Szűkítés


Kiválasztott Címke

NETK

Minden Címke 411


Jelenleg 17 bejegyzés található NETK cimkével

Korszakváltást is hozhat Trump elnöksége

    • fokep
    •  dsc1871 2
    •  dsc1877 2
    •  dsc1881 2
    •  dsc1884 2
    •  dsc1896 2
    •  dsc1906 2
  • Előző
  • Következő

A nem túl távoli jövő dönti majd el, hogy korszakváltás történik-e az amerikai politikában Donald Trump színre lépésével, vagy csak egy erősebb irányváltás szemtanúi leszünk – hangzott el az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Amerika Tanulmányok Kutató Központja által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Dr. Fellegi Tamás, a kutatóközpont stratégiai igazgatója szerint Trump szándéka az, hogy korszakváltás történjen, ez azonban „fenekestül forgatná fel” a II. világháború után kialakult világpolitikai rendet. A szakértő úgy látja, hogy ma még nem lehet tudni, milyen tartalma lesz ennek az új politikának, például milyen hatással lesz a NATO működésére. Elképzelhető hogy arányosabb teherviselés alakul ki a szövetség tagállamai között, de akár a közös védelemről szóló 5. cikkely is átértelmeződhet. Fellegi Tamás szerint, ha az USA ezeket a változásokat komolyan akarja és keresztül is viszi, akkor korszakváltásról beszélhetünk majd, ha nem, akkor egy erősebb irányváltásról. A szakértő szólt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben a globalizáció hatására a nemzetállamok „fölé nőttek” egyes nemzetközi szervezetek, amelyek jelentős súllyal bírtak a világpolitikában is. Kérdés az, hogy ezek az adminisztráción kívüli politikai, gazdasági folyamatok hogyan rendeződnek át, és milyen mértékben kötik meg az új amerikai elnök és kormányának kezét.

„Nagyon sokan azzal magyarázzák Trump győzelmét, hogy az amerikai társadalom és gazdaság egy jelentős része vesztese lett az elmúlt évek, évtizedek politikájának”- hangsúlyozta a stratégiai igazgató. Fellegi Tamás szerint a veszteseknek nevezhetőkkel szemben az amerikai multinacionális vállalatok nagyon jelentős profitra tettek szert a külföldre kiszervezett gyártási kapacitásukkal, ami viszont a munkanélküliséget növelte az USA-ban. Nagy kérdés most az, hogy ezeket a cégeket vissza lehet-e telepíteni az Egyesült Államok területére.

A szakértő a NATO kapcsán megjegyezte, hogy szerinte a mai formájában eljárt felette az idő, hiszen nem tudja betölteni korábbi szerepét, a hiteles elrettentést. „Bár az elmúlt napokban szimbolikus mértékben érkeztek amerikai katonák Lengyelországba és a balti államokba, de az amerikai katonai jelenlét lényegében megszűnt Európában”- tette hozzá Fellegi Tamás, aki szerint nagy kérdés, hogy ezt helyre lehet-e állítani. A stratégiai igazgató úgy véli, hogy az USA-nak mindenképpen válaszolnia kell az Oroszország által támasztott kihívásokra, de a dél-kínai tenger körüli konfliktusokra is.

Az USA esetleges elszigetelődésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az Közép-Európának kifejezetten rossz lenne és destabilizálná a jelentősebb konfliktuspontokat a világban. Emlékeztetett rá, hogy a NATO is csak amerikai szerepvállalással volt sikeres a különböző műveletekben.

Dr. Magyarics Tamás, a központ tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy a közvélekedéssel ellentétben a mostani elnökváltásnál sem lehet kizárni a külpolitikai folytonosságot, hiszen már az előző elnök idején is látszottak jelei bizonyos elszigetelődési törekvéseknek. „Obama is beszélt arról, igaz elég cizelláltan, hogy az USA bizonyos mértékben túlterjeszkedett, és a terheket, amelyeket magára vett, nem szándékszik tovább viselni”- tette hozzá a szakértő. Magyarics Tamás szerint az Egyesült Államok egyfajta „jótékony hegemón” szerepet játszott a II. világháború óta, de ebből a jótékonyság lehet, hogy eltűnik majd Trump színre lépésével. „Az amerikaiak a NATO költségvetésébe mindig is többet fizettek be, mint a többi tagállam, erről már korában is elkezdődött a vita. Ugyanakkor az Egyesült Államok számára a szervezet nemcsak egy katonai szövetség, hanem komoly mértékben szolgálja az USA stratégiai érdekeit is”- hangsúlyozta a tudományos főmunkatárs.

Magyarics Tamás szerint az új elnök és adminisztrációja között még nincs tökéletes összhang, hiszen a legfőbb tanácsadók és Trump elképzelései között vannak komolyabb eltérések is, így nehéz bármi biztosat mondani az új amerikai politikai irányvonalairól.

A kerekasztal –beszélgetésen elhangzottakról és az Amerika Tanulmányok Kutató Központ működéséről további részleteket a Bonum Publicum márciusi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves az NKE, kétéves a NETK

    •  dsc0612 2
    •  dsc0530 2
    •  dsc0542 2
    •  dsc0544 2
    •  dsc0549 2
    •  dsc0559 2
    •  dsc0571 2
    •  dsc0597 2
    •  dsc0602 2
    •  dsc0609 2
    •  dsc0624 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január elsején kezdte meg a működését, amelyről az intézmény minden kara önálló rendezvény keretében emlékezik meg. A karok közül a NETK külön évfordulót is ünnepelhet, hiszen az egyetem negyedik karaként jött létre 2015 februárjában.

„Öt év általában nem olyan hosszú idő egy intézmény életében, mi mégis annak érezzük, hiszen rengeteg dolog történt velünk az elmúlt években, amikor gyorsan és sűrűn zajlottak az események”- fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese hozzátette, hogy nemcsak az egyetemen, de annak falain kívül is mozgalmas volt ez az időszak, hiszen a magyar belpolitikában és a gazdaságban, valamint a nemzetközi térben is jelentős ütemben zajlottak az események. Kis Norbert az elmúlt időszak kiemelkedő eredményének tartja a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar létrehozását, amelyet már egyértelműen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indított útjára, úgymond az NKE saját gyermekének tekinthető. A rektorhelyettes elmondta, hogy a NETK-nak az egykori Nemzetközi Intézet alapjain való létrehozásához – az egyetem alapításához hasonlóan – végig kellett járni a bizalomépítés útját is, amelynek fontos része volt az intézmény fenntartóinak és az akkori Külügyminisztériumnak a támogatása is. Kis Norbert szerint viszonylag rövid idő alatt sikerült felépíteni egy olyan rendszert a karon belül, amely hatékonyan segíti az egyetem nemzetköziesítésének folyamatát. Az eredményeket sorolva a többi között szólt a NETK-n elindított angol nyelvű mesterszakról, amelyen egyre több hallgató szeretne tanulni. A jövőt illetően megjegyezte, hogy egyre nagyobb kutatási versenyben kell helyt állnia a karnak, amelyben segítség lehet a NETK tevékenységéhez kapcsolódó doktori iskola tervezett létrehozása. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel egy olyan felsőoktatási modellt sikerült kiépítenünk, amely azzal kecsegtet, hogy időtálló lesz”- hangsúlyozta Kis Norbert.

„Mi két évet tudunk ünnepelni az egyetem 5 éves történetében, de ha az elődintézmények és a társkarok tevékenységét is nézzük, akkor már a NETK esetében sem lehet óvodás korról beszélni” – fogalmazott köszöntőjében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja szerint a kar „csapata” elég heterogén, hiszen vannak közöttük jogászok, közgazdászok, történészek és politológusok is, akik más-más aspektusból közelítik meg a témákat. A dékán elmondta, hogy céljuk és feladatuk a közigazgatási szervek diplomáciai és nemzetközi feladataihoz, megfelelő szakmai felkészültségű utánpótlást biztosítani. „A NETK-ra ráragadt a diplomataképző kifejezés, de mi nem csak azokat várjuk a képzéseinkre, akik diplomaták szeretnének lenni, mert nagyon színes a képzési kínálatunk” – tette hozzá Koller Boglárka, aki szerint a multidiszciplináris sokszínűség az egyik legnagyobb előnyük. Koller Boglárka elmondta, hogy fontos változások történtek a kar életében az utóbbi időben is: újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot és a szeptembertől induló államtudományi mesterszakképzésben is két modullal vesznek részt. Hozzátette, hogy szeretnék növelni a közgazdasági tárgyú tantárgyak szerepét és aktívabban részt vesznek a továbbképzésekben is. A dékán szerint jól állnak a minőségi oktatók arányát és a publikációk számát tekintve is és sokat léptek előre a tehetséggondozásban. „Terveik között szerepel a hallgatói létszám növelése és az Európai uniós-képzések erősítése, amelyben fontos partner a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkársága” – mondta el Koller Boglárka.

