsolatban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mint a hazai honvédtisztképzés egyedüli letéteményese, kellemes kötelességének tartja, hogy a Zrínyi-hagyományok ápolását folytassa - mondta a tanácskozáson Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, rektorhelyettes. A Zrínyi örökségével személy szerint is sokat foglalkozó szakember felidézte: 1664, a költő hadvezér életében egyszerre hozta el a magasságot és a mélységet. Ennek az évnek az elején került sor a világtörténelmi jelentőségű téli hadjáratra, ugyanakkor 1664-ben veszítette el élete egyik fő művét, Zrínyi-Újvárat. Ezután megkeseredetten tért haza birtokára.

Dr. Mádi László, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a konferencián elmondta: az intézmény 1968 óta emlékezik meg különleges érme kibocsátásával egy-egy nevezetes magyar történelmi alakkal vagy eseménnyel kapcsolatos évfordulóról. A Zrínyi Miklós halálának 350. évfordulójára létrehozott emlékérme fizetőeszközként is használható, két- és ötezer forintos címlet létezik belőle. A három hónapig névértéken megvásárolható, háromcentis, ötezer példányban kibocsátott, ötezer forintos ezüstérmét Hunyadi László, erdélyi származású művész tervezte. Az érme a Magyar Pénzverő Zrt-nél szerezhető be.

A háromnapos nemzetközi konferencia szerdán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében folytatódott, ahol Padányi József dandártábornok avatta fel a Zrínyi tiszteletére elkészült emléktáblát.

Zrínyi Miklós, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa 1620. május 1-jén született. Horvát eredetű főnemesi családból származott, dédapja az 1566-ban Szigetvár védelmében elesett törökverő hős, Zrínyi Miklós volt. Magát katonának tartotta, fő műve első irodalmi eposzunk, a dédapjának emléket állító Szigeti veszedelem. Zrínyi új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. Zrínyi Miklóst 1664. november 18-án sebezte halálra egy vadkan. Zrínyi halálát akkor és azóta is összeesküvés-elméletek övezik, mert az emberek nem akarták elhinni, hogy a számos csatában győztes hőssel egy megvadult állat végezzen. Annyi bizonyos, hogy a Habsburgoknak kapóra jött Zrínyi halála, akivel a magyar történelem egy válságos pillanatában az évszázad legnagyobb politikusa szállt a sírba. 


Fölszállott a Páva a Ludovikán

    • Páva
    • Páva
    • Páva
    • Páva
    • Páva
    • Páva
    • Páva
    • Páva
    • Páva
    • Páva
  • Előző
  • Következő

Nagy sikert aratott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az MTVA együttműködésében megvalósuló népzenei és néptánc programsorozat első rendezvénye. A Fölszállott a Páva című népzenei-néptáncos tehetségkutató műsor ifjú tehetségei és közreműködői a Kárpát-medence egy-egy jellegzetes tájegységének népzenei és néptánc kultúrájából adnak ízelítőt. A Ludovika Főépület zsibongójában elsőként Kalotaszeg hagyományait mutatta be Zsuráfszki Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, és Berecz István, a 2012-es tehetségkutató szóló tánc kategóriájának nyertese. Az eseményt Dr. Horváth József, az NKE főtitkára nyitotta meg, aki elmondta, hogy az egyetem nagy hangsúlyt fektet a népzene, a néptánc, a kulturális értékek és hagyományok ápolására, ezért is indította útjára a közmédiával együtt ezt a nívós programsorozatot.

Berecz István, a tehetségkutató első évada szólótánc kategóriájának győztese a rendezvényen elmondta, hogy a Kalotaszegi tájegység az egyre ritkuló erdélyi tömbmagyar területeknek egyik olyan utolsó bástyája, amelyet gyönyörű és színes kultúra jellemez, a virtuóz legényes táncával, valamint a kiapadhatatlan énekes kincsével. „Ez egy miniatűr lombikja, kincsőnyi szelete a magyar kultúrának, amelyet mindenképpen meg kell őrizni.”- hangsúlyozta Berecz István, a rendezvény házigazdája.   

