Szűkítés


Kiválasztott Címke

kitüntetések

Minden Címke 405


Jelenleg 5 bejegyzés található kitüntetések cimkével

„Valódi” vizsgát tettek a honvédtisztjelöltek

    • kozos akarat oklevel atadato
    • kozos akarat oklevel atadato
    • kozos akarat oklevel atadato
    • kozos akarat oklevel atadato
    • kozos akarat oklevel atadato
    • kozos akarat oklevel atadato
    • kozos akarat oklevel atadato
    • kozos akarat oklevel atadato
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 194 honvédtisztjelölt hallgatója részesült elismerésben a tömeges migráció miatti határvédelmi feladatokban való sikeres részvételük miatt. Az MH Ludovika Zászlóalj állományában lévő hallgatókat Prof. Dr. Patyi András rektor és Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke köszöntötte az NKE Ludovika Kápolnában rendezett ünnepségen.

Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) hallgatói októberben és decemberben 10-10 napon keresztül vettek részt a déli határszakaszok védelmét ellátó „Közös Akarat 2015” elnevezésű műveletben. Az elsősorban járőrözési és felderítői feladataikat Szeged, Röszke és Mórahalom térségében végezték, de például 12 elfogásban is aktívan részt vettek a hallgatók. „Katonai pályánk elején részesei lehettünk olyan éles feladatoknak, melyek meghatározzák tiszti pályafutásunkat, szemléletünket”- fogalmazott a rendezvényen Pásztor Benjámin. A HHK negyedéves hallgatója elmondta, hogy ez volt az igazi vizsga számukra hivatástudatból, bajtársiasságból, magából az életből.

„Nemcsak a hallgatók vizsgáztak sikeresen, hanem az a működési modell is, amely a hadrendi elemként megszervezett Ludovika Zászlóalj és a HHK szoros együttműködésén alapul”- hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint az egyetem hallgatói katonai felkészültségből, hazaszeretőből és a feladat iránti lelkesedésből jelesre vizsgáztak és valódi tapasztalatokat szereztek mindarról, amire készülnek az intézmény falain belül.

Patyi András szólt arról a nemrégiben megjelent felsőoktatási rangsorról, amelyben a hallgatók és az oktatók kiválósága alapján, a harmadik helyen végzett az NKE. A rektor szerint a jó eredmény arra kötelez, hogy folytassuk a megkezdett munkát és az NKE az ország legjobb egyetemévé váljon. A cél elérése érdekében sokat tettek a határvédelemben kiválóan teljesítő hallgatók, akiknek a saját fejlődését is jól szolgálta ez a feladat. „Csillogást hoztak az egyetem koronás zászlajára”- ezekkel a szavakkal köszönte meg Patyi András a 194 honvédtisztjelölt munkáját.

A határszakaszok védelmében több mint 7 ezer magyar katona vett részt, az egész honvédség megmozdult- fogalmazott beszédében Benkő Tibor vezérezredes. A Honvéd Vezérkar főnöke szerint ez egy jó alkalom volt a honvédtisztjelöltek számára, hogy bepillantást nyerjenek a katonák mindennapi életébe. Ugyanakkor szerencsésnek is nevezte őket, hiszen megismerhették a társadalom nyitottságát, az emberek figyelmét és szeretetét.  „Önök bebizonyították, hogy Magyarország képes hazája védelme érdekében jelentős áldozatokat is hozni”- fogalmazott a vezérezredes. Benkő Tibor szerint a migráció kezelése azért is kiemelkedő feladat, mert meg kell őrizni azt az európai kultúrát, amit sok évszázad alatt építtetek fel elődeink Magyarországon is.

A rendezvényen összesen 194 honvédtisztjelölt hallgató kapott elismerést, közülük 21-en személyesen vehettek át oklevelet Patyi András rektortól és Benkő Tibor vezérezredestől.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


„Merítsünk erőt a múlt tapasztalataiból!”

