Szűkítés


Kiválasztott Címke

alaptörvény

Minden Címke 375


Jelenleg 4 bejegyzés található alaptörvény cimkével

Államszervezet és államiság Magyarország Alaptörvényében

    •  dsc8146 2
    •  dsc8257 2
    •  dsc8277
    •  dsc8289 2 2
  • Előző
  • Következő

Az Alaptörvény rendészeti és katonai vonatkozásairól, valamint szimbólumrendszeréről is szó volt azon a tudományos konferencián, amelyet múlt héten tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán.

„Úgy érzem, hogy szinte minden mondatában foglalkozik az Alaptörvény a katonával és a honvédelem kérdésével”- mondta előadása elején Dr. Orosz Zoltán altábornagy. A Honvéd Vezérkar főnök-helyettese szerint a katona már az Alaptörvény nemzeti hitvallásában is megjelenik, miszerint ” büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre…büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát.” A tábornok szerint államról csak akkor beszélhetünk, ha annak önvédelemre képes hadserege van. „A Szent Korona és az alkotmány szétválaszthatatlanságát mi sem szemlélteti jobban, minthogy a Honvéd Koronaőrség tagjai arra tesznek esküt, hogy az ország alkotmányos folytonosságát megtestesítő Szent Koronát őrzik és védelmezik”- hangsúlyozta az altábornagy. Orosz Zoltán elmondta azt is, hogy az Alaptörvény klasszikusan vett jogszabályi részei konkrétan is foglalkoznak a katonákkal, az ország haderejével, illetve hazánk védelmével. Utóbbi kapcsán a dokumentum alapvetően nem tesz különbséget katona és civil között, hiszen így fogalmaz: „minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére”. A jogszabály szól a különleges jogrend idején bevezetendő intézkedésekről, valamint az önkéntes tartalékosi rendszer működtetéséről is. Orosz Zoltán szerint ez egyfajta összekovácsoló erő lehet, hiszen a közös érdekek és értékek alapján az egész társadalomra vonatkozik. Az Alaptörvény egyik fejezete úgy fogalmaz, hogy Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség, amelynek alapvető feladata az ország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, békefenntartó feladatok ellátása, valamint humanitárius tevékenység végzése. Az Alaptörvény szól a Magyar Honvédség társadalmi beágyazottságát is bizonyító katasztrófa-megelőzési és mentési feladatáról is, amely egyre gyakrabban fordul elő Orosz Zoltán szerint. Az altábornagy szólt a honvédség missziós tevékenységéről, amelynek kapcsán hangsúlyozta, hogy az így szolgáló katonák Magyarország nagyköveteivé is válnak. Véleménye szerint a működés, a feladatrendszer és az alkalmazhatóság kereteinek kijelölésével az Alaptörvény egyfajta mozgásteret szab a katona, és jogi védelmet a teljes magyar társadalom számára.

„Az Alaptörvény egyik nagy vívmánya, hogy a korábbi alkotmánytól eltérően nem mosódik össze benne a rendőrség és a honvédség”- mondta előadásában Prof. Dr. Finszter Géza ny. rendőr ezredes. Az NKE Rendészettudományi Kar oktatója szerint azonban a rendőrséget továbbra sem sikerült visszahelyezni természetes közegébe, a civil közigazgatásba. „A törvénynek kell irányítani a rendőrséget, a parancs csak a törvénynek alárendelve működtetheti a szervezetet”- fogalmazott a professzor. Hozzátette, hogy az 1994. évi rendőrségi törvénnyel az a rendészettudományi felfogás diadalmaskodott, amely nem korlátozza, hanem inkább erősíti a rendőrség felhatalmazását.

