Szűkítés


Kiválasztott Címke

előadás

Minden Címke 521


Jelenleg 11 bejegyzés található előadás cimkével

Elsősorban saját katonai képességeinket kell fejleszteni

    • fokkep
    •  dsc0019 2
    •  dsc0046 2
    •  dsc0066 2
    •  dsc0078 2
  • Előző
  • Következő

Mindig a jövőt kell szem előtt tartani, ezért stratégiai gondolkodásmódra van szükség a Magyar Honvédségen belül is Dr. Benkő Tibor vezérezredes szerint. A Honvéd Vezérkar főnök az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) katonai vezetői szak és katonai műveleti logisztikai szak mesterképzéseiben részt vevő, hivatásos katonatiszt státusú hallgatóinak tartott előadást „A Magyar Honvédség nemzetközi műveleti szerepvállalásának aktuális kérdései” címmel.

Az előadás bevezető részében szó esett a magyar békefenntartói tevékenységről, amelynek nagy hagyománya van, hiszen már 1897-ben vettek részt magyar katonák Kréta szigetén ilyen jellegű feladatok ellátásában. A Honvéd Vezérkar főnök röviden bemutatta a magyar békefenntartás történetét, főbb állomásait 1897-től napjainkig. Emlékeztette a hallgatókat, hogy a nemzetközi békefenntartói tevékenység közben elhunyt katonáink minden nehézség ellenére is becsülettel szolgálták hazájukat, hősiesen helyt álltak a béke megteremtése és megőrzése érdekében - akár életük feláldozása árán is. Erre emlékeztet a Katonai Emlékpark Pákozd (KEMPP) területén található Békefenntartók Emlékművén látható felirat is, melynek szövege: „Végakaratuk a béke volt”!

A továbbiakban ismertette a Magyar Honvédség aktuális nemzetközi missziós szerepvállalásának kiemelt területeit. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy közel 1000 fős nemzetközi szerepvállalásunk fő prioritása a nyugat-balkáni hadszíntér. Emellett szintén jelentősnek mondható iraki, afganisztáni és észak-afrikai szerepvállalásunk, melyek elsődleges célja, a migrációs nyomás forrásának számító instabil régiók helyzetének javítása.

Bár a békefenntartói tevékenység kiemelt terület a Magyar Honvédségnél, a legfőbb feladatunk mégis az, hogy képesek legyünk saját országunkat megvédeni. Ezért a saját képességek fejlesztése az elsődleges cél”- fogalmazott a Vezérkar főnök. Hangsúlyozta az ország védelmi képességei fenntartásának és folyamatos fejlesztésének fontosságát különös tekintettel a megváltozott biztonsági környezetre. Felhívta a figyelmet a Magyar Honvédség személyi állományának fontos szerepére és eddigi eredményeire az illegális nemzetközi migráció megállításában és kezelésében. Elmondta, hogy több ezer katona vett, illetve vesz részt hazánk határainak védelmében.

Emlékeztetett arra, hogy Simicskó István Magyarország honvédelmi minisztere meghirdette a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amelynek kapcsán elmondta: az elmúlt huszonöt év legnagyobb modernizációja vette kezdetét. A honvédelmi fejlesztési tervek között szerepel többek között az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése. A területi elven szerveződő önkéntes tartalékos rendszeren belül Magyarország 197 járásában felállításra kerülne egy-egy alegység, amelynek tagjai önként vállalják a tartalékos szolgálatot, az ehhez szükséges szaktudást pedig a hivatásos állomány tagjaitól kapnák meg különböző felkészítések keretein belül.

Ennek kapcsán esett szó a toborzókampányok eddigi eredményeiről, a Honvédelmi Sportszövetség elindításának céljairól és eddigi tapasztalatairól. A Honvéd Vezérek főnöke hangsúlyozta, hogy az egyik kiemelt cél a honvédelmi nevelés megerősítése, s annak részeként sor kerül majd egyfajta kadétrendszer kialakítására is. Előadásában hangsúlyozta: az elmúlt huszonöt év legnagyobb haderő-fejlesztési programja veszi kezdetét. Szerinte a Magyar Honvédségben egyaránt szükség van a könnyű-, közepes- és nehéz képességek fejlesztésére. „Ehhez kellenek repülőgépek, helikopterek és harckocsik is”- fogalmazott Dr. Benkő Tibor vezérezredes. A tábornok előadásában kitért a haderő-fejlesztési tervek ismertetése kapcsán a korábban, 2002-2010 között kritikus szint alá csökkentett fegyvernemi képességek visszaállításának szükségességére. Ennek részeként korszerűsíteni kell a katonák egyéni harcászati felszerelését, erősíteni kell a légierőt, de szükség van a páncéltörő, légvédelmi rakéta, radar; tábori tüzér, tűztámogató; harckocsizó; műszaki és hídépítő képességek modernizálására is. Elmondta, hogy a meglévő repülő eszközök egy részének felújítása már megtörtént, később pedig újak beszerzésére is lesz lehetőség a tervek szerint. Elhangzott, hogy a kormány szeretné fejleszteni a magyar hadiipart, melynek első lépcsőjében kézifegyverek gyártását szeretné hazai környezetben megoldani.

A Honvéd Vezérkar főnök külön utalt a korábban elkezdett illetményfejlesztés eredeti ütemezés szerinti folytatására, valamint a hivatásos és szerződéses katonák életpálya-modelljének következetes alkalmazására. Elmondta, hogy idén januártól él egy új egészségmegőrző és biztosítási rendszer a honvédségen belül, amely gondoskodik mindazokról, akik elveszítik alkalmasságukat a katonai szolgálat ellátására.

A vezérezredes a stratégiai gondolkodásmód fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanis szerinte mindig előre kell nézni, és a jövőt kell szem előtt tartani. Ezért is fontos az életen át tartó tanulás, ugyanakkor a karrier nem mindig csak a magasabb beosztás és rendfokozat elérését jelenti, hiszen a saját szakterületen is lehet előre haladni. Külön is felhívta a jelenlévő katonai vezetők figyelmét a parancsnokok felelősségére, valamint arra, hogy mindig a katonának kell a gondolkodás középpontjában állnia.

Korszerű, modern, jól felszerelt honvédségre van szükség”- fogalmazott a Vezérkar főnök, aki szerint nagy lehetőséget ad számukra a honvédelmi kiadások fokozatos növekedése.

