Szűkítés


Kiválasztott Címke

december

Minden Címke 488


Jelenleg 8 bejegyzés található december cimkével

Antikorrupció és integritás

    • Tanulmánykötet

Antikorrupció és integritás


„A korrupciót kiirtani nem lehet, de megelőzésére és megnehezítésére, a szigorú büntetés kilátásba helyezésén túl számos eszköz van. Az NKE – mint kiemelt állami egyetem, azaz oktatási intézmény – fegyvere az oktatás és a nevelés, amelynek egyik legfontosabb célja a kötelesség-kultusz kialakítása a hallgatókban”- mondta Prof. Dr. Patyi András akorrupcióellenes világnap alkalmából rendezett konferencián, csütörtökön Budapesten. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora kiemelte az NKE alapvető feladatának tekinti, hogy képzési és kutatási tevékenysége révén hozzájáruljon a korrupció elleni harc és a megelőzés sikerességéhez. A rendezvényen bemutatták az egyetem Antikorrupció és integritás című tanulmánykötetét is, amelyet az NKE a Belügyminisztérium és a Nemzeti Védelmi Szolgálat együttműködésével készített el.

Patyi András előadásában kihangsúlyozta, az egyetem részben az oktatás és a nevelés eszközével igyekszik a jövendő közszolgákat a jó úton tartani. „Szolgálatba lépésük előtt az oktatási-nevelési környezetnek döntő hatása van arra, milyen szemlélettel érkeznek az állami szolgálatba”- mondta. Hozzátette, a hallgatók fiatal felnőttként otthonról hozott mintákkal érkeznek az egyetemre, de koruk miatt még lehet rájuk hatni. Kérdés, hogy milyen eszközeink vannak arra, hogy egy fiatal felnőtt személyiségében a feltétel nélküli tisztesség erényét erősítsük úgy, hogy az legalább egy életre szóljon.

Az NKE rektora szerint ebben a folyamatban fontos az ismeretanyag, amelyet megértenek és megtanulnak: az alaptörvény értékrendje, a hivatásrend joga, a büntetőjog, a nemzeti érdek, a törvényesség, a hivatásetika értékei, az ellenőrző rezsimek működése és hatékonysága. Mindez szükséges, de messze nem elégséges, mert a közszolgálatba lépve ugyanis eljöhet a megkísértés pillanata. Ez ellen egy ellenszer van: ha az ember lelkébe bele van égetve mintegy belső törvényként a NEM, SOHA törvénye.

Az NKE egyike azon kevés felsőoktatási intézményeknek, amely missziójának nemcsak az oktatást és kutatást, de a nevelést is tekinti. „A nevelés mindenekelőtt azt jelenti, hogy a tisztesség belső parancsát törekszünk hallgatóinkban megedzeni, úgy, hogy az egy életre kitartson. Ennek egyetlen valóban hatékony módja van: a személyes példamutatás. Minden tanítás valódi hatás nélkül marad, ha a hallgatót nem olyan vezetői, parancsnok környezet, oktató személyiségek és hallgatótársak veszik körbe, akiktől azt a személyes példát látja, hogy minden körülmények között tisztességesnek kell maradni”- mondta, majd hozzátette: „a személyes tartást integritásnak is nevezzük, amely értékalapú szemléletet, értékvezérelt egyéni gondolkodást jelent. Magyary Zoltán szavaival a közszolga a „teljes személyiségével” gyakorolja hivatását”.

