Szűkítés


Kiválasztott Címke

NKE

Minden Címke 429


Jelenleg 8 bejegyzés található NKE cimkével

Az NKE cáfolja és visszautasítja az LMP politikai támadását

    • egyetem webre

Az LMP képviselője Hadházy Ákos az uniós források szabálytalan felhasználásával vádolta meg az NKE-t. A képviselő hamis állításaival politikai támadást indított a magyar közigazgatás, honvédelem és rendvédelem felsőoktatási alapintézménye ellen, amiért az Egyetem jogi úton vesz elégtételt. Hadházy Ákos állításával szemben az említett projektekkel kapcsolatban az EU hatóságok semmilyen szabálytalansági megállapítást nem tettek. Ezzel szemben közel százezer tisztviselő képzése zajlik rendben az EU támogatásával, amelyről folyamatos információcsere történik a finanszírozó szervek és az NKE között. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem határozottan visszautasít minden olyan állítást, amely a visszaélés gyanúját veti fel az intézmény és annak vezetőjével kapcsolatban. Az NKE a projektek eddigi eredményeiről május első felében sajtótájékoztatót tart, melyre az LMP vádaskodó képviselőjét is várják.

Cimkék: NKE, közlemény, 2017

Hazugságok ellen

    •  dsc0309 2

Tegnap több internetes portálon valótlan és hazug állítások jelentek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem európai uniós projektjeivel kapcsolatban. Egyes híradások csalást emlegettek. Mindezt az Európai Bizottság vezető beosztású munkatársának, Nicolas Gibert-Morinnak a levelére hivatkozva fogalmazták meg, elsőként a 24. hu oldalon. A 24. hu írását több portál átvette, azonban az NKE hivatalos, a valóságot ismertető álláspontját már nem közölték le.

Fontos elmondanunk, hogy a megjelent rágalmakkal ellentétben az Európai Bizottság nem folytat vizsgálatot! A programok hazai Irányító Hatósága (Miniszterelnökség) a programfinanszírozás kérdéseiben áll kapcsolatban az Európai Bizottság illetékeseivel, és ennek keretében Egyetemünk is szolgáltat információkat, válaszol kérdésekre.

Mint ismert, az NKE két KÖFOP-projekt gazdája, amelyek célja a magyar közigazgatási tisztviselők továbbképzési rendszerének a felépítése, fejlesztése és egy fenntartható tudásbázis kialakítása. Nem túlzunk, ha azt mondjuk: ez hatalmas feladat. Ez közel 100 ezer tisztviselő szisztematikus képzését jelenti, amelyen közel 1000 oktató és adminisztratív munkatárs dolgozik. Közel 50 magyar és külföldi egyetem, közigazgatási szerv és szakértő intézmény segíti együttműködési megállapodásokkal a projekt megvalósítását. Jelenleg mintegy 70 ezer tisztviselő és több ezer tisztviselő- jelölt hallgató vesz rész a programokban.

Úgy gondoljuk, hogy az NKE és a projektben résztvevő minden partnerintézmény számára megalázóak azok a súlyos és hamis vádak, amelyek az EUB adminisztratív leveleit kiforgatva egyes hírportálokon megjelentek. Csalással és lopással vádoltak meg Egyetemünket, amit határozottan visszautasítunk, és amely rágalmakért egyetemünk bírói úton fog elégtételt venni. Mindemellett levelet írtunk az Európai Bizottság képviselőjének, Nicolas Gibert-Morin úrnak, tájékoztatva őt arról, hogy az általa jegyzett adminisztratív levelet, annak tartalmi kiforgatása és átértelmezése mellett, egyes hírportálok az említett rágalomhadjárat céljaira felhasználták, valamint azért, hogy tegyen meg mindent, hogy a folyamatban lévő egyeztetés méltányosan, az érintett szervek személyes becsületének, valamint emberi méltóságának védelme mellett történjen meg.

A levelet teljes terjedelmében közöljük:

Cimkék: KÖFOP, NKE, 2017

Állami kitüntetés az NKE főtitkárának

    • fokep
    •  dsc5071 2
    •  dsc5093 2
    •  dsc5040 2
    •  dsc5023 2
    •  dsc5030 2
    •  dsc5174 2
    •  dsc5176 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat állami kitüntetésben részesült nemzeti ünnepünk alkalmából Dr. Horváth József. Az elismerést Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át az NKE főtitkárának.

Az állami elismerés átadásakor elhangzott, hogy Horváth József sokrétű felsőoktatási tapasztalattal rendelkezik szabályozási, jogalkalmazói, intézményfejlesztési és vezetési területen egyaránt. Fontos szerepe volt az NKE létrehozásában, majd működtetésében, amellyel jelentősen hozzájárult a magyar felsőoktatás sajátos jellemzőkkel bíró, egyedülálló intézményi modelljének sikeréhez.

