Szűkítés


Kiválasztott Címke

Doktori Iskola

Minden Címke 375


Jelenleg 3 bejegyzés található Doktori Iskola cimkével

Támogatjuk a doktoranduszokat

    • doktori esku
Önköltséges képzésben részt vevő doktoranduszok számára hirdet pályázatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. A nyertes hallgatók a pályázat révén háromnegyedével csökkenthetik doktori képzési költségüket.
 
A kiírás szerint az elnyerhető támogatás összege a képzési díj 75%-a, de szemeszterenként legfeljebb 100 000 Ft, a támogatás pedig a 2016-17-es tanév két szemeszterére, legfeljebb 25 fő részére ítélhető oda. A pályázaton - ha az egyéb pályázati feltételeknek megfelelnek - akár más egyetem valamely doktori iskolájának önköltséges hallgatói is részt vehetnek, amennyiben kutatásuk kapcsolódik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatási területeinek valamelyikéhez.
 
A pályázati anyagnak tartalmaznia kell egy rövid szakmai önéletrajzot, a közvetlen munkahelyi vezető ajánlólevelét; amennyiben a pályázó már megkezdte doktori tanulmányait: publikációs jegyzékét, konferencia-előadások adatait (lehetőleg az MTMT-re alapozva); illetve egy motivációs levelet, amelyben a pályázó bemutatja a választott kutatási témáját, és kifejti elképzeléseit tudományos terveiről, a pályázat időtartamára vállalt tudományos tevékenységéről, létrehozandó tudományos eredményeiről (a futamidő alatt elvárás legalább egy, minimum „B” kategóriás lapban megjelent cikk, valamint a támogatott szemeszterek követelményeinek maradéktalan teljesítése).
 
A pályázat benyújtási határideje: 2016. szeptember 8. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást Görbe Attiláné dr. Zán Krisztina, a Tudományos Ügyek Irodája irodavezetője (, (1) 432 9000/29-799-es mellék) nyújt.
 
A teljes pályázati felhívás itt érhető el:
Megosztás a Facebook-on


Rendészettudományi Doktori Iskola alakult

    • dsc 8828 2

Megkezdte működését az egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolája, az egyetlen, amely rendészeti irányú képzést biztosít a doktoranduszhallgatók számára hazánkban. Vezetőjének Prof. Dr. Kerezsi Klárát választotta meg az Egyetemi Doktori Tanács. „Azzal, hogy a rendészettudomány hivatalosan is elismert tudományággá vált, bekerült a magyar tudomány panteonjába, amely tudománytörténeti pillanat”-mondta Prof. Dr. Patyi András rektor a doktori iskola első ülésén.

A Rendészettudományi Doktori Iskola (RDI) célja a rendészettudományok tudományágban a tudományos (PhD) fokozat elnyerésére pályázó doktoranduszok és egyéni felkészülők képzésének és felkészülésének tervezése, szervezése, vezetése és végrehajtása. A doktori képzést az egyetem karaival, intézeteivel, oktatási szervezeti egységeivel szoros együttműködésben végzi, illetve a képzési és kutatási feladatok minőségi teljesítése érdekében a szükséges mértékben bevonja más, hazai és külföldi egyetemek, kutatóintézetek, közigazgatási szervek tudományos fokozattal rendelkező kutatóit is. Az RDI többféle képzési formát kínál, így lehetőségük van a hallgatóknak teljes idejű (nappali ösztöndíjas vagy önköltséges), részidejű (levelező önköltséges), illetve egyéni képzésben (önköltséges) részt venni.

Amennyiben a hallgató a doktori programban meghatározottakat sikeresen teljesíti, úgy számára rendészettudományban tudományos fokozatként a nemzetközi ekvivalencia feltételeknek megfelelő doktori fokozatot ítél oda az NKE. Ennek elnevezése rendészettudományok doktori (PhD) fokozat. A doktori fokozat egy adott kutatási terület magas színvonalú ismeretét, annak új eredményekkel gazdagító művelését és az önálló kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja.

A Rendészettudományi Doktori Iskola első ülését megtisztelte jelenlétével Prof. Dr. Patyi András rektor, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok tudományos rektorhelyettes, valamint Prof. Dr. Finszter Géza professor emeritus. Dr. Nagy Judit r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes Senecat idézte: "Maradj szorosan a nyomában annak, amibe belefogtál, s talán eljutsz a csúcsig, vagy oda, ahol egyedül te érted meg, hogy még nincs itt a csúcs." - utalván arra a hosszú útra, munkára és kitartásra, melyet az NKE és az RTK munkatársai megéltek és véghezvittek a doktori iskola létrehozásának folyamatában.

