Szűkítés


Kiválasztott Címke

Dr. Molnár Zoltán

Minden Címke 489


Jelenleg 1 bejegyzés található Dr. Molnár Zoltán cimkével

Az NKE munkája kiemelt fontosságú

    • Dr. Molnár Zoltán

Egy éve vesz részt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének a munkájában, júliustól pedig fél éven át ő látja el az ügyvivői feladatokat. Dr. Molnár Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára még soha nem adott nagyobb lélegzetű interjút, a Bonum Publicummal azonban kivételt tett. Szakmai életútjáról, feladatairól, az átfogó igazságügyi reformról és a Fenntartói Testületben betöltött szerepéről beszélgettünk.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Kezdő jogászként, 28 évvel ezelőtt lett az akkori Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályának az előadója. Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre?

Alapjogi törvényekkel, közjogi jogalkotással foglalkoztunk, hiszen a rendszerváltozás időszakában a politikai változáshoz szükség volt a törvények megalkotására. Nagy kihívás volt az új típusú, nem szocialista jogrendszert felépíteni. 1989-ben olyan törvények kodifikációjában vehettem részt, mint a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvény. Kilényi Géza professzor vezetésével az Alkotmány előkészítésével foglalkoztunk, Kulcsár Kálmán minisztersége alatt jelentős törvényszerkesztési feladatokat végeztünk. Büszke vagyok arra, hogy a részese lehettem ennek a munkának, és hogy kiváló szakemberektől tanulhattam a kodifikációról, a jogalkotásról. Abban az időszakban született meg a jogalkotási törvény is, más életviszonyokkal és igényekkel.

Hogyan képzelhetjük el a munkavégzés rendjét abban az időszakban?

Nem volt számítógép, villanyírógépen dolgoztunk a jogszabályok szövegén, a módosításokat, javításokat korrektúrafestékkel jelöltük, manuális volt a munkavégzés. A lényegét tekintve a jogalkotás technikája azonban nem sokat változott. Abban az időben jobban oda tudtunk figyelni arra, hogy érthetőbbek, egyszerűek legyenek a jogszabályok. Kevesebb volt az olyan törvény, amelyek összefüggéseire figyelni kellett. Nem volt jogtár, papíralapon, vastag kötetekben kerestük a jogszabályokat, gyűjteményekben az összefüggéseket. A minisztériumok közötti kapcsolattartás faxon történt, minden manuálisan működött. Több időt szentelhettünk a munkára, hiszen minden lassúbb tempóban történt. Ma már nem tudnék abban a közegben kodifikálni, hiszen felgyorsult az életem. Gyorsabbá vált a gondolkodás, szélesebb körű a tárgyi tudás és jobbak az eszközök. Bizonyos kodifikációs technikákat, amelyeket abban az időben sajátítottam el, a mai napig alkalmazom. Jogszabályszöveget akkor tanultam meg úgy írni, hogy az jogilag szabatos legyen, ugyanakkor a hétköznapi állampolgár is megértse. Ma már elengedhetetlen a jogszabály-szerkesztési irányelvek felülvizsgálata, a magyar nyelv szabályainak is még inkább megfelelő jogalkotás és normavilágosság megvalósítása.

Hogyan folytatódott tovább a szakmai életútja?

1992-től 1998-ig a Pénzügyminisztérium Jogi és Koordinációs Főosztály főosztályvezetője lettem. Ezt követően a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatójaként tevékenykedtem. 2004 és 2010 között egyéni ügyvédként dolgoztam. Alapvetően csapatban szeretek működni, de itt egyedül tevékenykedtem. Ezt követően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. általános vezérigazgató-helyettese lettem, ekkor állami vagyonkezeléssel és ingatlankezeléssel foglalkoztam, majd a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettesként tevékenykedtem. 2014 júniusától az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára lettem.

Egy átlagember hogyan képzelheti el a törvény-előkészítés folyamatát?

Amikor felmerül egy probléma, egy társadalmi, politikai igény, vagy megváltozott életviszony, amelyekről világossá válik, hogy jogalkotás útján kell megoldani, megvizsgáljuk, hogy ezt  milyen szintű jogszabályban  lehet szabályozni, megalkotható-e, lehet-e kormány vagy miniszteri szinten szabályozni, van-e rá felhatalmazás, milyen más kapcsolódó jogterületet, jogszabályt érint. Mivel számos jogszabály van hatályban,precíz és körültekintő módon kell elérni azt, hogy az új szabály összhangban legyen a jogrendszerrel.Természetesen a túlszabályozottság sem cél, ezért is merül föl időről időre a dereguláció, a szabályozottság mértékének a csökkentése. Egyszerűsítés szükséges, hiszen nem biztos, hogy minden élethelyzetre jogi normát kell alkotni. A szabályoknak világosnak és egyszerűnek kell lenniük, kerülnünk kell a párhuzamosságokat. Jómagam sem vagyok a túlszabályozás híve. Jelen pillanatban is zajlik a közigazgatás, illetve az ott alkalmazott szabályozók  egyszerűsítése, mely nehéz, ugyanakkor szép feladat, és végsősoron a közogazgatással kapcsolatba kerülő állampolgárok érdekét szolgálja.

