Szűkítés


Kiválasztott Címke

Krasznay Csaba

Minden Címke 500


Jelenleg 1 bejegyzés található Krasznay Csaba cimkével

„Mert övék a hatalom”

    • 3243

Egyre több jel mutat arra, hogy orosz érdekkörök különböző internetes technikák segítségével befolyásolták az amerikai elnökválasztást, amelyen némileg meglepetésre az addig kevésbé esélyes Donald Trump diadalmaskodott. Az NKE kutatónak tárgykörben született munkája azokat az informatikai támadásokat és különböző médiaműveleteket igyekszik kronológiai sorrendbe állítani és elemezni, amelyek hatással lehettek az elnökválasztás kimenetelére.

Prof. Dr. Kovács László és Dr. Krasznay Csaba közös tanulmánya szerint a 2016-os amerikai elnökválasztás eseményeiben komoly szerepet játszottak az internetes támadások. „Bár ezek számos esetben nem vagy csak részben bizonyíthatók, az akciók volumene mindenképpen átlépte azt a küszöböt, amikor érdemes megvizsgálni azt, hogy az internetes támadások hogyan és milyen mértékben tudnak befolyásolni egy olyan eseményt, amely elviekben a világ egyik legjobban szervezett és legjobban felügyelt választásához kapcsolódik”- olvasható a publikációban.

A szerzők írásukban, a CNN gyűjtésére támaszkodva kronológiai sorrendben ismertetik az internetes támadásokról szóló híreket. Ezek közül érdemes kiemelni a The Washington Post tavaly június 14-i számát, amely elsőként számolt be arról, hogy feltételezhetően az orosz kormányzathoz közel álló hackerek betörtek a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) számítógépes rendszereibe, és onnan Donald Trumpról készült elemzéseket, valamint egymás között váltott e-maileket és chatszövegeket loptak el. Az orosz fél tagadta a vádakat, és a hivatalos amerikai források sem erősítették meg egyértelműen az orosz kormányzati kapcsolatot. Bő egy hónappal később a Demokrata Nemzeti Konvenció előtt pár nappal, a Wikileaks közel 20 000 e-mailt hoz nyilvánosságra, melyek a DNC szerveréről származnak. Ebből kiderül, hogy a DNC vezetője, Debbie Wasserman Schultz Clinton mellett kampányol, ezzel hátrányba hozva a másik jelöltet, Bernie Sanderst. Pár nappal később az FBI bejelenti, hogy nyomozást indít a DNC szervereinek feltörésével kapcsolatban. Névtelen kormányzati források ekkor már egyértelműen utalnak a támadás orosz kormányzati hátterére. Szeptember elsején Vlagyimir Putyin a Bloombergnek adott interjúja során kijelenti, hogy személy szerint sem neki, sem az orosz kormánynak nincs kapcsolata a hackerekkel. Egyben jelzi, hogy a tettesek kiléténél sokkal fontosabb a kiszivárgott információ, melyek nagyon fontosak az amerikai választók számára. A hónap vége felé Dianne Feinstein és Adam Schiff demokrata szenátorok közös nyilatkozatot adnak ki, melyben kijelentik, hogy a titkosszolgálati információk alapján a támadás mögött orosz titkosszolgálati szervezetek állnak, és felszólítják Putyint a befolyásoló tevékenységek beszüntetésére. Október 7-én a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) és a választás biztonságáért felelős Nemzeti Hírszerzési Igazgató (DNI) közös nyilatkozatban nevesíti az orosz kormányt a támadás elkövetésével összefüggésben. December 9-én ismét a The Washington Post közöl cikket, amely szerint a CIA biztos abban, hogy az orosz kormányzat szándéka Trump erősítése Clintonnal szemben. Trump nevetségesnek tartja és visszautasítja ezt a véleményt. Obama elnök 2008-ig visszamenően elrendeli a politikai eseményekkel kapcsolatos kiberbiztonsági tevékenységek kivizsgálását. Az orosz külügyminiszter szóvivője kifejezi kétkedését a vizsgálattal kapcsolatban, és azt kéri az amerikai féltől, hogy osszák meg velük az információkat. Míg a CIA értékelése szerint a támadások célja Clinton lejáratása és ezzel Trump segítése, az FBI nem talált bizonyítékot arra, hogy a cél a republikánus jelölt megválasztásának elősegítése lenne. Ekkor derül ki az is, hogy a támadók a Republikánus Nemzeti Bizottságtól is sikerrel szereztek adatokat. Két nappal az év vége előtt Obama elnök rendeletben hoz szankciókat Oroszország ellen. Ebben hat orosz magánszemélyt nevesítenek a támadásban való részvétellel kapcsolatban. Emellett 35 orosz diplomatát utasítanak ki, akiknek 72 órájuk van elhagyni az Amerikai Egyesült Államokat. Január első napjaiban Trump több Twitter-üzenetben kérdőjelezi meg az amerikai hírszerző szervek véleményét az orosz befolyással kapcsolatban. Idézi Assangenak azt a véleményét, miszerint egy hacker, s nem az orosz állam áll a támadások mögött. A titkosszolgálatok külön-külön Obamát és Trumpot is tájékoztatják a kiberbiztonsággal kapcsolatos eseményeket illetően. Eszerint a választásokat közvetlenül nem befolyásolták, azaz a választásnál használt szavazógépek és számítógépek nem kompromittálódtak, de az oroszok más módokon, például álhírkampánnyal mégis törekedtek a szavazók befolyásolására. Trump elismeri, hogy orosz kapcsolatok lehetnek a DNC megtámadásában, de jelzi, hogy a kibertámadások nem befolyásolták a választás eredményét. Február 9-én ismét nagyot robbant a The Washington Post, amely arról számol be, hogy Trump nemzetbiztonsági tanácsadója – Michael Flynn – beszélt a szankciókról az orosz nagykövettel, Szergej Kiszljakkal. Pár nappal később lemond a tanácsadó, aki elismeri, hogy nem teljes körűen tájékozatta a megválasztás előtt álló alelnököt az orosz diplomatával folytatott beszélgetéseit illetően. 2017. március 20-án, az FBI igazgatója kongresszusi meghallgatásán megerősítette, hogy az FBI vizsgálja a Trump-kampánystáb tagjai és az Oroszországi Föderáció közötti lehetséges kapcsolatokat.