Zsuráfszki Zoltán elmondta, hogy Kalotaszeg Erdély legsajátosabb magyar tájegysége, amelynek csodálatos zenei, tánc- és viseletkultúrája van. A koreográfus hozzáfűzte, hogy a kalotaszegi táncokat az egyéni, individuális stílus jellemzi, példaként említette a kalotaszegi legényest, amelyet a férfi táncok királyának nevezett, hiszen ez az a szóló tánc, ahol a férfi táncosok megmutathatják tudásukat.

Az NKE hallgatói és munkatársai körében a népzenei és néptánc hagyományokat népszerűsítő program keretében a Fölszállott a Páva első évadból ismert Czifra Táncegyüttes és 2014 egyik nagy kedvence, a Góbé Zenekar húzta a talpalávalót. Berecz István rendhagyó néprajz órája után egy fergeteges táncházba invitálta a táncos kedvű résztvevőket.

Ebben a tanévben összesen hét alkalommal rendezik meg a népzenei és néptánc programsorozatot, amely minden esetben lehetőséget ad az egyetemi polgároknak arra, hogy valóban részesei legyenek a bemutatott tájegységnek, hiszen „ez a műfaj nem vitrinbe való.” A Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetése azt szeretné, hogy a programsorozatnak köszönhetően elkezdődjön egy egyetemi népzenei-néptánc csoport szervezése. A következő alkalommal, november 27-én Kelet-Magyarország népzenei és néptánc kultúrájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A szakértő vendég Diószegi László lesz, a hangulatról pedig a Galiba zenekar és az Alba Regia Táncegyüttes gondoskodik. Az első rendezvény tapasztalatai alapján a tánc már nagyobb szerepet fog kapni a műsorban.

A rendezvényekről honlapunkon, facebook oldalunkon és hírlevelünkben folyamatosan tájékoztatjuk az egyetemi polgárokat. 

Cimkék: november, program, 2014

Konferencia a rendszerváltozásról

    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
    • Rendszerváltozás
  • Előző
  • Következő

A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan, a rendszerváltozás 25 éves évfordulója alkalmából rendeztek tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának Állam- és Társadalomelméleti Intézete szervezésében.

Az eseményen Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntőjében a többi között elmondta: „A rendszerváltás óta eltelt huszonöt év értékelése, ha csak a közjogi, államszervezési, illetve államvezetési változásokra gondolunk, nagyon komplex feladat és igen komoly kihívás olyan emberek jelenlétében, akik a huszonöt évvel ezelőtti folyamatoknak nem csak tanúi,résztvevői, hanem alakítói is voltak.”

A konferencia nyitóelőadását Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter tartotta, aki arról beszélt, hogy milyen igazságügyi reformok foglalkoztatták az elmúlt negyedszázadban az igazságügyi minisztereket, valamint a kormányzatot. Trócsányi László, Bronislaw Geremek lengyel politikust, az 1989-ben a rendszerváltást Lengyelországban győzelemre juttató kerekasztal-megbeszélések nagy stratégáját idézte, aki szerint nem csak erőszakkal lehet történelmi változást elérni. Az igazságügyi miniszter szerint a rendszerváltozás egy olyan jogi forradalomnak is tekinthető, amelyet főként közjogi eszközökkel vívtak meg. „Ahhoz a jogász nemzedékhez tartozom, amelynek meghatározó élmény volt, hogy közreműködhetett a rendszerváltozásban. A rendszerváltozást egy közjogi pezsgés előzte meg a jogi karokon, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetében, illetve más kutatóhelyeken. Huszonöt évvel ezelőtt diktatúrából kellett demokráciába, önkényuralomból jogállamba átmenni, illetve a tervgazdálkodásból piaci, magángazdaságra átállni.”- fűzte hozzá Trócsányi László, aki szerint ma az a legfontosabb feladat, hogy az alaptörvény kultúrája hassa át a jogrendszert és az igazságszolgáltatást az európai értékekkel összhangban.

Prof. Dr. Paczolay Péter, kutató professzor, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a rendezvényen az elmúlt huszonöt év tanulságait összegezte az AB negyedszázados működése kapcsán. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy egy előzmények nélküli intézmény jutott fontos szerephez, amely alapvetően befolyásolta a jogi rendszer alakulását, illetve bevezette a magyar politikába az európai alkotmányos kultúrát. Paczolay Péter szerint egy folytonosságot teremtett meg az Alkotmánybíróság, amely mindenekelőtt a jogbiztonságot szolgálja.

