Szűkítés


Kiválasztott Címke

kerekasztal

Minden Címke 411


Jelenleg 2 bejegyzés található kerekasztal cimkével

Korszakváltást is hozhat Trump elnöksége

    • fokep
    •  dsc1871 2
    •  dsc1877 2
    •  dsc1881 2
    •  dsc1884 2
    •  dsc1896 2
    •  dsc1906 2
  • Előző
  • Következő

A nem túl távoli jövő dönti majd el, hogy korszakváltás történik-e az amerikai politikában Donald Trump színre lépésével, vagy csak egy erősebb irányváltás szemtanúi leszünk – hangzott el az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Amerika Tanulmányok Kutató Központja által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Dr. Fellegi Tamás, a kutatóközpont stratégiai igazgatója szerint Trump szándéka az, hogy korszakváltás történjen, ez azonban „fenekestül forgatná fel” a II. világháború után kialakult világpolitikai rendet. A szakértő úgy látja, hogy ma még nem lehet tudni, milyen tartalma lesz ennek az új politikának, például milyen hatással lesz a NATO működésére. Elképzelhető hogy arányosabb teherviselés alakul ki a szövetség tagállamai között, de akár a közös védelemről szóló 5. cikkely is átértelmeződhet. Fellegi Tamás szerint, ha az USA ezeket a változásokat komolyan akarja és keresztül is viszi, akkor korszakváltásról beszélhetünk majd, ha nem, akkor egy erősebb irányváltásról. A szakértő szólt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben a globalizáció hatására a nemzetállamok „fölé nőttek” egyes nemzetközi szervezetek, amelyek jelentős súllyal bírtak a világpolitikában is. Kérdés az, hogy ezek az adminisztráción kívüli politikai, gazdasági folyamatok hogyan rendeződnek át, és milyen mértékben kötik meg az új amerikai elnök és kormányának kezét.

„Nagyon sokan azzal magyarázzák Trump győzelmét, hogy az amerikai társadalom és gazdaság egy jelentős része vesztese lett az elmúlt évek, évtizedek politikájának”- hangsúlyozta a stratégiai igazgató. Fellegi Tamás szerint a veszteseknek nevezhetőkkel szemben az amerikai multinacionális vállalatok nagyon jelentős profitra tettek szert a külföldre kiszervezett gyártási kapacitásukkal, ami viszont a munkanélküliséget növelte az USA-ban. Nagy kérdés most az, hogy ezeket a cégeket vissza lehet-e telepíteni az Egyesült Államok területére.

A szakértő a NATO kapcsán megjegyezte, hogy szerinte a mai formájában eljárt felette az idő, hiszen nem tudja betölteni korábbi szerepét, a hiteles elrettentést. „Bár az elmúlt napokban szimbolikus mértékben érkeztek amerikai katonák Lengyelországba és a balti államokba, de az amerikai katonai jelenlét lényegében megszűnt Európában”- tette hozzá Fellegi Tamás, aki szerint nagy kérdés, hogy ezt helyre lehet-e állítani. A stratégiai igazgató úgy véli, hogy az USA-nak mindenképpen válaszolnia kell az Oroszország által támasztott kihívásokra, de a dél-kínai tenger körüli konfliktusokra is.

Az USA esetleges elszigetelődésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az Közép-Európának kifejezetten rossz lenne és destabilizálná a jelentősebb konfliktuspontokat a világban. Emlékeztetett rá, hogy a NATO is csak amerikai szerepvállalással volt sikeres a különböző műveletekben.

Dr. Magyarics Tamás, a központ tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy a közvélekedéssel ellentétben a mostani elnökváltásnál sem lehet kizárni a külpolitikai folytonosságot, hiszen már az előző elnök idején is látszottak jelei bizonyos elszigetelődési törekvéseknek. „Obama is beszélt arról, igaz elég cizelláltan, hogy az USA bizonyos mértékben túlterjeszkedett, és a terheket, amelyeket magára vett, nem szándékszik tovább viselni”- tette hozzá a szakértő. Magyarics Tamás szerint az Egyesült Államok egyfajta „jótékony hegemón” szerepet játszott a II. világháború óta, de ebből a jótékonyság lehet, hogy eltűnik majd Trump színre lépésével. „Az amerikaiak a NATO költségvetésébe mindig is többet fizettek be, mint a többi tagállam, erről már korában is elkezdődött a vita. Ugyanakkor az Egyesült Államok számára a szervezet nemcsak egy katonai szövetség, hanem komoly mértékben szolgálja az USA stratégiai érdekeit is”- hangsúlyozta a tudományos főmunkatárs.

Magyarics Tamás szerint az új elnök és adminisztrációja között még nincs tökéletes összhang, hiszen a legfőbb tanácsadók és Trump elképzelései között vannak komolyabb eltérések is, így nehéz bármi biztosat mondani az új amerikai politikai irányvonalairól.

