Szűkítés


Kiválasztott Címke

KÖFOP

Minden Címke 489


Jelenleg 8 bejegyzés található KÖFOP cimkével

Korrupciómegelőzési és közszolgálati utánpótlás fejlesztések - folytatódik a közigazgatás fejlesztése az egyetemen

    • dsc0309 2 680 454 s

2012-2015. között az Államreform Operatív Program (ÁROP) projektek keretében nyílt lehetőség az egyetemen a korrupciómegelőzési és a közszolgálati utánpótlás fejlesztések megvalósítására. Az NKE által kifejlesztett és végrehajtott, képzési és kutatási témájú ÁROP projektek szakmai eredményeit, az OECD elemző munkája és az Európai Unió országjelentése is sikerként értékelte. Az akkori fejlesztések megalapozták és megjelölték a továbbfejlesztés irányait, így a jelenlegi fejlesztési ciklusban (2014-2020), a Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretén belül folytatódnak a témabeli projektek.

A KÖFOP 2.2.3-VEKOP-16-2016-0001 kódszámú „Kapacitásfejlesztés a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzés érdekében” című projekt a Nemzeti Védelmi Szolgálat konzorciumvezető irányításával indult el és épít az ÁROP 1121 kódszámú „Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése” című projekt szakmai tartalmára, valamint illeszkedik a Nemzeti Korrupcióellenes Program (2015-2018) fejlesztési aspektusaihoz. Az NKE mint konzorciumi partner, képzési és kutatási feladatokkal vesz részt az országos kihatású, közigazgatás-fejlesztési projekt megvalósításában, mely a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiához (2014-2020) igazodva, a szolgáltató és etikus állam megteremtésére, megszilárdítására és fenntartására irányul. A projekt keretében folytatódik a nemzetközi sikert elkönyvelt, megújított és továbbfejlesztett integritás tanácsadó szakirányú továbbképzésbe való beiskolázás, a már végzett integritás tanácsadók továbbképzése. Specifikus, kompetenciafejlesztő közszolgálati továbbképzési programok kerülnek kifejlesztésre és a projekt fő célja, hogy több ezer tisztviselő részt vehessen ezeken a fejlesztő programokon. Az oktatási tevékenység szakmai tartalmát kutatások mélyítik, továbbá hazai és nemzetközi konferenciák színesítik a szakmai programot. A projekt megvalósításában konzorciumi partnerként vesz részt a Belügyminisztérium, a Nemzetközi Oktatási Központ és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

A KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001 kódszámú „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” című projekt a Belügyminisztérium irányításával valósul meg, az NKE módszertani, kutatási és képzési feladatokkal kapcsolódik az országos szakmai fejlesztésekhez, melynek végrehajtásához a közigazgatási szervek is aktívan kapcsolódnak. A projekt stratégiai célrendszere szerint, előtérbe kell helyezni a közszolgálat személyi utánpótlásának tervszerű biztosítását, az állomány beilleszkedését és megtartását, mely tevékenységet a feladatra felkészített, közszolgálati karriert segítő intézmények tudják támogatni. A megszerezhető és a rendelkezésre álló emberi erőforrás ésszerű és hatékony felhasználásához olyan HR-funkciók és információs rendszerek fejlesztése szükséges, amelyek lehetőséget adnak adekvát stratégiai szintű döntések meghozatalára és az egyén fejlesztésére, életpálya céljainak meghatározására egyaránt. A projekt másik meghatározó célja a közszolgálatban működő emberi erőforrás gazdálkodás hatékonyságát, és szakszerűségét támogató, a teljes közigazgatási vertikumot átfogó információs rendszer kidolgozása és bevezetése. A projekt megvalósítása során az Egyetem vállalja a közreműködést az Integrált Emberi Erőforrás Gazdálkodási Rendszer kidolgozása vonatkozásában is.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: KÖFOP, 2017

Tervezésből a megvalósításba

    • fokep
    •  dsc0541 2
    •  dsc0551 2
    •  dsc0552 2
    •  dsc0559 2
    •  dsc0591 2
    •  dsc0608 2
    •  dsc0610 2
    •  dsc0621 2
    •  dsc0633 2
  • Előző
  • Következő

A kiemelt KÖFOP-projektek esetében kötelező az eredmények társadalmi, gazdasági hatásainak regisztrálása érdekében az úgynevezett jó állam mutatók vállalása. Ezek alkalmazásáról, méréséről rendeztek szakmai tájékoztató napot a projektgazdák részére a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A magyar közigazgatás fejlesztésére közvetlenül szánt, mintegy 300 milliárdnyi forrást biztosító, Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) projektjei esetében a kezdeményezetteknek vállalniuk kell a jó állam mutatók szerint bizonyos célértékek teljesülését.

A Jó Állam mutatókat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakemberei dolgozták ki, és az intézményben készült el először 2015-ben, majd 2016-ban a Jó Állam Jelentés, amely az állam, illetve a kormányzati teljesítmény egyfajta mérőeszközévé vált. A rendezvényt megnyitó beszédében az egyetem rektora utalt arra, hogy hiába hozta sorra az állam újjászervezésével kapcsolatos döntéseit a 2010 után megalakult kormány és parlament, a nemzetközi mutatókban nem jelentek meg ezek az eredmények. Prof. Dr. Patyi András elmondta, hogy 2013-ban kezdtek el komolyabban gondolkodni az NKE kutatói, hogy miként lehetne reálisan és hatékonyan mérni az állam és a kormányzat működését, teljesítményét. „Megkezdődött a Magyary-program fontos paradigmájának számító Jó Állam alkotóelemeinek kibontása, a különböző szegmenseinek vizsgálata”- fogalmazott a rektor. Ezt követően megszületett a Jó Állam mutatókat kezelni képes tudományos műhelyek rendszere és a tudományos áttekintést adó módszertani alapvetés, majd maga a gyakorlatban is alkalmazható mutatórendszer is. Az első Jó Állam Jelentést 2015-ben bocsátotta az egyetem a magyar kormány rendelkezésére, amely az értékeléseket szinte kivétel nélkül el is fogadta. A Jó állam mutatók rendszere által mért hatások és a KÖFOP hatáscélok között jelentős az összefüggés, így az a KÖFOP-projektek egyfajta értékelő-mutató rendszerévé vált. „Egy nemzeti büszkeségre és elméleti indíttatásra támaszkodó tudományos eredményből így született meg egy mérőeszköz”- tette hozzá Patyi András.