A tanulmány megjelenése óta eltelt hónapokban tovább fokozódott a nyomás az amerikai elnökön, aki május közepén meglepőt húzott, amikor azonnali hatállyal menesztette az FBI akkori igazgatóját, James Comey-t. Az indoklás szerint azért volt erre szükség, mert tavaly helytelenül járt el Hillary Clinton e-mail botrányának kivizsgálásában. Valójában azonban az szúrhatta Trump szemét, hogy Comey Oroszország érintettségét vizsgálta a tavalyi amerikai elnökválasztásban, és az elnök llítólagos kérésére sem volt hajlandó felfüggeszteni a vizsgálatot. A Fehér Ház azonban határozottan tagadta ezeket az értesüléseket. A botrány később annyira eldurvult, hogy Robert Mueller volt FBI-igazgató személyében egy különleges ügyészt kellett kinevezni "az orosz kormánynak a 2016-os elnökválasztás befolyásolására irányuló erőfeszítései és más kapcsolódó ügyek" vizsgálatára. Michael Flynn, Donald Trump amerikai elnök lemondásra kényszerített nemzetbiztonsági főtanácsadója június 6-án 600 oldalnyi dokumentumot adott át a szenátus hírszerzési bizottságának, ami szintén vizsgálódik Oroszország választási beavatkozásának ügyében. Michael Flynn ügyében nemcsak a szenátus hírszerzési bizottsága vizsgálódik, hanem más kongresszusi bizottságok és az FBI is. A szenátus hírszerzési bizottságának nyílt meghallgatásán részt vesznek a hírszerzás nagyágyúi, így Rod Rosenstein, az FBI igazgatóhelyettese, az FBI-t ideiglenesen vezető Andrew McCabe, az amerikai hírszerzés ügynökség (NSA) vezetője, Mike Rogers, illetve a Nemzeti Hírszerzési Igazgató (DNI), Dan Coats is. És a napokban hallgatják majd meg az elbocsátott FBI igazgatót, Comeyt is, hogy a szenátus hírszerzési bizottsága előtt beszámoljon Oroszországgal kapcsolatos vizsgálódásainak eredményéről.