Finszter Géza szólt arról is, hogy az alkotmányos demokráciák nélkülözhetetlen velejárója a hatalommegosztás elve, amely kapcsolódik a rendészeti tevékenységhez is. „A rendőrség bűnüldözést folytat, amely nem a hatalom kiszolgálását, hanem az igazságszolgáltatás munkájának előkészítését jelenti. A bűnüldözés csak az igazságszolgáltatás szigorú kontrolljával lehet jogszerű és szakszerű”- fogalmazott az ismert kriminológus. Finszter Géza hangsúlyozta, hogy az Alaptörvényben foglaltakkal összhangban megállapítható az emberi méltóság jogának sérthetetlensége. Az Alaptörvény szerint az alapvető jogokat csak a törvény szabályai szerint lehet korlátozni és rendelkezik annak módjáról is. „A szükségesség és az arányosság megjelenése az egyik legfontosabb vívmánya az alaptörvénynek a rendészeti vonatkozások szempontjából”- fogalmazott a professzor.

Az alkotmány önmagában is egy nagyon fontos szimbólum – mondta előadásában Prof. Dr. Halász Iván. Az ÁKK Alkotmányjogi Intézet vezetője szerint az Alaptörvény tudatosan nagyon erős szimbolikus töltettel rendelkezik, amely a születésének körülményeivel függ össze. Az előadó szerint az Alaptörvény úgy változtatta meg Magyarország alkotmányos identitását, hogy közben az államszervezeti modellen alig változtatott valamit. A professzor szerint éppen emiatt erőteljesebb a törvény szimbólumhasználata, amivel jobban megalapozták annak létjogosultságát és elfogadását. „Emellett tükrözte a kor hangulatát is, hiszen 2010-ben erőteljesen megvolt a társadalomban az új kezdet reményének érzése” - fogalmazott a professzor, aki szerint mi magyarok sokkal jobban vagyunk hajlamosak a múltba tekinteni, mint sok más európai nép. Az Alaptörvény nagyon fontos szerepet szán az olyan szimbolikus elemeknek, mint például az állami, nemzeti jelképek, a főváros és a nyelv kérdése. „A törvény preambuluma szinte teljesen tele van jelképekkel és jelképes utalásokkal, ugyanakkor ezen a téren nem bizonyult túl innovatívnak”- hangsúlyozta a professzor. Az Alaptörvény három hagyományos szimbólumot nevesített: a címert, a zászlót és a himnuszt. Halász Iván szerint Európa országainak alkotmányában általában más szimbólumok is megjelennek, mint például az állami jelszó vagy pecsét és a nemzeti színek. Ugyanakkor a szűken vett szimbólumkészlet mellett számos olyan elem emelkedett szimbolikus jelentőségűvé az Alaptörvényben, mint például az ország elnevezése. Szerinte újdonság az is, hogy az Alaptörvény az egyes szimbólumokat nemcsak felsorolja, hanem próbálja azokat értelmezni is.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15--2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.

Szöveg:Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az Alaptörvény egy nemzet közös vállalkozása

    • fokep
    •  dsc7987 2
    •  dsc8031 2
    •  dsc8054 2
    •  dsc8063 2
    •  dsc8074 2
    •  dsc8090 2
    •  dsc8146 2
    •  dsc8147 2
    •  dsc8175 2
    •  dsc8186 2
  • Előző
  • Következő

Magyarország Alaptörvénye 2012. január elsején lépett hatályba. Az ötéves évforduló kapcsán rendezvénysorozatot tartanak az országban. Ehhez kapcsolódott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az „Államszervezet és államiság Magyarország Alaptörvényében” című konferenciával, amelyet az Igazságügyi Minisztériummal közösen szervezett.

Az ötéves Alaptörvény egyidős a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel - mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora beszédében elmondta, hogy már 1919-ben voltak arra kísérletek, hogy írott alkotmánya legyen Magyarországnak, azonban ezek idővel kikoptak a köztudatból. A történeti alkotmányt végül az 1920. évi első törvénycikkel helyezték vissza jogaiba. A rektor kiemelte, hogy a történeti alkotmány egyik fontos forrása az Aranybulla, amelynek 1351-ben megújított egyik példányát a Magyar Nemzeti Levéltár jóvoltából a konferencia résztvevői is megtekinthetik. Elhangzott az is, hogy a rendezvényre készült el Egyed István, a Mi alkotmányunk című könyvének újrakiadása is. A rektor szerint az egykori közjogász professzor történeti alkotmányról szóló művének egyik legfontosabb mondanivalója a magyar alkotmány fogalom központi tétele, a hatalom korlátozása. Patyi András elmondta, hogy a magyar történeti alkotmányosság mindig fontos szerepet tulajdonított az államszervezet kérdéseinek, de az erre vonatkozó strukturált alkotmányjogi gondolkozást az 5 évvel ezelőtt hatályba lépett Alaptörvény állította helyre. Az NKE rektora kiemelte, hogy amíg a fegyveres szervekre vonatkozó törvényi szabályozás a szocialista időkben teljesen hiányzott az alkotmányból, az Alaptörvényben áttekinthető és koncentrált formában jelenik meg.