„A magyar kormány számára kézenfekvő megoldásnak tűnt, hogy ha van egy hazai mutató és mérési rendszer, akkor azt használni fogjuk a 300 milliárd forint összértékű KÖFOP-projektek esetében is” - mondta előadásában Dr. Dányi Gábor. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára szerint ezen mutatók használatával képesek lehetünk olyan hatást elérni, amely hosszabb távon kihat a magyar közigazgatás fejlődésére. Elhangzott, hogy ezen projektek esetében szinte minden forrás le van már kötve támogatási szerződésekkel, tehát a közigazgatás szinte minden területén tapasztalható majd fejlesztés. „Ha egyfajta közigazgatási rezsicsökkentést tudunk végrehajtani, akkor az jelentősen hozzá tud járulni az ország gazdasági teljesítményének növeléséhez” - tette hozzá Dányi Gábor. Az államtitkár szerint fontos cél az is, hogy több külföldi befektető jöjjön Magyarországra, ehhez azonban olyan közigazgatás kell, amely vonzóbb környezetet teremt számukra a környező országokénál. A szakember hangsúlyozta, a KÖFOP-projektek esetében csak akkor kötnek támogatási szerződést a kezdeményezettel, ha a jó állam mutatók tekintetében megtörténnek a vállalások és az azokat mérő mutatók kijelölése. Mindettől azt várja Dányi Gábor, hogy növekszik majd az operatív programok hatékonysága és ezáltal maga a közigazgatás is modernebbé és olcsóbbá válik.

Demeter Endre, az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetében (ÁKFI) működő Mérési és Módszertani Iroda (MMI) vezető szakértője előadásában bemutatta az Iroda szerepét a Jó Állam Jelentéscsalád létrehozásában és frissítésében. Az iroda szakértői által támogatott, eddig elvégzett módszertani fejlesztő munka során az elmúlt félévben 27 kiemelt KÖFOP projekt tett vállalást arra, hogy fejlesztéseik hatása hozzá fog járulni 70 különböző Jó Állam Mutató elmozdulására. Az eddigi vállalások elemzése alapján kijelenthető, hogy elsősorban az ügyfélteher és ügyfél-elégedettség, valamint az ügyintézésekhez kapcsolódó szolgáltatások elektronizáltságának és a közigazgatás belső költség- és időráfordítás-csökkenésének területén valósítanak meg fejlesztéseket a kiemelt projektek. 

A monitoring folyamat céljairól és szakmai tartalmáról beszélt előadásában Kéthelyi Gergely. Az ÁKFI Mérési és Módszertani Iroda szakértője elmondta, hogy a módszertani szakasz lezárulta után sem szűnik meg az együttműködés a kedvezményezettek és az NKE között, hanem az „átterelődik” az NKE által fejlesztett monitoring rendszerbe. Az elkövetkező időszakban a monitoring rendszer fogja biztosítani azt a felületet, amin keresztül a KÖFOP kedvezményezettek be tudják nyújtani a mérésekhez szükséges dokumentációt, és ezen a felületen lesz nyomon követhető a projektvállalások teljesülése.  A monitoring rendszer további fontos célja, hogy az adat- és projekttartalmakban bekövetkező változásokat, módosításokat rögzíteni tudja. A monitoring rendszer tesztelését követően a közeljövőben az NKE minden érintett projektet értesít a rendszer használatbavételéről és kellő információval látja el őket annak működéséről.

A KÖFOP-projektek esetében használt mérőeszközökről szólt előadásában Csuhai Sándor. Az irodavezető elmondta, hogy a projektekbe megjelenő, jó állam mutatókra vonatkozó vállalások a módszertan fejlesztése során a Jó Állam Projekt Mutatókra (JÁPM) épülnek. Ezek teljesülésének nyomon követését jelenti a monitoring folyamat. A szakember elmondta, hogy olyan mérőeszközöket lehet használni a mérés során, amelyek valósághűen működnek és a mérési szakmai standardoknak nagyban megfelelnek. Így biztosítható, hogy a KÖFOP eredmények összesítése és elemzése érvényes és megbízható adatokon alapuljon majd. A mérőeszközök közt előfordulnak majd például a munkanaplózás, a kérdőíves mérések, vagy informatikai rendszerekből származó, eseményrögzítésen alapuló adatok.

A szakmai tájékoztató nap délután workshoppal folytatódott, ahol a következő, monitoring együttműködési szakasz várható együttműködéséről egyeztettek a résztvevők. Itt nyílt mód arra is, hogy a projektgazdák közvetlenül is megfogalmazhatták kérdéseiket az NKE szakemberei számára.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Reagálás az újabb vádakra

    • dsc0309 2 680 454 s

Tegnap az egyik internetes portál megint az uniós projektjeinkről írt, illetve arról is, hogy nem akarunk közadatot kiadni egy képviselőnek. Ennek kapcsán az RTL Klub Híradója tett fel kérdéseket többek között nem létező vizsgálatokról, esetleges felelősségre vonásról.

