Szűkítés


Kiválasztott Címke

Jobbágy Zoltán

Minden Címke 505


Jelenleg 1 bejegyzés található Jobbágy Zoltán cimkével

Aszimmetrikus csimpánzháború

    •  dsc0644 2
    •  dsc0630 2
    •  dsc0637 2
    •  dsc0639 2
    •  dsc0652 2
    •  dsc0658 2
  • Előző
  • Következő

Új szemeszter, újra Ludovika Szabadegyetem. A 2017-es tanév tantárgyi repertoárjából sem maradhatott ki az egyetem ismeretterjesztő kurzusa, ahol az NKE civil és hivatásos hallgatói mellett külsős érdeklődők hétről hétre betekintést nyerhetnek a közszolgálat különböző tudományterületéről származó különleges előadásokba. A szezonnyitó kurzust Dr. Jobbágy Zoltán ezredes tartotta „Háború és aszimmetria: a majmok bolygója másképp” címmel a Ludovikán.

Jobbágy Zoltán katonatiszti pályafutását 1990-ben kezdte hadnagyként. Az elmúlt két és fél évtizedben lehetősége volt mind itthon, mind külföldön különböző parancsnoki/vezetői, illetve törzsbeosztásokban szolgálni. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola befejezése után egyetemi tanulmányokat folytatott Németországban a Bundeswehr Hamburgban található Helmut Schmidt Egyetemén, valamint a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen, továbbá lehetősége nyílt kutatásokban való részvételre a TNO Alkalmazott Tudományos Kutatások Intézetében és a Clingendael Stratégiai Tanulmányok Központba a hollandiai Leideni Egyetemen. Társadalom- és magatartástudományi doktori fokozatát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hadtudományi doktoriként honosította. Kutatási területe a szövetségi összhaderőnemi műveletek elmélete és gyakorlata, amelyben előszeretettel ötvözi a hadtudomány hagyományos elméleteit más tudományterületek elméleteivel. Ilyen például az összetett alkalmazkodó rendszerek elmélete, az oksági összefüggések elmélete, a populáció genetika – populáció ökológia elméletei, valamint különböző antropológiai elméletek.

Az előadást Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese nyitotta meg, aki ismertette a hallgatókkal a félév koncepcióját és a tanulmányi kötelezettségeket. Az idei Ludovika Szabadegyetem előadás-sorozat a tavalyitól eltérően minden héten új témát fog feldolgozni.

„Célunk azoknak a különböző határterületeknek a feltérképezése, amelyek lehetővé teszik a katonák számára, hogy új megközelítéssel, új szempontrendszer szerint tárgyalják a háborút és a hadviselést, így nyerve új ismereteket” – vezette be előadását Jobbágy Zoltán. Az ezredes kifejtette, hogy korunk aszimmetrikus fegyveres konfliktusai – amikor a harcoló felek közt egyértelmű erőfölény figyelhető meg – egyértelművé tették, hogy a háború hagyományos értelemben vett hadtudományi megközelítése csak szűk mozgásteret biztosít. Kiemelte, hogy az iraki és az afganisztáni katonai szerepvállalás arra mutatott rá, hogy érdemes a háborúval és a hadműveletekkel antropológiai megközelítésben foglalkozni.

A HHK kutatója rávilágított, hogy a hadtudomány a mai napig nehezen tudja kezelni az aszimmetrikus katonai konfliktusok kérdését. Az elmúlt 200 év háborúit vizsgálva megállapítható, hogy küzdelmek aszimmetrikusak voltak, azonban az elmúlt 20-25 év során az erőfölényét az erősebb fél már egyre kevésbé tudta érvényesíteni. Jobbágy Zoltán ennek a problémának a megértéséhez használja fel antropológia ismereteit. Az előadásából kiderült, hogy a szemben álló felek stratégiai elemzése elkerülhetetlen tényező. Nagy Sándor hadvezér fennmaradt írásaiból is kiderül, hogy a háború során tisztelni kell a másik nép kultúráját, meg kell érteni a szokásait, valamint ki kell használni a másságban rejlő lehetőségeket.

Az UNESCO 1986-os Sevillai Nyilatkozatában a világ számos tudósa kiállt amellett, hogy a tudomány eredményeit nem szabad a háború és az erőszak igazolására használni, Jobbágy Zoltán szerint háborúk megértéséhez elengedhetetlen más tudományterületek becsatornázása. A háborúkban tapasztalható emberi viselkedést Clausewitz és Konrad Lorenz elméletein keresztül mutatta be. Jobbágy Zoltán kifejtette, hogy antropológiai kutatások egyértelműsítették, hogy napjaink fegyveres konfliktusai számos vonásban hasonlítanak a történelem előtti idők primitív háborúihoz, valamint az állatvilágban folyó háborúkra is. A csimpánzok egyes csoportjai közt dúló territoriális háborúk hasonlóságai jellemzőek az emberi katonai konfliktusokra egyaránt. A csimpánzok gyakran alkalmaznak a területükön őrjáratokat, információt gyűjtenek az ellenségről, élnek a megfélemlítés és a meglepetésszerű támadás eszközével, amennyiben az adott csoport túlerőben van. A csimpánzok közti erőszakra is jellemző az alacsony intenzitás, az elhúzódó háború, az irreguralitás, valamint az aszimmetria. Területük megvédése mellett területszerzési ösztönei is vannak az csimpánz csoportoknak, amelyet Jobbágy Zoltán példával is illusztrált: egy kísérlet során megfigyelt csimpánz populáció 10 év alatt közel 20%-al növelte a területét az ellenséges csoportok kárára, ezzel is elősegítve a nőstények szaporodóképességének növekedését, valamint a bőségesebb táplálékforrás elérését.

„Az emberiség a háborúk megvívására vonatkozó hajlamát valószínűleg az állati őseitől örökölte” – összegezte gondolatait Jobbágy Zoltán. Hozzátette: „Az emberré válás során, a kiválasztásban szerepet játszott az erőszakos viselkedés, még ha az nem is volt mindig meghatározó. Az embereknek a jelleme nem erőszakmentes, így a múltja, jelene, jövője sem lesz az.”

A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017.február 14.-én kerül megrendezésre, ahol Dr. Kátai-Urbán Lajos tű. ezredes tart előadást „Ipari kockázatelemzés Magyarországon” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on