Szűkítés


Kiválasztott Címke

filmvetítés

Minden Címke 452


Jelenleg 1 bejegyzés található filmvetítés cimkével

'56-ról a volt kormányfő szemével

    • fokep
    •  dsc7363 2
    •  dsc7377 2
    •  dsc7387 2
    •  dsc7397 2
    •  dsc7399 2
    •  dsc7409 2
    •  dsc7422 2
  • Előző
  • Következő

„1956 egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt”- mondta el Boross Péter volt miniszterelnök az Orczy úti Kollégiumban tartott rendezvényen, ahol a jelenlévők a Szabadság vihara című, '56-os dokumentumfilmet is megtekinthették.

Az elsősorban hallgatók számára szervezett filmklub vendége Boross Péter, egykori miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke volt. A rendszerváltás utáni időszak második kormányfője az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Budapesti Forradalmi Bizottság és az értelmiség forradalmi tanácsának tagja volt. 1957-ben a forradalmi tevékenységei miatt letartóztatták, majd internálták. 1959-ig rendőri felügyelet alatt állt. Ebben az időszakban hosszú ideig egzisztenciális gondokkal küzdött: volt segédmunkás, képügynök, protekcióval vendéglátó-ipari ellenőr és csapos is.

Boross Péter szerint 1956-ban az emberekben felszínre kerültek a megaláztatások miatti keserű érzések. A II. világháborút követően a nemzet első arculcsapása az 1945-ös földosztás volt, amelynek eredményeképpen elvették a tulajdonosaiktól a 100 hold fölötti birtokaikat és 2-3 holdanként osztották ki az emberek között. 1946-ban megkezdődött a köztisztviselői kar megtisztítása, amelynek során számos jegyzőt, főjegyzőt távolítottak el, helyükbe pedig elemi iskolai végzettségű embereket ültettek. Az egykori kormányfő szerint a rendszerre végig jellemző volt a primitivitás, azaz a fontos pozícióknak a nagyon gyenge képességű, de könnyen irányítható emberekkel való feltöltése. Az új politikai rendszer különösen gyűlölte a tanárokat, akik kevesebb fizetést is kaptak, mint a többi közszolga. 1948 és 1953 között ráadásul valódi terrorrendszer működött az országban, mai ismereteink szerint mintegy 1 millió ember ellen folyt valamilyen eljárás. Boross Péter szólt arról is, hogy az akkori politikai vezetés a magyar történelem dicsőséges, a nemzeti érzéseket is fenntartó szabadságharc-élményeit is relativizálta, lekicsinylően szóltak ezekről a történetekről. A volt miniszterelnök október 23-ával kapcsolatban elmondta, hogy ő is részt vett a Kossuth téri tüntetésen, ahol nagyon felszabadult hangulatban beszélgettek egymással az emberek. „Jó volt ott lenni, volt tréfa, vicc, vidámság és minden” – tette hozzá a Boross Péter. Elhangzott, hogy az október 25-i parlamenti sortűz azért volt, hogy megrémüljenek az emberek, de az pont az ellenkezőjét váltotta ki.  Szerinte a szovjetek azért nem avatkoztak be a folyamatokba azonnal, mert azt gondolták, hogy a magyar kormány úrrá lesz az eseményeken. „Úgy tűnt, mintha kivonulnának az országból, de aztán visszajöttek modernebb fegyverekkel, harckocsikkal”- hangsúlyozta Boross Péter, aki szerint később kiderült, hogy a Szovjetunió egyetlen országot sem volt hajlandó „kiengedni” a saját érdekszférájából. Nagy Imrével kapcsolatban azt mondta, hogy mivel leszámolva önmagával vállalta a halált, tiszteletet érdemel, de az általa képviselt politikai eszme is nagyon távol állt a magyar emberektől. A rendezvényen szó volt Kopácsi Sándor akkori budapesti rendőrfőkapitányról, akit Boross Péter egyszerű, de jó eszű embernek tartott és később barátságba is került vele. „Tipikus magyar sors volt az övé, hiszen 56-ban válaszút elé került és úgy döntött, hogy nem fordul a forradalommal szembe”- tette hozzá a volt kormányfő. A rendszerváltás kapcsán megjegyezte, hogy bár az vértelen volt, de az akkori világpolitikai helyzetben egyáltalán nem volt könnyű kiharcolni a szabadságot, a demokráciát. „1956-ot és 1989-et azonban nem lehet egy lapon említeni, hiszen amíg az előző igazi forradalom volt, az utóbbi az egyezkedések, tárgyalások időszaka volt”- tette hozzá Boross Péter.

A beszélgetést követően a résztvevők megtekintették a Szabadság vihara című amerikai dokumentumfilmet, amely a magyarországi eseményeket az 1956-os melbourne-i olimpián történtek kapcsán mutatja be.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on