Íme, a teljes válaszunk az üggyel kapcsolatban:

Az Európai Unió Bizottsága semmilyen vizsgálatot nem folytat az egyetemmel szemben. Ezeket a rágalmakat ismételten határozottan visszautasítjuk. Ahogy azt már korábban több fórumon is hangsúlyoztuk, az Európai Bizottság rutineljárás keretében tett fel kérdéseket a projektekről a KÖFOP magyarországi irányító hatóságának, a Miniszterelnökségnek. Erre a magyar szervezet már hetekkel ezelőtt meg is küldte a válaszát, így tehát az uniós főosztály mindkét NKE-s projekt esetében ma már birtokában van minden tényadatnak. Idáig senki semmilyen konkrét problémát a projekttel kapcsolatban nem tudott tényekkel igazolni. A projektek lebonyolítása az Irányító Hatóság által meghatározott pénzügyi és szakmai előírásokra figyelemmel történik. Minden egyes pénzügyi tétel általuk engedélyezett, továbbá minden fejlesztés a Fenntartói Testület jóváhagyásával (ME, IM, BM, HM miniszterek képviselői), rendszeres ellenőrzésével zajlik. Közbeszerzéseink törvényesek, szintén az Irányító Hatóság által előzetesen és utólagosan is többszörösen ellenőrzöttek. Jelenleg is egy ilyen ellenőrzés zajlik a Miniszterelnökség részéről az informatikai közbeszerzésünkkel kapcsolatban, amely hamarosan lezárul.

Hadházy Ákos képviselő úr több közérdekű adatigényléssel fordult az NKE-hez, amelyeket intézményünk teljes körűen megválaszolt. A kért információkat rendelkezésére bocsátottuk, illetve tájékoztattuk arról, hogy a kért dokumentumok, többek között a projektek költségvetése is, több mint egy hónapja bárki számára elérhetők az intézmény weboldalán: http://kofop.uni-nke.hu/kofop-roviden/sajtoszoba

A közérdekű adatokkal kapcsolatban az NKE eleget tesz minden jogszabályban foglalt kötelezettségének. Ez nem csak a kért dokumentumok nyilvánosságra hozatalát jelenti, hanem azt is, hogy kötelesek vagyunk minden egyes dokumentumot átvizsgálni abból a szempontból, hogy tartalmaznak-e olyan adatot, amely nem adható ki (személyes adatok pl.). A ki nem adható adatokat felismerhetetlenné kell tenni, a dokumentumokat be kell szkennelni, majd elküldeni a kérelmező részére. Tekintettel arra, hogy Hadházy Ákos első körben 48 380 oldalnyi személyes adatot tartalmazó dokumentumot kért ki, az adatigénylés teljesítése az egyetem alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járt volna. Ezért élve az Info tv. adta lehetőséggel, adatot kezelő szervként az adatigénylés teljesítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapítottunk meg. Hadházy Ákos a költségek ismeretében több körben módosította a kikért szerződések körét. Tekintettel arra, hogy nincs titkolnivalónk, minden információt igyekszünk a képviselő úr rendelkezésére bocsátani, ugyanakkor a törvény által biztosított kereteken belül szeretnénk, ha mindazt a túlmunkát, ami ezáltal jelentkezik az egyetemnél, az adatkérő megtérítené számunkra.  

Az uniós projektek körül nincs „kialakult helyzet”, csupán többszörösen ismételgetett rágalmakról beszélhetünk, így nem merült fel olyan tény, amely alapján felelősségre vonás indult volna.

Megosztás a Facebook-on


Sajtótájékoztatón cáfolták az NKE-t érő vádakat

    • fokep
    •  dsc5670 2
    •  dsc5694 2
    •  dsc5703 2
    •  dsc5720 2
    •  dsc5747 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kezelt uniós projektek esetében nem történt szabálytalanság az intézmény vezetői szerint. A témában megfogalmazódott európai bizottsági levélben is csak kérdések merültek fel és nincs szó semmilyen szabálytalansági eljárásról. A többi között ezek is elhangzottak azon a sajtótájékoztatón, amelyen az intézmény rektora és a projektek szakmai vezetői reagáltak a sajtóban megjelentekre és beszéltek a közszolgálat egészét érintő fejlesztésekről.

„Méltánytalan politikai támadás érte az egyetemet és ezzel együtt az intézménnyel együttműködő felsőoktatási közösséget, valamint magát a közigazgatást is” - mondta el a tájékoztatón Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint az intézmény által kezelt mindkét uniós projekt mögött nagyon intenzív tudásteremtés áll, hiszen mintegy 50 egyetem és közigazgatási szerv, valamint ezer oktató, kutató és adminisztratív munkatárs dolgozik azok sikeres megvalósításán. A rektor elmondta azt is, hogy a projektekben meglévő költségek felhasználása rendkívül szigorúan szabályozott keretek között történik.

A projektek kapcsán Prof. Dr. Padányi József arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa egyik legnagyobb és leginnovatívabb közszolgálati felnőttképzési rendszerét fejleszti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az uniós források felhasználásával. Az NKE tudományos rektorhelyettese, a KÖFOP 2.1.2  Jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés projekt szakmai vezetője hozzátette, hogy emellett az intézmény végzi - szintén az EU támogatásával - annak a mintegy kétezer tisztviselőnek a képzését, akik a magyar államigazgatásban az uniós projektmenedzsmenttel foglalkoznak. Idén szeptembertől pedig fejlesztéspolitikai tanácsadó posztgraduális és továbbképzési programot indít az NKE. Elhangzott, hogy a saját programok menedzselése mellett az egyetem látja el az összes magyar KÖFOP program hatásvizsgálatát. Emellett több uniós projektben is részt vesz az intézmény, például a Nemzeti Védelmi Szolgálat antikorrupciós projektjében. A rektorhelyettes kiemelte, az NKE szakmailag megalapozott pályázati kérelmét szabályosan adta be az Irányító hatóságnak. A pályázati kérelmet az Egyetem Szenátusa megtárgyalta és támogatta, továbbá azt az NKE miniszteri képviselőkből álló Fenntartói Testülete is jóváhagyta. A projekt lebonyolítása az Irányító Hatóság által meghatározott pénzügyi és szakmai előírásokra figyelemmel történik. Minden egyes pénzügyi tétel általuk engedélyezett, továbbá minden fejlesztés a Fenntartói Testület jóváhagyásával, rendszeres ellenőrzésével zajlik. 