A törvényalkotás folyamatában mi az Igazságügyi Minisztérium szerepe?

Kettős, ugyanis vannak jogszabályok, amelyeket kifejezetten mi készítünk elő és figyelünk arra, hogy megfeleljen az alkotmányosság, az Európai Unió normáinak, a kodifikációs alapelveknek, valamint összhangban kell, hogy legyen az Alaptörvénnyel és a jogszabályokkal. Ezért véleményezünk és közreműködünk a kormányrendeleti, miniszteri szintű jogalkotásban is. Az Igazságügyi Minisztérium elsőhelyi jogalkotási felelősségébe tartozó jogszabályokat megfelelő szakmai egyeztetések után, először a tárcán belül készítjük el. Alapvetően kétféle indíttatásból zajlik a jogszabályok előkészítése: vannak kifejezetten igazságügyi politikai célok, amelyeket az előre kitűzött célok szerint meg szeretnénk valósítani, ennek vannak jogalkotási fázisai. Egyéb, más jellegű kormányzati munkából fakadóan is jelentkezhetnek jogalkotási, vagy jogi állásfoglalási munkák, amelyek a minisztérium hatáskörébe tartoznak. Szakosított részlegeken, jogterületek szerint megosztva magánjoggal, közjoggal,büntetőjoggal, európai uniós joggal is  foglalkozunk. A szakemberek elkészítik a tervezetet, a házon belüli vitát követően a többi minisztériummal is egyeztetünk. Feladatunk, hogy biztosítsuk a jogi hátteret és a jogrenddel kapcsolatos összhangot. Nagy a munkateher, bár ez általában jellemző a közigazgatásra, a minisztériumokra és a kormányhivatalokra.

A felgyorsult világ és a jogalkotónak ehhez kapcsolódó gyors reagálási „kényszere” nem veszélyezteti a normák színvonalát?

Nehéz megtalálni az egyensúlyt, hogy gyorsan és jót alkossunk, de lehet rövid idő alatt gyors előkészítéssel is színvonalas munkát végezni, bár a hibalehetőséget megnövelheti az időhiány. Példaként említhetem a devizahitelesek vonatkozásában történt jogalkotást, amely  rendkívül rövid idő alatt történt meg, mégis kiállta az idő és az Alkotmánybíróság előtti eljárás próbáját.  Persze sokkal színvonalasabbak, átgondoltabbak lehetnének a jogszabályok, ha lenne elég idő a kidolgozásukra, ugyanakkor ez ritkán adatik meg. A nagy eljárásjogi kódexeken éveken át dolgozunk, de ez a ritka kivételek egyike. Ennek meg is lesz az eredménye, hiszen időtálló jogszabályokat alkothatunk.

Pontosan egy éve közigazgatási államtitkárként a bemutatkozásában azt mondta, hogy a minisztériumnak hangsúlyosan kell megjelennie a jogalkotásban. Az a cél, hogy a meghatározott kormányzati célokhoz olyan jogi megoldási javaslatokat rendeljenek hozzá, amelyek kiállják az alkotmányosság és az alkalmazhatóság próbáját, valamint összhangban legyenek az uniós előírásokkal. Megvalósultak ezek a célok?

Alapvetően igen, hangsúlyosan jelenik meg a minisztérium a jogalkotásban, törekszünk a belső jogrendszerrel , valamint az uniós előírásokkal való összhangra is, ennek eredményességét például az Alkotmánybíróság által megsemmisített és megváltoztatott jogszabályok alacsony száma is bizonyítja. Amit az Igazságügyi Minisztérium letett egy év alatt az asztalra, az egy jó teljesítmény, de természetesen előttünk állnak még megvalósításra váró nagy célok.

Ha a nagy célokat említette: a büntetőeljárási, valamint a polgári perrendtartásról szóló kódex előkészítésének a folyamata hogy halad?

A jogi hivatásrendek és a tudomány képviselőinek a bevonásával működnek a a kódexek előkészítésében résztvevő kodifikációs bizottságok. A normaszöveg kidolgozásának  a fő felelőse az Igazságügyi Minisztérium. A kormány a büntetőeljárási, valamint a polgári perrendtartásról szóló koncepciót megtárgyalta, elfogadta, ennek megfelelően a normaszöveg megalkotása folyik. 2016 elejére kidolgozzuk az előbbit, 2016 végére az utóbbit.

A közigazgatási perrendtartás koncepciója a tervek szerint valósul meg?

