Szűkítés


Kiválasztott Címke

MTA

Minden Címke 521


Jelenleg 5 bejegyzés található MTA cimkével

Új NKE-s tagok az MTA testületeiben

    • kiss gyorgy halmai peter

Prof. Dr. Halmai Péter és Prof. Dr. Kiss György is bekerült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egy-egy testületébe. Az MTA 188. közgyűlésén emellett megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia főállású vezetőit is.

A nemrégiben akadémiai székfoglalóját tartó Halmai Pétert, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tanszékvezetőjét az MTA Doktori Tanácsába választották be. A testületnek 22 tagja van, akiket a tudományos osztályok jelölnek. A tanács tagjává az Akadémia hazai tagja vagy az MTA doktora címmel, vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztestületi tag választható. A Doktori Tanács fő feladata az MTA doktora cím megszerzésére vonatkozó eljárás szakmai, ügyrendi és tudományetikai felügyelete, az eljárás egyes szakaszaiban esedékes döntések meghozatala és a cím odaítélése.

Az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság tagjává választották meg a közgyűlésen Prof. Dr. Kiss Györgyöt, az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetőjét. A 16 tagú bizottság feladata az MTA és intézményei kiadói politikájának összehangolása, a könyv- és folyóirat-kiadás támogatására elkülönített költségvetési forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítése.

Az MTA közgyűlése újabb három évre Lovász Lászlót választotta elnöknek, a testület főtitkára Török Ádám, főtitkárhelyettese pedig Barnabás Beáta. Az alelnöki pozíciókat Bokor József, Freund Tamás és Vékás Lajos töltik be 2020-ig.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Rangos elismerés az NKE professor emeritusának

    • dsc 3009

Kiemelkedő tudományos életművének elismeréseként Eötvös József-koszorú kitüntetésben részesült Prof. Dr. Finszter Géza, az MTA doktora, az NKE Rendészettudományi Kar oktatója. A rendészetelméleti- és történeti tanszék egyetemi tanára a Magyar Tudomány Ünnepének nyitóünnepségén vehette át az elismerést a Magyar Tudományos Akadémián.

Finszter Géza a modern rendészeti jog megalkotásáért, a büntetőjog, a büntető eljárásjog, a közigazgatási jog, valamint a kriminalisztika-kriminológia területén végzett kutatásaiért, a tudományos közéletben és utódnevelésben való részvételéért kapta a kitüntetést a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségétől.

Az Eötvös József-koszorút azok kaphatják, akik a szakmai közvélemény által elismert, kiemelkedő jelentőségű tudományos életművet alkottak, a tudomány doktora fokozattal, vagy az MTA doktora tudományos címmel rendelkeznek és betöltötték 70. életévüket. A díjra kizárólag az MTA tudományos osztályai tehetnek javaslatot, amelyről a szervezet kitüntetési és díjbizottsága zárt ülésen dönt. A kitüntetett személy jogosult a „Laureatus Academiae” vagy „Laureata Academiae” címet használni. Az MTA évente összesen hét díjat ítél oda, ezek közül hármat a matematikai és természettudományok, kettőt a bölcsészet- és társadalomtudományok, kettőt pedig az élettudományok területéről.

Finszter Géza nyugállományú rendőr ezredes, kriminológus 1968-ban szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Rövid bírósági gyakornoki munka után 1968-tól 1997-ig szolgált hivatásos tisztként. 1984-ben védte meg kandidátusi értekezését és lett a Belügyi Szemle c. folyóirat főszerkesztője. A Rendőrtiszti Főiskolán a hetvenes évek elejétől tanított óraadó tanárként, majd 1993 és 1997 között főállású oktatóként. A főiskolai tanári címet 1993-ban nyerte el. 1997 és 2010 között az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa. 2010-ben a köztársasági elnök egyetemi tanárnak nevezte ki. 2015 májusától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa. Ő az első kutató, aki rendészettudományból szerzett MTA doktori fokozatot. Ezzel utat tört egy új tudományterületnek, és elévülhetetlen érdemei vannak abban is, hogy tavaly megalakulhatott az NKE Rendészettudományi Doktori Iskolája.

Az elismeréshez gratulálunk!

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: MTA, elismerés, 2016

Nemzeti értékek-európai érdekek

    • nemzeti ertetek-europai erdekek
    • nemzeti ertetek-europai erdekek
    • nemzeti ertetek-europai erdekek
    • nemzeti ertekek-europai erdekek
  • Előző
  • Következő
Az Európai Unió csak akkor lehet erős, ha erős nemzetállamok alkotják, ha nem gondolják azt magukról a politikai elitek, hogy csak ők tudják, milyennek kell lennie Európa jövőjének, hanem elég bátrak ahhoz, hogy megkérdezzék az embereket a sorsdöntő kérdésekről – hangzott el azon a nemzetközi konferencián, amelyet Margaret Thatcher egykori brit kormányfő politikai-szakmai örökségéről tartottak a Magyar Tudományos Akadémián. A Századvég Alapítvány által szervezett és számos neves hazai, valamint külföldi szakértőt felvonultató eseményen előadást tartott Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora is. 
 
