Szűkítés


Kiválasztott Címke

Közpénzügyi Akadémia

Minden Címke 455


Jelenleg 2 bejegyzés található Közpénzügyi Akadémia cimkével

A tudomány megújításához új gondolkodásmódra van szükség

    • fokep
    •  dsc2812 2
    •  dsc2816 2
    •  dsc2832 2
    •  dsc2843 2
    •  dsc2853 2
  • Előző
  • Következő

A tudomány szépsége abban rejlik, hogy új dolgokat ott fedezünk fel, ahol a legkevésbé várjuk – mondta el az NKE Közpénzügyi Akadémia legutóbbi, teltházas előadásán Prof. Dr. Kroó Norbert akadémikus. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóprofesszora szerint a hagyományos technológiák kimerülőben vannak, új ötletekre és friss gondolkodásmódra van szükség.

Az NKE ÁKK Közpénzügyi és Államháztartási Intézete és a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége által szervezett programsorozat évnyitó rendezvényének vendégelőadóját Prof. Dr. Lentner Csaba intézetigazgató mutatta be. Elmondta, hogy Kroó Norbert az MTA rendes tagja, aki korábban főtitkára és alelnöke is volt a tudományos társaságnak. Az akadémikusnak több mint 1000 publikációja jelent meg külföldön, munkáját a többi között Prima Primissima-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetéssel is elismerték.

„Mind a természet-, mind pedig a társadalomtudományokban egészen páratlan, kvantumszerű ugráshoz hasonlítható fejlődés tapasztalható, ami a fiatal kutatók számára különösen nagy esélyt ad tehetségük kibontakoztatására”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Kiss György akadémikus. Az ÁKK dékánja szerint ma már a jogtudomány sem kötött csak országokhoz, a határok itt is megszűntek.

Kroó Norbert előadásában bemutatta az elmúlt évtizedek technológiai fejlődését, és felvázolta a közeljövőben várható trendeket is. Az akadémikus szólt azokról a felfedezésekről, amelyek gyökeresen megváltoztatták az életünket, így például szó esett a gravitációról, az elektromágneses sugárzásról, és a kvantumvilágról. A professzor szerint a technológiai fejlődésével kapcsolatos korábbi „jóslások” sokszor pesszimistábbaknak bizonyultak a megvalósulásnál. Példaként említette a Microsoft alapítójának, Bill Gatesnek egy 1992-es mondatát, amely szerint a 640 kilobyte memória bárki számára elég lesz majd a jövőben.

Az akadémikus a technológiai fejlődés kapcsán példaértékűnek nevezte az Egyesült Államok hozzáállását, amelynek révén az USA-ban a második világháborút követően a világon elsőként jött létre tudáslapú gazdaság. „Ebben jelentős szerepet játszott a tudásimport is, hiszen jelenleg is mintegy háromezer magyar kutató dolgozik Amerikában” – tette hozzá Kroó Norbert. A professzor szerint ma a hasznosítható tudás századát éljük, amelyben kiemelt szerepe van a tudománynak és a tehetségeknek. Utóbbiakból egyre többre van szükség a világban, így az oktatásnak is nagy szerepe lehet majd a tehetségek kibontakoztatásában. Elhangzott, hogy amíg korábban a szellemi tőke vonult oda, ahol az anyagi lehetőségek megvannak, ma már éppen fordított folyamat zajlik. Kroó Norbert előadásában rávilágított arra is, hogy még a huszadik században is elsősorban azt tudtuk gyártani, amit meg tudtunk mérni, ma már azt, amit ki tudunk számolni.

A kutatóprofesszor szerint ez a század a nanotechnológia és a kvantumtechnológia forradalma lesz, amelyben olyan jelentős mérföldkövek lesznek, mint például az autonóm járművek elterjedése, a sokféle tulajdonságot ötvöző anyag, a grafén megjelenése, a személyre szabott gyógyszeres terápia vagy például a teljesen virtuális pénz. Emellett olyan „csemegékre” is számítani lehet a következő évtizedekben, mint például az „energiatermelő” akkumulátor, a testhűtő ruha, a fúziós reaktor vagy a teljesen tervezhető géntechnológia. Új anyagokat tudunk majd létrehozni például atomok „manipulálásával”, egyre gyakoribbá válik a nanorobotok használata a gyógyításban, és tovább fejlődnek majd a mesterséges intelligenciával kapcsolatos eszközök. Az akadémikus szerint mindezek már nem az álom kategóriájába tartoznak, például amerikai klinikákon már használják a nanotechnológiát a rákterápiában. Kroó Norbert elmondta, hogy az USA fölénye továbbra is jelentős a tudományos technológiák területén. Ez szerinte három dolognak köszönhető, amiben a tengerentúliak jobbak, mint az európai társaik: mobilizáció, a kockázatvállalás képessége és a gyors döntéshozatal.