„Egyetemünk nem csak a legnagyobb innovatív felnőttképzési rendszert fejleszti a közszolgálati szektorban, hanem az egyik legolcsóbbat is” - hangsúlyozta a tájékoztatón Prof. Dr. Kis Norbert. Az ÁKK dékánja, a KÖFOP 2.1.1 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpályaprogram és oktatástechnológiai fejlesztése projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a programban mintegy 82 ezer magyar tisztviselő személyes fejlesztését végzik el. A tisztviselők 30 órás fejlesztése az NKE projektjében körülbelül fele annyiba kerül (350.000Ft/fő), mint más nyugat-európai országok hasonló képzései. Erre egyik példaként Kis Norbert az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) képzését hozta fel, amely kétszer drágább, mint az NKE által menedzselt program.

A szakmai vezető elmondta, hogy a projektek informatikai költsége sem haladja meg a teljes költség 20 százalékát, amely egyáltalán nem nevezhető túlzottnak, hiszen ma már nincs a világon olyan oktatási innováció, ahol ez az arány alacsonyabb lenne. Ráadásul a fejlesztés révén olyan modern és költséghatékony informatikai rendszer jön létre, amely hosszabb távon is biztosítja, hogy önköltségen, azaz olcsón működjön tovább a magyar közszolgálati továbbképzési rendszer.

A projektek előkészítési költségei kapcsán megjegyezte, hogy az engedélyezett 5 százalék helyett csupán a teljes költség 3.5 százalékát számoltak el a 15 hónapos előkészítő munkára. Kis Norbert a túlzott személyi költségekre vonatkozó megjegyzések kapcsán elmondta, hogy a feladatokat nem akarták kiszervezni külsős cégeknek, hanem annak nagyon jelentős részét oktatók, kutatók, trénerek és szakértők, azaz „hús-vér” emberek végzik az Irányító Hatóság szabályai szerint, a kettős (uniós és állami) finanszírozás kizárásával, átlátható módon, szerződésekkel és teljesítésigazolásokkal alátámasztva.

Újságírói kérdésre válaszolva az egyetem rektora elmondta, hogy a projektekkel kapcsolatban az Európai Bizottság február 27-én kelt levelében tett fel kérdéseket a KÖFOP magyarországi irányító hatóságának (IH), a Miniszterelnökségnek. „Ez a levél nem egy vizsgálati eljárás része, nem jártak az egyetemen ellenőrök, és nem állapítottak meg szabálytalanságot” - hangsúlyozta Patyi András, aki hozzátette, hogy az egyik projekt kapcsán már el is küldték észrevételüket az IH-nak, a másik projektnél pedig ez még a napokban megtörténik. A rektor arról is beszélt, hogy az NKE munkatársai közül jó néhányan részt vesznek a projektek lebonyolításában, ők ezért a többletfeladatért díjazásban részesülnek a projektek költségvetéséből. „Szó sincs tehát arról, hogy egy munkáért két helyről kapnának fizetést”- tette hozzá Patyi András.

Az intézmény vezetője azt is hangsúlyozta, hogy az uniós projektekből az új közszolgálati felnőttképzési rendszer kialakítása történik és nem az intézmény működésének finanszírozása. Erre nem is lenne szükség, hiszen az egyetem alapfeladatainak ellátásához szükséges források továbbra is rendelkezésre állnak a központi költségvetésben.

A tájékoztatón többször is elhangzott, hogy az NKE mindig is törekedett az átláthatóság biztosítására, így az említett uniós projektek közérdekű dokumentumainak teljes anyaga megtalálható az intézmény honlapján elérhető sajtószobában: 

http://kofop.uni-nke.hu/kofop-roviden/sajtoszoba


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes


A sajtótájékoztatón készült felvételünket teljes egészében megtekinthetik az alábbiakban:

Megosztás a Facebook-on


Hazugságok ellen

    •  dsc0309 2

Tegnap több internetes portálon valótlan és hazug állítások jelentek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem európai uniós projektjeivel kapcsolatban. Egyes híradások csalást emlegettek. Mindezt az Európai Bizottság vezető beosztású munkatársának, Nicolas Gibert-Morinnak a levelére hivatkozva fogalmazták meg, elsőként a 24. hu oldalon. A 24. hu írását több portál átvette, azonban az NKE hivatalos, a valóságot ismertető álláspontját már nem közölték le.

Fontos elmondanunk, hogy a megjelent rágalmakkal ellentétben az Európai Bizottság nem folytat vizsgálatot! A programok hazai Irányító Hatósága (Miniszterelnökség) a programfinanszírozás kérdéseiben áll kapcsolatban az Európai Bizottság illetékeseivel, és ennek keretében Egyetemünk is szolgáltat információkat, válaszol kérdésekre.

Mint ismert, az NKE két KÖFOP-projekt gazdája, amelyek célja a magyar közigazgatási tisztviselők továbbképzési rendszerének a felépítése, fejlesztése és egy fenntartható tudásbázis kialakítása. Nem túlzunk, ha azt mondjuk: ez hatalmas feladat. Ez közel 100 ezer tisztviselő szisztematikus képzését jelenti, amelyen közel 1000 oktató és adminisztratív munkatárs dolgozik. Közel 50 magyar és külföldi egyetem, közigazgatási szerv és szakértő intézmény segíti együttműködési megállapodásokkal a projekt megvalósítását. Jelenleg mintegy 70 ezer tisztviselő és több ezer tisztviselő- jelölt hallgató vesz rész a programokban.