Patyi András szólt arról is, hogy a hivatásos pályára készülő hallgatók nevelésében kiemelten fontos a kötelességtudatra való nevelés. „Kiemelkedő szerepe van a kötelességről alkotott felfogásnak, a kötelesség-kultusznak. Miközben kultuszról teszek említést, lényeges, hogy ennek racionális magva van. Az állami szolgálat önmaga kötelességek rendszere, önként vállalt többlet a közösséggel, a nemzettel szemben.” Az NKE rektora kiemelte, hogy ez hatványozottan igaz a hivatásos állományúakra vonatkozóan. Hozzátette, hogy a közszolgálat nagy ágazatai kizárólag a kötelességüket teljesítő tagjaik útján maradhatnak fent, maradhatnak épek és hatékonyak. A hivatásos pályára készülő hallgatók nevelésében ezért kiemelten fontos a kötelességre, kötelesség tiszteletére, kötelességtudatra és annak tudatosságára nevelésnek. Tudniuk kell, sejtjeikben kell érezniük, hogy a személyes kötelességszegésük a rendszer, a szervezet egészét sodorja­–olykor alig orvosolható– veszélybe. Ennek a tudásnak az elsajátítására nem elég egy vagy két tantárgy, ehhez az oktatási szemlélet és a nevelői attitűd intakt jellege is elengedhetetlen. „Amikor tehát a korrupció elleni küzdelem felsőoktatási feladatairól beszélünk, különösen a hivatásos tisztek felkészítésével kapcsolatban, elsősorban az oktatók-nevelők felkészítése, jó karban tartása, személyes példamutató képességének fenntartása kerül szóba. Ennek tudatosan választott és használt eszköze, hogy az NKE hivatásos képzéseiben magas arányban vesznek részt az egyetemre vezényelt hivatásos dolgozók.”

Az NKE rektora beszédében kiemelte, hogy a közszolgálati szervezet szerepe is nagyon fontos a korrupcióval szembeni immunitás elérésében. Az egyetem ebben a fejlesztésben komoly szerepet vállal: 2013 óta közel kilencezer tisztviselő és közigazgatási vezető részére szervezett integritás tréninget. Az integritás tanácsadók szakirányú továbbképzésében már három évfolyam végzett. Az EU 2014-es antikorrupciós jelentése és az OECD 2015-ös országjelentése is méltatta azt, hogy Magyarország a közszolgálat integritás képzésére ilyen nagy hangsúlyt helyez. Külön kiemelték ezek a jelentések annak fontosságát, hogy az integritásról szóló tudás az NKE-n koncentrálódik: tudásbázis jön létre kutatásokkal, nemzetközi gyakorlatokkal, elemzésekkel, képzéssel, amelyek arra is felkészítenek, hogy a követendő és védendő értékek és a közérdek sem jelentkezik mindig tiszta és egyértelmű formában. Az értékkonfliktusok tudatosításában és ezáltal megoldásában az új hivatásetikai normarendszerek is segítenek, valamint az a kutatómunka, amit az NKE is végez.

Ennek eredményeként született meg az Antikorrupció és integritás tanulmánykötet, amelynek elsődleges célja, hogy a témával kapcsolatban az NGO-k, és a nemzetközi szervezetek érzületméréseit is figyelembe véve mutassa be a magyar antikorrupciós helyzetet. A könyv képet ad arról milyen módon méri az Európai Unió és az OECD a tagállami antikorrupció eredményességét, mit jelent a korrupció elleni küzdelem integritás alapú szemlélete, valamint a nyílt kormányzást előtérbe állító megközelítés. A könyv kitér az NKE az integritásoktatásának részleteire, a Nemzeti Védelmi Szolgálat korrupcióelleni megelőzési tevékenységére, a korrupció-ellenesség és integritás szerepére a rendészeti tisztképzésben, a rendőri korrupció kezelésének módjaira, javaslataira, valamint beszámol az OECD által is elismert, az egyetem által elkészített Jó Állam Jelentés módszertanáról és a transzparencia -és integritáskutatásban résztvevő szakértők tapasztalatairól is. A jelentés kormányzati teljesítményértékelő indikátorrendszerén keresztül mérhető eredményt tud felmutatni a korrupció elleni harc stratégiai célkitűzéseit illetően.