Szöveg: Kiss Zoltán László – Szöőr Ádám

Fotók: Krasznai-Nehrebeczky Mária – Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, előadás, 2017

Az NKE szükségszerű a profi állammenedzsment eléréséhez

    • fokep
    •  dsc0425 2
    •  dsc0464 2
    •  dsc0465 2
    •  dsc0494 2
    •  dsc0503 2
    •  dsc0512 2
    •  dsc0525 2
    •  dsc0533 2
    •  dsc0537 2
  • Előző
  • Következő

2017. április 12-én a Ménesi úti Campus Magyary Zoltán előadótermét ellepték az érdeklődő fiatalok, akik az Államtudományi és Közigazgatási Kar Hallgatói Önkormányzatának Közigazgatás más szemmel elnevezésű előadásán ezúttal Lázár Jánostól nyerhettek bepillantást a közigazgatás rejtelmeibe. A területi közigazgatásért is felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter közel két órán át beszélt a magyar közigazgatás helyzetéről és válaszolt a hallgatók kérdéseire. A miniszter kitért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepére és az egyetem által nyújtott diploma értékére is. Kiemelte: profi állammenedzsment erős állammal és jó szakemberekkel tud csak megvalósulni, amiben az NKE-nek kulcsfontosságú szerepe van.

A hallgatók kérdései elsőként a miniszter pályaválasztására és politikai munkájára irányultak. Lázár János elmondta, eredetileg ügyvédi pályára készült, amihez sokáig tartotta is magát. Szegeden jogot hallgatott. A miniszter mesélt a hódmezővásárhelyi Polgármesteri Hivatalban töltött gyakornoki éveiről, ahol a polgármester titkáraként rengeteg tapasztalatot szerzett. Betekintést nyert a helyi közigazgatás működésébe, a politikai munka és a kampányok világába, valamint megismerte a képviselő-testületi és a parlamenti ülések rendszerét is. Felelevenítette a Fidesz-KDNP történetének fontosabb állomásait, amelyek hatással voltak a pályájának alakulására, de azt is megtudhattuk, hogyan lett belőle országgyűlési képviselő, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere és az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, az egyik legnagyobb sikerének azt tekinti, hogy négyévnyi pereskedés után sikerült igazságot szolgáltatni a 2006-os tűzijátékban elhunyt emberek hozzátartozóinak, méltányosan és tisztességesen kártalanítani őket, elismerve a magyar állam felelősségét.

Lázár János a kormány által elvégzett feladatok közül kiemelte, hogy megcáfolhatatlan eredményt sikerült elérniük a költségvetés stabilitását, a rendvédelem és a honvédelem fejlődését, valamint a területi államigazgatás rendbe tételét illetően. A konszolidáció elengedhetetlen feltétele volt a közigazgatás átszervezése. Fenntartó miniszterként kiállt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szükségessége és fontossága mellett; pozitívan értékelte az egyetemhez kötődő elmúlt hat évet. Meglátása szerint szükség van egy olyan felsőfokú intézményre, amely a legmagasabb színvonalon biztosítja a közszolgálati felsőfokú képzést. Magyarország földrajzilag és a lakosságszám alapján is kis ország Európában, nyitott gazdasággal, ahol nincsenek olyan ásványi kincsek, amelyekre gazdasági értelemben támaszkodhatunk. Ahol nincsenek meg a természetes versenyelőnyök, ott az államnak kell pótolnia azt. Ahhoz, hogy Magyarország versenyképes és jól működő ország legyen, erős államra van szükség, amelynek egyik feltétele a kis bürokrácia, a másik a profi szakemberállomány. Ez utóbbiról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fog gondoskodni valamennyi képzésével. Az államtudomány mellett a rendészettudomány, a hadtudomány és a nemzetközi igazgatás fejlesztése is a jövőbeli tervek között szerepel: a kormány célja, hogy az NKE a legjobb legyen.

Lázár János az államtudomány és a jogtudomány kapcsolatáról elmondta, hogy a jogi végzettségre inkább az igazságszolgáltatásban van szükség, a közigazgatás gyakorlati tevékenységében az államtudományi végzettség eredményesebb és célravezetőbb. Az NKE-n szerzett diploma értékével kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a napokban meg fog jelenni a kormányrendelet, amely tartalmazza azon közigazgatási munkahelyek listáját, amelyekhez elengedhetetlen az NKE valamely szakán szerzett egyetemi diploma. Ennek megléte nélkül nem lehet majd alkalmazni kormánytisztviselőt, és vezető beosztású is csak az lehet majd, aki NKE-s diplomával rendelkezik. A közigazgatáson belül számtalan lehetőséget és intézményt sorolt fel Lázár János a hallgatóknak, amerre el tudnak majd helyezkedni egyetemi tanulmányaik végeztével.

A hallgatók azon kérdésére, miszerint mi lesz az NKE sorsa abban az esetben, ha a választásokon nem a Fidesz nyer, Lázár János azt válaszolta, véleménye szerint nem lesz változás akkor sem, hiszen az állam érdeke, hogy a közigazgatási képzésre nagy hangsúlyt fektessen, így az NKE szükségessége nem vitatott.

Arra a hallgatói kérdésre, hogy a közigazgatás átszervezése lehetséges-e a tömeges elbocsátások kikerülésével, a miniszter azt mondta: a bürokrácia csökkentése összetartozik a létszámleépítéssel, de úgy látja, hogy akár a versenyszférában, akár a közszférában el lehet újra helyezkedni.

Szóba került a Széchenyi 2020 fejlesztési program is. Lázár János kiemelte, a program végeztével a benne részt vevők előtt számos nemzetközi, brüsszeli vagy akár hazai munkalehetőség áll.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Pénzügyőrök mindennapjai

    • fokep
    •  dsc5821 3
    •  dsc5829 3
    •  dsc5830 3
    •  dsc5836 3
    •  dsc5839 3
  • Előző
  • Következő

Dr. Szabó Andrea ezredes, tanszékvezető egyetemi docens vezette be a pénzügyőrök mindennapjaiba a Ludovika Szabadegyetem hallgatóságát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előadás-sorozatán. A téma aktualitását az éppen 150 évvel ezelőtt alapított Magyar Királyi Pénzügyőrségre történő emlékezés adja. A Rendészettudományi Kar tanszékvezetője különböző történeti távlatokon átívelően nyújtott betekintést a pénzügyőrség történelmébe, fejlesztéseibe, átalakításaiba, valamint a pénzügyőri szakma évszázados hagyományaiba.

