Szűkítés


Kiválasztott Címke

fenntarthatóság

Minden Címke 430


Jelenleg 4 bejegyzés található fenntarthatóság cimkével

Klíma ügye(in)k

    • fokep
    •  dsc8664 2
    •  dsc8674 2
    •  dsc8688 2
    •  dsc8710 2
    •  dsc8751 2
    •  dsc8756 2
    •  dsc8758 2
    •  dsc9360 2
    •  dsc9405 2
    •  dsc9410 2
  • Előző
  • Következő

„Bárki, aki képes megoldani a vízzel kapcsolatos problémákat, két Nobel-díjat érdemel: egy tudományosat és egyet a békéért” – hangzott el John F. Kennedy híres idézete a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Országos Fenntarthatósági Szakmai Napján, amelyet az egyetem Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinete tartott vízgazdálkodás, urbanizáció és éghajlatváltozás témában. Áder János köztársasági elnök fővédnöksége alatt szervezett nemzetközi tudományos konferencián képviseltették magukat a szakma neves kutatói, tudósai és gyakorlati szakemberei.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora megnyitóbeszédében felidézte az elmúlt napok viharait, amikor Budapestet és számos más magyar települést özönvízszerű eső árasztott el, egy óra alatt hónapokra elegendő csapadék hullott le, megbénítva ezzel a város közlekedését. „Ez a vihar nemcsak azt mutatta meg, hogy milyen drámai eseteket alakít ki az egyre gyorsuló éghajlatváltozás, hanem rávilágított, hogy mennyire sérülékenyek a településeink. Ezrek élete, vagyona, biztonsága kerülhet veszélybe még azelőtt, hogy a polgárok és az állami szervek védekezni tudnának” – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy 2050-re az emberiség csaknem 80%-a városban fog élni, így az egyre dinamikusabban gyorsuló urbanizálódás hatalmas kihívást jelent a városok irányításában, menedzselésében és tervezésében egyaránt. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek markáns közpolitikai küldetése van. Ebből a küldetésből következik, hogy tudományos alapossággal kell foglalkozni a világot és hazánkat egyaránt formáló jelenségekkel, különösen azokkal, amelyekben az állam, a kormányzat szerepet vállal. Ezek közé tartoznak a klímaváltozás, az éghajlatváltozás és a vízválság” – emelte ki a rektor. Az egyetemen így központi szempont a vízgazdálkodás, amellyel 2017 óta önállóan, a Víztudományi Kar égisze alatt foglalkoznak. Emellett az NKE együttműködési megállapodást kötött a nigériai szövetségi vízügyi minisztériummal, ahol az egyetem oktatói és kutatói a társintézmények segítségével megkezdték az afrikai ország vízhálózatának feltérképezését és továbbképzési rendszerének kialakítását.

A fővédnöki köszöntőt Kőrösi Csaba, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója tartotta meg Magyarország köztársasági elnökének nevében. „Urbanizáció és klímaváltozás. Két olyan folyamat, amely nagymértékben befolyásolja a társadalom fejlődésének irányait, esélyeit és kockázatait, szélsőséges esetben pedig a ma ismert civilizációnk sorsát is!” – fejtette ki. Felhívta a figyelmet, hogy a problémákat nem elég lokálisan vagy regionálisan értelmezni, hiszen már globális léptékű kihívással állunk szemben. Fontos megreformálnunk a városról kialakított képünket, hiszen fenntarthatatlan a szigetszerűen kialakuló megapoliszok képe, amelyek nem tudnak beilleszkedni a külső környezet komplexitásába. Át kell alakítani a versenyképességi erőforrásainkra épülő stratégiánkat is, amelyhez gondolkodásváltás és technológiaváltás egyaránt kell, hogy párosuljon. Kőrösi Csabának két kérése volt a megjelent tudósokhoz: az egyik, hogy segítsék a szakpolitikák döntéselőkészítését, mutassák meg a fejlődés irányát, a másik, hogy segítsenek megtalálni a fejlődés sarokköveit, ahol komoly változtatásokat kell eszközölni.

Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Hidrológiai programjának elnöke kiemelte, hogy a klímaváltozást és a víz okozta konfliktusokat nem szabad csupán mérnöki szempontból megközelíteni, hiszen a vízügy fontos szociológiai és politikai kérdés. Az NKE tanára kiemelte, hogy a következő 18 hónap kihívása a nagy mértékű népvándorlás lesz, míg a következő 10 évben a legnagyobb kockázati faktor a vízproblémák, a szélsőséges időjárás, a klímaváltozás figyelmen kívül hagyása, valamint ezek szociális következményei lesznek. Rávilágított, hogy a föld vízkészletének csak 0,07%-a áll rendelkezésre, ezt tudjuk közvetlenül felhasználni. „Egy vízválság küszöbén állunk” – hívta fel a figyelmet. Szöllősi-Nagy András beszélt az éghajlatváltozásról is, amelynek megléte nem probléma, viszont a mértéke sokkal nagyobb baj. Az éghajlatunk változása folyamatosan gyorsul, a megszokott ciklikusság rendszere felborult. Ismertette, hogy a világ lakossága 2050-ra 9 milliárdra fog emelkedni, amelynek 60%-a azon az ázsiai kontinensen lesz kényszerű élni, ahol a föld felhasználható vízforrásának csupán a 30%-a található. „A politikusoknak nem szabad kiugraniuk a klímaegyezményekből, hiszen ez gyakorlatilag felér egy emberiség elleni bűntettel” – nyomatékosította a helyzet komolyságát.

Prof. Dr. Carles Vörösmarty, a City College of New York magyar felmenőkkel rendelkező kutatója a klímaváltozás és az urbanizációs fejlődés kapcsolatáról tartotta előadását. Megállapította, hogy kollégáival közösen egy céljuk van: megmenteni a világot. Carles Vörösmarty ismertette, hogy a technológia fejlődésével manapság sokkal részletesebben tudják kutatni a szakterületet, számos adat gyűjthető az urbanisztika vonásában. Kifejtette, hogy urbanizációs szempontból az elmúlt évtizedek során hatalmas változások következtek be. 2007-ben megfordult a vidékiek és a városiak aránya, mára több ember él városokban, megapoliszokban, mint vidéken. Ez potenciális probléma lesz az emberiség számára, hiszen 2050-re a világ 2/3-a városlakó lesz, aminek következményeként sokkal nehezebb lesz kezelni a természeti katasztrófákat. Az urbanizációs folyamatok hatalmas környezetszennyezéssel is járnak, az emberek ökológiai lábnyoma befolyásolja klímánkat. „Az emberek önmaguk határozzák meg a bolygó éghajlatát és az éghajlat változását” – mondta.

Prof. Dr. Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozásra nem csak most eszmélt föl az emberiség, hiszen a tudóstársadalom már közel 200 éve felfedezte a problémát. Az üvegházhatással kapcsolatban kifejtette, hogy elengedhetetlen a jelenlegi élőlények számára, hiszen ez +30 °C –os meleget biztosít ökoszisztémánkban. Azonban nem mindegy, hogy az ember milyen gázokkal telíti túl a légkört. Ilyen gáz a széndioxid, a metán, a dinitrogénoxid, valamint a freon. Ezekkel az a probléma, hogy magas a légköri tartózkodási idejük, 50, 70 vagy akár 200 évig is a légkörben maradhatnak. „Ükunokáink is az általunk termelt gázok hátrányos hatásait fogják élvezni” – mondta. Az ELTE professzora kiemelte, hogy a legnagyobb probléma az, hogy már most is vannak olyan régiói a földnek, ahol a felmelegedés elérte a +2°C-ot, amely már visszafordíthatatlan károkat okoz környezetünkben. A párizsi klímacsúccsal kapcsolatban kifejtette, hogy hosszas viták és óriási kudarcok előzték meg, végül 2015. december 12-én fogadták el a klímaegyezményt, amely 2016. november 4-én lépett érvénybe. A klímaegyezményt ratifikáló országok vállalták, hogy tartják magukat azokhoz a kritériumokhoz, amellyel +2°C-hoz közeli állapoton lehet tartani a felmelegedés szintjét. Az már a jövő kérdése, hogy a világ vezető országai, ipari nagyhatalmai betartják-e az egyezményben foglaltakat. Ezzel kapcsolatban megkérdezték az ENSZ főtitkárát, hogy van-e más lehetőség a föld megmentésére: „Nincs B terv, mivel nincs B bolygó!”