    • 20151120089
    • 20151120005
    • 20151120066
    • 20151120069
    • 20151120073
    • 20151120075
    • 20151120091
    • 20151120093
    • 20151120097
    • 20151120116
    • 20151120132
  • Előző
  • Következő

Békés megye újjászervezésének 300. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezést és megyegyűlést a Békés Megyei Kormányhivatal és a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése pénteken délután Békésen, a Kecskeméti Gábor Kulturális Központ dísztermében. Az eseményen ünnepi beszédet mondott Prof. Dr. Patyi András rektor, a megye szülötte is.

Patyi András rendkívüli megtiszteltetésnek tartja, hogy felérést kapott az ünnepi beszéd megtartására, mint mondta ízig-vérig békés megyeinek tekinti magát. „Ez az a föld, ahonnan eszméletem, lelkem, nyelvem s természetem táplálkozott, itt születtem, itt töltöttem a jellem és a tudat formálásában kiemelkedően fontos gyermekéveimet.” Az NKE rektora hozzátette bár sok helyen járt a világban, mégis a Körösök mentén, a szülőföldjén érzi igazán kiegyensúlyozottnak magát. Itt szívta magába a munka szeretetét és becsületét is, ami a békési emberekre jellemző.

„Nagyobb megbecsülése van egy jól felásott kertnek vagy jól megmetszett gyümölcsösnek, mint sok, cirkalmas beszédnek. A békési ember ugyanis szótlan, vagy legalábbis kevés beszédű. Nem panaszkodik, a sorsot, a nehézséget tűri, viseli. Mivel értékeivel tisztában van, de tartással is rendelkezik, csendben viseli, hogy a megye és ezzel az itt élő közösségek is lassan távol kerültek az országos jelentőségű ügyektől és fejlesztésektől. A békési ember tudja, ez történelmi tapasztalata, hogy igazán csak magára számíthat”- mondta. A rektor beszédében szólt Békés megye történelmi hányattatásairól is: a török kor pusztításairól, majd újjáépítéséről, amely soknemzetiségűvé tette a megyét.  Hozzátette, hogy a többnemzetiségű jellegre ma is büszkék az itt élők.

Patyi András szerint Békés megye ma nehezebb helyzetben van ma, mint talán a háromszáz évvel ezelőtti újrakezdés óta bármikor. Véleménye szerint nagyon nehéz élhető és élvezhető jövőképet adni a fiataloknak. „Kevés gyermek születik és sokan költöznek el, emiatt ma a legnagyobb feladat mindenkinek, aki itt él és felelősen gondolkodik, aki nem itt él, de felelősséget érez a szülőföldjéért, hogy segítsen az élhető jövő megformálásában.” Mint mondta, a békésieket sosem zavarta a nehézség, de a mai világ a gyors sikert és a könnyű élvezetet tekinti az egyedüli emberhez méltó útnak. „Ilyen démonok csábításában nehéz sőt, szinte lehetetlen munkára, fáradságos, napról napra történő gyarapodásra rávenni a teremtő erejükben lévő fiatalokat”. Hozzátette, hogy az 1715-ös újjászervezése utáni történetében most először szorul erős külső segítségre a megye, országos, központi fejlesztésekre és forrásokra, amit „nemcsak kérni nehéz, de megszerezni és jól felhasználni sem könnyű”, de az elmúlt háromszáz év példa kell, hogy legyen, amikor semmiből épültek falvak, városok, a világpiacra termelő üzemek, majd készültek a világszínvonalú termékek. A gyarapodáshoz, kellettek a központi forrásokból épített vasutak, de a békési ember maga tette hozzá erejét, lendületét és tudását a sikerhez. A rektor külön kiemelte a gyulai víz erejét, amely „igazi értéke és portékája lehet a térségnek”.

„Merítsünk erőt a múlt tapasztalataiból, abból, hogy őseinknek szinte a semmiből sikerült egy virágzó régiót építeni. Kívánom, hogy e föld értékei segítsék a megye újra megerősítését, kívánok hosszú, boldog évszázadokat a Viharsaroknak!- zárta beszédét az NKE rektora.