Dr. Molnár Balázs Péter szerint az EU az a terep, ahol a magyar érdekeket képviselni és megvédeni szükséges, hiszen az uniós ügyek belügyek. A Miniszterelnökség Európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára úgy véli, hogy mindehhez felkészült szakemberekre van szükség. „Olyanokra, akik ki tudnak állni saját magukért és a társaikért, akik érvényesíteni tudják a haza érdekeit a visegrádi együttműködésben vagy a 27 uniós tagállam vonatkozásában is”- tette hozzá. Molnár Balázs Péter elmondta, hogy olyan rendszert szeretne a kormány kidolgozni, amelyben egyszerre tudják biztosítani a tárcák szakemberigényét és azt is, hogy az EU-s intézményekben a felkészült magyar szakemberek kulcspozícióba kerüljenek. „Mindebben nagyon fontos partner az egyetem és a kar is” -hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A magyar haderő új alapokra helyezett tartalékos rendszeréről és az idén létrejött Honvédelmi Sportszövetség céljairól beszélt előadásában Kun Szabó István vezérőrnagy. A Honvédelmi Minisztérium miniszteri biztosa szerint a megváltozott nemzetközi biztonsági környezet is arra késztette a szaktárcát, hogy egyfajta paradigmaváltás történjen a társadalom és a honvédelem kapcsolatában. A rendszerváltás óta- különösen a kötelező sorkatonaság felfüggesztésének köszönhetően – jelentősen csökkent a Magyar Honvédség létszáma, ami ma már 30 ezer alatt van. A vezérőrnagy beszélt a nemrég meghirdetett, „Zrínyi 2026” elnevezésű honvédelmi- és haderő-fejlesztési reformról. A tíz évre szóló program része az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése területi elven, amelyhez az év elején létrejött Honvédelmi Sportszövetség is nagyban hozzájárulhat tevékenységével.  A szervezet célja a honvédelemhez kapcsolódó sportágak felkarolása, a honvédelmi nevelés megerősítése, amelyhez az egyetemek is jó partnerek lehetnek a vezérőrnagy szerint. „Minél több fiatal szeretnénk a sporton keresztül a honvédelem ügye mellé állítani, nem titkolva azt a szándékot, hogy sokan közülük önkéntes vagy aktív katonai szolgálatot vállalnak majd”- tette hozzá Kun Szabó István.

A rendezvényen szakmai kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amelynek a kar oktatói és hallgatói vettek részt.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, NKE, évforduló, 2017

Diplomaosztó ünnepség a NETK-n

    • fokep
    •  dsc9946 2
    •  dsc9953 2
    •  dsc9961 2
    •  dsc9973 2
    •  dsc9976 2
    •  dsc9979 2
    •  dsc9992 2
    •  dsc9995 2
  • Előző
  • Következő

Ünnepélyes keretek közt tartotta meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar a 2016/2017. tanév keresztféléves oklevélátadóját a Ludovika főépület falai között. A rendezvényen diplomát vehettek át a kar Biztonság- és védelempolitikai alap- és mesterszakos, Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakos és International Public Service Relations mesterképzési szakos hallgatói. Mivel a kar képzésein magyar és külföldi hallgatók egyaránt részt vesznek, ezért az egyetemen formabontóan, a NETK magyar és angol nyelven tartotta meg az ünnepségét.

„Nagy örömmel tartok beszédet, azonban az örömbe egy kis szomorúság is vegyül, mivel elveszítjük Önöket, mint hallgatókat” – szólította meg a friss diplomásokat Dr. Koller Boglárka. A NETK dékánja két tanáccsal szolgált útravalóként számukra: „Ugyanolyan szorgalommal folytassák a munkájukat, mint ahogy a karon elvártuk Önöktől, emellett megfelelő alázat legyen a munkájukhoz. Kérdezzék meg saját maguktól, hogy mindent megtettek-e ahhoz, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsák”. Koller Boglárka gratulált és sok sikert kívánt a hallgatóinak, majd a diplomák átadására került sor.

Az ünnepségen 9 fő végzett hallgató vehette át az oklevelét, mondta el ünnepi esküjét a Ludovikán:

Biztonság- és védelempolitikai alapszakon végzett hallgatók:

  • Takács Bence
  • Váradi Gréta Vanessza

Biztonság- és védelempolitikai mesterképzési szakon végzett hallgató:

  • Barkóczy Dávid Tamás

Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakon végzett hallgatók:

  • Ajtai Ferenc
  • Dr. Bokros Attila
  • Boskov Marina
  • Máté Dóra
  • Pácz Laura

International Public Service Relations mesterképzési szakon végzett hallgatók:

  • Frederick Omoyoma Odorige

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, diplomaosztó, 2017

Nyitott szemmel a világra! Nyílt nap a NETK-n

    •  dsc9037 2
    •  dsc8981 2
    •  dsc8985 2
    •  dsc8992 2
    •  dsc9001 2
    •  dsc9004 2
    •  dsc9028 2
    •  dsc9032 2
    •  dsc9048 2
    •  dsc9060 2
  • Előző
  • Következő

Utolsó állomásához érkezett a Ludovikán tartandó nyílt napok sorozata, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar várta az érdeklődő felvételiző diákokat és szülőket. A rendezvényen bemutatkozott a kar vezetése, ismertették a 2017-es felvételi eljárásban induló szakokat. A karon működő kutatóközpontok interaktív előadással prezentálták kutatásaikat, a hallgatók és a tanulmányi előadók pedig az információs pultoknál igyekeztek megválaszolni a felmerülő kérdéseket.

Az eseményt, amelyre több száz érdeklődő látogatott el, az egyetem oktatási rektorhelyettese nyitotta meg. Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok előadásában kiemelte, hogy az NKE unikumnak számít a magyar felsőoktatásban, hiszen kiemelt szakmai kihívásoknak kell megfelelnie az egyetemnek: a rendőrségnek, honvédségnek és közigazgatásnak képeznek szakembereket. „Viszont egyetemünk a magyar felsőoktatási térben ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint bármelyik más egyetem” – mondta Kovács Gábor, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az NKE óriási fejlődésben van, fejlődés előtt áll, amelyet a 2012-es megalakulás óta igyekeznek megalapozni. A NETK-val kapcsolatban kitért arra, hogy nagyon erős a felkészítés az általános nemzetközi ügyek intézésére, valamint kiemelten hangsúlyos az idegen nyelvi oktatás is. „Az itt képzett szakemberek azokat a feladatokat fogják végrehajtani, amit a magyar államigazgatás a nemzetközi kapcsolatoktól elvár. Nagyon jól felkészült hallgatókat kell kibocsájtanunk, ezt az eredményt tudjuk is hozni” – hívta fel a figyelmet az NKE oktatási rektorhelyettese. Záró gondolataiban kitért arra, hogy az ide jelentkező hallgatóknak a kemény tanulás mellett kiváló lehetőségeik vannak a tudományos önképzésre, különböző sportok űzésére, valamint a budapesti egyetemista életforma megélésre, amelyben a Hallgatói Önkormányzat és a szakmai hallgatói szervezetek nyújtanak majd segítséget.

Dr. Koller Boglárka, az NETK dékánja előadását felvételi tanácsokkal kezdte a végzős diákok és szüleik számára. Kiemelte, hogy a döntésnek őszintének kell lenni a felsőoktatási jelentkezésnél, egyetemre csak úgy lehet járni, ha megvan a belső elsődleges motivációja a fiatalnak. A NETK képzési portfólióját egy olyan kis közösségnek írta le, amelynél magas a felvételi pontszám, továbbá a diploma megszerzése nem tömegképzéssel párosul. Kiemelten fontos a nyelvtudás, azonban a bekerült kari polgárokat szoros oktató-hallgató viszony várja, ahol a hallgatók egyéni fejlődését igyekszik az egyetem minél jobban támogatni. A kar jelmondata: Nyitott szemmel a világra. „Kicsit nyugtalan emberek vagyunk, szeretjük a változásokat és szenvedéllyel csináljuk, amit akarunk. Minket nagyon érdekel az, hogy mit történik a világban” – mondta Koller Boglárka. A dékán kifejtette, hogy az itt végzett hallgatók olyan hazai és nemzetközi szinten is versenyképes szakemberek lesznek, akik képesek eligazodni a világban, akik megértik például a Brexit folyamatait, világosan látják az USA külpolitikájának európai hatásait és az egzotikus térségekről megfelelő információval rendelkeznek ahhoz, hogy kormányzatok, minisztériumok, háttérintézmények, nemzetközi cégek vagy EU-s szervek számára szakpolitikai tanácsot tudjanak nyújtani. Koller Boglárka sokszínűnek írta le a kart, ahol nem csak az oktatók nemzetközi szakemberek, hanem egy multidiszciplináris megközelítés várja a hallgatókat.

A kar képzési struktúráját is ismertette a dékán. A NETK két alapképzéssel várja a felvételizőket, nemzetközi igazgatási, valamint nemzetközi biztonság- és védelempolitika alapszakra jelentkezhetnek a hallgatók. A kar mesterképzésében újdonságként megjelenik a társadalomtudományi felsőoktatási területen a nemzetközi tanulmányok szak, továbbá az államtudományi területen hallgatható a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szak, a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok szak, valamint az angol nyelvű International Public Service Relations szak.