A konferencia délelőtti programja délután is folytatódott, ahol a résztvevők különböző szekcióüléseken vehettek részt. A szekciók blokkjain belül szó esett a fenntartható városokról, a települési vízgazdálkodásról, települési élelmiszerbiztonságról, a városi ökoszisztémákról, valamint fenntartható emberarcú gazdaságról.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az NKE is figyel a fenntarthatóságra

    • fokep
    •  dsc4913 2
    •  dsc4924 2
  • Előző
  • Következő

Századunk egyik legnagyobb kihívása a fenntarthatóság, amelyre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is egyre nagyobb figyelmet fordít – hangzott el a „Közszolgálat karbon lábnyoma” című tudományos rendezvényen, az NKE Hungária körúti campusán. A rendezvényen szó volt arról a felmérésről is, amelyben a Ludovika campust vizsgálták meg a szakemberek ökológiai szempontból. Elhangzott az is, hogy nemrégiben nemzetközi környezetügyi kutatócsoport alakult az egyetemen. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tavaly alakult meg a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet (FFTK), amely önálló szakpolitikai központként megjeleníti a fenntartható fejlődés szempontjait az intézmény oktatási, kutatási és képzési tevékenységének teljes spektrumán. A kabinet vezetője, Baranyai Gábor elmondta, hogy hamarosan elkészül az a tankönyv, amely az állam szerepét mutatja be a fenntartható fejlődés biztosításában. „Ez a tankönyv már az ősszel induló államtudományi mesterképzés hallgatói számára is elérhetővé válik, akik külön tantárgy keretében tanulmányozhatják a témát”- tette hozzá Baranyai Gábor. A szakember szólt arról is, hogy igyekeznek minél több tudományos rendezvényt is tartani a fenntarthatóságról, a többi között a közeljövőben klímaügyi konferenciát is szerveznek. A kabinet vezetője elmondta, hogy tavaly készítettek az NKE Ludovika campusáról egy fenntarthatósági felmérést, amelyben számos javaslatot is megfogalmaztak a jövőre vonatkozóan. Az ökológia szempontú átvilágítás során a campushoz tartozó épületeket, elsősorban a főépületet, valamint az Orczy-parkot vizsgálták. „Megnéztük a többi között a hűtés-fűtés, az elektromosság, a vízhasználat és a közlekedés helyzetét és ezekkel kapcsolatban konkrét javaslatokat is kidolgoztunk, amelyeket modelleztünk is”- fogalmazott Németh Zsolt, az FFTK tudományos főmunkatársa. A szakember szerint a főépület energetikai rendszere sok esetben nem működik energia-hatékonyan, például szükség lenne a gázfűtésű kazánok felújítására vagy az épület nanoszemcsés hőszigetelésére. Az elektromos rendszer optimalizálásával, például a számítógépek és egyéb technikai eszközök éjszakára való kikapcsolásával is sok energiát és pénzt takarítana meg az intézmény, aminek már vannak megmutatkozó jelei.  Németh Zsolt elmondta, hogy az ivóvíz takarékosság mellett szükség lenne a csapadékvíz hatékonyabb hasznosítására és az Orczy parkban található kutak restaurálására. Mindezekkel is jelentős energia-megtakarítást érhetne el az egyetem a szakember szerint. De a kabinet által megfogalmazott javaslatok között vannak olyan érdekességek is, mint egy tanösvény vagy egy közösségi kert létrehozása, amellyel környezettudatosabb szemléletre lehetne nevelni az egyetemi polgárokat.  A tudományos főmunkatárs úgy látja, hogy a campus szervezettebb közlekedési rendszere, a megfelelő vonalvezetésű és kivilágítású utak, vagy például bekamerázott kerékpártárolók építése szintén sokat lendítene az intézmény energiahatékonyabb működésén.

A fenntarthatóság biztosítása a jövő egyik kulcskérdése az MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont munkatársa szerint is. Fleischer Tamás elmondta, hogy a környezetvédelem a 70-es években került középpontba, az akkori olajárrobbanás rádöbbentette a döntéshozókat is, hogy komolyan kell venni a fenntarthatóság kérdését, hiszen a Föld energiakészletei végesek. Minderre erősítettek rá később a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek is. A szakember szerint a jelen szükségleteit a jövő lehetőségeinek felélése nélkül kell biztosítani, ezt takarja alapvetően a fenntartható fejlődés kifejezés is. Fleischer Tamás előadásában beszélt az ökológiai lábnyomról, amely azt fejezi ki, hogy az adott technológiai fejlettség mellett az emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Az úgynevezett karbon lábnyom pedig a kibocsájtott szén-dioxid mennyiség egyfajta mérőszáma. Ez az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekedett világviszonylatban, manapság azonban mintha egy kicsit megállt volna ez a növekedés.

