Szűkítés


Kiválasztott Címke

NATO

Minden Címke 467


Jelenleg 6 bejegyzés található NATO cimkével

A NATO elsőszámú katonája az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1005 2
    •  dsc1013 2
    •  dsc1053 2
    •  dsc1066 2
    •  dsc1078 2
    •  dsc1080 2
    •  dsc1084 2
  • Előző
  • Következő

Petr Pavel vezérezredes, a NATO Katonai Bizottságának elnöke tartott vendégelőadást a Ludovika Campus főépületében, szeptember 30-án. A NATO elsőszámú katonája találkozott Prof. Dr. Patyi Andrással, az NKE rektorával, majd a Széchenyi Díszteremben fejtette ki gondolatait a katonai szövetség varsói csúcstalálkozót követő időszakáról.

Előadásában Petr Pavel átfogó képet festett a NATO előtt álló aktuális kihívásokról, melyek elsősorban Kelet és Dél felől jelentkeznek. Az előbbit illetően a cseh vezérezredes emlékeztetett, hogy a varsói csúcson bevezetett intézkedések nem fenyegető, hanem elrettentő jellegűek, az utóbbi vonatkozásában pedig felhívta a figyelmet a gyenge és kudarcot vallott államokra, illetve a demográfiai trendekre és az ezekből adódó kihívásokra.

Emlékeztetett, hogy amíg megalakulásakor (NATO 1.0) a szervezet által nyújtott biztonsági garancia a hidegháború keretei között óriási teljesítmény volt, a berlini fal leomlása, illetve a Varsói Szerződés és a Szovjetunió szétesése új helyzetet teremtett, melyben a Szövetség a békét és biztonságot az érintett államok bevonására alapozta (NATO 2.0). Ezt követően került előtérbe a válságkezelés, a nemzetközi missziók, illetve a terrorizmus elleni fellépés (NATO 3.0), melyben a katonai szövetség figyelme globális szintre emelkedett.

A cseh vezérezredes az előttünk álló új fejlődési szakasz (NATO 4.0) kapcsán megjegyezte, hogy bár az aktuális intézkedések alapján úgy tűnik, a NATO kizárólag Európára koncentrál, valójában továbbra is globális látókörrel rendelkezik. Hozzátette: napjaink kihívásait a NATO sem képes egyedül megoldani, így az előttünk álló időszakot a hatékony együttműködések és nemzetközi hálózatok kell jellemezzék.

A NATO Katonai Bizottságának elnöke magyarországi látogatása során találkozott Dr. Áder János köztársasági elnökkel, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, valamint Dr. Simicskó István honvédelmi miniszterrel. A Ludovikán tett látogatása során Petr Pavel külön megemlítette, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által megvalósított oktatási forma a legjobb felsőoktatási platformok egyike, mivel az egyetemi hallgatók nemcsak saját, hanem a többi karokon tanuló diákok hivatásrendjét is megismerik.

Petr Pavel olyan neves oktatási intézményekben folytatott eredményes tanulmányokat, mint a Cseh Katonai Akadémia, illetve a londoni King’s College, ahol nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett mester diplomát. Szakmai pályafutása során betöltötte a Cseh Hadsereg Különleges Erőinek parancsnoka, illetve a Cseh Fegyveres Erők vezérkari főnöke pozícióját, továbbá katonai attasé volt Brüsszelben. Petr Pavel személyében a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét első ízben tölti be kelet-közép-európai katonatiszt.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NATO, előadás, 2016

Euroatlanti Nyári Egyetem

    •  mg 3274
    •  mg 2925
    •  mg 2954
    •  mg 2912
    •  mg 2888
    •  mg 3179
  • Előző
  • Következő

A nemzetközi konfliktusok és a NATO stratégiájának, valamint politikájának értékelése mellett egy válságkezelő szimuláció és a szolnoki helyőrség meglátogatása is szerepel a tizenhetedik Euroatlanti Nyári Egyetem programjai között. A képzés Szolnokon, a Magyar Honvédség Béketámogató Kiképző Központjában zajlik július 24-29. között. Az egyetemisták, elismert kutatók és a Magyar Honvédség tagjainak találkozója a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának közös együttműködése eredményeképpen valósul meg.