Dr. Szabó Andrea PhD pénzügyőr ezredes a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett diplomát bűnügyi tisztként. 1994-ben alapfokú vámkezelői, majd 1995-ben középfokú vámügyintézői szakmai végzettséget szerezett a Vám- és Pénzügyőri Iskolán, később a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán Európa-jogi szakjogász tanulmányokat kezdett, amit 2006-ban abszolutóriummal végzett. Az ÁJTK doktori iskolájában 2014-ben summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját. 1993-tól a Vám- és Pénzügyőrség (ma már Nemzeti Adó- és Vámhivatal) hivatásos állományú tagja. Az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének vezetője, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság, rendészettudományi kutatóműhely tagja.

„Ebben az évben ünnepli a Magyar Királyi Pénzügyőrség, a Vám- és Pénzügyőrség jogelődje, a pénzügyi igazgatás megalkotásának és felállításának a 150. évfordulóját” – fejtette ki Szabó Andrea a 2017-es jubileumi évvel kapcsolatban, amely nem csak az intézményesített pénzügyőrség megalapításának a piros betűs ünnepe, hanem a Pénzügyőr Zenekar 75., valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzés Hivatal 30. születésnapja. Szabó Andrea kiemelte, hogy a Magyar Királyi Pénzügyőrség létrehozásáról csak a kiegyezés után lehetett szó, amikor 1867-ben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter I-es számú körrendeletében létrehozta a Magyar Királyi Pénzügyi Főfelügyelőséget. Ebben a rendeletben a pénzügyőrséget a főfelügyelőség egyik alárendelt szervezeteként említette meg Lónyay, mint a pénzügyi igazgatás egyik fontos egysége. „Legfontosabb feladatai és hatáskörei a csempészet, valamint a pénzügyi törvények és rendszabályok áthágásának megakadályozása, az elkövetők kézre kerítése volt” – mondta Szabó Andrea, aki rávilágított, hogy a pénzügyőrség ekkor már jól megszervezett szervezeti és képzési struktúrával rendelkezett, a szervezeti állománya 3097 fő volt tiszti és legénységi csoportban.

„A korabeli híradások szerint a legjellemzőbb feladat a járőrözés volt, amely során ellenőrizték a pénzügyi szabályok maradéktalan betartását, bárhol feltartóztathattak szállítmányokat. A szállító köteles volt felszólításra bemutatni az árut és az elszámolási okmányokat” – ismertette az RTK tanszékvezetője a kezdeti pénzügyőri feladatokat. A korban kezdődött meg a Vámpalota építkezése, amely 1871-74 között készült el Ybl Miklós tervei alapján, amely az egyik legkorszerűbb vámigazgatási intézménynek számított a korban. Szabó Andrea kifejtette, hogy az épület saját dunai zsilippel, valamint vasútrendszerrel rendelkezett. Az épületben kapott helyet a vámhivatal, a pesti pénzügyi igazgatóság, a központi árüzleti igazgatóság, valamint a bányatermék igazgatóság is, amely ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépületeként szolgál. Azt RTK tanszékvezetője kitért Lónyay Menyhért magyar pénzügyminiszter és miniszterelnök, valamint első közös birodalmi pénzügyminiszter  munkásságára is. Lónyay Menyhért volt az az államférfi, aki megalapozta a magyar vám- és adóigazgatást. Szabó Andrea előadásából kiderült, hogy pénzügyőri képzéseket eleinte a fővigyázók tartottak a legénység állományának mentorációs formában, majd 1909-ben létrejött a Magyar Királyi Pénzügyőri Újonciskola, ahol pénzügyőri elméleti és gyakorlati ismereteket oktattak.

A Trianoni békediktátum utáni időszakról Szabó Andrea elmondta, hogy nagyban korlátozták a pénzügyőrség tevékenységét, létszámát 3000 főben maximalizálták, valamint fegyverzetét 2250 db revolverben határozták meg. 1921-ben a pénzügyőrség feladatköre bővült, a határőrizeti tevékenységet átvette a csendőrségtől, így a magyar haderő álcázott részeként funkcionálhatott tovább.  „Akkoriban egyedülálló férfiember, vagy gyermektelen özvegy felvételére kerülhetett csak sor” – mondta Szabó Andrea a pénzügyőri kiválasztásról.

Szabó Andrea elmondta, hogy a második világháború után szovjet alapon szervezték át a magyar pénzügyőri igazgatást, 1966-ban létrejött a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Az időszak megváltoztatta a pénzügyőrség mindennapjait, hiszen az egyenjogúsági törvény rendelkezésével már nőket is felvehettek a pénzügyőrség állományába. Így már a női elvtársak is részt vehettek a Kőbányán létrehozott Pénzügyőri Iskola és Vámőri Iskola képzésein. Szabó Andrea rávilágított, hogy a 80-as évek nagy változást jelentettek a szervezet számára, hiszen a megnövekedett munkateher mellett a szervezetnek alkalmazkodnia kellett a modern kor vívmányaihoz.

A rendszerváltás utáni időszakról Szabó Andrea kifejtette, hogy megnövekedett az állomány létszáma, a pénzügyőrségnél minőségi és mennyiségi probléma jelentkezett. Ennek ellensúlyozására a kormányzat létrehozta a vám és pénzügyőri szaktanfolyamokat, ahol alap–, közép– és felsőfokú szinten tanulhattak a jelentkezők. A Rendőrtiszti Főiskolán (később az NKE-n) a Vám és Pénzügyőri Tanszék szárnyai alatt szerezhettek felsőfokú tiszti végzettséget a pénzügyőrök. Az EU-s csatlakozásról Szabó Andrea elmondta, hogy nagy változást jelentett a szakmának, hiszen határok szűntek meg, hivatalokat zártak be, átalakult a szervezet munkája. A szervezet változása napjainkban szilárdult meg, amikor 2011-ben létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az előadás végén az RTK tanszékvezetője röviden összefoglalta a pénzügyőri szervezet változásait, képzési struktúrájának sokszínűségét. „Ne feledjék, a jövedék örök” – zárta összefoglalóját Szabó Andrea.

A Ludovika Szabadegyetem következő programjára április 4-én kerül sor, amelyen Dr. Balla József r. alezredes tart előadást „Biometrikus adatok a rendészeti célú személyazonosításban” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Európai biztonság észt szemmel

    • fokep
    •  dsc5237 2
    •  dsc5243 2
    •  dsc5270 2
    •  dsc5276 2
    •  dsc5285 2
  • Előző
  • Következő

Hannes Hanso, az Észt Parlament Honvédelmi Bizottságának elnöke tartott előadást Közép- és Kelet-Európa biztonsági helyzetéről 2016. december 9-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében. A korábbi észt védelmi miniszter mellett többek közt Rein Oidekivi, az Észt Köztársaság bécsi nagykövete is az Egyetemre látogatott.