Úgy gondoljuk, hogy az NKE és a projektben résztvevő minden partnerintézmény számára megalázóak azok a súlyos és hamis vádak, amelyek az EUB adminisztratív leveleit kiforgatva egyes hírportálokon megjelentek. Csalással és lopással vádoltak meg Egyetemünket, amit határozottan visszautasítunk, és amely rágalmakért egyetemünk bírói úton fog elégtételt venni. Mindemellett levelet írtunk az Európai Bizottság képviselőjének, Nicolas Gibert-Morin úrnak, tájékoztatva őt arról, hogy az általa jegyzett adminisztratív levelet, annak tartalmi kiforgatása és átértelmezése mellett, egyes hírportálok az említett rágalomhadjárat céljaira felhasználták, valamint azért, hogy tegyen meg mindent, hogy a folyamatban lévő egyeztetés méltányosan, az érintett szervek személyes becsületének, valamint emberi méltóságának védelme mellett történjen meg.

A levelet teljes terjedelmében közöljük:

Cimkék: KÖFOP, NKE, 2017

A legsikeresebb program a magyar közigazgatásban

    • kiss norbert3

A kormányablak-rendszer felállítása és az ügyintézési kultúra bevezetése a magyar közigazgatás fejlesztésének legsikeresebb és legemblematikusabb programja a rendszerváltás óta - fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem  nemzetközi és továbbképzési rektorhelyettese pénteken Veszprémben, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében megvalósított kormányablak ügyintézői képzés ünnepélyes oklevélátadóján. 

Mindez ugyanakkor csak eszköz, és nem cél –  fogalmazott Prof. Dr. Kis Norbert. A cél az, hogy az ügyintézés minél gördülékenyebb és hatékonyabb legyen, a vállalkozók valós gazdasági tevékenységre fordíthassák idejüket, ne pedig az ügyintézéssel kelljen hosszú perceket eltölteniük. Ezáltal hosszú távon Magyarország versenyképességét is lehet növelni. A 2015 végén az egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal által végzett országos közvélemény-kutatás eredményeiről szólva a rektorhelyettes elmondta: az emberek számára a legfontosabb az ügyintézés minősége és az arra fordított idő csökkentése. A megkérdezettek tízes skálán nyolcasra értékelték a közigazgatással való általános elégedettségüket. Hozzátette: bár az online ügyintézések száma növekvőben van, tízből még mindig hat ember a személyes ügyintézést preferálja. Kis Norbert kiemelte: az eredmények javuló tendenciát mutatnak, ami a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézésnek köszönhető, és visszaigazolja, hogy a tisztviselők képzése meghozza eredményeit. Hozzátette, a következő két évben pedig további jelentős források állnak rendelkezésre a képzésekhez.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a tudós Magyary Zoltánt idézve úgy fogalmazott: minden országos ügy egyének ügyeként jelenik meg a hivatalban. Ezért a 2020-ig tartó közigazgatási és közszolgáltatási stratégia legfontosabb kitétele a szervezeti megújítás mellett a humánerőforrás képzése. A közigazgatásban végzett munka ugyanis, mint mondta, élethosszig tartó tanulást is jelent. Az államtitkár arról is beszélt: jelenleg 270 kormányablak működik országosan, és a jövőben több vasútállomáson is nyílnak újabbak. Kovács Zoltán hangsúlyozta, ma Magyarországon 23 millió ügyből 15 millió már a kormányablakban indul el. Takács Szabolcs, Veszprém megye kormánymegbízottja azt mondta: a kormányablak a kormányhivatal zászlóshajója, ezért kiemelten fontos, hogy jól képzett szakemberként, ügyfélbarát módon fogadják az ügyfeleket az ott dolgozók.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az elmúlt 6 hónapban közel 800 kormányablak ügyintéző felkészítésében működött közre. A statisztikai hivatal eredményei is azt mutatják, hogy a tisztviselők négy éve tartó folyamatos továbbképzése meghozta első eredményeit. A további javuláshoz rendszeres, a tisztviselő egyéni fejlesztési igényeire szabott képzésekre van szükség. Ezt tartalmazza az NKE 2019-ig tartó, minden tisztviselőt érintő továbbképzési programja. Fontos a vezetők képzése is, amely két államtudományi programra épül: az állami tisztviselő vezetők számára kötelező kormányzati tanulmányok képzésre és az államtudományi doktorátust adó mesterszakra, amely 2017 szeptemberében indul először. A tisztviselői képzések és a vezetőképzés felelőse az Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, együttműködésben a kormányhivatalokkal és hazai társegyetemekkel.


Forrás: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az igazi tisztviselő

    • fokep
    •  dsc0528 2
    •  dsc0539 2
    •  dsc0546 2
    •  dsc0557 2
    •  dsc0568 2
    •  dsc0589 2
    •  dsc0590 2
    •  dsc0610 2
    •  dsc0611 2
    •  dsc0619 2
    •  dsc0684 2
    •  dsc0685 2
    •  dsc0699 2
  • Előző
  • Következő

Az állami tisztviselők új képzési programjáról és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújításáról is szó volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem projektnyitó rendezvényén. A Parlamentben tartott eseményen a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint az NKE közötti stratégiai partnerségi megállapodások átadására is sor került.