A Magyarországon egyedülálló Euroatlanti Nyári Egyetem előadás- és szemináriumsorozata idén is kiemelt fontosságot tulajdonít az Európa biztonsági környezetében kialakult és a kontinenst fenyegető válságoknak, valamint azok kezelésének. Ilyen most például a Brexit, vagy a török katonai puccskísérlet, amelyek kihívást jelentenek a NATO, az Európai Unió, és benne Magyarország számára is.

A felszólalók közül először Lamos Imre dandártábornok, az MH. 86. Szolnok Helikopter Bázis bázisparancsnoka, helyőrségparancsnok köszöntötte a nyári egyetem résztvevőit és ismertette a bázis történetével, valamint a többi szolnoki katonai támaszponttal kapcsolatos főbb tudnivalókat. Apáti Zoltán ezredes, az MH Béketámogató Kiképző Központ parancsnoka beszédében szólt a Béketámogató Kiképző Központ főbb feladatairól és a katonai képzés terén eddig elért nemzetközi sikerekről. A nyári egyetemet dr. Tálas Péter az SVKK igazgatója nyitotta meg, aki kiemelte, hogy az idei rendezvénynek külön hangsúlyt adnak a közelmúlt biztonságpolitikai eseményei, amelyek körülményeiről és a kezelésük lehetőségeiről is szó lesz a képzés során. A megnyitón részt vett Gőcze Béla alezredes az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár igazgató-helyettese is.

A képzésen a tavalyihoz hasonlóan, idén is nyolcvanan vesznek részt, így például a Magyar Honvédség tisztjei és altisztjei, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, doktoranduszai. Emellett a nyári egyetem hallgatói között vannak köztisztviselők és közalkalmazottak, közművelődési és humán szakemberek, a társ fegyveres testületek képviselői, a honvédelem ügye iránt elkötelezett, a KatonaSuli programban résztvevő tanárok valamint a téma iránt érdeklődő – határainkon belüli és határainkon túlról érkező – egyetemisták, főiskolások.

A Nyári Egyetem hallgatói a hét végén vizsgát tesznek majd, amelynek során számot adnak megszerzett tudásukról, ám addig is érdekes előadások, beszélgetések, szemináriumok, valamint csapatépítő játékok várnak rájuk. 

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-0001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projekt keretében valósul meg.

Szöveg: Brassói Ádám
Fotó: Merész Márton

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NATO, nyári egyetem, 2016

A tudomány kapujában

    • NATO poszterkiallitas
    • NATO poszterkiallitas
    • NATO poszterkiallitas
    • NATO poszterkiallitas
    • NATO poszterkiallitas
    • NATO poszterkiallitas
    • NATO poszterkiallitas
    • NATO poszterkiallitas
    • NATO poszterkiallitas
    • NATO poszterkiallitas
    • NATO poszterkiallitas
    • NATO poszterkiallitas
    • NATO poszterkiallitas
    • NATO poszterkiallitas
    • NATO poszterkiallitas
  • Előző
  • Következő

A közelgő varsói NATO-csúcstalálkozó lehetséges témáiról volt szó azon a konferencián, amelynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépülete adott otthont. A rendezvényt megelőzően a hadtudományok iránt érdeklődő fiatal kutatók posztereiből nyílt kiállítás az épület kiállítóterében.   

A NATO szerepét, működését kellett fotók, szövegek és különböző grafikai illusztrációk segítségével bemutatni azoknak a pályázóknak, akiknek munkáiból poszter kiállítást rendeztek be a Ludovika Főépületben.  A tárlat megnyitóján Tömböl László nyugállományú vezérezredes, a Honvéd Vezérkar volt főnöke méltatta a fiatalok munkáit. Elmondta, hogy a pályázók láthatóan értő gondolkodással, jó szemlélettel és érzékkel nyúltak a témához. „A mostani rendezvény is kiváló alkalom arra, hogy megosszuk egymással gondolatainkat, javaslatainkat”- fogalmazott a katonai  elöljáró, aki szerint a hadtudományok rendkívül sok lehetőséget nyújtanak mindazok számára, akik életcéljuknak tekintik a tudományág művelését. A kiállítás megnyitóján a három legsikerültebb poszter alkotóját külön is díjazták. Ezt követően került sor a Biztonságpolitikai Szakkollégium, az NKE Doktorandusz Önkormányzata, a DOSZ Hadtudományi Osztálya és a Magyar Hadtudományi Társaság közös szervezésében arra a konferenciára, amelyen a közelgő varsói NATO-csúcsról értekeztek a szakemberek. Prof. Dr. Szenes Zoltán, ny. vezérezredes szerint a kétévente megrendezett találkozók rendkívül fontosak Európa biztonsága szempontjából is. A tanszékvezető egyetemi tanér úgy látja, hogy a helyszín kiválasztásának is fontos üzenete van, hiszen ezzel is lehet demonstrálni, hogy a NATO kitart Lengyelország mellett. Szenes Zoltán szólt arról is, hogy a találkozó két fontos jelszava az adaptáció és az egyensúly. Utóbbi azt is jelenti, hogy meg kell találni az egyensúlyt a szövetség és a tagállamok érdekei között. Emellett olyan országok esetében, melyek nem értenek egyet a NATO által képviselt értékekkel egyensúlyt kell teremteni az elrettentés és a párbeszéd között. A tábornok szerint a csúcstalálkozó egy fontos, hasznos hozzájárulás lesz a kollektív védelem irányába forduló NATO programjának megvalósításához.