Hanso elnök úr előadását Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar egyetemi tanára vezette fel, röviden ismertetve a vendég tanulmányait és közszolgálatban eddig végzett munkáját. A Kínában és az Egyesült Királyságban egyaránt tanulmányokat folytató Hannes Hanso eddigi tekintélyes közszolgálati karrierje során volt az Észt Parlament Külügyi Bizottságának elnöke, valamint az Észt Köztársaság védelmi minisztere.

Előadásában Hanso elnök úr emlékeztetett, hogy Észtország biztonságának fő pilléreit a NATO és az EU alkotják. Nyomatékosította, hogy bár az országban jelenleg hat parlamenti párt van (három koalícióban, három ellenzékben), a biztonsági kérdésekben nincs vita egyik párt között sem. A nemzetközi környezet vonatkozásában kiemelte, az utóbbi időben számos olyan esemény történt, melyre egyáltalán nem számítottunk (például a britek kilépése az Európai Unióból), illetve amelyek önmagukban hatással lehetnek a NATO-ra (így a törökországi események, vagy a 2016-os amerikai elnökválasztás). Külön felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire sokat változott az Európai Unió nemzetközi környezetről alkotott képe a szervezet 2003-ban kiadott biztonsági stratégiája óta.

Az észt bizottsági elnök beszédének középpontjában a Baltikumban tapasztalt orosz fenyegetés, illetve a NATO erre adott válaszlépései voltak. Előbbi kapcsán kiemelte, hogy az orosz vezetés elszámította magát, és tevékenységével szomszédjait elfordította magától, Ukrajnát pedig a Nyugat felé terelte. Hozzátette, az ukrajnai válság számos olyan fejleménnyel is járt, melyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak, például hogy az Egyesült Államok újra megerősíti katonai jelenlétét Európában, vagy hogy Svédországban társadalmi vita zajlik arról, csatlakozzon-e az ország a NATO-hoz.

A keleti NATO-tagállamok támogatására bevezetett intézkedések kapcsán kiemelte, hogy a többek közt nyugat-európai szövetséges katonák Észtországba való telepítésére az arra vonatkozó döntést követő mindössze 11 hónap múlva sor került, mely erős üzenet Moszkva felé és egyértelműen mutatja a NATO relevanciáját. Hozzátette, a Szövetség tagállamainak nemcsak a kollektív védelemről szóló 5. cikket kell szem előtt tartaniuk, hanem a 3. cikkelyt is, vagyis saját védelmükről is gondoskodniuk kell. Emlékeztetett, hogy a védelemnek költségei vannak és hogy Észtországban a politika e téren egy nagyon őszinte párbeszédet folytat a társadalommal.

Hannes Hanso külön köszönetét fejezte ki Magyarországnak, amiért hazánk – a többi visegrádi állammal karöltve –katonákat küld a Baltikumba.


Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Közigazgatás-történeti pillanatképek

    • fokep
    •  dsc1285 2
    •  dsc1309 2
    •  dsc1330 2
    •  dsc1333 2
    •  dsc1339 2
    •  dsc1348 2
    •  dsc1358 2
    •  dsc1367 2
  • Előző
  • Következő

Különböző közigazgatás-történeti aspektusokon keresztül vizsgálták meg a magyar jogtudományi, államtudományi és társadalomtudományi kutatók az 1918-1946 közti Magyarországi időszakot. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában egy kétnapos közigazgatási konferencia jött létre. A nyitónapon Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora kifejtette, hogy a közigazgatási rendszerek megértéséhez elengedhetetlen az összehasonlító módszertan, ahol adott kor közigazgatását hasonlítjuk össze a jelennel: „Ez elképzelhetetlen anélkül, hogy pontos, részleteibe menő és a jelenkori paradigmák szerint is értelmezhető képünk legyen a közigazgatás nem csak történelmi korszakairól, hanem a korszakon belüli részletekről.”

Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója nyitóbeszédében elmondta, hogy a levéltárnak hagyományteremtő jelleggel ez már a negyedik hasonló tartalmú és volumenű konferenciája, így bízik abban, hogy ez az elkövetkezendő esztendőkben is így fog folytatódni. „Meggyőződésem, azzal hogy jogászok, történészek, levéltárosok és egyetemi oktatók tartanak ma és holnap előadásokat, nem csak a többféle szempont és megközelítés elve érvényesül majd, hanem tanulni is tudunk egymástól” – tette hozzá. Patyi András beszédében kiemelte, hogy a közigazgatás rendszere minden kor társadalmának lenyomata alapján alakul ki, így elengedhetetlen a vizsgált korszak központi közigazgatási szerveinek elemzése ahhoz, hogy megfelelő képet kapjunk az adott politikai, szociológiai, társadalmi helyzetről. Patyi András megköszönte a levéltár együttműködését, továbbá bizalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy partneri együttműködést alakítson ki a két intézmény.

A megnyitót plenáris ülés követte, amelynek Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese volt a levezető elnöke. A plenáris ülést Prof. Dr. Szabó István a PPKE JÁK dékánja és egyetemi tanára kezdte, ahol a „Koronázás és trónfosztás 1916-1921” című előadásában a Habsburg-ház trónhoz való jogának kérdését, magyar államfői lehetőségeket, közjogi aspektusokat fejtette ki. Az SZTE ÁJTK tanszékvezetője és egyetemi tanára Prof. Dr. Homoki Nagy Mária a trianoni békediktátum utáni alkotmányos jogfejlődést mutatta be a hallgatóság számára.  Dr. Simon Attila SJE TK egyetemi docense az első bécsi döntésben visszakapott Felvidéken kialakított önálló magyar közigazgatás bevezetésének ellentmondásaira tért ki előadásában.

A plenáris ülést szekcióülések követték. Az első ülés az államforma és államfői hatalom főbb kérdéseit járta körbe, ahol a szekcióelnök Prof. Dr. Mathé Gábor, az NKE ÁKK porfessor emeritusa. A szekció során az előadók vizsgálták Magyarország két világháború közti királykérdését, a 20. századi magyar államfői hatalmával, állam- és kormányformájával, valamint szentkoronatannal kapcsolatos gondolatokat osztottak meg, felvetették a kormányzói-helyettesi intézmény hátterét, valamint kifejtették az 1946-os demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi törvényről a véleményüket.