 „A rendészeti tevékenység nélkül egyetlen társadalom sem maradhat fenn. A rendészet, a rendészeti ismeretek kutatására mindaddig szükség lesz, amíg állam és társadalom létezik- mondta Prof. Dr. Patyi András rektor az első ülésen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az RDI az egyetlen rendészettudományi doktori iskola hazánkban, ezért a tudományos közösség figyelmének a központjában fog állni. Kiemelten hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy az RDI ne "záródjon be zárványként" az RTK kampuszára, hanem legyen nyitott az NKE más karai, intézetei, valamint más hazai és határon túli egyetemek irányába is. A rektor kiemelte, hogy elvárás a doktori iskolával szemben a nyitottság és a komplexitás, valamint az objektivitásra törekvés,  mivel a tudomány művelése nyilvános és nyitott, amelynek túl kell mutatnia az NKE keretein. „A doktori kurzusoknak egyik legalapvetőbb célja, hogy kinyissa a hallgatók gondolkodásmódját és látásmódját” - tette hozzá.

Prof. Dr. Sallai János egyetemi tanár, a doktori iskola törzstagja elmondta, hogy 172 éve várunk erre a pillanatra.  Karvasy Ágoston 1844-ben A politicai tudományok rendszeresen előadva című kötetében már megfogalmazta a rendőr (rendészettudomány) fogalmát, majd 1862-ben A közrendészeti tudomány című művében hosszú időre megszabta a rendészet fő irányait. Később sok jeles jogtudós - Concha Győző, Tomcsányi Móric, Szamel Lajos, Magyary Zoltán - munkásságában nyomon követhettük a rendészet változásait, kihívásait, több rendészeti szakember is foglalkozott a rendészet elméletével, a rendészeti képzéssel, a rendészettudománnyal. 1869-ben megjelent az első rendészetelméleti szaklap is.

Prof. Dr. Kerezsi Klára, az MTA doktora, a doktori iskola vezetője számos olyan kutatást végzett, amelyek a rendőrség tevékenységét vizsgálták. 1986 óta tanít hazai és külföldi egyetemeken. 2002-2005 között a Pécsi Tudományegyetem, 2004-2013 között pedig az ELTE PhD. képzésében vett részt oktatóként. Magyarországon kívül a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a Sapentia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktat óraadóként. Főbb kutatási területei: szabadságvesztés, alternatív szankciók, szankciórendszer általában, közérdekű munka, fiatalkori bűnözés, kriminálpolitika, bűnmegelőzés, helyreállító igazságszolgáltatás, kisebbség és bűnözés.

Kerezsi Klára – aki a doktori képzés előkészítésében is részt vett - hangsúlyozta, hogy nem új, hanem egy folyamatosan művelt tudományterületről van szó. A rendészettudomány „ernyő fogalom, amely sok tudományterülettel van kapcsolatban.”  Honlapunknak elmondta, hogy napjainkban világszerte az ismeretalapú rendészeti tevékenység a leginkább elfogadott, mely megközelítés szükségszerűen átalakítja a tudomány és a rendőri munka viszonyrendszerét, és megváltoztatja a rendészet és a tudomány kapcsolatát, illetve a rendészettudományok helyzetét a felsőoktatásban. „A rendészettudományok határozottan felértékelődnek nem csupán az egyetemi oktatásban, de a közszolgálat területén is. Mindez a Rendészettudományi Doktori Iskola képzési céljait is befolyásolja: az egyetemi oktatói és tudományos kutatói utánpótlás biztosítása mellett olyan, magasan képzett szakmai kiválóságokat is ki kell tudnia bocsátania, akik az átlagosan felkészült szakemberek ismeretszintje feletti problémaérzékenységet, az új társadalmi jelenségekre és veszélyhelyzetekre nyitott szemléletet és elemző készségeket is elsajátítanak.” Az RDI vezetője kiemelte, hogy fontos cél a képzés során, hogy a leendő hallgatók a gyakorlat számára is hasznosítható tudományos eredményeket érjenek el, szakmailag, módszertanilag magas szintű kutatásokat végezzenek. A professzor a kíváncsiságot elengedhetetlennek tartja egy kutatónál. Hozzátette: a minőségi képzést kiemelten fontos, amely nélkülözhetetlen kritériuma a doktori iskola sikeres működésének.