A nyílt nap során bemutatkoztak a karhoz kötődő kutatóközpontok is, a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ, Stratégiai Védelmi Kutatóközpont és Amerika Tanulmányok Kutatóközpont is előadással készültek az érdeklődők számára. A nyílt napon különböző standokkal várták a felvételi kérdéseket a tanulmányi osztály és a nemzetközi kapcsolatok iroda munkatársai, valamint a karon működő hallgatói szervezetek. Az esemény zárásaként a megjelent végzős fiatalok és a kísérők hallgatói idegenvezetéssel körbejárhatták a történelmi múltú Ludovika Akadémia épületét, valamint betekinthettek az NKE 600 fős Orczy úti kollégiumába.


További információ a felvételiről és az NKE által nyújtott képzésekről: felveteli.uni-nke.hu


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, nyílt nap, 2017

Nyílt nap az RTK-n és a NETK-n

    • rtk_netk

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet bemutató nyílt napok keretében január utolsó hétvégéjén a Rendészettudományi Kar (RTK) és a Katasztrófavédelmi Intézet (KVI), valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) is megnyitja kapuit az érdeklődők előtt.

A képzésekkel kapcsolatos információk megosztása mellett számos gyakorlati bemutatóra is sor kerül az RTK január 27-i (péntek) nyílt napján. Az érdeklődők megtekinthetnek egy tonfa- és egy intézkedéstaktikai bemutatót, valamint részt vehetnek egy fizikai-kondicionális felmérésen. Utóbbi azért is lehet fontos a továbbtanulás előtt állók számára, mert a karra való felvételizés része egy fizikai alkalmassági vizsga is. A leendő hallgatók a nyílt napon különböző rendőrségi eszközöket is megtekinthetnek, és információkat kaphatnak a sikeres felvételit követő alapkiképzésről is. A 11 órától kezdődő rendezvényre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Farkasvölgyi úti campusán kerül sor.

Ezen a hétvégén ismerkedhetnek meg részletesebben az érdeklődők az NKE nemzetközi képzéseivel is. A NETK január 28-i (szombat) nyílt napján külön előadásokon mutatkoznak be a kar szakjai, valamint a kutatóközpontok is. Az alap- és mesterképzések mellett így információkat kaphatnak a leendő hallgatók az Amerika Tanulmányok Kutatóközpontról, a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központról, valamint a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont működéséről. Az információs standokon találkozhatnak a karon működő szakkollégiumok és a hallgatói önkormányzat képviselőivel, valamint megtekinthetik a rendezvénynek helyszínt adó Ludovika Főépületet és az Orczy úti Kollégiumot is.

A részletes programok itt érhetőek el:

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, RTK, nylít nap, 2017

A pozsonyi EU-csúcs után

    • fokep
    •  dsc8361 2
    •  dsc8364 2
    •  dsc8391 2
    •  dsc8408 2
    •  dsc8419 2
    •  dsc8439 2
    •  dsc8440 2
    •  dsc8446 2
    •  dsc8457 2
  • Előző
  • Következő

Bár történt némi előrelépés néhány kérdésben, a pozsonyi európai uniós csúcstalálkozó után is megmaradtak azok a törésvonalak a tagállamok között, amelyek az elmúlt időszakot jellemezték - hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) szervezett a Ludovika  főépületében. 

Az informális csúcstalálkozó célja az lett volna, hogy az egységet demonstrálja, ehelyett eléggé ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el a csúcstalálkozó értékelésekor. A korábban is tapasztalható törésvonalak azonban továbbra is megmaradtak a tagállamok között – véli Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja és az Európa-tanulmányok Tanszék vezetője szerint a visegrádi négyek által a kvótarendszer helyett javasolt flexibilis szolidaritás sem ad feltétlenül jó, megnyugtató választ a migrációs helyzetre.

A gazdasági kérdések megvitatását hiányolta a pozsonyi csúcstalálkozó témái közül Prof. Dr. Halmai Péter akadémikus. A NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék vezetője szerint pedig az uniónak most leginkább arra lenne szüksége, hogy a nemrégiben napirendre került rendszerszintű gazdasági reformokat be tudja indítani. Ennek viszont nem sok jelét látta a szakember a hétvégi csúcstalálkozón. Az igen ambiciózus célként megfogalmazott teljes gazdasági unió létrehozásához nagyon sok mindent kellene még tennie az Európai Uniónak, köztük a tagállamoknak is. Példaként hozta a mediterrán periféria országokat (Olaszország, Portugália, Görögország), amelyeknek komoly gazdasági problémákkal kell szembenézniük nap, mint nap. A professzor szerint ráadásul van realitása egy újabb globális krízisnek, így erre is fel kellene készülnie az EU-nak. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy azokban az országokban, ahol a termelékenység javulása nélkül növekednek a bérek, a versenyképesség romlani fog.

A kerekasztal-beszélgetés természetes módon a Brexitet, azaz a britek unióból való kilépését is érintette. Prof. Dr. Gazdag Ferenc szerint mindez politikailag veszteség, az integráció egésze szempontjából azonban pozitív folyamat. A NETK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanára úgy látja, hogy a britek a kezdetektől sokat ártottak az integrációnak. Az európai közös hadsereg létrehozásának gondolata kapcsán megjegyezte, hogy erre már az 50-es években volt próbálkozás, ami azonban végül a franciák miatt meghiúsult. A professzor szerint itt egy fogalmi zűrzavar van, hiszen egy közös hadsereghez közös védelmi miniszter, ehhez pedig közös kormány kellene, aminek létrehozása éppen ellentétes a jelenlegi folyamatokkal. 

Dr. Szemlér Tamás egyetemi docens szerint az elmúlt hetek fontosabb uniós fejleményei alapvetően összecsengenek, tehát mintha megindult volna valami a közös útkeresés irányába. A NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének oktatója szerint most megvan az a kényszerhelyzet, ami előre viheti a közös ügyeket, de nem biztos, hogy mindenki együtt és egyforma mértékben képzeli ezt el. Szerinte a pozsonyi csúcstalálkozót lezáró dokumentum egy szándéknyilatkozat, amelyet majd később tölthetnek meg igazi tartalommal a tagállamok. 

Dr. Molnár Anna szerint is lehetőség van a továbblépésre, de ő úgy gondolja, hogy a britek kiválásával inkább vesztett az Európai Unió, főleg a biztonság és védelempolitika területén, amiben Nagy-Britannia mindig meghatározó volt. A NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék vezetője szerint a biztonságpolitika kérdése a pozsonyi csúcstalálkozónak is meghatározó témája volt, azonban az európai közös hadsereg felállítására egyelőre kevés esélyt lát. Megjegyezte azt is, hogy ha a tagállamok állampolgárai nem kapnak válaszokat az unió részéről a fontosabb kihívásokra, akkor előbb-utóbb az intézményrendszer iránti bizalmuk is csökkeni fog. 

Dr. Bóka János szerint az EU-ban a hosszú távú politikai tervezés gátja lehet az a függő állapot, amely a Brexit után jellemzi a britekkel való viszonyát a közösségnek. A NETK oktatási dékánhelyettese szerint Magyarország csak akkor lehet igazán meghatározó az uniós döntéshozatalban, ha más országokkal koalícióban képviseli álláspontját. Eddig a visegrádi négyek „vezető hangjaként” ezt el is tudta érni, azonban a pozsonyi csúcstalálkozó után ez a négyes egység szerinte megbomlani látszik. Amíg a magyar miniszterelnök ugyanis inkább negatívan beszélt a találkozó eredményeiről, a másik három ország vezetője inkább elismerően nyilatkozott az ott elhangzottakról.

Az eseményről bővebben az októberi Bonum Publicumban olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, kerekasztal, 2016

Jelentkezz, ha érdekel a diplomácia!

    • NETK hallgatok

Nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karán. A képzésre a pótfelvételi eljárás keretében augusztus 7-ig lehet jelentkezni. A szak önköltséges, de egyetemünk egyedülálló önköltség-támogatási pályázati lehetőséget kínál a hallgatói számára. A feltételek teljesítése esetén, a képzésben részt vevők ösztöndíjra pályázhatnak.

A nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak tantervét a Külgazdasági és Külügyminisztériummal egyeztetve, a gyakorlati igényekre tekintettel alakította ki az egyetem. A diplomáciai pályára felkészítő, gyakorlatorientált képzés tematikája igazodik a külügyi igazgatás követelményeihez. Meghatározó szerepet játszik a szak struktúrájában a gazdaságdiplomácia, és hangsúlyosan szerepelnek benne külgazdasági témák. A szak nemzetközi gazdasági kapcsolatok, regionális és civilizációs tanulmányok, valamint Európa-tanulmányok specializációt tartalmaz, amelyek a képzés 3. félévében, megfelelő számú jelentkező esetén indulnak.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nemcsak a képzési tartalom kialakításában vett részt, hanem a kurzusok egy részének oktatóit is biztosítja, továbbá szervezett keretek között, 8 hetes szakmai gyakorlati lehetőséget kínál valamennyi hallgató számára.

A nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak nemzetközileg elismert és versenyképes végzettséget ad, így azok számára is vonzó lehet, akik nem a közszolgálatban, hanem tudományos pályán vagy versenyszférában, nemzetközi területen képzelik el a jövőjüket.