Az új közigazgatási eljárási kódexet 2016-ra szeretnénk elkészíteni és 2017. január elsejével hatályba is léptetni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény több száz helyen módosult. Alkalmazhatatlan, nem követi a hatósági eljárások rendjét. Szeretnék egyszerűsíteni, az állampolgárok számára átláthatóbbá tenni, gyorsítani az eljárást, továbbá a bizonyítási eszközökön, a tárgyalási renden is változtatni fogunk. Rövidebb eljárási határidőket, egyszerűsített jogorvoslatot szeretnénk és visszahozzuk a közigazgatási bíráskodás rendszerét. Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora vezeti a közigazgatási perrendtartással foglalkozó munkacsoportot.Hasonlóan a másik két kódexhez, ebben az esetben is a tárcánál, annak fő felelősségével folyik a kodifikációs munka.

Mit tart az átfogó igazságügyi reform legnagyobb eredményének?

Az egyik legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy felállt egy tisztán szakmai, jogászminisztérium, melyet nagy munka volt létrehozni. Folyatódnak és gyorsított ütemben zajlanak az eljárási kódexek munkái, melyet nagy eredménynek tartok. Az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom visszaállítása az egyik kiemelt célunk, fontosnak tartjuk, hogy az igazságszolgáltatás rendszere bírja az állampolgárok bizalmát. Ezt célozza –többek között- a végrehajtási rendszer átalakítása, amelyet most fogadott el a parlament, melynek során átalakítjuk, új alapokra helyezzük és átláthatóbbá tesszük a végrehajtók szervezeti működését. A legfőbb célunk, hogy olyan rendszert teremtsünk, amelyben a végrehajtás hatékonyabb lesz. Kiemelt eredmény az is, hogy a minisztérium költségvetési forrásokat tudott szerezni a jogászképzés korszerűsítése vonatkozásában. Szakértői rendszer reformjával is készülünk, ugyanis a szakértői eljárások sok esetben nem szolgálják az eljárás gyors és szakszerű befejezését.

Miniszteri biztossá nevezte ki Trócsányi László igazságügyi miniszter. Milyen többletfeladatai keletkeztek?

A végrehajtói kamara működését és a kamara karrá alakulási folyamatának a munkálatait felügyelem. Az elfogadott törvény előkészítéset is irányítottam, többek között  a kamara gazdálkodása fölött gyakorlom a felügyeletet.

Nyári időszakban vette át az ügyvivői feladatokat az NKE Fenntartói Testületében. Melyek most a legfontosabb tennivalók ebben a ciklusban?

Az ügyvivő a Fenntartói Testület munkáját szervezi és vezeti az üléseken. Egy jól bejáratott szervezetről van szó, olyan tapasztalt tagokkal, akik már az egyetem létrehozásának is a részesei voltak. Az új kar új kihívásokat is jelent és tovább folytatódik a folyamatosan napirenden lévő, kiemelt feladat, a Ludovika Campus beruházási projekt megvalósítása. Ha létrejön, egyfajta összetartozást jelent majd, hiszen a fizikai közelségnek is nagy jelentősége lesz, amely az egyetemi közösséget jobban tudja majd építeni. A kormány az ehhez szükséges forrást a jövőben is biztosítja. Ennek a félévnek az egyik legfontosabb feladata, hogyan tudjuk megfelelő módon beépíteni az egyetemi képzésbe az államtudományi oktatást.

Az egyetemi fejlesztésekkel összefüggésben hogyan látja a jövőt?

A kormány kiemelt fontosságúnak tartja az NKE munkáját. A jövőben is meg fogja adni a szükséges támogatási forrásokat az egyetemi fejlesztésekhez. Az egyetem szellemi műhelyének a kialakításában segít a kormány, de az egyetem gazdálkodása is kellően racionális, célorientált és takarékos, jó kezekben van.

Az ön által végzett feladatok eléggé szerteágazóak és nyilván nagy munkabírás szükséges hozzá. Mi erősíti, mi tölti föl energiával?

Az értelmes, alkotó munka is feltölt energiával, hiszen nagyon szeretem, amit csinálok. A pihenés, az olvasás, a zene és a filmek is kikapcsolnak. A barátaim, a jó társaság, a pozitív élmények is feltöltenek.

Sok szempontból egyfajta értékválság tapasztalható a világban. Önt mi tudja meggyőzni mások értékéről?

Akkor is elfogadom,mások értékeit, ha azok a szememben nem feltétlenül  követendő erények. Aki ugyanakkor az általam vallott alapvető értékeket nem érzi magáénak, azt értelemszerűen nem kötelességem elfogadni. Az őszinteség számomra az egyik legnagyobb érték. Fontosnak tartom még a lojalitást, az együttműködési készséget, a toleranciát, elfogadom mások véleményét, abból próbálok tanulni is. Sokra tartom azokat az embereket, akik képesek csapatban gondolkodni és nem a saját érdeküket helyezik előtérbe.

Mit tanácsol a jövő rendőrtisztjeinek, honvédtisztjeinek, a közszolgálatban dolgozóknak?

Aki erre az egyetemre adja be jelentkezését, rendelkezik egyfajta elkötelezettséggel, értékrenddel, hivatástudattal. Tudatosságot tételezek föl azokról a hallgatókról, akik itt végeznek. Azt tanácsolom, hogy ez a tudatosság maradjon meg a későbbiekben is, és a tanult értékrend váljon az életük részéve.