Nemrégiben nemzetközi környezetügyi kutatócsoportot alakult az egyetemen, amelynek működéséről Lakatos Péter egyetemi docens beszélt. A kutatócsoport vezetője elmondta, hogy fő feladatuk a fenntarthatóság közszolgálati aspektusainak vizsgálata, elsősorban a CO2 kibocsájtás mérése és azok közzététele a hallgatók számára. „A kutatócsoport missziója, hogy saját területén és hatókörében támogassa mindazokat a tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak Magyarország és a hazai közszolgálat esetében a fenntarthatóság megteremtéséhez”- fogalmazott Lakatos Péter, aki azt is hozzátette, hogy hazai és nemzetközi intézményekkel is kötöttek már együttműködési megállapodást.

Idén a kazahsztáni Astanaban rendezik meg a világkiállítást, amely a jövő energiáit hivatott bemutatni. A június 10-én nyíló expón a világ 100 országából érkező mintegy 140 cég, közöttük két magyar társaság mutatja majd be legújabb fejlesztéseit. A 1.5 milliárdos költségvetésű rendezvényről Kárteszi Nándor attasé, miniszteri biztos beszélt a tudományos konferencia résztvevőinek. A balti országok fenntarthatósággal kapcsolatos eredményeiről Yugi Agafonov, a rigai egyetem oktatója beszélt a rendezvényen.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az éghajlatváltozás alapvetően a vízről szól

    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapvető feladata, hogy foglalkozzon azzal a kormányzati tevékenységgel, amelynek eredményeképpen megváltoztatható a jogalanyok gazdasági, politikai és állampolgári magatartása - hangsúlyozta Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, a klíma és víztudomány összefüggéseivel foglalkozó nemzetközi konferencián, a Ludovika főépület dísztermében. Az országos fenntarthatósági szakmai napon az előadások mellett interaktív kiállítások színesítették a programot, így például mozgólabor, divatbemutató és „csendalagút”, valamint a Tükörben a Világ című kiállítás is várta az érdeklődőket.

„A fenntartható fejlődés mindazt magában foglalja, ami a természettel és önmagával harmóniában élő, emberhez méltó életkörülményeket biztosító társadalmakat jellemzi”- mondta köszöntőjében Patyi András. Az NKE rektora szerint, ha nem változik meg az emberek viszonya természeti környezetükhöz, akkor nem lehet érdemben beszélni a fenntartható fejlődésről. Az NKE ezért is kezdeményezi a fenntarthatósággal foglalkozó tudományágak művelői közötti párbeszédet, hiszen csak így lehet felelősségteljes döntéseket hozni, megfelelő stratégiát alkotni. Elhangzott, hogy az NKE létrehozta saját fenntarthatósági kabinetjét, amely mind a hazai felsőoktatási rendszerben, mind a nemzetközi kapcsolatokban motorja kíván lenni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek terjesztésének. Patyi András elmondta azt is, hogy az egyetem számára különösen fontos, hogy a novemberi Budapest Víz Világkonferencia előkészítésében is szerepet vállalhat.

„Bár évtizedek óta tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok felhalmozódása a légkörben globális klímaváltozást okoz, ma is egy jóval forróbb világ felé tartunk” - mondta előadásában Mark S. McCaffrey. Az Earth Child Institute vezető munkatársa hozzátette: a tavalyi volt a valaha mért legforróbb év az emberiség ismert történetében, ráadásul a múlt hónapban új rekordot döntött a globális széndioxid-kibocsátás. A szakember szerint a változás hatásai Magyarországot sem kerülik el, így ha ugyanilyen ütemben égetjük tovább a fosszilis energiahordozókat, a Balaton 2070-re teljesen kiszáradhat. Mark S. McCaffrey beszélt arról is, hogy a jelenlegi migránsválság oka a klímaváltozásban is kereshető, hiszen 2008-ban egy súlyos szárazság miatt több százezer szíriai volt kénytelen elhagyni szülőföldjét.

