Szűkítés


Kiválasztott Címke

Ostrakon

Minden Címke 488


Jelenleg 2 bejegyzés található Ostrakon cimkével

Az NKE mint a vezetőképzés központja

    • fokep
    •  dsc1992 2
    •  dsc2024 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Biró Marcell előadása nyitotta meg a VI. Ostrakon Szakmai és Kulturális Napokat az Államtudományi és Közigazgatási Karon 2017. április 24-én. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára előadásában mesélt a kabinetiroda létrehozásának és a hivatali munkának a részleteiről, a közigazgatási államtitkár feladatairól, kitért az NKE közigazgatásban betöltött szerepére, azon belül kiemelte, hogy az egyetem a vezetőképzés központjává válhat. Az előadás végén pedig válaszolt a hallgatóság kérdéseire.

Dr. Biró Marcell a közigazgatási államtitkári feladatok kapcsán felvázolta a közigazgatás hierarchikus rendszerét. Emlékeztetett, hogy 2010-ben állította vissza a Kormány a közigazgatási államtitkári tisztséget, így a jogi-szakmai felelősség a közigazgatási államtitkárt, a politikai felelősség pedig a parlamenti államtitkárt terheli egy-egy minisztériumban. 

Biró Marcell elmondta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Európa egyik legkisebb minisztériuma, amely közel 200 közigazgatási szakembert foglalkoztat. Létrehozása nagy feladat volt, hiszen azelőtt nem létezett hozzá hasonló intézmény, mint az 1990-es évektől működő többi minisztérium esetében, amelyek rendelkeztek jogelőddel. A szervezet megalkotásánál számtalan feladatuk volt: módosítani kellett az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt, a kormánytisztviselőkről szóló törvény, a kormány statutum rendeletét, az államháztartással kapcsolatos kormányrendeletet, valamint az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányrendeletet, forrást kellett szerezniük, valamint egy helyet is, ahol dolgozhatnak, ez elsősorban a Parlament épületében valósult meg. Továbbá harminc belső szabályt és a szervezeti és működési szabályzatot kellett megalkotni, majd pedig embereket kellett felvenni. A Miniszterelnöki Kabinetirodában brit, francia és bajor minta alapján a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszteri rangon láthatja el a feladatait. A minisztériumok között működő külső kormányzati kommunikáció koordinálása mellett a miniszterelnök személye körüli feladatokat, protokolltevékenységet látnak el. Az elmúlt másfél év alapján Dr. Biró Marcell megállapította, hogy a Kabinetiroda jól beilleszkedett a minisztériumok soraiba a közigazgatási szervezeti struktúrában.

Az előadás résztvevői megismerhették a kormányzati kommunikáció folyamatát is. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány döntését közvetíti közérthetően az emberekhez, a minisztériumokkal való kapcsolattartást pedig a minisztériumonként külön kirendelt sajtómunkatársak végzik.

A hallgatók azon kérdésére, hogy hogyan tudnak az NKE-n végzett hallgatók a közigazgatásban elhelyezkedni, a közigazgatási államtitkár kiemelte a Miniszterelnöki Kabinetirodában teljesíthető szakmai gyakorlat és a közigazgatási ösztöndíjprogram lehetőségét, valamint kitért arra is, az NKE-nek megvan a lehetősége, hogy a vezetőképzés központjává váljon. Biró Marcell a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként, a Fenntartói Testület tagjaként közvetlenül kísérte végig az NKE létrehozását. Mint mondta, olyan egyetemként hozták létre az intézményt és ma is úgy működik, hogy a közszolgálat, a hazaszeretet áll az oktatás fókuszában, így az egyetemen végzett szakemberek a tudást és az elhivatottságot érvényesítik a közigazgatásban. Kiemelte a Fenntartói Testület fontosságát, amely kapcsolatot teremt a képzőhely és a felvevőpiac között.


Az Ostrakon Szakmai és Kulturális Napok négy napos rendezvénysorozatán az alábbi előadások várják az érdeklődőket:

2017.04.25. (kedd) 15:00

Koltay Gábor - A Honfoglalástól Trianonig, a magyar történelem eseményei filmrendezői szemmel

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 104/A


2017.04.25. (kedd) 17:00

Földes András – újságíró, Index

A terror hazájában - Beszámoló az ISIS elleni háború frontvonaláról, a Moszul ostromát megjárt újságírótól. Kiderül, hogy él egy Budapestnyi ember a terroristák uralma alatt és hogyan harcolnak a felszabadításukért.

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 104/A


2017.04.26. (szerda) 16:45

Dr. Török Gábor politológus és Stumpf András újságíró

Közéleti beszélgetés, vitaest a globális és hazai politikai helyzetről

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. 304/AB


2017.04.27. (csütörtök) 17:00

Andrew G. Vajna – a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos

Egymás után két Oscar-díj - titkok, receptek, avagy mérlegen a magyar filmstratéga

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 5. Magyary Zoltán II. előadóterem


Az eseményekről bővebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Uniós szintű terrorelhárításra és hírszerzésre lenne szükség

    • 2015 ostrakon_talas peter
    • 2015 ostrakon_talas peter
    • 2015 ostrakon_talas peter
    • 2015 ostrakon_talas peter
    • 2015 ostrakon_talas peter
    • 2015 ostrakon_talas peter
  • Előző
  • Következő
Európai Uniós szintű terrorelhárításra és hírszerzésre lenne szükség - erről Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója beszélt az egyetemen az Ostrakon Hallgatói Szervezetért Egyesület szervezésében, az Európa válsága című sorozat keretében tartott előadásában. 
 