További információ: http://netk.uni-nke.hu

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, 2016

Magyarországon nem lehet népszavazás az EU-tagságról

    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
  • Előző
  • Következő

Bár a Brexit első körben sokkolta az európai közvéleményt, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésé pozitív folyamatokat is elindíthat az uniós intézményrendszer működésében, valamint az EU és a tagországok viszonyában - hangzott el az NKE-n tartott kerekasztal-beszélgetésen. A rendezvényen elsősorban jogi, politikai és gazdasági szempontból vizsgálták a szakértők a brit népszavazás következményeit.

Nagy Britanniában június 23-án a lakosság több mint 70 százaléka vett részt azon a népszavazáson, amelyen a többség az unióból való kilépés mellett tette le a voksát.  Prof. Dr. Patyi András szerint a népszavazás jogi természete mind a mai napig rejtve maradt, hiszen a brit jogrendszer nem ismeri a parlamentre kötelező népszavazás intézményét. Magyarul jogi értelemben „csak” véleménynyilvánító népszavazásról beszélhetünk, amelynek eredménye akkor válik „élessé”, ha azt a törvényhozás is elismeri. Az Egyesült Királyságban ugyanis a szuverenitást nem közvetlenül a nép, hanem a kétkamarás parlament és a királynő együttesen gyakorolja. Az NKE rektora szerint okszerűtlen és minden jogi alapot is nélkülöz a mostani brit népszavazás és az októberi magyarországi, kvóta referendumról tartandó voksolás összemosása. A Nemzeti Választási Bizottság elnökeként is dolgozó szakember szerint a magyarországi népszavazás nem szól és nem is szólhat az EU-ból való kilépésről, mivel azt a jelenlegi alaptörvény sem teszi lehetővé.

Nagy Britannia mindig a saját érdekeinek megfelelően használta az uniós tagságból származó előnyöket, ugyanakkor a valutauniónak tudatosan nem lett a tagja- mondta hozzászólásában Dr. Andor László. Magyarország korábbi európai uniós biztosa szerint a britek a többi uniós tagországgal szemben például a pénzügyi piacon vagy a felsőoktatásban tettek szert komoly előnyre, amelyeket azonban az EU-n kívül várhatóan már nem tudnak majd jól kihasználni. A migrációval kapcsolatban elmondta, hogy a brit gazdaság fejlődésében nagyon fontos szerepet játszott a külföldi munkaerő, amely különösen hangsúlyosan jelent meg az egészségügyben és az oktatásban is.

Egy teljesen előkészítetlen, végiggondolatlan folyamat eredménye volt a Brexit Dr. Tálas Péter szerint. Az NKE SVKK igazgatója szerint rövid és középtávon az európai politika legtöbb szereplője számára káros folyamatok indulhatnak be a brit népszavazást követően. A szakember szerint most az a legfontosabb kérdés, hogy milyen lesz az EU és Nagy Britannia viszonya a kiválást követően. Tálas Péter rámutatott arra, hogy a tagországokban elindult az „ötletelés”, de szerinte ezek többsége csak a politikai kommunikáció részét képezik és egyelőre nem várhatóak további kilépések az EU-ból. Ugyanakkor a tagállamok számára kétségtelenül fontos kérdés, hogy a megváltozott viszonyok között mennyire tudják majd befolyásolni az EU jövőjét.

„Ha az európai integrációt egy házasságnak tekintünk, akkor a Brexit mindenképpen egy válást jelent- mondta hozzászólásában Dr. Koller Boglárka. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tanszékvezetője szerint a britek EU-ba való belépése is eleve csak harmadik próbálkozásra sikerült, ugyanakkor a tagság számos előnnyel járt számukra. A kilépés pedig sem nekik, sem az EU-nak nem jó, amit jól mutatnak a gyors pénzpiaci reakciók is. A politikai változások ugyanakkor várhatón lassabban következnek be, ami akár jelentős intézményi reformot is hozhat az európai közösség  életében. Egyelőre azonban még azt sem tudjuk kik fognak tárgyalni a britekkel, hiszen amíg a kilépést nem ratifikálják Nagy Britanniában, addig nincs is miről tárgyalni – tette hozzá az integrációs szakember. Ezt erősítette meg hozzászólásában Dr. Bóka János is. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar docense szerint, ha a kilépésről megszületik a jogi döntés, akkor lehet aktiválni az EU szerződés 50. cikkét. „Mivel az EU történetében ilyenre konkrétan még nem volt precedens, ezért nem is igazából tudjuk, hogy mi lesz, ha alkalmazni kell azt” –jegyezte meg a szakember. Bóka János szerint jogilag helytálló megoldás lehet a Brexit kezelésére, ha Nagy Britannia úgy maradna bent az unióban, hogy az alapszerződések területi hatályát Angliára és Walesre nézve korlátoznák. 

„Egy törvényes népszavazás eredményét, főleg egy ilyen magas részvételi arány mellett, nem lehet elbagatellizálni” – hangsúlyozta Patyi András. Szerinte a brit lakosság számára nem sikerült megfelelően bemutatni az uniós tagságból származó előnyöket és az EU vezetőinek is el kell gondolkozniuk az unió és a tagállamok viszonyán, az intézményrendszer működésén. „Új időszámításnak kell elkezdődnie Brüsszelben is”- hangsúlyozta Patyi András. 

„2008 óta erőteljes az a tendencia az európai politikában, hogy a tagállami vezetők sok olyan kérdésben „tolják rá” az EU-ra  a felelősséget, amelyben nincs is kompetenciája Brüsszelnek” – mondta Tálas Péter. Az igazgató szerint mind a tagállamoknak, mint a központi adminisztrációnak felelőssége van az EU jövőjének alakításában. 

A nemzetközi és a hazai intézményekbe vetett bizalom folyamatos csökkenéséről beszélt Koller Boglárka. Az integrációs szakember szerint ezek a bizalmi indexek soha nem voltak olyan alacsonyak, mint mostanában. Szerinte az EU-nak olyan üzeneteket kell megfogalmazni, amely az átlagpolgár számára is elérhetőek és könnyen értelmezhetőek.

Bóka János arra mutatott rá, hogy a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság tovább rontja az integráció helyzetét, ezért fontos lenne a kilépési tárgyalásokat minél előbb megkezdeni. A baj szerinte az, hogy ameddig nem történik meg a britek részéről a kilépés szándékának közlése, a résztvevők nem tárgyalnak a valós jövőbeni lehetőségekről.

Andor László szerint érdemes azt is megvizsgálni, hogy a Brexit miatt kit terhel a politikai felelősség. Úgy véli, hogy a britek nem is az uniós tagság, hanem a londoni pénzügyi-gazdasági elit ellen szavaztak. Mindezt az is alátámasztja, hogy Nagy Britannia az EU egyik legegyenlőtlenebb társadalma, ahol az uniós támogatások eloszlásában is jelentős különbségek voltak. „Hosszabb távon az Európai Uniónak vélhetően a költségvetési politikáját is újra kell majd gondolnia”- tette hozzá a korábbi uniós biztos.

Arra a kérdésre, hogy a Brexit elindíthat-e egy kilépési hullámot Európában, Patyi András azt válaszolta, hogy Magyarországon erre biztosan nem kerülhet sor. Uniós tagságunk ugyanis a bírói fórumokon nemzetközi szerződésnek minősül, továbbá az Alaptörvény is több ponton utal az uniós tagságunkra, azaz a jelenlegi törvények szerint erről nem lehet népszavazást tartani.  Az uniós tagállamok többségében erre lehetőség lenne, de nagyrészt véleménynyilvánító szavazás formájában. Patyi András szerint rossz üzenete van annak, hogy a Brexit eredményének ismeretében külön ült össze tanácskozni az EU hat alapító tagállam, hiszen ez csak erősítheti az euroszkepticizmust Európában.

Tálas Péter úgy látja, hogy az EU akár még előnyt is kovácsolhat a Brexitből, ha abból a megfelelő következtetéseket vonja le. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kilépés melletti érvek alapvetően populista jellegűek, és a kommunikáció eszközeként vannak jelen egyes tagállamok politikájában.

Koller Boglárka felidézte azt a jelenetet, amikor a brit kormányfő szinte könnyezve jelentette be a népszavazás végeredményét. Ez azt jelenti, hogy még ő sem számolt a Brexit lehetőségével. A tanszékvezető szerint nem lenne jó, ha az unióban a brit modell érvényesülne a jövőben, ahol az erősebb tagállamok kényük-kedvük szerint válogathatnának a „nagy európai à la carte”-ból. A többsebességes Európa modellje azonban szerinte elfogadható megoldást jelenthet.

Andor László szerint az uniós intézményekbe vetett bizalom folyamatosan csökken, de még mindig magasabb, mint a nemzeti intézmények esetében. Úgy látja, hogy a brit kiválás a maga sok negatív követelményeivel együtt csökkentheti az euroszkepticizmust a kontinensen.  