A következő években, évtizedekben a vízellátás problémája jelenti majd a legnagyobb kockázatot a világban, így nem lehetséges fenntartható gazdasági növekedés fenntartható vízgazdálkodás nélkül – mondta beszédében Stefan Uhlenbrook. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) vízügyi programjának (World Water Assessment Program, WWAP) vezetője szerint az ipar 30, míg a mezőgazdaság 90 százalékban függ a víztől, ezért az egyre nagyobb vízhiány jelentősen befolyásolja a fenntartható fejlődést. „A Világbank nemrég közétett tanulmánya szerint a vízzel való hatékonyabb gazdálkodással gazdasági fejlődést lehet elérni” – tette hozzá a szakember. Stefan Uhlenbrook is hangsúlyozta a klímaváltozásnak a tömeges migrációban betöltött szerepét, amelynek kapcsán megjegyezte: a vízhiány és a klímaváltozás miatt 2050-ig mintegy 200 millió embert érinthet a migráció.  A Világbank elemzése rámutat arra is, hogy a jövőben a bruttó hazai termék (GDP) mintegy hat százalékát "élheti fel" a vízhiány a világ számos régiójában, így például Közép-Ázsiában és Kínában, amennyiben nem történnek változások a fenntartható vízpolitika irányába. Stefan Uhlenbrook szerint ilyen megoldást jelenthetnek a fenntartható vízgazdálkodásba történő befektetések, amelyek révén új munkahelyek jöhetnek létre.

Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Víztudományi Oktató Intézetének volt rektora és az NKE oktatója előadásában úgy fogalmazott: a klímaváltozás legfőképpen a vízről szól, ugyanis a felmelegedés súlyosan érinti a Föld hidrológiai ciklusát, amelynek eredményeként felgyorsult a felhőképződés, több és extrémebb mennyiségű csapadék esik, egyre több az áradás és az aszály is. A szakember elmondta, hogy az elmúlt évtizedek természeti katasztrófáinak 80 százaléka kötődik a vízhez, ezek a jelenségek képesek teljes országok gazdaságát megbénítani, mint ahogy az történt Pakisztán esetében is, 2010-ben. Szöllősi-Nagy András hangsúlyozta: a klímaváltozás hátterében az emberiség létszámának drasztikus növekedése áll, az emberi felhasználásra alkalmas víz mennyisége pedig egyre inkább korlátozott. A szakember szerint ebben a helyzetben a mostaninál sokkal rugalmasabb intézmény- és infrastruktúra-rendszereket kell kialakítani a változás káros hatásainak kivédésére. Ebben igyekszik segíteni a Budapestre szervezett novemberi Víz Világtalálkozó is.

Kevin James Noone, a stockholmi egyetem professzora szerint egyetlen személy sem alkalmas a klímaváltozás rendkívül összetett problémájának megoldásához, ehhez olyan fórumokat kell teremteni, ahol a káros hatásokra a társadalom különböző szegmenseiből - kormányzat, civil társadalom, egyházak, gazdasági vállalatok - érkező személyek együttesen keresik a választ.   "Nincs idő a pesszimizmusra" - fogalmazott Kevin James Noone, aki szerint a teljes rendszer szintjén kell gondolkozni.

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait leginkább a vízzel kapcsolatos problémákban fogjuk érzékelni- mondta előadásában Joó István. A Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos szólt arról, hogy Magyarország területének negyede van kitéve az árvíz veszélyének, amelynek fokozódását jól mutatja, hogy az elmúlt 17 évben nagyobb folyóinkon 8-szor volt jelentősebb árhullám. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat a megvalósítás irányába kell elmozdítani, aminek egyik fontos állomása lehet a novemberi budapesti Víz Világtalálkozó. A miniszteri biztos a sürgető feladatok között kiemelte a nemzetközi vízügyi rendszer minél hatékonyabb átalakítását.

Ha egy igazán fenntartható ökológiai rendszert szeretnénk kialakítani, akkor abba érdemes lenne már most belevágni- mondta előadásában Zlinszky János. A biológus, ökológus szakember szerint ehhez a többi között szükséges a nemzeti politikák kialakítása, az intézményépítés, a kockázatbecslés- és kezelés, valamint a minél hatékonyabb katasztrófa megelőzés is.

Ma még nem beszélhetünk a klímaváltozás környezetjogáról, pedig szükséges lenne annak kialakítása - hangsúlyozta a rendezvényen Fülöp Sándor.  Az egykori országgyűlési biztos szerint a klímaváltozás jelentős társadalmi konfliktusokkal is jár, amely lehet generációk közötti és generációkon belüli is. A szakember szólt a második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiáról (NÉS-2), amely meghatározza a klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges hazai feladatokat, továbbá iránymutatást ad az éghajlatvédelem és fejlesztéspolitika összehangolásához.

Ma már elsősorban arra kell koncentrálnunk, hogy az éghajlatváltozás okozta szélsőséges eseményekre időben felkészüljünk- mondta előadásában Hetesi Zsolt. Az NKE oktatója szerint az Északi-sark jegének rohamos csökkenése miatt egyre szélsőségesebb lesz időjárásunk, de az olvadással felszabaduló metán tartalmú anyagok is további kedvezőtlen folyamatokat indíthatnak be. A szakember szerint a magyar táj jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy hatékonyan tartsa meg az országba érkező vizet, erre a kistáji rendszerek kialakítása és megerősítése lehetne egyfajta megoldás.

