Szűkítés


Kiválasztott Címke

Orbán Viktor

Minden Címke 429


Jelenleg 1 bejegyzés található Orbán Viktor cimkével

„Az NKE nélkülözhetetlen szerepet tölt be a magyar közigazgatásban és felsőoktatásban”

    • ov02 small
    • ov01 small
  • Előző
  • Következő

Ötéves fennállását ünnepli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az évforduló kapcsán Orbán Viktor, hazánk miniszterelnöke tisztelte meg a Bonum Publicumot gondolataival. Az NKE sajátos küldetéséről, a közszolgálati életpályáról és az unió jövőjéről is kérdeztük, valamint arról, hogy miért is érdemes az állam szolgálatába állni.


Miniszterelnök úr, Ön három évvel ezelőtt, az egyetem Ludovika Főépületének átadási ünnepségén azt mondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az átalakított felsőoktatás zászlóshajója. Tartja a véleményét?

Orbán Viktor: Mindig öröm, amikor az alapítói szándékot visszatükrözi a teljesítmény. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem – hasonlóan a szintén általunk létrehozott Andrássy Egyetemhez és az erdélyi Sapientiához – kivívta a megelőlegezett rangot, ezért kalapemelés jár. A közszolgálati egyetem megalakítása hosszú távú válasz az elmúlt húsz év, tágabb értelemben az elmúlt hatvan-hetven év problémáira. Ennek az intézménynek ráadásul van egy olyan erőforrása, amely előreviszi: a hazaszeretet. Magyary Zoltánnal szólva: „A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, nincs más mértéke, mint az emberek és a nemzet szolgálata.” Erre készülnek az itt tanulók. A kormány 2010-ben azért határozta el az egyetem megalapítását, mert szükségesnek látta, hogy a közszolgálat legfontosabb területeire egységes rendszerben képezzenek összhangban dolgozni tudó szakembereket. De nem szakbarbárokat! Teleki Pál miniszterelnöktől megtanultuk, hogy „minden köztisztviselő legyen egyben nemzetnevelő.” Az elmúlt évekre visszatekintve tehát elmondhatjuk, hogy az intézmény létrehozása jelentős lépésnek bizonyult a közigazgatás reformjában, mivel az egyetem olyan felsőfokú közszolgálati szakembereket képez, akik az új generációját adhatják annak az államnak, amelynek a felépítésén megalakulása óta dolgozik a kormány. 2010-ben indult ugyanis az a folyamat, amelynek köszönhetően egy olyan erős államot építünk, amely egységesen, hatékonyan és gyorsan tud cselekedni a polgárai érdekében. Ahhoz, hogy magas elvárásaink lehessenek a közigazgatásban dolgozók felé, a feltételeket is meg kellett teremtenünk. Nemcsak arra gondolok, hogy a korábban az enyészeté lett Ludovika Campus teljesen megújult, hanem emellett elfogadtuk az állami tisztviselőkről szóló törvényt, létrehozva az állami tisztviselői kart. Ha a legmagasabb színvonalon dolgozókat alkalmazzuk, akkor egy tisztviselővel szemben három elvárás indokolt: legyen hozzáértő, elhivatott és mindenekelőtt hazaszerető magyar. Ezt az intézmény falai között biztosítják a leendő tisztségviselők számára.

Az NKE az elmúlt években a tudatos intézményfejlesztésnek köszönhetően jelentős fejlődésen ment keresztül. Új karok alakultak, új képzések indultak. Elégedett az eredményekkel?

O. V.: Ha elégedettek lennénk, akkor máris tettünk volna egy lépést a kudarc irányába. Inkább úgy fogalmaznék, hogy jó úton járunk. Az új karok, képzések eszközök célunk eléréséhez, ahhoz, hogy művelt, felkészült, a modern kor kihívásaira válaszolni képes, versenyképes tudással rendelkező embereket, fiatalokat neveljünk. A közszolgálati egyetem úgy építkezik, hogy több legyen, mint egy egyetem a felsőoktatási intézmények közül. Sajátos küldetése van. A kormány forrást biztosított az egyetem felállításához, a Ludovika helyreállításához, és kialakított egy olyan életpályamodellt, amely tervezhető jövőképet ad minden közszolgálatot vállaló fiatal számára.

Az intézményfejlesztés egyik legfontosabb mérföldköve az államtudományi egyetemmé válás. Jövő szeptembertől, 70 év után, megújult formában lesz újra államtudományi képzés hazánkban. Hogyan látja az államtudományi mesterszak jelentőségét és jövőjét?

O. V.: Minden államnak szüksége van olyan elhivatott szakemberekre, akik az állam működéséről átfogó és részletes tudással rendelkeznek, képesek magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési, jogi és vezetői feladatok ellátására. Célunk az, hogy államtudományi képzésben valamennyi állami vezető részesüljön, legyen szó területi vagy központi szerv vezetőjéről. Az államtudományi képzés átalakításával a jövő számára olyan közigazgatási tisztségviselőket kell képeznünk, akik a szakmai tudásuk mellett elkötelezettek a nemzeti érdek képviselete, a morális tartás és a köz szolgálata iránt. A szemünk előtt tehát egy olyan állam képe lebeg, amely erős, méltányos és tisztelhető, mert minden szegletében a közérdeket rendeli a magánérdek elé.