„2010-ben elkerülhetetlenné vált, hogy a kormány teljesen új alapokra helyezze a korábban minden szempontból elavult közigazgatást”- mondta köszöntőjében Dr. Vidoven Árpád. A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára hozzátette, hogy a megújulás első lépése a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása volt, a legutóbbi fontos eredmény pedig a nemrég hatályba lépett, állami tisztviselőkről szóló törvény megalkotás volt. „Ez a ténylegesen ellátott feladatokhoz és teljesítményhez kötődő bérezés kialakítását segíti a közszférában” – tette hozzá Vidoven Árpád. Az államtitkár - aki a Fenntartói Testület tagja is - szólt arról, hogy a közigazgatás átalakítása egyre több feladatot ró a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, elsősorban a közszolgálatban dolgozók képzésében, továbbképzésében. Ez Vidoven Árpád szerint azért kiemelt feladat, mert a jó állam csak a megfelelően képzett, elhivatott közszolgákkal valósulhat meg. Hozzátette, hogy ehhez egy átalakított képzési, továbbképzési rendszer szükséges, amelynek fontos szempontja, hogy a piaci, gazdasági igényeket ki tudják szolgálni és versenyképes tudással rendelkezzenek a közigazgatásban dolgozók.

„A kormánynak tettekben is megnyilvánuló, szilárd elhatározása a közigazgatás és a teljes körű közszolgálat szervezetrendszerét szolgáló humán tevékenység korszerűsítése” – mondta köszöntőjében Dr. Janza Frigyes nyugállományú rendőr vezérőrnagy. Az NKE Fenntartói Testület ügyvivője szerint a kiemelt projekt sikeréhez elengedhetetlen a közszolgálat országos területi és helyi szerveinek cselekvő támogatása. „Ez a program Önökről, az Önök munkatársairól szól”- fordult a kormányhivatalok jelen lévő vezetőihez Janza Frigyes. Szerinte a rendezvény címe, az igazi tisztviselő jól visszatükrözi a projekt tartalmát, amely az állami tisztviselők új képzési programjáról és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújításáról szól. „Törekvéseink csak akkor lesznek sikeresek, ha a hitelesség felől közelítjük meg a kompetencia szó mögött meghúzódó tartalmakat”- hangsúlyozta a tábornok, aki szerint csak a hiteles közszolga tud bizalmat kiváltani az ügyfelekben.

„A projekt egésze arról szól, hogy a magyar közigazgatási személyi állomány legyen annak az igazi haszonélvezője”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a jelenlévők és a programban résztvevők elkötelezettségéhez nem férhet kétség, ahogy fogalmazott: „Itt ma csupa olyan ember ül, aki szereti a közigazgatásban végzett munkáját, elkötelezett saját munkatársai és az ügyfelek iránt is.” Patyi András megjegyezte, hogy 20 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás óta, hogy legyen egy kormány, amely az államigazgatás területi szintjét igazából megerősítse és integrálja a különböző illetékességű területi szerveket. A rektor felhívta a figyelmet arra is, hogy a közigazgatás átalakításában, így a kiemelt projektben is fontos szerepe van az egyetemi szférának, hiszen az NKE egyedül „nem lenne képes ezt a kompetenciafejlesztő munkát megvalósítani”. Patyi András az egykori német kancellár, Otto Von Bismarck gondolatait idézte, aki szerint: „rossz törvényekkel és jó hivatalnokokkal még mindig lehet kormányozni, de rossz hivatalnokok esetén a legjobb törvények sem segítenek rajtunk.” A rektor szerint kompetencián ebben az esetben a tisztviselők képességeit, készségeit, tudását és tapasztalatát értjük. Egyed Istvánt idézve elmondta azt is, hogy „a közigazgatás nem egy üzem, nem egy gyár, itt mindig az egyes emberrel állunk szemben”. Ugyanakkor szerinte a közigazgatási szervek végrehajtó szereppel is bírnak, hiszen „a jogszabályokat be kell tartani”.

„A közigazgatás a benne dolgozók számára izgalmas, érdekes világ, tele kihívásokkal”- hangsúlyozta beszédében Dr. Jávor András. A Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke szerint a közigazgatásban dolgozni, a közjóért tenni az egyik legnemesebb hivatás. Elhangzott, hogy ez a projekt is arról a mintegy 80 ezer állami tisztviselőről szól, akik jelenleg is a közszférában tevékenykednek. „Jellemes bürokráciát kell nevelnünk” – idézte Márai Sándor 1941-ben elhangzott gondolatait az NKE mentor-oktatója. Jávor András reméli, hogy ez manapság sem egy üres gondolat, hanem most is megtölthető tartalommal. Szerinte a közszolgák úgy tudják megtalálni a helyüket a társadalomban, ha hivatással, hittel, intellektussal és tudással rendelkeznek. „Emellett azonban még szükség van az indulatmentes helyzetfelismerésre, a bölcs döntésekre és az empatikus gondolkodásmódra is” – fogalmazott Jávor András.

Korszakosnak nevezte a kormányhivatalok és az NKE közötti megállapodást Dr. Kállai Mária. Jász-Nagykun-Szolnok megye kormánymegbízottja szerint már az eddigi fejlesztések is nagy hangsúlyt helyeztek a szervezeti és az eljárásjogi egyszerűsítésekre, a bürokrácia csökkentésére, valamint a technikai fejlesztésekre. „Igazi eredmény azonban csak akkor várható, ha folyamatosan, magas minőségben, a közigazgatás egészét érintően sikerül a szemléletformálás”- hangsúlyozta az előadó. Ehhez újra alapokra kellett helyezni az állam és polgárai, az állam és a vállalkozói szféra, valamint az állam és az önkormányzatok közötti együttműködést. „Ennek érdekében igyekszünk ügyfélközpontú, szolgáltatói attitűdöt megjelenítő közszolgáltatás megvalósítására”- tette hozzá Kállai Mária. Ahogy a többi előadó, a kormánymegbízott is szólt Teleki Pál egykori miniszterelnök tevékenységéről, aki többször hangsúlyozta a köztisztviselők képzésnek fontosságát.