„Történelmi helyen vagyunk, hiszen az egykori Ludovika Akadémia is központi szerepet töltött be az államiságunk megőrzése iránt elkötelezett szakemberek képzésében” - mondta köszöntőjében Prof. Dr. Trócsányi László. Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a magyarság megmaradása jelentős részben a történeti alkotmányának köszönhető. „Ez egyszerre biztosította az ország stabilitását és újult meg minden elemében generációról generációra”- tette hozzá Trócsányi László. Az igazságügyi tárca vezetője szólt a második világháborús német, majd az azt követő orosz megszállásról, amelyek jelentősen korlátozták szuverenitásunkat. A rendszerváltozást követő két évtized pedig az útkeresés jegyében telt el, tételes jogunk jelentős része ekkor német mintára készült. Az Alaptörvény megszületése kapcsán a miniszter megjegyezte, hogy „elődeink megkezdett munkáját a történelem szeszélye folytán csak most fejezhetjük be”. Trócsányi László szerint Európában a következő időszak a jogeszközök és a jogfilozófiák küzdelméről szól majd, amelyben Magyarország helyét elsősorban alkotmányos öröksége határozza meg.

Az állam legfontosabb szerepe ma az, hogy a polgárait megvédje – mondta előadásában Dr. Szájer József. Az Európai Parlament képviselője szerint az állam funkciói átalakulóban vannak, a tömeges migráció jelensége azt bizonyítja, hogy az államnak egyre fontosabb szerepe van a mindennapokban is. Az Alaptörvényben is megjelenik a nemzet és az állam viszonya, amelynek kapcsán Szájer József megjegyezte, hogy az „államszervezet és az alaptörvény mögött ott van az egész magyar nemzet”. Az Alaptörvény megalkotásában jelentős szerepet vállaló képviselő hangsúlyozta, hogy ez az első egységes, kartális alkotmánya az országnak. Elmondta, hogy azért nevezték el Alaptörvénynek, mert az alkotmány szó már „foglalt volt”, és nem kívántak ezzel a fogalommal visszaélni. Ugyanakkor szerinte jogforrásként és egyfajta értelmezési háttérként a magyar történeti alkotmány jelen van az Alaptörvény mögött, amely számos kérdést próbál rendezni. Például az egyén és a közösség viszonyát, amelynek kapcsán megállapítja, hogy az egyén felelősséggel tartozik közössége iránt. Szájer József az Alaptörvényt egy instrumentális alkotmánynak is tartja, mivel nemcsak leírja például az aktuális államszervezet működését, hanem szeretne változtatni is a minket körülvevő világon.

Az Alaptörvény történetiségéről beszélt előadásában Dr. habil. Horváth Attila. Az NKE intézetvezető egyetemi docense részletesebben is beszélt Szent István államalapító tevékenységéről. Annak fontos eredményének tartja a többi között a nyugati kereszténységhez való kapcsolódást, az államszervezet kiépítését. Egyfajta hatalomkorlátozásként fogható fel, hogy a királyt is kötelezték az isteni törvények, azaz az egyház adott esetben kiátkozhatta az uralkodót. István törvényei megszüntették a rabszolgaságot és visszaállították a munka becsületét. Az előadó szólt a rendi alkotmány szerepéről, és az áprilisi törvényekről is. Utóbbi esetében csak a történeti alkotmány módosításáról volt szó, amelyben csak kiterjesztették a jogokat a szegényebb néprétegek számára is.