A jogász végzettségű Horváth József az NKE létrehozásának előkészítésekor fontos szerepet vállalt az állam számára kiemelt fontosságú jogelőd intézmények hatékony integrációjában, az ágazati (honvédelmi, rendvédelmi, közigazgatási) és hivatásrendi szempontoknak az egyetem érdekeivel és a kitűzött kormányzati célokkal való összehangolásában. Emellett az NKE Gazdasági Előkészítő Bizottságának elnökeként az egyetem gazdasági és költségvetési tervezését is irányította. Főtitkárként 2012 óta rendkívül széles feladat- és hatáskört lát el, így a többi között az intézmény általános működési rendjének szabályozása, végrehajtásának irányítása, valamint a jogi és közbeszerzési feladatok végrehajtásának irányítása és felügyelete is a feladatai közé tartozik. Horváth József felelős a Ludovika Projekt irányításáért és felügyeletéért is, jelentős érdeme van a Ludovika Campus fejlesztés eddigi eredményeiben is. Mindebben segítségére lehetett több évtizedes vezetői- és munkatapasztalata, melynek során országgyűlési és települési képviselőként, valamint alpolgármesterként is dolgozott. Emellett igazgatója volt a Magyar Államkincstár Komárom Esztergom Megyei Igazgatóságának, és a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságnak is és a szervezet költségvetési-főfelügyelője is volt. Horváth József sokrétű munkája mellett figyelmet fordít szakmai és tudományos fejlődésére is: 2008 óta közigazgatási alap és szakvizsga oktató és vizsgabiztos.

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


„Az NKE nélkülözhetetlen szerepet tölt be a magyar közigazgatásban és felsőoktatásban”

    • ov02 small
    • ov01 small
  • Előző
  • Következő

Ötéves fennállását ünnepli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az évforduló kapcsán Orbán Viktor, hazánk miniszterelnöke tisztelte meg a Bonum Publicumot gondolataival. Az NKE sajátos küldetéséről, a közszolgálati életpályáról és az unió jövőjéről is kérdeztük, valamint arról, hogy miért is érdemes az állam szolgálatába állni.


Miniszterelnök úr, Ön három évvel ezelőtt, az egyetem Ludovika Főépületének átadási ünnepségén azt mondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az átalakított felsőoktatás zászlóshajója. Tartja a véleményét?

Orbán Viktor: Mindig öröm, amikor az alapítói szándékot visszatükrözi a teljesítmény. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem – hasonlóan a szintén általunk létrehozott Andrássy Egyetemhez és az erdélyi Sapientiához – kivívta a megelőlegezett rangot, ezért kalapemelés jár. A közszolgálati egyetem megalakítása hosszú távú válasz az elmúlt húsz év, tágabb értelemben az elmúlt hatvan-hetven év problémáira. Ennek az intézménynek ráadásul van egy olyan erőforrása, amely előreviszi: a hazaszeretet. Magyary Zoltánnal szólva: „A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, nincs más mértéke, mint az emberek és a nemzet szolgálata.” Erre készülnek az itt tanulók. A kormány 2010-ben azért határozta el az egyetem megalapítását, mert szükségesnek látta, hogy a közszolgálat legfontosabb területeire egységes rendszerben képezzenek összhangban dolgozni tudó szakembereket. De nem szakbarbárokat! Teleki Pál miniszterelnöktől megtanultuk, hogy „minden köztisztviselő legyen egyben nemzetnevelő.” Az elmúlt évekre visszatekintve tehát elmondhatjuk, hogy az intézmény létrehozása jelentős lépésnek bizonyult a közigazgatás reformjában, mivel az egyetem olyan felsőfokú közszolgálati szakembereket képez, akik az új generációját adhatják annak az államnak, amelynek a felépítésén megalakulása óta dolgozik a kormány. 2010-ben indult ugyanis az a folyamat, amelynek köszönhetően egy olyan erős államot építünk, amely egységesen, hatékonyan és gyorsan tud cselekedni a polgárai érdekében. Ahhoz, hogy magas elvárásaink lehessenek a közigazgatásban dolgozók felé, a feltételeket is meg kellett teremtenünk. Nemcsak arra gondolok, hogy a korábban az enyészeté lett Ludovika Campus teljesen megújult, hanem emellett elfogadtuk az állami tisztviselőkről szóló törvényt, létrehozva az állami tisztviselői kart. Ha a legmagasabb színvonalon dolgozókat alkalmazzuk, akkor egy tisztviselővel szemben három elvárás indokolt: legyen hozzáértő, elhivatott és mindenekelőtt hazaszerető magyar. Ezt az intézmény falai között biztosítják a leendő tisztségviselők számára.

