Szűkítés


Kiválasztott Címke

afrikanisztika

Minden Címke 500


Jelenleg 1 bejegyzés található afrikanisztika cimkével

A magyar afrikanisztika napjainkban

    • fokep
    •  dsc0139 2
    •  dsc0178 2
    •  dsc0190 2
    •  dsc0200 2
    •  dsc0201 2
    •  dsc0219 2
  • Előző
  • Következő

A magyar afrikanisztika neves kutatói, tudósai és gyakorlati szakemberei tartottak szakmai konferenciát „Generációk és irányok – A magyar afrikanisztika a 21. század elején” címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényen a magyar afrikanisztika közösség tagjai és a téma iránt érdeklődők akadémiai keretek között vitathatták meg a tudományág hazai állását, az eddig elért eredményeket, a nemzetközi trendeket, illetve a jövőbeni kutatási területeket, irányokat, módszereket.

A panelbeszélgetéseken a tudományos közösség és a közigazgatás szereplői, elsősorban a Külgazdasági és Külügyminisztérium szakemberei közösen térképezték fel, hogy a közigazgatásban milyen feldolgozandó ismeretek halmozódtak fel a kontinensen, valamint hogy az államapparátus milyen területeken tudja hasznosítani a kutatóközösség munkáját.

Dr. Koller Boglárka az NKE NETK dékánja köszöntőjében kifejtette, hogy nagy örömmel fogadta a rendezvényt, hiszen a kar számára kiemelt prioritás a nemzetközi együttműködés, a gazdasági-, biztonsági- és diplomáciai kapcsolatok. Ismertette, hogy az afrikanisztikát Marsai Viktor képviseli a karon, aki kutatócsoportjával összefogja a kontinenssel kapcsolatos kutatásokat. „Karunk nyitott arra, hogy további hasonló témájú rendezvényeket szervezzenek, ezt infrastrukturális és anyagi háttérrel is segítenénk” – mondta a konferencián megjelenteknek, majd kiemelte: „Arra kérem Önöket, hogy a legtágabban gondolkodjanak az együttműködés lehetőségeiről. Publikációk, kutatások tekintetében megvan erre a lehetőségünk, nyitottak vagyunk arra, hogy az afrikanisztika vezető tudósait bevonjuk a kar munkájába!”.

Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke megemlítette, hogy az Afrika kutatások interdiszciplinárisak, több tudományág képes a térség teljes körű tanulmányozására, így az afrikanisztika jelenleg még csak „szétszórtan” van jelen az akadémián. Felhívta a figyelmet: „Afrika az egész emberiség jövője szempontjából kulcskérdés!” Kifejtette, hogy olyan problémákkal néz szembe a kontinens, amelyeknek súlyos visszahatása lehet az egész világgazdaságra, és társadalomra. A kontinens támogatásáról és fejlesztési segélyeiről elmondta, hogy nem voltak hatékonyak, nem sikerült teljesen bekapcsolni Afrikát a globális világgazdaságba. Szerinte nem elég a kontinens ásványkincseihez vezető infrastruktúrát kiépíteni, fejleszteni kell a szociális, egészségügyi és társadalmi intézményi rendszert is. „A nemzetközi politikának több figyelmet kell szentelnie az afrikai politikai stabilitásra, hiszen ezek hiánya könnyen kaotikus viszonyokat, polgárháborúkat, migrációs hullámokat születhet. Ha nem sikerül megoldani Afrika lakosai számára a kontinens élhetővé tételét, akkor a világ összes többi része meg fogja ezt szenvedni” – mondta.

A panelbeszélgetéseken szakmai vitákat inspiráló előadásokat tartottak az afrikai kontinens magyar kutatói és gyakorlati szakemberei. Az első panel témája Magyarország és Afrika kapcsolata volt, amelyet történeti, gazdasági és diplomáciai szempontból közelítettek meg az előadók, ahol kiemelt sarokkő volt a „déli nyitás” politikája. A második panelbeszélgetés során a magyar afrikanisztika főbb témáit vették górcső alá, ahol a tudósok és az államapparátus együttműködése, valamint gazdasági és biztonságpolitikai kérdések kerültek napirendre.

Marsai Viktor, az NKE NETK adjunktusa, Afrika-kutató kutatója kifejtette, hogy az afrikai kontinenst csakis realista nézőpontból szabad vizsgálni, nem szabad szélsőségesen túlgondolni a biztonságpolitika különböző kérdéseit, amelyet a közbeszéd gyakran már apokaliptikus módon felnagyít, elterelve a figyelmet az igazán fontos szakmai kérdésekről. Rávilágított, hogy afrorealizmussal kell tekinteni a térség lehetőségeire és kihívásaira. „Az afrikai társadalmak életképessége és alkalmazkodóképessége hihetetlenül magas” – hívta fel a figyelmet. Ezek a társadalmak túlélik a felmerülő, az Európából megoldhatatlannak tűnő problémákat és éveken belül előrelépéseket tudnak tenni a politikai konszolidációban, vagy a gazdasági eredmények terén. „Az elmúl két évtized egyértelműen az előrelépés és az eredmények évtizedei voltak” – tette hozzá. A magyar afrikanisztika jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy fontos a kutatóműhelyek kialakítása, ahol a kontinenst sokkal mélyebben, különböző területek és régiók szerint, strukturáltan vizsgálják.

A harmadik panel az afrikanisztika globális kérdéseit vizsgálta meg, ahol a Csendes-óceán térségét, az ázsiai országok és az USA munkásságát ismertették, valamint az etiópiai magyar lehetőségeket elemezték. Az utolsó panelbeszélgetésen a résztvevők kitértek a magyar afrikanisztika múltjára és jelenére, valamint a civil szféra szemszögéből történő megközelítésére.

A rendezvény az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának Afrika Kutatócsoportja és a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottsága keretében működő Afrika Albizottsága együttműködésével valósult meg.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on