Az egyetem első tanévnyitó ünnepségén beszélt arról, hogy az NKE létrehozásának egyik célja a közszolgák kiszámítható, rugalmas életpályájának a megteremtése, amelyben az előrejutás az érdem függvénye. Néha úgy érezzük, hogy a kormányzati kommunikáció a közszférával kapcsolatban nem feltétlenül a kiszámítható életpálya képét erősíti. Most, a felvételi időszakban Ön mivel biztatná a fiatalokat, miért érdemes az állam szolgálatába állni?

O. V.: Olyan fiatalokat akarunk képezni az állam működtetésére, akik személyes példamutatásukkal, tudásukkal és teljesítményükkel, erkölcsi bátorságukkal és tartásukkal biztonságosabbá és erősebbé teszik Magyarországot. Akik elszántak és elkötelezettek ebben az irányban, azokat mindenképpen biztatnám, hogy dolgozzunk együtt, vegyenek részt a magyar állam megújításának munkájában. Másrészt 2010-ben a csőd széléről kellett visszarángatnunk és hihetetlen erőfeszítések árán sikerült talpra állítani az országot. Éveken keresztül azon dolgoztak a magyarok, hogy ne hitelfelvételek útján tartsuk a víz fölött hazánkat, hanem álljunk végre a saját lábunkra. Most már nem az a cél, hogy munkájuk legyen az embereknek, hanem az, hogy jobban megérje dolgozni, és mindenki lépjen egyet előre. Egy nehéz örökséget is le kellett bontanunk: nem volt presztízse a közszférában végzett munkának. Oda jutottunk, hogy a tanító, tanár, orvos, rendőr, kormányhivatalnok munkájának értéke megkérdőjeleződött. A kormány megteszi, amit kell, kidolgoztuk az életpályamodelleket. 2016. július 1-től elindítottuk a közszolgálati dolgozókét. Első lépésként a járási hivatalok tisztviselői számára új, sávos illetményrendszer kialakítására került sor. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők illetményét átlagosan 30 százalékkal emeltük. Az életpályamodell második üteme 2017. január 1-jén indult. Most a megyei szinten foglalkoztatottak kapnak 10–35 százalékos vagy esetenként még magasabb béremelést. Mindez egy átgondolt stratégia mentén történik. Tudunk bért emelni a rendőröknél, katonáknál, a pedagógusoknál, az egészségügyi dolgozóknál is.

A tömeges migráció napi szinten állít kihívásokat a magyar állam és így részben egyetemünk elé is. Honvédtisztjelölt hallgatóink részt is vesznek/vettek a határvédelemben. Ahogy most állnak a dolgok, lát-e esélyt a közeljövőben arra, hogy megfelelő intézkedések születnek európai szinten az illegális migráció megállítására?

O. V.: Brüsszel az eddigi tapasztalataink alapján képtelen megvédeni az európai polgárokat, ezért nekünk kell megvédenünk magunkat. Két dolog biztos: az illegális migráció utánpótlása beláthatatlan, sok száz milliós a hátország. Tömegek készülnek arra, hogy a biztonságos, jóléttel kecsegtető Európába jöjjenek. Nekünk tehát arra kell felkészülnünk, hogy a migrációs nyomás a határainkon továbbra sem fog csökkenni. Mi nem csupán hazánkat és a magyar családok biztonságát védjük, hanem az Európai Unió déli határát is. Úgy látszik, hogy ez a történelmi feladat jutott a magyarok számára osztályrészül, és ahogyan az évszázadok során annyiszor, most is állunk elébe. A magyar megoldásnak köszönhetően ma Magyarország az Európai Unió egyik legbiztonságosabb országa. Nálunk nincsenek robbantások, tömeges erőszak, teherautóval az ünneplő tömegbe hajtó gyilkosok, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem áll fenn a veszély.

Az intézményünkben immáron két éve működik a rendkívül népszerű Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, amely elsősorban nemzetközi közszolgálatra készíti fel hallgatóinkat, többek között az uniós intézmények számára is. Hogyan látja az unió jövőjét? Milyen útravalót tudna adni ezeknek a fiataloknak?

O. V.: Az Európai Unió jövőjétől függetlenül az itt megszerzett tudás értékes. Nemzetközi politika mindig lesz, így szakemberek is kellenek. Azt, hogy milyen lesz az unió jövője, nem tudom, de azt igen, hogy mi milyennek szeretnénk megőrizni, megerősíteni: szabad európai nemzetek szövetségeként. Mi magyarokként vagyunk európaiak, a sokszínűséghez a magyarságunkat, kultúránkat, sajátos észjárásunkat, erényeinket adjuk. Ez a kiindulópont. Azok a brüsszeli bürokraták, akik a nemzeti identitás feladását várják el tőlünk, fordítva ülnek a lovon. Másfelől a magyar külpolitika alapvetésében is megváltozott. Számunkra egyetlen zsinórmérték létezik: a magyar érdek. Ahhoz, hogy az ország szuverenitása tartósan biztosított legyen, új külpolitikát kellett kezdenünk. Ma már nem elég csak a külpolitikai, diplomáciai kapcsolatokat ismerni és átlátni. Az új külpolitikánk fókusza a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a nemzetgazdasági érdekek képviselete is.

