Szűkítés


Kiválasztott Címke

Ludovika Nagyköveti Szalon

Minden Címke 524


Jelenleg 3 bejegyzés található Ludovika Nagyköveti Szalon cimkével

A felkelő nap országának nagykövete a Ludovikán

    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • dsc 6575 2
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
  • Előző
  • Következő

A japán-magyar kapcsolatokat két szó jellemzi igazán: kitűnő és problémamentes – hangzott el a Ludovika Nagyköveti Fórum májusi eseményén, ahol szezonzáróként Japán volt a meghívott vendég. Őexcellenciája Junichi Kosuge, a 2014 óta Magyarországra akkreditált nagykövet a két ország egymáshoz fűződő viszonyáról beszélt, s arról, hogy országa hogyan viszonyul az Európai Unióhoz, illetve a térség egyéb társulásaihoz, így a Visegrádi Négyek csoportosulásához.

Dr. Kovács Gábor oktatási rektorhelyettes megnyitója után a diplomata elmondta, hogy a japán-magyar barátság 147 évvel ezelőttre datálódik. A kontaktus hivatalos felvétele ugyanis 1869-re tehető, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciai kapcsolatot létesített Japánnal. Az összeköttetés 1914-ig volt aktív, majd az első világháborút követően új szakaszba lépett. A második világháború árnyékából végül 1959-ben sikerült kikeveredni; azóta akadálymentes a két ország között zajló párbeszéd. A diplomáciai kapcsolatok mellett kulturális, gazdasági és tudományos szálak fűzik össze a két országot: Magyarország Tokióban üzemeltet nagykövetséget, Hamamacuban és Oszakában pedig tiszteletbeli konzuli irodát tart fenn, míg Japán magyarországi nagykövetsége Budapesten található. Az országban működő mintegy százötven japán cégnek köszönhetően Japán ma Magyarország legjelentősebb ázsiai befektetőjének minősül. Döntően az autóipar és az elektronikai szektor nyújtotta lehetőségek vonzzák a japán befektetőket, akik körülbelül 28.000 magyar állampolgárt foglalkoztatnak.

Politikai szempontból a magyar példa mindig is érdekes volt a japánok számára – jelentette ki Junichi Kosuge. A magyar demokratikus átalakulási folyamatok több tanulsággal is szolgáltak az ázsiai ország részére, ilyeténképp elmondható az is, hogy a modern diplomácia alapját a két ország történelmében felfedezhető hasonlóságok nyújtják. A két ország viszonyát ugyanakkor ma már nemzetközi kontextusban érdemes vizsgálni, hiszen az olyan közös célokért való küzdelem vált meghatározóvá, mint a terrorizmus visszaszorítása, a menekültek segítése, a szegénység, vagy a klímaváltozás káros következményeinek kiküszöbölése. A Japánban jelenleg hatályban lévő gazdasági és stratégiai együttműködési nyilatkozatokban e témák mellett helyet kap a világűr békés használata, a hajózás szabadsága, a területi szuverenitás fenntartása, a növekedés és a jólét elősegítése, továbbá a kutatások és fejlesztések támogatása és az innováció előmozdítása. Junichi Kosuge egyúttal elmondta, noha e hosszú távú célok megegyeznek más országokéval, azt tisztán kell látni, hogy Japánnak még mindig nem sikerült teljes mértékben lezárnia a második világháborút. Sem Oroszország, sem Korea viszonylatában nincs érvényben lévő békeszerződés, s ebben a tekintetben, mint fogalmazott, „Ázsia messze le van maradva Európától”.

Ami a regionális integrációt illeti, sajnos egyre nehézkesebbé váló folyamatokról és fokozódó veszélyről beszélhetünk. Mind a Dél-kínai-tengert övező viták, mind az Észak-Korea működését fémjelző események merőben megnehezítik a békés rendezést. Mindezekkel együtt Japán elsősorban a nemzetközi jog betartásának híve, így elítél minden szabályellenes megmozdulást, s támogató partnerként a béke mellett küzd a régió gazdasági fejlődéséért.

Az eseményről, így az előadást követő kerekasztal beszélgetésről is, bővebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szilágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on


A kínai nagykövet az NKE-n

    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_kina
  • Előző
  • Következő

2016. április 20-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre látogatott Duan Jielong, a Kínai Népköztársaság Magyarországra akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az egyetem Ludovika Nagyköveti Fórum rendezvénysorozatának vendégeként őexcellenciája Kína békés fejlődéséről és a Dél-kínai-tenger körüli vitákról tartott előadást. Mint elmondta, Kína gazdasági erejének növekedésével az ország politikai szerepe is felértékelődött a térségben, csakúgy, mint a nemzetközi nagyhatalmak között. Kína jelenlegi külpolitikáját öt fő cél határozza meg: az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, az erőszakmentesség, a békés egymás mellett élés és a ráhagyás, vagyis a más nemzetek politikájába való be nem avatkozás gondolata.

