Szűkítés


Kiválasztott Címke

Zrínyi

Minden Címke 375


Jelenleg 1 bejegyzés található Zrínyi cimkével

Zrínyi Miklós halálának évfordulójára

    • zrinyi miklos

„Sors bona nihil aliud”, azaz „Jó szerencse, semmi más!”

Zrínyi Miklóst 1664. november 18-án sebezte halálra egy vadkan egy tragikus kimenetelű vadászaton. Zrínyi halálát akkor és azóta is összeesküvés-elméletek övezik, mert az emberek nem akarták elhinni, hogy a számos csatában győztes hőssel egy megvadult állat végezzen. Annyi bizonyos, hogy a Habsburgoknak kapóra jött Zrínyi halála, akivel a magyar történelem egy válságos pillanatában az évszázad legnagyobb politikusa szállt a sírba, s egyben egy páratlan írói pályafutás tört ketté.

 A 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa, a Szigeti veszedelem szerzője 1620. május 1-jén született. Horvát eredetű főnemesi családból származott, dédapja az 1566-ban Szigetvár védelmében elesett törökverő hős, Zrínyi Miklós volt. Magát katonának tartotta, ugyanakkor a lírai műfajokban is maradandót alkotott. Fő műve első irodalmi eposzunk, a dédapjának emléket állító Szigeti veszedelem, amely akkoriban teljesen egyedülállónak számított. Nemcsak az irodalomban, hanem politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokban is újakat honosított meg magyarul. Kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. A végvári vitézek számára emléket állító művét még olyan  hadászattal és politikával foglalkozó művek követték, mint például a Tábori kis tracta, a Vitéz hadnagy, vagy Az török áfium ellen való orvosság, melyekben Zrínyi az állandó magyar hadsereg felállítása és – ezáltal – az ország önerőből való felszabadítása mellett tört lándzsát, miközben részletesen kifejtette modernizációs és hadszervezési programját.

Zrínyi a XXI. század elején is időszerű egyéniség, igazi államférfi. Tavaly Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere az alábbiak szerint jellemezte a halálának 350. évfordulójára szervezett konferencián: “Nemcsak polihisztor volt, műveltségének köszönhetően nemcsak az élet számos területén ismerte ki magát, de nála mindez egy gyökérből táplálkozott és egy cél megvalósítását szolgálta.(…) A Zrínyiek a nemzeti arisztokráciához tartoztak, a szó legnemesebb értelmében. Vagyis ez nem egy genetikai vagy vér szerinti dolgot jelent. A Zrínyiek neveltetésükben a világmércéhez igazodtak, de pontosan tudták, hogy ebből nemzeti teljesítménynek kell fakadnia. Nem volt jellemző rájuk az a meghunyászkodó nemzeti szervilizmus, ami mindig azt gondolja, hogy ami kinn van, az feltétlenül több, értékesebb, mint amire mi magunk vagyunk képesek. A Zrínyiek otthonosan mozogtak bármelyik európai udvarban, ugyanakkor képesek voltak idehozni mindazt, ami értékes volt. A Zrínyiek úgy vélték, az a különleges állapot, amibe beleszülettek, különleges kötelezettségeket is rótt rájuk. Mégpedig azt, hogy a nemzetüket szolgálják. Zrínyi Miklós egy álló csillag a magyar történelem egén, akire nagy szükség van a XXI. században is.”

A magyar történelem során a Zrínyiekről számos hadászati vonatkozású intézményt neveztek el, köztük az 1955-ben Zrínyi Miklós nevére keresztelt katonai akadémiát, ahol először indult meg professzionális oktatás. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián jött létre az önálló határőr tanszék és kezdődött meg a határőr-képzés. Fennállása során az akadémia fokozatosan betagozódott a hazai felsőoktatás rendszerébe. 1996-ban két karral született meg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, amely 2000-ben önálló karként integrálta a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolát. Az intézmény 2012. január 1-jétől képezi részét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar néven. Az NKE mint a hazai honvédtisztképzés egyedüli letéteményese, kutatásokkal, hallgatói programokkal, konferenciákkal elkötelezetten ápolja a Zrínyi-hagyományokat. Tavaly Zrínyi tiszteletére emléktáblát avattak a Ludovika Főépületében.

Megosztás a Facebook-on