Prof. Dr. Szabó Máté kutató professzor, volt ombudsman „25 év – Civil társadalom, mozgalmak, tiltakozás ” címmel tartott előadást. Dr. Horváth Attila, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar Állam- és Társadalomelméleti Intézet intézetvezető egyetemi docense „Az igazságtétel kérdése” elnevezésű előadásában kitért arra, hogy 1944 és 1990 között számtalan koncepciós per és különböző törvénytelenség történt Magyarországon, ezért a rendszerváltás után fontos kérdés volt, hogy milyen módon lehet igazságot tenni, orvosolni az emberek sérelmeit. Horváth Attila konkrét példaként említette a Nagy Imre-per semmisségének kimondását.  

A plenáris ülést követően két szekcióban hallgathattak előadásokat az érdeklődők a rendszerváltással kapcsolatos témákban Dr. Fejes Zsuzsanna, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese és Szabó Máté Csaba tanársegéd vezetésével.  


Ünnepi Szenátusi Ülés az NKE-n

    • Szenátus
    • dsc 0371
    • dsc 0119
    • dsc 0094
    • dsc 0072
    • Estély
    • Estély
  • Előző
  • Következő

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából ünnepi Szenátusi ülést tartott a Nemzet Közszolgálati Egyetem, a Ludovika Főépület kápolnájában. Az ülést a Szenátus elnöke, Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg, aki beszédében Démokritosz görög filozófus gondolatait idézte: „Az államügyeket kell a legfontosabbaknak tartani minden egyéb között, hogy jól intéztessenek. Hiszen a jól kormányzott állam a legnagyobb mentsvár, s ebben minden benne van: ha ez egészséges, akkor minden egészséges, ha viszont ez tönkremegy, minden tönkre megy.” Az NKE rektora hozzáfűzte, hogy mindenki, aki a tudomány művelésére adja magát, ezen a héten fejet hajt Széchenyi István és a tudomány előtt, hiszen a tudományt, a tudást alázattal kell megközelíteni. A Szenátus elnöke kiemelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen –és egyben az országban - most először adnak át közigazgatás-tudományi PhD fokozatot, mivel az NKE-n működik az egyetlen közigazgatás-tudományi doktori iskola.

Az eseményen az intézmény vezetői egyetemi kitüntetéseket és címeket adtak át. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Szenátusának döntése alapján az Egyetem Díszpolgára címet Dr. Navracsics Tibor kapta, aki miniszterként meghatározó személyisége volt az egyetem megalapításának és működési feltételei megteremtésének. A közigazgatási reform intézkedéseivel, a Ludovika Campus fejlesztési projekt elindításával és számos más döntésével hozzájárult az NKE fejlődési pályára állításához, hírnevének megteremtéséhez.


Az ünnepi Szenátusi ülésen Egyetemért Emlékérem kitüntetést kapott Vinczéné Mészáros Csilla, a Fenntartói Testület Honvédelmi Minisztérium által delegált munkatársa, valamint Prof. Dr. Szternák György, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadászati és Hadelméleti Tanszékének óraadó egyetemi tanára.

Rektori Kitüntető Oklevelet vehetett át Prof. Dr. Lentner Csaba egyetemi tanár, a Közigazgatás-tudományi Kar oktatója, Dr. Temesi István egyetemi docens, a Közigazgatás-tudományi Kar oktatója, Juhász László alezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar munkatársa, illetve Nagy Imréné főtanácsos, könyvtárvezető.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rektorának döntése alapján Magyary Chair megbízatásban részesült Prof. Dr. Kiss György egyetemi tanár, aki a megbízatás elnyerésével kutatói, egyetemi oktatói és tudományszervezői munkássága révén hozzájárul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem eredményeihez, hazai és nemzetközi elismertségének öregbítéséhez.

A rendezvényen Prof. Dr. Munk Sándor nyugállományú ezredes, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke mutatta be az egyetem új habilitált doktorait: Dr. Boda József vezérőrnagyot, Dr. Pátzay Györgyöt és Dr. Resperger István ezredest, akik az ünnepélyes fogadalomtétel után a Szenátus elnökétől vették át oklevelüket.

A rendezvényen az Egyetemi Doktori Tanács döntése értelmében összesen 22 PhD doktor avatására került sor. Őket Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettese, megbízott tudományos rektorhelyettes, a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke mutatta be.