Az ünnepi közgyűlés volt az egyik legfontosabb eseménye annak a programsorozatnak, amellyel Békés megye a 300 évvel ezelőtti újjáépítését ünnepli. A megemlékezésen beszédet mondott Gajda Róbert kormánymegbízott és Zala Mihály, a megyei közgyűlés elnöke is, aki kiemelte: szeretnének jeleket hagyni: fizikait és lelkit egyaránt. Ezért avattak emléktáblát a megyeházán, szerveztek kiállítást és hangversenyt, s alapították meg a Polgárokért díjat, amelyet minden évben olyan polgármester vehet át, aki kimagaslóan tesz településéért. Ezt idén Babák Mihály, Szarvas polgármestere érdemelte ki.



Szöveg: Horvátth Orsolya

Képek: Zentai Péter

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kitüntetések, 2015

Építőipari Nívódíjas a Ludovika Főépület

    • Ludovika főépület

Építőipari Nívódíjat kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépülete. A West Hungária Bau Kft. és Épkar Zrt. konzorciumában, 2014-ben megvalósuló beruházás a szakma egyik legkiemelkedőbb elismerésében részesült. A díjat az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége év végi rendezvényén adják majd át, az elismerésről tanúskodó bronzkeretes réztáblát pedig jövő tavasszal helyezik el az épületen.

Idén is több kategóriában hirdették meg azt a pályázatot, amelynek nyertesei építőipari nívódíjban részesülhetnek. Versengés folyt a többi között a középületek, az ipari és energetikai építmények, a környezetvédelmi és vízügyi létesítmények között, de pályázni lehetett a műemlék-helyreállítás és rehabilitáció kategóriában is. A Magyar Építőipari Nívódíj Alapítvány Bíráló Bizottsága személyesen is megtekintette a díjra jelölt épületeket, így került sor a közelmúltban a Ludovika főépület bejárására is. A szakemberek áttekintve az épület terveit és a kivitelezés eredményét, elégedetten távoztak, hiszen a projekt a szerződéses időn és értéken belül valósult meg, a megrendelő és a kivitelező együttműködését pedig a kiemelten jó kapcsolattartás jellemezte. A mindössze egy évig tartó kivitelezési időszakon belül voltak olyan napok, amikor egy időben több mint 400-an dolgoztak az építkezésen. Az egykori Ludovika Akadémia 4.7 milliárd forintból megújult épületét 2014. március 31-én, Orbán Viktor miniszterelnök adta át a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. A létesítmény azóta fokozatosan népesül be, az idei évtől már a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar hallgatóinak és oktatónak is helyet ad az épület.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kitüntetések, 2015

Rangos elismerések átadása az Akadémián

    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
    • Pro Scientia kituntetesek atadasa
  • Előző
  • Következő
Kozáry Andrea, az RTK főiskolai tanára és Patyi András, az NKE rektora Mestertanár Aranyérem elismerésben, Máthé Gábor, a KTK professor emeritusa Honoris Causa Pro Scientia Aranyérem kitüntetésben részesült. Elismerték a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Állam- és Jogtudományi Szekciójának, valamint a Had- és Rendészettudományi Szekciójának a megszervezésében nyújtott munkáját is.
 
Az OTDK-t sikertörténetnek nevezte Szendrő Péter elnök az Országos Tudományos Diákköri Tanács kitüntetés átadó ünnepi ülésén a Magyar Tudományos Akadémián, mely hatvan évvel ezelőtt, 1955-ben az ELTE-n 103 pályamunkával indult útjára. Töretlen a fejlődése ennek a mozgalomnak, a XXXII. OTDK-n 4600 pályamunkát mutattak be. Szendrő Péter a hallgatók számára megfogalmazott üzenetében gépészként közlekedési példával élt: „az autópályán, amelyen haladunk, hagyjunk előzni. Aki tehetséges és hajlandó többet dolgozni, adjunk neki előnyt az előzésre, ugyanakkor arra is biztosítsunk számára lehetőséget, hogy időközönként a szélső sávban mehessen. A cél ugyanis maga az út, mely a jövőbe vezet. Az országban a felsőoktatásban jelenlévő hallgatók, ha tehetségesek és szorgalommal mesterre találnak, többet teljesíthetnek. Ha látjuk a felnövekvő nemzedéket, az minket is életben tart.”
 