Szöveg: Szöőr Ádám
Foró: Szilágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Brexit, NETK, workshop, 2016

Felelős társadalommal a radikalizáció ellen

    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization_steven lenos
    • preventing violent radicalization_fellegi borbala
    • preventing violent radicalization_kovacs mihaly
    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization
  • Előző
  • Következő

Az erőszakos cselekedetekhez vezető radikalizálódás megelőzésével kapcsolatban tartott munkamegbeszélést a Migrációkutató Intézettel közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Dr. Tálas Péter, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja az esemény házigazdájaként hangsúlyozta, hogy a hasonló rendezvények azért számítanak kiemelt fontosságúnak, mert az átlagemberhez csak ritkán jutnak el a valós adatok, következésképp a radikalizációval kapcsolatos tudásunk nagy része a szenzációra éhes médiából származik. Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet moderátorként is közreműködő vezető kutatója ugyanakkor hozzátette, hogy a radikalizációs folyamatokkal azért is elengedhetetlen tisztába kerülni, mert azok az utóbbi évek során erősödő tendenciát mutatnak, ideológiától függetlenül.

Európa óriási energiát fordít a radikalizáció jelenségének feltérképezésére és az azt kísérő erőszakos megnyilvánulások visszaszorítására. A szándék ugyanakkor nem csak a kormányok részéről tapasztalható, hanem jelen van a köz-, illetve a civil szférában is. A 2011-ben útjára indított, mintegy kétezer tagot számláló Radicalization Awareness Network ma a téma egyik élharcosának számít. A holland Radar Advies kötelékében a hálózat titkárságán dolgozó Steven Lenos szervezetének mondanivalóját az alábbiakban foglalta össze: a radikalizáció egy olyan folyamat, amely sosem egységes, nincsen iskolapéldája, így hátterében más és más paraméterek húzódnak meg. Az erőszakos cselekmények megelőzése érdekében az egyedi esetekre kell koncentrálni; mindig az egyéni mozgatórugókat kell felkutatni, s azok alapján specifikus válaszokra van szükség. A radikalizáció nem másról, mint a sérülékeny személyiségről, illetve az egyén és az őt körülvevő csoportok felelősségéről szól. A kriminalizáció koncentrált odafigyeléssel sokszor megelőzhető lenne: biztos referenciacsoportok mellett egy válságba került személyiség kisebb valószínűséggel fordul a radikális eszmék felé.

Dr. Fellegi Borbála, a Foresee Kutatócsoport képviselője elmondta, hogy a kis közösségeknek hatványozottan nagy szerep jut a radikalizáció elleni harcban. A család és az iskola elsődleges eszközei lehetnek annak a prevenciónak, amely az odaforduló kommunikációra épül. A párbeszéd ugyanis csak olyan esetben lehet hatékony, amikor biztosított az az értékítéletektől mentes környezet, ahol az útját vesztett egyén értő fülekre, s tanácsokra találhat.

Kovács Mihály ezredes a Belügyminisztérium képviseletében az állami szintű bűnmegelőzésről szóló összefoglalójában szintén egyetértett a felszólalókkal: mint mondta, „a jól működő közösségek gátat szabnak a radikális eszmék terjedésének.” Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy az a fajta radikalizálódás, amely az iszlámmal köthető össze, Magyarországon jelenleg még elhanyagolható mértékű. Noha a börtönök nem tartják nyilván a büntetettek vallását, származásuk alapján kevesebb, mint háromszáz elítéltről lehet feltételezni azt, hogy köze lenne a muzulmán valláshoz.  


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az Európai Unió elsősorban egy értékközösség

    • dsc 8423 2
    • dsc 8426 2
    • dsc 8442 2
    • dsc 8450 2
    • dsc 8465 2
  • Előző
  • Következő

Az Európai Unió és Magyarország csak együtt értelmezhető, hazánk ugyanis legalább ezer éve része Európának - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Zupkó Gábor. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) felkérésére beszélt az érdeklődőknek az EU működéséről.

A szakember előadásának elején szólt azokról a statisztikákról, amelyek szerint még sok tekintetben le vagyunk maradva az EU átlagától, de látható a fejlődés, a felzárkózás. Például alacsony a munkanélküliség és foglalkoztatásban is sikerült előrébb lépnünk az elmúlt években, ahogy a születéskor várható élettartamban is érzékelhető az elmozdulás. „Ami hosszabb távon problémát jelenthet, az például az idegen nyelvek ismeretének alacsony szintje” - fogalmazott Zupkó Gábor.  Bár az országban érezhető egyfajta ellenszenv az EU iránt, a felmérés szerint a magyarok 69 százaléka uniós polgárnak érzi magát, 50 százalék pedig optimista az unió jövőjével kapcsolatban. „Az viszonyt kétségtelen, hogy sokan nagyon távolinak érzik maguktól Brüsszelt, az ottani döntéshozatalt, pedig annak mi is részesei vagyunk, választott politikusaink által” - jegyezte meg a képviselet-vezető, aki szerint az utóbbi időben, érdemben is tudtuk befolyásolni ezeket a döntéseket. 

Zupkó Gábor szerint az Európai Unió elsősorban egy érdek- és értékközösség, hiszen a tagállamok többsége hasonló alapértékeket képvisel. Ez leginkább a hasonló történelmi hagyományokra, a kultúrára és a gondolkodásra vezethetők vissza. Zupkó Gábor utalt rá, hogy Magyarország - mint egy kisebb méretű ország- egy nagyobb közösség tagjaként jobban meg tudja mutatni magát, nagyobb befolyással lehet a világban zajló folyamatokra, mint önmagában. Az országba érkező regionális fejlesztési támogatások felhasználása is vonzóbbá teszik az országot a befektetések számára. „Magyarország ma is Európa egyik legnyitottabb gazdasága, ami azért is fontos, mert hazánk gazdasági sikere alapvetően az export volumenétől függ”- jegyezte meg Zupkó Gábor.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak. 

Megosztás a Facebook-on


NKE-s tanárok az MTA új tagjai között

    • magyar tudomanyos akademia 2011
kiss gyorgy 200 303 s

Az Akadémikusok Gyűlése hétfői zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A 187. közgyűlésen megválasztott akadémikusok között van az NKE két egyetemi tanára: Prof.Dr. Kiss György és Prof. Dr. Halmai Péter is, akiket a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya levelező tagjaivá választott a testület.

Kiss György az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja. Tudományos pályája során behatóan elemezte a munkajog alapintézményeit. Tudományos tevékenységének területei között szerepel többek között a munkajogi konfliktusok jogi természetének feltárása, feloldási módozataik meghatározása, a magánautonómia érvényesülése a munkajogban, a munkajog struktúrájának feltárása, az individuális és a kollektív munkajog korrelációjának bizonyítása. Kiss György iskolateremtő hatása a magyar munkajogi gondolkodás átalakulásán mérhető le. Számos követője van, téziseit alapul véve több fiatal kutató szerzett tudományos fokozatot. Hagyományokat követve jelentősen hozzájárult, hogy a nemzetközi tudományos élet figyelme ráirányuljon a magyar munkajogtudományra.

halmai peter ng1

Halmai Péter az NKE Nemzetközi és Európa Tanulmányok  Kar tanszékvezető egyetemi tanára, a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan és az agrár-közgazdaságtan művelője.  Az európai integráció makroökonómiájában kiemelkedő eredményeket ért el a potenciális növekedés irányzatai, az európai növekedési és felzárkózási modell sajátosságai, a pénzügyi és gazdasági válság növekedési hatásai, továbbá a strukturális reformok hatásmechanizmusai feltárása terén. Az európai konvergenciafolyamatok vizsgálatában elsőként alkalmazta a potenciális növekedés megközelítését, valamint kidolgozta a konvergenciakrízis hipotézisét. Kidolgozta az EU Közös Agrárpolitika reformfolyamatainak átfogó közgazdasági elméletét. Eredményesen vizsgálta az agrárgazdaság EU-adaptációja témakörét. Az átalakulás gazdaságtana területén az elsők között bizonyította a korábbi hazai agrármodell fenntarthatatlanságát. Részletesen vizsgálta a transzformációs krízis agrárgazdasági vonatkozásait. Hallgatói közül tízen szerezték meg a PhD címet, hárman habilitáltak. 2010-től az MTA GMB alelnöke.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: MTA, NETK, kinevezés, ÁKK, 2016

Kéz a kézben Németországgal a gazdaságban

    • dsc 2259 2
    • dsc 2289 2
    • dsc 2243 2
    • dsc 2249 2
    • dsc 2270 2
    • dsc 2285 2
  • Előző
  • Következő

„A magyar-német kapcsolatoknak a történelmi dimenzión túl van egy erős gazdasági hajtóereje, amit egyfajta geopolitikai egymásrautaltságra lehet visszavezetni”- mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Dr. Prőhle Gergely. Az EMMI helyettes államtitkára szerint a német tőke hosszú távra rendezkedik be a közép-európai térségben, így Magyarországon is.