A Magyar Tudomány Ünnepe este zenés-táncos vacsorával zárult a Ludovika Főépületben, ahol fellépett Csordás Ákos énekes, egyetemünk hallgatója és a Coolminers zenekar is. 


Hatmilliós adomány az egyetemnek

    • Huawei
    • foto 1
    • 1 5
    • 1 1
  • Előző
  • Következő

A kínai székhelyű, mobil- és telekommunikációs eszközöket, hálózati berendezéseket gyártó vállalat, a Huawei Technologies Hungary hatmillió forintot adományozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.  Ezzel a legmodernebb távközlési technológia és az „okos város” (smart city) megoldások oktatását támogatja a világcég.

Az adományról szóló megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szilas Cecília, Magyarország Kínába akkreditált nagykövetének jelenlétében írta alá Bin Yun Song, a Huawei Technologies Hungary ügyvezetője és Dr. Kovács Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese Magyarország Pekingi Nagykövetségén.

Az ünnepélyes aláíráson Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a kormány keleti nyitás elnevezésű külgazdasági stratégiájának egyik legfontosabb pillére a Kínához fűződő gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése és ebben a folyamatban kiemelkedő szerepet játszik a Huawei, amely Magyarországon nem csak befektet és munkahelyet teremt, hanem a hazai felsőoktatást is támogatja.

Bin Yun Song, a Huawei Technologies Hungary ügyvezetője az eseményen a többi között elmondta, hogy a fejlődés egyik mozgatórugója a legmodernebb technológia képviselőinek és az oktatás szereplőinek közvetlen kapcsolata és információcseréje. Az ügyvezető szerint elengedhetetlen az iparban szükséges gyakorlati tudás és az oktatás során tanultak közötti távolság áthidalása, illetve a gyakorlat- és piacorientált képzés. A Huawei ezért támogatja társadalmi felelősségvállalási programjában az oktatást és a szakemberképzést.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese az eseményen elmondta, hogy az egyetem nagyra értékeli a Huawei támogatását, amely az intézmény történetében kiemelkedő nagyságú. Kovács Gábor hozzáfűzte, hogy az együttműködés igazi nyertesei azok a hallgatók, akik a Huawei segítségével a legmodernebb telekommunikációs, illetve smart city megoldásokat és rendszereket tanulmányozhatják.

A hatmillió forintos támogatást a Huawei Enterprise üzletága adományozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. A 2011-ben alapított Enterprise egyike a Huawei Technologies három üzletágának, amely komplett informatikai megoldásokat fejleszt és kínál az üzleti felhasználóknak. Magyarországon az Enterprise üzletág beszállítóként részt vett az idén üzembe helyezett Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR), azaz az 112-es segélyhívószám infokommunikációs rendszerének kiépítésében is. Az európai uniós elvárásoknak megfelelő rendszer által gyorsabbá válik a segítségnyújtás.


Tudomány Napi Estély a Ludovikán

    • Ludovika

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a tavalyi év után idén is megrendezi a Tudomány Napi Estélyt, amelyre ebben az évben már a felújított Ludovika Főépület dísztermében kerül sor november 6-án, 18 órától.

Az est folyamán a zenét a Cool Miners zenekar biztosítja, a rendezvényen fellép Csordás Ákos énekes, az NKE hallgatója. Az eseményre a háromfogásos vacsorát és korlátlan italfogyasztást biztosító belépőjegyet 4500 forintért vásárolhatják meg. Jegyeket csak korlátozott számban tudunk biztosítani, ezért kérjük, részvételi szándékukat - a választott menüsor betűjelével együtt - legkésőbb november 3-ig jelezzék a protokoll@uni-nke.hu címen. A jegyek átvételére személyesen, az NKE jegyzetboltjaiban (a karokon és a Ludovika Főépületben) lesz lehetőség október 30-tól. Tombolát a helyszínen lehet majd vásárolni 1000 forintos áron, amelyért értékes nyereményeket sorsolunk ki.

További információt itt kaphatnak.

Cimkék: Estély, október, 2014

Államtudományi kerekasztalt szervez az NKE

    • Ludovika

Az államtudomány kontextusa és tudományterületei lesz a témája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett és a héten induló államtudományi kerekasztal programsorozat első rendezvényének.

