Szűkítés


Kiválasztott Címke

Kína

Minden Címke 488


Jelenleg 2 bejegyzés található Kína cimkével

A kínai nagykövet az NKE-n

    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
  • Előző
  • Következő

2016. április 20-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre látogatott Duan Jielong, a Kínai Népköztársaság Magyarországra akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az egyetem Ludovika Nagyköveti Fórum rendezvénysorozatának vendégeként őexcellenciája Kína békés fejlődéséről és a Dél-kínai-tenger körüli vitákról tartott előadást. Mint elmondta, Kína gazdasági erejének növekedésével az ország politikai szerepe is felértékelődött a térségben, csakúgy, mint a nemzetközi nagyhatalmak között. Kína jelenlegi külpolitikáját öt fő cél határozza meg: az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, az erőszakmentesség, a békés egymás mellett élés és a ráhagyás, vagyis a más nemzetek politikájába való be nem avatkozás gondolata.

Kína az az ország, amely elsőként garantálta a világon, hogy soha nem használ atomfegyvert támadás során – emelte ki a nagykövet. Minthogy országa elkötelezett híve a diplomáciai úton történő rendezés elvének, jelenleg is 300 multilaterális egyezmény határozza meg mindennapjait. Az ENSZ békemisszióinak tekintetében az látszik, hogy Kína biztosítja a második legtöbb anyagi és emberi erőforrásbéli hozzájárulást. Az ázsiai jelenlét mellett komoly szerepet vállal Afrikában is: több millió rászorulót juttat orvosi ellátáshoz; harcol a malária és az ebola ellen. Az ország számára fontosak mindemellett a terrorizmusellenes megmozdulások, továbbá aktívan küzd a globális felmelegedés visszaszorítása érdekében.

Kína mindig is uralta a Dél-kínai-tengert, hisz a történelem során a kínaiak voltak az elsők, akik feltérképezték, majd kereskedelmi céllal használni kezdték a régiót – mutatott rá Duan Jielong. A második világháborút követően Kína állította helyre a szigetvilágban esett károk jelentős részét, ahol az 1970-es évekig relatív béke honolt mindaddig, amíg egyéb országok be nem jelentették területi igényüket a vizekre vonatkozóan. Miután fény derült a Dél-kínai-tenger olaj és más természeti erőforrásokban való gazdagságára, az 1982-es ENSZ tengerjogi egyezményt követően a környező országok illegálisan megszállták a Dél-kínai-tengeri szigetek egy részét. Kína külpolitikája azonban ezidő alatt sem változott: az ország most is arra törekszik, hogy a nemzetközi jogok alapján békés tárgyalással rendezze a vitákat, a területi szuverenitás mellett fenntartva a szabad hajózás elvét. A nagykövet ugyanakkor rámutatott: miután a térségen átfolyó kereskedelmi tevékenység nemzetközi szinten is kiemelt jelentőségű, a kínai szempontok szem előtt tartása mindannyiunk érdeke.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on


Magyar-kínai katonai felsőoktatási együttműködésről állapodtak meg Pekingben

    • d trb20151127001
    • d trb20151127002
    • d trb20151127003
    • d trb20151127004
    • d trb20151127005
    • d trb20151127006
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem küldöttsége hivatalos látogatást tett Kínában  a múlt héten. A prof. dr. Padányi József mk. dandártábornok, tudományos rektorhelyettes vezette delegáció látogatást tett a Kínai Néphadsereg Tudományos Akadémiáján, valamint a Stratégiai Kutatóközpontban Pekingben, továbbá a Nemzetközi Tanulmányok Kutatóintézetében, Sanghajban. A megbeszélések és előadások témái között a nemzetközi biztonság helyzete és Kína szerepe a nemzetközi biztonság megőrzésében, valamint a Magyarország előtt álló biztonsági kihívások és az arra adható válaszok szerepeltek. 

A látogatás záró mozzanata a Kínai Nemzetvédelmi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közötti együttműködési megállapodás aláírása volt.  "Az oktatás és a kutatás területén új kapukat nyit a magyar-kínai katonai felsőoktatási együttműködésben ez a megállapodás - mondta Prof. Dr. Padányi József mérnök dandártábornok az MTI-nek. Az NKE tudományos rektorhelyettese hozzátette: a Nemzetvédelmi Egyetem rektorával, Csang Si-po vezérezredessel aláírt dokumentumban foglaltak jelentős, minőségi váltást fejeznek ki a két intézmény viszonyában; új lehetőségek nyílhatnak meg az egyetem oktatói, hallgatói és dolgozói számára, amelyek elmélyült tapasztalatcserékben ölthetnek formát.

A dandártábornok elmondta: arra számít, hogy hallgatókat küldenek majd egymás egyetemeire rövidebb vagy hosszabb időre, oktatókat delegálhatnak egymáshoz, találkozókat szervezhetnek bizonyos témák megvitatására, vagy mindkét fél részéről fontosnak ítélt közös kutatásokban vehetnek majd részt. Hozzátette: a kutatási projektek témái között szerepelhetnek például olyan "feszítő problémák" is, mint például a kibervédelem, vagy az éghajlatváltozásból adódó kihívások. "Mindkét fél kifejezte abbéli szándékát, eltökéltségét, hogy a következő években aprópénzre, konkrét programokra váltsa a most aláírt dokumentumban szereplő elvi lehetőségeket" - állapította meg Padányi József. Egyúttal úgy vélte, mivel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemcsak katonai, hanem például jogi, gazdasági és közigazgatási kérdésekkel, képzéssel is foglalkozik, a magyar-kínai intézményi kapcsolatot is egyfajta komplexitás fogja jellemezni.

"A kínai hadsereget és a katonai területeket érintő, most induló reform nagy valószínűséggel érinteni fogja az oktatási területeket is és ebben nekünk igen nagy tapasztalataink vannak, amiket meg tudunk osztani a partnereinkkel" - jegyezte meg Padányi József, utalva arra, hogy Magyarországon az e területet érintő felsőoktatási átalakítást már több lépcsőben véghezvitték.

A kínai hadsereg Nemzetvédelmi Egyeteme a kelet-ázsiai ország legmagasabb szintű katonai tanintézete, ahol a kínai katonai vezetés különböző szintjein szolgálók teljes körét képzik. Körülbelül 2500 hallgatója van, tanfolyami képzésein évente nagyjából 400 külföldi, köztük néhány magyar is megfordul.

A kínai egyetemmel kötött együttműködési megállapodás előkészítése 2013 őszén kezdődött, amikor Patyi András, az NKE rektora Pekingben járt. A mostani megbeszéléseken  egyetemünket prof. dr. Szenes Zoltán, prof. dr. Szendy István és P. Szabó Sándor képviselte. 


Szöveg: MTI

Megosztás a Facebook-on