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) által szervezett workshopon a jelenlévők megismerkedhettek a magyar-német kapcsolatok történetével és szó volt az aktuális fejleményekről is. A korábban berlini nagykövetként is dolgozó Prőhle Gergely elmondta, hogy 1973-ban történt meg a diplomáciai kapcsolatfelvétel Magyarország és az akkor NSZK között, de az első jelentősebb, akár szimbolikusnak is nevezhető találkozóra 1982-ben kerül sor. Ekkor Kádár János Bonnba látogatott és találkozott Willy Brandt korábbi és Helmut Schmidt akkori német kancellárral, akik szívélyes, szinte már baráti hangulatban fogadták a magyar politikust. E mögött az amerikai külpolitika Kelet-Európával kapcsolatos felfogásának a megváltozása állt. Az amerikaiak ugyanis ekkor már a szovjet birodalom kelet-európai szövetségeseinek lassú demokratizálódását és függetlenedését szerették volna elérni. Kohl kancellár hatalomra jutása után egyre aktívabbá is váltak a magyar-német kapcsolatok, aminek fontos bizonyítéka volt, hogy 1986-ban az NSZK akkori szövetségi elnöke,  Richard von Weizsäcker Magyarországra látogatott. Prőhle Gergely történeti visszatekintésében szólt a szintén mérföldkőnek számító 1989. szeptember 11–i dátumról, amikor Magyarország hivatalosan is megnyitotta a határt a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt. A magyarországi rendszerváltást követően megalakult a Magyar-Német Fórum, amely azóta is a két ország közötti kapcsolatrendszer egyik legfontosabb intézménye. Az egyre szorosabb együttműködés kifejezésére 1992-ben a baráti együttműködésről és az európai partnerségről írtak alá egyezményt Magyarország és Németország vezetői.

„A rendszerváltás előtt az akkori magyar reformkommunisták és a hatalmon lévő német kereszténydemokraták között olyan mély kapcsolat alakult ki, hogy Kohl kancellár 1990-ben személyesen kérte azt Antall Józseftől, hogy Horn Gyula maradhasson a külügyminiszter az akkor megalakuló magyar kormányban”- mondta Prőhle Gergely. A helyettes államtitkár előadásában részletesen is kitért a két ország közötti kiegyensúlyozott és dinamikusan növekvő gazdasági kapcsolatokra. Az elmúlt évtizedekben – a gazdasági világválság időszakát leszámítva- folyamatos volt a növekedés a kereskedelmi forgalomban, és a német vállalatok befektetései is egyre jelentősebbé váltak. Leginkább Bajorországból, Baden-Württembergből, valamint az észak-rajna-vesztfáliai tartományból érkeztek a német cégek Magyarországra. Elsősorban a közúti járműgyártás, a gépgyártás, az elektronika, az elektrotechnika, a kereskedelem és a szolgáltatások területén jelentősek a befektetések most is. „Az mindenképpen elmondható, hogy a német tőke hosszútávon rendezkedik be Magyarországon”- hangsúlyozta az egykori diplomata.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (AHK) minden évben készít egy úgynevezett konjunktúrajelentést Magyarországról, amely a német cégek körében végzett felmérésre alapoz. A 2016-os jelentés kiemeli, hogy a német és más külföldi befektetők igen kedvezőnek ítélik a magyar gazdasági helyzetet és az idei kilátásokat. A gazdaságpolitikai keretek tekintetében számos kérdésben javult a vállalatok elégedettsége, néhány területen azonban továbbra is számottevő hiányosságokat látnak, mint például a jelentős szakemberhiányban, ami kockázatokkal jár a magyar gazdaságra nézve. A németek szerint javítani kellene a magyarországi szakképzési és felsőoktatási rendszer működésén, mivel a hazai beszállító háttér nem minden esetben felel meg a nyugat-európai minőségi elvárásoknak.

„Magyarország nem önmagában, hanem egy regionális összefogás részeként érdekes Németország számára”- jegyezte meg Prőhle Gergely.


Szöveg: Szöőr Ádám  

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, Németország, 2016

A párbeszéd nem választás kérdése

    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
    • parbeszed es parbeszed hianya
  • Előző
  • Következő

“A migrációnak csak a szele csapott meg bennünket, a következő évtizedekben az úgynevezett klímamigránsok megjelenése sokkal nehezebb feladat elé állítja majd Európát” – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencián. Az NKE és az Anna Lindh alapítvány közös rendezvényén az Euro-Mediterrán térség kihívásait vizsgálták szakemberek a tömeges migráció szemszögéből.  

„A tömeges migrációval kapcsolatos politikai kommunikáció európai szinten is sokszor leegyszerűsítő, amit azért is lenne jó előbb-utóbb túllépni, mert a különböző előrejelzések szerint pár évtizeden belül jelentősen megváltozik a civilizációs-etnikai környezet kontinensünkön”- mondta köszöntőjében Dr. Prőhle Gergely. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint ma már nem a párbeszéd lehetőségéről, hanem annak szükségességéről kell beszélnünk, és a tömeges migráció kezelésével kapcsolatos magyar álláspontot is ennek a figyelembe vételével lenne érdemes alakítani a jövőben. Az államtitkár úgy véli, hogy a felnövő generációk számára lesz igazán égető probléma a migráció, hiszen például az ENSZ előrejelzése szerint a következő 30-40 évben mintegy 80 millió fővel csökken majd az európai lakosság, miközben az afrikai kontinensen mintegy 500 milliós populációs bővülés várható. „Tehát az biztosra vehető, hogy megváltozik az európai kontinens etnikai összetétele, a kérdés az, hogy erre hogyan tudunk felkészülni majd”- hangsúlyozta Prőhle Gergely. Ehhez szerinte olyan európai politikára van szükség, amely a kulturális korlátokat és a demográfiai szükségszerűségeket egyaránt figyelembe veszi.

„A jelenlegi helyzetben a párbeszéd nem választás kérdése, hiszen arra mindenképpen szükség van”- hangsúlyozta beszédében dr. Tálas Péter. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok kar (NETK) dékánja szerint a tömeges migráció kapcsán nagyon erős a politikai kommunikáció és a közbeszéd hatása, pedig a témáról érdemes lenne higgadtabban is beszélni. Tálas Péter úgy látja, hogy a balkáni válsághoz és az arab tavaszhoz hasonlóan, a tömeges migráció kezelése kapcsán is ellentétbe kerültek egymással az értékek és az érdekek. Ráadásul nagyon nehéz hatékony együttműködést létrehozni a kérdésben azért is, mert túl sok szereplője van a szíriai konfliktusnak. Tálas Péter szólt arról is, hogy idáig összesen 4.8 millió ember hagyta el Szíriát, csak tavaly szeptember óta mintegy 800 ezren indultak útnak Európa felé. Bár az EU-Törökország megállapodással kapcsolatban az európai közvélemény egy része elég szkeptikus, jelenleg nincs jobb megoldás ennél. Európában két jelentősen eltérő álláspont alakult ki a migráció kezeléséről, amelyben kompromisszum szükséges a biztonságpolitikai szakértő szerint. Tálas Péter úgy véli, ma már nincs választási lehetősége Európának abban, hogy jöjjön-e migráns a kontinensre, vagy pedig nem. Szerinte, ha Európa a teljes elutasítás mellett voksol, akkor azt leginkább a közép-európai régió sínyli meg hosszú távon. Tálas Péter elmondta: ma azt láthatjuk, hogy lényegében lezárultak a nemzeti határok vagy kerítéssel, vagy fokozott határellenőrzésekkel. Szerinte nem lenne jó, ha ez sokáig így maradna, mivel ez sem jelent igazi megoldást. Hozzátette, hogy Magyarországnak a kvótaügyben hangoztatott teljesen elutasító álláspontja inkább szimbolikus jelentőségű, hiszen a kormány által ebben a témában tervezett népszavazásnak nem lesz jogi következménye. Ez inkább a kormányzás erősítését szolgálja. A dékán a klímamigránsokkal kapcsolatban megjegyezte: ha a mostani helyzetet sem tudja Európa megfelelően kezelni, mi lesz akkor, ha tömegesen indulnak majd meg az emberek az afrikai kontinensről?

A Mediterráneum természeti, környezeti és demográfiai kihívásairól beszélt a rendezvényen Siposné Prof. dr. Kecskeméthy Klára. Az NKE egyetemi tanára a Földközi tenger partján elterülő mediterrán térségről elmondta: 22 ország határolja, a mediterrán klíma, a történelmi maradandóság, valamint a földrajzi változatosság jellemzi. Ez a térség több alkalommal is a világpolitika barométerének bizonyult. Felhívta a figyelmet arra, hogy a térség déli részének országaiban jelentős hőmérséklet emelkedés és ezzel párhuzamosan komoly vízhiány alakult ki az utóbbi évtizedekben. Ez pedig a lakosság szám jelentős növekedésével együtt előrevetíti a klímamigrációt, amelynek során várhatóan egyre többen fognak majd Európa felé elindulni az afrikai kontinensről. A Mediterráneum déli része ezért időzített bombaként viselkedik. Amíg délen növekszik a népességszám, addig északon csökken, és ott elöregedő társadalmak alakulnak ki – tette hozzá a professzorasszony.

