Szűkítés


Kiválasztott Címke

hősök napja

Minden Címke 500


Jelenleg 1 bejegyzés található hősök napja cimkével

Magyar Hősök Emlékünnepe

    • fokep
    •  dsc9776 2
    •  dsc9795 2
    •  dsc9803 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából a Ludovika Főépülete előtti Névtelen Hősök szobornál koszorúzott az NKE vezetősége. Prof. Dr. Patyi András rektor a tiszteletadást megelőzően kiemelte: idén 100 éve fogadta el az  Országgyűlés azt a törvényt, amely emléket állít mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért.

IV . Károly magyar király (1916-1918) kezdeményezésére 1917 tavaszán fogadta el az országgyűlés az akkor dúló világháborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló 1917. évi VIII. törvénycikket, mely kimondta: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.” A Nagy Háború nem csak a harctéren hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékművet a hálás utókor. 1924-ben újabb törvénnyel erősítették meg a hősök iránti tiszteletet. A  megemlékezések 1925-től váltak rendszeressé: országszerte egyházi szertartásokkal, koszorúzásokkal emlékeztek meg, amelyeken kötelezően részt vettek a honvédség és a rendvédelmi testületek képviselői, a bajtársi egyesületek és a fiatalok szervezetei. A második világháború után, a kommunizmus éveiben ezt az ünnepet tilalommal sújtották, eszmei üzenetét eltörlendőnek ítélték. Egészen a rendszerváltás utánig kellett várni, amíg megszületett a 2001. évi LXIII. törvény, amely a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját ismét a Hősök Emlékünnepévé nyilvánította. 

Alig lehet a háborúnál valami nagyobb dolgot elképzelni. – Talán csak a béke nagyobb nála. – De a béke nagyságát is csak a háborúban ismerjük fel teljes egészében. A háború az, amely a béke nagy jelentőségét különösen kidomborítja, és azt különösen kívánatossá teszi. – Viszont a háborút is teljes jelentőségében csakis a békében, illetve a békével összevetve ismerhetjük fel. A béke és háború tehát szorosan összetartozó fogalmak. – Mint fény és árnyék, ugyanazon élet két arculata. Az egyik értelme a másikban rejlik. A háború értelme a jobb békéért való küzdelemben rejlik, amely nélkül oktalan pusztítás lenne. A háború valódi célja tehát a béke, a valódi béke. A békének ugyan nem célja a háború, de mindig készen kell lennie a háborúra, hogy célját elérje, vagyis önmagát fenntarthassa. – A háború tehát nem cél, hanem eszköz a béke kezében. – És ebben ismerjük meg az első féket, mely megakadályozza azt, hogy a háború öncélú pusztítássá váljék. […]- ezeka gondolatok vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredestől származnak, a Ludovika Akadémia 1936-38 közötti parancsnokától, aki a M. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke is volt.  A háborúról, a harcról, a katonai hivatásról az 1930/31-es tanévben tartott előadásában elmondta: "A háború nem a diplomatáké, sem a hadvezéreké, hanem a népeké és nemzeteké, amely által megméretnek és jaj annak, aki könnyűnek találtatik!". […]Nagy dolog az, ha van valamije az embernek, amiért érdemes élni, de még nagyobb dolog annál az, ha olyan célja van, amiért érdemes meghalni. Az önfeláldozó képesség az emberiség legnagyobb kincse.

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián fennállása alatt 9435 tisztet avattak fel, a testvérakadémiákkal együtt ez 10 853 fő végzettet jelent. Közülük 1145-en haltak hősi halált a két világháborúban. Őket is számon tartja a veszteséglista mindazokkal együtt, akik soha nem tértek haza.


Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on