Kína az az ország, amely elsőként garantálta a világon, hogy soha nem használ atomfegyvert támadás során – emelte ki a nagykövet. Minthogy országa elkötelezett híve a diplomáciai úton történő rendezés elvének, jelenleg is 300 multilaterális egyezmény határozza meg mindennapjait. Az ENSZ békemisszióinak tekintetében az látszik, hogy Kína biztosítja a második legtöbb anyagi és emberi erőforrásbéli hozzájárulást. Az ázsiai jelenlét mellett komoly szerepet vállal Afrikában is: több millió rászorulót juttat orvosi ellátáshoz; harcol a malária és az ebola ellen. Az ország számára fontosak mindemellett a terrorizmusellenes megmozdulások, továbbá aktívan küzd a globális felmelegedés visszaszorítása érdekében.

Kína mindig is uralta a Dél-kínai-tengert, hisz a történelem során a kínaiak voltak az elsők, akik feltérképezték, majd kereskedelmi céllal használni kezdték a régiót – mutatott rá Duan Jielong. A második világháborút követően Kína állította helyre a szigetvilágban esett károk jelentős részét, ahol az 1970-es évekig relatív béke honolt mindaddig, amíg egyéb országok be nem jelentették területi igényüket a vizekre vonatkozóan. Miután fény derült a Dél-kínai-tenger olaj és más természeti erőforrásokban való gazdagságára, az 1982-es ENSZ tengerjogi egyezményt követően a környező országok illegálisan megszállták a Dél-kínai-tengeri szigetek egy részét. Kína külpolitikája azonban ezidő alatt sem változott: az ország most is arra törekszik, hogy a nemzetközi jogok alapján békés tárgyalással rendezze a vitákat, a területi szuverenitás mellett fenntartva a szabad hajózás elvét. A nagykövet ugyanakkor rámutatott: miután a térségen átfolyó kereskedelmi tevékenység nemzetközi szinten is kiemelt jelentőségű, a kínai szempontok szem előtt tartása mindannyiunk érdeke.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on


Közösségvállalás és összefogás – csak így működhet tovább a NATO

    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
    • nagykoveti szalon_usa
  • Előző
  • Következő

2015. december 2-án, körülbelül egy hónappal korábbi látogatása után, Colleen Bell ismét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Dísztermében tartott előadást, a Ludovika Nagyköveti Fórum idei utolsó összejövetelén. „NATO ma és holnap: aktív részvétel, modern védelmi politika” című felszólalásában az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete kifejtette, hogy a NATO-ra nem mint tagállamok egyszerű tömörülésére kell tekinteni, hanem mint politikai, kulturális csoportosulásra, amely olyan célok eléréséért küzd, mint a jólét és a béke. Felhívta a figyelmet, hogy miután a NATO nem egy közös ellenséggel szemben definiálja önmagát, hanem afféle „elvek közösségeként”, óhatatlanul „nyitott ajtó” politikát folytat – így kerülhet sor Montenegró integrációjára is.

A NATO-nak óhatatlanul fejlődnie kell, jelentette ki Colleen Bell. Erős, megbízható és lelkes partnerekre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően tudjon reagálni korunk új kihívásaira. Ahhoz, hogy a szövetség megőrizze létjogosultságát, agilis, összefogott válaszokat kell tudnia adni az olyan katasztrófák esetén is, mint a novemberi párizsi merénylet. A nagykövet Barack Obama amerikai elnököt idézte: a párizsi terrortámadás nem csupán a francia fővárost, hanem az összes liberális demokrata államot, nyugati szemléletű kulturális berendezkedést, illetve magát a világot sújtotta. Óriási szerepe van a közösségvállalásnak – ez pedig tükröződik a 2014-es walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan) kivitelezésében is, amely a tagállamok biztonsági szintjét hivatott növelni. Szem előtt kell továbbá tartani azt a walesi megállapodást is, amelynek fényében a NATO tagok 2025-ig kötelesek „közelíteni” katonai kiadásaik mértékét a saját hazai össztermékük 2 százalékának megfelelő értékhez. Nem elég tehát a tagállamok részéről az egyező értékprioritás, aktív részvételre van szükség – összegzett Colleen Bell.

Az előadást követő kerekasztal beszélgetésen Dr. Koller Boglárka, a NETK tudományos dékánhelyettesének moderálása mellett Dr. Péczeli Anna, a Stratégiai Védelmi Kutató Központ szakembere és Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója vett részt. Elhangzott, hogy a következő varsói csúcstalálkozó egyik elsődleges kérdése a NATO és az Európai Unió lehetséges érdekellentéteinek tisztázása, az orosz-ukrán viszonyok rendezése és a közös kibervédelmi stratégia felállítása lesz.

Prof. Dr. Patyi András az NKE rektoraként örömmel nyugtázta, hogy a rendezvénysorozat idén is méltó maradt a Ludovika névre. A rangos vendégek és a meghívott szakértők estéről estére olyan fajsúlyos témákat jártak körül, mint a migráció, vagy az Európai Unió jövője, s ezáltal a fórum megmaradt annak, aminek a szervezői megálmodták: az összetett kulturális, politikai diskurzus színterének.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on