„A rendszerváltás – legalábbis jogtudományi értelemben - az Alaptörvény hatályba lépésével fejeződött be” - hangsúlyozta előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András. Az alkotmánybíró szerint az Alaptörvény már nem hordozza a bolsevik hatalom berendezés hagyományait, amely még a rendszerváltást követő alkotmányban is megvolt. Az előadó fontosnak tartja, hogy az Alaptörvény nem formális, hanem szubsztantív (lényegi) jogállamról rendelkezik, az alkotmányosság nem absztrakt fogalom, hanem a magyar alkotmányosságba illeszkedő értékekre épül, és az állam az Alaptörvény értékeit köteles követni. „Az Alaptörvény a mi alkotmányunk, Magyarországé!”- fogalmazott Varga Zs. András.

A tudományos konferencián az Alaptörvény honvédelmi vonatkozásairól Dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettese, a rendészeti kapcsolódási pontokról Prof. Em. Dr. Finszter Géza ny. egyetemi tanár, míg az Alaptörvény szimbolikájáról Prof. Dr. Halász Iván intézetvezető egyetemi tanár tartott előadást. Ezekről is hamarosan beszámolunk az egyetem honlapján, valamint a Bonum Publicum egyetemi magazin következő számában.

A konferencia résztvevői a rendezvény ideje alatt a Magyar Nemzeti Levéltár jóvoltából megtekinthették az 1222-ben kiadott Aranybulla ránk maradt 1351-es átiratát. A konferenciához kapcsolódó jogtörténeti kiállítást Dr. Peres Zsuzsanna, az NKE-ÁKK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, egyetemi docens állította össze.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15--2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében valósult meg.

Szöveg:Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az alkotmányozás dilemmái

    • fokep
    •  dsc7404 2
    •  dsc7411 2
    •  dsc7430 2
    •  dsc7438 2
    •  dsc7453 2
    •  dsc7466 2
    •  dsc7497 2
  • Előző
  • Következő

A magyar alaptörvényről és az alkotmányozással kapcsolatos főbb vitapontokról szól Trócsányi László igazságügyi miniszter 2014-ben megjelent könyve, amelynek bővített, angol nyelvű kiadását a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mutatták be a szakértő közönségnek.

Magyarország Alaptörvénye – amely a magyar jogi hierarchiában a legmagasabb szintű jogforrás – 2012. január elsején lépett hatályba. Megszületésének körülményeit és a benne foglaltak egy részét számos hazai és nemzetközi kritika is kísérte. Trócsányi László, akkori párizsi nagykövet 2014-ben jelentette meg „Az alkotmányozás dilemmái – alkotmányos identitás és európai integráció” – című könyvét, amely olyan fontos témákat érintett, mint például a nemzeti alkotmányos identitás, vagy a jogállamiság kérdésköre. A magyar nyelvű kiadványt hamarosan a francia nyelvre lefordított kiadás követte, most pedig már angolul is olvasható a mű. Az NKE Ludovika Campuson rendezett könyvbemutatón Prof. Dr. Patyi András hangsúlyozta, hogy „nehéz időkben és nehéz idők lenyomataként született meg a könyv”, amelynek angol nyelvű változatának megjelenéséhez az NKE is hozzájárult. Az egyetem rektora hozzátette, hogy így a nemzetközi közvélemény számára is jobban hozzáférhetővé válnak a magyar alkotmányos felfogás és identitás szempontjából lényeges gondolatok, információk.