„Európa megváltozott biztonsági környezete kapcsán többgenerációs migrációs problémáról beszélhetünk”- ezt már Dr. Kasznár Attila mondta. A nemzetbiztonsági százados szerint a már régóta Európában élő másod-, és harmadgenerációs migránsok radikalizálódása jelenti a legnagyobb veszélyt a terrorfenyegetettség szempontjából. Ezen emberek egy része a tömeges migráció adta lehetőségeket kihasználva, az Iszlám Állam soraiból ellenőrizetlenül jutott vissza Szíriából Európába, hogy részt vegyen különböző terrorakciók megszervezésében és kivitelezésében. A szakember szerint terrorlehárítási szempontból bebizonyosodott, hogy van összefüggés a migráció és a terrorizmus között. Kasznár Attila úgy véli: a szakszolgálatok elsődleges feladata az, hogy megakadályozzák az Európában élő muszlim közösségek radikalizációját.

A tudományos konferencia szervezője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mellett az Anna Lindh alapítvány, amely egy kormányközi intézményként működik az EU és a mediterrán térség országai közötti partnerség erősítésére. Ez kiterjed a politikai és biztonsági, a gazdasági és pénzügyi, valamint a szociális, a kulturális és a humán kapcsolatok kiépítésére. „A kultúrák és civilizációk közti párbeszédet segíti elő a magyarországi hálózat is, amelyhez már több mint hatvan szervezet csatlakozott, így például oktatási és kulturális intézmények, valamint sajtóorgánumok is” – mondta előadásában Komlósi Orsolya. A hálózatvezető szólt arról is, hogy számos rendezvényt szerveznek, így például a mostani Art és  Medium Fesztivált is, amelynek programjaira szeretettel várnak minden érdeklődőt. A tudományos konferencia szervezésében az Anna Lindh Alapítvány részéről Komlósi Orsolya, a NETK részéről pedig dr. Molnár Anna egyetemi docens vállalt fő szerepet. 

A rendezvény a plenáris ülést követően szekciókban folytatódott, ahol szó esett a többi között a szíriai háborúról, az európai identitásválságról és az ENSZ 15 évre szóló globális fejlesztési programjáról.


A konferencia témáiról további részleteket a Bonum Publicum májusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, konferencia, 2016

Nyitott szemmel a leendő hallgatókra

    • dsc 8727 2
    • dsc 8732 2
    • dsc 8739 2
    • dsc 8748 2
    • dsc 8649 2
    • dsc 8748 2
    • dsc 8762 2
    • dsc 8765 2
    • dsc 8784 2
    • dsc 8788 2
    • dsc 8649 2
    • dsc 8654 2
    • dsc 8659 2
    • dsc 8680 2
    • dsc 8697 2
    • dsc 8706 2
  • Előző
  • Következő

Mintegy 500 érdeklődő részvétele mellett tartották meg az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) nyílt napját, január 30-án. A Ludovika Főépületben megrendezett eseményen a kar képzéseinek bemutatása mellett a leendő hallgatók megismerkedhettek a többi között a nemzetközi mobilitási lehetőségekkel, az egyetem szakkollégiumaival és a hallgatói önkormányzattal. 

Jó választásnak nevezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet beszédében Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese szerint ezt igazolja az is, hogy a legutóbbi felsőoktatási rangsorban a harmadik helyet szerezte meg az intézmény. „Ha 20-25 évvel ezelőtt már működött volna az NKE, akkor vezetőtársaimmal együtt valószínűleg mi is ezt az intézményt választottuk volna”- fogalmazott Kis Norbert, aki az egyetemet egy olyan speciális felsőoktatási intézménynek nevezte, amely oktatási-tudományos központja a nagy közszolgálati hivatásrendeknek. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kapcsán elmondta, hogy az a nemzetközi és államközi kapcsolatokbana diplomáciában kínál karrierlehetőséget az ide jelentkezőknek. A rektorhelyettes szerint a hallgatóknak ma már mindenképpen érdemes külföldi egyetemeken résztanulmányokat folytatniuk. Erre az NKE-ntanulóknak komoly lehetőségük van, hiszen az egyetem mintegy 100 külföldi felsőoktatási intézménnyel van kapcsolatban. „Ha valaki ki akarja használni ezt a lehetőséget, az ki is tudja majd, hiszen az NKE mindenki számára biztosítja ennek a feltételeit”- szólt Kis Norbert. A rektorhelyettes úgy véli, már csak a nyelvtanulás miatt is megéri ebben a programban részt venni, nem beszélve az új kapcsolatok kiállításáról és az élettapasztalatok megszerzéséről. 

Kis Norbert beszélt a kar idegen nyelvi kurzusairól is, valamint a külföldi hallgatók gyarapodó számáról. A februárban induló nemzetközi közszolgálati kapcsolatok angol nyelvű mesterszak kapcsán megjegyezte: egy igazi, nemzetközileg is kompatibilis diplomát ad majd a végzett hallgatóknak. 

rektorhelyettes összetartó szakmai és emberi közösségnek nevezte az egyetemet, ahova belépve mindenki otthon érezheti magátAzt szeretnénk, ha nemcsak jó szakemberek, hanem jó emberek kerülnének ki az egyetem falai közül”

Dr. Tálas Péter, a NETK dékánja beszédében szólt arról, hogy tapasztalata szerint a mai hallgatók sokkal felkészültebbek, tudatosabbak és felelősebben gondolkodók, mint a néhány évtizeddel ezelőtti fiatalok. Erre szükség is van szerinte, hiszen egy nemzetközi közösség tagjaként kell hazánk érdekeit képviselniük az egyetemről kikerülő szakembereknek. 

A dékán a NETK-t a legfiatalabb és legintegráltabb karnak nevezte, amelyben elit jellegű képzést szeretnének folytatni. Beszélt arról, hogy a karon jelenleg a hat tanszék mellett két kutatóközpont is működik, ami azért is fontos, mert így az oktató és a kutató egy személyben jelenhet meg a hallgató előtt. 

Tálas Péter felhívta a figyelmet az itt megszerzett tudás és ismeret lojális felhasználására, ami azonban nem fordulhat át szervilizmusba. Szerinte ezért is kell nagy hangsúlyt fektetni a szakmai felkészültségre.

Legyenek nyitottak és gondolkodjanak folyamatokban, stratégiákban és szeressék azt, amit csinálnak”- szólt a jelenlévőkhöz a dékán.

Az ország legdinamikusabban fejlődő egyetemének nevezte az NKE-t Dr. Bóka János. A NETK oktatási dékánhelyettese szerint a kar képzéseit választók előtt megnyíliknak a világ és remélhetőleg a munkahelyek ajtói is.  Elmondta, hogy olyan képzési portfóliót kínálnak a leendő hallgatóknak, amelyre egy karrierpályát is lehet tervezni. Bóka János előadásában szólt a kar egyes képzéseiről is. A nemzetközi biztonság és védelempolitikai alapszak kapcsán megjegyezte: az itt tanulók olyan biztonsági kihívásokkal is foglalkoznak, mint például a terrorizmus, a környezeti vagy a járványügyi biztonság. dékánhelyettes szólt a szeptemberben induló egyedülálló, államilag támogatott angol nyelvű mesterprogramról is. Az  "International Public Service Relations" képzési programja másfél éves lesz. 

Bóka János elmondta, hogy a karon integrált a nyelvoktatás és szeretnék a nyelvek körét tovább bővíteni. 

A rendezvényen a felvételi eljárásról és a más egyetemekhez képest szintén nagyon kedvező ösztöndíj lehetőségekről TischlerZoltán tanulmányi osztályvezető, míg a hallgatói életről Simon Annamária, Hallgatói Önkormányzat tagja tartott tájékoztatót. 

A nyílt nap résztvevői a megtekinthették a Ludovika Főépületet és az Orczy úti Kollégiumot, valamint bemutatkoztak az eseményen az egyetemi szakkollégiumok, a könyvtár és a Hallgatói Önkormányzat is.

 

 

Szöveg: Szöőr Ádám

 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, nyílt nap, 2016

Jean Monnet-modul indul ősztől a NETK-n

    • NETK zászló_RGB

Jean Monnet-modul indul ősztől a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon (NETK), az Európa-tanulmányok Tanszék gondozásában, miután az Európai Bizottság Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökségének döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Jean Monnet Module for European Public Policy” pályázatát sikeresnek ítélte.

Az Európa-szerte benyújtott 611 pályázat közül 129 et soroltak a támogatandók közé, melyek egyike az NKE pályázata. Ezzel az egyetem is bekapcsolódhat az Európa-tanulmányok diszciplína egyik fontos nemzetközi bázisát jelentő Jean Monnet-hálózatba.

A három évre szóló (01/09/2015 – 31/08/2018) Jean Monnet-modul keretében két, mester szintű, angol nyelvű, interdiszciplináris szakmai kurzust indít az NETK, amelyeket a tervek szerint az NKE többi karának hallgatói számára is elérhetővé tesznek.

Az Európa-tanulmányok Tanszék vezetője, Dr. Koller Boglárka által vezetett, valamint a Dr. Marján Attila és Dr. Türke András közreműködésével megvalósuló modul ezen kívül „European Public Policy Entrepreneurship” workshopokat szervez az egyetem hallgatói, valamint a közigazgatásban dolgozó, karrierjük elején lévő szakemberek számára, amelyek az európai uniós szakpolitikai folyamatok professzionális elsajátítását célozzák meg. A modul keretében oktatott kurzusok gyakorlat-orientáltak, a résztvevők egyéni és csoportos projektmunkáira, a szóbeli és írásbeli feladatok terén innovatív módszerek alkalmazására építenek.