Az NKE az elmúlt években a tudatos intézményfejlesztésnek köszönhetően jelentős fejlődésen ment keresztül. Új karok alakultak, új képzések indultak. Elégedett az eredményekkel?

O. V.: Ha elégedettek lennénk, akkor máris tettünk volna egy lépést a kudarc irányába. Inkább úgy fogalmaznék, hogy jó úton járunk. Az új karok, képzések eszközök célunk eléréséhez, ahhoz, hogy művelt, felkészült, a modern kor kihívásaira válaszolni képes, versenyképes tudással rendelkező embereket, fiatalokat neveljünk. A közszolgálati egyetem úgy építkezik, hogy több legyen, mint egy egyetem a felsőoktatási intézmények közül. Sajátos küldetése van. A kormány forrást biztosított az egyetem felállításához, a Ludovika helyreállításához, és kialakított egy olyan életpályamodellt, amely tervezhető jövőképet ad minden közszolgálatot vállaló fiatal számára.

Az intézményfejlesztés egyik legfontosabb mérföldköve az államtudományi egyetemmé válás. Jövő szeptembertől, 70 év után, megújult formában lesz újra államtudományi képzés hazánkban. Hogyan látja az államtudományi mesterszak jelentőségét és jövőjét?

O. V.: Minden államnak szüksége van olyan elhivatott szakemberekre, akik az állam működéséről átfogó és részletes tudással rendelkeznek, képesek magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési, jogi és vezetői feladatok ellátására. Célunk az, hogy államtudományi képzésben valamennyi állami vezető részesüljön, legyen szó területi vagy központi szerv vezetőjéről. Az államtudományi képzés átalakításával a jövő számára olyan közigazgatási tisztségviselőket kell képeznünk, akik a szakmai tudásuk mellett elkötelezettek a nemzeti érdek képviselete, a morális tartás és a köz szolgálata iránt. A szemünk előtt tehát egy olyan állam képe lebeg, amely erős, méltányos és tisztelhető, mert minden szegletében a közérdeket rendeli a magánérdek elé.

Az egyetem első tanévnyitó ünnepségén beszélt arról, hogy az NKE létrehozásának egyik célja a közszolgák kiszámítható, rugalmas életpályájának a megteremtése, amelyben az előrejutás az érdem függvénye. Néha úgy érezzük, hogy a kormányzati kommunikáció a közszférával kapcsolatban nem feltétlenül a kiszámítható életpálya képét erősíti. Most, a felvételi időszakban Ön mivel biztatná a fiatalokat, miért érdemes az állam szolgálatába állni?

O. V.: Olyan fiatalokat akarunk képezni az állam működtetésére, akik személyes példamutatásukkal, tudásukkal és teljesítményükkel, erkölcsi bátorságukkal és tartásukkal biztonságosabbá és erősebbé teszik Magyarországot. Akik elszántak és elkötelezettek ebben az irányban, azokat mindenképpen biztatnám, hogy dolgozzunk együtt, vegyenek részt a magyar állam megújításának munkájában. Másrészt 2010-ben a csőd széléről kellett visszarángatnunk és hihetetlen erőfeszítések árán sikerült talpra állítani az országot. Éveken keresztül azon dolgoztak a magyarok, hogy ne hitelfelvételek útján tartsuk a víz fölött hazánkat, hanem álljunk végre a saját lábunkra. Most már nem az a cél, hogy munkájuk legyen az embereknek, hanem az, hogy jobban megérje dolgozni, és mindenki lépjen egyet előre. Egy nehéz örökséget is le kellett bontanunk: nem volt presztízse a közszférában végzett munkának. Oda jutottunk, hogy a tanító, tanár, orvos, rendőr, kormányhivatalnok munkájának értéke megkérdőjeleződött. A kormány megteszi, amit kell, kidolgoztuk az életpályamodelleket. 2016. július 1-től elindítottuk a közszolgálati dolgozókét. Első lépésként a járási hivatalok tisztviselői számára új, sávos illetményrendszer kialakítására került sor. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők illetményét átlagosan 30 százalékkal emeltük. Az életpályamodell második üteme 2017. január 1-jén indult. Most a megyei szinten foglalkoztatottak kapnak 10–35 százalékos vagy esetenként még magasabb béremelést. Mindez egy átgondolt stratégia mentén történik. Tudunk bért emelni a rendőröknél, katonáknál, a pedagógusoknál, az egészségügyi dolgozóknál is.