Megosztás a Facebook-on


Koszovó rászolgált az Uniós tagságra

    • hashim thaci a ludovikan
    • hashim thaci a ludovikan
    • hashim thaci a ludovikan
    • hashim thaci a ludovikan
    • hashim thaci a ludovikan
    • hashim thaci a ludovikan
    • hashim thaci a ludovikan
    • hashim thaci a ludovikan
    • hashim thaci a ludovikan
    • hashim thaci a ludovikan
  • Előző
  • Következő

Egy nagyon európai év van a hátunk mögött – fogalmazott az NKE Dísztermében Hashim Thaci, a Koszovói Köztársaság külügyminisztere. „Koszovó euro-atlanti törekvései” c. előadásában Thaci kiemelte, hogy az elmúlt esztendőben nem csak aláírták az Európai Unió stabilizációs és társulási egyezményét, hanem határ-megállapodást kötöttek Montenegróval, Macedóniával és Albániával is, Szerbiával pedig tovább folynak a tárgyalások. A tolerancián és együttműködésen alapuló diplomáciai párbeszéd azt mutatja, Koszovónak igenis az Unióban a helye – fogalmazott a miniszterelnök. „Azt szeretnénk, hogy az Unió úgy kezeljen minket, mint bármely más országot a régióban. Ennek érdekében kivárunk és hajlandók vagyunk a kompromisszumokra is.” Noha a felvételi folyamat hosszú, az ország már elindult a csatlakozás útján. Koszovó ugyanakkor partnerként tekint a NATO-ra is, tagja az ISIS ellen harcoló nemzetközi koalíciónak, és tevékenyen harcol a szélsőséges eszmék terjedésével, illetve a terrorizmussal szemben.

Az eseményen jelen lévő Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főigazgatója, Koszovó helyzetét elemezve kijelentette, hogy az integráció érzékeny téma még akkor is, ha Magyarország támogatja Koszovó EU-s törekvéseit. Úgy vélte, a sok megoldatlan ügy hátráltatja a balkán államait, s a téma sokkal összetettebb, mint első látásra tűnik.

Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese a migrációs kérdés kapcsán hangsúlyozta Koszovó szerepét. Hashim Thaci elmondta, jóllehet országa korábban kiindulópontja volt az illegális migránsoknak, mára a politikai helyzet tisztázásával azon vannak, hogy a korábban elmenekülteket minél hamarabb visszaintegrálják a társadalomba. Ami az országon átfolyó illegális menekültáradatot illeti, Thaci úgy fogalmazott: résen kell lenni. Koszovó elhatárolódik a szélsőséges gondolatoktól, ezek aktív támogatása pedig akár 5-15 évig terjedő fogházbüntetéssel is sújtható a helyi törvények fényében.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on


Karácsonyi ünnepség a Ludovikán

    • Karácsonyi ünnepség a Ludovikán
    • Karácsonyi ünnepség a Ludovikán
    • Karácsonyi ünnepség a Ludovikán
    • Karácsonyi ünnepség a Ludovikán
    • Karácsonyi ünnepség a Ludovikán
    • Karácsonyi ünnepség a Ludovikán
  • Előző
  • Következő

Bensőséges hangulatú rendezvényen búcsúztatták a hamarosan véget érő 2014-es évet a meghívott vendégek és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai a Ludovika Főépület kápolnájában.

A december 22-i karácsonyi ünnepség alaphangulatát Ó. Szabó István, Jászai Mari-díjas színművész adta meg, aki Nyírő József: Most már jöhetsz, Jézuska című novelláját adta elő. Ezt követően Prof. Dr. Patyi András köszöntötte a jelenlévőket. Az NKE rektora hangsúlyozta, hogy ez az első karácsonyi ünnepség a március végén átadott, egykori Ludovika Akadémia épületében, amelynek szellemisége jelen van a mindennapokban is. Patyi András megköszönte a jelenlévők egész éves munkáját, amellyel hozzájárultak az NKE fejlődéséhez.

A rendezvény ezután a szentegyházi gyermekfilharmónia közel egy órás karácsonyi műsorával folytatódott. A Haáz Sándor karmester által vezetett 140 fős székelyruhás gyermek énekkar és fúvós-vonós zenekar a székelyföldi Szentegyháza város büszkesége. A Magyar Örökség – díjas együttesnek nem ez volt az első magyarországi fellépése, hiszen többször szerepeltek már a magyar Parlamentben és Magyarország legszebb székesegyházaiban is, valamint egyre gyakrabban kapnak felkérést külföldi fellépésre is.

Műsorukkal a Ludovikán is nagy sikert arattak, az előadás végén a jelenlévők percekig tartó tapssal köszönték meg a gyermekeknek és karmesterüknek a nagyszerű előadást. A rendezvény ezt követően a Díszteremben folytatódott, ahol Dr. Janza Frigyes nyugalmazott vezérőrnagy, az egyetem Fenntartói Testületének ügyvivője mondott pohárköszöntőt. 