Egyetemünkön ma már számos kutatócsoport működik, amelyek a Jó Állam működését vizsgálják, kutatják. Már második alkalommal készült Jó Állam Jelentés, amelyet a kormány is megtárgyalt. Mit sikerült eddig ebből hasznosítani a kormánynak, és mennyire fognak támaszkodni rá a jövőben?

O. V.: A bürokrácia csökkentése a rendszerváltás óta folyamatosan napirenden lévő, rendre visszatérő célja az aktuális kormány politikájának. Olyan régi ügyről van szó, amely évtizedek óta megoldatlan Magyarországon, s amelyben hosszú időn keresztül nem történt érdemi előrelépés. Mivel a bürokratákat az adófizetők tartják el, a kormánynak az a kötelessége, hogy csak annyi bürokrata dolgozzon a magyar közigazgatásban, amennyire feltétlenül szükség van egy jó állam működtetéséhez. És bár jól hangzik, de a bürokráciacsökkentés önmagában nem old meg semmit. Mi itt is az alapvetést változtattuk meg: fölfogásunk szerint ugyanis nem a polgárok vannak az államért, hanem fordítva: az államnak kell kiszolgálnia polgárait, ugyanakkor szavatolnia kell a mindennapok biztonságát. Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja. Ebben, azt hiszem, mindenki egyetért. Az általános célok lebontásában, az elvégzendő feladatok listájának összeállításában, a különböző részstratégiák végiggondolásában kaptunk Önöktől értékes segítséget, ösztönző megállapításokat.

Milyen szerepet szán a kormány a jövőben az egyetemnek az államreformmal kapcsolatos elképzelések megvalósításában?

O. V.: Jó közszolgálati egyetem nélkül nincs jó államreform, jó államreform nélkül nincs jó állam, tehát ma már az NKE nélkülözhetetlen szerepet tölt be a magyar közigazgatásban és felsőoktatásban. Az Államreform Bizottságban, amelynek elnöke nem véletlenül a közszolgálati egyetem rektora, az állami bürokráciát, a közigazgatást érintő előterjesztéseinket véleményezik, illetve esetenként javaslatot tesznek egy-egy intézkedés meghozatalára. Stratégiai partnerként számítunk Önökre.

Öt évvel ezelőtt az egyetem létrehozását számos, elsősorban politikailag motivált kritika kísérte, ezek a választási kampányban várhatóan újra felerősödnek, de most is sokszor utalnak ránk a „kormány kedvenc egyetemeként”. Mennyire állják meg a helyüket ezek a vélemények?

O. V.: Egy miniszterelnöknek nem lehet kedvenc egyeteme. Ez éppen olyan, mint amikor egy szülőtől azt kérdezik, melyik a kedvenc gyermeke. Ellenben az is kijelenthető, hogy csak a teljesítménnyel lehet lecsendesíteni a kritikákat. Ami a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet érő kritikákat illeti, azok azért csitultak el, mert az egyetem jól végzi a rábízott feladatokat.

Miniszterelnök úr vezetésével az elmúlt hat évben rendkívüli mennyiségű munkát végzett el a kormány. Hamarosan újra indul a kampány. Melyek azok az eredmények, amelyekre a legbüszkébb, és van-e olyan, amivel úgy érzi, hogy adós maradt, akár önmagának is?

O. V.: Az ember óhatatlanul is kísértésbe esik, hogy sorolja az eredményeket. A verdiktet majd 2018-ban mondják ki a magyarok a választásokon, és higgyék el, ez a legszigorúbb ítélőszék. Addig egyetlen objektív szempontunk van: vessük össze a 2010 előtti Magyarországot a mostani állapotokkal. Azt nem állíthatom, hogy minden rendben lenne ahhoz képest, amit a szocialistáktól megörököltünk, rengeteg munka vár még ránk. De azt vállalom, hogy Magyarország jobb hely ma már, biztos jövőképpel, gazdagodó kultúrával. A magyar gazdaság erősebb, sokkal több embernek van munkája, a számunkra legfontosabb területeken, a bankszektorban, az energiaszektorban, de még a médiaiparban is külföldiek helyett a magyarok kerültek többségbe. A magyar családok jobb helyzetben vannak, gyereket vállalni és otthont teremteni egy magyar fiatalnak ma könnyebb, mint hét évvel ezelőtt. Mi, magyarok ma már a saját életünket éljük. Bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk megvédeni az életformánkat, megőrizni biztonságunkat, kultúránkat. Bebizonyítottuk, hogy tudunk élni a nehezen kivívott szabadságunkkal.


Fotó: Szecsődi Balázs

Megosztás a Facebook-on