Az NKE a rendezvénysorozattal egy olyan fórumot szeretne teremteni, amely az állam jellemzőivel és szervezetével valamint az államtudomány újbóli pozicionálásával foglalkozik. A rendezvénysorozaton a szakemberek a modern állam különböző modelljeiről, a jó államról és a jó kormányzásról is kifejthetik véleményüket.

Az államtudományi kerekasztal első rendezvényére október 28-án, kedden 16 órától kerül sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán. 


Áldás vagy átok a devizahitelezés?

    • dsc 6361 2
    • dsc 6342 2
    • dsc 6348 2
    • dsc 6375 2
    • dsc 6383 2
    • dsc 6392 2
    • dsc 6397 2
    • dsc 6403 2
  • Előző
  • Következő

Prof. Dr. Lentner Csaba, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar Közpénzügyi Tanszékének vezetője tartott előadást a Ludovika Szabadegyetem keretében „Áldás vagy átok? Devizahitelezés Magyarországon” címmel.

Lentner Csaba bevezetőjében elmondta, hogy egy olyan problémakört vázol fel előadásában, amely ma Magyarországon több százezer családot érint, vagyis a devizahitelezéssel és ennek a szélesebb nemzetgazdasági, nemzetközi hátterével szeretné megismertetni a résztvevőket.

A professzor hozzáfűzte, hogy a háztartások tekintetében Magyarországon a lakosság körében, mintegy hatmillió deviza, illetve forint alapú hitelszerződés van: tehát egy olyan jelenséggel állunk szemben, amely az egész magyar társadalmat közvetlenül, vagy közvetetten érinti.  2004 után Magyarországon előtérbe került a devizahitelek folyósítása, főként a svájci frank alapúaké. A csúcsidőszakot 2008 jelentette, amikor is átszámítva hatezer milliárd forintra rúg a lakosság által felvett devizahitel értéke, de a teljes lakossági devizahitel nem hatezer milliárd forint volt, hanem 10265 milliárd forint. Ez abból adódik, hogy az összes hiteljellegű szerződést értékelve, mintegy négyezer milliárd forint értékben vannak még forinthitelek, áruvásárlási és bankkártya hitelek. Az előbb említett óriási hitel összeg több szempontból is el kell, hogy gondolkoztassa a jelenlegi, de főként a korábbi döntéshozókat. Az előadó szerint egy olyan problémahalmaz keletkezett 2004 és 2008 között, amelynek a következményeire, vagyis a családi, nemzetgazdasági károkra akkor még nem gondolt senki.

„A családok mellett a magyar önkormányzati szektor is jelentősen eladósodott devizában 2004 és 2008 között. Ennek a hátterében az áll, hogy az uniós csatlakozással megnyíló beruházási bőség, illetve az Európai Unió közös költségvetéséből lehívható beruházási hitelekhez szükséges saját tőkét, az önerőt nem tudták az önkormányzatok biztosítani. Az akkori kormány úgy döntött, hogy a saját tőkeállomány biztosításához az önkormányzatok hitelt vehetnek fel, vagy kötvényt bocsáthatnak ki. A folyamat értékeléséhez viszont látnunk kell azt, hogy az önkormányzatok 2004-re úgymond már kivéreztetett állapotban voltak a korábbi hiteleik miatt és a beruházási célra felvett hiteleket általában működésre költötték el.”- fűzte hozzá az NKE Közigazgatás-tudományi Kar Közpénzügyi Tanszékének vezetője.

Lentner Csaba előadásában kiemelte, hogy a devizahitel probléma 2004 és 2008 között alakult ki Magyarországon és ennek a megoldása nagyon sok kérdést vet még fel, hiszen szélesebb vetületű, összetettebb problémáról van szó.  

A Lentner Csaba előadásáról készült videofelvétel hamarosan honlapunkon is megtekinthető lesz a Ludovika Szabadegyetem aloldalon. (http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/szabadegyetem)       

A Ludovika Szabadegyetem következő előadása 2014. október 28-án, 18.00 órakor lesz a Ludovika Főépületében, amelynek címe „Börtönök a világban és itthon”, a téma előadója Prof. Dr. Ruzsonyi Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar dékánja.  