„A NATO-nak jelenleg majdnem olyan markáns kihívásokkal kell szembenéznie, mint az 50-60-as évek hidegháborúja idején”- mondta el előadásában Dr. Németh József Lajos. Az NKE adjunktusa szerint azért is érdekes a történelmi párhuzam mert a hidegháború időszakában és most is tartózkodnak NATO-egységek egyes tagállamok területén, ami miatt a tagországok szeretnének jobban beleszólni a szövetség politikájába. Németh József Lajos szerint egyre nagyobb szerepe lesz a NATO működésében a stratégiai kommunikációnak, amely hatékonyan támogathatja a szövetség stratégiai elképzeléseit. Az adjunktus kiemelte, hogy a kommunikáció egyik fő feladata az orosz hibrid- fenyegetettségre való hatékony felkészülés.

A kommunikáció fontosságát emelte ki beszédében Dr. Balogh István is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és non-proliferációs főosztályának vezetője szerint az utóbbi egy évben is számos biztonságpolitikai kérdés merült fel, amelyre a szövetségnek valamifajta választ adnia kell. Megemlítette, hogy a napokban zajlott Brüsszelben a NATO védelmi minisztereinek értekezlete, ahol sok kérdésben sikerült véglegesíteni az egységes álláspontot. Ilyen például, hogy egyensúlyt kell kialakítani és fenntartani a keleti és a déli fenyegetéseknek szánt figyelem között. A magyar álláspont szerint ugyanakkor nem elég a gyors katonai reagálást lehetővé tevő készenléti akcióterv, hanem hosszú távú gondolkodásra is szükség van, aminek megfogalmazásában nagy szerepe lehet a varsói csúcstalálkozónak. 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: DOSZ, Kiállítás, NATO, 2016

Az NKE is részt vesz a NATO kibervédelmi kutatásaiban

    • cyber security

Az elmúlt héten jelent meg a magyarországi kibervédelmi szervezeteket bemutató tanulmány, amelyet Prof. Dr. Kovács László ezredes, egyetemünk Hadtudományi és Honvédtisztképző karának dékánhelyettese, valamint Szentgáli Gergely a Honvédelmi Minisztérium munkatársa készített el. A dokumentum kitér a hazai információs társadalom fejlettségére, nagyon röviden bemutatja a hazai e-kormányzás helyzetét, valamint részletesen ismerteti hazánk kibervédelmi stratégiai dokumentumait és a területhez tartozó jogszabályi környezetet. A tanulmány külön kitér azokra a szervezetekre, amelyek Magyarországon a kibervédelmet biztosítják.

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának (NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence) vezetésével szakértők térképezik fel az Észak-atlanti Szövetség tagországainak kibervédelmi helyzetét.Ez a kiadvány egy olyan sorozat része, amely a NATO tagországok nemzeti kibervédelmi szervezeteit, azok feladatait, és végső soron az adott ország kibervédelmi képességeit mutatja be, ezzel teremtve lehetőséget az egyes országok kiberbiztonsági helyzetének összehasonlítására – mondta el lapunknak Kovács László.