A szakértő a párizsi merényletek kapcsán arról beszélt, hogy az Európai Unióban a terrorelhárítás nemzeti szinten működik, holott véleménye szerint a titkosszolgálatoknak vagy jobban kellene információkat cserélniük vagy a tagállamoknak közös terrorelhárítási intézményt kellene létrehozniuk egy olyan adatbázisra alapozva, amely mindenkihez eljut. A hírszerzéssel kapcsolatban pedig kifejtette: a nemzetállami hírszerzések kapcsolatban vannak a közel-keleti államokkal, amelyek az egyiknek adnak információkat, a másiknak viszont nem.     
A párizsi merényletekkel összefüggésben kifejtette: a nagyszámú áldozattal a terroristák azt akarják megmutatni, hogy hatékonyak. A támadások stratégiai támadásnak tekinthetők: ennek jellemzője az áldozatok nagy száma, a nagy médiafigyelem és a félelemkeltés. Tálas Péter szerint azonban a párizsi támadások "primitív támadások voltak", házilag készített bombákat használtak, illetve AK géppisztolyokat, amelyeknek a beszerzése nem nehéz. 
Úgy vélte, a terrortámadás a Bataclan koncertteremben járt sikerrel, a futballstadionnál nem, ahol bár az volt a támadók célja, hogy egy benti robbantással pánikot okozzanak és az épületen kívüliekkel pedig nagy számú áldozatot ejtsenek, valójában nem értek célt. 
A történtekről zajló diskurzus szempontjából a szakértő fontosnak nevezte, hogy ugyan iszlamista támadásról beszélünk, de ahogy a francia politikusok fogalmaztak, "a saját gyerekeik támadtak rájuk", vagyis döntően olyanok, akik Európában nőttek fel. 
Hangsúlyozta: minden ilyen támadásnak - ide sorolva a korábbi madridi, londoni vagy épp az oslói terrorcselekményeket - a kontextusát érdemes vizsgálni, s nem vonatkoztathatóak el az Európában zajló vitáktól. 
Felidézte azt is: 2008-tól Európa folyton válságban van, előbb pénzügyi válságban, majd most menekültválságban. Hozzátette: mindez hat a biztonságérzetünkre. A menekültválsággal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a franciák gyorsan elválasztották a migrációt és a terrorizmust, addig egy másik markáns álláspont - ide sorolva a V4-ekét is - összeköti e kettőt azzal, hogy a migráció növeli a terrorfenyegetettséget. 
Tálas Péter szerint ha még be is szivárog 100 ember a menekültek között, akkor sem a menekültek túlnyomó többségére kell haragudni, hanem azt a 100 embert kell kiszűrni. 
Felvetve azt a kérdést, hogy vajon az európai muzulmán kisebbségek potenciális terroristák, vagy sem, arra mutatott rá, hogy máshogy ítélik meg ezt a kérdést Franciaországban, ahol több milliós muzulmán kisebbség él, mint például Lengyelországban, ahol csak néhány fő és a migráció sem sújtja utóbbiakat olyan mértékben, mint például Magyarországot. 
A szakértő a zsúfolásig telt előadóban kérdésként vetette fel, vajon Európában tudták-e integrálni a muzulmánokat, s a hallgatók többsége a nem mellett emelte fel a kezét. Tálas Péter arra mutatott rá, hogy nincs meghatározva az integráció foka, nem is erről szükséges beszélni, hanem inkább arról, hogy a betelepülők mennyire normakövetőek. Az integrációról szóló diskurzus véleménye szerint olyan éles lett, hogy európai politikusok is olyan hangnemet ütöttek meg egymással szemben, amely arra utal, hogy mindenki kezdi elveszteni a türelmét. 
Úgy vélte: a szélsőségesek, a terroristák kis számban vannak, de nagy félelmet keltenek. Szerinte az emberek mitizálják a terroristákat és magát az Iszlám Államot is. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: tény, hogy területtel bír, ez korábban nem volt jellemző, az Al Kaida például nem rendelkezett ilyennel. Az Iszlám Állam másik jellemzője pedig a kegyetlenség: az internetre felkerülő videókon is brutálisnak igyekszik bemutatni magát, mert tudja, hogy ettől az emberek félnek. Ezt a szakértő hatásosnak, mi több, profinak nevezte. 
Az elmúlt időszak merényleteit - beleértve a törökországi, bejrúti, párizsi támadásokat - Tálas Péter úgy értékelte: ez az Iszlám Állam meggyengülését mutatja, mert kezd a "hagyományos" eszközökhöz nyúlni, ahogy azt korábban az Al Kaida is tette, amely terület hiányában több helyen is robbantásokat hajtott végre. 
Arra felvetésre, hogy vajon mi szükséges az Iszlám Állam elleni fellépéshez, azt mondta: a bombázás nem elégséges, a szélsőséges ideológiát véleménye szerint a mérsékelt muszlimoknak kell legyőzniük, a Szíria területén élőknek pedig politikai programot kell ajánlani. 
Hangsúlyozta: az Európai Unió egyetért abban, hogy az uniónak a terrorizmussal, a bevándorlással szemben összeurópai megoldást kell találnia, ugyanakkor arra is kitért, hogy az Európai Uniót nem válságidőszakra találták ki. 
A hallgatók kérdéseire válaszolva kifejtette: a magyar terrorfenyegetettséget ahogyan korábban is, alacsonyra értékeli, de nem tartja kizárhatónak, hogy egyszer Magyarországon is elkövessenek terrorcselekményt. Arról is beszélt, hogy Európa számára jelenleg a terrorizmus a szélsőséges iszlamista terrorizmust jelenti és elsősorban azok az országok fenyegetettek, ahol nagyszámú muzulmán kisebbség van, mellettük pedig a szélsőséges réteg is nagyszámú.
 
 
Szöveg: MTI
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Ostrakon, 2015