Cimkék: december, 2014

Ifj. Gróf Andrássy Gyula és az I. világháború

    • Ifj. Gróf Andrássy Gyula és az I. világháború
    • Ifj. Gróf Andrássy Gyula és az I. világháború
    • Ifj. Gróf Andrássy Gyula és az I. világháború
    • Ifj. Gróf Andrássy Gyula és az I. világháború
    • Ifj. Gróf Andrássy Gyula és az I. világháború
  • Előző
  • Következő

„Az alapítvány életében nagyon fontos a mai tudományos ülés, ahol az első nagy világégésre emlékezünk, illetve fontosnak tartjuk azt is, hogy méltóak legyünk az alapítvány névadójához, Ifj. Gróf Andrássy Gyulához. Alapítványunk elsődleges célja az, hogy létrehozza a Budapest központú, független, posztgraduális nemzetközi diplomata és politikusképző akadémiáját.” – mondta  köszöntőjében Dr. Szeiler Erika ügyvéd, az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány alapító-kurátora az „Ifj. Gróf Andrássy Gyula és az I. világháború” című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület Kápolnájában. Az esemény fővédnöke Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke volt.      

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a Nagy Háború kitörése óta eltelt száz év elegendő lehet ahhoz, hogy okosabbnak higgyük magunkat és részletekbe menően is megemlékezzünk az I. világháború történéseiről. Hozzáfűzte, hogy a nagy összefüggések ismerete segíthet a részletek megismerésében és ez a konferencia nagyban hozzájárul ahhoz, hogy még jobban megismerjük a száz évvel ezelőtti események folyamatait, motivációit, részleteit.

Prof. Dr. Mezey Barna, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora a „Kivételes hatalomról szóló, 1912. évi LXIII. törvénycikkről” tartott előadást. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekre vonatkozó törvényről Mezey Barna elmondta, hogy alapvetően arról szól, hogy hogyan lehet szolgálni kivételes állapotban a nemzeti érdekeket, a katonai érdekeket és a közrend érdekeit úgy, hogy a lehető legkevesebb sérelem érje az emberi jogokat. Az ELTE rektora szerint a kivételes hatalomról szóló törvénynek az óriási jelentősége abban áll, hogy annak bevezetése ellenére sem sérültek az alkotmány rendelkezései. Hozzáfűzte, hogy a szóban forgó törvény hihetetlenül nagy terhet rakott úgymond a közigazgatási apparátusra, a rendvédelmi és rendészeti szervekre.

 Patyi Gergely, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára az I. világháború idején felvetődő közjogi kérdésekről beszélt. Elmondta, hogy a Nagy Háború alatt megszülettek a választójogi reformelképzelések, de ezek nem emelkedtek törvényerőre, vagy ha igen, a háború miatt már nem vezették be azokat. Az államtitkár hozzáfűzte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország nem volt önálló nemzetközi jogalany, és felmerül a kérdés, hogy vajon megmenthető lett volna-e ez a többnemzetiségű államalakulat, ha nem következik be a háború. Talán a jól időzített, átgondolt reformokkal igen.  

A konferencián előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők a többi között a háború és a béke kérdéseiről Ifj. Gróf Andrássy Gyula gondolkodásának szemszögéből, az I. világháború idejére jellemző sajtópolitikájáról, gazdasági helyzetről, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának okairól.

Dr. Holló József, nyugalmazott altábornagy, az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kuratóriumának tagja zárszavában a következőket mondta: „Az Ifj. Gróf Andrássy Gyula foglalkozott a társadalom problémáival, a gazdasággal, a történelemmel, a hadügyi és művészeti kérdésekkel, vagyis személyében egyidejűleg volt kül-, bel-, társadalom- és gazdaságpolitikus, történész, kicsit hadtudós, heraldikus, jogfilozófus és a kultúra támogatója.”     