Lovász László akadémikus, az MTA elnöke, Pro Scientia Aranyérmes felhívta a figyelmet arra, hogy az elismerésben részesült hallgatók sorsa eldőlt, ugyanis eljegyezték magukat a tudománnyal, a tudományos munka ugyanakkor nem évtizedekig tartó mézeshetekből áll. A tudomány művelését embert próbáló és tisztességes versenynek nevezte, mely nemzetközi színtéren egyre nagyobb nyilvánosság előtt zajlik. A kutatáshoz elengedhetetlennek tartja, hogy az idősebb, tapasztalt kutatók inspirálják a tehetséges hallgatókat és megtanítsák a tudományos kutatás módszertanát számukra, valamint azt az emberi viselkedést, etikai normákat is, amelyek szükségesek a tudomány műveléséhez. „Merítsenek erőt a rangos kitüntetésből, irigylem önöket azért a sok szépségért, örömért, ami a kutatói pályán önökre vár. Ez a világ legszebb pályája.” Végezetül a mestertanároknak kiváló és kíváncsi tanítványokat kívánt.
 
Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár emlékeztetett: a hasznosítható tudás kincs a hallgatók számára. „A legnagyobb tanári művészet az, ha az alkotás és felismerés örömét felébreszti a kutatóban.”
 
Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója, az OTDK fő támogatója a befektetett szellemi tőkét fontosnak tartja, melyet egyértelműen a tudás határoz meg. „Fiatal tudósból váljanak öreg bölcsekké!” 
 
Cziráki Szabina, az OTDT titkára szerint az OTDK sikere a fiatalokban rejlő kíváncsiságban és az oktatók elhivatottságában rejlik. Elmondta, hogy a XXXII. OTDK-n 1886 konferenciát rendeztek, 13301 pályamunkát mutattak be, 16219 témavezető közreműködésével, 1499 kiosztott helyezéssel. A konferencia elsődleges céljának a minél magasabb színvonalú szakmai munka elősegítését tartja. „Az OTDK nagy értéke az is, hogy a hallgatók és az oktatók számára kötetlen lehetőséget jelent a szakmai véleménycserére.” Az OTDK jelmondatát idézte: „nézz más szemmel a világra! Ezzel azt közvetítettük a hallgatóknak, hogy a tudományos diákköri tevékenységben részvétellel részük lehet a felfedezés során látni, amit mindenki lát és közben arra gondolni, amire még senki.”
 
A mai rendezvényen 45 Pro Scientia Aranyérmet és két Pro Arte Aranyérmet érdemeltek ki a tudós hallgatók a tevékenységükkel. Az 1988-ban alapított díjat eddig 614-en vették át.
 
Oklevelet kapott az Állam- és Jogtudományi Szekció szakmai bizottságának az elnöke: Máthé Gábor professor emeritus és az ügyvezető elnök: Kiss Norbert rektorhelyettes. A szekciót az NKE Közigazgatás-tudományi Kara szervezte.
 
A Had- és Rendészettudományi Szekciót a Szent István Egyetem és az NKE HHK közösen szervezte meg. Elismerést kapott a szakmai bizottság elnöke: Harai Dénes, az NKE HHK egyetemi tanára, aki Máriás Antal emlékérem kitüntetésben is részesült.
 
Földi László, a HHK egyetemi docense témavezetőként segítette Ragács Nikoletta munkáját, aki Pro Scientia Aranyérmet vehetett át.
 
Honoris Causa Pro Scientia Aranyérem elismerést érdemelt ki Máthé Gábor professor emeritus.
 
Mestertanár Aranyérem kitüntetésben részesült a Rendészettudományi Kar főiskolai tanára, Kozáry Andrea és Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.
 
