Szűkítés


Kiválasztott Címke

Századvég

Minden Címke 410


Jelenleg 2 bejegyzés található Századvég cimkével

Nemzeti értékek-európai érdekek

    • nemzeti ertetek-europai erdekek
    • nemzeti ertetek-europai erdekek
    • nemzeti ertetek-europai erdekek
    • nemzeti ertekek-europai erdekek
  • Előző
  • Következő
Az Európai Unió csak akkor lehet erős, ha erős nemzetállamok alkotják, ha nem gondolják azt magukról a politikai elitek, hogy csak ők tudják, milyennek kell lennie Európa jövőjének, hanem elég bátrak ahhoz, hogy megkérdezzék az embereket a sorsdöntő kérdésekről – hangzott el azon a nemzetközi konferencián, amelyet Margaret Thatcher egykori brit kormányfő politikai-szakmai örökségéről tartottak a Magyar Tudományos Akadémián. A Századvég Alapítvány által szervezett és számos neves hazai, valamint külföldi szakértőt felvonultató eseményen előadást tartott Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora is. 
 
 
Patyi András a jó kormányzásnak a magyar alkotmányban is megjelenő alapértékeiről beszélt. Szerinte az erős, de jogállami eszközökkel kontrollált végrehajtó hatalom, a gyors, átfogó cselekvésre képes kormányzás megalapozásában a thatcheri hagyományokat követi a mai magyar kormányzati modell. A rektor hangsúlyozta, hogy a határozott nemzeti identitásépítés- és védelem alapvető eszköze az államot igen komolyan vevő értékközpontú Alaptörvény, amely egy határozott és kiegyensúlyozott kormányzás alapjait teremti meg. 
 
Patyi András szerint a korábbi „ideiglenes” alkotmánnyal szemben a jelenlegi Alaptörvény feltűnően tudatosan és rendszerezetten foglalkozik az állam, a kormányzás és a közigazgatás alapvető kérdéseivel. Erre a rektor szerint a 2008-as gazdasági világválság hatásai miatt is különösen nagy szükség volt Magyarországon. Az 5 évvel ezelőtt hatályba lépett Alaptörvény pontosan meghatározza, hogy mit kell a kormányzásnak és a közigazgatásnak tennie az állam hatékony működéséhez. Patyi András előadásában kitért az Európa Tanács jó közigazgatással foglalkozó ajánlására, amelynek szövege szinte szó szerint jelenik meg a hatályos magyar alkotmányban is. E szerint az államnak a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést minden polgára számára köteles biztosítani. Az Alaptörvény azonban egyértelműen szól arról is, hogy az állam polgárai nemcsak haszonélvezői az alkotmányból fakadó jogoknak, hanem maguk is felelősek saját sorsukért. Patyi András felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy az Alaptörvény külön szabályozásban foglalkozik a közpénzügyekkel és a különleges jogrenddel. Az utóbbi kapcsán a rektor megjegyezte, hogy a korábbi alkotmánnyal szemben az Alaptörvény összefoglalt és átfogó módon szabályozza ezt a helyzetet, amelynek kiegészítése jelenleg is napirenden van. „Az Alaptörvény körülbelül tízszer annyi rendelkezést tartalmaz a kormányzás, a közigazgatás, a jó kormányzás és a jól kormányzás tekintetében, mint a korábbi alkotmány” – tette hozzá Patyi András. 
 
Az európai emberek ma biztonságot akarnak, és azt kérik vezetőiktől, hogy garantálják is ezt számukra- hangsúlyozta nyitó előadásában Szijjártó Péter. Magyarország külgazdasági és külügyminisztere kifejtette, hogy a minket körülvevő világban politikai, gazdasági és katonai átrendeződés zajlik. Szerinte egy új világrendről van szó, amelyben új erőközpontok jönnek létre.
 