A tanulmány azt próbálja minél hatékonyabban áttekinteni, hogy milyen kibertámadási módszerek jelentek meg az elnökválasztási kampány során és azok lehettek-e valóban orosz eredetűek, vagy valahol máshol kell a támadások forrását keresni. A szerzők szerint a támadási stratégia három jól elkülöníthető módszert vonultatott fel. Először a támadók az úgynevezett célzott támadások útján jutottak hozzá a DNC levelezéséhez, majd ezeket a hacktivista Wikileaks útján hozták nyilvánosságra. Mindeközben a közösségi médiában terjesztett álhírekkel próbálták felerősíteni az egyébként mérvadó sajtó által is táplált botrányt. „A kibertámadás a hírszerző szervezetek álláspontja szerint szélesebb körű volt annál, mint amivel a sajtó foglalkozott. A célzott adatszerző támadások célpontjai között kormányzati intézmények, kritikus infrastruktúrák, think tank-ek, egyetemek, politikai szervezetek és vállalatok is érintettek voltak. Egyes esetekben az orosz titkosszolgálatok meghamisított identitás mögé rejtőztek. A végrehajtásban egyértelműen két csoportot, az elsőként megjelenő APT 29-et, más néven Cozy Bear-t, illetve a másodikként belépő APT 28-at, azaz a Fancy Bear-t nevesítik. Mindkét csapat a feltételezések szerint valamelyik orosz titkosszolgálathoz kapcsolódik és a különböző kormányzati célpontok elleni támadásaik hosszú évekre visszavezethetők”- olvasható a publikációban. A szerzők ismertetik a támadási stratégia technikai kivitelezését is, így például szólnak az úgynevezett spearphising kampányról. Ennek lényege az, hogy viszonylag kisszámú, de stratégiailag fontos személy számára küldenek üzenetet, általában e-mail-ben, ritkábban közösségi hálózaton vagy chat-alkalmazáson keresztül. Az üzenet célzott, ami azt jelenti, hogy tartalma valamilyen valós élethelyzetre, eseményre, tevékenységre utal, ami miatt a célpont azt hiszi, hogy az üzenet valós. A spearphising célja az, hogy az áldozat ezt a csatolmányt megnyissa. „A hackelések túlnyomó többsége napjainkban a szervezet védelmének „feltöréséhez” az emberi faktort, azaz a hiszékenységet használja fel. Ez ellen gyakorlatilag lehetetlen védekezni: minden szervezetnél lesz legalább egy olyan ember, akin keresztül a támadást végre lehet hajtani. Ez történt a DNC esetében is”- írják a tanulmány szerzői. Ezzel pedig mér meg is fertőződik a számítógép, amely fölött a hackerek át tudják venni az irányítást. A szerzők több érvet is felsorakoztatnak annak alátámasztására, hogy nagy erőforrásokkal rendelkező, profi szervezet áll a támadás mögött. Ilyen például az, hogy a számítógép megfertőzéséhez szükséges kód terjesztéséhez használt spearphisinghez tudni kell, hogy kiket célozzanak. Ehhez műveleti tervezésre van szükség, ki kell jelölni az elérendő célt, fel kell deríteni a potenciális gyenge pontokat. Titkosszolgálati elemzés nélkül nehezen elképzelhető, hogy a támadó be tudja azonosítani a széles közönség számára egyébként láthatatlan, de mégis fontos háttérembereket és szervezeteket. Szintén ismerni kell azokat a belső élethelyzeteket, amikre hivatkozva a kártékony kódokat tartalmazó leveleket megfogalmazzák. Ez is elemző- munkát, esetleg lehallgatást feltételez. A szerzők szerint az Oroszországi Föderáció Katonai Doktrínájának vonatkozó részei is azt támasztják alá, hogy Oroszország neve jogosan merül fel elsőként az álhírterjesztők listáján. „Amennyiben az orosz politikai vezetés stratégiai fenyegetésként, Oroszország politikai stabilitását veszélyeztető tényezőként ítélte meg a demokrata elnökjelölt múltbeli és vélhetően jövőbeni tevékenységét is, a doktrína szellemisége értelmében a katonai és a hozzá kapcsolódó civil védelmi rendszer megtehette azokat az ellenintézkedéseket a kibertérben, melyek segíthettek ennek a kockázatnak a csökkentésében”- írják a publikáció szerzői, akik a propagandával kapcsolatos tevékenységeket is bemutatják tanulmányukban.

A teljes publikáció, amely a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont elemzései között jelent meg, itt érhető el:

http://netk.uni-nke.hu/uploads/media_items/svkk-elemzesek-2017-9-az-internet-politikat-is-befolyasolo-hatasa-a-2016-os-amerikai-elnokvalasztas-soran-kovacs-l-krasznay-cs.original.pdf

Megosztás a Facebook-on