A tömeges migráció napi szinten állít kihívásokat a magyar állam és így részben egyetemünk elé is. Honvédtisztjelölt hallgatóink részt is vesznek/vettek a határvédelemben. Ahogy most állnak a dolgok, lát-e esélyt a közeljövőben arra, hogy megfelelő intézkedések születnek európai szinten az illegális migráció megállítására?

O. V.: Brüsszel az eddigi tapasztalataink alapján képtelen megvédeni az európai polgárokat, ezért nekünk kell megvédenünk magunkat. Két dolog biztos: az illegális migráció utánpótlása beláthatatlan, sok száz milliós a hátország. Tömegek készülnek arra, hogy a biztonságos, jóléttel kecsegtető Európába jöjjenek. Nekünk tehát arra kell felkészülnünk, hogy a migrációs nyomás a határainkon továbbra sem fog csökkenni. Mi nem csupán hazánkat és a magyar családok biztonságát védjük, hanem az Európai Unió déli határát is. Úgy látszik, hogy ez a történelmi feladat jutott a magyarok számára osztályrészül, és ahogyan az évszázadok során annyiszor, most is állunk elébe. A magyar megoldásnak köszönhetően ma Magyarország az Európai Unió egyik legbiztonságosabb országa. Nálunk nincsenek robbantások, tömeges erőszak, teherautóval az ünneplő tömegbe hajtó gyilkosok, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem áll fenn a veszély.

Az intézményünkben immáron két éve működik a rendkívül népszerű Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, amely elsősorban nemzetközi közszolgálatra készíti fel hallgatóinkat, többek között az uniós intézmények számára is. Hogyan látja az unió jövőjét? Milyen útravalót tudna adni ezeknek a fiataloknak?

O. V.: Az Európai Unió jövőjétől függetlenül az itt megszerzett tudás értékes. Nemzetközi politika mindig lesz, így szakemberek is kellenek. Azt, hogy milyen lesz az unió jövője, nem tudom, de azt igen, hogy mi milyennek szeretnénk megőrizni, megerősíteni: szabad európai nemzetek szövetségeként. Mi magyarokként vagyunk európaiak, a sokszínűséghez a magyarságunkat, kultúránkat, sajátos észjárásunkat, erényeinket adjuk. Ez a kiindulópont. Azok a brüsszeli bürokraták, akik a nemzeti identitás feladását várják el tőlünk, fordítva ülnek a lovon. Másfelől a magyar külpolitika alapvetésében is megváltozott. Számunkra egyetlen zsinórmérték létezik: a magyar érdek. Ahhoz, hogy az ország szuverenitása tartósan biztosított legyen, új külpolitikát kellett kezdenünk. Ma már nem elég csak a külpolitikai, diplomáciai kapcsolatokat ismerni és átlátni. Az új külpolitikánk fókusza a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a nemzetgazdasági érdekek képviselete is.

Egyetemünkön ma már számos kutatócsoport működik, amelyek a Jó Állam működését vizsgálják, kutatják. Már második alkalommal készült Jó Állam Jelentés, amelyet a kormány is megtárgyalt. Mit sikerült eddig ebből hasznosítani a kormánynak, és mennyire fognak támaszkodni rá a jövőben?

O. V.: A bürokrácia csökkentése a rendszerváltás óta folyamatosan napirenden lévő, rendre visszatérő célja az aktuális kormány politikájának. Olyan régi ügyről van szó, amely évtizedek óta megoldatlan Magyarországon, s amelyben hosszú időn keresztül nem történt érdemi előrelépés. Mivel a bürokratákat az adófizetők tartják el, a kormánynak az a kötelessége, hogy csak annyi bürokrata dolgozzon a magyar közigazgatásban, amennyire feltétlenül szükség van egy jó állam működtetéséhez. És bár jól hangzik, de a bürokráciacsökkentés önmagában nem old meg semmit. Mi itt is az alapvetést változtattuk meg: fölfogásunk szerint ugyanis nem a polgárok vannak az államért, hanem fordítva: az államnak kell kiszolgálnia polgárait, ugyanakkor szavatolnia kell a mindennapok biztonságát. Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja. Ebben, azt hiszem, mindenki egyetért. Az általános célok lebontásában, az elvégzendő feladatok listájának összeállításában, a különböző részstratégiák végiggondolásában kaptunk Önöktől értékes segítséget, ösztönző megállapításokat.

Milyen szerepet szán a kormány a jövőben az egyetemnek az államreformmal kapcsolatos elképzelések megvalósításában?

O. V.: Jó közszolgálati egyetem nélkül nincs jó államreform, jó államreform nélkül nincs jó állam, tehát ma már az NKE nélkülözhetetlen szerepet tölt be a magyar közigazgatásban és felsőoktatásban. Az Államreform Bizottságban, amelynek elnöke nem véletlenül a közszolgálati egyetem rektora, az állami bürokráciát, a közigazgatást érintő előterjesztéseinket véleményezik, illetve esetenként javaslatot tesznek egy-egy intézkedés meghozatalára. Stratégiai partnerként számítunk Önökre.

