Szűkítés


Kiválasztott Címke

emlékév

Minden Címke 375


Jelenleg 1 bejegyzés található emlékév cimkével

450 éve halt hősi halált Zrínyi Miklós

    • barabas zrinyi2

Négyszázötven éve, 1566. szeptember 7- én halt hősi halált a rommá lőtt Szigetvárból kirohanó védők élén Zrínyi Miklós gróf.

Zrínyi Miklós 1508 körül született, apja a mohácsi csata után Habsburg I. Ferdinánd oldalára állt. Zrínyi 1529-ben kitüntette magát a török ostromolta Bécs védelmében. 1542-ben 400 horvát emberével mentette meg Pest alatt a vereségtől a császári sereget, majd Somló mellett aratott fényes győzelmet, szolgálataiért horvát bán lett. 1543-ban vette feleségül Frangepán Katalint, aki hatalmas birtokot hozott a házasságba, s miután Ferdinánd 1546-ban az egész Muraközt neki ajándékozta, az ország leghatalmasabb főnemesei közé emelkedett.

Zrínyi saját kérésére lett Szigetvár kapitánya. 1563-ban bandérium élén vett részt Miksa királlyá koronázásán, abban a reményben, hogy elnyerheti a megüresedett nádori méltóságot (a tisztség 1608-ig maradt betöltetlen). 1564-ben ismét megnősült, a cseh Rosenberg Éva grófnőt vette el. 1566 elején, mivel az udvartól nem kapott támogatást, tiltakozásul lemondott a szigetvári kapitányságról, majd mégis visszavette, amint híre kelt, hogy Nagy Szulejmán szultán Magyarország ellen készül. A százezer főt számláló török fősereg, amely 300 ágyút is hozott magával, 1566. augusztus 5-én érkezett a vár alá, amelynek meghódítására már régóta készült.

Zrínyi lehetőségeihez képest megerősítette a várat, olaszbástyás földvárrá alakította, a 2500 védő azonban a szokatlanul forró nyárban már az első ágyúlövés előtt elvesztette egyik legfontosabb fegyverét: a várat övező mocsarak kiszáradtak. A védhetetlen újváros két nap alatt elesett, az óváros és a mellette lévő magaslaton álló vár azonban ellenállt, ágyúik súlyos veszteségeket okoztak a töröknek. A szerb származású Ahmed Sokolovic nagyvezír ekkor a megadásért cserébe felajánlotta Zrínyinek Horvátországot és Szlovéniát. Zrínyi nemleges válasza után a török négy nap és négy éjszaka lövette a várat, miközben az aknászok alagutak fúrását kísérelték meg. A várban egyre kevesebb volt a hadra fogható ember, de a védők hősiesen kitartottak, pedig élelemhiány és vérhas tizedelte őket. Augusztus 21-én elesett az óváros, és a védők a várba szorultak vissza. A török augusztus 26-án indította meg a döntőnek szánt rohamot, de visszaverték őket, a falak alatt holtan maradt Ali budai pasa és a török tüzérség vezetője is. A tomboló Szulejmán augusztus 29-én, a mohácsi csata negyvenedik évfordulóján személyesen irányította az újabb általános rohamot, de hiába: az ostromlók több ezer halottat vesztettek.

Szeptember 5-én aztán a török aknászok sikerrel jártak, hatalmas robbanások rázták meg a várat. A megrongálódott falon janicsárok ezrei nyomultak át, Zrínyiék azonban a törökök hulláival torlaszolták el a rést. A hetvenkét éves Szulejmán másnap meghalt, bár ezt eltitkolták, sőt a harci morál növelése érdekében a halott uralkodót díszruhában egy székbe ültették, és elvonultatták előtte a sereget. A halálhírt csak a vár eleste után jelentették be.

A rommá lőtt belső várba visszaszorult, reménytelen helyzetbe került védők esküjükhöz hűen felkészültek a halálra. 450 évvel ezelőtt páncél helyett ünneplőbe öltöztek. Ezután a kapitány kinyittatta a kaput és megmaradt 300 embere élén, egyik kezében zászlóval, a másikban karddal kirontott a várból. A kézitusában három kivételével minden védő elesett, köztük Zrínyi Miklós is.

Zrínyi Miklós és a vele harcoló magyar és horvát katonák hőstette olyan történelmi esemény, amely máig kiható nyomot hagyott a magyar és a közép-európai nemzeti emlékezetekben, a szigetvári várat pedig szimbolikus hellyé tette a magyar, a horvát és az osztrák-stájer történelmi hagyományvilágban. Unokája, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében állított neki méltó emléket. A várvédők hősi kirohanása több festményt és irodalmi alkotást ihletett. Zrínyi hősi halála azóta is a hűség és a hazaszeretet példája, ezt a példaértékű helytállást ismerte el a Civitas Invicta – Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló törvény, amelyet az Országgyűlés 2011. október 17-én fogadott el.

A várkapitány és seregének hősies helytállásának évfordulója alkalmából a 2016-os évet Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 emlékévvé nyilvánította a kormány tavaly, a programsorozat előkészítésére és lebonyolítására emlékbizottságot hozott létre, amelynek elnöke az NKE oktatója, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója, Dr. Hóvári János.

Az idei Zrínyi-emlékév programjai február óta zajlanak országszerte, és Szigetvár mellett többek között Pécsen, Budapesten, Munkácson, Beregszászon is megemlékeznek Zrínyi Miklósról és a család más tagjairól, például Zrínyi Ilonáról. Emellett a kormány a szigetvári várat nemzeti emlékhellyé nyilvánította, így az egykor Zrínyi Miklós által védett erődítmény a magyar nemzet legfontosabb emlékhelyei közé került.

Szigetváron 1994 óta magyar-török emlékpark is áll, benne Szulejmán és Zrínyi szobrával. A szultán belső részeit Szigetvár mellett temették el, és föléjük szentélyt emeltek. Tavaly decemberben jelentették be, hogy a szigetvár-turbéki szőlőhegyen minden valószínűség szerint megtalálták a sírhelyet, az egykori mauzóleumot, valamint egy oszmán kori települést. A helyszíni kutatásokban az NKE hadirégész csoportja is közreműködött Prof.Dr. Padányi József tudományos rektorhelyettes vezetésével.

Illusztráció: Barabás Miklós

Megosztás a Facebook-on