 
Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kitüntetések, 2015

Elismerések és doktoravatás a tudomány ünnepén

    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
    • tudomany unnepe
  • Előző
  • Következő

Papp Károly rendőr altábornagyot is díszpolgárai közé választotta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szenátusa. Az elismerést a tudomány ünnepe alkalmából rendezett ünnepi szenátusi ülésen adták át az országos rendőrfőkapitánynak. A Ludovika Főépület dísztermében rendezett eseményen összesen tizenheten kaptak egyetemi kitüntetést, valamint nyolc habilitált és tizennégy PhD-doktort is avattak. 

Az ünnepi szenátusi ülést a testület elnöke, Prof. Dr. Patyi András nyitotta meg, aki beszédében megemlékezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapításáról. Az NKE rektora felidézte 1825. november 3-át, amikor a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására, amely később felvette az MTA nevet. Patyi András legalább ekkora jelentőségűnek tartja a Ludovika Akadémia alapítását is, amihez lényegesen több anyagi felajánlás érkezett, mint a MTA létesítéséhez. A rektor szólt a Ludovika Akadémia létesítéséről szóló törvényről, amelynek egyik fontos célja volt, hogy az intézmény hallgatói ne csak a katonai feladatok ellátására, hanem állami szolgálatra is alkalmasak legyenek. „A magyar nyelvű tisztképzés otthonaként megalapított akadémia az államügyek jelképeként vonult be a magyar történelembe” - tette hozzá Patyi András. Az NKE rektora beszédében Démokritosz görög filozófus gondolatait is idézte, miszerint „az államügyeket kell a legfontosabbaknak tartani minden egyéb között, hogy jól intéztessenek. Hiszen a jól kormányzott állam a legnagyobb mentsvár, s ebben minden benne van: ha ez egészséges, akkor minden egészséges, ha viszont ez tönkremegy, minden tönkre megy.” Patyi András szólt arról is, hogy az NKE gyarapodását jelzik azok az elismerések, amelyeket a rendezvényen adnak át az intézmény megalakulásáért és fejlődéséért sokat dolgozó szakembereknek.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Szenátusának döntése alapján az Egyetem Díszpolgára címet Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány kapta, aki kezdeményezője volt a rendészeti képzés szervezeti, tartalmi és jogi keretei megújításának. Emellett Papp Károly jelentős támogatást nyújtott az NKE-re vezényelt hivatásos oktatói állomány létszámának növeléséhez, melynek eredményeként a Rendészettudományi Karon két új intézet is megkezdhette működését. Az NKE rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét Dr. Bakondi György ny. tű. altábornagy vehette át. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság korábbi vezetője aktívan részt vett a Katasztrófavédelmi Intézet létrehozásában és a képzési programok kidolgozásában. A szenátus döntése alapján Dr. Béres János vezérőrnagy magántanári, Dr. Szent-Imrey Tamás címzetes egyetemi tanári, míg Dr. Túrós András ny. r. altábornagy címzetes egyetemi docensi címet vehetett át az ünnepségen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Aranyérmét Dr. Tari Ferenc ny. bv. altábornagy, az Egyetemért Emlékérmet Dr. Békési László ny. ezredes és Tóth Csaba érdemelték ki.  Rektori Kitüntető Oklevelet kilencen vehettek át, így Bana Katalin, Dr. Csanády Szabolcs, Cserjési Ferenc alezredes, Csiki Tamás, Majoros Lászlóné, Dr. Nagy Judit r. ezredes, Dr. P. Szabó Sándor, Dr. Pap Andrea őrnagy és Dr. Szerletics Antal.

A rendezvényen Prof. Dr. Munk Sándor nyugállományú ezredes, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke mutatta be az egyetem új habilitált doktorait, akik az ünnepélyes fogadalomtétel után a Szenátus elnökétől vették át oklevelüket. Az új habilitált doktorok: Dr. Endrődi István tű. ezredes, Dr. Földi László mk. alezredes, Dr. Furján Attila ny. alezredes, Dr. Kis Norbert az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, Dr. Kuti Rajmund, Dr. Nyikos Györgyi, Dr. Restás Ágoston ny. tű. mk. alezredes és Dr. Vizi Balázs Zoltán.

A rendezvényen az Egyetemi Doktori Tanács döntése értelmében összesen tizennégy PhD doktor avatására került sor. Őket Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke mutatta be.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on