A rendezvényen közreműködött a Magyar Honvédség Légierő zenekara Veszprém, akik az I. világháború katonadalaiból és népi énekeiből adtak ízelítőt a résztvevőknek. A konferencia részeként  a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum „Négy év vérben és vasban” című vándorkiállítását tekinthették meg az érdeklődők.  

Cimkék: december, 2014

Mezőségi táncok a Fölszállott a Páván

    • Fölszállott a Páva
    • Fölszállott a Páva
    • Fölszállott a Páva
    • Fölszállott a Páva
    • Fölszállott a Páva
  • Előző
  • Következő

Harmadik alkalommal rendezték meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zsibongójában a közmédia és az NKE közös szervezésében a Fölszállott a Páva című népzenei és néptánc programsorozatot. Ezúttal az erdélyi Mezőség mutatkozott be a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes és az Üver zenekar jóvoltából, akik a Fölszállott a Páva című televíziós tehetségkutató műsor második évadának döntősei és közönség kedvencei voltak. A műsor házigazdája ezúttal is a népzenei és néptánc tehetségkutató első évada szólótánc kategóriájának győztese, Berecz István volt.

Benő Barna, a Bekecs néptáncegyüttes vezetője mutatta be Erdély jellegzetes tájegységét, a Mezőséget az érdeklődőknek, amelynek néptánc kultúrája igen színes és változatos. Benő Barna elmondta, hogy a Mezőséget északon a Nagy-Szamos, északkeleten a Sajó patak, keleten és délen a Maros, délnyugaton az Aranyos folyó, nyugaton pedig a Kis-Szamos határolja, amely főként erdő nélküli dombság és mintegy háromszáz falu alkotja. Négy nagy tájegységre bontható, az Észak- Mezőségre, Belső-Mezőségre, Dél-Mezőségre és Kelet-Mezőségre. A tájegység jellegzetes táncairól a következőket mondta a néptáncegyüttes vezetője: „Az erdélyi táncok ezeréves tánckultúránkat őrzik, a középkortól egészen a modern korig, hiszen megtalálható itt a reneszánsz, az újkor verbunkja, sőt a XIX. század polgári, német eredetű táncok is.” 

 A Bekecs Néptáncegyüttes műsorában szerepeltek mezőmadarasi, mezőszopori, válaszúti táncok, amelyeket úgy válogattak össze az előadók, hogy néhány mezőségi falu jellegzetes táncából adjanak ízelítőt a közönségnek. A tájegységre jellemző táncok közül Benő Barna felsorolt néhányat a közönségnek a teljesség igénye nélkül. Ezek a vonulós táncok, a lassú forgatós, a lassú cigánytánc, a szökő, a csárdás, a gyors csárdás, a korcsos, a négyes,a sűrű, a ritka és a lassú legényes, valamint a verbunk.  

Dénes Károly, az Üver zenekar nagybőgőse, a mezőségi zene sajátosságairól beszélt a résztvevőknek. Elmondta: igazából a zene nyersessége az, ami megfogja az embert, például az, amikor a bőgő úgymond „recseg”. Hozzáfűzte, hogy a zenekar hegedűből, brácsából és nagybőgőből áll, amelyet az „erdélyi trió” elnevezéssel illetnek, azért, mert az előbb említett három hangszer adja a zenekar alapját. Ezek néha kiegészülnek a cimbalommal a székely Mezőségben, például Boncidán.  

A hagyományokhoz híven a táncbemutatót követően a közönség is kipróbálhatta a mezőségi tánclépéseket. A Fölszállott a Páva jövőre folytatódik tovább, ahol újabb tájegységek népzenei és néptánc kultúráját ismerhetik meg a műfaj szerelmesei. 


A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van

    • A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van
    • A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van
    • A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van
    • A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van
    • A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van
    • A poligráfos vizsgálat és ami mögötte van
  • Előző
  • Következő

Az idei év utolsó Ludovika Szabadegyetem előadásán Dr. Budaházi Árpád százados, az NKE RTK Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőeljárásjogi Tanszékének adjunktusa beszélt a poligráfos vizsgálattal kapcsolatos hitekről és tévhitekről. Budaházi Árpád hangsúlyozta, hogy vannak, akik a poligráfban, vagy ahogy a köznyelvben hívják, a hazugságvizsgáló gépben a csodaszert látják, mások viszont kételkednek benne, és óva intenek az alkalmazásától. Érdemes megvizsgálni, hogy van-e alapjuk a műszerrel kapcsolatban elterjedt hiteknek és tévhiteknek.