A rendezvényen a plenáris előadásokat követően több szekcióban folytatódott a munka, ahol olyan témákat mutattak be az előadók, mint az éghajlat változása által kiváltott társadalomi, környezeti, gazdasági jelenségek és az azokra adható megoldások. Szó volt a többi között olyan rendszerekről is, amelyek a társadalom valamely részét képesek ellenállóvá tenni az éghajlatváltozás várható következményeivel szemben. Külön szekció foglalkozott a klímaváltozás biztonságunkat fenyegető hatásaival és az azokra adható válaszok kutatásával csakúgy, mint a bioszféra tűrőképességét is befolyásoló emberi tevékenység és az éghajlatváltozás együttes hatásaival. Külön tagozat tárgyalta a környezeti jog és az éghajlatváltozás, valamint a vízpolitika és a vízgazdálkodás kérdéseit. Az eseményen szó volt a 2015-ös párizsi klímacsúcsról, és a közelgő COP22 csúcsértekezlet hatásainak és lehetőségeinek elemzéséről is. A rendezvény a KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében valósult meg.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak. 

Megosztás a Facebook-on


A változásnak önmagunkból kell kiindulnia

    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
  • Előző
  • Következő

A 2016-os Országos Fenntarthatósági Szakmai Nap előestéjén „Tükörben a világ” címmel nyílt kiállítás az Orczy úti Kollégiumban, amely Földünk és az emberiség kapcsolatát elemzi. Az esemény címét az a Gogoltól ismert idézet adta, amely azt mondja, „ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde!” A megnyitón Vida Gábor, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartott előadást.

Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlődés gondolatával kapcsolatban hajlamosak vagyunk hibába esni, mégpedig azáltal, hogy mindennek csak a jó oldalát vizsgáljuk. Az emberiség létszámnövekedéséről, az anyagi jólét emelkedéséről, a tudomány és a technológia robbanásszerű változásairól beszélünk, holott ezeknek megannyi káros következménye van. A Föld könnyen elérhető ásványkincseit már kitermeltük, az édesvíz készleteket túlfogyasztottuk, a termőtalajt erodáltuk és degradáltuk, miközben veszélyes, ugyanakkor elviselhetetlen klímaváltozás felé haladunk, egyre gyorsuló tempóban. Mindezt jól mutatja az a tény is, hogy a valaha mért tizenhat legmelegebb év közül tizenötöt 2000 után tapasztalhattunk meg. A legnagyobb baj azonban az, hogy az ökológiai rendszer véges, s a gazdasági és a társadalmi rendszer csak ennek rovására képes növekedni. A WWF 2014-es Élő Bolygó Jelentése már arról számol be, hogy csupán 1970 óta az ismert állatok fele elpusztult, amely nagymértékben köszönhető az intenzív szén-dioxid szint emelkedésnek.

A szén-dioxid mennyiségi csökkentésének jelenleg két útja ismert. Az egyik a megújuló energiaforrásokra való áttérés, ám ez sajnos nem valósítható meg olyan gyorsasággal, hogy a katasztrófa elkerülhető lenne. A másik az úgynevezett „technofix megoldás”, ami a szén-dioxid átalakítását és a geológiai rétegekbe történő visszavezetését jelenti (Carbon Capture and Storage). A párizsi klímacsúcs értelmében több mint 40 gigatonna szén-dioxid eltüntetésére lenne szükség ahhoz, hogy 2050 után beindulhasson a negatív emisszió. A tűzoltás mellett azonban valódi attitűdváltásra lenne szükség. Amíg az Egyesült Nemzetek Szervezete által közreadott 2030-ig érvényes fenntartható fejlődési programterv tartalmazza a gazdasági növekedés követelményét, addig a tényleges átalakulás csak vágyálom lehet, mivel az anyagi gyarapodás ellehetetleníti a többi terv megvalósítását. Ahelyett, hogy a környezetünkön akarnánk változtatni, mi magunknak kell megváltoznunk: meg kell tanulnunk harmóniában élni embertársainkkal, a természettel és Istennel – figyelmeztetett az előadó.

A „Tükörben a világ" című kiállítás az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. jóvoltából jött létre, és a  június 10-ig tekinthető meg az Orczy úti Kollégiumban.


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szlágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on