Szűkítés


Kiválasztott Címke

képzés

Minden Címke 467


Jelenleg 3 bejegyzés található képzés cimkével

ESDC kiberbiztonsági képzés

    • fokep
    •  dsc1683 2
    •  dsc1712 2
    •  dsc1720 2
    •  dsc1731 2
    •  dsc1743 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) – a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával – az Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) keretein belül nemzetközi kiberbiztonsági képzést tartott 2017. április 24-26. között.

A mindennapjainkat meghatározó kibertér biztonsági és védelmi kihívásairól szóló kurzust Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Dr. Bánfi Ferenc, a CEPOL ügyvezető igazgatója, valamint Dr. habil. Molnár Anna kurzusigazgató nyitották meg. Prof. Dr. Patyi András köszöntő beszédében felhívta a figyelmet napjaink nemzetközi biztonsági környezetének kihívásaira, különös tekintettel a kiberbiztonság kérdésére, továbbá emlékeztetett, hogy az Egyetem immáron másodszor rendez ez utóbbi témában nemzetközi ESDC képzést. Míg a 2015. májusi képzés főszervezője és házigazdája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt, idén a CEPOL is fontos szerepet játszott a kurzus megvalósításában. Dr. Bánfi Ferenc köszöntőjében rávilágított a CEPOL nemzetközi oktatás és képzés területén tanúsított aktivitására, külön kiemelve a 2015-ben elindított első közös európai mesterképzést, melynek megnyitójára szintén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került sor.

Dr. habil. Molnár Anna kurzusigazgató, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon működő Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék vezetőjének ESDC-t bemutató köszöntőjét követően kezdetét vette a 17 neves hazai és külföldi szakértő bevonásával tartott képzés. Az előadók nemzetközi szervezetektől (az EU Biztonságpolitikai Kutatóintézetétől, az Európai Védelmi Ügynökségtől, az Európai Bizottságtól és az ENSZ távközlési szervezetétől), hazai és külföldi közszolgálatoktól (például a Nemzeti Nyomozó Irodától), az egyetemi szférából (a Madridi Műszaki Egyetemről, az egyesült államokbeli North Georgia Egyetemről), valamint a magánszektorból (a Deloitte Central Europe és a Western Union részéről) érkeztek.

A kurzus átfogó elméleti képet, de egyúttal gyakorlati betekintést is nyújtott a kiberbiztonság aktuális kérdéseibe és problémáiba. A képzés elsődleges célcsoportját az európai uniós tagállamok minisztériumai által delegált kormánytisztviselői, valamint a kiberbiztonsággal foglalkozó rendőr- és katonatisztjei képezték, de a programban részt vettek az Európai Külügyi Szolgálatának egyes munkatársai is. A prezentációk rávilágítottak az európai kiberbiztonság- és védelem politikai, intézményi és jogi kérdéseire, ismertetve a legfontosabb szereplőket és sajátosságaikat, továbbá konkrét példákkal és esettanulmányokkal szemléltetve az eddigi nemzetközi tapasztalatokat és kihívásokat. A résztvevők számos európai országból, köztük Hollandiából, Ausztriából, Olaszországból, Görögországból, Dániából, Romániából és Macedóniából érkeztek a honvédelem, a rendvédelem, valamint a diplomácia területéről egyaránt.

A 2005-ben alapított Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) célja, hogy stratégiai szintű oktatást biztosítson az EU Közös Biztonság- és Védelempolitikájáról (CSDP), és hogy a különböző képzések révén a CSDP-ben jártas, felkészült szakértőket biztosítson az uniós tagállamok és EU intézmények számára. Az ESDC működése egy nemzetközi hálózatra épül, az oktatáshoz hozzájárulnak az egyes európai államok civil és katonai felsőoktatási intézményei és kutatóintézetei. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mint az ESDC hálózatának magyar tagja az ESDC képzési programjának keretein belül legutóbb 2015. május 27-29. között szervezett nemzetközi kiberbiztonság kurzust, továbbá együttműködik az Osztrák Nemzetvédelmi Akadémiával, mely az EU válságkezeléséről tart – az Egyetem hallgatóit is fogadó – ESDC orientációs kurzust Bécsben.


Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kormányablakok: egyre elégedettebbek az ügyfelek

    • fokep
    •  dsc9287 2
    •  dsc9290 2
    •  dsc9293 2
    •  dsc9330 2
    •  dsc9344 2
    •  dsc9357 2
    •  dsc9375 2
    •  dsc9411 2
    •  dsc9430 2
    •  dsc9432 2
  • Előző
  • Következő

Átvette kormányablak ügyintézői oklevelét az a 112 Pest megyei és fővárosi állami tisztviselő, akik nemrégiben végeztek a Miniszterelnökség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésén alapuló képzésen. A Budapest Főváros Kormányhivatala épületében rendezett ünnepségen részt vett Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora is, aki egy nemrégiben készült reprezentatív felmérésre hivatkozva elmondta, hogy az ügyfelek kifejezetten elégedettek a kormányablakokban folyó munkával.