A poligráfos vizsgálat történetéről az előadó elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államok a poligráf szülőhazája, amelynek végleges formája Leonarde Keeler nevéhez fűződik. Magyarországon az 1970-es évek végén a titkosszolgálat kezdte el alkalmazni a poligráfot, majd az 1980-as évek elejétől már a nyílt büntetőeljárásban is igénybe vették. Hazánkban a nyomozó hatóság kezdetben emberölési ügyekben vette igénybe a poligráfot. A vizsgálattal érintett bűncselekmények köre mára már kiszélesedett, szinte minden ügytípusnál alkalmazható. A poligráfot elsősorban arra a célra használják, hogy azonosítsák az elkövetőt, vagyis azt vizsgálják, hogy a gyanúsított őszintén tagadja-e a bűncselekmény elkövetését. A vizsgálat gyakran olyan tárgyi bizonyítékokhoz is elvezetheti a hatóságot, amelyeknek a létéről nem volt tudomása.

Az előadáson elhangzott, hogy a poligráf alkalmazása a lelepleződés következményeitől való félelem által kiváltott reakciókra, testi változásokra épít. A közhiedelemmel ellentétben a műszer önmagában nem alkalmas arra, hogy mérje a vizsgált személy válaszainak őszinteségét. Ezt ugyanis a szaktanácsadó állapítja meg azokból a poligráfos adatokból, amelyek a feltett kérdések által kiváltott élettani változásokat jelzik.

Azzal kapcsolatban, hogy manipulálható-e a poligráfos vizsgálat, Budaházi Árpád elmondta, hogy a műszer megbízhatóságát csökkenthetik az olyan technikák, amelyek a poligráfos vizsgáló félrevezetésére irányulnak. A „nemmel” válaszoló alany azt próbálja elérni, hogy feleletét annak ellenére „nemnek” vélje a szaktanácsadó, hogy az valójában „igen”. A manipuláció felismerése, leleplezése, illetve kivédése olyan feladat, amelyre a szaktanácsadók képzése során is nagy hangsúlyt helyeznek. Akadnak azonban olyanok, akik képesek észrevétlenül manipulálni a poligráfos vizsgálat eredményét. Számos olyan technika terjedt el, amely alkalmas lehet arra, hogy megtévessze a szaktanácsadót. Ilyen például a nyelv megharapása, a végbél záróizmának erőteljes összeszorítása, a cipőbe helyezett rajzszöggel fájdalom okozása, a lélegzet visszatartása, valamint a színtelen körömlakk alkalmazása az ujjhegyen, amely csökkenti a bőr elektromos feszültségét. A poligráfos vizsgálatokat végző hazai szaktanácsadók szerint a mai korszerű műszerekkel ezek a technikák könnyen felismerhetőek, kivédhetőek.

 Budaházi Árpád kiemelte, hogy hazánkban a poligráfos vizsgálat az elmúlt több mint három évtized alatt számos ügyben hozott gyors eredményt, de ennek ellenére nem csodaszer, és a poligráfos vizsgálatot végző szaktanácsadó sem tévedhetetlen. Éppen ezért jónak mondható az a bírósági gyakorlat, amely önmagában a poligráfos vizsgálat eredményének nem tulajdonít nagy jelentőséget, és úgy tekint rá, mint egy bizonyítékra a sok közül. A poligráfos vizsgálat beleegyezéshez kötött, ha valaki nem vállalja, az nem jelent terhelő bizonyítékot rá nézve. A poligráf előnye, hogy segít meghatározni a nyomozás irányait, és a bíróságra is megnyugtató hatással van, ha a poligráfos vizsgálat eredménye egy újabb érv lehet a bűnösség megállapítása mellett vagy ellen.