„Szakigazgatás a forradalmak korától a második világháborúig” címmel tartották meg a második szekcióülést, amelyet Gecsényi Lajos a levéltár nyugalmazott főigazgatója vezetett le. A szekcióban kitértek a kor magyar migrációs politikájának átalakulására, bemutatták a belügyminisztériumi személyügyi iratok alapján megállapítható alkalmazott közszolgálati életpályákat, megvizsgálták a Horthy-kori felsőház összetételét a vidéki törvényhatóságok küldötteinek szemszögéből, továbbá górcső alá vették a szociális igazgatás komplex aspektusait a két világháború közti Magyarországon.

Mind a plenáris ülést, mind a szekcióüléseket vita zárta, ahol a megjelent professzorok, kutatók, levéltárosok és hallgatók fejthették ki gondolataikat az elhangzott közigazgatás-történeti fejezetekről. A konferencia a NKE Államtudomány és Közigazgatási Kar Ménesi úti campusán folytatódik tovább 2016. november 23-án, ahol a plenáris ülés fő kérdései mellett a vármegyék és városok közigazgatási szerepéről, valamint az állam védelemének jogi hátteréről és gyakorlatáról lesz szó az előadások során.

A konferenciáról a decemberi Bonum Publicumban olvashatnak részletesen.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

 
Megosztás a Facebook-on


A NATO elsőszámú katonája az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1005 2
    •  dsc1013 2
    •  dsc1053 2
    •  dsc1066 2
    •  dsc1078 2
    •  dsc1080 2
    •  dsc1084 2
  • Előző
  • Következő

Petr Pavel vezérezredes, a NATO Katonai Bizottságának elnöke tartott vendégelőadást a Ludovika Campus főépületében, szeptember 30-án. A NATO elsőszámú katonája találkozott Prof. Dr. Patyi Andrással, az NKE rektorával, majd a Széchenyi Díszteremben fejtette ki gondolatait a katonai szövetség varsói csúcstalálkozót követő időszakáról.

Előadásában Petr Pavel átfogó képet festett a NATO előtt álló aktuális kihívásokról, melyek elsősorban Kelet és Dél felől jelentkeznek. Az előbbit illetően a cseh vezérezredes emlékeztetett, hogy a varsói csúcson bevezetett intézkedések nem fenyegető, hanem elrettentő jellegűek, az utóbbi vonatkozásában pedig felhívta a figyelmet a gyenge és kudarcot vallott államokra, illetve a demográfiai trendekre és az ezekből adódó kihívásokra.

Emlékeztetett, hogy amíg megalakulásakor (NATO 1.0) a szervezet által nyújtott biztonsági garancia a hidegháború keretei között óriási teljesítmény volt, a berlini fal leomlása, illetve a Varsói Szerződés és a Szovjetunió szétesése új helyzetet teremtett, melyben a Szövetség a békét és biztonságot az érintett államok bevonására alapozta (NATO 2.0). Ezt követően került előtérbe a válságkezelés, a nemzetközi missziók, illetve a terrorizmus elleni fellépés (NATO 3.0), melyben a katonai szövetség figyelme globális szintre emelkedett.

A cseh vezérezredes az előttünk álló új fejlődési szakasz (NATO 4.0) kapcsán megjegyezte, hogy bár az aktuális intézkedések alapján úgy tűnik, a NATO kizárólag Európára koncentrál, valójában továbbra is globális látókörrel rendelkezik. Hozzátette: napjaink kihívásait a NATO sem képes egyedül megoldani, így az előttünk álló időszakot a hatékony együttműködések és nemzetközi hálózatok kell jellemezzék.

A NATO Katonai Bizottságának elnöke magyarországi látogatása során találkozott Dr. Áder János köztársasági elnökkel, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, valamint Dr. Simicskó István honvédelmi miniszterrel. A Ludovikán tett látogatása során Petr Pavel külön megemlítette, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által megvalósított oktatási forma a legjobb felsőoktatási platformok egyike, mivel az egyetemi hallgatók nemcsak saját, hanem a többi karokon tanuló diákok hivatásrendjét is megismerik.

Petr Pavel olyan neves oktatási intézményekben folytatott eredményes tanulmányokat, mint a Cseh Katonai Akadémia, illetve a londoni King’s College, ahol nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett mester diplomát. Szakmai pályafutása során betöltötte a Cseh Hadsereg Különleges Erőinek parancsnoka, illetve a Cseh Fegyveres Erők vezérkari főnöke pozícióját, továbbá katonai attasé volt Brüsszelben. Petr Pavel személyében a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét első ízben tölti be kelet-közép-európai katonatiszt.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NATO, előadás, 2016

Az Európai Unió elsősorban egy értékközösség

    • dsc 8423 2
    • dsc 8426 2
    • dsc 8442 2
    • dsc 8450 2
    • dsc 8465 2
  • Előző
  • Következő

Az Európai Unió és Magyarország csak együtt értelmezhető, hazánk ugyanis legalább ezer éve része Európának - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Zupkó Gábor. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) felkérésére beszélt az érdeklődőknek az EU működéséről.

A szakember előadásának elején szólt azokról a statisztikákról, amelyek szerint még sok tekintetben le vagyunk maradva az EU átlagától, de látható a fejlődés, a felzárkózás. Például alacsony a munkanélküliség és foglalkoztatásban is sikerült előrébb lépnünk az elmúlt években, ahogy a születéskor várható élettartamban is érzékelhető az elmozdulás. „Ami hosszabb távon problémát jelenthet, az például az idegen nyelvek ismeretének alacsony szintje” - fogalmazott Zupkó Gábor.  Bár az országban érezhető egyfajta ellenszenv az EU iránt, a felmérés szerint a magyarok 69 százaléka uniós polgárnak érzi magát, 50 százalék pedig optimista az unió jövőjével kapcsolatban. „Az viszonyt kétségtelen, hogy sokan nagyon távolinak érzik maguktól Brüsszelt, az ottani döntéshozatalt, pedig annak mi is részesei vagyunk, választott politikusaink által” - jegyezte meg a képviselet-vezető, aki szerint az utóbbi időben, érdemben is tudtuk befolyásolni ezeket a döntéseket. 

