Szűkítés


Kiválasztott Címke

japán

Minden Címke 453


Jelenleg 1 bejegyzés található japán cimkével

A felkelő nap országának nagykövete a Ludovikán

    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
    • dsc 6575 2
    • ludovika nagykoveti szalon 2016_japan
  • Előző
  • Következő

A japán-magyar kapcsolatokat két szó jellemzi igazán: kitűnő és problémamentes – hangzott el a Ludovika Nagyköveti Fórum májusi eseményén, ahol szezonzáróként Japán volt a meghívott vendég. Őexcellenciája Junichi Kosuge, a 2014 óta Magyarországra akkreditált nagykövet a két ország egymáshoz fűződő viszonyáról beszélt, s arról, hogy országa hogyan viszonyul az Európai Unióhoz, illetve a térség egyéb társulásaihoz, így a Visegrádi Négyek csoportosulásához.

Dr. Kovács Gábor oktatási rektorhelyettes megnyitója után a diplomata elmondta, hogy a japán-magyar barátság 147 évvel ezelőttre datálódik. A kontaktus hivatalos felvétele ugyanis 1869-re tehető, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciai kapcsolatot létesített Japánnal. Az összeköttetés 1914-ig volt aktív, majd az első világháborút követően új szakaszba lépett. A második világháború árnyékából végül 1959-ben sikerült kikeveredni; azóta akadálymentes a két ország között zajló párbeszéd. A diplomáciai kapcsolatok mellett kulturális, gazdasági és tudományos szálak fűzik össze a két országot: Magyarország Tokióban üzemeltet nagykövetséget, Hamamacuban és Oszakában pedig tiszteletbeli konzuli irodát tart fenn, míg Japán magyarországi nagykövetsége Budapesten található. Az országban működő mintegy százötven japán cégnek köszönhetően Japán ma Magyarország legjelentősebb ázsiai befektetőjének minősül. Döntően az autóipar és az elektronikai szektor nyújtotta lehetőségek vonzzák a japán befektetőket, akik körülbelül 28.000 magyar állampolgárt foglalkoztatnak.

Politikai szempontból a magyar példa mindig is érdekes volt a japánok számára – jelentette ki Junichi Kosuge. A magyar demokratikus átalakulási folyamatok több tanulsággal is szolgáltak az ázsiai ország részére, ilyeténképp elmondható az is, hogy a modern diplomácia alapját a két ország történelmében felfedezhető hasonlóságok nyújtják. A két ország viszonyát ugyanakkor ma már nemzetközi kontextusban érdemes vizsgálni, hiszen az olyan közös célokért való küzdelem vált meghatározóvá, mint a terrorizmus visszaszorítása, a menekültek segítése, a szegénység, vagy a klímaváltozás káros következményeinek kiküszöbölése. A Japánban jelenleg hatályban lévő gazdasági és stratégiai együttműködési nyilatkozatokban e témák mellett helyet kap a világűr békés használata, a hajózás szabadsága, a területi szuverenitás fenntartása, a növekedés és a jólét elősegítése, továbbá a kutatások és fejlesztések támogatása és az innováció előmozdítása. Junichi Kosuge egyúttal elmondta, noha e hosszú távú célok megegyeznek más országokéval, azt tisztán kell látni, hogy Japánnak még mindig nem sikerült teljes mértékben lezárnia a második világháborút. Sem Oroszország, sem Korea viszonylatában nincs érvényben lévő békeszerződés, s ebben a tekintetben, mint fogalmazott, „Ázsia messze le van maradva Európától”.

Ami a regionális integrációt illeti, sajnos egyre nehézkesebbé váló folyamatokról és fokozódó veszélyről beszélhetünk. Mind a Dél-kínai-tengert övező viták, mind az Észak-Korea működését fémjelző események merőben megnehezítik a békés rendezést. Mindezekkel együtt Japán elsősorban a nemzetközi jog betartásának híve, így elítél minden szabályellenes megmozdulást, s támogató partnerként a béke mellett küzd a régió gazdasági fejlődéséért.

Az eseményről, így az előadást követő kerekasztal beszélgetésről is, bővebben a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szilágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on