„Az állam reformja, a közigazgatás fejlesztése nem öncélú folyamat, annak célja nem az államban, a közigazgatásban van” – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese szerint fontos cél a polgárok jobb életminősége, a versenyképesebb és hatékonyabb állami működés. A projekt szakmai vezetője úgy véli, hogy a tisztviselő és kiemelten a közigazgatási vezető az úgynevezett X-faktor a közigazgatás fejlesztésében. Elhangzott, hogy a fejlesztési tervek középpontjában a vezetők fejlesztése áll, hiszen nagyrészt az ő munkájukon múlnak a valódi változások. „A változásra való képesség ott kezdődik, hogy önmagunk fejlesztésére kortól és vezetői tapasztalattól függetlenül nyitottak legyünk” – hangsúlyozta Kis Norbert. A rektorhelyettes szerint nem szabad azonban csupán a vezetői rutinra építeni ezt a fejlesztést, hiszen az sokszor csökkenti az önkontroll szintjét. A tanuláshoz ugyanis ki kell lépni a komfortzónából, és meg kell szabadulni a rutinmegoldásoktól. „Az a célunk első sorban, hogy a tanulási kedvet, vágyat ébresszük fel, és a tanulás sikerélményét nyújtsuk az abban résztvevőknek. Olyan programot kínálunk, amely nem oktat, hanem gondolkodásra ösztönöz”- fogalmazott a szakmai vezető. Kis Norbert szerint nem vizsgáztatni, hanem fejleszteni szeretnének: nem tanulókat, hanem személyiségeket várnak a programba, akiket nem oktatók és tanárok, hanem szellemi partnerek segítenek majd.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megvalósuló projekt kiterjedt szakmai feladatrendszere a fővárosi és megyei kormányhivatalok stratégiai partnersége mellett valósul meg. Ennek keretében együttműködési megállapodások megkötésére került sor az NKE és a kormányhivatalok között. Az erről szóló dokumentumokat Patyi András rektor adta át az ünnepségen a kormányhivatalok képviselőinek.

A rendezvény a KÖFOP 2.1.1-VEKOP-15, A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése című kiemelt projekt keretében valósult meg.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Átfogó közszolgálat-fejlesztés az NKE-n

    • fokep
    •  dsc6917 2
    •  dsc6924 2
    •  dsc6929 2
    •  dsc6940 2
    •  dsc6951 2
    •  dsc6960 2
    •  dsc6973 2
    •  dsc6974 2
    •  dsc6992 2
    •  dsc6998 2
    •  dsc7001 2
    •  dsc7005 2
    •  dsc7008 2
    •  dsc7016 2
  • Előző
  • Következő

Hivatalosan is elindult csütörtökön a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projektje. A Ludovika kápolnájában tartott nyitóeseményen Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora kifejtette, hogy a projekt legfőbb célja a közszolgálattal foglalkozó tudományos tevékenységek támogatása, és ezeken keresztül az, hogy járuljon hozzá a közigazgatás, a közszolgáltatás és az állam versenyképességének növeléséhez.

Az ünnepélyes projektindító az NKE doktori iskoláinak tanévnyitó ünnepségével vette kezdetét. Ahogy Patyi András fogalmazott: a projekt nyitórendezvénye szorosan kapcsolódik a tanévnyitóhoz, hiszen A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés projekt számos ponton fog kapcsolódni a doktorandusz hallgatók és oktatók munkásságához.

A doktori tanév integráns része az egyetemi élet működésének – kezdte meg beszédét az intézmény vezetője. Patyi András kifejtette, hogy az egyetem doktorandusz képzései sokak számára újnak gondolt, ám régi tudományterületekkel foglalkoznak, amelyek több ezer éves, az állam működésével foglalkozó tudományok. Az NKE szerencsés helyzetben van, hiszen négy doktori iskolával is rendelkezik, amely az államtudományok területén kutat: Hadtudományi Doktori Iskola, Katonai Műszaki Doktori Iskola, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola, Rendészettudományi Doktori Iskola.

Széchenyi idézetével folytatta a rektor. „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik” – majd hozzátette, a doktori képzés a tudomány önálló művelésére készít fel. Patyi András felhívta a figyelmet arra, hogy a doktoranduszoknak arra kell koncentrálni, hogy amit csinálnak, az tényleg tudomány legyen. „Ne „kutatgassanak”, ne „publikálgassanak”, soha ne elégedjenek meg fél gondolatokkal!” – mondta, hiszen a doktori képzés lényege, hogy ne a tudomány mezsgyéjére juttassa el, ne a félműveltség mázával kenje be a hallgatókat, hanem hogy „juttassa be a tudományos igényesség, a tudományos módszertan, a tudományos eredmények előállításának a világába.”

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az együttműködés egyeteme, amiben szeretne a legjobb lenni - zárta gondolatait az intézmény vezetője. Az „együttműködés” eszményét, mint kitűzött célt vetítette elő a megjelent doktorandusz hallgatóknak, majd megnyitotta a 2016/2017-es tanévet.

Az ünnepélyes fogadalomtételt követően Patyi András a KÖFOP 2.1.2-es projekt szponzoraként szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében kihangsúlyozta, hogy kiemelt fontosságú a meginduló projekt az egyetem és a magyar felsőoktatás életében, hiszen számos közös kutatás, fejlesztés és program fog megvalósulni az intézmények közös együttműködésével, amely kihat a közszolgálat egészére. Három fontos területet emelt ki a 2,5 éves projekt megvalósítása során. Ez a tudás, a kompetencia és a mérhető fejlesztés. A rektor célja, hogy a projekt lezárása után az NKE egy jobb egyetem legyen, és az államtudomány az ország tudományos életében is a megfelelő helyre kerüljön.