Az angol nyelvű könyvet Prof. Dr. Paczolay Péter, Magyarország római nagykövete mutatta be. Az Alkotmánybíróság (AB) volt elnöke elmondta, hogy aránylag kevés dokumentum található az Alaptörvény megszületéséről, és az azzal kapcsolatos vitákról, ezért is fontosak azok a könyvek, amelyek ezt a folyamatot mutatják be és értékelik. A tudományos kiadványban szó van a szuverenitásról, a demokráciáról, a jogállamiságról és a hatalommegosztásról, amelyek meghatározzák egy 21. századi, modern európai alkotmány kereteit. „A könyv megfogalmazza azokat a dilemmákat is, amelyek egy európai uniós tagállam alkotmányos kultúrája és nemzetközi elkötelezettsége között feszülnek” – fogalmazott az AB egykori elnöke. Ebben a keretben mutatja be a kötet az Alaptörvény születését, sajátos szerkezetét, majd pedig egyes részelemeit. Paczolay Péter elmondta, hogy a könyvben szó van az Alaptörvény többszöri módosításáról is, amely talán a legtöbb kritikát váltotta ki, még a szakmai közvélemény egy részében is. „Külön fejezet foglalkozik a könyvben azokkal a véleményekkel és kritikákkal is, amelyek a nemzetközi szervezetek, így például a Velencei Bizottság részéről érték az Alaptörvényt” - tette hozzá a nagykövet. Paczolay Péter ennek kapcsán megjegyezte, hogy nem szerencsés, ha a nemzetközi szervezetek szakmai véleményét eszközként használják fel az uniós döntéshozó szervek. A könyv pozitív nemzetközi fogadtatása kapcsán a római nagykövet megjegyezte, hogy az alkotmányozás folyamatában lévő Olaszországban is élénken érdeklődnek a magyar Alaptörvény iránt, így szerinte érdemes lenne a könyv olasz nyelvű kiadását is elkészíteni.

A kiadvány szerzője, Trócsányi László előadásában kifejtette, hogy minden alkotmányt, így a magyar Alaptörvényt is meghatározza az adott korszak és annak szereplői. Magyarországon 25 évnyi sikertelen próbálkozás után, 2011-ben született meg az Alaptörvény, amely napjaink kérdéseire kíván válaszolni. „Minden alkotmánynak megvan az identitása, hogy milyen körülmények között születik meg” – fogalmazott a miniszter.

 A könyv olyan témákat vet fel, mint például a nemzeti alkotmányok szerepe a 21. században, a nemzeti szuverenitást befolyásoló tényezők, vagy a bírói hatalom felértékelődése. Utóbbi az elmúlt évtizedekben általános jelenséggé vált a világban, amelynek révén a bíróságok egyfajta ellenőrző szerepet töltenek be a politikai hatalom felett. „Ezek az alkotmányossággal kapcsolatos régi fogalmak ma már sokszor tejesen mást jelentenek, mint korábban”- tette hozzá Trócsányi László. A szerző szerint az identitás egyfajta válasz a globalizációra, hiszen az identitás egy részének elvesztésekor egyfajta védekező reflex alakul ki a nemzetállamokban.

Trócsányi László elmondta azt is, hogy bár az Alaptörvénnyel kapcsolatos szakmai és politikai viták nagyrészt elcsendesedtek, a problémákkal, dilemmákkal továbbra is foglalkozni kell a jövőben is.

Az esemény a KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című kiemelt projekt keretében valósult meg.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Nemzeti értékek-európai érdekek

    • nemzeti ertetek-europai erdekek
    • nemzeti ertetek-europai erdekek
    • nemzeti ertetek-europai erdekek
    • nemzeti ertekek-europai erdekek
  • Előző
  • Következő
Az Európai Unió csak akkor lehet erős, ha erős nemzetállamok alkotják, ha nem gondolják azt magukról a politikai elitek, hogy csak ők tudják, milyennek kell lennie Európa jövőjének, hanem elég bátrak ahhoz, hogy megkérdezzék az embereket a sorsdöntő kérdésekről – hangzott el azon a nemzetközi konferencián, amelyet Margaret Thatcher egykori brit kormányfő politikai-szakmai örökségéről tartottak a Magyar Tudományos Akadémián. A Századvég Alapítvány által szervezett és számos neves hazai, valamint külföldi szakértőt felvonultató eseményen előadást tartott Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora is. 
 