A modul évente két, szélesebb szakmai közönség számára is nyitott előadást is szervez, microsite-ot létesít és az eredményekről lektorált szakmai folyóiratokban és szakkönyvekben folyamatosan publikál majd.

A nyertes pályázatok listáját lásd: http://eacea.ec.europa.eu/sites/eacea-site/files/jean-monnet-eaca042014-modules-chairs-and-centres-of-excellence-selection-result.pdf

Cimkék: NETK, 2015

Átvették oklevelüket a NETK első diplomásai

    • NETK oklevelatado
    • NETK oklevélátadó
    • NETK oklevélátadó
    • NETK oklevelatado
    • NETK oklevelatado
    • NETK oklevelatado
    • NETK oklevelatado
    • NETK oklevelatado
    • NETK oklevélátadó
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) 30 végzős hallgatója vehette át oklevelét a Kari Tanács pénteki nyilvános ünnepi ülésén. Az idén februártól működő NETK-nak ez volt az első diplomaosztó ünnepsége, amelyen a kar több hallgatója elismerésben is részesült.  

 „A mai nap elsősorban a végzős hallgatókról szól, de ünnep ez az oktatók, a kar és az egyetem vezetése számára is, akik arra szövetkeztek, hogy felkészült, komoly tudással rendelkező szakembereket készítenek fel a pályájukra”- ezekkel a gondolatokkal kezdte ünnepi beszédét Tálas Péter. A kar dékánja emlékeztetett rá, hogy a most végzettek az intézmény Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán kezdték el tanulmányaikat, a Nemzetközi Intézetben folytatták azt, majd a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon szereztek oklevelet. Ez is azt bizonyítja, hogy a NETK a közös egyetemi munka egyik legjobb példája - tette hozzá Tálas Péter. A dékán a hallgatókhoz fordulva a következőket mondta: „Hagyják magukat ünnepelni, élvezzék ki minden pillanatát a diplomaosztónak, mert életük egy olyan meghatározó eseményét élik át ma, amelyre jogosan lehetnek büszkék.”

A jó tisztviselővel szembeni elvárásokról- így a szakmai hozzáértésről, az elhivatottságról és a függetlenségről- beszélt köszöntőjében Danku Csaba. A Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint napjaink folyamatosan változó világában olyan emberekre van szükség, akik értik a modern világ történéseit és képesek arra gyorsan, hatékonyan és szakszerűen reagálni. „Egy olyan hívatást választottak, ami az állam, a nemzet és a közjó érdekét szolgálja” – tette hozzá. Danku Csaba úgy véli, hogy hazánk akkor lehet sikeres hosszútávon, ha átgondolt stratégiával és jövőképpel rendelkezik. Ennek pedig része a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely az átalakított felsőoktatási rendszer egyik zászlóshajója lett. „Legyenek büszkék arra, hogy itt végeztek, és azon sok ezer fős közigazgatási szakembergárda részei lehetnek, akiket az egyetem és jogelődjei neveltek és bocsátottak a haza és a nemzet szolgálatára”- szólt a friss diplomásokhoz a helyettes államtitkár.

„A most végzett hallgatók és oktatóik munkáját, érdemeiket és közös küzdelmeiket ünnepeljük ma”- ezt már Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora mondta ünnepi beszédében. Az intézmény első számú vezetője szólt arról, hogy a NETK egy szerves belső fejlesztés eredményeképpen jött létre, de mint oktatói-hallgatói közösség a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karból (HHK) és a Közigazgatás-tudományi Karból (KTK) született. A rektor szerint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar létrejötte jól mutatja az NKE fejlődőképességet, és azt is, hogy akkor lesz sikeres egy-egy képzés, ha annak már van egy önálló gazdája. „Ugyanakkor az egyetem teljes tudásbázisa rendelkezésre áll minden szak és képzés sikere érdekében” – tette hozzá Patyi András. Az intézmény rektora beszédében felidézett egy középkori egyetemi szokást, amely szerint az alapfokozat megszerzésekor babérkoszorút tettek a végzettek fejére. „Önök megkapták a jelképes babérkoszorút, de ne üljenek rá a babérjaikra, hanem folyton gyarapítsák ismereteiket.” Emellett Patyi András arra is kérte a végzősöket, hogy megszerzett tudásukat ne csak maguk, hanem mások hasznára is fordítsák, hogy az emberek könnyebben tudjanak eligazodni a posztmodern világ gyorsan változó, zavaros viszonyai között is.

A végzett hallgatók részéről Etl Alex köszönte meg mindazok támogatását, akik segítségével eljutottak a diploma megszerzéséig. „Nem volt könnyű dolgunk, hiszen nekünk kellett az ösvényt kitaposni az utánunk következők számára” - fogalmazott a már diplomás fiatalember.

A rendezvényen a biztonság és védelempolitikai alap- és mesterszak, valamint a nemzetközi tanulmányok alapképzési szak 30 végzős hallgatója vehette át a diplomát Patyi András rektortól ,valamint Tálas Péter és Boldizsár Gábor dékánoktól. Az ünnepségen részt vett Prof. Dr. Kiss György, a KTK dékánja és Dr. Nagy Judit, az RTK dékánhelyettese is.

Az NKE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata három végzett hallgatót részesített elismerésben: Agócs Endre Benedek a Pro Juventute Díjat, Pethő-Juhász Anita az Egyetemi Szakmai Díjat, míg Weininger Fatima az Egyetemi Közösségi Díjat vehette át az ünnepségen.

 

Szöveg: Szöőr Ádám


Új kar indult az NKE-n

    • Karalapító Szenátusi Ülés
    • Karalapító Szenátusi Ülés
    • Karalapító Szenátusi Ülés
    • Karalapító Szenátusi Ülés
    • Karalapító Szenátusi Ülés
    • Karalapító Szenátusi Ülés
    • Karalapító Szenátusi Ülés
    • NETK Nyílt Nap 2015
    • NETK Nyílt Nap 2015
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen február elsejétől kezdi meg működését a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, amelynek létesítéséről tavaly októberben hozott döntést az NKE Szenátusa és Fenntartói Testülete. Az NKE ünnepi szenátusi ülésén került sor a karalapításra a Ludovika Főépület Kápolnájában.

Az eseményen Dr. Vidoven Árpád, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára mondott beszédet, aki hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2015. február elsejétől elinduló Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, az egyetem legfiatalabb kara, amelynek rendeltetése a közigazgatási szervek diplomáciai és egyéb nemzetközi feladatainak ellátásához szükséges utánpótlás biztosítása.

Az előbbiek mellett a külképviseleti, valamint az uniós intézményekben dolgozó szakemberek felsőfokú képzése, szakirányú át-, illetve továbbképzése is szerepel majd az új kar feladatai között. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelkedő szerepe lesz a következő évtizedekben a magyar felsőoktatásban, hiszen az egyetem adja a tudást, a szellemi bázist a jövő államigazgatási elitjének. Magyarországnak szüksége van kiváló, jól képzett, megalapozott tudással és őszinte hazaszeretettel rendelkező vezetőkre, ezt pedig az Önök egyeteme biztosítani fogja.”- fűzte hozzá a Miniszterelnökség államtitkára.       

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora az ünnepi szenátusi ülésen kiemelte, hogy minden egyetem kötelessége megadni a kipróbált, értelmezett és rendszerezett tudást, mert felelősséggel tartozunk azokért a hallgatókért, akiket ránk bíznak és akik innen kikerülve tudásukkal, munkájukkal az egyetem igazi értékét mutathatják meg. Az NKE rektora hozzáfűzte: „A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kiemelkedő feladata az, hogy utánpótlást képezzen, européer szemléletet és hozzáértést adjon és az itt végzett hallgatók legyenek képesek döntéshozó vezetőként és ügyintézőként is arra, hogy az emberiség közös céljait szolgálják.”

Prof. Dr. Patyi András ünnepi beszédét követően az ünnepi szenátusi ülésen átadta az új kar dékánjának, Dr. Tálas Péternek a dékáni láncot és oklevelet, így jelképesen is befogadta az új kart az egyetem szervezetébe.

Dr. Tálas Péter, az Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja székfoglaló beszédében elmondta, hogy az új kar működésében elengedhetetlen a magas szintű szakmai felkészültség, hiszen a nemzetközi környezetünkben zajló folyamatokat a külkapcsolati területen dolgozók közvetítik a magyar állam és a magyar közigazgatás felé. Tálas Péter szerint különösen nagy felelősséget ró az új karra és oktatóira az a tény, hogy az itt képzettek munkája szorosan kötődik a magyar állam érdekeinek sikeres és eredményes nemzetközi érvényesítéséhez.  

A Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kar alap- és mesterképzésben nemzetközi igazgatási, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon, illetve nemzetközi közszolgálati mesterképzési szakon indít képzéseket, a szakmai továbbképzések mellett.

Az ünnepi szenátusi ülés után a Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kar nyílt nap keretében mutatkozott be az érdeklődőknek, ahol több száz résztvevő volt kíváncsi az új kar képzéseire.  

Fotó:

Szilágyi Dénes / NKE és Dévényi Veronika / Honvédelem.hu

Cimkék: NETK