A doktori iskola törzstagjai, kutatási területeik:

Dr. habil. Balla Zoltán egyetemi docens

a rendészet elmélete, rendészeti igazgatás, rendészeti jog és közigazgatás, nemzetbiztonsági igazgatás, önkormányzati rendőrség

Dr. Barabás Andrea Tünde egyetemi docens

büntetések: szabadságvesztés és alternatívái, a büntetőeljárás egyszerűsítése, a resztoratív igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai lehetőségei, mediáció, viktimológia, szituációs bűnmegelőzés

Prof. Dr. habil. Blaskó Béla egyetemi tanár

a büntetőjogi bűnösség vizsgálata

Prof. Dr. habil. Irk Ferenc egyetemi tanár

kriminológia, büntetőjog

Prof. Dr. habil. Kerezsi Klára egyetemi tanár

kisebbség és bűnözés, alternatív szankciók, a büntető igazságszolgáltatás hatékonysága, a rendészeti empirikus kutatások, büntetőpolitika és bűnözéskontroll

Prof. Dr. habil. Pap András László egyetemi tanár

alkotmányjog, kisebbségi jogok

Prof. Dr. habil. Sallai János egyetemi tanár

rendészet, államhatárok története, EU integráció, Schengeni Egyezmény, geopolitika



Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on


A tudomány szolgálatában

    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
  • Előző
  • Következő

A tudomány önálló műveléséhez képességekre, megfelelő hozzáállásra valamint alázatra, szorgalomra és módszerekre van szükség. Jó hozzáállásra és érdeklődésre csak olyanok tudnak nevelni, akik saját maguk is rendelkeznek ezekkel a képességekkel - mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az intézmény doktoranduszai számára rendezett tanévnyitón. A Ludovika Campus dísztermében tartott ünnepségen az NKE rektora a kitűnő tudományszervező, Magyary Zoltán gondolatait idézte a résztvevőknek: „A tudományos kutatás és a felsőoktatás az egyes tudósoknak a legszemélyesebb munkája, van azonban a tudományos munkának számos olyan feltétele, amit azok egyenként nem tudnak maguk számára megszerezni, hanem csak együttes munkával, szervezettség erejével biztosíthatnak maguknak.”

Az ünnepi köszöntőt a doktoranduszok fogadalomtétele követte, majd az intézmény három doktori iskolájának vezetői tájékoztatták a résztvevőket a képzésekről. Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, a Hadtudományi Doktori Iskola vezetője előadásában a többi között a magyar hadtudomány kialakulásának, fejlődésének fontosabb állomásait ismertette.

Prof. Dr. Haig Zsolt ezredes, a Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője tájékoztatójában elmondta: a doktorandusz hallgatóktól azt várják el, hogy olyan munkák, értekezések szülessenek a műszaki tudományok eredményeit felhasználva, amelyeket a későbbiekben hatékonyan tudnak majd alkalmazni a katonai, a rendvédelmi vagy akár a katasztrófavédelmi területen.

Prof. Dr. Bukovics István, a Közigazgatás-tudományi Doktori iskola vezetője előadásában értékelte a doktori iskola eddigi tevékenységét. Beszédében kiemelte, hogy a képzés mellett a hallgatók közreműködésével konferenciákat szerveztek, tudományos programokban vettek részt, amelyek közül kiemelte a Jó Állam Kutatóműhely programot. Bukovics István hozzáfűzte, hogy nagy hangsúlyt fektettek a szakmai és tudományos kapcsolatok kiépítésére. Ennek köszönhető a Kúriával kötött együttműködési megállapodás is, amely lehetővé teszi, hogy a doktorandusz hallgatók ott töltsék gyakornoki idejüket.  

Kiss Dávid, a Doktorandusz Önkormányzat elnöke beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy miként segítheti az önkormányzat a doktorandusz hallgatókat a tanulmányaik során, ahol egyik kiemelkedő feladatuk a hallgatók érdekeinek képviselete. Kiss Dávid hozzáfűzte, a Doktorandusz Önkormányzat elsődleges célja az egyetem szellemiségével összhangban az, hogy közelebb hozzák egymáshoz a három hivatásrend képviselőit.

A rendezvényen Prof. Dr. Kovács László ezredes, a HHK tudományos dékánhelyettese ismertette a doktori képzés lényegét és beszélt a publikációs lehetőségekről is. A doktori képzés hat félévből áll, ahol graduális képzésben kell részt venniük a hallgatóknak, akiknek meg kell írni az értekezést és ezzel párhuzamosan kutatásokat is folytatnak. A saját kutatási témák feltárása, illetve a publikációk azok, amelyek „előre viszik” a doktori képzést- fűzte hozzá a dékánhelyettes.

Az ünnepségen felszólalt Prof. Dr. Vastag Gyula, az első Magyary Chair is, aki előadásában utalt arra, hogy szükség van a nemzetközi megmérettetésre, kell egy tudományterület, amelyet a magunkénak vallunk. Szerinte nagy szükség van a gyakorlati tudásra és tapasztalatra.

Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, megbízott tudományos rektorhelyettes zárszavában elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetése leginkább abban tud segíteni a doktoranduszoknak, hogy megteremti azokat a feltételeket, amelyek mellett már csak arra kell koncentrálniuk a hallgatóknak, ami a dolguk, vagyis kutassanak, tanuljanak, publikáljanak.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem három doktori iskolájában összesen 99 doktorandusz hallgató kezdi meg a tanévet, közülük négyen külföldi állampolgárok.