A hazai kibervédelmi szervezeteket bemutató tanulmány itt érhető el:

https://ccdcoe.org/national-cyber-security-organisation.html


Szöveg: Horvátth Orsolya

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NATO, 2015

Transzatlanti együttműködés ma és holnap

    • atlanti tanacs
    • atlanti tanacs
    • atlanti tanacs
    • atlanti tanacs
    • atlanti tanacs
    • atlanti tanacs
    • atlanti tanacs
    • atlanti tanacs
  • Előző
  • Következő

Az euroatlanti gondolat továbbra is népszerű Magyarországon - hangzott el a Magyar Atlanti Tanács (MAT) nemzetközi konferenciáján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Ludovika kápolnájában tartott eseményen a Magyar Honvédség vezetői mellett részt vettek a diplomáciai testületek irányítói, így Colleen Bell amerikai nagykövet is, valamint Simicskó István honvédelmi miniszter és Vizi E. Szilveszter, az MAT elnöke.

„Nagyra becsüljük a Magyar Atlanti Tanács mintegy két évtizedes tevékenységét, amely nagyban hozzájárult Magyarország NATO-csatlakozásához és az euroatlanti elvek népszerűsítéséhez”- mondta köszöntő beszédében Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese megjegyezte: az NKE nevében a nemzeti jelző a haza szolgálatát jelenti az oktatás és a tudomány művelésén keresztül. „A haza, a nemzet gondolata elválaszthatatlanul társul az euroatlanti eszmével” – fogalmazott Kis Norbert. A rektorhelyettes beszédben a honvédtisztképzést biztosító Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar mellett megemlítette az nemrégiben létrejött Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kart is, amely a magyar diplomácia képzés új szellemi központjává szeretne válni. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a 21. század egyeteme. Ars poeticánk szerint az együttműködés egyeteme kívánunk lenni” - tette hozzá a rektorhelyettes, aki szerint ehhez a széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer adhat kereteket. Kis Norbert szerint az egyetem és a karok jelmondatai is azt jelzik, hogy az NKE egy közös közszolgálati kultúra építésének részese, építője. 

Az euroatlanti gondolat továbbra is népszerű a magyar társadalom körében - ezt már Vizi. E. Szilveszter mondta köszöntőjében. A Magyar Atlanti Tanács elnöke elmondta: a szervezet legfőbb feladata, hogy kapcsolatot építsen a NATO, a magyar kormány és a magyar polgárok között. Ezért számos szakmai programot, konferenciát rendeznek különböző civil szervezetekkel és a diplomácia képviseletekkel közösen. Az elnök szerint fontos, hogy az „átlagember” is megértse a NATO működésének lényegét, így a rendezvények mellett a világhálón keresztül is népszerűsítik az euroatlanti gondolatokat.

A Magyar Atlanti Tanács mint szellemi műhely nélkülözhetetlen az atlanti eszme fennmaradáshoz - mondta köszöntőjében Simicskó István. A honvédelmi miniszter szerint a geopolitikai változások miatt a NATO-nak is át kell értékelni eddigi működését. Simicskó István példaként hozta fel az ukrajnai válságot, az Iszlám Állam térnyerését és a hazánkat is jelentősen érintő tömeges migráció jelenségét. „Egy ilyen válságos időszakban különösen fontos a szövetségi kapcsolatrendszer erősítése, amelyben az Egyesült Államoknak kiemelt szerepe van”- mondta a miniszter.  Simicskó István szerint a jelen kihívásaira Európa és az Egyesült Államok csak együtt tud hatékony választ adni. A tárcavezető szólt a tavalyi walesi NATO-csúcstalálkozón tett, a védelmi kiadásaink növelését érintő vállalásunkról is, amelyet teljesíteni fogunk a következő években is.  Simicskó István elmondta, hogy a NATO-val és tagországaival számos együttműködésben vettünk részt az elmúlt években. Éves átlagban 1000 főt állomásoztatunk egy időben, elsősorban NATO együttműködés keretében például Irakban vagy Afganisztánban.  Simicskó István az Egyesült Államokkal való együttműködés kapcsán megjegyezte: 1991 óta több mint 1500 katona vett részt a NATO biztosította képzésekben, az USA-ban.  