A miniszter úgy látja, hogy új globális verseny zajlik a regionális gazdasági és kereskedelmi integrációk között, amelyben az EU rendkívül lemaradt. Szijjártó Péter szerint Európa túlságosan koncentrál a saját problémáira, és a második világháború lezárása óta soha nem volt olyan helyzet, hogy a kontinensnek annyi és olyan súlyú kihívással kellett egy időben szembenéznie, mint jelenleg. A tárcavezető a kihívások közé sorolta az ukrajnai háborút, a keleti partnerség országainak befagyott konfliktusait, az energiabiztonság megteremtését, a migrációs válságot, a terrorfenyegetettséget és a gazdasági kihívásokat. Szijjártó Péter hozzátette: kontinensünkön a legnagyobb vita a szuverenisták és a föderalisták között van arról, hogy az erős nemzetállamokra épülő Európa, vagy az Európai Egyesült Államok jelenti-e a jövőt. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ma a közép-európai együttműködés az európai megújulás záloga, itt "a politika még két lábbal áll a földön", a politikai korrektség még nem homályosította el teljes mértéken a valóságot sem a politikusoknál, sem a közvéleménynél. A tárcavezető a konferencia témájának aktualitása kapcsán megjegyezte: Európának szüksége van Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök örökségére, az általa képviselt értékvilágra az EU-n belül.
 
A rendezvény témájáról a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak további részleteket.
 

Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes, MTA
Megosztás a Facebook-on


Erős tagállamok nélkül nincs erős Európa

    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
    • de Gaullizmus konferencia
  • Előző
  • Következő

Franciaország újkori történelmek egyik meghatározó államférfijáról, Charles de Gaulle tábornok munkásságáról tartottak nemzetközi tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Századvég Alapítvány és az Igazságügyi Minisztérium által szervezett eseményen a felszólalók egyaránt hangsúlyozták, hogy az ötödik francia köztársaság alkotmányos berendezkedését megvalósító egykori katonatiszt erős állam eszméje ma ismét aktuálissá vált.

„Charles de Gaulle tábornok életútja sok szempontból hoz példaként elénk olyan célkitűzéseket, megoldásokat és döntéseket, amelyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és az annak létrehozása mögött meghúzódó magyar államreform folyamattal kapcsolhatók össze”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a tábornoknak a francia haderő megreformálásában kulcsszerepe volt, és katonai gondolkodónkét saját országában messze megelőzte korát. Elmondta, hogy a világháborút követően folyamatosan küzdött azért az alkotmányos rendszerért, amely 1958-ban, az ötödik francia köztársaság alkotmányának hatályba lépését követően meg is valósult. Ez a parlamenti és az amerikai prezidenciális alkotmányforma sajátos keverékének tekinthető, amely innovatív megoldásként nemcsak sikeresnek bizonyult, hanem világszerte követőkre talált. Patyi András de Gaulle életútja kapcsán felhívta a figyelmet a francia közigazgatás és kormányzás szimbólumának számító intézményre, a Francia Nemzeti Közigazgatási Iskolára (ENA),  amelynek egyik társalapítója volt a tábornok.  A rektor megjegyezte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is partnere az ENA-nak, amely magas színvonalú képzési rendszere és hatékony kiválasztási szisztémája miatt vált ennyire meghatározóvá Franciaországban.   

„Charles de Gaulle tábornok  egy nemzeti hős volt, aki a második világháborús megaláztatás elleni helytállásban és az ország helyreállításában emelkedett ki”- mondta köszöntőjében Hervé Ferrage. A Budapesti Francia Intézet igazgatója szerint a később köztársasági elnöki pozícióba is jutó tábornok túlzottan tisztelte országa történelmét ahhoz, hogy a saját személyét állítsa a középpontba hatalomgyakorlása során. Mindig a következetesség és az önmagához való hűség jellemezte az államférfit, aki 1969. április 28-án lemondott elnöki hatalmáról, miután egy általa előterjesztett szenátusi és önkormányzati reform elbukott a népszavazáson. Hervé Ferrage szerint ez is az ő nagyságát bizonyította, a köztársasági törvényesség abszolút tisztelete jellemezte.

„Franciaországot a nagysága teszi azzá, ami”- idézte de Gaulle-t Prof. Dr. Lánczi András. A rendezvényt szervező Századvég Alapítvány elnöke szerint a filozófusi végzettséggel is rendelkező tábornok élete arra is rávilágít, hogy a jobboldali politikai eszmerendszer – egyesek állításával szemben - nem a múltnak, hanem a múltból él. „Sokan azt gondolják, hogy a múltba nézés a valóságtól való elszakadást jelenti, és azért bírálják őket, mert a múltban élnek. Valójában a jobboldali a múltból él, sőt az is abból él, aki nem így gondolja, csak nem akar erről tudomást venni - fogalmazott Lánczi András.