Öt évvel ezelőtt az egyetem létrehozását számos, elsősorban politikailag motivált kritika kísérte, ezek a választási kampányban várhatóan újra felerősödnek, de most is sokszor utalnak ránk a „kormány kedvenc egyetemeként”. Mennyire állják meg a helyüket ezek a vélemények?

O. V.: Egy miniszterelnöknek nem lehet kedvenc egyeteme. Ez éppen olyan, mint amikor egy szülőtől azt kérdezik, melyik a kedvenc gyermeke. Ellenben az is kijelenthető, hogy csak a teljesítménnyel lehet lecsendesíteni a kritikákat. Ami a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet érő kritikákat illeti, azok azért csitultak el, mert az egyetem jól végzi a rábízott feladatokat.

Miniszterelnök úr vezetésével az elmúlt hat évben rendkívüli mennyiségű munkát végzett el a kormány. Hamarosan újra indul a kampány. Melyek azok az eredmények, amelyekre a legbüszkébb, és van-e olyan, amivel úgy érzi, hogy adós maradt, akár önmagának is?

O. V.: Az ember óhatatlanul is kísértésbe esik, hogy sorolja az eredményeket. A verdiktet majd 2018-ban mondják ki a magyarok a választásokon, és higgyék el, ez a legszigorúbb ítélőszék. Addig egyetlen objektív szempontunk van: vessük össze a 2010 előtti Magyarországot a mostani állapotokkal. Azt nem állíthatom, hogy minden rendben lenne ahhoz képest, amit a szocialistáktól megörököltünk, rengeteg munka vár még ránk. De azt vállalom, hogy Magyarország jobb hely ma már, biztos jövőképpel, gazdagodó kultúrával. A magyar gazdaság erősebb, sokkal több embernek van munkája, a számunkra legfontosabb területeken, a bankszektorban, az energiaszektorban, de még a médiaiparban is külföldiek helyett a magyarok kerültek többségbe. A magyar családok jobb helyzetben vannak, gyereket vállalni és otthont teremteni egy magyar fiatalnak ma könnyebb, mint hét évvel ezelőtt. Mi, magyarok ma már a saját életünket éljük. Bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk megvédeni az életformánkat, megőrizni biztonságunkat, kultúránkat. Bebizonyítottuk, hogy tudunk élni a nehezen kivívott szabadságunkkal.


Fotó: Szecsődi Balázs

Megosztás a Facebook-on


Ötéves az NKE, kétéves a NETK

    •  dsc0612 2
    •  dsc0530 2
    •  dsc0542 2
    •  dsc0544 2
    •  dsc0549 2
    •  dsc0559 2
    •  dsc0571 2
    •  dsc0597 2
    •  dsc0602 2
    •  dsc0609 2
    •  dsc0624 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január elsején kezdte meg a működését, amelyről az intézmény minden kara önálló rendezvény keretében emlékezik meg. A karok közül a NETK külön évfordulót is ünnepelhet, hiszen az egyetem negyedik karaként jött létre 2015 februárjában.

„Öt év általában nem olyan hosszú idő egy intézmény életében, mi mégis annak érezzük, hiszen rengeteg dolog történt velünk az elmúlt években, amikor gyorsan és sűrűn zajlottak az események”- fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese hozzátette, hogy nemcsak az egyetemen, de annak falain kívül is mozgalmas volt ez az időszak, hiszen a magyar belpolitikában és a gazdaságban, valamint a nemzetközi térben is jelentős ütemben zajlottak az események. Kis Norbert az elmúlt időszak kiemelkedő eredményének tartja a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar létrehozását, amelyet már egyértelműen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indított útjára, úgymond az NKE saját gyermekének tekinthető. A rektorhelyettes elmondta, hogy a NETK-nak az egykori Nemzetközi Intézet alapjain való létrehozásához – az egyetem alapításához hasonlóan – végig kellett járni a bizalomépítés útját is, amelynek fontos része volt az intézmény fenntartóinak és az akkori Külügyminisztériumnak a támogatása is. Kis Norbert szerint viszonylag rövid idő alatt sikerült felépíteni egy olyan rendszert a karon belül, amely hatékonyan segíti az egyetem nemzetköziesítésének folyamatát. Az eredményeket sorolva a többi között szólt a NETK-n elindított angol nyelvű mesterszakról, amelyen egyre több hallgató szeretne tanulni. A jövőt illetően megjegyezte, hogy egyre nagyobb kutatási versenyben kell helyt állnia a karnak, amelyben segítség lehet a NETK tevékenységéhez kapcsolódó doktori iskola tervezett létrehozása. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel egy olyan felsőoktatási modellt sikerült kiépítenünk, amely azzal kecsegtet, hogy időtálló lesz”- hangsúlyozta Kis Norbert.