 
Patyi András a jó kormányzásnak a magyar alkotmányban is megjelenő alapértékeiről beszélt. Szerinte az erős, de jogállami eszközökkel kontrollált végrehajtó hatalom, a gyors, átfogó cselekvésre képes kormányzás megalapozásában a thatcheri hagyományokat követi a mai magyar kormányzati modell. A rektor hangsúlyozta, hogy a határozott nemzeti identitásépítés- és védelem alapvető eszköze az államot igen komolyan vevő értékközpontú Alaptörvény, amely egy határozott és kiegyensúlyozott kormányzás alapjait teremti meg. 
 
Patyi András szerint a korábbi „ideiglenes” alkotmánnyal szemben a jelenlegi Alaptörvény feltűnően tudatosan és rendszerezetten foglalkozik az állam, a kormányzás és a közigazgatás alapvető kérdéseivel. Erre a rektor szerint a 2008-as gazdasági világválság hatásai miatt is különösen nagy szükség volt Magyarországon. Az 5 évvel ezelőtt hatályba lépett Alaptörvény pontosan meghatározza, hogy mit kell a kormányzásnak és a közigazgatásnak tennie az állam hatékony működéséhez. Patyi András előadásában kitért az Európa Tanács jó közigazgatással foglalkozó ajánlására, amelynek szövege szinte szó szerint jelenik meg a hatályos magyar alkotmányban is. E szerint az államnak a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést minden polgára számára köteles biztosítani. Az Alaptörvény azonban egyértelműen szól arról is, hogy az állam polgárai nemcsak haszonélvezői az alkotmányból fakadó jogoknak, hanem maguk is felelősek saját sorsukért. Patyi András felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy az Alaptörvény külön szabályozásban foglalkozik a közpénzügyekkel és a különleges jogrenddel. Az utóbbi kapcsán a rektor megjegyezte, hogy a korábbi alkotmánnyal szemben az Alaptörvény összefoglalt és átfogó módon szabályozza ezt a helyzetet, amelynek kiegészítése jelenleg is napirenden van. „Az Alaptörvény körülbelül tízszer annyi rendelkezést tartalmaz a kormányzás, a közigazgatás, a jó kormányzás és a jól kormányzás tekintetében, mint a korábbi alkotmány” – tette hozzá Patyi András. 
 
Az európai emberek ma biztonságot akarnak, és azt kérik vezetőiktől, hogy garantálják is ezt számukra- hangsúlyozta nyitó előadásában Szijjártó Péter. Magyarország külgazdasági és külügyminisztere kifejtette, hogy a minket körülvevő világban politikai, gazdasági és katonai átrendeződés zajlik. Szerinte egy új világrendről van szó, amelyben új erőközpontok jönnek létre.
 
A miniszter úgy látja, hogy új globális verseny zajlik a regionális gazdasági és kereskedelmi integrációk között, amelyben az EU rendkívül lemaradt. Szijjártó Péter szerint Európa túlságosan koncentrál a saját problémáira, és a második világháború lezárása óta soha nem volt olyan helyzet, hogy a kontinensnek annyi és olyan súlyú kihívással kellett egy időben szembenéznie, mint jelenleg. A tárcavezető a kihívások közé sorolta az ukrajnai háborút, a keleti partnerség országainak befagyott konfliktusait, az energiabiztonság megteremtését, a migrációs válságot, a terrorfenyegetettséget és a gazdasági kihívásokat. Szijjártó Péter hozzátette: kontinensünkön a legnagyobb vita a szuverenisták és a föderalisták között van arról, hogy az erős nemzetállamokra épülő Európa, vagy az Európai Egyesült Államok jelenti-e a jövőt. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ma a közép-európai együttműködés az európai megújulás záloga, itt "a politika még két lábbal áll a földön", a politikai korrektség még nem homályosította el teljes mértéken a valóságot sem a politikusoknál, sem a közvéleménynél. A tárcavezető a konferencia témájának aktualitása kapcsán megjegyezte: Európának szüksége van Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök örökségére, az általa képviselt értékvilágra az EU-n belül.
 
A rendezvény témájáról a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak további részleteket.
 

Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes, MTA
Megosztás a Facebook-on


NKE-s tanárok az MTA új tagjai között

    • magyar tudomanyos akademia 2011
kiss gyorgy 200 303 s

Az Akadémikusok Gyűlése hétfői zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A 187. közgyűlésen megválasztott akadémikusok között van az NKE két egyetemi tanára: Prof.Dr. Kiss György és Prof. Dr. Halmai Péter is, akiket a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya levelező tagjaivá választott a testület.