A 11,5 milliárd forint támogatásból megvalósuló projektet az NKE a saját erőforrásai mellett egy együttműködési rendszer keretén belül szeretné végrehajtani. „Több mint 20 egyetemmel, különböző közigazgatással, közszolgálattal foglalkozó intézménnyel, állami szervezettel fogunk együttműködni, olyanokkal is, akik az elmúlt évek során fenntartással álltak az NKE működéséhez”- mondta Patyi András. A cél a közigazgatás, a közszolgálat és az állam versenyképességének növelése, a vonatkozó tudás mennyiségének és szintjének növelése, a közszolgálat szervezeti és személyi kompetenciájának fejlesztése. „A megvalósítás az egyetemek, konzorciumok, kutatócsoportok, kutatóműhelyek összefogása keretében zajlik”- tette hozzá.

A rektor kifejtette, hogy az előkészítő munka véget ért, most már a kutatások és a fejlesztésen van a hangsúly, majd külön kiemelte Prof. Dr. Kis Norbert és Prof. Dr. Padányi mk. dandártábornok rektorhelyettesek  tevékenységét, akiknek rengeteg munkája volt a projektek tervezése és a fejlesztések  szakmai előkészítése során.

„Eljött az igazság pillanata” – kezdte meg beszédét Prof. Dr. Padányi József, a projekt szakmai vezetője. Az NKE tudományos rektorhelyettese kifejtette, hogy a projekt szakmai és menedzsment oldala már kész, megteremtettek mindent ahhoz, hogy a kutatások megkezdődjenek.

„A projekt célcsoportja mindenki, aki hozzá akar tenni valamit az államtudományok területén a tudásbázishoz” – folytatta Padányi József. A projekt beleolvad a felsőoktatás feladatrendszerébe, hiszen megvalósul a kutatás, amelyek során új eredmények születnek, ami végül a hallgatók, az érdeklődők asztalára kerülhet tananyag formájában – fejtette ki.

A feladatok során a rektorhelyettes három fontos pontot jelölt ki: műhelytevékenységek megvalósítása, fenntarthatóság és átláthatóság. Bízik benne, hogy hasonló lelkesedéssel fog megvalósulni a projekt, mint ahogy a szakmai előkészítő munka folyt, és reméli, hogy a 2018-as záró rendezvény során sikerül beszámolni arról, hogy a projekt elérte a megfogalmazott céljait.

A program céljai hét alprojektben valósulnak meg, amelyeket a vezetőik ismertettek röviden.

A jó kormányzást célzó tény-alapú közszolgálat-fejlesztés hatásvizsgálati és kutatási megalapozása alprojektben koncentrálódnak a projektben elérhető kutatási, pályázati lehetőségek, amelyeket az Államkutatási és Fejlesztési Intézet fog össze Dr. Auer Ádám vezetésével. Ezek többek között a közigazgatás hatékonyságát és a minőségi állami működés támogatását szolgáló tudásközpont létrehozását szolgálják. A nemzetköziesítésre, a külföldi jó gyakorlatok átültetésére, a nemzetközi tudástranszferre is külön alprojekt jött létre A közszolgálat-fejlesztés nemzetközi kompetencia igényeinek támogatása címmel, amelyet Dr. Bóka János vezet, s amelynek célja a nemzetközi közszolgálati személyi állomány tudományos munkásságának támogatása és elősegítése.

Dr. Nyikos Györgyi vezetésével A fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése címmel külön terület foglalkozik majd olyan képzési programok indításával, amelyek kifejezetten a fejlesztéspolitika területére irányulnak, olyan szakembereknek a képzésére, akik az uniós beruházások és fejlesztések megvalósításával tudnak szakértői szinten foglalkozni.

Szintén Nyikos Györgyi viszi A helyi önkormányzati közszolgálati stratégia-fejlesztési képességek erősítése alprojektet, amely a helyi önkormányzati tudásgyarapításra irányul. A cél olyan jó gyakorlatok hozzáférhetővé tétele és szakértői hálózat kialakítása, amely segíti a helyi önkormányzatok hatékony működését, a lakossági részvétel erősítésével, a civil szféra bevonásával.

Mindemellett az NKE évek óta foglalkozik a jó állam jellemzőinek kutatásával, annak mérhetőségével, s erre a projekt keretében kiemelten lesz lehetőség a jövőben, olyannyira, hogy a KÖFOP-programok egészére irányulóan az NKE fogja a monitoring eljárást lebonyolítani a Dr. Kaiser Tamás által vezetett, A Jó Állam Mutatók című alprojekt keretében. Ennek eredményeként a jó állam mutatókról adatbázis és nyilvántartó rendszer jön létre, mindez hozzájárul a Jó Állam Jelentés évenkénti kiadásához.

A projekt egyik legfőbb célja a fenntartható eredmények felmutatása. Az NKE a közszolgálati dolgozók közvetlen képzése mellett olyan kutatásokat fog megvalósítani, tudásközpontokat létrehozni, amelyek hosszú távon biztosítják a közigazgatás egészének magas színvonalú működését. Az egyetem a kutatási eredményeket, a létrehozott tudást (tankönyvek, publikációk, jó gyakorlatok stb.) egy közszolgálati tudásportálon mindenki által hozzáférhetővé kívánja tenni, hogy a jövőben a közigazgatás minden szereplője fel tudja majd használni azt a minőségi szolgáltatás biztosításához. A közszolgálati szellemi vagyon fejlesztése, a tudáshoz jutás elősegítése alprojektet Dr. Peres Zsuzsanna vezeti.

Mindezen célokat egy olyan szolgáltatató központ támogatná, amely a személyi állomány erősítésével és kompetencia-fejlesztésével segítené humán oldalról a projekt egészének megvalósítását. A Közszolgálati Kiválóság Központ fejlesztése alprojekt vezetője Dr. Horváth József.

Szerző: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on