A rendezvényen felszólalt Michel Anfrol, a Charles de Gaulle Alapítvány Baráti Tagozatának elnöke is, akit sokan a gaullizmus élő emlékezetének tartanak. Az egykori újságíró és televíziós műsorvezető munkájából adódóan is személyesen ismerte a tábornokot, akit a politikai erkölcs szempontjából is kiemelkedő személyiségnek tart. Ezt bizonyítja például az is, hogy köztársasági elnöki megbízatása idején saját maga fizette elnöki rezidenciájának villanyszámláját vagy az elnöki palotában tartott nem hivatalos vacsoráira a felesége vásárolta meg az élelmiszereket. Michel Anfrol szerint a tábornokból - ha nem lett volna katona - kiváló író válhatott volna. Már 14 éves korában írt egy színdarabot, amit 2001-ben mutattak be Párizsban. Ebben a korban írt esszéiben pedig „megjósolta” az első nagy világégést, amelyben Franciaország és Németország egymás ellen harcolt. De már saját jövőjét is látta, amikor azt vizionálta, hogy tábornokként ő lesz Franciaország felszabadítója. Michel Anfrol szerint De Gaulle „uralta Franciaország 20. századi színpadát”. Az utókor is meghatározó személyiségként gondol rá, egy nemrég végzett országos közvélemény-kutatás szerint a tábornok Franciaország legnagyobb alakja, megelőzve a többi között Napóleont, Victor Hugot és Louis Pasteurt.  De Gaulle nem volt gyarmatosító, de nem fogadta el a francia birodalom megcsonkítását sem. Sokat harcolt az ország függetlenségéért, például az amerikaiakkal szemben is, akik a második világháború során nem feltétlenül felszabadítóként, hanem inkább megszállóként érkeztek francia földre. Ezért nem akarta Roosevelt elnök elfogadni, hogy de Gaulle legyen a világháborút követő francia államfő, hiszen tudta róla, hogy számára a szuverenitás megvédése mindig elsődleges prioritás volt.

A gaullizmus nem lehet Európa hangja, de lehet fontos szólam a többszólamú műben - mondta el előadásban Prof. Dr. Trócsányi László. Az igazságügy miniszter szerint erős Franciaország nélkül nincs erős Európa sem, de az Európai Unióhoz erős tagállamok kellenek. Az egykori párizsi nagykövet beszélt arról is, hogy  az Európai Unió stabilitásához és jövőjéhez nélkülözhetetlenek bizonyos de Gaulle-i erények, mint például az erő és a nagyság, de legalább annyira fontos a rugalmasság és az alázat is.  „Az európai integrációhoz a tárgyalás művészetére és művészeire, valódi, elmélyült párbeszédre, ehhez pedig egymás megbecsülésére van szükség” - jelentette ki Trócsányi László.

Az erős állam alkotmányos lehetőségeiről és annak korlátairól beszélt előadásában Prof. Dr. Stumpf István alkotmánybíró. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa szerint az elmúlt harminc évben jelentős vita folyt Európában és az Egyesült Államokban is a hatalommegosztás módjáról, azaz a bírói aktivitásról és a törvényhozói szupremáciáról. A bíróságok ugyanis sokszor túl szisztematikusan is védték az alkotmányosságot, az alapjogokat a törvényhozó-végrehajtó hatalommal szemben. A politikai alkotmányosság hívei meg úgy vélték, hogy a demokratikus felhatalmazással rendelkező törvényhozónak kell a legfontosabb döntéseket meghozni, nem a bíróságoknak.

A 2010-től megvalósuló magyar modell a jogrendszer teljes átalakításával párhuzamosan megfékezte az Alkotmánybíróság aktivizmusát, helyreállt a parlamenti szupremácia, valamint „az erős állam és a hatékony közigazgatás került az érvelési logikák középpontjába”. Stumpf István szerint ma már szükség van az aktív, cselekvő államra, hiszen annak kell kormányoznia, nem pedig a piacnak. „Az állam ugyanis egy nemzeti szolidaritásközösség” - fogalmazott az alkotmánybíró.