1956. október 23. emlékére

    • dsc 6449
    • dsc 6437
    • dsc 6418
    • dsc 6413
    • dsc 6436
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Ludovika Főépületben tartotta október 23-i ünnepi megemlékezését.

A főlépcső pihenőjében elhelyezett ’56-os utcakép installáció adott korhű hátteret Prof. Dr. Patyi András rektor ünnepi gondolatainak.  A forradalom kitörésének okait elemezve a rektor megemlékezett a forradalom szereplőiről, a pesti srácokról és mindazok hősiességéről, akik felkeltek a kommunista elnyomás ellen. Beszédében méltatta Nagy Imre szerepét, hangsúlyozva, hogy 1956 októberében az egykori miniszterelnök felismerte és támogatta a nép szabadság iránti vágyát és akaratát. Patyi András az elismerés hangján emlékezett meg Bibó István államminiszter elkötelezett magatartásáról, a nyugati országok nagykövetségeinek eljuttatott kiáltványáról.

Az ünnepség záróakkordjaként az Egyetem rektora elhelyezte az emlékezés koszorúját az installációnál.

A megemlékezésen O. Szabó István, Jásza Mari-díjas színész szavalta el Bella István Arccal a földnek című versét.


Bella István: Arccal a földnek


Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó,

Órám tisztességes, csak légyen utolsó.

Akár farkas, akár emésszen meg a holló:

Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó.

(Zrínyi Miklós)


Arccal a földnek, ahogy éltem,

élek, élő, a föld alatt,

fekete kátránypapír-éjben,

hol nem megy le, s nem kel fel a nap,


mert ragyog örökkön örökké

földdel teli szívem helyén

napvilág-halhatatlan rögökké

fényesedett ember-remény,


fejjel lefelé nőnek, égnek

a füvek, lombozik a fa,

és a földben száll a földnek, égnek

minden csillaga, madara,


a föld alatt fordul az égbolt,

változik nappal, éjszaka,

a fönti ég csak sötétség volt,

vagy a napvilág látszata,


kátránypapír-fekete éjben,

hol nem ment le, s nem kelt fel a nap,

arccal a földnek, ahogy éltem,

élek, élő, a föld alatt.                                     (1989)


A NATO-csúcsot értékelték a Ludovikán

    • Nato
    • Nato
    • Nato
    • Nato
    • Nato
    • Nato
    • Nato
    • Nato
  • Előző
  • Következő

A walesi NATO-csúcstalálkozón meghozott döntések hosszú távra meghatározzák a szövetség politikáját – ez volt az egyik fő mondanivalója annak a nemzetközi konferenciának, amelyet a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös szervezésében tartottak az NKE Ludovika Főépületében. A Kápolnában megrendezett eseményen Prof. Dr. Patyi András rektor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a NATO egy olyan katonai, politikai szervezet, kulturális közösség és államcsoport, amely a II. világháború utáni béke záloga. A rektor kiemelte, hogy Magyarország NATO csatlakozásával olyan lehetőségek nyíltak meg nem csak a magyar haderő, hanem a teljes magyar demokratikus politikai rendszer előtt, amelyek a NATO nélkül nem valósulhattak volna meg.

Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke nyitó beszédében utalt arra, hogy idén ünnepeljük Magyarország NATO-hoz való csatlakozásának 15. évfordulóját. „Ennek a konferenciának az üzenete az, hogy a magyar állampolgár nem csak azzal tett tanúbizonyságot a NATO mellett, hogy 83 százalékban igent szavazott, hanem azzal is, hogy a mai napig is az euroatlanti gondolatvilágot támogatja.”- mondta a Magyar Atlanti Tanács elnöke.

Az eseményen Hende Csaba, honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a walesi NATO-csúcstalálkozón olyan történelmi döntések születtek, amelyek hosszú távra meghatározzák a szövetség jövőjét. A honvédelmi tárca vezetője Magyarország NATO-csúcson tett vállalásairól elmondta, hogy mintegy húszmilliárd forintos beruházás keretében a következő másfél-két évben fejlesztik a pápai bázisrepülőteret, illetve Magyarország októbertől decemberig egy lövészszázadot küld a Baltikumba. Az ukrán válság rendezésére is kitért beszédében a honvédelmi miniszter, aki ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország a többi között vállalta tíz ukrán sebesült katona ellátását a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban, és  segíti a kelet-ukrajnai aknamentesítési műveletekben résztvevők felkészítését. Ezen kívül Magyarország százezer dollárral járul hozzá a kibervédelmi fejlesztésekhez, a Magyar Honvédség pedig összekötő tisztet küld a kijevi NATO-irodába.

Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök előadásában a walesi csúcs megállapításai közül kiemelte, hogy műveleti helyett készenléti NATO-ra van szükség. A találkozón döntöttek egy készenléti akcióterv kidolgozásáról, amely egy nagyon magas készenléti összhaderőnemi harci kötelék létrehozásáról szól.

A vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy a térség biztonsága nekünk is érdekünk, ezért fontos, hogy a magas készenléti kötelékben valamilyen formában részt vegyen Magyarország. Benkő Tibor kiemelte, ha katonákat ajánlunk fel ebbe a kötelékbe, akkor őket fel kell szerelni korszerű, modern eszközökkel, ehhez pedig elengedhetetlenek a különböző beszerzések és a meglévő eszközök cseréje.

A vezérezredes szerint a katonák számára a NATO-csúcs egyik legfontosabb üzenete az, hogy a katonai készenléten, képességen változtatni kell. A cél a gyors hadrafoghatóság, a mobilitás, a gyors manőverező képesség és a megfelelő tűztámogatás. Benkő Tibor hozzáfűzte, hogy a csúcsértekezleten világos utat vázolt fel a szövetség és a NATO kész szembenézni a jövővel és annak kihívásaival.

A rendezvényen több NATO-nagykövet mellett részt vettek magas beosztású katonatisztek, köztük Szegő László dandártábornok, Áder János köztársasági elnök főhadsegédje, valamint Fucsku Sándor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka.


Megnyitotta kapuit a Ludovika Szabadegyetem

    • dsc 4975
    • dsc 4996
    • dsc 4915
    • dsc 4935
    • dsc 4950
    • dsc 5006
    • dsc 4947
    • dsc 4993
  • Előző
  • Következő

„Az egyetemek egyik legfontosabb feladata, hogy a bennük meglévő ismereteket és a felhalmozott tudást kinyissák az érdeklődők felé. Szeretnénk a Ludovika Szabadegyetem előadássorozatát hosszú időn keresztül fenntartani és minden félévben újra meghirdetni, természetesen újabb és újabb témákkal. – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a Ludovika Szabadegyetemet Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.  A Ludovika Főépületében megrendezett, teltházas nyitó előadást Dr. Tálas Péter, az NKE Nemzetközi Intézet Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója tartotta „Hatalmi átrendeződés a világban? Milyen lesz az új világrend?” címmel.

A neves biztonságpolitikai szakértő előadásában kitért arra, hogy egy állam milyen és mekkora hatalommal rendelkezhet a nemzetközi politikában, illetve beszélt arról is, hogy egy ország politikai hatalommá válásához több adottság, képesség szükséges. Ezek közül az egyik legfontosabbnak a demográfiai jellemzőket említette. Tálas Péter szerint a Nyugat demográfiai hullámvölgybe került, ugyanis népességfogyás és elöregedés jellemzi. Ázsiában lassul a népesség növekedése, de a jövőben a nemi aránytalanságok súlyos problémákat idézhetnek elő, erre Indiát említette példaként. Tálas Péter hozzáfűzte, hogy Afrikában a következő években lakosságnövekedés várható, ami felveti majd a kérdést, hogy ez hogyan hat a migrációra. A szakértő szerint ennek megakadályozásához az afrikai államoknak fejlődniük kell, de külső segítség nélkül erre nem lesznek képesek.

Az Európai Unió helyzetét elemezve Tálas Péter elmondta, hogy az EU-t egyfajta gyengülő kohézió jellemzi és a geopolitikai súlya is csökken. Szerinte számos EU tagállam - a görög, a ciprusi és a spanyol – válsága előre látható volt, de nem történtek válságmegelőző intézkedések.
A NATO helyzetére is kitért Tálas Péter, aki szerint a hosszú és sikertelen missziói miatt a szövetséget stratégiai fáradtság jellemzi és elhúzódó probléma az, hogy Európa nem akar elég forrást áldozni a biztonságára. Hozzáfűzte: az ukrán válság rávilágított arra, hogy ha nem költünk eleget a védelmi képességeink növelésére, akkor a politikai elvárásaink sem teljesülnek majd.