Budaházi Árpád előadásával véget ért a Ludovika Szabadegyetem idei programsorozata. Az előadásokat alkalmanként több mint százan hallgatták meg. Az Egyetem elismerő oklevelekkel díjazta mindazokat a résztvevőket, akik szorgalmasan látogatták a rendezvényeket és jó eredménnyel töltötték ki az előadások témáiban összeállított teszteket. Az okleveleket Prof. Dr. Padányi József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettese, megbízott tudományos rektorhelyettes adta át. Akik nem tudtak részt venni a programsorozaton, az előadásokról készített videó felvételeket megtekinthetik az egyetem honlapján, ahol az előadók diasorai, illetve a tesztek megoldásai is megtalálhatóak. http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/szabadegyetem


Autonómia törekvések Skóciától Erdélyig

    • Ludovika Szabadegyetem
    • Ludovika Szabadegyetem
  • Előző
  • Következő

Dr. Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi és Európai Jogi Tanszékének egyetemi docense az európai autonómia dilemmákról tartott előadást a Ludovika Szabadegyetemen. Az előadó kiemelte, hogy azok az autonómia problémák, amelyek Skóciától Erdélyig megfigyelhetők, egyértelműen a nemzetállamok kialakulásához köthetők.

Vizi Balázs szerint az „egy nyelv, egy nemzet, egy ország” hármasa alkotja a modern nemzetállamokat, melyek kialakulása a XIX. században válik igazán hangsúlyossá. Amikor 1865-ben létrejött Olaszország, az állam első miniszterelnöke a következőket mondta: „Megcsináltuk Olaszországot, már csak az olaszokat kell megteremteni hozzá.” Ezek az államok, mint például Olaszország, hiába fogalmazták meg magukat nemzeti alapon, mégis nagy különbségek voltak a lakosság nyelvében, szokásaiban, regionális identitásában.

Vizi Balázs Bibó István gondolatait idézte: „Lehet, hogy az I. világháború előtti század igazságtalan volt, és az Osztrák-Magyar Monarchia nem biztosította a népek szabadságát, de nem is ígérte azt. Az I. világháború utáni hatalom viszont azt hirdette, hogy megadja minden nemzetnek az önrendelkezés szabadságát, de ezt az ígéretét nem teljesítette.” Ezért alakult ki később az a helyzet, hogy a II. világháborúhoz vezető út az etnikai és területi revízióval van kikövezve: ezt jól példázza a náci Németország, amely terjeszkedésének első fázisa lényegében arról szól, hogy a németek lakta területeket visszacsatolják. Az I. világháború után tehát hiába tartották az „egy nyelv, egy nemzet, egy ország” elvet követendő példának a nemzetállamok megalakításánál, ezt a gyakorlatban nem tudták megvalósítani és ennek máig ható súlyos következményei vannak.

Az előadáson elhangzott, hogy Skócia és Anglia egyesülése egy olyan közjogi keretben jött létre az 1700-as évek elején, ahol létezett a skót identitás, hiszen volt saját jogrendjük, oktatási rendszerük, egyházuk és ezeket a brit birodalomban tiszteletben tartották.  A skót nemzeti mozgalom az 1920-as években öltött politikai jelleget, de kezdetben nem volt meghatározó szerepe. A skót identitás ugyanis másodlagos volt a brithez képest, mert a skótok elsősorban brit birodalmi polgárnak tekintették magukat.

Nagy-Britannia világhatalmi pozíciójának megszűnésével párhuzamosan megerősödtek a skót nemzeti identitási törekvések. Az igazi nagy lökést a skót nemzeti mozgalmaknak Margaret Thatcher miniszterelnök asszony adta meg, aki intézkedéseivel megnyirbálta a skót érdekképviseletet, és a liberális kapitalizmus támogatásával főként a nehézipari körzeteket sújtotta, amely a skót központoknak számító Glasgow és Edinburgh környékén élőket érintette. A konzervatív kormány bukása után a munkáspárti Tony Blair lett a miniszterelnök Angliában, ekkor szavazta meg a parlament a devolúciós törvényt, a központi hatalmat helyi szintre ruházva át. Tehát létrejött a skót parlament, önálló hatáskörökkel, saját kormánnyal.    