A gaullizmus tanulságairól és az erős államról beszélt előadásában Prof. Dr. Granasztói György történész. A miniszterelnöki főtanácsadó felidézte, hogy a de Gaulle-i eszmerendszer nem szereti a pártrendszereket, mert azok a nemzeti érdekek meghatározásakor a megosztottság melegágyának tekinthetőek. Franciaország 1958-tól 1974-ig tartó időszakára az erős állam, az elnöki hatalom, a közvetlen demokrácia és monarchista stílus volt jellemző.

A gaullizmus öröksége és a rendszerváltást követő magyar politikai tendenciák között vont párhuzamot előadásában Prof. Dr. Gazdag Ferenc. Az NKE professzora a válsághelyzetek által kiváltott politikai reakciók összevetésével vizsgálta meg a két különböző történelmi időszak hasonlóságait.

Franciaországban a negyedik köztársaság válságában több tényező is szerepet játszott. Az ország nehezen illeszkedett be az új bipoláris világrendbe, a nemzetközi szervezetekben alapvetőn alárendelt szerepet játszott és a pártelvű politikai rendszere alkalmatlan volt a válság kezelésére. De Gaulle-tól várták a megoldást, aki „kész is volt magára vállalni a köztársaság minden megpróbáltatását”. Magyarországon a rendszerváltás rendszerének a válságáról beszélhetünk Gazdag Ferenc szerint.  A rendszerváltás követően a kommunista diktatúrát többpárti parlamentáris demokrácia, az államilag monopolizált gazdaságot pedig a piacgazdaság váltotta fel. A professzor elmondta: a magyar társadalom nagy lelkesedéssel támogatta ezt a fordulatot, azonban hamar csalódnia kellett, hiszen ez nem hozta meg a várt jóléti társadalmat is. A professzor hozzátette, hogy a piacgazdaságra való áttérés neoliberális módja életszínvonal csökkenést, a nemzeti termelői vagyon elvesztését, munkanélküliséget és a gondoskodó állam eltűnését vonta maga után. Az EU-csatlakozás sem hozta el az igazi fordulatot, amihez hozzájárult a egy pénzügyi és belső legitimációs válság is. Ez azt eredményezte, hogy 2010-ben a választópolgárok szinte példátlan többséghez juttatták a jobboldalt, amely úgy érezte, hogy felhatalmazást kapott a rendszerváltás befejezésére, egy új alkotmány létrehozására.

Gazdag Ferenc szerint érdemes megvizsgálni azt is, hogy De Gaulle öröksége hogyan jelenik meg a jelenlegi erős kormányzás és konkrétan a miniszterelnök személyében. Orbán Viktor beszédeiben ugyanis többször hivatkozott már olyan korábbi európai politikai vezetőkre, akik az erős kormányzást, az erős államot hirdették, mint például Margaret Thatcer, Konrad Adenauer, vagy éppen De Gaulle. Az egykori francia elnök nemzeti függetlenség centrikussága Orbán Viktor politikájának is az egyik alaptézise, de a magyar miniszterelnök tevékenységében olyan gaulle-ista attitűdök is fellelhetők, mint a megszálló hatalommal szembeni ellenállás, az ellenzéki évekből a hatalomba való diadalmas visszatérés és a hitelét vesztett régi hatalmi rendszerrel történt szakítás.

A rendezvényen a de gaulle-i örökség és a jó állam koncepció összefüggéseiről is beszélt Dr. Kaiser Tamás. Az NKE államkutatási és fejlesztési intézetének tudományos igazgatója szerint ma már egyre nagyobb igény mutatkozik a világban a nemzeti szintű kormányzati teljesítményértékelésekre, mivel a nemzetközi mérések sok esetben nem veszik figyelembe a különböző ország specifikumokat. Ezekre is megpróbálnak reagálni a nemzeti értékelések, amihez az NKE is próbál hozzájárulni a jó állam jelentés elkészítésével. Ennek első változatát tavaly mutatták be, az idei jelentés várhatóan májusban ismerhető majd meg- tetet hozzá Kaiser Tamás.

A rendezvényen Daniel Constans, a francia nemzetgyűlés tanácsosa az államnak a francia gazdaságban betöltött szerepéről beszélt, míg Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója arról szólt, hogy Magyarországon az állam hogyan járul hozzá a gazdaság és a társadalom megszervezéséhez.  


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on