A magyar és az amerikai katonai együttműködés fontosságáról szólt beszéde elején Colleen Bradley Bell is. Az USA magyarországi nagykövete emlékeztetett: a State Partnership Program keretében 1993 óta kiemelkedő együttműködés valósult meg az OHIO Nemzeti Gárda és a Magyar Honvédség között. Colleen Bell szerint a NATO egy értékalapú szövetség, amelynek a katonai és politikai dimenziói egyaránt meghatározóak. Az új kihívások minden szövetségestől komoly erőfeszítéseket igényelnek, az összetartást a közös gyakorlatok segítik. A nagykövet kiemelte a Brave Warrior 2015 néven jelenleg is futó nagyszabású, magyar vezetésű, többnemzeti hadgyakorlatot, amelyen hét nemzet több mint 1800 katonája vesz részt Magyarországon. Kérdésre válaszolva kifejtette: az USA számára fontos, hogy mind Ukrajnában, mind Szíriában stabil, demokratikus környezetet teremtsenek. Elmondta: a szíriai elnöknek kizárólagos a felelőssége a 250 ezer halálos áldozattal és több millió menekülttel járó humanitárius katasztrófáért. A nagykövet megjegyezte, hogy személyesen is tapasztalja, hogy Magyarország mekkora kihívással néz szembe a tömeges migráció miatt.


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: NATO, 2015

15 Év – 15 Hang

    • NATO SVKK

Idén ünnepeljük Magyarország NATO-hoz való csatlakozásának 15. évfordulóját. Ennek apropóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja kezdeményezésére a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberekkel készülnek interjúk. Elsőként Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Mit tekint Magyarország 15 éves NATO-tagsága legfontosabb eredményeinek?

15 éves NATO-tagságunk legfontosabb eredményének egyértelműen a szövetség misszióiban való sikeres magyar részvételt tartom, továbbá azt, hogy a magyar védelmi szféra szereplői – a szakterület vezetőitől egészen a Magyar Honvédség szerződéses állományáig – napjainkra elsajátítottak egy olyan nemzetközi együttműködési kultúrát, amely más politikai területek és intézményi alrendszerek számára is jó példa lehet. Úgy tapasztalom, hogy a védelmi szférában kialakult, és egyre inkább átveszi már a középszintű irányítást is egy olyan szakembergárda, amely már a szövetségi együttműködésben szocializálódott, s amely nemcsak nyitott a stratégiai szemléletre és gondolkodásra, de elkötelezett is annak magyarországi meghonosítására és érvényesítésére. S erre felettébb szükség van egy olyan korban és világban, amikor a politika perspektívája gyakran csak választástól választásig tart.   

Véleménye szerint mi volt a legjelentősebb probléma, mellyel Magyarország szembesült NATO-tagsága kapcsán?

A legnagyobb problémának azt tartottam és tartom ma is, hogy NATO-tagságunk nem oldotta meg a magyar védelmi szféra és Magyar Honvédség tartós alulfinanszírozottságának problémáját. A honvédelmi kiadások mértékének megszabásánál a hazai társadalom és a politikai elit egy jelentős része még ma is hajlamos a NATO-tagsággal egyszer és mindenkorra megoldottnak látni az ország biztonságát, a Magyar Honvédségre pedig úgy tekint, mint amelynek fenntartása és modernizációja a továbbiakban nem igényel különösebb pénzügyi erőfeszítéseket. Bár kutatóként tisztában vagyok azzal, hogy ez a szemlélet szorosan kapcsolódik a magyar társadalom gazdasági és szociális biztonságra fókuszáló biztonságfelfogásához és politikai elvárásaihoz – amit erőteljesen befolyásoltak az elmúlt több mint két évtized gazdasági válságai –, ez a tudás nem tud megértővé tenni az alulfinanszírozottság problémájával szemben.  

Véleménye szerint milyen területeken tudta Magyarország a legnagyobb hatást gyakorolni a szövetségben?

A nemzetközi kapcsolatokban nincsenek csodák: Magyarország kis ország, korlátozott védelemre fordítható forrásokkal, s alapvetően ennek megfelelő hatást tud kifejteni a szövetségen belül is. Egy Magyarország nagyságrendű ország elsősorban azzal képes hatást gyakorolni, hogy képviselői jelen vannak a világ legerősebb politikai és katonai szövetségének döntéshozói körében, s a tárgyalóasztalnál bármely más szövetséges országgal egyenrangúan jelenítheti meg érdekeit és a magyar álláspontot. Tény ugyanakkor, hogy a hatásgyakorlás a NATO-n belül is együtt jár a „láthatósággal” – s az látható, aki teljesít. Magyarország tehát miként eddig, a következő években is a komoly szövetségesi szerepvállalással tud hatást gyakorolni, legyen szó szükség esetén válságkezelő vagy kollektív védelmi műveletről, vagy a szövetség számára szükséges katonai képességek fejlesztésében vállalt szerepről. Azt gondolom ugyanakkor, hogy az olyan regionális, többnemzeti képességfejlesztési kezdeményezések, mint a visegrádi négyek, vagy a Közép-európai Védelmi Kezdeményezés (CEDI) felértékelheti hazánkat azon országokhoz képest, amelyek kizárólag a szövetség nagyhatalmaival való együttműködésre koncentrálnak.