Prof. Dr. Padányi József, stratégiai és intézményfejlesztési valamint megbízott tudományos rektorhelyettes az eseményen elmondta, hogy Tálas Péter előadására akkora volt az érdeklődés, hogy a regisztrációt már napokkal a rendezvény előtt le kellett zárni.  

A résztvevők közül egyébként a legtöbben a rádióból értesültek a Ludovika Szabadegyetemről, de akadt olyan is, akinek a barátja, ismerőse hívta fel a figyelmet a rendezvényre. Ladányi Erzsébet, nyugdíjas kutatómérnök nagy érdeklődéssel hallgatta végig Tálas Péter előadását. „Tálas urat már régóta ismerem, nagyon tetszett az előadása, ami aktuális volt, kellően tudományos és tetszettek azok a térképek, amelyeken különböző adatokat ábrázolt a világról.”

„Tálas Péter neve szerintem nagy húzóerő volt, és ha időm engedi, akkor szeretnék eljönni a többi előadásra is.” – nyilatkozta honlapunknak Ákos, aki egy alapítványnál dolgozik. Pró Krisztina, az NKE Rendészettudományi Kar hallgatója szerint azért is volt élvezhető az előadás, mert a megszokotthoz képest más megközelítésben mutatta be a világpolitikát meghatározó események hátterét.

A Ludovika Szabadegyetem keretében október 21-én, kedden 18.00 órától Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Közpénzügyi Tanszék vezetője tart előadást „Áldás vagy átok? - devizahitelezés Magyarországon” címmel.

A Tálas Péter előadásáról készült videofelvétel hamarosan honlapunkon is megtekinthető lesz a Ludovika Szabadegyetem aloldalon. (http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/szabadegyetem)


Az aradi vértanúkra emlékeztek az NKE-n

    • dsc 4059
    • dsc 3948 2
    • dsc 3929 2
    • dsc 4006
    • dsc 4013
    • dsc 3941 2
  • Előző
  • Következő

A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját - idézték fel az egybegyűltek Leiningen-Westerburg Károly, aradi vértanú utolsó szavait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán tartott megemlékezésen, október 6-án.  

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar ünnepségén, a VII. épületen lévő emléktáblánál koszorút helyezett el Molnár Zsolt ezredes, a Ludovika Zászlóalj parancsnoka és Visi Tibor ezredes, a HHK Dékáni Hivatalának vezetője.

Ne csak a szabadságharc fényes győzelmeire tekintsünk százhatvanhat év távolából, hanem azokra is szenteljünk figyelmet, akik egész életükben a nemzeti függetlenséget, a polgári átalakulást és a tudományos haladás ügyét szolgálták - mondta az emléktáblánál Kótai Róbert főhadnagy, a Katolikus Tábori Püspökség tábori lelkésze. Lehet, hogy gyarló emberséggel, jó részt a körülményektől kényszerítve és önhibájukon kívül hoztak jó vagy rossz döntéseket, de a béke szerzői akartak lenni, akik szeretik, védik és előmozdítják az életet, annak teljességében - elevenítette fel a tizenhárom aradi vértanú sorsát a tábori lelkész.

A Közigazgatás-tudományi Kar a Ménesi úti campus kertjében található kopjafánál tartotta megemlékezését, amelyen részt vettek a kar oktatói, hallgatói és dolgozói. Dr. Kisteleki Károly, a kar oktatója valamint Berber Petra és Falaty Tamás hallgatók részleteket olvastak fel az eredeti haditörvényszéki tárgyalás jegyzőkönyvéből és kordokumentumokból. Az ünnepséget koszorúzás zárta. 

A Rendészettudományi Kar Hallgatói Tagozatának teljes személyi állománya az október 6-ai tagozat sorakozón egyperces vigyázzállással adózott az elesettek, kivégzettek emléke előtt. Kallós András alezredes, a Hallgatói Tagozat parancsnoka megemlékezett a tábornokok mellett a szabadságharcban hősi halált halt tisztekről, altisztekről, honvédekről, népfelkelőkről és a kisdobosokról,gyerekkatonákról is, majd Jacsó László hallgató fogalmazta meg gondolatait.