 
Patyi András a jó kormányzásnak a magyar alkotmányban is megjelenő alapértékeiről beszélt. Szerinte az erős, de jogállami eszközökkel kontrollált végrehajtó hatalom, a gyors, átfogó cselekvésre képes kormányzás megalapozásában a thatcheri hagyományokat követi a mai magyar kormányzati modell. A rektor hangsúlyozta, hogy a határozott nemzeti identitásépítés- és védelem alapvető eszköze az államot igen komolyan vevő értékközpontú Alaptörvény, amely egy határozott és kiegyensúlyozott kormányzás alapjait teremti meg. 
 
Patyi András szerint a korábbi „ideiglenes” alkotmánnyal szemben a jelenlegi Alaptörvény feltűnően tudatosan és rendszerezetten foglalkozik az állam, a kormányzás és a közigazgatás alapvető kérdéseivel. Erre a rektor szerint a 2008-as gazdasági világválság hatásai miatt is különösen nagy szükség volt Magyarországon. Az 5 évvel ezelőtt hatályba lépett Alaptörvény pontosan meghatározza, hogy mit kell a kormányzásnak és a közigazgatásnak tennie az állam hatékony működéséhez. Patyi András előadásában kitért az Európa Tanács jó közigazgatással foglalkozó ajánlására, amelynek szövege szinte szó szerint jelenik meg a hatályos magyar alkotmányban is. E szerint az államnak a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést minden polgára számára köteles biztosítani. Az Alaptörvény azonban egyértelműen szól arról is, hogy az állam polgárai nemcsak haszonélvezői az alkotmányból fakadó jogoknak, hanem maguk is felelősek saját sorsukért. Patyi András felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy az Alaptörvény külön szabályozásban foglalkozik a közpénzügyekkel és a különleges jogrenddel. Az utóbbi kapcsán a rektor megjegyezte, hogy a korábbi alkotmánnyal szemben az Alaptörvény összefoglalt és átfogó módon szabályozza ezt a helyzetet, amelynek kiegészítése jelenleg is napirenden van. „Az Alaptörvény körülbelül tízszer annyi rendelkezést tartalmaz a kormányzás, a közigazgatás, a jó kormányzás és a jól kormányzás tekintetében, mint a korábbi alkotmány” – tette hozzá Patyi András. 
 
Az európai emberek ma biztonságot akarnak, és azt kérik vezetőiktől, hogy garantálják is ezt számukra- hangsúlyozta nyitó előadásában Szijjártó Péter. Magyarország külgazdasági és külügyminisztere kifejtette, hogy a minket körülvevő világban politikai, gazdasági és katonai átrendeződés zajlik. Szerinte egy új világrendről van szó, amelyben új erőközpontok jönnek létre.
 
A miniszter úgy látja, hogy új globális verseny zajlik a regionális gazdasági és kereskedelmi integrációk között, amelyben az EU rendkívül lemaradt. Szijjártó Péter szerint Európa túlságosan koncentrál a saját problémáira, és a második világháború lezárása óta soha nem volt olyan helyzet, hogy a kontinensnek annyi és olyan súlyú kihívással kellett egy időben szembenéznie, mint jelenleg. A tárcavezető a kihívások közé sorolta az ukrajnai háborút, a keleti partnerség országainak befagyott konfliktusait, az energiabiztonság megteremtését, a migrációs válságot, a terrorfenyegetettséget és a gazdasági kihívásokat. Szijjártó Péter hozzátette: kontinensünkön a legnagyobb vita a szuverenisták és a föderalisták között van arról, hogy az erős nemzetállamokra épülő Európa, vagy az Európai Egyesült Államok jelenti-e a jövőt. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ma a közép-európai együttműködés az európai megújulás záloga, itt "a politika még két lábbal áll a földön", a politikai korrektség még nem homályosította el teljes mértéken a valóságot sem a politikusoknál, sem a közvéleménynél. A tárcavezető a konferencia témájának aktualitása kapcsán megjegyezte: Európának szüksége van Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök örökségére, az általa képviselt értékvilágra az EU-n belül.
 
A rendezvény témájáról a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak további részleteket.
 

Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes, MTA
Megosztás a Facebook-on