Véleménye szerint melyik volt / melyek voltak az(ok) a terület(ek), ahol Magyarország változást remélt NATO-tagsága révén, de az nem, vagy nem teljes mértékben vált valóra?

Mivel nem vagyok politikus, nem tudom felmérni, hogy Magyarország mely területen találkozott be nem teljesült reményekkel. Kutatóként és szakértőként azonban több olyan dolgot is fel tudok sorolni, ahol magam komolyabb változásra számítottam, de csalatkoznom kellett. Egyrészt azt reméltem, hogy a magyar társadalomban erőteljesebben tudatosul, hogy a NATO-nak Magyarország lett a tagja, s nem csupán a Magyar Honvédség vagy a honvédelmi tárca. Azt gondoltam például, hogy az egyéb szaktárcák és a civil szféra – hasonlóan több európai állam gyakorlatához – sokkal jobban bevonódik a nemzetközi missziós tevékenységbe, hogy ez nem csupán „a katonák huncutsága” marad; hogy a politikai elit nagyobb érdeklődést tanúsít a biztonság- és védelempolitikai ismeretek iránt, már csak döntései megalapozottságának érdekében is. Nem így történt: a civil szaktárcák és civil szféra – néhány segélyszervezettől eltekintve – távol maradtak a Magyar Honvédség missziós tevékenységétől, a politikai elit tagjai pedig a védelmi szféra szakpolitikusaira delegálták a döntéseket. Ez is egy járható út, de így szerintem nehezebben válik társadalmi üggyé a honvédelem.    

Mit tekint a következő évek legnagyobb kihívásának Magyarország NATO-tagsága szempontjából?

Mivel az európai haderőkhöz hasonlóan a szövetség missziói a Magyar Honvédség számára is meghatározóak voltak modernizációja szempontjából, a legnagyobb kihívásnak azt tartom, hogy miként tudjuk feldolgozni és tartósan adaptálni az itt felhalmozott tapasztalatokat, miként tudjuk megőrizni a missziók során kialakított képességeket, illetve fenntartani a honvédség modernizációjának folyamatát a 2014 – vagyis a nagy és robosztus stabilizáló missziók lezárulása – utáni, tartósnak ígérkező időszakban. A modernizáció ugyanis az ilyen időszakokban döntően a nemzeti képességfejlesztés útján valósulhat csak meg, amelyet jól kiegészíthet a korábban jelzett többnemzeti együttműködés. Azonban mindkettőnek jól ismertek a problematikus pontjai. Míg a nemzeti képességfejlesztés szűk keresztmetszeti pontja – ahogy az elmúlt 25 évben is – a Magyar Honvédség számára szükséges modernizációs források biztosításának elmaradása lehet, a többnemzeti együttműködés előtt leginkább társadalmi-politikai nehézségeket látok.      

Személyesen Önnek mi a legmeghatározóbb élménye, emléke Magyarország NATO-tagságával kapcsolatosan?

Szakértőként természetesen egy szakmai élmény: 2009 szeptemberében a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet képviseletében Varga Gergely kollégámmal előadást tarthattunk és konzultációt folytathattunk a NATO Katonai Bizottságának tagjaival az új NATO-stratégia előkészítésének folyamata során. Mivel meggyőződésem, hogy az olyan kutatóközpontokat és kollektívákat, mint a miénk, a szakpolitikai vezetőknek „döntés-előkészítő” szerepre érdemes, sőt kell használniuk, az ilyen és ez ehhez hasonló alkalmak azok, amikor azt érezzük, hogy hatást tudunk gyakorolni a folyamatokra. A visszajelzések alapján persze tisztában vagyok azzal, hogy a szélesebb közvélemény érdekesebbnek tartja azt, amikor a médiában értelmezünk és értékelünk valamilyen biztonságpolitikai eseményt, de számunkra a valódi „élményt” és a sikert az jelenti, ha szakmai véleményünket a döntéshozatal korai fázisában is kikérik.

Kép: kormany.hu

Cimkék: NATO, SVKK, Tálas Péter, 2014