Vizi Balázs az erdélyi autonómia törekvésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a román alkotmány világosan fogalmaz: Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam, az államnyelv pedig a román. A magyar kisebbség autonómia igénye 1990 óta folyamatosan napirenden van, és elsősorban a Székelyföldre koncentrálódik. A román politikai elit esetében bármi, ami az autonómia törekvésekhez kapcsolódik, elszakadást, háborút és elsősorban biztonságpolitikai kérdést jelent. Vizi Balázs szerint a román politikai elit semmilyen teret nem akar adni a székelyek területi autonómia igényének.       

A Ludovika Szabadegyetem következő előadása 2014. december 9-én, 18.00 órától lesz a Ludovika Főépületben, ahol Dr. Budaházi Árpád a poligráfos vizsgálat körüli hitekről és tévhitekről beszél az érdeklődőknek.



Konferencia a fogyasztók védelmében

    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
    • Fogyasztóvédelmi konferencia
  • Előző
  • Következő

Fogyasztóvédelmi szempontból mérföldkőnek számít az az esemény, amelynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara adott otthont, ugyanis Magyarországon először rendeztek nemzeti fogyasztóvédelmi konferenciát, "Új irányok, lehetőségek a fogyasztóvédelem területén“ címmel. A szakmai rendezvényt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az NKE Közigazgatás-tudományi Kara és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közösen szervezte. Az eseményen Dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter elismerő oklevelet adott át Prof. Dr. Patyi Andrásnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának a konferencia megszervezéséért.

Az NKE rektora köszöntőjében elmondta, hogy a fogyasztóvédelmi rendszer egy olyan közigazgatási, államigazgatási szakágazat, amelynek a jelentőségét nem szabad lebecsülni. „Egy olyan fejlett ipari társadalomban élünk, ahol a fogyasztók és a fogyasztási cikkeket előállítók között egyre nagyobb a távolság. Ez egyre nagyobb felelősséget ró minden olyan állami és nem állami intézményre, amelynek az a feladata, hogy amit fogyasztóként kapunk, annak a minősége ne csak állandó, hanem egyre jobb legyen, és ne tartalmazzon veszélyes faktort. A fogyasztóvédelem alapvető feladata tehát az, hogy elhárítson bizonyos gazdasági, társadalmi jelenségekben rejlő veszélyeket.”  – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a konferenciát Prof. Dr. Patyi András.

Dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter nyitóelőadásában kiemelte, hogy a fogyasztók magas szintű védelme akkor valósulhat meg, ha a jogalkotó, a hatósági szereplők, a tudomány, az oktatás képviselői, a civil szervezetek, a fogyasztók és a vállalkozások közösen hoznak létre egy jó gyakorlatot a fogyasztóvédelemben. Seszták Miklós hozzáfűzte, hogy a fogyasztóvédelemben gyökeres szemléletváltozás következett be, hiszen az alaptörvény állami feladatként fogalmazza meg fogyasztói jogok védelmét, és a kormány partneri szemlélettel fordul a terület szereplői felé. A nemzeti fejlesztési tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a hatékony panaszkelést biztosító békéltető testületek szerepének erősítéséhez a 2015. évi költségvetésben biztosítják az anyagi forrást.

Koszorús László, az NFM fogyasztóvédelemért felelős a helyettes államtitkára „A fogyasztóvédelmi politika hazai célrendszere” című előadásában a többi között elmondta: a legfőbb feladatuknak azt tekinti, hogy az állam szorosabbra fűzze a fogyasztók és a gazdasági élet szereplői közötti kapcsolatot, erősítse a fogyasztóvédelmi hatósági fellépést, illetve segítse a békéltető testületek munkáját. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a fogyasztóvédelem területén munkacsoportokat hoztak létre a közigazgatási szabályok egyszerűsítésére, nagy hangsúlyt fektetnek az árubemutatók szabályozására, az elektronikus kereskedelemre, a belső folyamatok optimalizálására, az informatikai eszközök elterjesztésére, és a hatósági jogosultságokat igazoló dokumentumok biztosítására. Koszorús László felhívta a figyelmet a tárca új kezdeményezésére, a Fogyasztóbarát település elismerő címre.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tevékenységeiről és eredményeiről dr. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megbízott főigazgatója tartott előadást a résztvevőknek.