„Mi két évet tudunk ünnepelni az egyetem 5 éves történetében, de ha az elődintézmények és a társkarok tevékenységét is nézzük, akkor már a NETK esetében sem lehet óvodás korról beszélni” – fogalmazott köszöntőjében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja szerint a kar „csapata” elég heterogén, hiszen vannak közöttük jogászok, közgazdászok, történészek és politológusok is, akik más-más aspektusból közelítik meg a témákat. A dékán elmondta, hogy céljuk és feladatuk a közigazgatási szervek diplomáciai és nemzetközi feladataihoz, megfelelő szakmai felkészültségű utánpótlást biztosítani. „A NETK-ra ráragadt a diplomataképző kifejezés, de mi nem csak azokat várjuk a képzéseinkre, akik diplomaták szeretnének lenni, mert nagyon színes a képzési kínálatunk” – tette hozzá Koller Boglárka, aki szerint a multidiszciplináris sokszínűség az egyik legnagyobb előnyük. Koller Boglárka elmondta, hogy fontos változások történtek a kar életében az utóbbi időben is: újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot és a szeptembertől induló államtudományi mesterszakképzésben is két modullal vesznek részt. Hozzátette, hogy szeretnék növelni a közgazdasági tárgyú tantárgyak szerepét és aktívabban részt vesznek a továbbképzésekben is. A dékán szerint jól állnak a minőségi oktatók arányát és a publikációk számát tekintve is és sokat léptek előre a tehetséggondozásban. „Terveik között szerepel a hallgatói létszám növelése és az Európai uniós-képzések erősítése, amelyben fontos partner a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkársága” – mondta el Koller Boglárka.

Dr. Molnár Balázs Péter szerint az EU az a terep, ahol a magyar érdekeket képviselni és megvédeni szükséges, hiszen az uniós ügyek belügyek. A Miniszterelnökség Európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára úgy véli, hogy mindehhez felkészült szakemberekre van szükség. „Olyanokra, akik ki tudnak állni saját magukért és a társaikért, akik érvényesíteni tudják a haza érdekeit a visegrádi együttműködésben vagy a 27 uniós tagállam vonatkozásában is”- tette hozzá. Molnár Balázs Péter elmondta, hogy olyan rendszert szeretne a kormány kidolgozni, amelyben egyszerre tudják biztosítani a tárcák szakemberigényét és azt is, hogy az EU-s intézményekben a felkészült magyar szakemberek kulcspozícióba kerüljenek. „Mindebben nagyon fontos partner az egyetem és a kar is” -hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A magyar haderő új alapokra helyezett tartalékos rendszeréről és az idén létrejött Honvédelmi Sportszövetség céljairól beszélt előadásában Kun Szabó István vezérőrnagy. A Honvédelmi Minisztérium miniszteri biztosa szerint a megváltozott nemzetközi biztonsági környezet is arra késztette a szaktárcát, hogy egyfajta paradigmaváltás történjen a társadalom és a honvédelem kapcsolatában. A rendszerváltás óta- különösen a kötelező sorkatonaság felfüggesztésének köszönhetően – jelentősen csökkent a Magyar Honvédség létszáma, ami ma már 30 ezer alatt van. A vezérőrnagy beszélt a nemrég meghirdetett, „Zrínyi 2026” elnevezésű honvédelmi- és haderő-fejlesztési reformról. A tíz évre szóló program része az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése területi elven, amelyhez az év elején létrejött Honvédelmi Sportszövetség is nagyban hozzájárulhat tevékenységével.  A szervezet célja a honvédelemhez kapcsolódó sportágak felkarolása, a honvédelmi nevelés megerősítése, amelyhez az egyetemek is jó partnerek lehetnek a vezérőrnagy szerint. „Minél több fiatal szeretnénk a sporton keresztül a honvédelem ügye mellé állítani, nem titkolva azt a szándékot, hogy sokan közülük önkéntes vagy aktív katonai szolgálatot vállalnak majd”- tette hozzá Kun Szabó István.