Kiss György az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja. Tudományos pályája során behatóan elemezte a munkajog alapintézményeit. Tudományos tevékenységének területei között szerepel többek között a munkajogi konfliktusok jogi természetének feltárása, feloldási módozataik meghatározása, a magánautonómia érvényesülése a munkajogban, a munkajog struktúrájának feltárása, az individuális és a kollektív munkajog korrelációjának bizonyítása. Kiss György iskolateremtő hatása a magyar munkajogi gondolkodás átalakulásán mérhető le. Számos követője van, téziseit alapul véve több fiatal kutató szerzett tudományos fokozatot. Hagyományokat követve jelentősen hozzájárult, hogy a nemzetközi tudományos élet figyelme ráirányuljon a magyar munkajogtudományra.

halmai peter ng1

Halmai Péter az NKE Nemzetközi és Európa Tanulmányok  Kar tanszékvezető egyetemi tanára, a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan és az agrár-közgazdaságtan művelője.  Az európai integráció makroökonómiájában kiemelkedő eredményeket ért el a potenciális növekedés irányzatai, az európai növekedési és felzárkózási modell sajátosságai, a pénzügyi és gazdasági válság növekedési hatásai, továbbá a strukturális reformok hatásmechanizmusai feltárása terén. Az európai konvergenciafolyamatok vizsgálatában elsőként alkalmazta a potenciális növekedés megközelítését, valamint kidolgozta a konvergenciakrízis hipotézisét. Kidolgozta az EU Közös Agrárpolitika reformfolyamatainak átfogó közgazdasági elméletét. Eredményesen vizsgálta az agrárgazdaság EU-adaptációja témakörét. Az átalakulás gazdaságtana területén az elsők között bizonyította a korábbi hazai agrármodell fenntarthatatlanságát. Részletesen vizsgálta a transzformációs krízis agrárgazdasági vonatkozásait. Hallgatói közül tízen szerezték meg a PhD címet, hárman habilitáltak. 2010-től az MTA GMB alelnöke.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: MTA, NETK, kinevezés, ÁKK, 2016

Életinterjú egy élet pályájáról

    • dsc 8175 2
    • dsc 8161 2
    • dsc 8167 2
    • dsc 8171 2
    • dsc 8183 2
  • Előző
  • Következő

"A múlt megismerése nagyon nehéz és sokszor lehetetlen"- hangoztatta Prof. Dr. Finszter  Géza, Csepeli György, Méhes Gábor és Marcel Fournier: Egy élet pályája – életútinterjú Szabó Dénes kriminológussal című könyv bemutatóján a Ludovika Főépületében. A kötetet Prof. Dr. Kerezsi Klára, a Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője szerkesztette. Az RTK szervezésében megvalósult eseményen Finszter professzor elmondta: „Szabó Dénes egy olyan tudós, akinek a személyiségét minden, a társadalomtudományokkal foglalkozó kutatónak ismernie kell. Egész életében a bűnözés által sújtott társadalmon, az emberiségen, az áldozatokon és az elkövetőkön akart segíteni. A halálbüntetés ellen érvelt annak okán, hogy a tévedés lehetősége bármikor felmerülhet. Az életműve egy egész kriminológiai iskola, melyet alkalmazott kriminológiának is nevezhetünk.” Finszter Géza család- és kalandregénynek nevezte a könyvet. Hangsúlyozta, hogy rendészettudomány nem létezne Magyarországon Szabó Dénes aktív közreműködése, szellemi tevékenysége nélkül.

Csepeli György, a kötet egyik szerzője szerint a rendszerváltás idején elvesztettük az irányt, bizalmatlanság, gyűlölködés szabadult el a világban.  Szabó Dénes mindenkor a szabadságért harcolt, "gyémánt ellenálló képességgel mindkét totalitarizmussal szemben. A jövő irányát reményeim szerint a hozzá hasonló típusú emberek fogják meghatározni."

A nemzetközi kriminológiában óriási szervezőmunkát végzett Szabó professzor Kerezsi Klára szerint, hiszen a világ minden táján dolgozó kriminológusát összefogta. "Párbeszédre késztette, készteti napjainkban az embereket, az ellenérdekű feleket is. A Magyar Kriminológia Társaság sem jött volna létre a közreműködése nélkül. Egyféle módon gondolkodunk a világról, mindig áhítattal hallgattam. Nagyon figyelt másokra, egyetemi oktatói létem során a kezdetektől erre törekedtem jómagam is."

Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes, a rendezvény moderátora Szabó András 1999-ben a Magyar Tudomány című folyóiratában megjelent  recenziójából idézett: Szabó Dénes önálló gondolkodású kanadai-magyar kriminológus és szociológus. Dr. Virányi Gergely ny. határőr dandártábornok végezetül ekként jellemezte: művelt, elegáns és nagyon szerény ember volt egész életében.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Könyvbemutató, MTA, RTK, 2016