A kerekasztal –beszélgetésen elhangzottakról és az Amerika Tanulmányok Kutató Központ működéséről további részleteket a Bonum Publicum márciusi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A pozsonyi EU-csúcs után

    • fokep
    •  dsc8361 2
    •  dsc8364 2
    •  dsc8391 2
    •  dsc8408 2
    •  dsc8419 2
    •  dsc8439 2
    •  dsc8440 2
    •  dsc8446 2
    •  dsc8457 2
  • Előző
  • Következő

Bár történt némi előrelépés néhány kérdésben, a pozsonyi európai uniós csúcstalálkozó után is megmaradtak azok a törésvonalak a tagállamok között, amelyek az elmúlt időszakot jellemezték - hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) szervezett a Ludovika  főépületében. 

Az informális csúcstalálkozó célja az lett volna, hogy az egységet demonstrálja, ehelyett eléggé ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el a csúcstalálkozó értékelésekor. A korábban is tapasztalható törésvonalak azonban továbbra is megmaradtak a tagállamok között – véli Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja és az Európa-tanulmányok Tanszék vezetője szerint a visegrádi négyek által a kvótarendszer helyett javasolt flexibilis szolidaritás sem ad feltétlenül jó, megnyugtató választ a migrációs helyzetre.

A gazdasági kérdések megvitatását hiányolta a pozsonyi csúcstalálkozó témái közül Prof. Dr. Halmai Péter akadémikus. A NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék vezetője szerint pedig az uniónak most leginkább arra lenne szüksége, hogy a nemrégiben napirendre került rendszerszintű gazdasági reformokat be tudja indítani. Ennek viszont nem sok jelét látta a szakember a hétvégi csúcstalálkozón. Az igen ambiciózus célként megfogalmazott teljes gazdasági unió létrehozásához nagyon sok mindent kellene még tennie az Európai Uniónak, köztük a tagállamoknak is. Példaként hozta a mediterrán periféria országokat (Olaszország, Portugália, Görögország), amelyeknek komoly gazdasági problémákkal kell szembenézniük nap, mint nap. A professzor szerint ráadásul van realitása egy újabb globális krízisnek, így erre is fel kellene készülnie az EU-nak. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy azokban az országokban, ahol a termelékenység javulása nélkül növekednek a bérek, a versenyképesség romlani fog.

A kerekasztal-beszélgetés természetes módon a Brexitet, azaz a britek unióból való kilépését is érintette. Prof. Dr. Gazdag Ferenc szerint mindez politikailag veszteség, az integráció egésze szempontjából azonban pozitív folyamat. A NETK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanára úgy látja, hogy a britek a kezdetektől sokat ártottak az integrációnak. Az európai közös hadsereg létrehozásának gondolata kapcsán megjegyezte, hogy erre már az 50-es években volt próbálkozás, ami azonban végül a franciák miatt meghiúsult. A professzor szerint itt egy fogalmi zűrzavar van, hiszen egy közös hadsereghez közös védelmi miniszter, ehhez pedig közös kormány kellene, aminek létrehozása éppen ellentétes a jelenlegi folyamatokkal. 

Dr. Szemlér Tamás egyetemi docens szerint az elmúlt hetek fontosabb uniós fejleményei alapvetően összecsengenek, tehát mintha megindult volna valami a közös útkeresés irányába. A NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének oktatója szerint most megvan az a kényszerhelyzet, ami előre viheti a közös ügyeket, de nem biztos, hogy mindenki együtt és egyforma mértékben képzeli ezt el. Szerinte a pozsonyi csúcstalálkozót lezáró dokumentum egy szándéknyilatkozat, amelyet majd később tölthetnek meg igazi tartalommal a tagállamok. 

Dr. Molnár Anna szerint is lehetőség van a továbblépésre, de ő úgy gondolja, hogy a britek kiválásával inkább vesztett az Európai Unió, főleg a biztonság és védelempolitika területén, amiben Nagy-Britannia mindig meghatározó volt. A NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék vezetője szerint a biztonságpolitika kérdése a pozsonyi csúcstalálkozónak is meghatározó témája volt, azonban az európai közös hadsereg felállítására egyelőre kevés esélyt lát. Megjegyezte azt is, hogy ha a tagállamok állampolgárai nem kapnak válaszokat az unió részéről a fontosabb kihívásokra, akkor előbb-utóbb az intézményrendszer iránti bizalmuk is csökkeni fog. 

Dr. Bóka János szerint az EU-ban a hosszú távú politikai tervezés gátja lehet az a függő állapot, amely a Brexit után jellemzi a britekkel való viszonyát a közösségnek. A NETK oktatási dékánhelyettese szerint Magyarország csak akkor lehet igazán meghatározó az uniós döntéshozatalban, ha más országokkal koalícióban képviseli álláspontját. Eddig a visegrádi négyek „vezető hangjaként” ezt el is tudta érni, azonban a pozsonyi csúcstalálkozó után ez a négyes egység szerinte megbomlani látszik. Amíg a magyar miniszterelnök ugyanis inkább negatívan beszélt a találkozó eredményeiről, a másik három ország vezetője inkább elismerően nyilatkozott az ott elhangzottakról.

Az eseményről bővebben az októberi Bonum Publicumban olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, kerekasztal, 2016