Zupkó Gábor szerint az Európai Unió elsősorban egy érdek- és értékközösség, hiszen a tagállamok többsége hasonló alapértékeket képvisel. Ez leginkább a hasonló történelmi hagyományokra, a kultúrára és a gondolkodásra vezethetők vissza. Zupkó Gábor utalt rá, hogy Magyarország - mint egy kisebb méretű ország- egy nagyobb közösség tagjaként jobban meg tudja mutatni magát, nagyobb befolyással lehet a világban zajló folyamatokra, mint önmagában. Az országba érkező regionális fejlesztési támogatások felhasználása is vonzóbbá teszik az országot a befektetések számára. „Magyarország ma is Európa egyik legnyitottabb gazdasága, ami azért is fontos, mert hazánk gazdasági sikere alapvetően az export volumenétől függ”- jegyezte meg Zupkó Gábor.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak. 

Megosztás a Facebook-on


Sokszínű katonaság egy sokszínű Indiában

    • dsc 5601 2
    • dsc 5581 2
    • dsc 5584 2
    • dsc 5606 2
    • dsc 5622 2
    • dsc 5629 2
    • dsc 5655 2
  • Előző
  • Következő

Biztonságpolitika Indiában címmel tartott előadást március 18-án Bikram Singh ny. vezérezredes a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Zrínyi termében. Az indiai hadsereg korábbi vezérkari főnöke a nagyszámú közönség előtt elmondta, hogy az országot jellemző sokféleség rányomja a bélyegét a katonai gondolkodásra is. A katonaság alapvetően elfogadó jellegű intézmény, amely mindennapjait szigorú előírások szerint éli. Nem rangsorol sem vallási, sem politikai vagy etnikai hovatartozás alapján: a hivatásos katonákat a hazaszeretet, a haladás és a köz szolgálata egy egységgé kovácsolja.

India azon dolgozik, hogy diplomáciai és politikai alapon váljon meghatározó szereplővé a világban, nem elsősorban mint katonai nagyhatalom – számolt be a vezérezredes. Noha a sorkatonaságra alkalmas fiatalok száma néhány éven belül megközelítheti a 75 milliót, a honvédelem nem az erőfitogtatásról szól. Fontos, hogy a nemzetközi nagyhatalmak tisztában legyenek azzal, hogy ha kell, az ország képes megvédeni 1.2 milliárdos lakosságát, de látni kell azt is, hogy India nem rendelkezik határain túlnyúló követelésekkel. „Hadászatunk a képességről, nem pedig a militáris szándékról szól” – tette hozzá a katonai elöljáró. Mindezt jól mutatja az is, hogy a korábban háborús szomszéd, Kína viszonyában is béke állt be az 1993-mas, illetve az 1996-os békeszerződéseknek köszönhetően. 2005-ben Szíriával is megköttetett a béke, most pedig Pakisztánon van a sor. Pakisztánban elsősorban a terrorista szervezetekkel kell harcolni, akiket mindaddig nehéz visszaszorítani, amíg a lakosság gyakran félelemből eredően is bújtatja a radikálisokat. Az indiai vezetőség a katonai módszerek alkalmazása mellett nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági befolyásolásnak is.

„Az indiai hadsereg egy életforma” – zárta beszédét a vezérezredes. „A katonák között gyakran szorosabb a kötelék, mint rokonok között, s bár a vallási hovatartozás jól nyomon követhető, az inkább tabutéma”. Hozzátette: hadseregünk apolitikus, célunk pedig a sokszínűség megértése és fenntartása”.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, előadás, 2016

Az irgalmasság iskolája

    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
  • Előző
  • Következő

A Ferenc pápa által meghirdetett rendkívüli szentévben „Az irgalmasság iskolája” címmel indított beszédsorozatot Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.  Az erdélyi szegény gyermekek felkarolását végző Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartotta soron következő előadását.


Az első hívó szóra jött hozzánk Böjte Csaba  – kezdett bele felvezető gondolataiba Horváth József. Az NKE főtitkára szólt arról, hogy tavaly óta vált szorosabbá az intézmény és az alapítvány kapcsolata, amikor az egyetem hallgatói az alapítvány által működtetett intézményekben végeztek karitatív feladatokat. 2015 karácsonyán az NKE hallgatói és dolgozói felajánlásából többek között a csíkszentsimoni gyermekotthon 52 diákja kapott karácsonyi csomagot. A főtitkár szeretné a kapcsolatot tovább erősíteni, ennek része lesz egy nyári tábor, valamint olyan programok, ahol az egyetem hallgatói jobban megismerkedhetnek az alapítvány munkájával és magával Erdéllyel is.

„Jézus nem harapja le a bűnös ember fejét, de a pipogyákat, lustákat nem tudja elfogadni” – mondta előadásának kezdetén Böjte Csaba, aki arra utalt ezzel, hogy az egyházban is egyre több a félő, szorongó ember, aki cselekvés helyett inkább nem tesz semmit. Bár a mindennapi életünk számos módon van leszabályozva, Jézus bátorságra bíztat bennünket, hogy merjünk nagyokat álmodni – tette hozzá a szerzetes. Böjte Csaba szerint az élet egy hatalmas kihívás, egy ajándék a keresztény ember számára.  Az ő életében is az jelentett egyfajta fordulópontot, amikor 24 évvel ezelőtt Déván az első árva kislányt befogadta magához. Aztán nem volt megállás, elkezdték hozni hozzá mindenfelől a szegény sorsú gyerekeket, akiket egy évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztetett.  A többi pedig mondhatni, hogy ma már történelem, hiszen az 1993-ban létrejövő Dévai Szent Ferenc Alapítvány azóta közel ötezer gyermeket fogadott be. Volt, akit csak néhány évre, de sokan voltak, akit 10-15, vagy ennél is több esztendőre. Jelenleg mintegy 80 helységben kettőezer-háromszáznál is több gyereket nevelnek, gondoznak.

„Nem lett könnyebb az életem, de így jobban érzem magam” – állítja ennyi idő után is Böjte Csaba, aki szerint jó lenne, ha a mai embernél is meglenne az odaszentelődés az ilyen feladatok iránt. A szerzetes úgy véli, hogy a feladatok elvégzése által mindenki többé válik, és ez Isten ajándéka.

Böjte Csaba kitért arra is, hogy az ember élete során gyakran kerül szembe megoldhatatlannak tűnő feladatokkal és kudarcokkal is. „Jézus azonban arra bíztat, hogy ne féljünk a kudarcoktól, hiszen azok úgyis ott lesznek az életünkben, ugyanúgy, mint a sikerek.”