A Közpénzügyi Akadémia rendszeresen szervez olyan előadásokat, ahol az NKE hallgatói a legújabb tudományos ismeretekről a tudományterületek neves képviselőitől, első kézből szerezhetnek információkat. Korábban volt már vendég Matolcsy György jegybankelnök és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Elsődleges cél a gazdasági teljesítmény fenntartása

    •  dsc5996 2 2
    • fokep
    •  dsc5942 2
    •  dsc5958 2
    •  dsc5961 2
    •  dsc5970 2
    •  dsc5984 2
  • Előző
  • Következő

A stabilitás és a növekedés évei után a versenyképességre kell nagyobb figyelmet fordítania az államnak - hangzott el az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karon szervezett Közpénzügyi Akadémia rendhagyó tanóráján. A rendezvényen Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke tartott előadást a szabályalapú fiskális politikáról és annak eddigi eredményeiről.

„Egy rosszul tervezett költségvetést nem lehet jól végrehajtani”- kezdte előadását Kovács Árpád, aki 3 éve elnöke a Költségvetési Tanácsnak, előtte pedig 12 évig állt az Állami Számvevőszék élén. Szerinte a költségvetési tervezés egy politikai dokumentum, hiszen a Kormány és a Parlament határozza meg azt, hogy az állam mire fordítja a bevételeit. Itt azonban fontos a feltételek és a célok összhangja, hiszen csak így lehet elérni azt, amit 2010 óta látunk. Azaz a költségvetési stabilitás megjelenését, majd a gazdasági növekedés beindítását, az egyre csökkenő államadósság mellett. Kovács Árpád szerint kegyelmi időszakot élünk most, hiszen ebben a költségvetésileg is kedvező időszakban kell megalapoznunk a 2020 utáni időket, amikor várhatóan már kevesebb támogatást kapunk az uniós strukturális alapokból. Ennek érdekében a hatékonyság és a versenyképesség növelését kell célul kitűznünk, hiszen ezen a téren, ahogy azt a különböző nemzetközi rangsorok is mutatják, van mit fejlődnünk.

Kovács Árpád előadásában szólt a 2010 óta tapasztalható szabályalapú fiskális politikáról, amelynek része a költségvetés-politikai és eljárási szabályok mellett a Költségvetési Tanács, mint független pénzügyi intézmény. Bár Európa több országában működnek ehhez hasonló szervezetek, a magyar intézmény aktívabban vesz részt a költségvetési politika tervezésében. Például vétójoggal is rendelkezik, amivel több esetben is élt már a Kovács Árpád vezette testület. A Költségvetési Tanácsnak az elnök mellett tagja az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetője is. Kovács Árpád szerint azokban az országokban, ahol már a gazdasági világválság előtt is működtek ilyen intézmények, hamarabb sikerült talpra állni.

A Költségvetési Tanács elnöke úgy látja, hogy jövőre várhatóan 2 százalék körül lesz a költségvetés hiánya, amely a 3 százalékos maastrichti hiánycélhoz képest mozgásteret is adhat a kormánynak a következő időszakra. Például egy olyan adópolitikával, ami a munkavállalói járulékot csökkenti. Itt is azonban figyelni kell az egyensúlyra, a költségvetés megfelelő arányainak a megtartására – tette hozzá Kovács Árpád, aki szerint a 2 százalék alatti hiány újabb adósságspirált indítana be. Az ÁSZ korábbi elnöke mindenképpen pozitív jelenségnek tartja azt, hogy a jelenlegi kormány elkötelezett a költségvetés egyensúlyának a megtartására, az ezzel kapcsolatos törvények, szabályok betartásra.

Bár Magyarország gazdasági teljesítménye egyelőre még nem éri el a V4 országok szintjét, de stabil pályán mozgunk és ezt mindenképpen tartani kell. Az igazán nagy kihívás a következő évekre a versenyképességünk javítása lesz, hiszen ezen a területen jelentős pozíciókat vesztett az ország, még közép-európai összehasonlításban is. „Ezért is fontos, hogy a költségvetés ne szívjon el forrásokat a gazdaságtól” – vélekedik a Költségvetési Tanács elnöke.

Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar közpénzügyi és államháztartási intézete, valamint a Wekerle Sándor Közpénzügyi Tudományos Műhely szervezésében megvalósuló Közpénzügyi Akadémián a szakma jeles képviselői adnak elő. A Kovács Árpáddal készített interjúnkat a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatják majd.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on