A rendezvényen szakmai kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amelynek a kar oktatói és hallgatói vettek részt.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, NKE, évforduló, 2017

Öt éve kezdte meg működését az NKE

    • dsc0123

„Az Országgyűlés olyan egyetemet alapít, amely az eljövendő generációk számára a haza szolgálatának, védelmének, szeretetének és a közjó iránti elkötelezettségnek emblematikus intézménye, a közszolgálat akadémiája lesz” – hangzott el Navracsics Tibornak, az Országgyűlésben elmondott miniszteri expozéjában, még 2011 márciusában. Ekkor fogadták el a parlamenti képviselők azt a törvényt, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szólt, amelynek eredményeként megkezdte működését az NKE 2012. január elsején. Az azóta eltelt öt év az intézmény Fenntartói Testülete (FT) hatékony támogatásának köszönhetően is, számos fontos eredményt hozott az államtudományi egyetemmé váló NKE életében.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012-ben három karral és három karközi intézettel indult el, de az évek alatt a folyamatos és tudatos intézményfejlesztésnek köszönhetően újabb szervezeti egységekkel gazdagodott. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK), a Rendészettudományi Kar (RTK) és az Közigazgatás-tudományi Kar (KTK) mellett 2015 februárjában jött létre a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK). A már a kezdetektől létező karközi intézetek köre - Vezető és Továbbképzési Intézet, Katasztrófavédelmi Intézet, Nemzetbiztonsági Intézet - 2014-ben tovább bővült. Az államtudományi egyetemmé válás megvalósítása érdekében létrejött az Államtudományi Intézet, amely tavaly év elején Államkutatási és Fejlesztési Intézetté alakult. Szintén ez a cél vezérelte a KTK átalakulását Államtudományi és Közigazgatási Karrá (ÁKK) 2016 februárjától. Mindezen szervezeti változásoknak is köszönhetően az egyetem oktatási és kutatási portfóliója folyamatos bővül, egyre több képzés, továbbképzés és tudományos lehetőség várja a leendő és a már itt tanuló hallgatókat. Ezen változások eredménye többek között a következő tanévtől induló doktori címmel járó, osztatlan államtudományi mesterképzés, amely az egyik legkomplexebb lesz az NKE képzései közül. Jelentősen bővült és modernizálódott az intézmény közszolgálati továbbképzési rendszere. Az államtisztviselők számára kötelező előmeneteli képzéseken kívül, ma már több szakirányon is folytatható továbbképzés az intézmény szervezésében, ráadásul az e-learning és távoktatási módszerek révén egyre elérhetőbbekké is válnak azok a közszolgálatban dolgozók számára.

 Az oktatás mellett a tudományos élet területén is jelentős változásokat hoztak az elmúlt évek.  A kezdetektől meglévő két doktor iskola (Hadtudományi és Katonai Műszaki) mellett 2013-tól megkezdte működését a Közigazgatás-tudományi, majd 2015-től a Rendészettudományi Doktori Iskola. Az intézmény tudományos-kutató munkáját több testület is segíti, így például a 2015 februárjában létrejött Mentorok Kollégiuma is, amely egy véleményező és javaslattevő szakértői testület. Az évek alatt folyamatosan bővülő feladatok új és modern infrastruktúrát igényelnek. A kormányzati szándékkal és támogatással összhangban jelentősen fejlődött a kiszolgáló intézmények köre is. A Ludovika Campus beruházás első állomása volt a 2014-ben átadott, felújított Ludovika Főépület, majd ezt követte egy 600 fős kollégium építése, amelyet 2015 őszén vehettek birtokba a hallgatók. A fejlesztés azóta is folyamatosan zajlik: jelenleg is épül az RTK speciális képzési központja és kollégiuma, egy lőtér, egy új oktatási épület, valamint egy sportközpont. Ezek a beruházások lehetővé teszik, hogy a Rendészettudományi Kar és az Államtudományi és Közigazgatási Kar szeptemberben már a Ludovika Campuson kezdhesse meg a következő tanévet. A közelebbi jövő egyik nagy feladata pedig a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar és a Katasztrófavédelmi Intézet campusra költöztetése lesz, amellyel kapcsolatban már kormányhatározat is született.

„Meggyőződésem, hogy csak akkor beszélhetünk valódi integrációról, ha egy helyen működnek majd az egyetem karai. Akkor tudnak egymásra hatni kultúrák, értékek, tudósok, tanszékek, oktatók, ha mindenki egy helyre költözik”- nyilatkozta a Bonum Publicum tavaly szeptemberi számában Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora – aki az NKE 5. születésnapjával egy időben kezdte meg újabb, három évre szóló rektori ciklusát– úgy véli, hogy Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyarország legszélesebb értelemben vett „államtudományi egyeteme”, amely sokszínű és összetett múltú közösség, egyben az értékek egyeteme is.

Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: 5 éves, NKE, 2017

Az NKE is segíti Nigériát vízügyi törekvéseiben

    • fokep
    •  dsc2767 2
    •  dsc2772 2
    •  dsc2784 2
    •  dsc2788 2
    •  dsc2793 2
    •  dsc2800 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE szakemberei tanácsadással és képzésekkel segíthetik a nigériai nemzetközi vízügyi igazgatási rendszer átvilágítását - többek között erről szól az az együttműködési megállapodás, amelyet ma írt alá a Nigériai Szövetségi Vízgazdálkodási Minisztériummal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A dokumentumot az NKE részéről Prof. Dr. Patyi András rektor, míg a nigériai fél részéről H.E. Suleiman H. Adamu vízügyi miniszter látta el kézjegyével.

Nigéria a rendszerváltásig hazánk kiemelt politikai, gazdasági partnere volt, amelynek részeként Magyarország vízügyi szakmai téren komoly segítséget nyújtott az afrikai országnak. A kétoldalú kapcsolatok két évvel ezelőtt kezdtek újra erősödni, elsősorban az oktatási együttműködések területén láttak erre lehetőséget mindkét országban. A Nigériai Szövetségi Vízgazdálkodási Minisztérium és az NKE között létrejött együttműködés keretében várhatóan számítani lehet a nigériai részvételre a magyar egyetem előkészítés alatt lévő nemzetközi vízpolitikai mesterképzésében. Ez utóbbit az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinete dolgozza ki, amelyet dr. Baranyai Gábor vezet, s amelyhez idén csatlakozott Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke. A tervek szerint a jövő ősszel induló program globális szinten is hiánypótló lenne, amely jövőbeni és gyakoroló közigazgatási szakemberek és döntéshozók számára nyújtana aktuális ismereteket a nemzetközi vízgazdálkodás hidrológiai, nemzetközi jogi és intézményi, valamint közgazdasági alapjairól. A három évre kötött együttműködési megállapodás várhatóan segíti az NKE-t a nemzetközi oktatási piacon való hatékonyabb megjelenésben, valamint erősítheti a magyarországi vízügyi szakember-utánpótlást is.

Az aláírási ceremónián Patyi András megtiszteltetésnek nevezte a miniszter látogatását. Mint mondta, az NKE nyitott egyetem, több mint 100 hazai és külföldi partnerintézménnyel van kapcsolatban, de ez az első, hogy egy másik ország minisztériumával ír alá együttműködési megállapodást. Az NKE rektora szólt az NKE fenntarthatósági kabinetéről, kiemelt szerepéről a vízügyi kormányzással kapcsolatban végzett kutatási és oktatási munkában. Az aláírt megállapodással kapcsolatban kiemelte: meggyőződése, hogy ezzel egy új fejezet nyílt a magyar és nigériai vízügyi oktatási kapcsolatokban.

H.E. Suleiman H. Adamu vízügyi miniszter elmondta, hogy a megállapodással széles körű együttműködési lehetőségek nyílnak meg, ebben hazájában a National Water Resources Institute lehet az NKE számára a legfőbb oktatási-kutatási partner. Mint mondta, Nigéria fejlődő gazdaságként számít a jó gyakorlatokra, többek között a vízellátás, a vízminőség és hidrológia terén.

Prof. Dr. Kis Norbert, továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi kapcsolatépítésben egyre nagyobb figyelemben részesülnek az afrikai országok, mely trend összhangban van a magyar kormány külpolitikai szándékaival. A rektorhelyettes hozzátette, az egyetem az elmúlt pár évben külön tanulmányi csoportokat fogadott a Nigériai Szövetségi Köztársaságból, köztük a nigériai Nemzetvédelmi Akadémia, valamint a Stratégiai Kutatások Intézetének képviselőit.  

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


NKE a legjobb egyetemek között

    • dsc 6523
Az Eduline oktatási portálon közzétett ismertető szerint a HVG évről évre megjelenő felsőoktatási rangsora a harmadik helyre sorolta  a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet a  Semmelweis Egyetem és az ELTE mögött. A sorrendet a hallgatói és az oktatói kiválóság alapján állították fel.
 
Az intézményi összesített rangsor összeállításakor figyelembe vették a nappali alap- és osztatlan képzésekre első helyen jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a B2-es vagy C1-es nyelvvizsgával felvett hallgatók átlagát, a középiskolai tanulmányi versenyeken kiemelkedő helyezést elért elsőévesek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók számát, valamint az MTA-címekkel rendelkező oktatók arányát.  A HVG rangsor- Diploma 2016, tíz képzésterület és több mint negyven szak rangsorát tartalmazza. Az NKE olyan nagy múltú tudományegyetemeket "előzött meg", mint a Szegedi vagy a Pécsi Tudományegyetem.
 
 
Forrás: eduline.hu
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NKE, rangsor, 2015