Böjte Csaba szerint mindig, minden helyzetben van megoldás, hiszen a világ olyan, mint egy óriási puzzle: minden darabja megvan valahol, csak megfelelően kell azt összerakni. Ebben a szellemben kellene a magyarságnak is gondolkoznia, amihez a hit nagy segítséget ad. „Ha szolgáló szeretettel állunk a feladatokhoz, Isten mellettünk áll” – véli Böjte Csaba. Másképpen nem is tudná elképzelni azt, hogyan sikerülhetett volna 24 év alatt több mint ötezer gyermeket befogadni és ellátni.  „Tégy valami jót és meglátod, milyen sokan melléd állnak” – teszi hozzá a ferences rendi szerzetes, aki szerint Jézus egyetlen parancsot adott nekünk, a szeretet parancsát. Ezt kell követni egész életünk során.

A Böjte Csabával készített interjúnkat a Bonum Publicum áprilisi számában olvashatják majd. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Drónok a katasztrófavédelemben

    • ludovika szabadegyetem_restas agoston
    • ludovika szabadegyetem_restas agoston
    • ludovika szabadegyetem_restas agoston
    • ludovika szabadegyetem_restas agoston
    • ludovika szabadegyetem_restas agoston
  • Előző
  • Következő

Életünk számos területén találkozhatunk ma már a pilóta nélküli repülőgépekkel, azaz a drónokkal. A kezdetben csak katonai célú felhasználást követően ma már olyan tevékenységek esetén is hasznosnak bizonyulnak ezek az eszközök, mint például a sportesemények közvetítése, az időjárás megfigyelése, vagy a katasztrófahelyzetek kezelése. Utóbbiról tartott előadást a Ludovika Szabadegyetemen Restás Ágoston, az NKE Katasztrófavédelmi Intézet munkatársa. 


"Három kisméretű robotrepülőgépet helyeztek készenlétbe a szendrői tűzoltóságon" – adott információt a sajtó 2006 augusztusában arról a hírről, miszerint a világon először Magyarországon állítottak rendszerbe vezető nélküli repülőgépeket (drónokat) a katasztrófavédelem szolgálatában. Az akkori napilapokban arról is olvashattunk, hogy „a szendrői tűzoltó-parancsnokságon folyó, az erdőtüzek oltásának új módszerét kidolgozó modellkísérlet lényeges elemei a tűz műholdas helymeghatározása, a lángok terjedésének robotrepülővel történő felderítése és a robbantással történő oltás. A szendrői tűzoltók által rendezett gyakorlati bemutatókat spanyol, izraeli, szlovák, szlovén, horvát és román szakemberek is megtekintették. A nemzetközi szinten is komoly sajtóvisszhangot kiváltó esemény egyik motorja Restás Ágoston, az eredetileg helikopterpilótaként szolgáló, majd mérnöki és közgazdászi diplomájával tűzoltónak álló fiatalember volt. A ma már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédemi Intézet tanszékvezetőjeként dolgozó szakember a Ludovika Szabadegyetem előadásában megjelent érdeklődők előtt beszélt a drónok alkalmazásáról a katasztrófavédelemben.

Restán Ágoson magyarországi kutatómunkája után 2011-ben mutatkozott be a nemzetközi színtéren: felkérésre Németországban egy ellenőrzött égetés levegőből való megfigyelését végezte egy drón segítségével. Néhány évvel  később  pedig a Dél-Afrikai Köztársaságban „repült” egy illegális nyomortelep fölött, hogy egy katasztrófavédelmi kockázatelemzéshez készítsen felvételeket. A tanszékvezető azonban arra is nagyon büszke, hogy 2013-ban részt vehetett a Zrínyi-Újvár projektben, amelynek során hasznos információkat tudott szolgáltatni a tudományos kutatómunka folytatásához.

A Ludovika Szabadegyetemen a szakember hangsúlyozta: a drónok nem modellrepülők, hanem olyan eszközök, amelyek különböző navigációs készülékekkel, kamerákkal, adatátviteli rendszerekkel vannak felszerelve. Azért nevezzük ezeket légi jármű rendszereknek, mert nemcsak magát a repülő eszközt jelentik, hanem a földi kiszolgáló rendszereket és a szintén a földön tartózkodó pilótát is.

Azon események száma, amelyet katasztrófaként élünk meg, drasztikusan emelkedett az elmúlt időszakban és ez a tendencia várható a jövőben is - fogalmazott Restás Ágoston. A szakember szerint a katasztrófák kezelése során az erőforrások szűkösségével találkozunk, így ezen eszközök használata nemcsak lehetőség, hanem erkölcsi kötelesség is. Katasztrófák esetén ugyanis szükség van arra, hogy minél hamarabb és minél pontosabb képet kapjunk a katasztrófa által sújtott területről.

A csernobili katasztrófa esetén például még nem álltak rendelkezésre ilyen eszközök, segítségükkel valószínűleg sok ember életét meg lehetett volna azok közül, akik a mentésben közreműködtek.  Ipari katasztrófák esetén mindig nagy mennyiségű veszélyes anyag kerül a levegőbe, és a drónokra fel lehet szerelni miniatürizált szenzorokkal, amelyek pontosan  mérni tudják a légköri jellemzőket. Így a repülő GPS koordinátái és a speciális szenzorok segítségével a gázok valós elhelyezkedéséről is tudnak biztos információkat kapni a szakemberek. A szakember szerint azonban a drónnak sem szabad túl közel menni a szivárgás központjához, mert akkor könnyen megeshet, hogy felrobban az eszköz. Emellett természetesen a drónt kiszolgáló személyzet védelméről is gondoskodni kell. Mivel egy a katasztrófák kezelése esetén az idő is nagyon fontos tényező, érdemes a legelőször a helyszínre érkező szakemberek számára biztosítani a pilóta nélküli repülő eszköz használatát.

Földrengések mentési munkálatai során is egyre gyakrabban találkozhatunk a drónokkal, amelyek a terület feltérképezésével segítik a romok alatt lévő emberek mentését. Igaz ez a hegyi katasztrófákra is, ahol ezen eszközök használatával lényeges időmegtakarítást lehet elérni. Restás Ágoston emellett olyan példát is felhozott a drónok alkalmazására, amelynek során vérminták szállítására használták azt Dél-Afrikában. Itt a költségtakarékosság volt az elsődleges szempont. Árvizek és belvizek esetén is hasznos lehet a pilóta nélküli repülők alkalmazása, amelyek légi felvételeket készítenek egy adott területről. Így megfigyelhető például a gátak felszíne és a megállapítható a repedezettség szintje. De az elöntési területetek növényzetének változásából az árvíz lefolyásának idejére is lehet következtetni. A drónok felvételeinek elemzése megszabja a beavatkozás irányát is, így hatékonyan lehet koordinálni a különböző feladatokat.

