Szűkítés


Kiválasztott Címke

jubileum

Minden Címke 427


Jelenleg 1 bejegyzés található jubileum cimkével

Régi idők tanúi

    • dsc 9708 2
    • dsc 9684 2
    • dsc 9677 2
    • dsc 0489 2
    • dsc 0429 2
    • dsc 0405 2
    • dsc 0395 2
    • dsc 0386 2
    • dsc 0379 2
    • dsc 0359 2
    • dsc 0370 2
    • dsc 0353 2
    • dsc 0343 2
    • dsc 0331 2
    • dsc 0324 2
    • dsc 0320 2
  • Előző
  • Következő

Mintegy 200 egykori honvédtiszt vehetett át díszoklevelet és díszemléklapot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campus kápolnájában rendezett jubileumi ünnepségen. Az 50, 60, 65 és 75 évvel ezelőtt végzettek a rendezvényt követően koszorúzáson és faültetésen is részt vettek. 

A magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémián 75 éve, valamint a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián és az Egyesített Tiszti Iskolán 50 éve végzetteket Boldizsár Gábor ezredes köszöntötte. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja elmondta: a katonai pálya nemcsak egy munka, hanem egy nagyon speciális hivatás, ami felkészült, szaktudással és elhivatottsággal rendelkező embereket igényel. Az ezredes emlékeztetett arra, hogy a jelenlévők közül többen még a második világháborúban is harcoltak és ezzel teljesítették az esküjükben is vállalt kötelezettségüket a haza szolgálata iránt. „Az 50 évvel ezelőtt végzettek pedig egy olyan korban voltak hivatásos katonák, parancsnokok, amikor a harmadik világháború kirobbanása, a világ megsemmisülése volt a tét” – tette hozzá Boldizsár Gábor, aki szerint a honvédelmi feladatok ellátásához szükséges eszközök rövidebb távon beszerezhetőek, míg a képzett katonai vezető egy hosszú, kitartó nevelő és oktató munka eredménye. A HHK dékánja megköszönte a jelenlévők szolgálatait és azt a sok tudást, tapasztalatot, amit átadtak a későbbi generációknak. „Az Önöktől kapott iránymutatás is szükséges ahhoz, hogy fel tudjuk nevelni a következő nemzedéket, amelynek szintén az lesz a feladata, hogy Magyarország függetlenségét minden külső ellenséggel szemben megvédje” – mondta Boldizsár Gábor. 

Az 50 éve végzettek nevében Szabó János nyugállományú vezérőrnagy szólt a jelenlévőkhöz. Az Egyesített Tiszti Iskolegykori növendéke elmondta, hogy ők háromszor is tettek katonai esküt: 1961-ben, a sorkatonai képzés után, 1965-ben, a tisztavatáskor és 1989 októberében, a köztársaság kikiáltásakor. Tudtuk, hogy katonának lenni becsületbeli ügyet jelentfelelős gondolkodást, a hivatás szeretetét és a beosztottakról való gondoskodást.”

Szentkirályi Frigyes nyugállományú ezredest 75 évvel ezelőtt 191 bajtárásával együtt avatták tisztté a Ludovika Akadémián. A most 96 éves egykori ludovikás elmondta: évfolyamuk átélte szinte a teljes huszadik századot, amely „a magyarság számára sok kínt és fájdalmat okozott.” Ilyen volt a két elvesztett világháború és az azokat lezáró békediktátumok, amelyek alapvetően befolyásolták az ország jövőbeni lehetőségeit. „Alapvető változást hozott a nemzet életében az 1989-90-es rendszerváltozás, amely jó néhány korábbi bajunkra orvosságot jelentett, de újakat is hozott, amelyek megoldása jövő feladata lesz.” Az ezredes beszédében felelevenítette a tiszti avatásuk időszakát, amikor Európában már háború folyt, de Magyarország még nem volt közvetlenül érintve abban. Szentkirályi Frigyes szerint hazánk bátor cselekedetre szánta el magát, amikor a németek és oroszok által megszállt Lengyelországból érkezőknek menedéket nyújtott. Fél évszázad múlva ismét határt nyitottunk, akkor a kelet-németeknek, akik így kockázatmentesen tudtak eljutni nyugati rokonaikhoz"- tette hozzá. 

Az egykori ludovikás szólt arról is, hogy az 1940-ben végzett évfolyamuk teljes állománya részt vett a második világháborúban, amelynek megismerhették szörnyű velejáróit: a pusztítást, a keserveket, az aggódást, a félelmet, a mentális és fizikai sérelmeket. „Legnagyobb fájdalmunk azonban a hősi halált halt bajtársaink elvesztése volt, akikre mind a mai napig büszkék vagyunk” – tette hozzá a nyugállományú ezredes, aki elmondta azt is, hogy a hősi halott bajtársaemlékét  1952 óta emléktábla őrzi a Ludovika Főépület Hősök Folyosóján. Szentkirályi Frigyes optimista az ország jövőjét illetően, hiszen a sok nehézség ellenére talpon tudott maradni a magyarság. „Szeretném, ha megvalósulna egy széles demokrácián alapuló jóléti társadalom” – fogalmazta meg álmait az egykori ludovikás. 

A Kilián György Repülő Tiszti Iskolán, a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskolán, valamint a fegyvernemi tiszti iskolákon 50, 60 és 65 éve végzettek is a Ludovika Főépület kápolnájában vehették át díszemléklapjukat. Prof. Dr. SzendIstván ezredes, a HHK dékánhelyettese elmondta: a jelenlévők a tisztté avatásukat követően olyan időszakban lettek a honvédség harcászati szintű vezetői, amikor az adott geopolitikai helyzet miatt a Magyar Néphadsereg a minőségi és mennyiségi fejlesztés korszakába lépett. „A katonai iskolák a magyar fegyveres erő számára olyan kiváló tiszteket adtak, akik a következő évtizedekben a legmagasabb katonai beosztásokat is betöltve, gerincét adták a hadseregnek” – tette hozzá a dékánhelyettes, aki szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara, ha átvitt értelemben is, de jogutódja azoknak az „alma matereknek”, amelyekben a most jubiláló honvédtisztek végeztek. 

Közöttük van Kositzky Attila nyugalmazott altábornagy is, aki beszédében azokról az elődökről emlékezett meg, akik kiváló példaképekké váltak számukra. Ilyen volt a többi között Petróczy István százados, az Osztrák-Magyar Monarchia hegyivadásza, aki 105 évvel ezelőtt az első magyar hadirepülős tiszt volt. „A bajtárs repülős tisztek között meg kell emlékeznünk a kivégzett Kiss Zoltán ejtőernyős századosról, valamint a légi harcban elesett Magyar Sándor főhadnagyról is”- tette hozzá Kositzky Attila, aki 29 repülőgép típussal összesen 43 évig repült, ami alatt 3369 órát töltött a levegőben

A most díszoklevelet kapott nyugalmazott honvédtisztekről és főtisztekről a Bonum Publicum novemberi számában olvashatnak részletesebben. 

 

Szöveg: Szöőr Ádám