Az integrált kormányhivatali rendszert egyedülálló modellnek nevezte a hazai és az európai közigazgatásban Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint „ezzel Magyarország saját útját járja”. Elhangzott, hogy a 2014-ben elindult integrációs folyamat nem állt meg a szervezeti változások szintjén, hanem a közigazgatás lényegét, a közigazgatási szervezet és az ügyfelek közötti kapcsolatot helyezte a változások fókuszába. Ennek eredményeként a kormány nemcsak a kormányablakok számának növelésére, hanem az azokban dolgozó szakemberek képzésére, továbbképzésére is kiemelt figyelmet fordított. Utóbbiban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kiemelt szerep jutott, amely az intézmény számára is valós kihívást jelent, hiszen így közelebb kerülhet a közigazgatás szereplőihez és magukhoz az ügyfelekhez is. A rektor szerint az egységesen megszervezett és irányított képzések az egységes tudásanyaggal együtt azt eredményezik, hogy az ügyfelek az ország bármely pontján azonos színvonalú szolgáltatást kaphatnak a kormányablakokban. Patyi András szólt arról az NKE és a KSH által közösen készített reprezentatív felmérésről is, amely szerint az állampolgárok egyre elégedettebbek a járási kormányhivatalok és a kormányablakok tevékenységével. Elhangzott, hogy Magyarországon 40 éve működik önálló felsőfokú közigazgatási képzés és mára egyetlen kar szinte teljesen lefedi ezeket a tevékenységeket. Április 1-től az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) alap-, mester- és doktori képzéseket, valamint közigazgatási továbbképzéseket is folytat. Emellett a karhoz tartozik a teljes közigazgatási alapvizsga és szakvizsga rendszere, valamint az idén szeptembertől induló, doktori fokozatot adó államtudományi mesterképzés is.

„A magyar közigazgatás az elmúlt esztendőkben, amióta modern közigazgatás van, a legnagyobb átalakításán esik át” - mondta az oklevélátadó ünnepségen Dr. György István. Budapest Főváros Kormányhivatala kormánymegbízottja a járási hivatalok kialakítása mellett a fontosabb változások közé sorolta a kormányablakok létrehozását, amit egyfajta sikertörténetnek is nevezett. Szerinte a kormányablakok azért is fontosak a közigazgatás rendszerében, mert a legnagyobb felületen ezeken keresztül fogadja az állam az ügyfeleket, akik ma már gyors, hatékony, szakszerű ügyintézésben részesülnek. A kormánymegbízott elmondta, hogy a fővárosi kormányablakokban ügyfélmenedzserek is dolgoznak, akik segítenek az ügyfelek tájékozódásában és a minél gyorsabb ügyintézésben. Elhangzott, hogy ma már az interneten, például a Google Maps szolgáltatásban is egyre könnyebben elérhetőek a kormányablakok, de további online fejlesztések is várhatóak a fővárosban. „Ma már egyre kevesebb a panasz a kormányablakokkal kapcsolatban és ez nagyrészt az Önök munkájának köszönhető”- szólt az oklevelük átvétele előtt álló ügyintézőkhöz György István.

 „Minden ügyfélnek a saját ügye a legfontosabb, ezért döntött a kormány úgy 2010-ben, hogy az ügyintézés kultúráján is változtatni kell”- mondta beszédében Dr. Kovács Zoltán. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára hozzátette, hogy ennek szellemében alakultak meg a kormányablakok, amelyek kezdetben 29 településen 50 ügytípussal voltak elérhetőek, ma pedig 270 kormányablakban mintegy 1500 ügytípust tudnak intézni az állampolgárok. Az államtitkár elmondta, hogy a szervezeti rendszer átalakítása mellett a kormány nagy figyelmet fordított a humántőke reformjára is, azaz az ügyintézésben résztvevők tudásanyagának bővítésére és egységesítésére. Elhangzott, hogy a kormányablak ügyintézői képzések négy ütemben zajlanak, és 870-en már sikeresen el is végezték azt. „Ez egy biztonságot ad az Önök foglalkoztatásához, hiszen olyan tudás és képzettség birtokába kerülnek, amely nem könnyen pótolható a területi közigazgatásban” – fogalmazott az államtitkár.

Az ünnepségen a 112 Pest megyei és fővárosi állami tisztviselőnek Kovács Zoltán adta át a kormányablak ügyintézői végzettséget igazoló oklevelet. A rendezvényen Patyi András rektor és György István fővárosi kormánymegbízott mellett részt vett Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja is.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Angol nyelvű mesterprogram a NETK-n

    • wp 20160125

Egyedülálló államilag támogatott angol nyelvű mesterprogram indul 2016 szeptemberében az NKE-n.  A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar másfél éves  "International Public Service Relations" képzési programja elsősorban azokat a hallgatókat célozza meg, akik alapozó tanulmányaikra olyan különleges specializációt kívánnak építeni, amellyel karrierjüket a központi közigazgatásban vagy a non-profit szférában képesek megkezdeni külkapcsolati szakértőként. Az egyetem 20 közszolgálati ösztöndíjas helyet hirdet meg angol nyelvű mesterszakjára.

A kormányközi oktatási megállapodások révén külföldi hallgatók is csatlakoznak majd a programhoz, így a multikulturális környezet kiváló lehetőséget teremt a kommunikációs képességek fejlesztésére és a jövőbeni nemzetközi szakmai kapcsolatok építésére. A képzés a Ludovika Campuson folyik majd, ahol nem csak a felújított főépület, hanem  az új kollégium is a leendő hallgatók rendelkezésére fog állni. 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: angol, képzés, 2016