Restás Ágoston beszélt arról is, hogy a drónok hatékonyan alkalmazhatók erdőtüzek esetén is. A tűzoltás előtti felderítés például jól mutatja a tűz kiterjedését és intenzitását. A tűz frontvonalának feltérképezéséhez nem mindig elégségesek a digitális térképek, hiszen azok egy statikus állapotot jeleznek. Kiegészítő eszközként szükség lehet a drónokra, amelyek dinamikus képeket tudnak készíteni. A felvételek információkat adnak a tűz frontvonaláról, a vegetáció változásáról, a tűz megközelíthetőségéről, a szél terjedési irányáról és erősségéről. A szakember szerint a közepes méretű tüzek esetében hatékony igazán a drónok használata, mivel itt a légi felderítés túl drága megoldás lenne. Ezen eszközök segítségével csökkenteni lehet a beavatkozási időt és így a kárérték is jelentősen csökkenhet. De hasznos a pilóta nélküli repülőgépek használata a tűzoltást követően is: a drónokra szerelt hőkamera segítségével jól láthatóak azok a forró pontok, amelyek megmaradtak a beavatkozás után. Ezzel pedig egy újabb katasztrófahelyzetet előzhetnek meg a szakemberek.

A tanszékvezető elmondta: a drónokkal ma már tüzet is lehet gyújtani, amivel ellenőrzött körülmények között lehet kitakarítani a holt anyagot az erdők aljnövényzetéből. Ezzel megelőzhetőek a sokkal nagyobb kiterjedésű tüzek is. A legújabb kísérletek pedig arról szólnak, hogy az erdőtüzek eloltásában is közvetlenül részt vegyenek a drónok.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Pénzügyi kormányzástant is oktatnak az NKE-n

    • dsc 0108 2
    • dsc 0118 2
    • dsc 0137 2
    • dsc 0143 2
    • dsc 0169 2
    • dsc 0173 2
  • Előző
  • Következő

Az idei tanév második szemeszterében elindult a pénzügyi kormányzástan oktatása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi és közigazgatási karán. A 12 részből álló kurzus a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak közreműködésével valósul meg. A nyitóelőadást Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartotta, február 9-én. A jegybankelnök az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikai változásai kapcsán felhívta a jelenlévő hallgatók figyelmét arra, hogy 2010-től a piac és az állam, valamint az egyensúly és a növekedés harmóniájára épülő gazdaságpolitika van érvényben.

„Az ország állampénzügyei, a monetáris és fiskális gazdaságpolitika nemcsak a politikusok és a szakma, hanem az egyetemi hallgatók körében is nagy érdeklődésre tartanak számot, ezt bizonyítja az a mintegy 200 érdeklődő, aki eljött az újonnan induló kurzus első előadására” – mondta a rendezvény elején Lentner Csaba. Az NKE közpénzügyi és államháztartási intézetének professzora Matolcsy György méltatása kapcsán szólt a jegybankelnök „Egyensúly és növekedés” című, tavaly megjelent könyvéről, amely az elmúlt évek gazdasági megújulásával kapcsolatos ismeretek egyfajta összefoglalója.

A piac és az állam harmonikus együttműködésében látja a gazdasági fejlődés egyik kulcsát Matolcsy György.  A jegybankelnök előadásában elmondta, hogy ennek a korábbi évtizedekhez képest újfajta szemléletnek is köszönhető az a látványos fejlődés, amit a magyar gazdaságpolitika elért az elmúlt években. „Az állam önmagában nem képes a fejlődést fenntartható módon biztosítani, ugyanakkor az állam szabályozó és válságmegelőző funkciói nélkül sem lehet hosszabb távon eredmény elérni” – mondta Matolcsy György. A jegybankelnök a növekedés és az egyensúly harmonikus együttműködését hangsúlyozta, szerinte mindkét tényezőre egyszerre van szükség a gazdaságpolitikában. Ez történt 2010 után, ezért is beszélhetünk teljes megújulásról, gazdaságpolitikai fordulatról- tette hozzá az MNB elnöke. 

A jegybankelnök részletesen is elemezte a 2002 és 2010 között regnáló kormányok szerinte elhibázott gazdaságpolitikáját, amely feláldozta az egyensúlyt a növekedés érdekében. A többi között nagy adóterheléssel, alacsony aktivitási rátával, növekvő államadóssággal jellemezte Matolcsy György ezt az időszakot. A jegybankelnök szerint tehát már a gazdasági világválság előtt rossz szerkezetben működött a gazdaság, a 2008-as események csak tovább mélyítették a gazdasági problémákat.  A 2010-es kormányváltás után az új kabinet első feladata egy fegyelmezett költségvetési politika kialakítása.” Ennek gyümölcsei hamar beértek, hiszen már több éve három százalék alatt tudjuk tartani a költségvetési hiányt”- tette hozzá Matolcsy György. A gazdaságpolitikai fordulat része a fokozatos adócsökkentés és a foglalkoztatás bővítése. A kormányzati gazdaságpolitikát segítette az MNB monetáris tevékenységei is, különösen 2013-tól.

„A fiskális és monetáris politika együttműködésének is az eredménye, hogy már három százalék körüli, fenntartható, egészséges szerkezetű növekedést produkál az ország” – fejtette ki az MNB első embere. Matolcsy György kitért előadásában arra is, hogy 2010-től, ha csak pár százalékkal is, de fokozatosan csökken az államadósság, és az ország néhány éve kikerült az uniós csatlakozás óta folyamatosan meglévő, túlzott deficit eljárás alól. A jegybankelnök szerint a gazdaságpolitika további célja a versenyképesség megerősítése, valamint a növekedés és egyensúly közötti harmónia megőrzése.

A pénzügyi kormányzástan kurzus következő előadásai is a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak bevonásával valósulnak meg. A kötelező tantárgy felelősei: Lentner Csaba egyetemi tanár (NKE) és Palotai Dániel vezető közgazdász (MNB). A Magyar Nemzeti Bank az egyetemi oktatómunkát tankönyvek és jegyzetek összeállításával is segíti.

Az előadásról készült videó itt található: https://www.youtube.com/watch?v=4MhsvOWZSUY&feature=youtu.be


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on